Magyar cigányok, akikre mindkét nép büszke

pannimámi

Új tag
Egy pár neves Roma nekem is eszembe jutott.Pl: Jónás Judit színész, A Cinka Panna Színház Alapítója, Jávori Vilmos ( Vili ) Dzsessz dobos, Babos Gyula dzsessz gitáros, Oláh Tzumo Árpád aki a Bostoni Berklee College of Music-on végezte tanulmányait,Tony Lakatos vílághírű szaxofon művész, Roby Lakatos szintén neves dzsessz hegedű művész, És még vannak jó páran, csak közben éjfél lett bocsánat fáradt vagyok, holnap folytatom.Köszönöm!:D
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
[h=2]Egy cigányprímás, aki világhírű lett az unortodoxszal[/h]


184836_roby-lakatos1.jpg




Roby előtte saját zenekarával (zongora, gitár, hegedű) is bemutatta tudását a csárdában, előadták többek között, hogy miképpen dolgozták föl ők a Most múlik pontosan-t. A világ ma talán legismertebb cigányprímása kis ünnepségre érkezett vendégnek: a londoni olimpián bronzérmes Marosi Ádám öttusázó és családja, ismerősei szórakoztatására, s ahogyan szerkesztőségünknek elárulta, ezúttal járt életében először a Balaton partján.


– Titkon számítottak rá biztosan – felelte, amikor felvetettük: a Piroska cigányzenekara nyilván nagyon készült a találkozásra, a közös zenélésre. – Ha ezzel örömet szereztem nekik, boldog vagyok. Szeretek együtt örülni az emberekkel, vagy éppen együtt sírni velük, felvidítani őket, elfeledtetni a problémáikat, bajaikat a zenével.


Ritkán jár Magyarországon (Belgiumban él a hegedűművész), de gyakrabban kéne, állapítjuk meg, mert mifelénk akad bőven, akit föl kéne vidítani... – Sokan leegyszerűsítik: odakint jó világ, van, itt meg rossz – így Lakatos. – Pedig egész Európában nehezebb az élet, mára a belgák is panaszkodósak lettek, pedig sose voltak azok...


Roby Lakatos hatévesen, a Dankó Pista emlékkoncerten zenélt először színpadon a hegedűjével, óriási sikert aratva. Tizenkilenc évesen kapott három hónapos szerződést Brüsszelben, egy cigányzenekar tagjaként játszott odakint és folyton hosszabbítgatták a szerződését, amiből mára huszonnyolc év lett. Az étterem, amíg ott játszott, valóságos zarándokhellyé vált. Yehudi Menuhin is rendszeresen felkereste, hogy Roby Lakatost hallgathassa.


– Huszonnyolc éve kint élek, de Magyarországra mindig hazajövök és a plakátjaimon is magyar cigányprímásként szerepelek – szögezte le Széplakon a művész, aki a világban ismertebb, mint idehaza. – Cigányzene koncerten, színpadon előadva, ezt találtam én ki, ebből fakad a sikerem. Az egész világon minden zenei műfaj megújult, mert szükség volt rá a jobb eladhatóság érdekében. A magyar cigányzene valahogy képtelen volt erre. De miért ne változhatna a cigányzene is, gondoltam. Ennek jegyében kezdtem új stílusban játszani. A cigányzene kávéházi, éttermi műfaj, miközben az emberek fogyasztanak, amolyan háttérzeneként szól, de én koncertszínpadra akartam vinni. Ezért aztán mindent összekevertem, a feje tetejére állítottam a tradíciókat, minden fordítva csináltam, ami lassú volt, azt gyorsan, ami gyors volt, azt lelassítottam. Ma már az egész világon ismerik a zenénket.


Van benne balkán, orosz, mexikói, flamenco, dzsessz, klasszikus. S ma már meg tudja mondani azt is, hogy mi is ez az újfajta stílus. – Néhány éve még gondolkodtam volna a válaszon – ismerte el Roby Lakatos. – Unortodox cigány fúziós zene a mi műfajunk. Vagy szeretnek bennünket vagy nem és akkor szörnyülködnek, hogy mit teszünk a cigányzenével. Nemzetközi szinten elismernek, hallgatnak (a Lakatos egyébként is „márkanév” a világban) és amit hallgatnak, az nyilván jó. Magyarország más. Tizennyolc évig nem játszottam idehaza, nehéz volt elfogadtatnom magam az új stílussal, de ma már itthon is kapukat tudok megnyitni, szélesre tárom a műfaj ajtajait a sok-sok színt, ritmust, stílust elegyítő zenével. S egyre több fiatal együttest hallok idehaza ebben a stílusban játszani. Az új generáció tehát átvette, elfogadta.


