kitalalt kozepkor II

anonim témája a 'Kritikus szemmel' fórumban , 2004 Március 20.

  1. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Urak!
    Én nem az eredetről beszéltem, hanem a szó értelmezéséről.
    Bizony már a Bizánci forrásokban is fellelhető a slave kifejezés.

    Egyébként ha így nézzük, Popov találta fel a rádiót.
     
  2. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    reccs

    Kénytelen vagyok mégis klaviatúrát ragadni, mert ezt nem bírom nézni tétlenül!
    Drága barátom Sándor!!
    A bizánciak a szlávokat Sklabenoi és Antoi neveken említik, a latin nyelvterületen élők sclaveni, venethi és antesz néven, az arabok meg saqaliba néven nevezik őket. Felejtsd már el ezt a szolga kifejezést, mert a slave szó a görögben nem bír jelentéssel. Az angolban jelent csak szolgát, a szlávban szlava, szlavi formában szót, szavakat jelent.
    Egyébként meg mi köze a Popov hasonlatnak a bizánci szóhasználathoz?
     
  3. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Tisztelt Hardapa!
    Tudod, én valaha úgy tanultam, a rádiót Popov találta fel. Marconi csak lopta az ötletet Popovtól.
    Akkor még nem is hallottam arról, hogy Tesla foglakozott volna a rádióval.
    Változik a világ.

    Azért szeretném megkérdezni tőled, mit tudsz arról, hogyan kerültek a szerbek, és a horvátok a Balkánra?
     
  4. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Kitalált középkor, a magyar korona, és a történelem hamisítók.

    Valamikor a kilencvenes évek közepén a Magyar Elektronikus könyvtárba a Szent Korona után keresgéltem. Döbbenten olvastam, hogy a koronát Szulejmán is kezébe vette.
    Több fórumra is kitettem ezt az információt.
    Nem mentettem le az anyagot. Akkor még nem voltam paranoiás. Később amikor ki akartam nyomtatni a koronáról szóló anyagot, 1541- es év eseményei körül a nyomtató megbolondult. Feleslegesen sort emelt, lapot dobott.
    Nézem a szöveget, mintha utólag belepiszkáltak volna. Egyértelmű lett számomra: a szöveget módosították. Vagy kívülről, vagy egy benfektes hozzá nem értő módon. Nem az eredeti (magyar karakteres) szövegszerkesztővel.

    Azóta az a bizonyos részt így lehet megtalálni a Net- en:

    "1529 október 30. Török források szerint a szultán átadta a koronát János királynak. Jánosnak a pápához 1529 okt. 10. levele szerint a szultán már átadta a koronát. De a szövegben nem ez olvasható: 1529. 27. szombat: Állomás Tas falunál: A pasa ...előhozatta a királyoktól viseltetni szokott koronát s megmutatta nekik, ezt mondván: "Ez a korona Nusirván idejéből maradt fenn", (Nusirvan Khoszru VI. századi perzsa uralkodó).."

    A módosítás (hamisítás) nyomát a szöveg még mindig bizonyítja:
    "levele szerint a szultán már átadta a koronát. De a szövegben nem ez olvasható:"
    -Vagyis jókora részt eltávolítottak a szövegből.

    Nem tudom, mi volt az eredeti szövegben. A megdöbbentő információ, hogy Szulejmán kezébe is volt a korona, az első olvasáskor a fejembe felülírt mindent.

    Hogy nagy vadra mennek a történelem hamisítók, azt Heribert Illig Kitalált középkor című könyve is bizonyítja.
    Mert egész Európa történelme meg lett hamisítva - a magyarság miatt.
    A hamisítás kezdete valahogy 750 körül kezdődhetett. Az akkori világ tudástára szerintem akkor a Vatikánba volt összegyűjtve. De a Vatikánt valahogy 750 táján az arabok felégették. Igen nagy valószínűséggel az arabok távozása után a leégett iratokat fejből emlékezve újból írták. És az akkori helyzetnek megfelelően hamisítottak. Az időszámítás szerintem akkor még bizonytalan lábakon állt. A Bizáncba használt időszámításról pedig még nem találtam információt.
    Mert a Krisztus utáni ezres évet Szent István koronázásához igazították.

    Ezeket a sorokat egy éve gépeltem le magamnak.
     
  5. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    szerbek-horvátok

    Források szerint a bizánci birodalom hívta és telepítette le őket a birodalom területén, nagyjából így kerültek a Balkánra. Hogy pontosan hogyan, az a kora középkorból származó kevés forrás miatt nehezen visszakövethető. Abban viszont megegyeznek, hogy kb. a VII. században már későbbi hazájuk területén éltek.
    A horvátok a 7. század eleji szláv vándorlás során jutottak el a mai Horvátország területére. Ebben nagy szerepe volt a térségben pár évtizeddel korábban megjelenő avaroknak, akik a szlávokkal szövetkezve és egyszersmind részben elitet adva nekik lényegében kiszorították a Bizánci Birodalmat a Balkánról.
     
