Magyar cigányok, akikre mindkét nép büszke

N

Naska

Vendég
A cigányok leginkább udvari zenészekként kerültek Európába, és váltak híressé. De Magyarországon ott voltak a nagy történelmi háborúkban, nem egyszer életüket, vérüket áldozták, de csak ritkán kapták meg azt tiszteletet, ami nekik kijárt volna. Ez a topic azokra emlékezik, akikre méltán büszke a magyar és a cigány nemzetiség egyaránt, mert emlékezetes maradt szerepe a történelem során

normal_image_12034_1.jpg
 
N

Naska

Vendég
Akinek a Rákóczi-indulót tulajdonítja az utókor

Czinka Panna
(1711-1772)


Sajógömörön született Czinka Panna (Cinka Panna) virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás. Zenészcsaládból származik, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez, és annak két fivérével megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vát magyar cigányzenekar.

CzinkaPanna.jpg


Földesuruk kis házat építetett Panna számára telekkel egybekötve és szolgálatában tartotta, patronálta a cigányzenekart. Kétévente a banda minden tagja szép, új vörös ruhát kapott. A Sajó partján élt boldog családi életet Panna, s később fiai alkották az egész zenekart. Amikor nem zenéltek, nemcsak a háztartást látta el, hanem kovácsmester férjének műhelyében is segített. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben. Muzsikája sok pénzt hozott a konyhára, de egész életében takarékos maradt, és a szép vagyont övéinek hagyta.

A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.
PannaCzinka.jpg


Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el, gyémántos gyűrűvel, és mellé helyezzék kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett.
Emléke ennél is maradandóbb! Jókai Mór megformálta alakját a Szeretve mind a vérpadig c. regényében, Kodály daljátékot írt, melyet az Opraházban mutattak be. Utcákat, tereket neveztek el róla, alakja filmekben is feltűnik. Alakját és nevét őrzi az emlékezet.

CzinkaPannaSzobor.jpg


Videó: Részlet a Cinka Panna c. filmből
 
N

Naska

Vendég
A színész, akit Bozzi úrnak hívtak

Hollay Kálmán nemcsak elfogadta a sikert a sorstól, hanem igyekszik azt továbbadni. Salgótarjánban született, édesapja korán meghalt, édesanyja segédmunkás, majd házmester volt. Nagybátyja az, aki fantáziát lát a fiúban, és 10 éves korában Pestre költöztette. Zenét tanult, de olyan mértékben hatott rá a színház, hogy tanulmányait a Madách Gimnáziumban végezte el. Ez a gimnázium mindig jeleskedett a színjátszás területén, Hollayra is erősen hatott.
Vidékre került, majd beíratkozott regényes módon a Színház és Filmművészeti Főiskola operett szakára. Az első cigány tanuló volt a főiskolán. Azóta közel huszan végeztek utána.
Ekkor mutatta be a Fővárosi Operettszínház Latinovits Zoltán főszereplésével a Kutya, akit Bozzi úrnak hívtak c. musicalt. Latinovits mindössze nyolc előadást játszott végig, és egy kegyetlen tragédia során életét vesztette. Vámos László, a rendező a még főiskolás Hollay Kálmánra bízta ezt a szerepet. E sorok írója tanú a sikerre, hiszen magam is többször tapsoltam végig ezt az előadást. Kétszázszor ment a darab.
Állandó főszereplő lett. Talán nem véletlen, hogy Szakcsi Lakatos Béla és Csermely Géza Piros karavánjában - egy cigány témájú musicalban- aratta következő hatalmas sikerét.
Nem volt elég számára a vastaps, klasszikusokat akart játszani. Vidékre szerződött.
S miközben kiélte vágyait, nem felejtette el, honnan jött, nem felejtette el roma származását. Nyaranta a cigány gyerekeknek táborokat szervezett, cigány rádió, cigány televízió, részt vett mindenben, ami előre vitt.
Milyen az élet, milyen kicsi a világ! Egy ideig egy házban laktunk. Jó estét kívántunk egymásnak, ha a kapualjban találkoztunk, én tudtam, ki Ő, vélem, fordítva ez már kevésbé volt igaz. Néhány évvel ezelőtt egy közös barátunk fotókiállításán szavalt. Cigányokról szólt a kiállítás, hasonló témájú volta vers is. És én csak csodáltam. Mert egy színésznek eljátszani egy szerepet, az nem könnyű, de természtes. De önmagát alakítani, nyiltan, díszlet és jelmez nélkül, erről nekem mindig az elkötelezett művész, Hollay Kálmán jut az eszembe.
 
N

Naska

Vendég
Eltörött a hegedűm, nem akar szólani

Eltörött a hegedűm...Dankó Pista hegedűje visszhangzik másfél század távolságból.

