Magyar kamionosok British Columbia-ban

ize, bocs, hogy elek?

Az autonkrol,
Ugy dontottunk, hogy "emeljuk" az eletszinvonalunkat, es "lizingelunk" egy europai autot...IGEN... AZT a draga tipust. A havi dij koltsegkent leirhato az adobol... szoval... ilyen egyszeru ez...
Egyik nap gurulok haza, akkor megy el elottunk a jardan az egyik szomszed a kutyajaval. Megallok a kocsi-felhajton, a szomszed odavakkant "mitol tellik neked ilyen kocsira?"
A fulem igen csak "zenei", ha nincs "Hello szomszed", mar tudni lehet az itt szokasos sarga irigyseget, egy kis utalattal keverve.
Nos, nem illik egy szomszedot valasz nelkul hagyni, mondom "Amig Te a kutyadat setaltatod itt, addig en az uton gurulok, dolgozom". Soha tobbet nem szolt hozzam... de ez igy van jol... ha valaki, peldaul egy "ujonan jott" gondolkodni kezd ezen, en is arra biztatom, tegye ezt batran...biztosan lesznek kerdesei...!!!

Nagy, aruhazi parkolo:
Leven tobb millio kilometert vezettem eletem soran, eddig baleset nelkul, szamomra nem okoz gondot egy szabad helyet talalni egy reszben ures parkoloban. Teszem ezt a magam hatarozott modjan. NA... ebbol lesz/volt a baj. Valaki mas is PONT ODA tervezte a beallast (valahol mogottem lehetett eddig) de szamara az en vezetesi stilusom "maga" volt a provokacio!


Megalltam, mellemgurult, kiszallt, es "nemes egyszeruseggel" lekopte a kocsi motorhazat, kozvetlenul a szelvedo elott. Kiszaltam, es (mert nem csak szereny vagyok, hanem okos is...) felismertem, hogy a szavaknak itt mar nincs "szerepuk", tehat, egy rovid lepessel melle ertem, es kapott egy "taslit". Tudjak, egy "oktato jellegu" tarko-pofont. Ha valaki meg emlekszik a Futkorasz-nevu madaramra, NA... PONT ilyen hulyen nezett ram...(itt nem erintik meg egymast az emberek...!!!!!!!) Ele alltam, a szemebe neztem, ugy, hogy egy-egy darab katonai bajonett meredt ki a szemeimbol, es azt mondtam "AZONNAL takaritsd ezt le, es nem akarlak itt tobbe meglatni!", majd latvanyosan felirtam a rendszamat es elmentem.
Mikor visszajottem, a kopes le volt takaritva es a kocsijat sem lattam.

Nos, elismerem, hogy e level kapcsan tucatnyi kerdes merulhet fel az itteni elettel, emberi kapcsolatokkal osszefuggesben... ezek a kerdesek JOGOSAK!

Udvozlettel: Campona

Nyelvtudas, megerteni egymast:
Nos, aki "friss" bevandorlo, vagy munkavallalo esetleg tanul vagy csaladegyesites okan erkezett Kanadaba(nem a besunnyogokrol beszelek), annak fel fog tunni, hogy az angol, amit meg Magyarorszagon tanult, nem "mukodik" Kanadaban. Sem O nem erti amit mondanak, sem Ot nem ertik meg.

Mi lehet ennek az oka?

Kezdjuk Magyarorszaggal:
A magyar szokincs masodsorban az "akademiai", ertsd ISKOLAI szokincsen alapul. 12 ev iskolaban toltott ido utan ez a szokincs elerheti a 70 ezer szot. Roviden, szinte mindent kepes lesz megerteni a koznapi eletben, beleertve a tudomanyos cikkeket, a napi politikai eletben tortenteket, stb-stb... Az iskola vegzese utan nem sokkal, peldaul a szakmaja miatt ez a szokincs elerheti a 85,000 !!!