  6. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Jelenkori történelem hamisítások.

    A múlt eseményeit sok esetben a jelenkoron keresztül értem meg.

    Példa a jelenkori történelem hamisításra:
    Egy érdekes film. Címe: Behind Enemy Lines avagy Ellenséges terület.
    Tegnap este ismét láttam az egyik tévé csatornán.
    Mi a hamisítás? Mert a film félelmetesen valósághű.
    A hamisítás az, hogy a filmből tíz másodpercet kivágtak. Pontosabban kétszer öt másodpercet. Az első öt másodperc abból a részből hiányzott, amikor a főszereplő, Burnett hadnagy a tömeg sírból kimászik. A második kivágott öt másodperc akkor, amikor a mentésre érkező helikopterek felé megindult Burnett visszafordul a CD felvételért mert feltört benne a tömegsír képe. (Amit ismét kivágtak.)
    Ugye a tömegsírokat felejtsük el minél gyorsabban.

    Egy érdekes oldal: wolfline.eoldal.hu
    A filmben megemlítik Vukovár nevét. Az a város a magyar határtól húsz kilométerre van. Hogy ott mi történt, arra már senki nem emlékszik.
    Pedig ott tizenöt ezer polgárt gyilkoltak le. Szinte még tegnap volt.
     
  7. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Tisztelt Hardapa!

    Köszönöm válaszodat.Életemben nagyon sok információval találkoztam. Sokat már összekeverek, másokat most próbálok rendezni fejembe.

    Apró részletekből a következőt raktam össze:
    Horvátország, Szerbia területén a harcias őslakosságot a rómaiak részben kiirtották, részben elvitték rabszolgának. Majd a mai Lengyelország területéről "békés" szláv lakosságot telepítettek oda.
    A lengyel területek északi részéről a szerbek, a déli részéről a horvátok kerültek áttelepítésre.
    A magyar történelemben István király idejéből olvastam, hogy a magyar - lengyel viszony akkor megromlott, mert az északi lengyelek uralmuk alá hajtották a délieket.
    Milyen érdekes párhuzamok.
    Feltételezem: a népek közti szimpátia genetikai eredetű.
     
  8. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Ejha!!

    Halvány lila dunsztom nincs, hogy ezeket honnan veszed!
    I. Lengyelország már Géza fejedelem idejében egységes ország volt - Piast-dinasztia - bár még nem keresztény. Ergo nem voltak észak- és dél-lengyelek, csak lengyelek. I. Mieszko volt aki kereszténnyé tette az országot.
    II. A rómaiak a büdös életben nem jártak Lengyelországba szlávokért, főképp azért, mert akkor még nem is létezett Lengyelország, másrészt azért, mert sosem lépték át a Kárpátok északi határát.
    III. Mia francot kerestek volna a szerbek és horvátok északon, amikor ők délen éltek és a rómaiak eltünése után kerültek az Balkán-félszigetre.
     
  9. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Tisztelt Hardapa!

    Azt írod:
    "Halvány lila dunsztom nincs, hogy ezeket honnan veszed!"

    -Megmondom néked, én sem tudom honnan szedtem ezeket a dolgokat. Már akkor sok érdekesség rámtapadt, amikor még nem rendszereztem magamba a történelmet, nem figyeltem a forrásokat. Az pedig nem régóta van. De az egyik érdekesség kapcsolódik a másikhoz.
    Évszámok tekintetébe még csak a magyar történelemmel vagyok tisztába. Egyenlőre a külhoni történelmi időket a magyar történelmi eseményekhez, párhuzamosságokhoz kötöm. Meglehet, ez a külpolitikai esemény száz évre korábbra datálható. Jogosan írhattad:

    "I. Lengyelország már Géza fejedelem idejében egységes ország volt - Piast-dinasztia - bár még nem keresztény. Ergo nem voltak észak- és dél-lengyelek, csak lengyelek. I. Mieszko volt aki kereszténnyé tette az országot."

    Azért megjegyzem, én is úgy gondolkozok, mint más. Azt veszek észre, amit akarok. Tulajdonképp ez a történelem hamisítás alapja. A szándékosság a hamisítás következő fokozata. Mit is írtál?
    "fejedelem idejében egységes ország"
    Vagyis előtte nem volt egységes. Az a hiányzó háromszáz év itt is eléggé zavaró.

    Idézet tőled:
    " II. A rómaiak a büdös életben nem jártak Lengyelországba szlávokért, főképp azért, mert akkor még nem is létezett Lengyelország, másrészt azért, mert sosem lépték át a Kárpátok északi határát."