danko-pista-001.jpg


A szegedi cigánytanyán született a szabadságharc kitörése után pontosan egy évtizeddel. Ez a hely ma inkább Szatymazhoz tartozik, mint Szegedhez, ezért a bizonytalanság a születési hely megjelölésében.
Istvánnak anyakönyvezték, de mindenki csak Pistának hívta. Még el sem érte a 10 esztendős kort, édesapja meghalt. Erdélyi Náci, apja nagyhírű zenész kollegája, aki még Ferenc József császárnak is muzsikált Szegeden, mikor az a színház megnyítására ott járt, sőt eljutott New Yorkba is zajos sikert aratva, szóval, Erdélyi Náci neveltette fel, taníttatta muzsikálni. Soha nem kellett Vele szégyent vallania. 15 éves korában már saját zenekara volt, és Szatymazon szórakoztatta az úri közönséget. Itt ismerkedett meg Joó Ferenc arcképfestő és földbirtokos leányával, Ilonkával, és romantikus módon megszöktette, és feleségül vette.
Nagyon nagy szegénységben éltek. A siker akkor kezdett társává szegődni, amikor megismerte a költő Pósa Lajost, és annak verseire írta gyönyörű dalait. Kettőjük között mély barátság szövődött. Pósa színházi tikárként működött Szegeden, és az Ő segítségével a színházteremben is felhangzottak a Dankó-dalok az akkor oly' divatos népszínművekben.
Nevét ekkor már az egész országban ismerték. Nem volt a Monarchiának olyan zuga, ahol ne szól volna a Dankó-muzsika. A siker azonban nem párosult gazdagsággal. Ő csak a zeneszerzéshez értett, de ahhoz nem, hogy hogy lehet ebből pénzt csinálni.
Kénytelen volt daltársulatot szervezni, és bejárni vele az országot, sőt, még Oroszországba is eljutott. Ez sem volt többre elegendő, mint a napi betevőre.
De Dankót nemcsak a pénz vezette. A szabadságharc után a német szó, a német művészet került előtérbe. Számára önként vállalt kényszer, küldetés volt, hogy széles rétegekkel ismertesse meg a magyar dalkincset.
Miután Pósa Budapestre költözött, az együtt munkálkodás időszakos lett, de a barátság nem hunyt ki. A költő asztalánál ismerte meg Gárdonyi Gézát, és a nóta újra szárnyallni kezdett. Vagy 80 közös szerzeményük van, népszerű dal mindegyik.
A Milleneumkor Budán muzsikált. Nótát senki nem rendelhetett Tőle, egy kivétel volt, Zsótér Andor, a szegedi patrióta, akit atyai jóbarátjának tekintett.
Szerény keresményéből ekkoriban az alföldi Csengődön vásárolt szőlőt. Gárdonyihoz írt leveléből tudjuk, hogy szőlőjében érdekes nevekkel különböztette meg a lejtőket és emelkedőket. Így volt Jókai-domb, Pósa völgye, Feszty-határ, Nóta-fészek, és volt "Göre-járvány" is, Gárdonyira utalva.
Amikor már egy kicsit jobban mehetett volna, a sok nélkülözéstől elérte a halálos kór, a tüdőbaj. Művész barátai összefogtak, és San Remoba küldték gyógyulni. De már ez sem használt. A Rókusban egy kórházi ágyon lassan haldoklott. Betegágyánál meglátogatta őt Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Feszty Ádám és Blaha Lujza is, akit már akkor is a "nemzet csalogányának" neveztek.
Egy szép, de nehéz életet után szeretett felesége karjaiban halt meg. Apósa is megbékélt Vele, ott állt a halálos ágyánál. Mindössze 46 éves volt.
Temetése napján ellepték az emberek az utcákat. Budán kezdődött a
a búcsúztatása, majd a koporsót Szeged küldöttsége vonaton szállította a végső nyughelyére, hogy ott a város által ajándékozott díszsírhelyen aludhassa örök álmát.
Ötszáz cigány húzta könnyezve a dalt:
"Most van a nap lemenőbe,
Kimegyek a temetőbe..."

2379083451_174cf0fc75.jpg


Pósa segítségével kilenc év alatt összegyült az a pénz, amiből szobrot faragtattak az emlékére. Ott áll a Tisza-part közelében. Ha valaki kitekint a régi Hungária Kávéház ablakán, ahol Dankó Pista oly' sokáig muzsikált, most már örökké láthatja törékeny alakjának kőbe vésett mását.
Nem, téved a nóta...Dankó Pista hegedűje nem tört el, ma is szól.


Madaras Gábor
Eltörött a hegedűm
 
N

Naska

Vendég
A költő, aki nem felejti, honnan jött : Bari Károly

bariKaroly.jpg


Bari Károly a cigányság szülötte és életének ábrázolója. Első verseskötete 18 évesen országos sikerű volt. Politikai tartalmú verseiért az 1970-es években börtönbe is került. Kiszabadulása után perifériára szorult, a publikációs lehetőségek - még a tudományos jellegűek is - beszűkültek előtte.
A költészet mellett a cigányság folklórjának felkutatásával és rendszerezésével foglalkozik. Tizenöt éven át gyűjtött anyagot a különböző magyarországi és romániai cigány népcsoportok népmese-, ballada- és népdalkincséből, hagyományaik világából. Gyűjtéséből ezideig három kötete jelent meg, mely a teljes összegyűjtött anyagnak csak a töredéke. A folklórgyűjtés kapcsán elkészítette a cigány nyelv harminchárom-ezer szóból álló szógyűjteményét, mely eddig a cigány nyelv szókincsének legnagyobb terjedelmű összeírása. Sajnos ez az agyag sem került mind a mai napig publikálásra.
Bari Károly több antológiának a szerkesztője. Mindezek mellett fordítóként is működik: részben saját gyűjtésű cigány népköltészetet valamint francia költőket fordított.
Képzőművészként is nyilvánosság elé lépett, elsősorban saját köteteit illusztrálta élénk színvilágú, mozgalmas kompozíciójú, szürrealisztikus grafikáival.

Kitüntetései, díjai

József Attila-díj (1984)
Soros-életműdíj (1996)
Déry Tibor-jutalom (1992)
Bezerédj-díj (1996)
Kossuth-díj (2001)
Hazám-díj (2004)


Bari Károly
SZÍVPIROS VERS

Az én szívem piros labda,

jön az öröm, égig dobja:

felhő-halacskás nagy tóig,

hóval lepett kék hálóig.

Az én szívem piros madár,

a szerelem ágára száll:

szirom-körmű ágacskára,

onnan ragyog a világra.

Az én szívem piros puli,

piros vérem terelgeti

piros vérem szép gulyáját,

réz-nap fújja rézdudáját.

Az én szívem piros alkony,

piros fátylat sző a fákon,

piros fátylát szövi, varrja,

elmúlásom eltakarja.
 