Mi a helyzet Kanadaban?
Az angolnyelvu szokeszlet elsosorban a csaladtol, masodsorban a jatszoterrol es szo szerint az utcarol szarmazik. Ezt valojaban ugy hivjak, hogy SZLENG !!! Az iskolaban valodi szokincs-bovites nem tortenik, es ebbol mar latszik is az egymas melletti "elbeszeles" oka. Raadasul a magyar 85 ezres szokinccsel szemben a kanadaiak legfeljebb a 45 ezret HA elerik. A szleng, a beszedhibak, a tajszolas, az egymas iranti szinte teljes erdektelenseg allandositja a felreerteseket, ezert ALLANDO a visszakerdezes..."mit mondtal?, "ez mit jelent?"...stb, stb...
Tehat a magyarorszagi nyelviskola szokincse es a kanadai szleng nem "csereszabatos" egymassal, innen az "elbeszeles" egymas mellett.

Roviden:
A magyar iskolai angolt tanul, az Eszak Amerikai pedig az "utcai" angolt.

Mit lehet ez ellen tenni?
MEG KELL TANULNI A HELYI SZLENGET(is)... es kesz!

Csak erdekessegkent jegyzem meg, hogy pl. az USA-ban letezik egy un. "lusta angol" is amit Delen es Kozep-Nyugaton hasznalnak. Ebbol mar kovetkezik, hogy egy delen szuletett nem igazan erti amit egy "keleti parti" okostojas mond, es az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy nem is erdekli...
Egy cikk a sok kozul: "britek_nem_beszelni_nyelvek"... nem idezem be a cikket, csak kiindulopontkent hasznalom. Tudosok felfedeztek egy kozosseget az angliai London-varosaban, ahol ez nehany haztombot foglal magaba, es CSAK 800 SZOT HASZNALNAK az egymassal valo kommunikacioban!!!

Ha itt es most a kedves olvasom "magaba szakad" es el kezd ezen gondolkodni, hogy pl. merre is halad a mi szep vilagunk, nem lesz boldog, mire a gondolatai vegere er... ezt akartam ma mondani!

Szep napot kivanok: Campona

Három cikkben is foglalkoztunk az elmúlt hetekben a külföldön élő magyarokkal, illetve pontosabban azzal, hogy mi az, amihez hosszabb idő után sem tudnak hozzászokni kint – a legutóbbi összeállításban 10 ország szerepelt. A cikksorozat kapcsán többen is írtak, hogy ezek után érdekes lenne megnézni, mit mondanak rólunk azok, akik nem Magyarországon születtek, de Magyarországon élnek. Az ötlet nekünk is eszünkbe jutott, meg is kerestünk jópár olyan személyt, aki megfelel a kritériumoknak, és megkérdeztük őket, hogy mi az, amin sokadszorra is megütköznek itt Magyarországon. Pozitívumokat és negatívumokat is mondtak rólunk, 15 pontban összegeztük a válaszokat, amikből végre kiderül, hogy a világ számára mi a legfurább bennünk, magyarokban. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki nyilatkozott, még akkor is, ha többségük nem tud annyira magyarul, hogy el tudja olvasni ezt a cikket.

1. A magyar konyha – Ahogy a magyarok is általában első helyen említették a külföldi étkezést, úgy a kajakérdés nagyon sok külföldi válaszadónál is felmerült, pozitív és negatív előjellel egyaránt. Volt, akit az zavar, hogy túl nagyon az adagok, és két amerikai is azt mondta, hogy nagyon fűszeresnek találja az ételt, bár ezt csak egyikük említette egyértelmű pozitívumként. Carrie Kanadából azonban azt mondta, hogy neki fura, hogy „egy ételt egyszerűen a „hús” szóval írnak le. De most disznó, marha vagy bárány?” Ő azt is megjegyezte, hogy gyakran nem túl készségesek a pincérek a magyar éttermekben, és ez rajta kívül másnak is feltűnt. „Ha nem a rendelt ételt hozzák ki, akkor is elvárják, hogy edd meg, és az a hozzáállás, hogy dehát ennek semmi baja” – mondja Carrie.