    -Egy nagyhatalom azért nagyhatalom, mert mindent tud környezetéről. Különben eltűnik a világból. Téves információk alapján háborút indítani öngyilkosság. Igaz, ez jelenleg politikának számít.
    Valaha a Móra Ferenc múzeum könyvtárában olvastam egy római történetíró Cézárról írt könyvét. Ott például rendkívül megkapott, hogy a rómaiak figyelték még az ezer kilométeres távolságra lévő népek élelmiszer termelését is. Ami alapján ők a limesen túl katonai hadmozdulatokat tettek. És nem szép dolgot csináltak.

    Írod:
    " III. Mia francot kerestek volna a szerbek és horvátok északon, amikor ők délen éltek és a rómaiak eltünése után kerültek az Balkán-félszigetre."

    -Nem értelek. Miért nem gondolkozol el azon, hogy honnan a francból szedték a rómaiak a rabszolgákat? Válaszom: a meghódítandó területről. Annak a területnek a lakóit amit elfoglaltak, azt bizony megritkították. Mese habbal, hogy amikor elvitték rabszolgának a gyerekemet, feleségemet, utána békésen élek a hódítóimmal. Lásd: Dácia. Paraszti ésszel az ilyenre azonnal ki lehet mondani, hogy történelem hamisítás.
    Egyébként nem véletlen írtam azt, hogy a harcias népeket.
    Ha az őslakosságot elvitték rabszolgának, vajon ki dolgozott a katonák birtokain? Légy szíves nézz utána a "szervusz" szónak, és illeszd be a történelembe.
    Trákia - Spartacus. A trákok helyébe a bolgárok költöztek.No, ezzel nem azt írtam, hogy a bolgárokat is ők telepítették át.

    Újból idézem az egyik sorodat:
    " a rómaiak eltünése után kerültek az Balkán-félszigetre."

    -Honnan kerültek elő? Ha ráadásul kiszedjük a történelemből azt a háromszáz évet, nem mondhatjuk azt, hogy a semmiből jöttek.

    Egyébként északi-déli, fekete-fehér ugyanaz a fogalom az első évezred második felébe a DNS kutatások által jelölt rokon népeinknél.
     
  10. hardapa

    hardapa Állandó Tag

    Sine ira et studio.

    Valahogy nem látok hiteles forrásokat, csak fikciókat. Ex cathedra kijelentésekkel meg nem tudok vitába szállni.

    Sapienti sat ...
     
  11. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Hiteles forrás?

    Mintha nem tudnánk, hogy a történelmet a győztesek írják. István megkoronázásakor a nyugat lett a győztes. Ezután a történelmünket a nyugatról jött papok írták. A halotti beszédet a kereszténység felvétele után kétszáz évvel írták a papok.
    A kitalált középkor rólunk szól, magyarokról.
    Történelmünket tényleg hiteles forrásokból ismerjük?

    Ott van pld. a 174-es beírásom, ahol leírtam: 846- ban az arabok felégetik Vatikánt. Vajon milyen hitelesek a 846 előtti dokumentumok?
    Ott van a 185- ös beírásom Szulejmánnal kapcsolatban. Keresd meg a neten, az idézett szöveget, nézd meg, gondold át.
    A 187-es beírásomat. Pedig az csak 18 éve volt.

    A kételkedés normális emberi tulajdonság. A paradigmákba görcsösen ragaszkodás betegség.
    Semmi baj. Nemsokára Közép-Ázsia, Kína fogja írni történelmünket.
    Gondolj bele, mennyi Kínával kapcsolatos *.pps kering körülöttünk. Az Usáról semmi képem nincs. Mert azt nem küld nekem senki. A rádióban mindenki Kínáról beszél. Ott sem én beszélek.
    Vagyis tetszik, vagy nem tetszik, nemsokára ismét paradigma váltás lesz!
     
  12. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    A baj az, hogy a következő paradigma váltás az előző paradigmára fog ráépülni.
     
  13. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Attila sírja.

    Gyerekkoromba nagyon sokat emlegették az öregek Attilát, a hun vezért. Az avarokról szó sem volt. Késő este gyermekként sokat néztük a tejutat, amelyen Csaba vezér fog visszatérni hazájába.
    Természetes hogy Attila hármas koporsójában hittünk.