N

Naska

Vendég
A Kossuth-díjas énekesnő: Bangó Margit

8.jpg


Bangó Margit 1950. április 4.-én született a Szabolcs megyei Vásárosnaményban, muzsikus család gyermekeként. Édesapja kiváló cimbalmos volt, édesanyja csodálatosan énekelt.
„ Amikor édesanyám énekhangját hallottam a konyhából kiszűrődni, határtalan szeretet és nyugalom vett körül, nem csak engem, hanem minden testvéremet is…”
1967-ben a Magyar Rádió által meghirdetett tehetségkutató versenyre is édesanyja nevezte be. A vonatjegyre összespórolt pénzzel és egyetlen ünneplőruhájában érkezett Budapestre. A 17 éves kislány megilletődve, k i s s é talán félve, de teli várakozással lépett be a Rádió stúdiójába.
Hirtelen valósággá vált minden, mint egy mesében. Személyesen találkozott azokkal a zenészekkel, kiket addig csak a rádióban hallhatott, saját szemével láthatta hogyan készül a hangfelvétel.
„ Egy hang nem jött ki a torkomon. Csak álltam szótlanul, és pityeregtem. Körülöttem a sok híres muzsikus, én azonnal haza akartam szaladni. Boross Lajos bácsi odajött hozzám, és nyugtatni kezdett:–Énekelj, leányom, ha már olyan messziről idejöttél!-mondta. Lajos bácsinak nem mertem ellent mondani, és énekelni kezdtem. Amíg élek, hálás leszek érte, hisz abban a pillanatban indult el egy élet munkája, mely hála istennek a mai napig tart.”
A tehetségkutató verseny meghozta a gyümölcsét, a Magyar Rádió 1967-ben felvételt készített Bangó Margittal, amit aztán rendszeresen játszottak a magyarnóta műsorokban.
„ Ott elindult valami, amelyről akkor még senki sem tudta, meddig tart, mikor lesz vége. De én nem bíztam semmit a véletlenre. Már Budapesten laktam, munkát vállaltam, 3 műszakban dolgoztam.”
Hosszú, hosszú kitartó munka következett külföldön és belföldön egyaránt. Bangó Margit énekelt Vásárosnaménytől Brüsszelig. A magyarnóta és cigánydalok százait tanulta meg, és adta elő, ahol csak lehetett. Sorban készültek a rádiófelvételek, és a Magyar Televízióban is egyre többet láthattuk énekelni.

0.jpg


A 80-as években úgy hozta a sors, egyre többet került Horváth Pistával azonos műsorba. Így jött létre a mai napig legendás Bangó Margit - Horváth Pista kettős.
„Ebben az időszakban nagyon sokat jártunk fellépni. ORI-műsorokban, és akkor még éttermekbe, csárdákba egyaránt. Akkor még létezett szinte minden vendéglőben cigányzene. Ma már -sajnos- ez nem így van.”
A 90-es évek elején a 100 tagú cigányzenekar szólistája lett. Ebben az időszakban számos külföldi és hazai koncerten, nagyszabású gálaelőadásokon szólaltatta meg a többszáz éves hagyományokkal rendelkező dalait Ezeket a dalokat megismerték a világ olyan tájain is, ahova -lehet-, hogy Bangó Margit nélkül nem jutottak el volna..
„ A magyarnóta vagy a cigánydalok műfaja nehéz műfaj. Akik értenek hozzá, tudják. De nem elég jól énekelni, át kell tudni adni a sokszáz éves nótákban benne rejlő érzéseket, vidámságot és szomorúságot a közönségnek. Vannak dalok, amelyek évszázadok alatt formálódtak és formálódnak a mai napig olyanná, hogy mindenki bánatát, vagy örömét kifejezzék. Ezt kell hitelesen elénekelni az embereknek, legyen szó lemezfelvételről, vagy koncertről.”
Bangó Margit különleges énekesnő. Minden műfajban felkarolja az értékeket. A közönség mindig érzi, hogy hiteles az előadó, aki a színpadon áll.
Emberként, művészként egyaránt.

Bangó Margit
Cigánydal


64383_686813080_big.jpg




 
N

Naska

Vendég
Nevét az emlékezet és egy sütemény őrzi

Rigó Jancsi 1848-ban született Pákozdon, 10 évvel később abban a helyiségben, ahol a szabadságharc alatt fényes győzelmet arattak a hős, magyar honvédek.

RigoJancsiSzulohaza.jpg


Apró gyerekként kezdett el gyakorolni, kijárt a természetbe, s fűnek és fának húzta a nótát. Amikor 10 éves lett, apja bevette zenekarába, s nagyon tetszett a falusiaknak, hogy ez a csöpp ember nem egyszer bravúrosan szólót játszott a hegedűjén.
Tanulni azonban igazán Barcza Józsi primástól tanult, aki a fehérvári Magyar Király Kávéházban muzsikált. Világhírű zenész volt, akit Hollandiában maga III. Vilmos király tűntetett ki. A primás féltékenyen figyelte Rigó Jancsi sikereit, és az csak olaj volt a tűzre, hogy tiltása ellenére elvette a lányát feleségül.
Budapestre költöztek, ahol az elegáns kávéházak közönsége nagy tapssal jutalmazta a kiváló zenészek játékát. De leginkább a hölgyek szívéhez vezetett az út, akiket érzelmes dalaival elandalított a fiatal primás.

Rig%C3%B3_Jancsi_%C3%A9s_Clara_Ward-Chimay.jpg


Rigó Jancsi Párizsba ment, és aratta sikereit. Egy este abban a kávéházban szórakozott Chimay belga herceg és szép, fiatal felesége, Clara, ahol Rigó Jancsi muzsikált. Szívhez szólóan szállt a dal:"Fekete szem éjszakája..."A hercegné és a primás egymásba szerettek, Jancsi elvált feleségétől. és vagy 10 évig együtt élt Claraval.
Az asszony azonban- mikor látta-, hogy már apja millióiból alig maradt valami, megszökött. Jancsi pedig -állítólag- szegényen, elfeledve halt meg Amerikában.
A neve azonban fenn maradt. Egy pesti cukrász róla nevezte el azt a süteményt, amivel a primás szerelmének kedveskedett, és ma is sokak kedvence.
Az '50-es években Keleti Márton rendezésében óriási sikert aratott a magyar-francia koprodukcióban készült film, mely Rigó Jancsi romantikus történetét dolgozta fel, és melynek főszerepében az ifjú Buss Gyula legalább olyan népszerű lett, mint az, akit a filmben alakított: Rigó Jancsi.