A hagyományos cigányzenének is van létjogosultságaBihari János hetedik leszármazottja szerint, ám sajnálja, hogy egyre kevesebb étteremben hallani, pedig – véli Roby – a vendéglátás, a turizmus is újra fellendülhetne, ha cigánymuzsika szólna sok helyütt, mint régen.
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
<iframe width="640" height="360" src="http://www.youtube.com/embed/19wf1msgX7k?feature=player_detailpage" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Bangó Margit. Cool! \\m/
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Bango Margit sokkal több szimpatiát gyüjt világszerte a Magyarok számára mind a bakancsban menetelö mélymagyarok a "braune Sumpf".
-
A népzenét nem lehet kisajátitani politikai érdekek számára, ez az összes magyar kincse. ;)
-
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
www.tvn.hu_9f378a6ca141833b123e3e9c652aa791.jpg

-
Ha jot tudom Domján Edit és Szécsi Pál mindketten cigány családbol származnak, a tehetségük vitathatatlan. Sok kellemes percet, orát köszönhetünk nekik.
-
A legjobb lenne ha nem kéne az embereket cigány-nemcsigány csoportokba osztani. Sajnos per pillanat csak a sikertelen cigányokrol beszél a nyilvánosság, sokan azt hihetik, hogy az eredményekhez elég ha belöllünk jön valami.
-
 

lanyil1

Állandó Tag
Állandó Tag
A magam részéről büszke vagyok mindazokra is akik dolgos, szorgalmas, tagjai a névtelenek (nem kiemelkedők=átlagosak) táborának. Igenis nem kevesen vannak, de nem kerülnek a "napra"! Illetve kerülik, hogy ne essen bajuk.
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
<iframe title="indavideo video player" scrolling="no" class="indavideo-player" id="player-cde6201382" type="text/html" width="640" height="360" src="http://embed.indavideo.hu/player/video/cde6201382/" frameborder="0"></iframe>
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Ifj. Járóka Sándor


Ifj. Járóka Sándor (Budapest, 1954. szeptember 30. – Budapest, 2007. szeptember 18.) hegedűművész, prímás, zeneszerző, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje.

Első hegedűjét 4 évesen kapta, 6 éves korától már édesapja, id. Járóka Sándor zenekarában játszott. Zenei tanulmányait a Kígyósi zeneiskolában, majd hat évig az OSZK Stúdióban, Égerland István zenetanárnál folytatta, a Rajkó zenekarnak is növendéke volt. 16 évesen édesapjával olaszországi, majd 1971-ben amerikai koncertkörúton vett részt, hazaérve saját zenekart alakított.
A 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője 1995 és 1996 között.
2003. augusztus 20-án Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.
2004. február 27-étől oxigénhiánytól fellépő trombózis miatt kómába esett, melyből már nem ébredt fel, 2007. szeptember 18-án hunyt el. A rákoskeresztúri új köztemetőben, édesapja, id. Járóka Sándor mellett helyezték örök nyugalomra.

forrás: http://www.romnet.hu/kikicsoda/ifj_jaroka_sandor/43
 

torolvastár

Állandó Tag
Állandó Tag
Talán ezt is frissíthetnénk, kezdjük Szentandrássy Istvánnal. A magyar cigányok mindmáig egyetlen Kossuth-díjas festőművésze, egy szócikk róla:
Állami gondozottként nőtt fel. Szorongásait először versekben, drámákban, rajzokban adta elő. Péli Tamástól tanult festeni. Péli Tamást Csapon egy gyermektáborban ismerte meg, itt találkozott először a cigány kultúrával és saját cigány identitásával is.

Műveire jellemző az erőteljes tárgyiasság, gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozott expresszivitás és a jelképalkotás. Zaklatott, drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Olajképeinek színvilágát a sötét, barnás tónusok és a meleg ragyogás uralják. A reneszánsz művészet és a 20. század elejének avantgárd irányzatai (köztük Amedeo Modigliani) nyomán alakította ki sajátos egyéni stílusát.

Jelentős munkái közé tartoznak az ikonszerű stilizációval megalkotott Madonna-képek Federico García Lorca Cigány románcok c. versciklusa által inspirált festménysorozata és Triptichon c. műve. 1998-ban – mesteréhez hasonlóan – hatalmas méretű, 45 m² nagyságú olajképet készített. Az Angyali Üdvözlet Kápolna szakrális festményeihez előzetes grafikákat készített. Kiállított többek között Bécsben, New Yorkban, Prágában, Münchenben. Jelenleg Budapesten él és alkot.

Állandó kiállítása megtekinthető a Magyarországi Roma Parlamentben. Műveit többek közt őrzi a Néprajzi Múzeum, a Magyar Művelődési Intézet. A 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és beválogatták két tervrajzát és öt olajfestményét.

Érdemes ráguglizni, sok képe fent van, de olykor majd bővítek itt friss grafikáival.
 

