Magyar őstörténet

petzso írta:

Köszönöm!

Szivesen elolvasnám!

Kattints a kibontásához...

A Kállai érdekelne, ill az Ipolyi melyik kiadás?

Szia!Izgalmas amit írtál. Miként juthatnék hozzá a könyvekhez?

L

Feri188 írta:

Ninurta az eredeti névalak, sumér hadisten volt...

Kattints a kibontásához...

Az eredeti névalak az ékírásos táblán van "sumérul" , a Ninurta forma a „sémi-indoeurópai” nyelv szerinti olvasat, amiből nehezen lehet következtetni a "hadistenre", habár, ha ismerjük a trükkös idegen tudósok munka stílusát, amire ez jellemző: nagydarab személyek istene – „aRaJSu” a magyar paraszt erre azt mondaná „óRiJáS”. Tételezzük fel, hogy jól értelmezték a fogalmat, akkor a paraszt ezt így mondaná a „NiNuRTa“ helyett „NaoNa iRTū“, mélyen „NaoNa āRTau“, hogy ma is érthető legyen „nagyon nagy irtó“(aki kiirtja az embereket), „nagyon nagy ártó“(a háború sokat árt az embereknek). Szerintem ez a két elnevezés közelebb áll az eredetihez, bár a Ninurta jó annak tesztelésére, hogy eléggé golyhók vagyunk-e.

nsza írta:

A Kállai érdekelne, ill az Ipolyi melyik kiadás?

Kattints a kibontásához...

Reméljük sikerül Esrelnek feltenni a könyveket, mert elég nagy fajlok, biztosan fel kell darabolni, hogy engedélyezze feltölteni a rendszer. Máskülönben fenn vannak az interneten:Kabos Kandra a Magtudinon, Ipolyi a Fulltexten 1854-es kiadásban, Kállai meg a googlebooks-ok között található. A linkeket jobb lesz kikeresni, mert nem szeretik, ha felrakjuk őket.

Van értelme az ilyen témának

Mindenképpen hasznosabb az arvisura ismeret az Ótestamentumi ismereteknél

„Soha se kételkedj abban, hogy egy mély gondolatokkal rendelkező, felelősségteljes kis csoport képes megváltoztatni a világot, hiszen ez az egyetlen módja a világ megváltoztatásának!” - Margaret Mead

Az Arvisura nem hasonlítható össze az Ótestamentaummal. Az Ótestamentumot "készpénznek veszik" csodálják és letérdelnek előtte...holott sok elfogadhatatlan akármit tartalmaz. Az Arvisura pedig meghatározott emberek műve, akik leírásait ellenőrízték, továbbá a mai olvasó is ellenőrízheti ezeket sok esetben. Tehát NEM költeményket tartalmaz a vízözönről, Gógról, a geológiai eseményekről és más megtörtént dolgokról..

