Erdei Fülesbagoly a 2020 év madara
Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Télire az állomány fel is szaporodik, mert északabbról is érkeznek egyedek. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető. 1995–2002 között hazánkban 6500–12 000 pár fészkelt. Az országos állományváltozás trendje nem ismert, mert azóta nincs elegendő adat.
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Fészket nem épít Varjfélék, ragadozó madarak fészkeiben, fák ágvilláiban korhadt üregeiben költ.
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, utaknál, vasútvonalaknál az elütés számos madár pusztulását okozza.
MME

Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Télire az állomány fel is szaporodik, mert északabbról is érkeznek egyedek. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető. 1995–2002 között hazánkban 6500–12 000 pár fészkelt. Az országos állományváltozás trendje nem ismert, mert azóta nincs elegendő adat.
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Fészket nem épít Varjfélék, ragadozó madarak fészkeiben, fák ágvilláiban korhadt üregeiben költ.
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, utaknál, vasútvonalaknál az elütés számos madár pusztulását okozza.
MME