Jót mulatttam, ahogy végigolvastam legutóbbi párbeszédünket ezen a topicon. Íme:
Szóval én úgy látom, hogy a tények, bár sokak szerint makacs dolgok, elég sűrűn vagy nem olyan makacsok, vagy nem tények.
Általában tény alatt azt értjük, ami bizonyíthatóan létezik, esetleg létezett. A probléma csak az szokott lenni, mikor ki, mit fogad el bizonyítottnak. Hogy a föld lapos, az tény volt. Aztán nem. Hogy a nap a föld körül kering, az is tény volt, amíg egy másik tény nem jött közbe. Most mindenki tudja, hogy a föld kering a nap körül. És mindenki rosszul tudja, mert valójában egymás körül kerengenek egy csodálatos csavart pályán miközben mindketten ringlispilen ülnek egy tejút nevezetű vidámparkban, ami maga is iszonyatos sebességgel száguld az űrben. Akkor most mit is akarok mondani? Azt, hogy a tények, még a legkézenfekvőbbek is rengetegszer megszűnnek tények lenni, amint megkérdőjelezzük őket és egy kicsit alaposabb vizsgálat alá vetjük őket. De valóban megszűnnek tények lenni? Nem. Csak egy másik ismeretrendszerbe lépünk át. A korábbiban továbbra is tények maradnak. Annak számára, aki megmarad a korábbi ismeretrendszerben, mások a fejük tetejére is állhatnak, a korábban ismert tény megmarad hitelesnek, elfogadottnak, tudottnak, bizonyítottnak. Annak számára aki viszont átlép egy másik ismeretrendszerbe (nem mondom egy pillanatra sem, hogy ez újabb jobb is), a korábbi tény megszűnik ténynek lenni, és tudománytörténeti érdekességgé válik. Ezt talán úgy is felfoghatjuk, mint a tények evolúcióját.