Településeink..honfoglalások.
Érdemes elgondolkodni azion, hogy az utolsó honfoglaláskor találtak-e őseink itt településeket és ha igen, akkor mellyeket?
A településeinket különböző időpontokban alapították, ezt szeretném leszögezni. Ezeket azonbancsak hosszabban lehetne részletesen leírni.
Egert és Gyöngyöst pl iu. 10 körűl kezdték építeni. Legősibb településünk Debrecen, mely ie. 3775 körűl kezdett épülni, először mint un századosfalu. A Baloggal érkezett kalandozók (értsd: egy ordoszi expedíció) közűl Tímár tárkánynak született itt fia, Debrecen és a századosfalu a kis Debrecen nevét vette fel.
Jászberény pedig szintén ősi település, a jászok érkezése (iu. 10-20 között) tette igazán nagyobb településsé, őket azonban jóval megelőzte az alapítója, aki Baloggal érkezett ide. Ugyanis az kalandozók jórésze mindíg ittmaradt, csak meghatározott létszámú csapanak kellett visszamennie. Továbbá -általában 100 évenként- mindíg jöttek "vérfrissítők" keletről..
A Dunántúlon szinte minden jelentősebb város alapítói Pannonhoz és Pannon utódaihoz nyúlnak vissza, esetleg -néha) az avarokhoz. Pécset pl a Pannonnal érkezett (Káspitól) szkíták alapították ie. 799.-ben. Pannon öccsének neve Mecsek volt...nem kell mondanom mit neveztek el róla. Mecsek fiai: Eplény és Devecser voltak. Devecser egyik fia pedig Halimba..Pannon unokájának neve Veszprém...aki itt fősámáni székhelyet hozott létre.De írhatok pár dédunokáról is: Sopronról, Kanizsáról....
A Balaton eredeti neve Bolhás tó volt ( az ázsiai Balhasra utalóan) mellyet a Veszprémmel érkező vepszék neveztek át Balatonnak és itt is sok vepsze élt, mármint az északi parton.
Pozsony egy széki hun (székely) nagycsalád neve, ők Pannonnnal érkeztek. Pozsony fölött pedig Detrekő várát is ebben az időben (ie. 800 után) alapították. Ide telepítették le hamarosan a kelták-káldorok elől menekülő tótokat, akik bebocsájtást kértek az országba.
Érdekes, ma nem használt neveik voltak ekkor a Pannonnal érkezettek vezetőinek, pl Esztorás, Csanak (Pannon egyik fia), Eplény, Almágy, Zalatna, Vejke, Lébény, Arács, Pomógy (Pannon unoka)...
Még igen sok települést lehetne említeni, mellyek már régen megvoltak Ámos-Árpádék érkezésekor: Kolozsvárt, Budát, Szécsényt, Ajkát, de sok földrajzi elnevezés islétezett: a Mátra, a Pilis, a Maros, a Tisza, Duna stb...
A fentiek is igazolják -ha egyeltalán kell még- hogy több honfoglalás volt, közöttük az utolsó

.

Röviden a letelepedésekről.
Az utolsó, a Magyar Törzsszövetség bejövetele (896) utáni letelepítésről található egy kis térkép az Arvisurában ( 33. ábra).
A honfoglalók létszáma kb 460 000 fő volt a már régebben -és több hullámban- ideérkezett rokonnépeké pedig kereken félmillió. A régebbieknek természetesen megvoltak a maguk települései már ekkor, szép számban, bár ezeket ma úgy kommentálják, hogy: az első írásos anyagok szerint így és úgy...mintha a rovásírás nem is létezett volna...-vagy ha ezt elégették.- akkor is súlyosan félreinformálják az embereket, azzal, hogy , mitegy "lenyelik" nagyon sok település régmultját.
A letelepedéseket Kurszán (Árpád bátyja, akit nem vagy alig említenek, mert 899.-ben meghalt)intézte. Igen nagy munkát végzett. Azt a következtetést lehet levonni a letelepülőket ábrázoló térkép alapján, hogy azonos törzseket, népcsoportokat -pl a kabarokat- a korábban érkezett azonosnevű népekhez telepítették le, ill. ezek szomszédságaiban, ahol ez lehetséges volt..
A kabar Kéri és Keszi törzsek Ungvártól Pozsonyig, a Kürt törzs pedig (ez is kabar) Győr környékén telepedett le. Az Oguz-Gyarmat törzs Debrecentől keletre,
a Tarján (magyar) Szolnok-Debrecen vonalán, Kolozsvártól Jászvásárig a Kunmagyari törzs talált hazára, mellettük a Nyék törzs, tőlük nyugatra -a Dunáig- a Jenő (magyar) törzs telepedett le. A Megyer (magyar) törzs Buda alatt, a Duna mentén telepszik le. A Gyarmat-Kasszu törzs hatalmas nyújtott területet kap Belgrádtól keletre és nyugatra..stb.
Természetesen a régen ittélők és a letelepedők közötti viták elkerűlésére meglévő települések szélein lehetett házat építeni, vagy egy kijelölt új, településnek jelölt lakatlan mezőségen.
Mindez azonban még vázlatnak sem alkalmas, éppencsaak jelzésértékű jelleggel írtam róla.
Érdekes, hogy valahol Parajd közelében marúzok (kézműves úzok) is hazára találtak, egy kis csoportjukról lehet szó.
Mint korábban már írtam keletn kintmaradt a Gyarmat törzs fele, a Béla és a Gyula törzs szintén nem érkezett meg Álmosékkal. De szavárd magyarok, Kuma magyarok, besenyők, kunok stb is szép számmal kintmaradtak. Később még kisebb hullámokban azonban érkeztek ide rokonnépek pl Ummából egy csapat vagy a hantik egyrésze, de még üzbégek is (mai településük neve: Izbég)...
Sok kérdésre azonban nincs válasz, ezek bizony maradnak az idő homályában, pl a csángók története, a Pozsony és Szeged környékén élő székelyek története is ilyen.

