Az utolsó pillanatig minden megpróbálnak, hogy maradjon a csúcsjelölti rendszer és Manfred Weber legyen az Európai Bizottság elnöke.
„Ragaszkodunk a csúcsjelölti rendszerhez, de mindenkivel szívesen tárgyalunk a koalícióról” – Manfred Weber nyilatkozata volt lényegében az egyetlen konkrétum, amit az Európai Néppárt brüsszeli csúcstalálkozóján meg lehetett tudni arról, mire készül az Európai Parlament legnagyobb pártszövetsége a következő hetekben.
Az EPP csúcsjelöltjén kívül – akinek persze ez kötelező volt – a főszereplők közül senki nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak a brüsszeli megbeszélések előtt. Sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, sem Angela Merkel német kancellár nem állt meg a kameráknak, hasonlóan tett Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is.
Érdekesség, hogy a brüsszeli Sofitel hotelbe nem jött el a megbuktatott osztrák kancellár, Sebastian Kurz, itt volt viszont Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök – akiről az a hír járta a helyszínen, hogy ma délután egy „baráti beszélgetésre” találkozik Orbán Viktorral, de ezt az információt hivatalosan senki nem erősítette meg.
Weber az összegyűlt újságíróknak csak annyit mondott, hogy a következő hetekben tárgyalni fognak a jövőről és a következő öt évről is, mert „az európai embereket nem érdeklik a pártpolitikai harcok, hanem azt akarják tudni, hogy mi lesz a mandátumuk, mit fognak értük tenni”.
A csendből jól látszik, hogy az Európai Néppárt hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot a Parlamentben, egyáltalán nem tekinti győzelemnek a vasárnap estét. Egyre biztosabbnak tűnik ugyanis, hogy a szociáldemokratákon kívül a liberálisokra és a Zöldekre is szükségük lesz ahhoz, hogy megszerezzék a többséget az EP-ben. Márpedig ők feltételeket is szabnak ehhez, nem is keveset.
Információink szerint az Európai Unió állam-és kormányfőinek találkozója előtt a Néppárt vezetői arról már megegyeztek, hogy továbbra is ragaszkodnak Manfred Weber jelöltségéhez az Európai Bizottság élén. A háttérben viszont már megkezdődtek a megbeszélések a Zöldekkel és az ALDE, valamint Emmanuel Macron pártjának a képviselőivel is arról, hogyan tudnának együttműködni. A liberális Guy Verhofstadt és a Zöldek társelnöke, Ska Keller már az eredményvárón határozottan kizárt bármilyen egyezkedést a szélsőséges pártokkal.
Emmanuel Macron EP-listájának második helyén szereplő Pascal Canfin a France Inter rádiónak hétfőn azt nyilatkozta: „semmilyen szövetség nem elképzelhető a Néppárttal addig, míg ki nem teszik pártcsaládjukból a Fideszt”.
Nehéz tehát elképzelni, hogy Macron bármilyen koalíciós megállapodás mellett letenné a voksát, amelyben a magyar kormányfő is szerepel. A francia elnök mindenesetre az esti informális csúcstalálkozó előtt Brüsszelben találkozik a V4-ek miniszterelnökeivel, köztük Orbán Viktorral is.
Egyelőre tehát úgy tűnik, senki nem akarja kiteríteni a kártyáit az asztalra. Az Európai Néppárt pedig arra készül, hogy jobb alkupozícióban lehessen, amikor arról tárgyalnak az állam- és kormányfők, elfogadják-e a csúcsjelöltet, vagy mást keresnek az Európai Bizottság élére.
Ilyen viták mellett pedig azon sem lehet csodálkozni, hogy Brüsszelben délelőtt még csak említésszerűen sem került szóba a Fidesz. Az Európai Néppártnak a jelek szerint kisebb baja is nagyobb annál, mint hogy a magyar kormánypárttal és annak vasárnap megszerzett 13 mandátumával foglalkozzon.
HVG
„Ragaszkodunk a csúcsjelölti rendszerhez, de mindenkivel szívesen tárgyalunk a koalícióról” – Manfred Weber nyilatkozata volt lényegében az egyetlen konkrétum, amit az Európai Néppárt brüsszeli csúcstalálkozóján meg lehetett tudni arról, mire készül az Európai Parlament legnagyobb pártszövetsége a következő hetekben.
Az EPP csúcsjelöltjén kívül – akinek persze ez kötelező volt – a főszereplők közül senki nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak a brüsszeli megbeszélések előtt. Sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, sem Angela Merkel német kancellár nem állt meg a kameráknak, hasonlóan tett Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is.
Érdekesség, hogy a brüsszeli Sofitel hotelbe nem jött el a megbuktatott osztrák kancellár, Sebastian Kurz, itt volt viszont Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök – akiről az a hír járta a helyszínen, hogy ma délután egy „baráti beszélgetésre” találkozik Orbán Viktorral, de ezt az információt hivatalosan senki nem erősítette meg.
Weber az összegyűlt újságíróknak csak annyit mondott, hogy a következő hetekben tárgyalni fognak a jövőről és a következő öt évről is, mert „az európai embereket nem érdeklik a pártpolitikai harcok, hanem azt akarják tudni, hogy mi lesz a mandátumuk, mit fognak értük tenni”.
A csendből jól látszik, hogy az Európai Néppárt hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot a Parlamentben, egyáltalán nem tekinti győzelemnek a vasárnap estét. Egyre biztosabbnak tűnik ugyanis, hogy a szociáldemokratákon kívül a liberálisokra és a Zöldekre is szükségük lesz ahhoz, hogy megszerezzék a többséget az EP-ben. Márpedig ők feltételeket is szabnak ehhez, nem is keveset.
Információink szerint az Európai Unió állam-és kormányfőinek találkozója előtt a Néppárt vezetői arról már megegyeztek, hogy továbbra is ragaszkodnak Manfred Weber jelöltségéhez az Európai Bizottság élén. A háttérben viszont már megkezdődtek a megbeszélések a Zöldekkel és az ALDE, valamint Emmanuel Macron pártjának a képviselőivel is arról, hogyan tudnának együttműködni. A liberális Guy Verhofstadt és a Zöldek társelnöke, Ska Keller már az eredményvárón határozottan kizárt bármilyen egyezkedést a szélsőséges pártokkal.
Emmanuel Macron EP-listájának második helyén szereplő Pascal Canfin a France Inter rádiónak hétfőn azt nyilatkozta: „semmilyen szövetség nem elképzelhető a Néppárttal addig, míg ki nem teszik pártcsaládjukból a Fideszt”.
Nehéz tehát elképzelni, hogy Macron bármilyen koalíciós megállapodás mellett letenné a voksát, amelyben a magyar kormányfő is szerepel. A francia elnök mindenesetre az esti informális csúcstalálkozó előtt Brüsszelben találkozik a V4-ek miniszterelnökeivel, köztük Orbán Viktorral is.
Egyelőre tehát úgy tűnik, senki nem akarja kiteríteni a kártyáit az asztalra. Az Európai Néppárt pedig arra készül, hogy jobb alkupozícióban lehessen, amikor arról tárgyalnak az állam- és kormányfők, elfogadják-e a csúcsjelöltet, vagy mást keresnek az Európai Bizottság élére.
Ilyen viták mellett pedig azon sem lehet csodálkozni, hogy Brüsszelben délelőtt még csak említésszerűen sem került szóba a Fidesz. Az Európai Néppártnak a jelek szerint kisebb baja is nagyobb annál, mint hogy a magyar kormánypárttal és annak vasárnap megszerzett 13 mandátumával foglalkozzon.
HVG