    Amikor először voltam Pusztaszeren, felvetődött bennem, vajon miért itt, a "semmi" közepén tartották meg az első országgyűlést. A magyarok hogy tudták meghatározni a gyülekezési pontot a puszta közepén?
    Gondoljunk bele, a magyar törzsek állítólag idegenként jöttek be a Kárpát medencébe, majdnem ezer kilométeres szélességben lépték át a Kápátokat. Galíciától a Kazán-szorosig.
    Annyi embernek célszerű egy folyó mellett találkozni, amit mindenki ismer. Felvetődött bennem, hogy esetleg a Tisza valaha Pusztaszer mellett volt, de elvetettem, mert a folyók általában a nyugati partjukat mossák. A fősodor akkor hogy került volna keletre?
    Most kikerült egy 1870-es "II.katonai felmérés" térkép a netre. Ott döbbenten láttam, hogy Pusztaszer mellett 1870 környékén még volt egy Kis Tisza. Rengeteg kis tóval.
    A "Google föld" programmal pedig lehet látni, a Tisza felülete olyan magasan van, mint a Pusztaszer környéki tavak vízfelülete.

    Mintha valakik beavatkoztak volna nagyon rég a Tisza folyásába.

    A honfoglaló vezérek talán már a vérszerződésnél megbeszélték hogy Attila székhelyénél találkoznak?
    Ha a hunok, és a magyarok közt lett volna négyszáz év, és egy más nyelvű nép, nem tudták volna hogy hol volt Attila székhelye. Aquincumot viszont akkor is tudták volna.

    Pusztaszer a magyar kontinuitás bizonyítéka a Kárpát-medencében.
    Azon a környéken kell lenni Attila sírjának!
     
  14. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Kiegyezés a nép felett.

    A honfoglalás tényét nem tagadom. Esetleg nevének értelmét csavargatom már egy ideje.

    Honfoglalás idején valóban úgy lehetett, ahogy a történet írók írták. Egy kis csavargatással.
    Ami ma történik Magyarországon a politikában, az már a kilencszázas években egyszer már lezajlott.

    Egy erős, nagylétszámú katonai csoport megszállta a Kárpát-medencét, azt a területet, ahol az ővele azonos nyelvet beszélő rokon nép élt. Hogy ide menekült, vagy szándékosan ide akart jönni uralkodni, ezt nem tudom eldönteni.
    Mindenesetre amikor Etelközben a Balkánon hadakozó magyarok területeit a besenyők megtámadták, a magyarságnak ki kellett volna pusztulnia. Egy felégetett terület lakói nem tudtak volna olyan nagy létszámban megjelenni, és FENNMARADNI idegen területen.
    Nem véletlen mondják: ANYANYELV. Anyák nélkül elpusztul egy nép.
    Egy bázisától elszakított hadsereg pillanatok alatt eltűnik.
    Ez a nagy létszámú, elsősorban katonai feladatokra kiképzett csoport megjelenése valószínűleg az őslakosok részéről szimpátiával lett fogadva. A katonák vették át az irányítást.
    Meglehet, Pusztaszeren az akkor idetelepedett régi vezetés kötött egyezséget az újjal. (Lásd, ma: Lakitelek)
    Szinte döbbenetes, hogy Lakitelek is ott van "Szer" környékén.
    A hét vezér átvette az irányítást a területen. Uralták a területet, vagyis országolták. Magyar uraság.
    Valószínűleg a felsőbbségük tudatába nem akarták magukat a Hun (-gar -sokaság) néven emlegetni. Ekkor léphetett előtérbe a magyar név. Mivel az idegenek jól tudták hunok, így nekik nem volt érdekük a név változtatás.

    Sikeres volt a hatalom megszerzésének ez a módja. Ezen jó oldalát láthatta az Árpád család. Egyre inkább ők akartak maradni a vezető poszton. Az idők majdnem elfújták ezt a kiváltságos jogot. Ezt megakadályozták, szövetkeztek a Vatikánnal, a központi vezetés felvetette a néppel a kereszténységet, cserébe Róma befolyásáért.
    Mintha most, a volt szocialista elit nem ugyanezt csinálta volna?
    A Rómából jött papok segítségével szolgaságba juttatták a népet, a történelmünket meghamisították, igazolva a hatalmon lévők jogfolytonosságát. Minden dokumentumot megsemmisítettek, az általános írástudást megszüntették.

    A régi emlékek csak a közösségi tudatban maradtak meg.

    Aki nem ismeri saját történelmét, arra ítéltetett, hogy a múlt minden hibáját újból és újból elkövesse.
     
    ibijasi kedveli ezt.
  15. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Miért nem akarjuk elfogadni a paradigmák fejlődést akadályozó szerepét?

    -A válasz egyszerű. mert látszólag a technológiai fejlődés rohamos tempóban emelkedik. Látszólag minden rendben van.

    Pedig ha jobban megkapargatjuk a dolgot, pont a technológiák fejlődése bizonyíték a paradigmák káros jelenlétére.