Fotó: Colin Mcconnell
Ehhez még hozzájön, hogy nehéz diétákat betartani, mert még mindig viszonylag kevés az olyan hely, ahol gyorsan jót lehet enni, nem túl drága és nem tocsog a majonézben, vagy nincs telenyomva liszttel. És persze van egy csomó olyan, tipikusan magyar étel, amitől a külföldieket kiveri a víz, de ezeket most nem soroljuk, mert a napokban külön cikkben foglaltuk össze a témát [1].
2. Forgalom – A külföldön élő magyaroknál a kaja után általában a második leggyakrabban emlegetett dolog az autóforgalom volt. A tapasztalataink szerint nálunk a külföldiek (pár kivétellel) azon lepődnek meg, milyen normálisak az autóvezetők. Pavel Csehországból így látja a magyar forgalmat: „az emberek 99%-a betartja a szabályokat, a sebességhatárokat, stb. Nagyon nyugisak, nem agresszívak”. Azért nem mindenki ért vele teljesen egyet, van, akit például a biciklisták zavarnak Budapesten: „azt hiszik, hogy az úttest és a járda is az övék. Döntsék már el! Legyen vagy az egyik, vagy a másik!”
3. Kiszolgálás – Teak Kanadából általában a szolgáltatásokkal kapcsolatban jegyezte meg azt, amit fent a pincérekkel kapcsolatban már érintettünk: „ügyfelek kiszolgálásban még van hova fejlődni. Még mindig él az a régi mentalitás, hogy a vásárlónak kell a boltos kedvére tenni.” Ugyanezt figyelte meg Paolo is Olaszországból: „nagyon sokszor van, hogy a bolti eladók nem kedvesek, nem mosolyognak, ha bemegyek egy üzletbe”. Más azon akad ki (tegyük hozzá: jogosan), hogy az eladók gyakran nem hajlandók abbahagyni privát beszélgetésüket, amikor ott egy vevő, akivel foglalkozni kéne. Egyvalaki azt is megjegyezte, hogy az eladókon kívül az utcán az emberek is durvák: „csak mennek az utcán, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy nekemjönnek-e vagy sem”.
4. Nehéz barátkozni – Többen is említették, hogy nem könnyű velünk megismerkedni. Marko Horvátországból például úgy érzi, hogy „ha megszerzel egy magyar barátot, az örökre megmarad, de nincs túl sok magyar barátom. 3 van, de ők jó barátok”. Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy elsőre mosolygósak vagyunk-e, van, aki szerint nem nagyon, de az biztosnak tűnik, hogy hosszú távra nehéz igaz magyar barátot szerezni. Laura Skóciából arra is rájött, hogy miért: „az emberek barátságosak, de nem könnyű igazi barátokat szerezni. A magyarok szeretnek külön baráti köröket kialakítani (kollégák, volt kollégák, iskolatársak) és ezeket soha, de soha nem keverik. Emiatt nagyon nehéz bejutni ezekbe a körökbe egy külföldinek.” Mindenesetre Ioana Romániából úgy érzi, hogy a magyarok segítőkészek.

5. Orrfújás – Az általunk megkérdezettek közül ketten is említették az orrfújást. Egyrészt volt, aki azt nem érti, miért néz rögtön mindenki csúnyán, ha az ember egy kicsit szipog. Csakis az azonnali orrfújás az elfogadható Magyarországon nátha esetén, de az viszont minden formájában. Mást is kifejezetten zavar az itthoni orrfújás-mánia: „túl hangosan fújja mindenki az orrát, mintha büszkék lennének arra, amit kitermelnek magukból”.
6. Politika – Jerker Svédországból érkezett Magyarországra néhány évre tanulni, és azt mondja, fura neki, mekkora demonstrációk szoktak lenni bizonyos nemzeti ünnepeken. Más is megjegyezte, milyen fura a hozzáállásunk a politikához, hiszen mindenki imád panaszkodni róla, de nagyon ritka, hogy bárki bármi pozitívat tenne, hogy a dolgok jobban menjenek. Volt, aki azon ütközött meg, hogy ellendemonstrációt szerveznek a melegfelvonulással párhuzamosan [2]. És még valami, ami talán ide kapcsolható, és amit Taizong jegyzett meg nekünk, aki emailben küldte el benyomásait Magyarországról: „a „hibáztam”, mint lehetőség nincs meg a magyarban, ha mégis hibázik a magyar, az mindig valami 3. személyben keresendő. Mindig szidni kell valamit, pl. népcsoportot. Ha reggel cukor helyett sót rakott a kávéjába, az is a .... hibája.”
7. Éjszakai élet – Armand Deluxe Angliából érkezett Budapestre 11 évvel ezelőtt, de azt mondja, még mindig élvezi a főváros éjszakai életét. Őneki aztán elhihetjük, hogy ebben tényleg jók vagyunk, hiszen zenei producerként dolgozik [3]. „Imádom az éjszakai életet! A hét minden napján történik valami, és nem is túl drága. Az év minden szakában van valami érdekes a városban. Nem lehet unatkozni! Kézműves vásároktól a dizájnpiacig, rockkoncerttől az utcai operaelőadásokig! Azért egy jó popbuli csütörtök estére még elkelne...” Fent már idézünk Paveltől, de neki még egy megfigyelése idekívánkozik: „a cseheknek ide kéne jönniük, hogy megkóstolják a nagyon jó borokat és pálinkákat. Sokkal jobbak, mint Csehországban. Mi csehek azt gondoljuk, hogy milyen a borunk vagy a pálinkák, de én nem értek egyet. Magyarországon jobb.” Ellenvéleménnyel nem találkoztunk, úgy tűnik, Magyarországon tényleg meglepően remekül lehet bulizni.

