Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Bihar
Kitiltott (BANned)
hogyhogy!
MIvel sok éve és elég mélyen foglalkozom az őstörténelemmel, sok irodalmát ismerem is, azthiszem eligazodok ha nehezen is, a főbb dolgokban. Még egyedűl is. . Olvasni, értelmezni, bizonyos dolgokat elemezni pedig még tudok, valószínű. Ha valaki önkmagában kétekedik, ill. bizonytalan, nem találja az etalont, azt pedig talán nem kellene másokra kivetítenie. Szép estét kívánok ..
MIvel sok éve és elég mélyen foglalkozom az őstörténelemmel, sok irodalmát ismerem is, azthiszem eligazodok ha nehezen is, a főbb dolgokban. Még egyedűl is. . Olvasni, értelmezni, bizonyos dolgokat elemezni pedig még tudok, valószínű. Ha valaki önkmagában kétekedik, ill. bizonytalan, nem találja az etalont, azt pedig talán nem kellene másokra kivetítenie. Szép estét kívánok ..
Kedves Estfen!Jó-e, ha a cél szentesíti az eszközt ?
(Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)
A Molnár - Simon könyvben ennyi látszik:
Betűhív átirat:
Egyik olvasat:
Másik olvasat:
Szerintem túlságosan kritikus szemmel nézed Varga Csaba dolgait. Abban persze igazad van, hogy a mai irodalmi nyelv nem létezett a régebbi időkben, de az is biztos, hogy a nyelvészeink által megálmodott "primitív magyar" sem. (Itt ragadom meg az alkalmat hogy gratuláljak Bárczi Gézának és Lőrinczy Évának, nagyon tehetséges emberek.) Vargának igaza van abban, hogy a magyar nyelv rendkívül állékony, bárhogy is vetették papírra annak idején a többé-kevésbé írástudók.
Üdv!
Neki írhatod, ez GYP-s...
Az mi?
Nem szabad ilyen durván minősíteni a fórumtársakat! Ha mindenképpen ez a véleményed, találj ki finomabbakat! A világ ma így működik!Szellemi fogyatékos...
Fafejű vagy Oposur, de valószínűleg nem tehetsz róla. (Az ilyesmi adottság kérdése.)
Bihar
Kitiltott (BANned)
Azthiszem íyen gyerekes minősítésekre nagy szükségem lehet...a mély gondolatokra vevő vagyok..Na de minősíti az elkövetőt is, aki igazán meghatározó akárki. Zsebében a bölcsek köve.,...Adok a szavadra...kedves Kicsoda, mit is modtál nagyfiú??
A törtémnelem megőrzi mély gondolataidat..és lerója a semmibe..
A törtémnelem megőrzi mély gondolataidat..és lerója a semmibe..
Muszáj mindjárt az óvónénihez szaladni?
Na jó, mára ennyi.
Folytasd nyugodtan a porhintést...
A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le. A Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak vagy nem Isten által sugalltnak ítélt, és ezért a kánonból kihagyott könyveket apokrifoknak nevezik. Közel 30 különböző – sokszor a keresztény erkölcsnek, életigenlésnek ellentmondó – evangéliumból választották ki az egyházatyák azt a négyet, amely ma a keresztény Biblia része (Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma).
Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.
A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy eretnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyűjteményben. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.
Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg először egész egyházmegyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amiből a mostani Újszövetség áll.
/Frank: A fent leírtakat a zsidó és keresztény iratokkal követték el az egyházatyák!
Mi történt vagy történhetett azokkal az írásos emlékeinkkel, amik ráadásul nem is tartoztak ebbe a körbe?/
1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza, kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek.
A leletek korát Hans E. Suess, amerikai kémikus rádiokarbon mérések alapján 7500-7000 évben határozta meg, azaz időszámításunk előtti 5500-5000-ből származnak.
1966 óta létezik egy pontosabb, dendrokronológiai, azaz fa évgyűrűs módszer, amely szerint minden 3000 évnél idősebb lelet korához hozzá kell adni 700 évet. Táblácskáink így 8200-7700 évesek, de ezt most ne vegyük figyelembe.
/Frank: A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le.