Gubacsi Kálmán
Fekete szem éjszakája
 
N

Naska

Vendég
Rigó Jancsi

Egyik kedvenc süteményem. :) Ime a receptje:

Rigó Jancsi:

Hozzávalók:
Tészta:7 tojás,250 g cukor,120 g liszt,70 g kakaó,50 g mogyoró,1 zacskó van.cukor,csipet só.
töltelék:750 ml tejszín,150 g porcukor,150 g kakaó.
bevonómáz: 150 g étcsokoládé,100 g vaj.

Elkészítés:
Feltörjük az előzetesen szobahőmérséklete tartott tojásokat,külön tálakban gyűtjük a fehérjéket és a sárgájákat.A sárgájához hozzáadjuk a cukrot és elektromos habverővel verjük legalább 15 percen keresztül.Akkor jó,ha a massza majdnem fehérré válik és a habverőt megemelve szalagként csorog vissza.Hozzáadjuk az átszitált lisztet a kakaóval és a van.cukorral együtt,közben a habverővel folyamatosan eldolgozzuk.A fehérjékhez hozzáadunk egy csipet sót,és a jól átmosott és megszárított habverővel keményre felverjük.A felvert tojásfehérjét óvatosan hozzákeverjük az alaptésztához,alulról felfelé kavargatva.Forgassuk bele a darált mogyorót.
Kivajazzuk és belisztezzük a tortaformát,középre beleöntjük a tésztát.Mivel folyékony,magától egyenletesen szét fog terülni.A tortaformát a munkaasztalhoz ütögetjük,hogy a tészta jól elrendeződjön benne,aztán beletesszük a már előmelegített sütőbe,kb.30 percre.Meggyőződünk róla,hogy a tészta megsült-e:a közepébe nyársat szúrunk,majd kihúzzuk,és ha száraz,akkor elkészült a tészta.Kivesszük a tésztát a sütőből,kikapcsoljuk a pántot,kicsúsztatjuk a tésztát egy sütményrácsra,majd hagyjuk kihűlni.
A töltelék krém elkészítése: A jéghideg tejszínt lehűtött tálba öntjük,alaposan felverjük a jól megtisztított elektromos habverővel,hozzáadjuk a már előzetesen összekevert és átszitált kakaót és porcukrot.Fedjük le frissentartó fóliával,majd tegyük a hűtőbe,amíg megszilárdul.Éles késsel vízszintesen félbevágjuk a kihűlt tésztát,beleöntjük a töltelék krémet,majd spatulával egyenletesen szétkenjük.
A bevonómáz elkészítése: Az étcsokoládét darabokra törjük és egy fazékba tesszük,szintén darabokban hozzáadjuk a vajat.Az egészet gőz főlött,folytonosan kevergetve megolvasztjuk.Amikor a csokoládé felolvadt,levesszük a fazekat a gőzről és alaposan felverjük a kézi habverővel,majd hagyjuk kihűlni.
A tortát sütményrácsra helyezzük és bevonjuk a csokoládémázzal.Elsimítjuk az első réteget és hagyjuk megdermedni,majd rákenjük a következő réteg csokoládémázt.Addig folytatjuk,amíg szilárd és vastag csokoládéréteget nem kapunk.A tortát a hűtőbe tesszük és hagyjuk megszilárdulni.Tálaláskor a vágókést forró vízbe mártjuk,és a süteményt nagy kockákra vágjuk.

Elkészítési idő: 90 perc

143_1533_ludlab.jpg
 
N

Naska

Vendég
Egy zenész, aki már életében legenda lett

Miskolczi Miklós
Torma Rudi + Horváth Jenő

Úgy emlékszem, hogy haverok voltunk. Egy jó zenésszel mindenki haver, a jó zenész mégis úgy tudja, hogy neki kopott a kabátja és nincs egy igaz jó barátja. Biztosan manapság is létezik barátság közönség és zenész között, de olyan már aligha (vagy nagyon kevés) van, hogy az ember belép egy eszpresszóba és úgy érzi, hogy itt éppen őt várták. Merthogy, a zongorista tévedés nélkül (ahogy a régi vagányok mondták séróból) játszani kezdi a nótáját, mondjuk azt, hogy: „Ez minden idők, legforróbb szerelme volt és mégis elszállt, elfújta a szél”. Ilyen esetben az sem számított, ha a vendég tudván tudta, hogy a zongoristának küldött konyak kamu lesz. Kicsinység ez ahhoz képest, hogy Torma Rudi esetenként két-három évnyi, egy alkalommal pedig nyolc évnyi kihagyás után is azonosítani tudta a belépőt, az általa várt kedvenc nótájával. Akik bejártak Torma Rudihoz (számosan külföldről hazalátogatók is), valami olyat kerestek nála és vele, ami örökre elveszett Budapestről. Egy dalt, egy dallamtöredéket, amit ő készségesen, kiváló zenei tudásával visszalopott a múltból.
Nagyszerű ember és zenész volt. Még az is lehet, hogy a barátjának tartott. Életének utolsó éveiben megtisztelt azzal, hogy a Margitszigeti Nagyszállóban rendezett családi eseményre (esküvői vacsora) is meghívott. De, egyszer csak jött a hír, hogy beteg. Utoljára szilveszter éjszakáján ment dolgozni, mert tudta, hogy várják a vendégei. Már régóta az övé voltak, és nem a mulatóé. Aztán már csak az ágyban, a paplanra képzelt klaviatúrán mozgatta az ujjait, és talán magában énekelt is: „Csak átutazók vagyunk itt a földön, egy utas, aki utazik tovább”.
Hogy mindez miért és honnan jutott eszembe?
Van annak már tíz esztendeje is, hogy a Dózsa György útról, fényes nappal ellopták az autómat. Fizetett a biztosító, de a magnóban lévő szalagot, ami Torma Rudi rekedt, elcigarettázott hangját őrizte, azt persze nem pótolták. Mostanában tudtam meg, hogy más tisztelői körében forog egy CD lemez, amelyen Rudi csupa-csupa Horváth Jenő szerzeményt énekel. Természetesen megszereztem a korongot. Azóta hallgatom, hallgatom. Most már csak az a kérdés, hogy a szemben autózók közül, és egyáltalán, hány mai fiatalembernek kellene elmesélnem, hogy ki is volt a kis budapesti eszpresszók nagy zeneköltője, Horváth Jenő?
De erről, talán majd máskor.