Fotó: Mathias Kniepeiss
8. Tömegközlekedés – Ebben a pontban nem az következik, amire ön számít! „A tömegközlekedés sokkal jobb, mint észak-Amerikában!” – ezt ketten is megemlítették az észak-amerikaiak közül, de például Ioana Romániából is azt mondta, hogy szerinte jó Budapesten a tömegközlekedés. Az általános jó benyomásba (megbízható, sűrű járatok, mindenhova elmegy valami) két dolog zavar csak bele, és az egyik nem is a BKV hibája: egyrészt az emberek nem tudnak rendesen sorbanállni a megállóban, és leengedni a leszállókat felszállás előtt, másrészt nagyon nehéz jegyet venni, főleg hétvégén vagy éjszaka. De ellenőr tuti, hogy jön.
9. Önbizalomhiány – Kevin Nagy-Britanniából ment először Csehországba, és onnan jött hozzánk. Ő ezt mondja a magyarokról: „minden külföldire azt hiszik, hogy gazdag”. Más is megfigyelte, hogy ha valami külföldi, akkor a magyarok automatikusan biztosra veszik, hogy akkor jobb is, mint annak magyar megfelelője, mert meg vagyunk róla győződve, hogy „minden szar, ami magyar”. „Egyet értek az önbizalomhiánnyal” – teszi hozzá még valaki – „Nem büszkék az országukra. Ami nagy kár, mert annyira szép itt.” Ráadásul nem elég, hogy mi magyarok tudjuk magunkról, hogy képtelenek vagyunk összefogni, ez a külföldieknek is feltűnik. Volt, aki „crabs in a bucket”-effektusként (rákok a vödörben) írta ezt le: ahelyett, hogy egymás hátára állnánk és kimásznánk a vödörből, még jól le is rángatjuk egymást, nehogy valaki kijusson.
10. Kutyakaka – És most jöjjön valami, amit mi magyarok sem tudunk megszokni, de valamilyen rejtélyes oknál fogva megszüntetni sem. „Kutyaszar az utcán. Nekem is van kutyám, és komolyan kettő másodpercig tart felszedni. Szedjétek már fel ti is!”

Fotó: Kuklai Katalin
11. Nullák – Egy rövid megjegyzés egy brittől: „az a sok nulla a pénzösszegekben – mindig eltévesztem!” Hát ha egyszer lesz euró a forint helyett, legalább ez meg fog oldódni.
12. Közbiztonság – Valószínűleg megint meg fognak lepődni magyar olvasóink, de itt most megint egy pozitívum következik. Rengetegen említették, hogy szinte akárhova mennek, biztonságban érzik magukat. Egy Írországból Magyarországra érkezett diák azt jegyezte meg, milyen fura neki, hogy már jó ideje Budapesten él, és bár eljár hétvégenként szórakozni, még egyszer se látott késelést az utcán, még egy verekedést sem. Azt viszont egy angol jegyezte meg, hogy bár nem veszélyesek, de elkeserítően sok hajléktalan van.
13. WC-papír – Egy kínos témáról röviden, megint egy kanadaitól: „az olyan helyeken, mint mondjuk vasútállomás vagy kórház, sosincs WC-papír a nyilvános WC-ben.”
14. Nők – Át kell adnunk egy szerelmeslevelet a magyar hölgyeknek: „a nők százszor csinosabbak és főként háziasabbak, mint Kanadában. Nem nagy az arcuk, nincs túlzott feminizmus, nincs minden kiélezve a politikailag korrekt bánásmódra.”

