Május 10. Madarak és fák napja

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Erdei Fülesbagoly a 2020 év madara

upload_2020-1-1_10-18-30.jpeg


Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Télire az állomány fel is szaporodik, mert északabbról is érkeznek egyedek. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető. 1995–2002 között hazánkban 6500–12 000 pár fészkelt. Az országos állományváltozás trendje nem ismert, mert azóta nincs elegendő adat.
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Fészket nem épít Varjfélék, ragadozó madarak fészkeiben, fák ágvilláiban korhadt üregeiben költ.

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, utaknál, vasútvonalaknál az elütés számos madár pusztulását okozza.

MME


 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag


Törpekuvik

images


A legkisebb bagolyfaj Európában, nagyjából seregély méretű. Tollfülei nincsenek, arcfátyla halvány. Részben nappal is aktív. Röpte egyaránt lehet egyenes vonalú és hullámzó is. Gyakran ül fenyők csúcsára, ahonnan táplálékát lesi, vagy a revírt őrzi. Hazánkban rendkívül ritkán jelenik meg, olykor azonban a költése is feltételezhető. Hozzánk Szlovákiából érkeznek példányok az Északi-középhegységbe, leginkább az Aggteleki-karszt területére, míg a nyugati határszélen az osztrák állományból kóborolnak példányai Soproni-hegységbe a téli időszakban. Legfőbb táplálékát az énekesmadarak képezik, de rágcsálókat és nagyobb rovarokat is fogyaszt. Többnyire állandó madár, de télen olykor költőhelyéről alacsonyabb térségekre húzódik.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
A lakosság madáretetési mozgalma 1890-ben indult, ezért a 2020/2021-es már a 131. szezon. Ez mindig az első fagyok késő őszi beköszöntétől kezdődik, tehát november második felétől, és márciusig tart. Az, hogy hány madár fordul meg az etetőnkön, a tél keménységétől függ, főként a hótakaró vastagságától, tartósságától. Enyhe teleken jóval kevesebb az egyedszám és a fajbeli változatosság.


Az énekesmadarakat lehet etetni napraforgóval, almával, bogyókkal (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal), állati zsiradékkal (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó), és fontos az ivóvíz is, amit naponta kell cserélni. Ne feledd, ha elkezdted, ne hagyd abba hirtelen az élelem kihelyezését, mert a madarak odaszoknak és számítanak rá; lehet, hogy épp az utolsó erejükkel látogatják meg az etetődet a fagyban.

 

ilyvo

Állandó Tag
Állandó Tag
az idei év madara 2021

Cigánycsuk

A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.


1610875492391.png
 

Cotta

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel kastéyparkban

Az ötvöskónyi Chernel kastélypark rejtegeti a híres nagylevelű hársat, amely Magyarország egyik legnagyobb példánya, rendkívüli és különleges természeti emlék. A fa törzsének jelentős része elpusztult, ezért tényleges korának megállapítása nehéz.
Egykor, évszázadokkal ezelőtt a parkban egymás közelében még hét hatalmas hársfa állhatott, valamikor ezért hívhatták Ötvöskónyi községet Héthársnak. A hét hársfa a legendás hét vezér emlékét őrizte egykoron, és az ő nevükben óvták a területet. Egy másik, tudományosabb elképzelés szerint a fa hét sarj összenövéséből jött létre, s törzsmérete azért olyan tekintélyes, mivel hét sarj-eredetű törzs összefonódásából, összenövéséből keletkezett. A lombkorona átmérője és magassága egyaránt húsz méter körüli. A mérete, a kora, az alakja éppúgy különlegességet kölcsönöz neki, mint a hozzá fűződő legendák.
Eredetéről, történetéről számos más, a falu lakói által őrzött legendatöredék, hiedelem is fennmaradt. A szájhagyomány szerint a fa a tatárjárás korában gyökerezik (emellett szól az a hihetetlennek tűnő legenda, hogy IV. Béla ennek a fának a tövében húzta meg magát, mikor a tatárok elől menekült). Biztosat nem tudunk, de életkora a szakemberek szerint is legalább 250-300 évesre tehető.
Valószínűleg a XIX-XX. század határán a fát villámcsapás érte, törzse kettényílt. Elmondások szerint a két világháború között a kastély akkori urai, élükön Chernelné asszonnyal, nyaranta kártyapartikat rendeztek a fa hűs odvában. Erre ugyan kézzelfogható bizonyíték nincs, de a dolog cseppet sem elképzelhetetlen, hiszen a fában ma is 10-15 ember elfér egyszerre.
Az 1950-es évek közepe táján egy család lelt menedéket benne, azonban az általuk rakott tűztől a fa kigyulladt, belseje teljesen, koronája és ágai kis részben leégtek. Ha mindez nem lett volna elég, 2011. május 28-án a fát hatalmas csapás érte: egy vihar következtében 3 főága közül az egyik szinte teljes egészében letört. Ennek ellenére a fa évről évre meglepi a környéken lakókat. Súlyos sérülései ellenére él, hajt, lombot növeszt. A legkevesebb, amit mondhatunk, hogy rendkívüli példány. Túlélt két világháborút, villámcsapást, tüzet, és még ma is itt van velünk. Itt él köztünk, jelképezve a múltat, őrizve a parkot.

h5.png
 
Utoljára módosítva:
Oldal tetejére