Kunhalmokról..
A kunhalmoknak nevezett földművek elterjedése általában iu. 250 után kezdődött el Pannóniából . Ebben az időben változtak már a temetkezési szokások is, a hamvasztások ritkábbak lettek.
A római időkben nagyfokú önállósága volt Pannoniának, ahol 25 un. kállságot hoztak létre az őstelepesek, vagyis az ittélő hunfajú népek (szkíták, kabarok, avarok, vepszék stb)fejedelmei. Így a temetésekbe sem szóltak bele a rómaiak. Pannonia ekkor nagyobb volt mint a mai Dunántúl, sokkal délebbbre kiterjedt.
A római időkben az őstelepesek fővárosa Veszprém volt, mely egyben -szellemi központként- fősámáni székhely is.
A kunhalmokban sokszor találtak hamvakat, de előfordult az is, hogy koporsós temetés nyomait találták meg ( Mágori domb, Vésztőn) azaz csontvázakat.
A hunfajú népek akunhalmos temetési szokást még Észak Amerikában is gyakorolták. (Ceram: Az első amerikai).

Bihar írta:

Kunhalmokról..
A kunhalmoknak nevezett földművek elterjedése általában iu. 250 után kezdődött el Pannóniából...
A kunhalmokban sokszor találtak hamvakat, de előfordult az is, hogy koporsós temetés nyomait találták meg ( Mágori domb, Vésztőn) azaz csontvázakat...

Kattints a kibontásához...

Csak az a baj kedves Bihar, hogy a vésztői Mágorhalmot a rézkorban építették. Az pedig nem Kr.u. 250-ben kezdődött, hanem úgy 4500 évvel korábban. (Legalábbis itt, a Kárpát-medencében.)

A Vésztő község közelében lévő un Mágori halom tulajdonképpen egy egymás mellé épített kettős földmű. Magasságuk kb 7-8 m. Kis múzeum is van itt. A halmok építésének ideje bizonytalan.. Még a két halom sem biztos,hogy feltétlenűl azonos időben épült.
Annyit lehet tudni, hogy a neolitikumi és a rézkori leleteket is találtak itt. De találtak boronzkori és középkoriakat is (olv::ismertetést). Az egyik halomban talált emberi a csontok kormeghatározását pedig - korszerű módszerrel- nem végezték el.
Ha észak felé nézünk, akkor a bal halmon pedig egy árpádkori momostor épült. Az alapfalai terepszintig megmaradtak...
Tehát meglehetősen bizonytalan a halmok építésének időpontja/időpontjai.

A Keve vezette népcsoport építette fel a mintegy 10 db avar földvárat és az avar templomokat is.
Az Arvisura szerint ők résztvettek már a piramisépítésekben is, innen ered azután az építéssel kapcsolatos tudásuk.
Az avarok számára 24 db"gyűrűs" kurgánt is építettek.
Az elmult években több avar földművet találtak különben -főként útépítések kapcsán- Tolnában, Baranyában, sőt Zalában is.
A Keve közösség székhelye -egy vár- a Duna és a Tisza összefolyásánál volt. IV. Béla várépítéseiben is résztvettek, mellyek a mongolok eltávozása után kezdődtek el. A török időkig Ráckevét is ők lakták.
Tihany kiépítését is a Keve csoport végezte.
Kiemelt súlyúavar templomok: Zebegény, Pentele, Keszthely, Pásztó...voltak.