Fotó: Lars Baron
15. Nyelv – „A nyelv!” – megint Armand Deluxe-tól idézünk. – „Igen, megpróbáltam megtanulni, és elég sok szót tudok is, de ha csak egy helyen elrontja az ember a kiejtést, rögtön úgy néznek rá, mintha klingonul szólalt volna meg, vagy elfingotta volna magát. Kérem, legyenek megértőbbek azokkal, akik igyekeznek tanulni!” A Skóciából érkezett Laurának is meggyűlt a baja a nyelvvel: „kész katasztrófa, ha valamit le kell papírozni vagy el kell intézni, és az egész bürokrácia csak magyarul van, és a hivatalokban senki nem beszél semmilyen nyelven. Pedig a külföldiek hivatala, ahol az állandó lakcímet be kell jelenteni. Imádkozom, hogy soha többet ne kelljen semmilyen papírt megcsináltatnom.” Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a semmihez sem hasonlítható magyar nyelv mindenkinek csak az agyára menne, volt például, aki azt mondta, kifejezetten szereti a hangzását – annak ellenére, hogy persze nem ért belőle semmit.

Forrás:
http://canadahun.com/temak/magyar-kamionosok-british-columbia-ban.30761/page-10

Kösz az ébresztőt Campona
"Elkepzeltem magamban, ha en allnek muszaki hibaval az ut szelen es arra jonne egy masik magyar kamionos, es felismerne, hogy en is magyar vagyok, vajon megallna-e segiteni...? Ugye, tudjuk a valaszt?"
Biztos emlékeztek a HC-s, Maszek időre. Nekem már akkor sem tetszett az általánosítás,ahogy most sem. 'Maszek' voltam amikor Waidhaus ellőtt simán elment mellettem a HC-s
és akkor is amikor Kuty környékén a leállósávon mostam a kezem és azon gondolkoztam, hogy röffentembe a Liazt mert mire vissza ácsoltam a kardánt lemerült az aksi. Egy srác odajön és kérdezi, hogy mi a gond, mondom ,hogy ez volt, és ez lett.Ő ajánlotta fel, hogy kikapjuk az aksikat a verdájából, bebikázzuk az enyém és vissza tesszük. HC-s volt. Most itt vagyok. 3 hónap elteltével leültem beszélni a főnökömmel,hogylegyen tovább, kellek-e, tetszik-e a meló és ha valami rosszul sülne el akkor valami telefon szám, hogy a családom tudjon rólam.Mondom, hogy nem nagyon beszél senki angolul otthon,de oda adom az unokatesómét, jó fejű gyerek megvan beszélve ha valaki felhívja és csak a nevemet érti abból amit mond, akkor gáz van. Mondja a górém, hogy van itt minden féle náció még Magyar is. Csak néztem. Most vagyok a 7. hónapban és még nem találkoztam eggyel sem. Azaz Zsuzsannával Edmonton-ban,a bankban valakinek mellettem magyarázta a nevét. Évekkel ezelőtt jött ki Izraelből a családjával. Jót beszélgettünk. Aztán a BC-ben az egyik srác ide adta Charlei számát, hogy ő egy fasza magyar gyerek,nyugodtan hívjam fel. Küldtem neki egy smst,nem válaszolt. Még mindig utálom az általánosítást, Magyar Kamionos égetést. Ha látok valakit aki szimpatikus,ezért vagy azért, megállok és segítek, ha nem majd megáll más, aki segít. Csak hidd el, voltam mind két oldalon.
Abban viszont teljesen igazad van, hogy adni kell, vagy tenni hozzá mert úgy lesz itt valami, és EU-ban is vannak történetek. A Somat parkolóban vagy a határon milyen dumálások mentek és miből alakult ki az a néphiedelem, hogy a 40 éves MagyarKamionos 75 éves .?
Üdv.