Szerintetek 397-ben lehettek olyan írásos emlékeink, /direkt nem használok más pontosabb meghatározást/ amik zavarták a hitrendszert kialakító egyházatyák terveit? És ebbe a TEREMTŐT ne keverjük bele! Én az egyházatyákról beszélek, célokkal és érdekekkel!/
/Száraz tények, gyógyszerek és Gy.Pedagógia nélkül! Vagy lehet, hogy nekem is kellene szednem valamit?/
Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.
A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy eretnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyűjteményben. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.
Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg először egész egyházmegyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amiből a mostani Újszövetség áll.
/Frank: A fent leírtakat a zsidó és keresztény iratokkal követték el az egyházatyák!
Mi történt vagy történhetett azokkal az írásos emlékeinkkel, amik ráadásul nem is tartoztak ebbe a körbe?/
Tatárlaka
1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza, kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek.
A leletek korát Hans E. Suess, amerikai kémikus rádiokarbon mérések alapján 7500-7000 évben határozta meg, azaz időszámításunk előtti 5500-5000-ből származnak.
1966 óta létezik egy pontosabb, dendrokronológiai, azaz fa évgyűrűs módszer, amely szerint minden 3000 évnél idősebb lelet korához hozzá kell adni 700 évet. Táblácskáink így 8200-7700 évesek, de ezt most ne vegyük figyelembe.
/Frank: A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le.
Szerintetek 397-ben lehettek olyan írásos emlékeink, /direkt nem használok más pontosabb meghatározást/ amik zavarták a hitrendszert kialakító egyházatyák terveit? És ebbe a TEREMTŐT ne keverjük bele! Én az egyházatyákról beszélek, célokkal és érdekekkel!/
/Száraz tények, gyógyszerek és Gy.Pedagógia nélkül! Vagy lehet, hogy nekem is kellene szednem valamit?/
Bihar
Kitiltott (BANned)
Kedves Frank!
Ha..ha meglenne az amulett, akkor újabb, pontosabb kormeghatározásra lenne szüksége. Az első sumériai, zagroszi letelepedések (Élám) ugyanis-az Arvisura szerint- kb ie. 5700 -ban történtek. Csak ezekután lehetett szó arról, hogy innen expedíciókat indítsanak Erdélybe.
Először persze tudni kellett Erdély ill. a Kárpátok létezéséről, amely nem semmi ebben az ősidőben..különben bárhol megjelenhettek volna, de nem ez történt.
Trója pedig más eset, itt Etur jelent meg..etruszkjaival.
Ezeket az ie.5700 körűl Erdélybe érkezőket még az Ataiszról indították, azzal, hogy keressenek lakóhelynek alkalmas területeket. A visszahúzódó jég ugyanis ilyen az expedíciót ekkor már éppen lehetővé tette. Volt még egy másik szempontja is az ataiszi vezetőknek: sok volt a földrengés és a tengerszint rohamosan nőtt. Nem értezték biztonságosnak így a nagy szigetjüket.
Az Arvisura sem megy már igazán részletekbe, ha erről az időről van benne leírás. Inkább csak az atasziak előrelátásáról ír, mely -mint a későbbi események bizonyítják- megalapozott volt.
Az amulett melletti csontok egy hamvasztás következményei is lehetnek.
A Torma Zsófia számtalan cserepével is érdekes lehet összehasonlítani az amulettet, akár a korukat, a képírásukat is. Ez utóbbi képírás is meg nem is, keverten fordulnak elő ugyanis a képek és jelek. A Hun Törzsszövetség vezette be a világon az első betűírást, még az első fejedelmük -Agaba- talámánya ez, tehát ie. kb 4040 körűli. Az amulett "írása" így régebbi.
Torma Zsófiáról egy összefoglaló ismertetés nem ártana..Ő már több mint 110 évvel ezelőtt halt meg..
Ha..ha meglenne az amulett, akkor újabb, pontosabb kormeghatározásra lenne szüksége. Az első sumériai, zagroszi letelepedések (Élám) ugyanis-az Arvisura szerint- kb ie. 5700 -ban történtek. Csak ezekután lehetett szó arról, hogy innen expedíciókat indítsanak Erdélybe.
Először persze tudni kellett Erdély ill. a Kárpátok létezéséről, amely nem semmi ebben az ősidőben..különben bárhol megjelenhettek volna, de nem ez történt.