    Mert mi is történt az elmúlt harminc évben?
    A multinacionális cégeknél tulajdonba jutott egy rendkívül erőszakos, pénzéhes, és kimondottan buta elit. Kérnék mindenkit, soraim miatt ne ijedjen meg senki. Hisz nincs teljesen fekete, teljesen fehér.

    Ez az "buta" elit átvette a műszaki berendezések gyártó kapacitásának tulajdonát. Mivel nem értettek a műszaki (stb) dolgokhoz, a műszaki ágazat paradigmái hatástalanok voltak rájuk. Az alájuk rendelt műszakiakat pedig hiába akadályozta meg a fejlődésben a paradigmák sokasága, aki a paradigmák miatt leblokkolt, az azonnal ki is rúgták. Vagyis paradigma kikapcsolva.

    Engem az elektrotechnika érdekel. Amiket harminc, ötven évvel ezelőtt
    tanultam, mélyen belém ivódott. Mondhatnám, határköveket alakítottak ki bennem. A ma kidobált elektrotechnikai eszközöket szétszedve, megvizsgálva, átgondolva mindig a határkövek léte miatt szidom magamat. Mennyivel könnyebb lett volna, ha a mások által bennem felállított jelzőkarók vonalát valaha átlépem. Sajnos nekem már késő. Visszagondolva fiatalabb koromra, soha nem akartam a határokat átlépni. Mai fejjel nem értem, miért.

    A történelem hamisítói is ugyanolyan határköveket raktak ki számunkra. Egyszerűen érthetetlen, miért nem akarjuk átlépni a képzeletbeli vonalat. Mivel nincs olyan kényszerítő erő, mely az önkéntesen húzott határvonal átlépésére kényszerítene bennünket, nem is lépjük azt át. Sőt, ha látjuk, hogy a határvonal egyre beljebb jön, úgy tartjuk helyesnek, hogy akkor mi is hátralépünk.

    Példa a szlovák történelemből:
    -Jánosík. -Szlovák betyár. Rabolt, gyilkolt, nőket erőszakolt. Egy kicsikét a szlovák önállóság, történelem példaképe. Ha elmegyünk Thuróczba, még a szobrát is megnézhetjük.
    Magyar turisták százai nézik meg naponta azt a szobrot. Nem gondolva át a magyar történelmi kapcsolatokat.
    Jánosik, Rákóczi Trencsényi csata vesztése után lett bujdosó. 1713- ban fogták el, és végezték ki. Egy olyan városban, melynek követeit az Ónodi országgyűlésen legyilkolták a rákóczi hívek. Vagyis a városi vezetés igen csak császárbarát volt. Akkor végezték ki, amikor a Kárpát medencében mintegy 35ezer bujdosó volt a hegyekben, nádasokban. Csakhogy a nagyrészük feleslegesen nem gyilkolt, nőket nem erőszakolt. Mégis egy ilyen negatív személyiségre építenek fel majd egy történelmet.
    Határkövek kijelölve.

    Vajon elő fognak e kerülni olyan szereplők, akiknek érdeke a jelenlegi történelmi paradigmák semmibe vétele lesz?
     
  16. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Bakócz Tamás, a balek.

    1400-as évekre végleg elvesztette befolyását Magyarország a Balkánon. Ezzel Magyarország nagyhatalmi pozíciója megszűnt. Szerintem ez nem lett volna olyan nagy baj. Mert a török nem akarta meghódítani Magyarországot. A török déli nép volt, fázott ha télen a Balkántól északabbra tévedt. Azt hiszem, nem is akarta volna elfoglalni hazánkat.

    A töröknek másra fájt a foga. Itáliára.
    Annak éghajlata sokkal jobban megfelelt volna. Közlekedési szempontból is hasznosabb lett volna. Elfoglalása esetén könnyebben tudták volna védeni, mint Magyarországot.
    Csakhogy - Itáliában volt Róma, és pont 1500 körül akarta volna pápává választatni magát Bakócz Tamás.