Csatolások

  • SZENTI.rar
    3 MB · Olvasás: 3

torolvastár

Állandó Tag
Állandó Tag
S egy költő. Horváth Gyula – (1960–) miskolcon él. Első versei az 1980-as években jelentek meg cigány lapokban. Néhány kötete: Megfagyott ország (1992), Szégyen, gyalázat (1993), Az árvaság anatómiája (1995).
Egy vers tőle:

Horváth Gyula: Villámvidék

Már csak üvegálmon át
nézhetem csókjaimtól hiányos szád,
el foglak feledni, dobni,
mert halál a hiány, halál,
el foglak feledni, dobni,
de szememen, számon
még kiüt érted a zokogás,
mennyire idegen lettél:
anyacsókok nélkül íztelen a szád.
- jössz még velem
szájig érő hóban,
jössz még velem
térdig érő vérben,
jössz még velem
ezüstszélben,
jársz még velem
villámvidéken,
de akkor már
mélységes mély lesz az árvaság,
sebeink átvérzik a gyolcseget,
s nem lesz semmim,
csak egy földönfutó ölelést
rejtegetek neked,
- jössz még velem
szájig érő hóban,
jössz még velem
térdig érő vérben,
jössz még velem
ezüstszélben,
jársz még velem
villámvidéken,
de akkor már,
leszakadt anyamellekkel lesz
tele a szánk,
és hazavár minket a halál,
ahol gyermekek leszünk
huncut játszótársak,
deszkaszalag a hajadban,
s egy koponyaröggel
megdobom a lábad.
- jössz még velem
szájig érő hóban,
jössz még velem
térdig érő vérben,
jössz még velem
ezüstszélben.
jársz még velem
villámvidéken,
de akkor már,
későn ébrednek az élők,
korán kelnek a holtak,
s én, egy zokogó kislány
fogai közt várlak,
egy tőled kapott
gyöngycsókot forgatva a számban,
s mikor megjössz
könnyező kígyókkal,
zokogó békákkal,
fáradt farkasokkal:
akkor megnyílnak a sírok,
mert akkor fogják le
egy lázas
Édesanya-ország
könnyező
szemét.
 
A cigányok leginkább udvari zenészekként kerültek Európába, és váltak híressé. De Magyarországon ott voltak a nagy történelmi háborúkban, nem egyszer életüket, vérüket áldozták, de csak ritkán kapták meg azt tiszteletet, ami nekik kijárt volna. Ez a topic azokra emlékezik, akikre méltán büszke a magyar és a cigány nemzetiség egyaránt, mert emlékezetes maradt szerepe a történelem során

normal_image_12034_1.jpg
Ők a született zenészek
 

adidasmarzsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy kis kiegészítés az új generációval:

Balogh Rodrigó, színész, rendező.
ENSZ menekültügyi díjat kapott MIRAD egy fiú Boszniából cím darab megrendezéséért 2007-ben, majd ugyanebben az évben Junior Prima Primissima díjat kapott közösségépítő tevékenységéért.

http://m.168ora.hu/arte/nem-vagyok-tuti-csavo-56059.html?print=1

Ha van egy kis időtök, (1 óra 15 perc) nézzétek meg,
Tollfosztás: A rendező szerint a “Tollfosztás” napjaink társadalmát mutatja be, benne a roma integrációt, annak minden abszurditásával, képmutatásával és borzalmával. A téma komolyságát a feldolgozás humora, a tiszta gyermeki világlátás és elbeszélésmód oldja, ugyanakkor teszi egyszerre még keményebbé.
http://magyarnarancs.hu/film2/ugyanugy_meg_kell_utni_egy_szintet_-_balogh_rodrigo_szinesz-rendezo-76092

 
Utoljára módosítva:

adidasmarzsi

Állandó Tag
Állandó Tag
Oláh Dezső, zenész,

Junior Prima Díjat kapott 2009-ben.

„Örülök, hogy engem sokan alapvetően nem is dzsessz-zenésznek látnak, hogy Dezsőkéből Oláh Dezső lettem, hogy sokféle műfajba tartozó emberrel együtt muzsikálhatok, Gerendás Pétertől a komolyzenészekig, hogy a kortárs zene és a dzsessz határán mozgó zenét játszom. Már az első lemezem sem volt hagyományos dzsesszlemez, amilyennel fiatal muzsikusok be szoktak mutatkozni.Engem a változatosság gyönyörködtet. Egyik nap olyan szólókoncertet adok, amelyen aktuális klasszikus zenei élményeimre reflektálok, egy másik napon a triómmal klasszikus zenét értelmezünk újra. Aztán Gerendás Péterrel játszunk, akinek újrahangszereltem a kompozícióit. Aztán Szabó Ádámmal koncertezünk, akit a Csillag születikből ismerhet a közönség. Ez a sokféleség a lényeg."

 
Oldal tetejére