Trója pedig más eset, itt Etur jelent meg..etruszkjaival.
Ezeket az ie.5700 körűl Erdélybe érkezőket még az Ataiszról indították, azzal, hogy keressenek lakóhelynek alkalmas területeket. A visszahúzódó jég ugyanis ilyen az expedíciót ekkor már éppen lehetővé tette. Volt még egy másik szempontja is az ataiszi vezetőknek: sok volt a földrengés és a tengerszint rohamosan nőtt. Nem értezték biztonságosnak így a nagy szigetjüket.
Az Arvisura sem megy már igazán részletekbe, ha erről az időről van benne leírás. Inkább csak az atasziak előrelátásáról ír, mely -mint a későbbi események bizonyítják- megalapozott volt.
Az amulett melletti csontok egy hamvasztás következményei is lehetnek.
A Torma Zsófia számtalan cserepével is érdekes lehet összehasonlítani az amulettet, akár a korukat, a képírásukat is. Ez utóbbi képírás is meg nem is, keverten fordulnak elő ugyanis a képek és jelek. A Hun Törzsszövetség vezette be a világon az első betűírást, még az első fejedelmük -Agaba- talámánya ez, tehát ie. kb 4040 körűli. Az amulett "írása" így régebbi.
Torma Zsófiáról egy összefoglaló ismertetés nem ártana..Ő már több mint 110 évvel ezelőtt halt meg..
Kedves Magam la!
Tudom, hogy általában nyersen és célratörően fogalmazok. Én ugyanazt mondom, mint Varga Csaba, kicsiny különbséggel, hogy a "magyar nyelv" fogalmai, amikor a szövegkörnyezetben vannak nagyon állandóak (rögtön előjön a probléma, ha a kifejezést kiveszem és csak magában akarom értelmezni). Nekem a szemléltetéssel, a magyarázattal van a gondom, ezért tettem be a képeket. Egy "magyar" kifejezés állandóságára jellemző, hogy a szövegben érthető marad, akkor is ha a betűket felcserélem. Ezért nem muszáj átírni az "vleben tart csudaltus fiot", mert a szövegből ha "a"-zós nyelvjárásban azt mondom "alaban tart csadaltas faāt", vagy "i"-zősen "ilibin tirt csidiltis fiit" is megértem a szöveg tartalmát. Azért ennyire egyhangúan biztosan nem beszéltek eleink. Azzal viszont ha, átírom az eredeti "vleben tart csudaltus fiot", a bemutatása nélkül, "ölében tart csodáltos fiat"-ra, azt sugalom, hogy az eredeti kiejtésnek is így kellet volna hangzani, ami biztosan nem így van, mert az "a, o, u" elég jól van jelezve, gond csak a "vleben" ejtésével lehet, de itt is következtethetünk, mert ha nem egyenlő "v" az "u"-val, akkor magyarul csak "völeben", hátrább helyezve a hangsúlyt "völeben" lehet. Nincs nekünk mit félni a hangzók cserélgetésétől, nyelvünk kifejezés értelmezése tényleg nagyon állóképes. Felénk még ez is engedélyzett lenne :"ölibe tart csudātus fijat". Micsinōnōnak velemmagyaróruān?
Kedves Estfen!
Nagyon kedves amit írsz, köszönöm!
(Csak egy apró megjegyzés: ö híján tehették be azt az u-t, - ami a latin miatt lett v - így tehát az "ölében" minden további nélkül elképzelhető.)
Boldog Újévet Neked!
Szerintem, ha a betiltott könyvek Isten kinyilatkoztatásai akkor hiába semmisítették meg illetve hiába tiltották be a másolásukat. A gondolat, az ige örökké ott van a világmindensében és újra lejegyezheti valaki. Egyébként a bibliába bekerült dolgok azokra vonatkozott akiknek éppen leírták, annak a kornak az embereinek. Ma már másképp és más szavakkal nyilatkozik Isten. Olyanokkal amik eljutnak a ma emberéhez. ezt az egyházak nem ismerik el. Milyen érdekes, mert Ők úgy döntöttek már Istennek nem lehet új üzenete számunkra. De hála Istennek egyre több embernek van nagybetűvel HIT-e. Ez a jövő!!!!!!!!!!
- Státusza