Hírek Kissinger tűpontos diagnózist adott az ukrán háborúról és Kínáról az utolsó nagyinterjújában

A nemrég elhunyt veterán diplomata utolsó erejével, 100 évesen még Kínába is ellátogatott. Hszi Csinping kínai elnök régi barátként emlékszik vissza a volt külügyminiszterre. Kissinger utolsó nagyinterjújában a háborús konfliktusokról és Kína szerepéről is diagnózist adott.

A napokban elhunyt, szinte az utolsó időkig is dolgozó, tűpontos diagnózisokat felállító veterán diplomata nagyon is kedvelt volt Kínában, Hszi Csinping elnök régi barátként emlékezett meg róla.

Kissinger 1971-ben még titokban látogatott Kínába, és sokat tett azért, hogy az ideológiai különbségek háttérbe kerülhessenek az amerikai-kínai kapcsolatokban.


Kissinger idén júliusban tett látogatást Pekingben, és fél évszázadon keresztül valóban sokat tett azért, hogy normalizálódjon a két nagyhatalom közötti viszony.


A korábbi külügyminiszter az Economistnak adott még a nyáron egy több mint 8 órás interjút, melyben elsősorban Kína és az USA szembenállásáról, valamint az ukrajnai háborúról fejtette ki álláspontját.


Kissinger meglátása szerint a nagyhatalmi konfrontáció felé vezető úton haladunk, mindent meg kell tenni, hogy Amerika és Kína vetélkedése ne forduljon át háborúba. Kissinger egyébként két új köteten is dolgozik a témával kapcsolatban: a mesterséges intelligencia szerepéről a globális konfliktusokban, illetve a szövetségesi rendszerek kialakulásáról.


A mesterséges intelligencia mindent átrendez​


Meglátása szerint a mesterséges intelligencia rányomja bélyegét az amerikai-kínai vetélkedésre is: a világon szélsebesen változik a technológia, amire nem alakult ki megfelelő, rendezett válasz, ezért a nagyhatalmak jobb híján az erő útját választhatják.

Mint mondta, klasszikus háború előtti helyzetben vagyunk,a szembenálló feleknek nincs elég mozgásterük a politikai engedményekre, és katasztrofális következményekhez vezethet, ha a kialakult egyensúlyt bármi megzavarja.

Az emberiség sorsát most az alakítja, hogyan tud megegyezni egymással Amerika és Kína.A mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt az egymás melletti békés együttélés módját kidolgozó megállapodásra egyre kevesebb idejük marad, nagyjából 5-10 év.


Kína érdekeit is figyelembe kell venni​


Kína magatartását tanulmányozva Kissinger szerint az egyik legfontosabb meghatározó pont, hogy Kína szerint Amerika hatalma, és az általa kialakított világrend leáldozóban van, és a történelem azt mutatja, hogy előbb-utóbb Kína kiszorítja az Egyesült Államokat a jelenlegi szerepből.

A kínai vezetők szerint Amerika soha nem fogja őket egyenrangú partnernek tekinteni, ebben nem is érdemes bízni, a nyugati diplomáciai vezetés pedig legfeljebb engedményeket tehet Peking felé, ha „jól viselkedik”.

Kína szándékait nem szabad félreértelmezni: hatalmat szeretnének, de nem dominálnák a világot Hitel-i értelemben véve.

Kína azt szeretné, ha tisztelnék az eddigi teljesítményét. Amennyiben vezető helyzetbe kerülne, nem erőltetné rá a kínai kultúrát a világra, legalábbis ezt súgják az ösztöneim – véli Kisssinger, aki pályafutása alatt számos kínai vezetőkkel tárgyalt, Ma Ce-tungot is beleértve.

Az Egyesült Államok és Kína békésen, háború nélkül is egymás mellett tudna élni, de erre nincs garancia.


Állandó dialógust kellene kialakítani a felek között, és megegyezni, milyen egyensúly alapján lehetne kialakítani a két nagyhatalom egymás iránti kapcsolatát.


Mindenesetre az Egyesült Államoknak fenn kell tartani a katonai erejét, és emellett diplomáciai eszközöket kell alkalmaznia az amerikai-kínai kapcsolatokban, melynek a legtörékenyebb pontja jelenleg Tajvan helyzete.

