Csitáry-Hock Tamás Mosolyhíd
Minden további szónál többet ér néhány részlet a könyvből
Van valaki…
Egy csodálatos szívvel, kivételes, tiszta lélekkel élő lény.
Egy napon találkozik egy másik, hasonló lénnyel. Aki mesélni kezd neki. Mesél az életről, az érzelmekről, a szeretetről. Mesél egy olyan világról, amit sokan nem ismernek. Pedig itt van körülöttünk. Csak a legtöbb ember nem húzza félre a hétköznapok szürke függönyét, hogy megláthassa. Vagy egyszerűen fél tőle, nem mer benne élni, mert tart a csalódástól. Attól, hogy nem igaz. Pedig ez a világ létezik. És erről mesél, mesél, mesél neki. De legfőképpen szereti őt. Tisztán, önzetlenül, végtelenül. És ahogy mesél, és szeret, a másik észrevétlenül angyallá változik. És ekkor már ő is látja, hogy a mese, amit hallott, valóság. És rábízza magát a mesélőre, kipróbálja szárnyait, és egy olyan világba jut el, amelyre vágyott.
Létezik ilyen Angyalka.
---------------------------------------------------------------------
Van az ajándék…
Mindegy, hogy mi. Nem számít, hogy nagy vagy kicsi, drága vagy olcsó. Az ajándék valódi értékét nem ez határozza meg. Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra ő mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy.
Létezik ilyen ajándék.
------------------------------------------------------------------------------
Van az út…
És van, hogy az úton egyedül kell menned. Mert a te utad, a te feladatod. Csak te járhatod be, senki más, mert neked kell a rád váró akadályokat leküzdened, mert a cél a te célod. Az útnak többféleképpen vághatsz neki. Lehetsz magabiztos, lehetsz bizonytalan, félhetsz az akadályoktól, tarthatsz az ismeretlentől. Nem tudod, milyen lesz, csak a célt, a feladatot ismered. Nem tudod, lesz-e elég erőd, nem tudod, a képességeidből mire futja. De az út mentén lehet segítőd. Ahogy minden versenyző erőt nyer a bíztatásból, úgy te is erőt kapsz, ha valaki bízik benned, drukkol neked. Bízik benned helyetted is, ha néha kételkedsz magadban. Mert fontos ez. Nem elég az önbizalom, másé is kell. Így valójában nem egyedül járod az utat. És így végül nem az út győz, hanem te.
Van ilyen út.
-----------------------------------------------------------------------------------
Van egy angyal…
Ha valakit őszintén szeretsz, szívedben angyallá változik. Már nem egy ember a sok közül, nem egy az ismerőseid közül, hanem valaki más. Mert szereted. Egész szíveddel szereted. Gondolsz rá, de nem emberre gondolsz. Látod őt, de nem embert látsz. Ha vele vagy, ha beszélsz vele, ha rád mosolyog, minden, minden más. Nem emberi. Jóval több annál. Pedig tudod, hogy hús-vér ember ő... de mégsem az.
Angyal.
/A szerző engedélyével közölve/
Létezik egy könyv...
Karácsonyra kaptam.
Kaphattam volna bármelyik napon, de így az az ajándék lett amire mindig emlékezni fogok a karácsonyokból.
Mert szeretettel keresték, dedikáltatták, mert szeretettel. örömmel csomagolták nekem. Mert éreztem azt az ajándékozó örömöt.
Mert amikor végigsímítottam a csomagolásból kibontott könyv borítóján tiszta, szép érzés fogott el.
Ahol kinyílt beleszagoltam. (Szeretem a könyvek illatát. )
Ahol kinyílt magától ez a vers volt: Van a hópehely...
Minden szó benne olyan mint egy igazgyöngy.
Játszik a lélek fénye szépen irizáló szineket rajta.
Ezt a könyvet magammal viszem az ágyba, beleolvasok és néha továbbgondolom. Ezt a könyvet magammal vittem a munkahelyemre és felolvasok holnap belőlle az Időseimnek.
A könyv címe: Mosolyhíd.
És valóban valami tiszta mosoly van bennem amikor olvasom.
Mert létezik ilyen könyv...
-elke- ajánlása
Nagyon jó!