Új nép: a magyarok kialakulása...
Az Altájban kabar vasasok éltek, egészen a Bajkál felé is hosszan. Az Altáj alatt, ill. innnen keletebbre az un Turgaj avarok foglaltak helyet a jézusi időkben ill. még ezután hosszabban. A Balhas (Bolhás) tó fölött állattartó kabarok éltek, ebben az időben. Ezek a kabarok a völgyekben és a nagyobb utak mentén legeltették az állataikat. A Balhas tó alatt -az Illy folyónál edig- már régen székelyek tanyáztak a jézusi ill. azt követő évszázadokban.
Az Ural nyugati oldalánál manysik és maramik, mescserek éltek, az Etil és az Ural között, a Kámánál. A mescser és marami határ a Káma volt. az iu. 180 körűli években a manysi és a mescser, muroma törzsek már összeházasodtak.
A fejedelmük pedig a manysi Káma lett, akinek a felesége Mirina volt.
A legeltető-állattartó kabarok vezére RAKACA volt, aki mindenáron kalandozásra akart menni a kabarjaival. Ugyanis legeltetéssel 3 törzs foglalkozott az Altáj közelében. Rakaca végűl 180.-ban elindult törzseivel délre, kalandozni. A korábbi években már a nyugati szomszédaikkal, a tatárokkal igen rossz volt viszonyuk, legelőviták okán.
A jópár hónapos kalandozás után visszatérve -nagy zsákmánnyal- a kabarok látták, hogy a területükön un kabarvész történt. Sok asszonyt és gyereket megöltek a tatárok, méghozzá a három törzsből kb 1,5 törzsnek hiányzott a felesége...
Bár bosszúút álltak, de a történteken nem lehetett segíteni.-
Így Rakaca elvitte a törzseit nyugatra, méghozzá: azt a törzset melynek asszonyai megmaradtak, az altáji kovács kabarokhoz telepített le, azt pedig ahol részben maradtak asszonyok, az Altáj és az Ural közé és a harmadikat, ahol nem maradtak asszonyok az Uralba vándoroltatta, a déli manysikhoz.
Az asszonynélküliek pedig -Káma és Mirina engedélyével- benősültek a manysikhoz. A manysik -mint említettem- már kevert törzsek voltak a mescserek, maramik miatt különben és egyrészük asszonyuralom alatt élt. Káma hamarosan Berény ifj,kabar fejedelemre ruházta a hatalmat, mert Rakaca egy gyilkosságot követett el. Berény pedig Káma lányát vette el, fiuk neve Magyar lett..
Berény pedig hamarosan a Tura folyónál telepedett le, az Ural keleti oldla előtt. Innen össze lehetett fogni az új népközösséget. Mert új nép alakult ki itt a déli Uralnál, a magyar. Első tényleges fejedelmüknek MAGYART lehet tekinteni, aki 200-tól vezette a törzseit.
Hamarosan azonban -létszámnövekedés miatt- a törzsek először két főrészre szakadtak: a magyariakra (ők a Volgától nyugatra éltek) és a magyarra (a Volgától keletre éltek). De ez már újabb történet..
Tehát a magyarok -az urali helyzet elején- manysikból, meescserekből, maramikból és kabarokból alakultak ki. De ez csk a kezdetnek tekinthető állapot. Hosszabb történet lenne, hogy kik a mescserek és a maramik...ők nagyon hasonló nyelven beszéltek és -Paál Zoltán szerint- így beszélt még Árpád is, legalábbis tudott így is..