    Tudom, nem így tanítják ezt, mert a történelmet akkor is a papok írták, de erre utaló nyomok azért vannak. A forrását meg nem tudom mondani, de többször találkoztam azzal a ténnyel, hogy az 1500- as évek elején többször is betört a török Itáliába.
    A Vatikán kezdte rosszul érezni magát. Bakócz azt hitte, pápa lesz. Gondolta, ha ő megmenti Itáliát, pápa lesz. Jó indulatú bolondként ott hagyta a pápaválasztás helyszínét, hazament Budára keresztes háborút indítani a török ellen.
    A hírre pedig a török nem merte csapatait Itáliába küldeni. Vagyis Itália megmenekült. A török nem tudta mi várható. Ha a magyarok megtámadták Balkánt, mindig problémát okozott nekik. Jó volna ha egy történész utána nézne, az ez időkbe terjesztett álhírekről. A katonailag bizonytalan helyzeten tovább akartak volna lépni. Hisz Magyarországot nem akarták volna elfoglalni, ugyanakkor a hadsereget mégsem mozdíthatták a Balkánról, mert nem tudhatták, mikor indítanak egy újabb keresztes hadjáratot. Így 1526- ba megindultak Magyarország felé, hogy Magyarországot "semlegesítsék", vagyis biztosítsák, hogy hátulról ne támadják meg őket.
    Megvolt a Mohács csata, felmentek Budáig, és hazamentek. Ugyanis nem akarták elfoglalni az országot.
    Itt volt egy ország mellettük. Nincs hadserege. A török csak azt akarta, ne legyen vele ellenséges. Legyen semleges.
    Itália viszont abban volt érdekelt, hogy a csatatér ne náluk, hanem nálunk legyen.
    Ha volt Magyarországnak egy olyan ellensége, mely nem akarta volna elfoglalni az országot, az bizony a török volt. 1526 és 1541 között a török mást se csinált, mint le föl járkált Sztambul és Buda között - magyar kérésre. Mondhatnánk, lekopott a lábuk. Róma pedig keverte a lapokat. A török 1541- be úgy döntött, végleg itt marad. Itália megmenekült.
    A török számára ezzel eltűnt a lehetősége annak, hogy a Földközi tenger a törökök beltengere legyen.
    Pedig szemük előtt már ott volt egy újabb (Római) birodalom lehetősége.
     
    Bolch kedveli ezt.
  17. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    Thököli Imre

    Akit a legnagyobb magyar politikusnak tartok.
    Tisztában vagyok vele, hogy a történészek szerint a fenti mondattal kizártam magamat a "kultúremberek" sorából, de a jelenkor paradigmáinak fogságából valahogy ki kellene törnünk.

    Thököli feleségének személye, majd Thököli Belgrádi raboskodása ejtett gondolkozóba hogy a háttér nem úgy van, ahogy tanítják.

    Thököli Imre megjelenése előtt az ország folyamatos csatatér volt. A töröknek Bécs messze volt. Az osztrák számára a körmöci arany volt a fontos, meg az, hogy Bécstől keletre ne legyen olyan hatalom, mely zavarhatta volna Bécs nyugati politikáját.
    1660-ra már világos volt, ha a helyzet változatlanul marad, a magyar nép kipusztul. Valószínűleg hamarabb is rájött volna a magyarság, hogy Európa hagyja kipusztítani, de a vallási meggyőződés akadályozta ennek felismerését. Akik fel akarták volna borítani ezt a helyzetet, gyakorlatilag likvidálták.(Zrínyi Miklós)

    Az osztrákok, és a király bármikor összehozhattak volna egy török ellenes koalíciót. Nem akarták. A király érdeke népünk megsemmisítése volt.
    Azt tanítják, a török kíüzését a török gyengülése tette lehetővé. Szerintem ez egy nagy hazugság.
    Először voltak a vereségek, aztán a gyengülés.

    Thököli 1680 Kuruc hadak fővezére lett. Felvidéken gyakorlatilag azt csinált amit akart. Elhitette a törökkel, hogy Bécs elfoglalható.
    Vagyis felborította az egyensúlyi helyzetet. 1683- ban szövetségben megtámadják Bécs városát.
    A császár az előkészületek hallatán megmozdul. Szövetséget hoz létre. Európa felmenti Bécset. Azonnal ellentámadásba mennek át az európai csapatok. A veszély nagy. A magyarok összefoghatnak a törökkel.
    A török rájön, hogy Thököli átverte. Még az évben Váradon Thökölit elfogják, Belgrádon bebörtönzik. Igaz, a magyarok szimpátiája miatt a török később elengedi.
    Öt évre rá Belgrádot az európai sereg vissza foglalja.

    Ha Thököli nem lett volna, Magyarország ma nem létezne.
     
  18. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    A Nagyságos Fejedelem.

    Úgy tudom, Magyarország török alóli felszabadításáért a legnagyobb anyagi erőfeszítést a Lengyel király tette. Ezért lehetősége lett volna arra, hogy a magyar trónra kerüljön. A fáma viszont úgy mondja, ő nem akarta a magyarok nyakába varrni magát.

    A nemzetközi haderők elmentek, az osztrák katonák maradtak. A nyakunkon lévő osztrák katonák nem kaptak zsoldot,így a lakosságtól szedték el azt, ami kellett nekik. Rekviráltak. Se nemest, se jobbágyot nem kíméltek.

    Nagy nehezen egy oldalra kerültek a nemesek, és a jobbágyok. Vezérük II. Rákóczi Ferenc lett. Az ország leggazdagabb főura. Gyakorlatilag ő finanszírozta az 1703-ban kezdődött szabadságharcot.