Richard Nixon és Mao Ce-tung találkozóját felidézve Kissinger kiemelte, hogy a kínai vezető 1972-ben még úgy nyilatkozott, hogy még száz évet várhatnak, de egy nap visszakérhetik Tajvant.

Kissinger szerint a Nixon által kialakított Kína-politika Donald Trump elnöksége idején megtört a Kína ellen indított kereskedelmi háborúval, ráadásul Trump politikáját Joe Biden kormányzata is követi, de liberális retorikával.Kissinger nem ennek a politikának a híve, mert egy ukrajnai jellegű háború esetén elpusztulna Tajvan szigete, és jelentősen sérülne a világgazdaság, és Kína belső viszonyai is megkérdőjeleződnének.


Tajvan most a legnagyobb próbatétel​


Ennek ellenére úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem könnyű Tajvan kérdését mellőzni anélkül, hogy Washington máshol feladna bizonyos pozíciókat.

A két nagyhatalom a háttérben megegyezhetne egymással, és diplomáciai tanácsadók révén együtműködhetnének, anélkül, hogy ezt formálisan bejelentenék.

Kínában a kommunizmus esetleges bukása után nem demokrácia jönne létre, hanem káosz, ami globális instabilitást okozna, ezért Amerikának inkább el kellene ismernie, hogy Kínának is vannak érdekei.

Ukrajna példáját előhozva, Kissinger úgy gondolja, hogy a háború lezárása kapcsán a két szuperhatalom közötti bizalom felépítésének lehetősége adódhat.


A háború rendezése: Ukrajna NATO-tagsága​


A háború elindítása Putyin részéről a helyzet megítélésének katasztrofális hibája volt, de a Nyugatot is terheli felelősség. Az a döntés, hogy Ukrajna számára nyitva hagyták a NATO-tagság lehetőségét kifejezetten rossznak bizonyult, ami instabilitást hozott a gyenge védekezőerővel rendelkező Ukrajna számára.


Úgy kell lezárni a háborút, hogy ne egy új konfliktusnak ágyazzunk meg: a realitás, hogy Oroszország nem fog lemondani Szevasztopolról.

Ha Oroszország felad bármennyit az eddig elfoglalt területekből, akkor az ukrán és az orosz fél is elégedetlen marad, ami a konfliktus folytatódását borítékolja.

Európa számára ezért a legjobb megoldás Ukrajna NATO tagsága és az orosz viszony rendezése lenne, hogy Európa keleti határai stabilak lehessenek. Kína és Oroszország kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy kölcsönös a bizalmatlanság közöttük, nem természetes szövetségesek, és személy szerint soha nem találkozott még olyan kínai vezetővel, aki bármi jót mondott volna Oroszországról. Ettől függetlenül Kínának nem áll érdekében Oroszország destabiliációja, mert az a közép-ázsiai térség kiszámíthatóságát veszélyeztetné.


India, mint ellensúly​


Kína érdeke, hogy belépjen az ukrajnai helyzet diplomáciai rendezésébe, Peking is elismeri, hogy Ukrajna szuverén ország legyen, és ellenzi az atomfegyverek használatát, és van esély rá, hogy elfogadják Ukrajna NATO csatlakozását – véli Kissinger.

Már csak azért is, mert nem szeretnének ezen a területen konfliktust az Egyesült Államokkal, miközben a saját világrendjüket építik.

A pragmatikus gondolkodás jó modelljének Indiát tartja, amely nem kötelezte el magát egyetlen nagyhatalom mellett sem, és a külpolitikája nem állandó szövetségi rendszerekben gondolkodik.

India lehet az egyre nagyobb hatalommal bíró Kína megfelelő ellensúlya távlatilag – véli a veterán diplomata.


Amerikának stratégiailag gondolkodó vezetőkre van szüksége – ebben sem Biden sem Trump nem jeleskedik - , és reméli, hogy a republikánusok egy megfelelő jelöltet tudnak állítani a következő elnökválasztás előtt.