A kamionos az élet császára, de bunkó, buta, kurvázik, a higiéniát csak hírből ismeri, állandóan csencsel és mindig elalszik vezetés közben. A kamion meg büdös, füstös, lassú, akadályozza a forgalmat, veszélyes.
A Trapper farmer idejében a kamionosok még tényleg nagy királyok voltak, hiszen Nyugatra mehettek, olyan helyeket és dolgokat láttak, amelyekről a vasfüggöny ezen oldalán csak álmodozni lehetett. Szexújság, menő cigaretta, tisztességes alkohol, csupa bűnös és irigyelt fogyasztási cikk. Az ő gyerekük szájában már donaldrágó figyelt, lábán Levi's nadrág feszült, és nem szenvedett hiányt semmiben. Leszámítva az apját.


Ez volt akkor. Persze a gyerekek még mindig hiányolják az apjukat, de donaldos rágót csak elvétve látni, a Levi's sem a farzsebből kicsengetem kategória. Cigi itt is van, pia szintén, a szexújságon meg túlnőtt az internet. Nyugatra még mindig eljutnak, ahogy mi is, de ők csak az utakat látják. Irigyeljük őket? Nem hiszem. Inkább tartunk tőlük. István és Laci hosszú évek óta kamionoznak, István dolgozott már külföldi telephelyű cégnél, szállított szárazárut, hűtőzött, belföldön, külföldön. Néhány éve élő állatot szállít, nagyrészt keletre. Laci sóderezett is, most szárazárut visz külföldre, leginkább tőlünk nyugatra. Foglalkozásuk ugyanaz, mindennapjaik mégis máshogy telnek.

Laci
Állatos munkánál 24 órás pihentetők vannak, ilyenkor olyan, speciálisan erre a célra kialakított helyen kell megállni, ahol az állatokat le lehet hajtani, és adottak az ellátásukhoz szükséges feltételek. Például takarmány, víz. Azt gondolnánk, hogy ez nem lehet túl nehéz, víz mindenhol van -- pedig nem. Néha komoly kihívást jelent az állatokat folyadékhoz juttatni, ugyanis annak valahogy az itatóba is kell kerülnie. Nem is beszélve az olyan helyzetekről, amikor az állatok testhője már nem elég a pótkocsi melegen tartásához, és a víz megfagy.


A 24 órás pihentetőn az állatokat kötelező lehajtani, de van, hogy a helyi állatorvos fertőzésveszélyesnek ítéli őket. Ez egy ördögi kör, mert a küldő ország (vagyis az EU) törvényei alapján az állatokat kötelező lehajtani, a fogadó (EU-n kívüli) ország törvényei viszont lehetővé teszik, hogy az autón maradjanak. Az állatokat egyhuzamban maximum 29 óráig lehet szállítani, a két sofőrnek egy nap 18 óra vezetési ideje van (2x4,5 óra/fő), ami után 9 óra pihenőt kell kivenniük.

Számoljunk
Vegyünk öt napot. Az első napon 18 órát lehet vezetni, a fennmaradó 6 óra pihenő. A második nap az előző napi pihenőből fennmaradt 3 órával kezdődik, 2 óra vezetéssel folytatódik. De ekkor már 29 óránál tartunk, tehát 24 óra pihenőt kell tartani, így a napból fennmaradt 19 órát ezzel kell tölteni. A harmadik nap 5 óra pihenővel kezdődik, ezt 18 óra vezetés követi, és 1 óra pihenő. A negyedik nap 8 óra pihenővel indul, ezt 2 óra vezetés követi, de mivel az állatok 29 órája ismét letelt, a fennmaradó 14 óra ismét pihentetéssel telik. Az ötödik nap 10 óra pihenővel indul, amit 14 óta vezetés követ. Így elméletileg öt nap alatt 66 órát kell pihenővel tölteni, és csak 54-et vezetéssel. Az idő viszont pénz...

István
Az egyik kazahsztáni úton Istvánék autója beadta a kulcsot. Tél volt, mínusz 40 fok körüli hőmérséklet. Leállították az autót, amíg ebédelni mentek, abban a hiszemben, hogy mínusz 40 fokos fagyálló van a tartályban – de csak mínusz 7 fokos volt. Másfél óra alatt jégdugó keletkezett a termosztátban, ami nem engedte azt kinyitni. A vízhűtőt nem lehetett melegíteni, mert előtte van az intercooler, a csövek nagy része műanyagból vagy gumiból van, azok sem bírják a hőt.