Torma Rudi
Ez más, mint ami eddig volt
Madár vígan dalol a lombos ágon
 
T

TH6777

Vendég
Ciffra György (Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17.),zongoraművész,aki világszerte a legismertebb magyar komolyzenei előadóművész.A 20. század legnagyobb pianistái közé sorolható. 8 évesen már a
Zeneakadémiára járt, és 13 évesen már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. Nagyon sok koncertutat tett Magyarországon a Benelux-államokban és Skandinávia számos helyén,de sajnos a "faji hovatartozása" miatt nagyon nehezen fogadták be a müvész világba.Mezey Mária egyszer azt mondta,hogy Ciffra György egy "zongoracsoda". A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva Ciffra György is elhagyta Magyaroszágot. Az Ő nevéhez fűzödik a Festival de la Chaise Dieu-t,amit 1966-ban Ő inditott el.Fiatalon elvesztette fiát,
ifjabb Cziffra Györgyöt aki karmester volt,több közös koncertje volt édesapjával. Ez a tragédia megviselte annyira,hogy többet nem készitett lemezfelvételeket és egyáltalán nem lépett már fel zenekarral.

Néhány kitüntetés amire azt mondhatjuk emberek,hogy büszkék lehetünk,független attól,hogy egy cigány emberről van szó.

Köztársasági Érdemrend Középkereszt. 1993.
Becsületrend tiszti fokozat. Franciaország.

1994.január 17.-én hunyt el Franciaországban.

Egy idézet Ciffra György: Ágyúk és virágok c. művéből.

"Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem hogy valóban élek, és szabad vagyok, olyankor amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár."

 
N

Naska

Vendég
Cziffra-muzsika

Magyar szerző magyar népzenére épülő művét játssza csodálatosan egy cigányszármazású magyar ember.

K3389_01.jpg


Cziffra György
Liszt II. Magyar rapszódia
 
N

Naska

Vendég
"A nehéz kesztyük"-Papp Laci

Papp%20L%C3%A1szl%C3%B3%20k.JPG


Papp László neve már életében fogalommá vált. Aki nem ismerte, aki nem szerette a sportot, az is úgy beszélt Róla, mint egy kedves Angyalföldön született, és ott is élte le gyermekkorát. Eleinte úgy tűnt, semmi sem menti meg attól, hogy futballista legyen. Aztán végül mégis az ökölvívás mellett döntött.
"Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!"-óvta édesanyja, aki jobban örült volna, ha nem bokszol, inkább focizik a fia. Ám ekkor már nem lehetett Őt a ring közeléből eltántorítani.
Érdekesség, hogy előbb láthatták őt külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt. Majd október 6-án jött a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Az eredmény: kiütéses győzelem a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen.
1948-tól aztán eljött az ő ideje. Négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. Ebbe a sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem.
Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. A történelmi tettet a lengyel Pietrzykowski vitte véghez, Papp László még ma sem tudja hogyan. Valószínűleg a lengyel sem...
Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist.
1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege.
1963 decemberében Madridban lépett szorítóba a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Papp Laci k i s s é szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem annyira az ellenféltől tartott, hanem inkább a heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánjától.
Zúgott is a biztatás a spanyol kedvencnek. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a hangos „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És miközben Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói a mérkőzés végéig megállás nélkül biztatták a magyar fiút. Papp Laci szárnyakat kapott, fölénye egyre fokozódott, végül biztos győzelmet aratott.
Elsőként a Spanyolországban élő Puskás Ferenc, legendás focistánk ment oda gratulálni Papp Lacihoz.
– Nem értelek, Öcsi – jegyezte meg Papp –, Te mindig amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. Ma este meg több száz magyar buzdított itt engem.
– Tévedsz, Lacikám – válaszolta mosolyogva Puskás. Rajtunk kívül itt egyetlen magyar sincs. Akik a nevedet kiabálták, szegény kasztíliai munkanélküliek. Kubala Laci és én fizettem le őket. :)
Könnyezve borultak egymás nyakába.
1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a rendszer közbeszólt, még a verhetetlen Papp Lacit is legyőzte.
Ha k i s s é késve is, de kárpótlást kapott a bokszvilágtól. 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét.
Papp László trénerként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitányaként megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremre vezette a magyar bokszolókat.
Ma a Sportaréna őrzi Budapesten a nevét. Bármekkora is ez az épület, nem éri el Papp Laci dícsőségének nagyságát.

papp-laszlo-papp-laci_20030081013201256608.jpg


Emlékezés Papp Lászlóra videó
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
100 Tagú Cigányzenekar

100 Tagú
A világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar Magyar Örökség-díjas. Nevét az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma őrzi.

A zenekar egyesületi jogállással jött létre Budapesten 1985. november 2-án. Elsőként Magyarországon, mint non-profit cigány kulturális egyesület. Az Egyesület a Fővárosi Bíróságon bejegyzett hivatalos neve: 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesület.

Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke: Cziffra György a Francia Becsületrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Középkeresztjének kitüntetettje, világhírű zongoraművész.

A zenekar örökös tiszteletbeli művészeti igazgatója: Berki László posztumusz Liszt Díjas prímás.

A zenekar örökös tiszteletbeli főprímása: Boross Lajos Kossuth-díjas prímás a prímások királya.