    Csúcspontja az Ónodi országgyűlés idejére esett, 1707- re. Amikor kimondták a a Habsburg-ház trónfosztását. Ezzel a függetlenségünket is romba döntötték . Nem a trónfosztással! Hanem azzal, hogy kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia. Hiszen Rákóczi birtokai kimerültek.

    A nemesség a hazáért egy forintot nem akart adni. Tudhatta volna ezt Rákóczi, de jelleméből fakadóan nem látta ennek következményét.
    Ahogy a mai újgazdag réteg. Adózni a hazának semmit. A pórnépet meg akárki sanyargathatja.

    A nemesek lassan elpártoltak tőle. Jött a trencsényi csatavesztés, majd a bukás. A császár is rájött arra, hogy a magyar nemes számára az egyedüli fontos dolog a pénz. Így hát azok a főurak, akik hátat fordítottak Rákóczinak, jól jártak a szabadságharccal. Mert a király, ha nincs Rákóczi, felségsértéssel nyomorulttá tette volna őket, így viszont a nemesek minden kiváltságát a király elismerte.

    A történészek a bukás okaira mindent mondanak, de ezt a fő okot nem szeretik kimondani. Elvégre a történészek is pénzből élnek. A hazugság, az árulás mindig kifizetődő.
     
  19. rodnas3

    rodnas3 Állandó Tag

    A történelem ugyanaz, kérdés, kinek a szemével nézzük.

    1711- be amikor aláírták a Szatmári békét, a főurak rákényszerítették a királyt a nemesi kiváltságos jogok tiszteletben tartására. Ezzel a főurak egyben megadták a kegyelem döfést a magyar nemzetnek.

    Rákóczi tudta jól, mi fog történni. pedig ha aláírta volna a hűségesküt, megtarthatta volna minden vagyonát. Nem adta a nevét hozzá. akárcsak később Nagy Imre.

    Az "elit" átvedlett német ruhába. (1948- ba pufajkába.) Németül öltözködtek, a tanult emberek latinul intézték ügyeiket. A gazdasági haszon érdekében (gondolom osztrák tanácsra) jobbágyaikat létfenntartási szint alá nyomták, nehogy létszámuk növekedjen. Idegeneket telepítettek be az országba.

    Szülőfalum a felvidékről áttelepített magyarok voltak.(magyar anyanyelvűek)

    Rokonságom másik fele szlovák anyanyelvű volt. A Kis-Fátra környékéről kerültek az Alföldre. Onnan sejtem ezt, mert amely családok nevet változtattak a 20- as években, azoknak az eredeti neve az ottani helység nevekkel volt kapcsolatos. Pld: Turányi. Akik nem változtattak nevet, azok nevei igazi szláv kiejtésűek.
    Az öregek még tudták, hogy mely család költözött Morvaországból, és mely került Lengyelországból Magyarországra. Pld: Lieszkovszki, Kindricz. Ezért amióta erre felfigyeltem, döbbenten nézem az 1000 körüli történelmi térképeket, ahol a Kis-Fátra környékére ráírják: szlovákok. Márcsak azért is, mert igen nagy a bizonyíték rá, hogy szlovákia a szlovénekről kapta a nevét. a XV.században Jiskra kiirtotta a fél felvidéket. Amit aztán Szlovéniából a török elől menekülők telepítettek be újra. Az öregek bizony úgy emlegették Szlovákiát, mint Szlovén-szkót.

    Hogy mi történt az 1700- as évekbe, példának felhozom az 1800 körül megalapított Eperjes falu történetét.
    Mivel ez egy teljesen újonnan alapított falu, a nevét az ideköltözők szülőhelyéről kapta. Érdemes volt áttelepülni, mert ez hosszan tartóan mentesített a jobbágysági kötelezettségek alól. A település egy része kisbíróval, tanítóval, kántorral együtt gazdasági előnyök miatt költöztek át. Az új helyen ugyanúgy éltek tovább, mint előtte.
    Ez volt az a nagy magyar bűntett a nemzetiségek ellen. Ami miatt szét kellett szedni Magyarországot. (Persze Németországba kötelező beilleszkedni az idegennek.)
    A felvidékről Alföldre települtek helye Morvaországból, Lengyelországból töltődött fel.

    Egy családi vonatkozás az akkori időkre.
    A családunknak volt egy Mrena nevű ága is. Ezt a vezeték nevet az 50-es évekbe magyarosították. Az egyik rokonunk utána járt a családnév eredetének. Kíváncsi volt, honnan származunk.
    Az eredmény: Az a családi név eredetileg nem "Mrena" volt, hanem "Berena", ami ősi magyar név. Csakhogy a járási hivatalban a hivatalnokok szlovákok voltak, akik nem értették rendesen a magyart, és mindig Mrenát írtak Berena helyett. Nem tudtak mit tenni, úgy maradt.