Még pár dolog hozzátartozik az előbbi, a magyarokkal -mint új néppel- foglalkozó történethez.
Nevezetesen a magyarokat, mint az Ural környékén felbukkanó népet kezeeli a HÍVATALOS történelem. Ez eddig így is van. Azt azonban nem tudják ŐHÍVATALOSSÁGÁÉK, hogy honnan jöttek. Fogamuk sincs arról, hogy az urali -egyik- őshaza előtt mi történt, honnan jöttek...Példának írom a hasoncsúszva tisztelt néprajzos (történésznek is apaosztrofált) Győrffy Györggyel kapcsolatban, hogy a következőket mondja, felkent kinyilatkozóként, mint magyar a magyarok eleiről:
"..a magyar, hajdan a magyar népnév elhomályosult névösszetétel"...Ez a bölcsellet arra utal, hogy fogalma nincs arról ki-mi lehet a magyarok névadója. Pedig egyszeű: az első igazi fejedelmükrők nevezte ez a hunfajú új nép magát magyarnak. Ugyanis Magyar -mint Káma unokája és Berény fia- volt az első fejedelme a kialkult új népnek. A hunfajú népeknél ez az elnevezés szokásosnak mondható.
László Gyula - a reszketve tisztelt régész- pedig szintén nem tudta kik a magyarok...de legalább ő nem mondott olyan marhaságot eleinkről, mint Győrffy. Érdekes, hogy midketten erdélyiek voltak..Legfeljebb kettős honfoglalásozott. Ez is valami.
Győrffy, amikor azt bírja mondani, hogy .."a hunok megjelenése előtt az eurázsiai sztyeppeországút az idoeurópai eredetű irániak lakhelye volt" Ez egy újabb marhaság. Indoeurópai nép nincs, őket a történészek találták ki és mamár hallgatnak eről a dologról...mélyen. Ezenkívűl ha valaki Ázsiára néz láthatja, hogy ez egy hatalmas terület nemhogy az őskorban de még masem tudnának itt úgy letelepedni a perzsák, hogy észrevehetőek legyenek. A földrajzismeret nem hátrány ha valaki ilyesmiről beszél. Hátmég az őskorban az ittélő párszázezer perzsa "csepp a tengerben(Ázsiában)" létszámára gondol..Viszont itt is észlelhető Győrffyvel kapcsolatban, hogy szegénynek fogalma sem volt arról sokszor, hogy miket mondd.
De hagyták...mert volt egy időszak, amikor a zagyvaságai az intenacionalizmust, a káoszt erősítették..
Mondott ő tücsköt bogarat, pl.." az avarok heterogének, a szlávokkal, gepidákkal stb kevert nép volt" ez is igazi csemege lehet egy az őstörténelmünket az Arvisura alaján ismerőnek. Mutatja azt is, hogy nem tudott eligazodni az avarkor történései között sem. Ez tényleg bonyolult időszak volt...
A gepidákról jut eszembe, hogy a dákokkal sem ártana alaposabban foglalkozni, mert kevesen tudnak róluk okosakat mondani, pedig egyidőben Erdély urai voltak és a rómaiak alig bírtak velük..harcoltak is az aranybányákért eleget velük...A gepidák pedig szintén nem egy ismeretlen nép, hanem a dahák ( dákok latinul) egyik törzse volt. Atilla segédcsapatai között dahák is voltak..a románok pedig őseiknek próbálják beállítani a dahákat, akik egy kaukázusi nép..attól függeltlenűl, hogy Burebista majd Decebál is a fejedelmük volt valaha.

Még mindíg: a honfoglalás előtti időkről...összevontan.
A Magyar Törzsszövestég 275-től a Volga két oldalára költözött, mert itt jobb életfeltételek voltak ennyi ember számára. Tehát első fejedelmük Káma volt, de az igazi első, valós Magyar (206-225) lett, majd őt Kürt (206-250) követte.
