A minap jelentette be az MNB, hogy a jelenleg forgalomban lévő 500 forintos bankjegyet is bevonják, ezzel a végéhez ér a forint bankjegyek cseréje. Az új bankjegysorozat élénkebb, modernebb színeket kapott, de a külsőségeken kívül egy sor új, nehezebben hamisítható biztonsági elemmel nyomják a bankókat. Egymás mellé téve a bankjegyeket elmondható, hogy egyáltalán nem összetéveszthetőek egymással a régi és az új sorozat bankjegyei. Összegyűjtöttük egyetlen képen, hogyan néznek ki a régi és az új bankjegyek, és hogy milyen ütemben vonják ki a régieket a forgalomból.
Az MNB 2014-ben kezdte meg a forgalomban levő forintbankjegyek cseréjét, az előző bankjegy-sorozatot 1997-től bocsátotta ki a jegybank. Az új bankjegyek alapvetően a színárnyalatukban illetve kis mértékben a képi megjelenésükben térnek el régiektől. A bankjegyek előoldalán szereplő személyek, és a hátoldalán látható helyszínek nem változtak, csak a szövegek elhelyezése és méretezése változott a színen kívül. Ezen kívül fontos változás, hogy az új bankjegyek új biztonsági elemeket kaptak, így a korábbinál is nehezebb hamisítani a magyar fizetőeszközt.
Az alábbi képeken összegyűjtöttük a régi (bal oldal)és az új (jobb oldal) bankjegyek első és hátsó oldalát. A tévhitet, miszerint könnyen összetéveszthető a két bankjegysorozat, szerintünk az alábbi ábrák elég egyértelműen megcáfolják.
Klikk a képre!
Klikk a képre!
A bankjegyek bevonása csak azt jelenti, hogy az adott bankjegycímlet elfogadása a készpénzforgalomban való fizetések során nem kötelező. A bevonás nem jár automatikus értékvesztéssel, mivel a bevonási határnapot követően a bankok és a posta három éven keresztül, területi korlátozás nélkül és díjmenetesen váltja át a bevont bankjegyeket törvényes fizetőeszközre. A bevont fizetőeszközök a jegybankban a bevonási határnaptól számított 20 éven keresztül - szintén korlátozások nélkül - átválthatók.
Az alábbi táblázatban összeszedtük a régi bankjegyek bevonásának menetrendjét, és hogy meddig lehet még beváltani őket. Érdekesség, hogy az egyik legtöbbet használt bankjegyet, a 10 ezer forintost már 2014 szeptember 2-án új köntösbe öltöztették, de a régi bankjegyek is használatban maradtak, ezek bevonásáról még nem született döntés.
Az MNB 2014-ben kezdte meg a forgalomban levő forintbankjegyek cseréjét, az előző bankjegy-sorozatot 1997-től bocsátotta ki a jegybank. Az új bankjegyek alapvetően a színárnyalatukban illetve kis mértékben a képi megjelenésükben térnek el régiektől. A bankjegyek előoldalán szereplő személyek, és a hátoldalán látható helyszínek nem változtak, csak a szövegek elhelyezése és méretezése változott a színen kívül. Ezen kívül fontos változás, hogy az új bankjegyek új biztonsági elemeket kaptak, így a korábbinál is nehezebb hamisítani a magyar fizetőeszközt.
Az alábbi képeken összegyűjtöttük a régi (bal oldal)és az új (jobb oldal) bankjegyek első és hátsó oldalát. A tévhitet, miszerint könnyen összetéveszthető a két bankjegysorozat, szerintünk az alábbi ábrák elég egyértelműen megcáfolják.
Klikk a képre!
Klikk a képre!
A bankjegyek bevonása csak azt jelenti, hogy az adott bankjegycímlet elfogadása a készpénzforgalomban való fizetések során nem kötelező. A bevonás nem jár automatikus értékvesztéssel, mivel a bevonási határnapot követően a bankok és a posta három éven keresztül, területi korlátozás nélkül és díjmenetesen váltja át a bevont bankjegyeket törvényes fizetőeszközre. A bevont fizetőeszközök a jegybankban a bevonási határnaptól számított 20 éven keresztül - szintén korlátozások nélkül - átválthatók.
Az alábbi táblázatban összeszedtük a régi bankjegyek bevonásának menetrendjét, és hogy meddig lehet még beváltani őket. Érdekesség, hogy az egyik legtöbbet használt bankjegyet, a 10 ezer forintost már 2014 szeptember 2-án új köntösbe öltöztették, de a régi bankjegyek is használatban maradtak, ezek bevonásáról még nem született döntés.