Bajnkonuri űrállomás, Kazahsztán - Farkas Bertalan is innen indult 1980-ban
Az éjszakát egy motelben töltötték, másnap megint nekiálltak megoldást keresni. Mivel nem találtak, elindultak (a blokkban keringett a víz), de sem a fűtőrendszer, sem a hűtő nem jutott forró vízhez. Ha a víz felforr, szétnyomja a hengerfejet, ezt pedig nem szerették volna, 2-3 kilométerenként megálltak, megvárták, amíg lehűl, aztán újra elindultak. A rendes fűtés értelemszerűen nem működött, de az állófűtés sem, mert ha a motor eléri az üzemhőmérsékletet, az kikapcsol, és nem is lehet bekapcsolni. A hőmérséklet-érzékelő a blokkban van, és mivel a motor nemhogy elérte az üzemi hőmérsékletet, de túl is melegedett, az állófűtés nem kapcsolt be.

Azt a tanácsot kapták, hogy vágják el a hőmérsékletet mérő szenzor vezetékét, hogy legalább az állófűtés beinduljon. István neki is állt, ugyan a saját leheletétől nem látott semmit, de amit talált, elvágott. Kesztyűben lehetetlen volt dolgozni, mert keményre fagyott, mint ahogy a keze is. Ez nem azt jelenti, mint amikor mi mondjuk, hogy télen megfagy a kezünk, hanem tényleges fagyási sérülést. Fűtés továbbra sem volt, úgyhogy a 2-3 kilométeres módszerrel tettek meg 120 kilométert, ami majd egy napig tartott.

Annyi könnyebbségük volt, hogy a cég másik autója nem hagyta ott őket, Istvánék óránként egymást váltva átültek a fűtött autóba, hogy ne fagyjanak meg. Az ablakba erőszakosan kapaszkodó jégvirágok tovább rontották a helyzetet. Szerencsére az orosz határon éppen akkor építettek egy fűtött röntgenállomást, és a határőrök megengedték, hogy a traktor beálljon fél órára, 300 (kb. 90 ezer Ft) euróért. Húsz perc alatt kiolvadt a jégdugó, és lehetett továbbmenni. Azt hiszem, nem tudjuk elképzelni, milyen lehetett, István és a váltója egymás vállán sírtak a megkönnyebbüléstől.


A kamionosok másik rémálma a román autópálya. Persze csak ott, ahol egyáltalán létezik, mert néhány, pár tíz kilométeres, lovaskocsikkal tarkított szakasz van meg belőle. De nemcsak ezért, hanem a közlekedési kultúra hiánya miatt is. A tavaly a cégüknél totálkárosra tört autók nagy része itt szenvedett balesetet. Szekérrel kamion elé bevágni meredek, pláne ha a mama egy kupac szénán csücsül hátul. Volt ilyen, szerencsére senki sem halt meg, mert az ütközés az árokba lökte a lovas kocsit, ami úgy esett darabjaira, hogy el lehetett volna adni gyufának.

Az üzbegisztáni sivatagi utakra sem lehet ráfogni, hogy pompásak. A legtöbb helyen van betonút, vagy legalábbis valaha volt. Ott legalább a szélsőséges időjárás elfogadható magyarázat. Gödrök, repedések, homokátfúvások, úton álló tevék teszik kevésbé egyhangúvá a tájat. A konvojban haladást nehezíti a felvert por, ami szinte nullára csökkenti a látótávolságot, ezáltal a sebességet is. Van, hogy egy egész napot mennek ilyen körülmények között, ilyenkor az alvás felejtős. Aludni sokszor amúgy sem egyszerű. Ha épp marhákat kell szállítani, azok olyan hangerővel múúúzznak, hogy esély sincs nem meghallani. Régebben sok rémtörténetet lehetett hallani arról, hogy az Urálban kifosztják, megverik, aztán otthagyják az autósokat. Istvánékkal sosem történt hasonló, de ők mindig konvojban mennek.


Épülő autópálya Üzbegisztánban
Nem úgy Törökországban, ahol a társadalmi és kulturális különbségek gazdag táptalajt biztosítanak a konfliktusok kialakulásának. Került már elő baseballütő, kés és verbális penge. Túl éles nem lehetett, mivel a törökök nem beszéltek magyarul, Istvánék sem törökül.