A zenekar létrejöttét, megalakulását 1985. áprilisában id. Járóka Sándor az akkori prímás király (koronázás: 1973. Detroit USA) temetése adta meg. Az ötlet néhány jó érzékű, éles eszű muzsikusnak, akik abban a több száz zenész alkotta zenekarban játszott, akik végső útjára kísérték a felejthetetlen prímás és nótaszerző Járókát. Úgy gondolták, hogy ne csak ez a fájdalmas esemény hozza össze az ország több városából és a fővárosból összegyűlt kiváló muzsikusokat, hanem megszervezve nagy létszámú koncertképes zenekart lehetne, kéne összehozni. A "szikra" kipattanásától sok előzetes megbeszélés, szervezés, kapcsolatfelvétel történt. Az ország muzsikusaival hét hónap eredményes előkészület után megalakult 1985. november 2-án hivatalos nevén a Budapest Cigányzenekar. Nevük, csak később lett a muzsikusok által "elkeresztelt" és, azóta világhírű 100 Tagú!

Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos, Banyák Nándor és még lehetne sorolni az alapítókat, az 1984-es Vonópárbaj győzteseiből, a főváros különböző együtteseiből - Állami Népi Együttes, BM Duna Művészegyüttes, Honvéd Művészegyüttes, Budapest Tánc Együttes - a Rajkó Zenekar volt tagjai és az ország legjobb vendéglátós muzsikusaiból verbuválták össze a 138 fős monstre zenekart.

Dr. Gyenes József elnök, Boross Lajos elnökhelyettes és Berki László művészeti igazgató irányításával, az első próbák a Magyar Állami Népi Együttes színháztermében kezdődtek meg. Budapesti koncertjei során néhányszor meglátogatta a zenekar próbáit Cziffra György az egyesület tiszteletbeli elnöke. Elismerő szavai nagy reményt és önbizalmat adott a zenekar - e kezdeti szakaszában. 23 próba előzte meg a bemutatkozó koncertet. 1986. március 22-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál Keretében az új, Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében teltház előtt lépett fel az együttes.

Az MTV, az előadást "a televízió hétvége" c. műsorában sugározta. A koncertet a népszerű televízió bemondónő Lőrincz Gabriella és a Liszt-díjas zongoraművész és kiváló konferanszié, Antal Imre vezette. Óriási siker volt! Másnap a sajtó címoldalon számolt be a koncertről és méltatta a világon egyedülálló eseményt.

A zenekar elindult a világhír felé!

Európa, Ázsia, Amerika, Ausztrália, Új-Zéland számos városában koncerteztek és szórakoztatták a nagyérdeműt. A zenekar 140 fős taglétszáma többségben Budapesti, de ingáznak az ország különböző részeiből, Debrecenből, Miskolcról, Szombathelyről, Veszprémből, Salgótarjánból, Ózdról, Kecskemétről, Dunaújvárosból, Berhidáról, Kápolnáról, Pécelről, Balatonfüredről, Érdről cigány muzsikusok, így képezve az országos kiterjedését az egyesületnek.

Fennállása óta a zene és a kultúra nagyköveteként több mint 1000 koncertet adott az ország legkisebb településének kultúrházaiból a világ számos híres koncertteremig, számot adva a magyar és cigány kultúra és a cigányzenekarra hangszerelt, klasszikus zene magas szintű előadásáról.

A repertoárban megtalálható - Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Sarasate, Strauss és még sok híres zeneszerző művei. A jelenlegi műsor első részében magyaros és cigányos zenét, míg a második részben, nemzetközi klasszikus zene hallható.

Az Operaházban közös koncertet adott az együttes a Bartók Vonósnégyessel, a Magyar Virtuózok Kamarazenekarával a Budapest Klezmer - Bendel. A Vigadóban prof. Ruha István hegedűművésszel (Románia), prof. Szűcs Gergely csellóművésszel (Ausztria), a Zeneakadémián és az Operaházban prof. Szenthelyi Miklós hegedűművésszel, Lendvay József hegedűművésszel, Szalai Antal hegedűművésszel, Horváth Zoltán hegedűművésszel, Rácz Ödön bőgőművésszel. A Budapesti Kongresszusi Központ színpadán, Kállai Kiss Ernő Kossuth- és Liszt-Díjas klarinétművésszel, Szakcsi Lakatos Béla Kossut- és Liszt-Díjas művésszel, Roby Lakatos világhírű hegedűssel, Zámbó Jimmyvel, Boban Markoviccsal, a Heirfly Davidson Rock Együttessel és még lehetne hosszan sorolni a hírességeket. A fentieket említve a 100 Tagú Cigányzenekar megmutatta, "másik" arcát a klasszikus zene, a jazz, a tánczene, a rockzene világában is magas szintű koncertet produkált és produkál.

A 100 Tagú Cigányzenekar 1990-2005 között évente, Nemzetközi Cigánykarnevált rendezett, a szomszédos országok, és magyarországi cigány előadóművészek részvételével. A karnevál szervezője és műsorvezetője Raduly József, aki 1990 és 2005 között a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke volt. Több műsor szervezője, producere, aki 2005. december 13. óta a politikai pályát választotta.

1995-1996 között Berki László művészeti igazgató meghívására, ifj. Járóka Sándor világhírű prímás és ifj. Sánta Ferenc hegedűművész, a zenekar művészeti vezetői posztokat töltötték be.

1996-ban hosszantartó külföldi vendégszereplés után hazatért, Ökrös Oszkár a Magyar Köztársaság Arany Keresztjével kitüntetett világhírű cimbalmos, a "cimbalom Paganinie". Ökrös azonnal igent mondott a zenekar hívószavára, vállalva a szólista szerepet.

A Lisszaboni Világkiállítás megnyitóján a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje volt a fő attrakció. Monte Carlóban a III. Évezred éjszakáján a Grand Casinó előtti főtéren szabadtéri, nagysikerű koncertet adott a zenekar, és együtt ünnepelhették az ötezer fős közönséggel a XXI. század kezdetét.

Sajnálatos esemény rendítette meg a zenekart az alapító, művészeti igazgató, karmester, zeneszerző, kiváló prímás Berki László 1997. október 24-én váratlanul elhunyt. A magyar Toscanini, a Florklór Oscar -díjasa (Arany Szitár Díj), a Magyar Köztársaság Csillagrend kitüntetettje volt.

