Hírek Még az utolsó utáni pillanatban is csiszoltak a 12 ponton - ez történt 175 éve

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy százhetvenöt éve, 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.


A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.


Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt:

"Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!"


Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel."

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, és rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

MTI

1678860940217.png


1678860999455.png
 

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy százhetvenöt éve, 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.


A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.


Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt:

"Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!"


Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel."

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, és rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

MTI

Csatolás megtekintése 1918696

Csatolás megtekintése 1918697Köszönjük, Melitta!
 


Orbán hangján érződik, hogy tudatában van a bukásának, hogy csak a segberúgást várja, az elbocsájtó üzenetet, mert nincs benne annyi "mum" (bátorság, karakter), hogy visszalépjen amikor kell.
 
Utoljára módosítva:


Orbán hangján érződik, hogy tudatában van a bukásának, hogy csak a segberúgást várja, az elbocsájtó üzenetet, mert nincs benne annyi "mum" (bátorság, karakter), hogy visszalépjen amikor kell.

Baszki, Ernő, te milyen rózsaszín púderes álomvilágban élsz? 2/3-al győzött megint, ugyan ki fogja leváltani? A nép biztos nem!
 
Majd levaltjatok ha meg nagyobb minuszt csinal, meg nagyobb inflacio lesz meg nagyobb adosag,vagy kilepteti az orszagot a NAtobol es az Eu bol. Azt megint lehet kotelezoen tanulni az oroszt.
 
Majd levaltjatok ha meg nagyobb minuszt csinal, meg nagyobb inflacio lesz meg nagyobb adosag,vagy kilepteti az orszagot a NAtobol es az Eu bol. Azt megint lehet kotelezoen tanulni az oroszt.
Ezek miatt nem lesznek leváltva.
A munkanélküliség növekedése miatt talán. De, míg van jövedelmük és jön a nyugdíj addig nyugodtak az emberek.
Főleg úgy hogy a média semmit sem mutat be a bajokból csak annyit amennyit a nyugatnak szerintük köszönhető.
 
Ötven éve, születése 150. évfordulójára Jékely Zoltán így emlékezett:

150 év után​

Lidércnyomás

Petőfi szobrán
egy ocsmány
varangy ül,
s el-hall-gat-tat-ha-tat-la-nul
vartyog – pardon: szaval –,
amíg minden magyar
meg nem tanul
varangyul.
 
Kár, hogy egyeltalán nem volt ilyen horderejű a dolog, csak később fújták fel. Az osztrák helyőrség parancsnokának jelentése szerint aznap nem történt semmi csak borús idő volt. A legjobb az volt benne, ahogy elfoglalták Landerer nyomdáját. Odamentek, hogy kinyomtassák a 12 pontot, Landerer elkérte az íratot, majd közölte velük, hogy nem nyomtathatja ki mert nincs rajta cenzori. Erre ott állnak Petőfiék áll az egész "forradalom" nincs cenzori engedély most mit csináljunk??? A Petőfiéket követő tőmeg elkezdett nyugtalankodni, erre Landerer (a bécsi kém) - mivel nem akarta, hogy esetleg szétverjék a nyomdáját - megsúgta nekik, hogy vegyék őrizetbe és nyomtassák ki "erőszakkal" a 12 pontot. Nem volt forradalom csak Petőfiék föl alá vonultak párszor a városban. A Helytartótanácsot egyeltalán nem tudták kényszeríteni semmire mivel pont ugyenezeket a dolgokat akarták. Egyébként Táncsis kiszabadításának ügyében megjegyezném másnap szabadult volna. 1848 -ban alkotmányos változás volt, amit a magyar király és osztrák császár szentesített, a dolog később ment át forradalomba mikor V Ferdinánd -ot leváltották az osztrákok és az utódja Ferenc Jóska a törvényeit és rendeleteit semmisnek tekintette. Kossuth később nagyon ki volt akadva március 15 -e ünneplése miatt.
 
Kár, hogy egyeltalán nem volt ilyen horderejű a dolog, csak később fújták fel. Az osztrák helyőrség parancsnokának jelentése szerint aznap nem történt semmi csak borús idő volt. A legjobb az volt benne, ahogy elfoglalták Landerer nyomdáját. Odamentek, hogy kinyomtassák a 12 pontot, Landerer elkérte az íratot, majd közölte velük, hogy nem nyomtathatja ki mert nincs rajta cenzori. Erre ott állnak Petőfiék áll az egész "forradalom" nincs cenzori engedély most mit csináljunk??? A Petőfiéket követő tőmeg elkezdett nyugtalankodni, erre Landerer (a bécsi kém) - mivel nem akarta, hogy esetleg szétverjék a nyomdáját - megsúgta nekik, hogy vegyék őrizetbe és nyomtassák ki "erőszakkal" a 12 pontot. Nem volt forradalom csak Petőfiék föl alá vonultak párszor a városban. A Helytartótanácsot egyeltalán nem tudták kényszeríteni semmire mivel pont ugyenezeket a dolgokat akarták. Egyébként Táncsis kiszabadításának ügyében megjegyezném másnap szabadult volna. 1848 -ban alkotmányos változás volt, amit a magyar király és osztrák császár szentesített, a dolog később ment át forradalomba mikor V Ferdinánd -ot leváltották az osztrákok és az utódja Ferenc Jóska a törvényeit és rendeleteit semmisnek tekintette. Kossuth később nagyon ki volt akadva március 15 -e ünneplése miatt.
Igen a lavina is egy kis hó pihétől indulhat be. Itt ez volt a kezdet.
De, az is igaz hogy nagyon nehéz azt meghatározni hogy mi a kezdőpont. Egyelőre úgy tűnik ezt a napot elfogadta az összes eddig regnáló magyar állam alakulat.
Persze lehet rajta vitatkozni.
 
Igen a lavina is egy kis hó pihétől indulhat be. Itt ez volt a kezdet.
De, az is igaz hogy nagyon nehéz azt meghatározni hogy mi a kezdőpont. Egyelőre úgy tűnik ezt a napot elfogadta az összes eddig regnáló magyar állam alakulat.
Persze lehet rajta vitatkozni.
Orbán ott volt és ő súgta a 12 pontot. Azt is tudja, hogy Petőfi ma békepárti lenne. Mondta. :D
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Adatbázis hibát jelez a gép, minden olvasatlan üzenetre kattintásnál....
vivant wrote on nadva's profile.
máj 14 péntek 8:47
PaSa1957 wrote on Elek János's profile.
Legalább olvasnád el a játékszabályokat!
Kostenszky Valéria wrote on Olaszné Kovács Andrea's profile.
Helló! (Gábor vagyok.)
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a legújjab fordításod !

Statisztikák

Témák
38,230
Üzenet
4,820,545
Tagok
616,757
Legújabb tagunk
ecsore
Oldal tetejére