Mélyen tisztelik a szüleiket felnőttkorban is - így nevelik gyermekeiket a romák

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A roma nevelési elvek kapcsán a legjobb dolgot egy főiskolai tanártól hallottam: a gyereket a romáknál nem csak az anya és az apa neveli, hanem az egész család; nagynénik, nagybácsik, nagyszülők és unokatestvérek. A hagyományos roma nevelésben azonban nem minden pozitív. Mik a régi nevelési elvek, és mennyire tartják be őket a mai, fejlett gondolkodásmódú családok? Egy 5 gyerekes roma anyukával beszélgettem erről.

roma gyerekek




Mik a roma nevelési elvek, és mennyit változtak az évek során?


Az egész család nevelte a gyerekeket

A nevelési elvek és népszokások természetesen tájegységenként változnak, így a teljesség igénye nélkül említek néhányat.
Régen az oláh, illetve lovári cigányoknál a család a szülőkből, nagyszülőkből, nagybácsikból és nagynénikből állt, a gyerekeket pedig nem csak a szülők, hanem az egész család nevelte. Ez a legtöbb roma családban a mai napig is így van, hiszen ha nem is lakik együtt több generáció, általában a családtagok közt mindennapos a kapcsolat, így mindenki kiveszi a részét a gyereknevelésből. A romák a testvéreik gyerekeit például megtanítják ugyanarra, amire a sajátjukat is, és ha rosszat tesznek, ugyanúgy rájuk szólnak, mint a sajátjukra.


Nagy különbségek a fiúk és a lányok nevelésében

A régi nevelési elvek között azonban vannak olyanok, amiket mára a legtöbb család elhagyott, mivel ezek meglehetősen elavultnak számítanak. Ezek egyike, hogy a gyerekek nem szólalhattak meg, ha a felnőttek beszéltek.
A családfő az apa, ami a legtöbb helyen a mai napig így van. A fiúk sokkal nagyobb szabadságot kaptak, mint a lányok – rendkívül hamar felnőttnek számítottak, nagyon korán ihattak alkoholt, és akár már 16 éves korukban megnősülhettek.
A lányok lehetőségei jóval korlátozottabbak voltak, teljes engedelmességgel tartoztak a szüleik és a bátyjaik felé. Általában nagyon fiatalon szültek. Ha nem szűzen mentek férjhez, nem vehettek fel fehér esküvői ruhát. A szülők beleszólhattak abba, kivel házasodnak majd a gyerekek, lánykéréskor pedig a fiú egy idősebb családtagjának kellett megkérnie a lányt a családjától.
A taníttatásban is igen nagy különbségek voltak a fiúk és a lányok közt: a fiúk (ha a családnak volt rá lehetősége), taníttatva voltak, a lányoknak azonban általában otthon kellett maradniuk, amíg férjhez nem mentek, és segíteniük kellett anyjuknak a ház körüli munkák elvégzésében és a kisebb gyerekek nevelésében.

Sokat segítenek a gyerekek a szüleiknek​

A házimunka és a ház körül való segédkezés ma is feladat a gyerekek számára, valamint a kisebb testvéreik ellátásában is gyakran segítenek. A családi összetartás szintén jellemző a legtöbb ma élő roma családra: a nagyszülők, rokonok minden nap alakítják a gyerekek világnézetét, személyiségét.
A gyerekek problémáikkal több emberhez is fordulhatnak, hiszen nem csak a szüleik támogatják őket, hanem az egész családjuk, és akkor sincs ez másképp, amikor felnőnek. Ha bajba kerülnek, az egész család igyekszik a segítségükre lenni. Ez nagyon jól jöhet például egy tinédzser nevelésében, hiszen amit nem mer a szüleinek elmondani, vagy nem mer tőlük megkérdezni, azzal fordulhat egy nagybácsihoz vagy nagynénihez is, aki talán kicsit rugalmasabb, mint a szülei, és ez nagy megkönnyebbülés lehet egy kamasznak.

