Mácsai Pál
Diplomájának megszerzése után a budapesti Nemzeti Színház (a későbbi Magyar Színház) színésze lett, ahol 1989-ig szerepelt. Közben 1987 és 1990 között elvégezte a Főiskola rendező szakát is. 1989-ben a Madách Színház művészeként folytatta pályafutását, majd 1993-ban szabadúszóvá vált, mivel úgy érezte, hogy képességeit nem tudja megfelelően kiaknázni. Ebben az időszakban különböző színházakban vállalt szerepeket és rendezett. 2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetőjévé nevezték ki, mely posztot a színház 2004-es átalakulása és Örkény István Színházzá történt átnevezése után is megtartott.
Több filmben és tévéjátékban is játszott: Gyertek el a névnapomra (1984.), Egy szerelem három éjszakája (1987.), Sztálin menyasszonya (1990.), A Temetetlen halott - Nagy Imre naplója(2004.) stb.
Első filmfőszerepe A nap lovagja (1987.)
A Torzók (2001.) c. filmben nyújtott alakításáért a 32. Magyar Filmszemle (2001.) a legjobb férfi epizódszereplő díját kapta.
1991-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2002-ben - a Madách Kamara magújításáért - a Színikritikusok Díját, 2003-ban a Prima Primissimo díjat kapta, 2008-ban Érdemes Művész lett.
Színházi és filmes munkáin kívül a Lyukasóra c. irodalmi műsor állandó szereplője is lett. 1989-ben Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki.
Önálló Örkény-estje, vagy a Huzella Péterrel közösen előadott Villon-balladák hatalmas siker szerte az országban.
Örkény István életéről - szerző Mácsai Pál és Bereményi Géza) az utóbbi évek legsikeresebb egyszemélyes színházi előadása Budapesten. Évek óta telt házakkal megy. Több mint háromszázszor került színre a Komédium Színházban, sokszor vidéken is, és határainkon túl is áthatták Nagyvárad, Pozsony, Kassa, Bécs, München, Berlin, Stuttgart, Róma, Párizs, London, New York, Washington, Toronto magyarul értő nézői
Önálló Örkény-estje fantasztikus elmeny volt itt Torontoban.
Egyik legnagyobb magyar szinesz.