Most nagyot lépnék és pár szóban jelzem, hogy a kazár időkben (650 után) szétszakította a magyarokat Kazária. Méghozzá magyar és magyari törzsekre, őket nem sorolom most, összesen 10 törzsről van szó. Kazáriából mindenáron kiakartak szakadni, mert kizsákmányoló és pénzéhes magatarást produkáltak.. Ennek első lehetséges lépése úgy adódott, hogy 825.-ben az arabok (délről érkezve) nagy vereséget okoztak a kazároknak, akik ekkor megrendültek. Edemen a vereség után a Megyer törzzsel még nyugatabbra vonult a Volgától, a Don-Dnyeper közé települve. A Nyék törzs (papi törzs volt, egészen különleges) 850-ben vonul ki Kazáriából és Kevevár (Kiev) fölé költözött.
A magyarok adták Kazária katonai bázisát ekkor, Lebed vezetésével (ő a fővezér). Lebedet -aki a magyar törzsek fejedeleme egyben- a lassan nyugatra vonuló magyariak után küldték, hogy visszaforduljanak, ennek csúcspontja a
szuvári csata a Donnál. Itt pedig Álmos fényes győzelmet arat Lebeden. Lebed törzsei ( 4 volt) pedig átúsztatnak a folyón és 864-ig csatlakoznak Álmoshoz. Ekkor azonban már
Lebed is jelentkezik Álmosnál...Ügyeknél és Ügyekhez adja a lányát, Kücsikét. Végűl Lebed (megh.: 875-ben) a letelepedettek nyugati vonalához csatlakozva felépíti Lebedvárát (Lemberg vagyis Lvov).
Közben nagyszámú avar is érkezik Pannoniából, erősítve Álmost.
A Kiev alatti területet még Ügyek, -Álmos apja (megh.: 862) foglalta el és itt berendezi ezt a részt és fővárost is alapít. A területet és a fővárost egyaránt Asszorügyeknek nevezik el.
Álmos volt az újjáalakult Magyar Törzsszöv, fősámánja - Asszuporog halála után- és vezére is. Felesége Enéh, akivel való kapcsolatáról még Ügyek sem tudott, illetve később tudta meg, amikor unokái már megszülettek ( Kurszán, Gyula, Árpád és Kendice).
Enéh szolgáló volt a családnál, azonban a gyerelkek megszületése után kiderűlt, hogy egy rabszolgának eladott olyan lány, akinek az apját megölték -a Van tói püspök volt- az anyja -Gordáska- pedig egy gazdag görög kereskedő felesége lett ezután Korinthoszban..lényeg az, hogy Gordáska megkereste a lányát -hosszabb idő alatt- és hozzájuk költözött a vagyonával. A szelíd természetű Gyula unkáját szerette a legjobban.
Árpád (848-908) fiai Abaciltól ( a Nyék törzs fejedelmének lánya): Laád, Tarhos, Üllő és Jutas voltak, az Abacil halála (890) után elvett Eperjestől (Kassai kabar fejedelmi lány) Zsolt ( 892-955).
Árpád többször járt a Kárpátmedencében Ő már a 880. évi látogatás után elvitte Zalán (székely) Tétény (kazahun) és az apósa, Verecke üzenetét Álmosnak: jöjjenek be, a Jász Síkságra, mert északról a szláv fenyegetés állandósult...
A honfogalás okai még: a kazárok, a besenyők fenyegető magatartása is. Ezért úgy döntenek, hogy bejönnek a Kárpátmedencébe.
A vérszerződést még 892.-ben megkötik a Szeret folyónál (Szeret Kendice fia volt).--------tehát hosszú előkészületek után szánták rá magukat a bejövetelre.
Kihatásai miatt fontos lenne még Kazária viszonyainak bemutatása is, erre azonban most nincs lehetőség.