Bár kívülről úgy tűnhet, egy ilyen közösség nagyon zárt és kitaszító lehet az idegenekkel szemben, a roma családoknál éppen az ellenkezője a jellemző: mindenkit szívesen fogadnak a családban, akár roma, akár nem.


A roma gyerekek jobban tisztelik a szüleiket?

Rengetegszer halljuk romaként kívülállóktól, hogy a roma gyerekek mennyire szépen és tiszteletteljesen beszélnek a szüleikkel. Természetesen itt is akadnak kivételek, azonban a legtöbb családra valóban igaz, hogy a gyerekek rendkívül mélyen tisztelik a szüleiket, nem csak gyermekként, de felnőttkorban is.


Gyakran születnek dalok is az édesanya iránti szeretetről


A család mindig arra neveli a gyerekeket, hogy tiszteljék az idősebbeket, különösen a szüleiket. Már egészen kicsi korban beléjük nevelik, hogy a fiatalok nem beszélhetnek tiszteletlenül az idősebbekkel, és ha mégis megteszik, az egész család felháborodik.
A tisztelet azonban nem csak a nevelés miatt alakul ki, a szeretet is rendkívül meghatározó szerepet játszik benne. A legtöbb roma gyerek nagyon közvetlen, bensőséges kapcsolatot ápol a szüleivel, és nagyon ragaszkodik hozzájuk, ez a kötődés pedig felnőttként is megmarad. A gyerekek az iskolában gyakran azért kerülnek konfliktusba, mert valaki rosszat mondott a szüleikre, ők pedig ezt nem hagyhatták szó nélkül.


A legszorosabb roma kötelék: az anya-fia kapcsolat​

Külön említést érdemel az anya-fia kapcsolat, ez ugyanis talán a legszorosabb kapcsolat a romáknál. Az anyák rendkívül védelmezőek a fiaikkal szemben, és ez fordítva is igaz. Ez rengetegszer megnehezíti a párkeresést a roma fiúk számára, ugyanis az anyák szerint senki sem lehet elég jó a fiuk mellé, és ezt nem felejtik el hangoztatni sem.
Az anyósok és menyek kapcsolata legtöbbször viharos, így a fiúk általában két tűz közé kerülnek – meg kell védeniük a feleségüket az anyjukkal szemben, azonban a feleségüknek sem tűrik el, ha tiszteletlenül beszélnek édesanyjukkal. Az anya-fia és a viharos anyós-meny kapcsolatot tökéletesen ábrázolja a Lakatos Menyhért által írt Átok és szerelem című film, amiben nem csak ezt, hanem a roma szokásokat, hiedelemvilágot és a családok, közösségek dinamikáját is megfigyelhetjük.


Beszélgetés egy 5 gyermekes roma anyával​

Kovács Lászlóné Márki Judit 5 gyermeket nevel, 2 lányt és 3 fiút. A legidősebb gyermeke 15, a legkisebb pedig 8 éves. Gyermekei nevelése mellett ápolónőként dolgozik.

Mennyire igaz rátok, hogy az egész család neveli a gyerekeket? Kapsz segítséget a tágabb családtól a gyerekek nevelésében, és te besegítesz a többieknek?




A tágabb családdal gyakran együtt vagyunk, nagyon sokszor vigyázok az unokahúgainkra, unokaöccseinkre. Amiben tudok, besegítek, és ha bármiben tanácsot kérnek tőlem, szívesen adok, azonban beleszólni nem szoktam a gyerekek nevelésébe. Természetesen igyekszünk tanítgatni a gyerekeket például a szobatisztaságra, az önálló evésre, vagy arra, hogy megtanulják, mit szabad és mit nem, de csak akkor, ha tudjuk, hogy ezt a szüleik sem bánják.

Tisztában vagy a régi roma nevelési elvekkel? Egyetértesz velük?
Persze, tisztában vagyok velük, mi azonban nem követjük a tradíciókat. Mi nem tipikus régimódi romaként élünk, beilleszkedtünk. Egyenlő a családban a nemek szerepe, fontossága.