    Pedig a XVIII. századi magyar "elit" jól láthatta, mi történik. Csak ők a pillanatnyi érdekükre gondoltak.

    Amikor a Duna felső völgyébe látogat a magyar turista, tátott szájjal néz szét a rengeteg vár, kastély láttán. Milyen szorgalmasak ezek az osztrákok! Pedig mást kellene mondania.
    A magyar turista nem tudja, hogy nekünk azért nincsenek olyan szép váraink, mert a Rákóczi szabadságharc alatt nagy probléma volt az osztrákoknak a sok vár hazánkba. A várat pillanatok alatt elfoglalhatta a helyi lakosság, azt viszont komoly munka volt visszafoglalni. Így a Szatmári békekötés után az osztrákok a következő konfliktusra készülve a várakat felrobbantották, köveit széthordatták.

    A magyar pedig tovább fogyott. Igaz, az elit megtömhette a hasát.
     
  20. Bolch

    Bolch Állandó Tag

    Annyira azért nem balek Bakócz Tamás. Különösen, hogy jobbágyból lett az ország egyik leghatalmasabb ura. Mátyás hadaiban remek tanácsot tudott adni. II. Ulászló idején már főkancellár. Mindazon által, hogy Velence nem teljesítette ígéretét, Mátyás utáni uralkodó réteg széthúzása, gazdasági helyzet, király erőskezűsége történelmi forrásokból ismert. Legnagyobb problémát abban látom, hogy felrúgta a törökkel kötött békét, kihívásnak vette a keresztes háborút és elsiklott a lényegi elemek mellett. Dózsa következményeként nem merték hadba hívni a jobbágyságot, és elősegítette a Református egyház térhódítását.

    " Bakócz Tamás Magyarország méltán egyik leghíresebb főpapja. A bíboros, aki komoly eséllyel vett részt az 1513-as pápaválasztáson. Írásommal szeretném röviden a kedves olvasó emlékezetébe idézni Bakócz Tamásnak az 1513-as pápaválasztáson betöltött szerepét. Tamás bíboros még 1512-ben megérkezett „az örök városba”, ugyanis hivatalos volt az V. Lateráni Zsinatra (1512-1517), melyet II. Gyula (1503-1513) hívott egybe. Érkeztének hírére (ha hihetünk Szerémi Györgynek) Róma tereit és utcáit feldíszítették. A Virágok terére (Capo di Fiori) érvén szolgáival öszvérei hátáról aranyat szóratott az őt üdvrivalgással köszöntő római népnek. Császároknak kijáró diadalmenetben vonult be Magyarország főpapja Rómába. II. Gyula 1513. február 20-án éjjel adta vissza lelkét teremtőjének. Ezt követően háromtagú bíborosi testület vette át a Pápai Állam kormányzását, melynek tagja volt Bakócz Tamás is. Az új pápa megválasztására 1513. márciusában került sor. Az első szavazás március 10-én zajlott le, mely inkább csak az erőviszonyok felmérése volt. Ezen a szavazáson kapott Bakócz nyolc szavazatot, Valenciai János után a második legtöbbet (ő tizenhármat kapott). A bíborosok között a legjelentősebb irányzatok a fiatalok „pártja”, valamint az idősebbek csoportosulása volt. A fiatalok szavazataikkal G. Medicit támogatták, az idősebbek pedig belátva, hogy az ifjak szavazatait Medici bíborostól el nem vonhatják, szintén megegyeztek, hogy őt fogják szavazataikkal segíteni. A végleges szavazásra másnap, március 11-én került sor. Az új pápa a 37 éves G. Medici bíboros lett, aki X. Leó (1513-1521) néven vonult be a pápák történetébe. Megválasztásakor állítólag a következőket mondta: „Élvezzük a pápaságot, melyet Isten adott nékünk.” Az új pápa egyik legelső intézkedése volt, hogy Bakóczot teljhatalmú követévé (legatus latere) kinevezvén egy a törökök ellen indítandó keresztes hadjárat megszervezésével bízta meg —így Leó „megszabadulhatott” a „nagy riválistól”. A jobbágyi származású Bakócz Tamás jeles példáját adta a küzdeni tudásnak. A társadalom szegényebb rétegéből lett vezető politikai és egyházi vezető. Ha a nagyhatalmak mellé álltak volna (amint ezt például Velence korábban megígérte neki, ám erről megfeledkezett) a pápaválasztáson, talán ő lehetett volna a történelem folyamán az első magyar pápa."
     
    Irisz5 és rodnas3 kedveli ezt.

Megosztás