Vérszerződés.
Árpád 895 őszén kabar papokkal Rómába lovagolt, ahol kb fél évet töltött el, tanulmányozta a nyugati harcmodort is itt.
A Magyar Törzsszövetség pedig már 868.-ban forrt újra egybe, a Lebed törzseinek a csatlakozása(864) után. Asszorügyek (Kővár alatt) volt a vallási közpotja és Kiev-Kővár pedig a fejedelmi központja törzseknek. Lebedvár (később:Lemberg) pedig mintegy alközpont, Lebed törzseinek székhelye volt.
Árpád különböző okokból- háromszor is járt a Kárpátmedencében 896 előtt. Ő a honfoglaláskor tárkányfejedelem volt. Tárkányképzőt végzett, míg Gyula és Kurszán sámánképzőbe jártak.
Sürgősen a magyar Törzsszövetséghez fordult 891.-ben Verecke kabar fejedelem (Árpád későbbi apósa) mert a szlávok támadásától tartott, ugyanis észak felől ez várható volt.
Álmos ekkor összehívta az Öregek Tanácsát. Elhatározták , hogy előkészítik és végrehajtják a honfoglalást és bejönnek a rokonnépeikhez a Kárpátmedencébe, hogy védelmet biztosíthassanak a számukra.
Ekkor a Kárpátmedencében kb félmillió rokonnép élt: jászok, palócok, kabarok, kunok, kazahunok, szkíták, avarok, vepszék, székelyek, és még többféle kisebb rokon népcsoport.
Tehát 891-től kezdődött el a felkészülés a honfoglalásra, melyhez a Nyék, a Megyer, a Tarján, a Jenő és a Gyarmat (ennek a fele) magyari, továbbá a Kéri, Keszi, Kürt, Kunmagyari és Oguz magyar törzsek akartak csatlakozni. Nem volt csatlakozási szándéka a Gyarmat törzs felének, a Béla törzsnek és a Gyula törzsnek.
A Nyék papi törzs Magyarkán még egy pateszit is alkalmazott, hogy az ide érkezők közűl irányítsa hozzájuk a sámánokat, patesziket...Magyarka a Káspi-Kaukázus találkozása környéken volt. Ugyanis Magyarkán fontos kelet-nyugat-észak-dél útvonal vezetett.
A Gyarmat törzs fele Illmérkéé volt, aki mint Abacil testvére, ennek halála után Árpád felesége akart lenni. Árpád azonban másként gondolta...ezért Illmérke kintmaradat a fél Gyarmat törzzsel, Kőváron.
A szorosok kitisztítása 892-ben kezdődött el Árpád vezetésével.
A honfoglalási tervet pedig Kurszán készítette, de ehhez igencsak hozzászólt az Öregek Tanácsa is. Ez a terv kijelölte az igénybevehető átkelőket az Uzsoki, Vereckei északi szorosoktól a déli Vöröstorony szorosig. Meghatározta azt is, hogy az egyes szorosokon mely törzsek -és kiknek a vezetésével- kelljenek át.
Mivel tíz törzs vett részt a honfoglalásban, az egyes törzsek fejedelmeit is kijelölte és összefogta a törzseket, méghozzá úgy, hogy pl az északi szorosokon Árpád törzsei ( a kabar törzsek: Kéri-- Hubával, Keszi--Töhötömmel, Kürt-- Áldorral) jöhetnek át, a keleti szoroson Kurszán három törzse és végűl a déli hágókon pedig Álmos (4 törzse volt) fogja össze majd a kijelölteket. A távolságok miatt volt erre szükség.
Áldor Álmosnak Lebed lányától, Kücsikétől született fia volt.
A Szeret folyónál 892.-ben a honfoglalást tervező törzsek vérszerződést kötöttek. A magyari és magyar törzsek pedig később, egészen GÉZA HALÁLÁIG un kettős fejedelemséget alkottak (Lebedek+ Álmosék).
A bolgárokkal kapcsolatban érdemes említeni, hogy ekkor még két bolgár haza létezett: Mén Marót bolgárjai nem vették fel Bizánc vallását és ők a Duna fölött éltek. A Duna alatt pedig Simeon népe élt, ők már Bizánchoz tartoztak.
A honfoglalás előtt a besenyőknek is Simeonhoz csatlakozó törzseik voltak a térségben. (a besenyők ekkor is többhelyen éltek)
Mén Marót törzsei őrízték a hagyományokat és még beszélni is tudtak a magyarokkkal, azaz nem szlávosodtak el, mint Simeon népe.
A honfoglalás 895 végén akkor kezdődött, amikor a fagyok beköszöntöttek. A mai Ukrajnának a Kárpátokig terjedő része ugyanis eléggé mocsaras, vízállásos volt, de ha ezek befagytak, járhatóak lettek.