Külön nevelési elvek szerint nevelitek a fiúkat és a lányokat?
Egyáltalán nem. A fiúk is elvégzik a házimunkát ugyanúgy, mint a lányok. A fiúk emellett gyakran segítenek az apjuknak a kinti, udvari munkákban is (persze koruknak megfelelő munkákat végeznek). A lányok ebből is kiveszik részüket, de a fiúk jobban élvezik a kinti munkákat, mint ők. Mindenben egyenlően bánunk velük, senkinek nincs előnye azért, mert lány, vagy fiú.

Mennyire tartjátok fontosnak a gyerekek oktatását? A lányok továbbtanulása ugyanolyan fontos számotokra, mint a fiúké?
Minden gyermekemnek alanyi jogon jár, hogy addig tanulhasson, ameddig szeretne, és azt, amit szeretne. A legnagyobb lányom rendőrnek tanul, a többiek még általános iskolába járnak, de mindegyiküket igyekszünk támogatni. Nem teszünk semmiféle különbséget a fiúk és a lányok edukációja között, mindkettő egyformán fontos.

Van nálatok családfő? Ha igen, ki az?
Nincsen, a férjemmel egyenlők vagyunk. Megbeszéljük a fontos dolgokat, és mindenről közösen döntünk. Kisebb fajsúlyú kérdésekben a gyerekek véleményét is kikérjük.

Mennyire nehezíti meg a gyerekek nevelését az, hogy dolgozol?
Nehéz, de már 4 éve így van. Az évek alatt beletanultunk. Igyekszem minél több időt tölteni velük annak ellenére is, hogy rengeteget kell dolgoznom, mellette pedig tovább tanulok és igyekszem folyamatosan fejleszteni magam a szakmámban.

Betartottál roma szokásokat, babonákat a gyerekek nevelése kapcsán?
Nem igazán, bár utólag belegondolva lehet, hogy egy-kettőt érdemes lett volna.

Helyes az a roma szokás, hogy a szülők döntenek a gyerekek házasságában? Ti mennyire terveztek beleszólni ebbe?
Sem a lányok férjhez menetelében, sem a fiúk házasodásában nem a mi tisztünk dönteni. Nem is lenne tőlünk hiteles, hisz mi se kértünk véleményt, sőt, utólag tudták meg a szüleink, hogy összeházasodtunk.

Milyen tanácsot adsz a lányaidnak, ha felnőnek?
Tanácsot nem adok nekik, viszont megtanítom őket mindenre, amire csak tudom, ők pedig majd eldöntik, mit hasznosítanak belőle. A választás az övéké. A háttérben ott leszek, amíg élek, és segíteni fogom őket, amiben csak tudom.

Mint láthatjuk, a romák nevelési elvei – bár ez országrészenként és családonként is eltérő - rengeteget változtak az évek során. Sok család még mindig betart bizonyos babonákat, mint például a piros madzag az újszülöttek csuklóján, ami megvédi őket a rontásoktól, vagy az újszülöttek látogatásánál a vendégnek ott kell hagynia valamit, például egy hajszálat, hogy el ne vigye az újszülött álmát – ezek azonban többnyire csak babonák, amik segítenek megnyugtatni a szülőket, és emlékezni a gyökereinkre. Mint mindenben, ebben is az arany középutat érdemes megtalálni – a hasznos szokásokat, nevelési elveket érdemes továbbvinni, az elavult, idejétmúlt nézeteket pedig érdemes magunk mögött hagynunk. Fontos, hogy a gyerekeink tudjanak róluk, hiszen tisztában kell lenniük a népük szokásaival, a gyökereikkel, azonban az, hogy melyik szokást tartjuk életben, csak rajtunk múlik.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a nevelési elv a tanyasi, falusi emberek közt is így működött.
A városi szabadság, szabadosság tette tönkre az ilyen életmódot , gondolkodást.
 
Oldal tetejére