1701503927192.jpeg
 
Tűpontos diagnózis?
Akkor az alabbi két mondat hogyan egyeztethetö össze?:
Európa számára ezért a legjobb megoldás Ukrajna NATO tagsága és az orosz viszony rendezése lenne, hogy Európa keleti határai stabilak lehessenek.

Oroszország nem fog lemondani Szevasztopolról.
Ráadasul ez utóbbi pontosabb lenne, ha Szevasztopol helyett fekete tengeri kijáratrol írna.
 
Tűpontos diagnózis?
Akkor az alabbi két mondat hogyan egyeztethetö össze?:



Ráadasul ez utóbbi pontosabb lenne, ha Szevasztopol helyett fekete tengeri kijáratrol írna.
A kettő nem zárja ki egymást. Ukrajna mondjon le a megszállt területekről a béke és a NATO csatalakozás érdekében és máris béke lehet.
 
Kína magatartását tanulmányozva Kissinger szerint az egyik legfontosabb meghatározó pont, hogy Kína szerint Amerika hatalma, és az általa kialakított világrend leáldozóban van, és a történelem azt mutatja, hogy előbb-utóbb Kína kiszorítja az Egyesült Államokat a jelenlegi szerepből.
Ezt itt bátran néhányan mertük mondani.
Mindig az volt a válasz: "Amerika köszöni szépen jól van"
USA elleneseknek lettünk kikiáltva.
 
A kettő nem zárja ki egymást. Ukrajna mondjon le a megszállt területekről a béke és a NATO csatalakozás érdekében és máris béke lehet.
Eredetileg is ezt akarta Oroszország épp csak NATO csatlakozás nélkül
Most se az van napirenden Hanem EU csatlakozás
Nem fog hozzájárulni senki fontos a térségben Ukrajna NATO csatlakozásához.
Sőt a NATO se mondja
Ezt mondja:
"háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét "az észak-atlanti szövetséghez.
Még az EU csatlakozás sem időszerű.
Mások csatlakoztatásához is gazdasági és jogrendszerbeli feltételek voltak.
Most nem időszerű.
EU 27 tagállama a tervek szerint a decemberi csúcstalálkozón dönt arról, hogy Kijev megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat. A döntéshez egyhangú támogatásra van szükség.
Nem kell azt elkapkodni
És nincs is.
Az EU-csatlakozási kérelem aláírása, 2022. február 28 volt és máig csak addig jutottak: majd decemberben kezdődik a döntés róla hogy indulhat-e az egyeztetés.
 
Utoljára módosítva:
Az EU-csatlakozási kérelem aláírása, 2022. február 28 volt és máig csak addig jutottak: majd decemberben kezdődik a döntés róla hogy indulhat-e az egyeztetés.
mellesleg Törökország pár évvel hamarabb beadta a csatlakozási kérelmét, tethát a csatlakozási sorrendet is be kellene tartani
 
mellesleg Törökország pár évvel hamarabb beadta a csatlakozási kérelmét, tethát a csatlakozási sorrendet is be kellene tartani
Mi szerint?
Nem volt sorszám húzás.Nem érkezési sorrendben fogadják a pácienseket az orvosnál sem.
Ne feledjük Törökország nem akart NATO bővítést.Ő orosz kapcsolatos.
Ez visszahathat az EU bővítésre nem szívesen látott talán.
 