Magam la írta:

Csak az a baj kedves Bihar, hogy a vésztői Mágorhalmot a rézkorban építették. Az pedig nem Kr.u. 250-ben kezdődött, hanem úgy 4500 évvel korábban. (Legalábbis itt, a Kárpát-medencében.)

Kattints a kibontásához...

Nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy sikerült ezt a jó kis rovatot tönkretenni az avisurájával. Pedig van külön erre a célre nyitott topic is.:-(((

A Magyar Törzsszövetség 891.-ben Verecke kabar fejedelemtől -mellyel Zalán és Tétény is egyetértett- üzenetet kapott: jöjjenek be a Kárpátmedencébe, mert északon a szlávok erősen mozgolódnak és a támadásuk is várható.
Álmos ekkor összehívta a Nagytanácsot és a bejövetelt elhatározták. Ennek előkészületeit pedig elkezdték. Árpád három alkalommal is járt a Kárpátmedencében tájékozódni, a hágókat rendbetenni, úgy az ittélő rokonnépekről (jászok, kunok, kabarok., palócok, besenyők, vepszék, szkíták, kaza és székihunok, és a Dunántúli "pannonok" stb...éltek ekkor itt, létszámuk félmillió volt.
Honfoglalási terv több is készült, a Kurszáné a tíz törzs (ebbeől 7 törzs volt a Magyar Törzsszöv. törzse)bejövetelét 10 hágón képzelte el, az Uzsokitól kezdődően. Árpád az északi hágókat "favorizálta" az Uzsokit, Vereckeit és a Körösit. Szerinte itt nincs veszély,minden törzsnek ezeken kell bejönnie.
A déli hágóknál ( Tömösi, Vöroóöstoronyi,Kazán) a helyzet nem volt megnyugtató. A bolgárok ekkor két hazában -letelepedési helyen- éltek: a Duna fölött Mén Marót 2 törzse élt, akik Álmosékkal jóviszonyban voltak és ők még ekkor Bizánc vallását sem vették fel, ősi nyelvüket sem cserélték szlávra. A Dunától dére viszont Simeon bolgárjai éltek, akikkel a magyaroknak rossz volt a viszonyuk, különösen Bizénc uszítására volt ez így. Ezért Simeon esetleges támadásától tartani lehetett a déli hágóknál. Egy nagyobb létszámú besenyő csoport pedig -Simeon szövetségeseként- a Tömösi szoros közelében volt ekkor. A fentiek miatt mondta Árpád, hogy ezeket a hágókat kerűlni kell, azonban Álmos nem hallgatott a fiára (aki a honfoglalás kezdetén 47 éves volt és Ő a főtárkány).
Így tehát 892.-ben a Szeret folyónál vérszerződést kötöttek a törzsek. (A Szeret Kendice fiának neve, aki Álmos lánya volt).
A honfoglalás pedig egy közös pontról indította a törzseket fejedelmeikkel: Jázvásárról, majd Pusztaszerre kellett menniük innen a törzsi fejedelmeknek, ahol tanácskozást szerveztek a Kárpátmedencében régebben letelepedett rokonnépek fejedelmeit is bevonva. Továbbá itt is -a bentiekkel- vérszerződés kötésére kerűlt sor.
Árpád a három északi hágón (Uzsoki, vereckei, Körösi) kellt át a Kürt, Keszi és Kéri kabar törzsekkel. Ő ugyanis már 892.-ben elvette -özvegy volt- Eperjest, Verecke lányát. A középsőnek mondható Borgói hágón a Kurszán
vetette három törzs kelt át, míg a déli hágókon 4 törzs akart átkelni Álmos vezetésével. Itt azonban a Jenő törzset megtámadták Simeon csapatai és a Dunának szorították, a Tarján majd a Nyék törzs is segíségére sietett Tasnak a Jenő törzs fejedelmének. A Tömösi szoroshoz kényszerített , összekeveredett törzsekre pedig itt a besenyők csaptak le. Álmos nem hagyott megfelelő utóvédet a törzseinél,elöresietett, így ugyan a visszaküldött Oguz törzs elzavarta a támadókat, de 4030 halottja lett a bolgár-besenyő támadásnak. Laád (Árpád első fia) is megsérűlt, Ő a Nyékeket vezette) Mintegy 8000 honfoglaló pedig visszafordult Jászvásár felé és nem jött be. Tehát beigazolódott Árpád feltétellezése a déli hágóknál. Ráadásul Álmos súlyosan hibázott a biztosítással kapcsolatban.
Egyébként már Keveváron kiderűlt, hogy a Gyula, a fél Gyarmat és a BÉla törzsek nem akarnak résztvenni a honfoglalásban és kintmaradnak, így is történt. (ez a tény is jól elhomályosult, gondoljunk Juiánusra)
A honfoglalókhoz pedig jó 20 000 avar is csatlakozott, ők korábban kimenekültek -vagy ezek gyermekei- voltak.
Álmos hibáját a kabarok nem tudták tolerálni és Gyula horkától kérték elítélését. Gyula azonban reggelig nem tudott dönteni apjával kapcsolatban. Ekkor elrabolták és kabarföldön kivégezték a 76 éves Álmos Abaújváron. Őt pedig ezen kabar kegyhelyen a földvárban temették el, arccal lefelé.
Pusztaszeren Kurszánt választották fejedelemmé, Ő 899-ben azonban meghalt, ekkor emelték Árpádot pajzsra.
Árpád elkezdte az avar kincsek visszaszezését is, mellyet a nyugati népek raboltak el a pápa egyetértésével. Árpád a keveset emlegetett Pozyonyi csatában (907) legyőzte 40 000 lovasával a Duna kétoldalán jövő mintegy százezer támadót, akik a magyarok teljes megsemmisítését szerették volna elérni...Árpád halálát -szemben a"hívatalossal"- a 908.- évre teszi az rvisura. Őt pedig a mai Budakalász fölött a Nagykevély felé lévő uruki (ősvallásunk ez) templomban temették el, a kedves vadászterület ugyanis ez a pilisi terület volt.

Mindenkinek ajánlom Bíró András Zsolt (antropológus, a Kurultaj főszervezője) előadásait. Bár nem tudom, hogy Kanadában járt-e, az előadásai föllelhetők az interneten.