Buffó Rigó Sándor a zenekar főtitkára és kiváló prímása kapta meg az elnökségtől a felkérést a művészeti vezető posztra. A zenekar nem várt gyorsasággal "talpra állt". Buffó Rigó Sándor kitartó és eredményes munkával a zenekart lelkileg és zeneileg felkészítette a következő külföldi turnéra. A kezdeti nehézségek elmúltak és a zenekar újra rivaldafénybe került.

Időközben Boross Lajos főprímás 1998-ban egészségi állapotára hivatkozva befejezte a 100 Tagú élén a koncertezést, további turnékat nem vállalt, de mint a zenekar örökös főprímása egy-egy alkalommal, mint vendégművész fellép budapesti koncerteken. Az elnökség az új főprímási posztra a virtuóz prímást, a Rajkó Zenekar többszörös VIT -díjas kiváló prímást, Lendvai Csócsi Józsefet kérte fel.

A zenekar örökös, tisztelebeli énekes szólistája a cigánynóta királynője Bangó Margit, aki mint a zenekar szólistája a zenekarral együtt kapta a Magyar Örökség Díjat 2000-ben. Sok sikeres hazai és külföldi közös fellépés után, Bangó Margit önálló társulatot alapított és továbbra is sikert-sikerre halmoz, de mint vendégművész a 100 Tagú Cginyzenekar meghívására alkalmanként együtt lép fel a zenekarral.

1999-től - 2001-ig a Magyar Állami Operaház megrendezésében minden év karácsony másnapján ünnepi gálakoncertet adott a 100 Tagú Cigányzenekar, "a Hegedű hangja" című koncertsorozatban. A világeseményt 3 milliárd néző láthatta műholdas egyenes élő adásban. A műsort Szabó István Oscar-díjas filmrendező vezette.

Fennállása óta 21 CD-lemez jelent meg, ebből 3 platina, 5 arany lemez. Számos Rádió és TV felvétel készült. 2004-ben a Magyar Rádió Nívó Díjában részesült. Önálló TV műsorain kívül népszerű hazai TV műsorokban is szerepelt. Pl: Dáridó, Bigbrooders, Friderikusz Show, 100-ból egy című szórakoztató műsorokban.

A zenekarban az elmúlt 20 év alatt 57 muzsikus kapott kiváló művészi elismerésként állami kitüntetést, elismerést. Berki László művészeti igazgató személyében posztumusz Liszt -díjat és Lendvay József hegedűművész személyében Liszt-díjat.

2000-ben a zenekar bekerült, a Guiness Rekordok könyvébe.

2006-ban a zenekar örökös főprímása, Boross Lajos prímáskirály és a zenekar volt énekszólistája, Bangó Margit a cigánynóta királynője, magas fokú művészi munkájuk elismeréseként, Kossuth-díjban részesültek.

A húszéves jubileumi ünnepi koncertet a zenekar a Művészetek Palotájában tartotta. A műsort Szinetár Miklós Kossuth-díjas főrendező vezette.

A zenekar külföldi koncertjeit Xavier Dubuc - Cypress Music - France szervezi

Az Országos Cigány Önkormányzat 2005-től székházában biztosítja, a zenekar részére a próbatermet.

A 2006-os évben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma erkölcsi és anyagi támogatásával elismeri a zenekar magas szintű munkáját és a külföldön való szereplésük alkalmával a Magyar Köztársaság az egyetemes roma kultúra egyik jeles képviselőjének tekinti a 100 Tagú Cigányzenekart.

A 100 Tagú Cigányzenekarban a kiváló muzsikusok mellett ma már több "saját nevelésű" fiatal tehetség van, aki rendelkezik konzervatóriumi végzettséggel vagy a zeneakadémia hallgatója, illetve felsőfokú zenei végzettsége van.

A 100 Tagú Cigányzenekar célja, e kivételes zenei érték életben tartása, nem idegenforgalmi látványként, hanem művészi teljesítmény elismeréseként. Megőrizni azt a hagyományt, amely évszázadokra visszamenőleg, mint kuriózum családi örökségként hozzák magukkal generációkon át.

Az utánpótlás oktatása az elsők között szerepel az egyesület programjában, célja a magyar cigányzene, a magyar nóta és népzene ápolása, népszerűsítése. Valamint célja a klasszikus zene, cigányzenekari feldolgozásban sajátos összetételű zenei hangzásvilágot teremtsen.

A zenekar művészetével, muzsikájával mindenkor és mindenhol megtalálja az utat a közönség szívéhez, így gazdagítva az európai kultúra színes palettáját.
 
N

Naska

Vendég
A hegedűm, jaj, de szépen szól...

100tagu_ciganyzenek.jpg


100 tagú cigányzenekar
Siófokra megy a hajó
 
N

Naska

Vendég
"Akinek kinyílott a rózsa"-Horváth Pista

HorvathPista-MTI_215.jpg



Horváth Pista a háború kellős közepén született. Akkor, amikor a cigánynak nemcsak a lezuhanó bombáktól, a gépfegyver ropogásától, az ágyúzajtól kellett félnie, hanem attól is, hogy elhurcolják, szögesdrótok közé zárják, megkínozzák, megölik.
Vidám, jólelkű emberként emlékezik rá mindenki. Kitanulta a csőszerelő szakmát, építkezéseken dolgozott. De gyakran hangzott fel a dal, időnként egy-egy roma menyecskével még táncra is perdült! Ilyenkor megállt a munka, az emberek körbefogták, tapsoltak, vele énekeltek. Ő pedig pontosan tudta, hogy énekes lesz.
1968-ban meghirdette a Televízió a Nyílik a rózsa vetélkedőt, melynek első helyezettje Horváth István lett. Talán akkor szólították utoljára így, mert egy ország csak Pistának nevezte.
Egy csapásra megváltozott az élete, pillantok alatt a legnépszerűbb énekesek közé emelkedett. Számtalan fellépés, tv- és rádió-szereplések sokasága, tömegével eladott lemezek és taps és taps kisérte az útját.
Tizenkét éve nincs velünk.

Horváth Pista
Divat lett a cigánydal
 
T

TH6777

Vendég
Ünnepel a 100 Tagú Cigányzenekar!