Utoljára módosítva:
A kettő nem zárja ki egymást. Ukrajna mondjon le a megszállt területekről a béke és a NATO csatalakozás érdekében és máris béke lehet.
Pont, hogy nem. Oroszország egyik folyamatosan visszatérő igénye, hogy a NATO ne terjeszkedjen felé. A ma már részben kutatható iratok szerint, erre anno Gorbacsov szóbeli ígéretet is kapott, a német újraegyesítésért cserébe, de írásos szerződést nem kötöttek erről, aztán a 90 évek orosz káoszát kihasználva pár év alatt a korábbi varsói szövetség tagországainak java NATO tag lett. 2000 után Putyin rendet rakott valamilyen szinten, de továbbra sem örült semmilyen NATO terjeszkedésnek keleti irányba, aminek hangot is adott. Majd jött a Grúz háború, aminek szintén ezt volt az egyik oka. Majd jött 2014 Ukrajna, kb. ott is a grúz modellt akarta másolni Oroszország, csak nem jött össze. Hiába volt minszk 1 és 2 az ukrán fél nem teljesítette az abban leírtakat, a nyugat meg ezt elnézte nekik. Hisz elméletben a donyecki és luhanszki terület vissza került volna Ukrajnába, csak éppen a politikai rendszert kellett volna úgy módosítani, hogy autonómok legyenek és biztos ne legyen meg a többség egy NATO csatlakozáshoz.
Ha igazak a hírek a tavaly tavaszi Isztambuli tárgyalásokon is a fő pontja az volt az Oroszoknak, hogy ne legyen Ukrajna NATO tag.
Szóval, ha lesz is béke, annak nagyon fontos pontja kell, hogy legyen az oroszok szempontjából, hogy semmi NATO tagság és ezt az USA is irja alá. Amig ez nem valósul meg addig megy az anyagháború, amiben jelenleg az oroszok jobban állnak, hisz hiába a rengeteg pénz, ha nincs honnan megvenni a páncélosokat, lövedékeket és stb. az ukránok részére. Míg az EU egy év alatt 1 milka 155 mm tűzérségi gránátot szállítani, aminek jelenleg a 1/3 jött össze, a dél-koreai hírszerzés szerint Putyin kb. 3 hónap alatt kapott/vett ennyit É-Koreától.
Ha ez így megy tovább, minél tovább húzódnak a harcok annál keményebb lesz a békediktátum Ukrajna felé. Nem csak négy megyét bukhat, hanem egész kelet és dél Ukrajnát, hisz Odessza is igen fontos "orosz" város, ami határos az oroszbarát Moldvai területekkel, amivel blokkolni lehet Moldova NATO tagságát is, meg még több kikötő a fekete tengeren, valamit sokkal közelebb lesznek a Romániába telepített USA rakétavédelmi rendszer bázisaihoz.
 
Mi szerint?
Nem volt sorszám húzás.Nem érkezési sorrendben fogadják a pácienseket az orvosnál sem.
Ne feledjük Törökország nem akart NATO bővítést.Ő orosz kapcsolatos.
Ez visszahathat az EU bővítésre nem szívesen látott talán.
Milyen sorrend szerint kellene csatlakozni az EU -hoz?
Gondolom a legfontosabb szempont, mennyire van szüksége az EU -nak az új tagra.
Fogalmam sincs mi haszna lenne az EU -nak ha egy csődtömeget kellene életbentartani, szerintem valójában senki sem akarja, hogy Ukrajna kolonc legyen az EU -ban ... ezzel az oroszok is tisztában vannak, nem is ellenzik az EU tagságát.

Viszont az NATO tagságot azt már ellenzik az oroszok, de a NATO tagok is tisztában vannak vele csak akkor lesz Ukrajna tag, ha nyilt háborut akarnak az oroszokkal, ha nagyon kellenek az oroszok altalajkincsei, a kőolaj, aföldgáz.
 
Utoljára módosítva:
És azok a menekültek mikor menekültek?
Mert az alábbit olvasom:
érdekes ez a Tibet téma. ezt olvasom:
"A coloradói Sziklás-hegységben 1942-ben létesítettek az amerikaiak egy kiképzőbázist, a Camp Hale-t, ahol egyebek mellett a 10. hegyivadász hadosztály katonáit is kiképezték. (Ennek az egységnek a harcosai a modern időkben például a ruandai harcokban, vagy éppen az iraki Sivatagi Vihar hadműveletben vettek részt). A táborban – mely elhelyezkedését és környezetét tekintve meglehetősen hasonlít a Himalájára – 1959 és 1964 között mintegy 260 tibeti gerillát képeztek ki. Az ide került tibetiek annyira megszerették a környéket, hogy a tábornak a Dhumra, azaz Kert becenevet adták. Az akció fedőneve ST Tibet volt"
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

Nagyon boldog névnapot kívánok !

Áldott , boldog Húsvéti Ünnepet is kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl v.pisti .

Statisztikák

Témák
38,114
Üzenet
4,798,636
Tagok
615,550
Legújabb tagunk
SDSDSD
Oldal tetejére