A 25 éves együttes szombaton a Thália Színházban ad két jubileumi koncertet.


A Budapesti Tavaszi Fesztiválon ünnepli 25. születésnapját a 100 Tagú Cigányzenekar: az együttes, amely először az 1986-os fővárosi programsorozaton mutatkozott be, szombaton a Thália Színházban ad két jubileumi koncertet.
A 100 Tagú Cigányzenekar klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. A dupla koncert jól tükrözi az együttes repertoárját és művészi hitvallását, megszólal egyebek között Rossini Tell Vilmos nyitánya, Brahms V. magyar tánca, Szentirmay Emlékezés Biharira című darabja, Strauss Radetzky indulója és Dinicu Pacsirtája is.
A komolyzene (Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Sarasate, Strauss művei) mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát is játszanak - mondta az MTI-nek Beke Farkas Nándor, a zenekart működtető egyesület főtitkára. A program érdekessége, hogy a 85 éves Boross Lajos Kossuth-díjas "prímáskirály", a zenekar egyik alapítója, örökös főprímása visszatér a jeles alkalomból a zenekar élére. Mivel a zenekarnak több saját nevelésű fiatal tehetséges tagja van, akik konzervatóriumi és főiskola hallgatók, pénteken hagyományteremtő szándékkal ifjúsági prímás háziversenyt rendeznek, amelyre 10-12 versenyzőt várnak. Az első helyezett 50 ezer forintot nyerhet, a legjobb a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon július 3-án tartandó gálaesten előadhat egy számot.
Beke Farkas Nándor főtitkár 2008-ban hozta létre a 100 Tagú Cigányzenekar Ifjúsági Zenekarát, az ifjúsági tagozatot. A fiatalok a zenekar szólistáitól külön próbákon is elsajátíthatják a szakma fortélyait.
A negyedszázada létrejött zenekar idén újabb turnéra készül Párizsba. A Théatre des Champs Elysées színházban a Thália-beli műsort ötször adják elő. Őszre egy nagy születésnapi "bulit" terveznek olyan neves vendégekkel, mint Roby és Tony Lakatos, Snétberger Ferenc, Zséda. Jeles operaénekesekkel, sőt egy szimfonikus zenekarral is tárgyalnak, hiszen ez a műsor is rendkívül változatos lesz: a cigányzenétől a klasszikusokig sok műfajból válogatnak.
Készülnek Bayreuthba is, ahol 2011-ben a Liszt-évben lesznek az ünnepi játékok vendégei, ez a műsor még nem állt össze, de természetesen Liszt lesz a középpontban, mellette Erkel, Bartók és Kodály muzsikája autentikus cigány számokkal együtt hangozhat el.
A zenekar megalapításának ötletét idősebb Járóka Sándor temetése adta, amelyen 1985-ben több száz zenész alkotta zenekar kísérte végső útjára a prímáskirályt. Néhány muzsikus úgy gondolta, hogy ne csak ez a fájdalmas esemény hozza össze az ország kiváló muzsikusait, hanem koncertképes zenekar formájában rendszeresen együtt lépjenek fel.



Forrás: mti
 
N

Naska

Vendég
Lakatos Menyhért, a polihisztor



171.jpg



Mindenkor és minden nép létrehozza a maga szellemi vezetőit.
Lakatos Menyhért
Vésztőn született 1926-ban, kereskedő családban. Szegénységben éltek – édesapja lókupec, édesanyja tollkereskedő volt –, de az édesanyja mindig előteremtette a napi betevőt.
Általános iskolába nem szeretett járni, inkább a barátaival csavargott. Ámde történt vele egy baleset: a helyi vadásztársaság elnöke – aki egyben az iskola igazgatója is volt – meglőtte. Ennek a szerencsétlenségnek köszönhetően – jóvátételként – az igazgató megígérte, ha visszavonja a feljelentést ellene, akkor ő is ösztöndíjban részesül (akkor még szegénységi alapnak hívták). Így juthatott el a középiskoláig. Már ekkor is vonzotta a szépirodalom. Később verseket, novellákat kezdett el írni.
1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett, és a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-tól szabadfoglalkozású író.
1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották. Innentől számos írása jelent meg folyóiratokban.
Lakatos Menyhért több mindenben megmutatta tehetségét, de talán kijelenthető, hogy az írásban tudott igazán kiteljesedni.
Legjelentősebb alkotása talán a a Füstös képek című regénye, ami dukumentális hitelességgel mutatja be a cigányok életét. Ez a könyv teremtette meg Lakatos Menyhért irodalmi hírnevét. Benne drámai feszültséggel ábrázolja a romák mindennapjait, hogy küzdenek meg az irántuk érzett gyűlölettel, az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel… Sokak szerint az író képes általa visszaadni, megjeleníteni a cigány emberek önérzetét.
Lakatos Menyhért kilencvenes években is folyamatosan publikált, főleg meséket.
Nem mellékes az sem, hogy 1964-ben – saját pénzéből – felállított egy téglagyárat a téeszektől bérelt területen. Az egész ország ezekből a téglákból építkezett.
– Az itt dolgozók nem csak jó fizetést kaptak, hanem egy helyen lakhattak a családjukkal. Az oktatást is megszerveztem, felnőtt embereket ültettem be az iskolapadba. Valamiért mégsem tetszett valakinek ott fönn, mert egyik napról a másikra bezárták. Elvették, és minden befektetett pénzünk elúszott. Olyan dolgot romboltak szét, amely a nemzet számára is fontos volt. Míg élek, nem felejtem el... Ekkor már ismertem Konrád Györgyöt, Pünkösti Árpádot, Haraszti Miklóst, Eörsi Pistát. Sokan sokféle módon próbáltak rajtunk segíteni, végül Pesten az Akadémián kaptam munkát. – nyilatkozta Lakatos Menyhért.
Irodalmi munkásságát József Attila-díjjal jutalmazták. Egyéb irodalmi és állmi díjak tulajdonosa is volt.

/Varga Borbála – RomaPage nyomán/
 
Oldal tetejére