Néha vicces
...dolgok is történnek a sofőrökkel. A legjobb az a hapsi volt, aki boldogan sétált az úton kezében egy ZIL kormánnyal, tekergette, húzta a kürtöt, vidáman integetett kamionos kollégáinak.

Egyszer István egyik kollégája felborult Oroszországban, a marhák megörültek a hirtelen jött szabadságnak, negyvenen nyolcvanfelé szaladtak szét. Szerencsére mindenki nagyon segítőkész volt, az egyik helyi a nagy fejetlenségben a Ladája után kötött egy tehenet, és hazavitte, hogy eggyel kevesebb állattal legyen gond. A rendőrök pedig, amint a közelbe értek, bekapcsolták a szirénát, így aztán kezdhették elölről az összeterelést.


A képen egy szamár van elrejtve
Ami a helyi gasztronómiát illeti, Oroszországban egyszer útközben megéheztek, és megálltak saslikot enni. Étkezés után – vécé hiányában – az épület mögé mentek könnyíteni magukon, ahol a saslikok megnyúzott alapanyaga nézett velük farkasszemet. Vagyis kutyaszemet.

A lányok
Hogy mennyi igaz abból, hogy minden kamionsofőr fizetős szerelem után néz, arról sokat elárul, hogy István alap orosz szókincsének az alapja a девушка (gyévuska, vagyis lány) és a баня (banyja, vagyis fürdő). A lány szó talán nem szorul magyarázatra, a fürdő sem csak arról szól, hogy a megfáradt vezető lemossa magáról az út porát. Persze, van szauna, mosakodni is lehet, de sok helyen extra szolgáltatásokkal gazdagítják a kínálatot.

Istvánék egyszer egy huszonnégy órás pihenő alatt Tbiliszi szórakozóhelyeit igyekeztek feltérképezni, amikor véletlenül szembe jött egy „thai massage” tábla. Bementek, a lányok sorban ültek az előtérben, csak rá kellett bökni egyre. Miközben a választott hölgy olajos masszázsba kezdett, az árról kezdtek alkudozni. A 130 grúz lari (kb. 18 000 forint) kemény harcok és sértődések árán csökkent csak 50-re. Kazahsztánban, egy fürdőben is hasonló történt szaunázás közben, ahol az elkülönített helyiségbe belibbent a menyecske, aki semmiféle ellenállásba nem ütközött. De képzeljék, tényleg létezik olyan kamionsofőr, aki nem él ezekkel a szolgáltatásokkal. A yetit is sokan látták már.

Úgynevezett pihenőidő
István cége tiszta, de Laci helyzete közel sem ilyen fényes. A pihenőidőt nem tartják be, mert menni kell, van, hogy két nap is elmúlik alvás nélkül. Aztán lehet csodálkozni, hogy hopp, beborult az árokba. A szomorú az, hogy egy-egy ilyen eset eleve belekalkulálnak a költségvetésbe. Ha néha tényleg történik hasonló, az nem jelent akkora kárt, hogy ne érje meg így dolgoztatni. Mostanában kicsit nehezebb, már digitális tachográffal és GPS jeladóval felszerelt kamionok vannak, de hát mindent ki lehet játszani, a sofőrkártyák nincsenek belehegesztve a tachográfba...


A régi, papírkorongos rendszert nem volt nehéz meghamisítani, de a digitális kártyás rendszer sem kijátszhatatlan. Ha az autó mágnesezve van, akkor a fedélzeti számítógép nem tud kommunikálni például a tachográffal vagy a motorvezérléssel, ezért a teljesítmény visszaesik, a motorfékvezérlés (a bubu) megszűnik, a 80 km/óra elérése is kihívás. Amikor tehát egy kamion csak szüttyög az úton, azonnal lehet tudni, hogy mágnesezve van. Ezért ezt leginkább akkor használják, ha telephelyen belül kell mozogniuk, hogy ne vegyen el időt a pihenőből.

A sofőröknek bizonyos számú munkanap után kötelező meghatározott számú szabadnapot kivenni. Megoldás erre is van, úgy hívják, szabis papír. Ilyenkor a cég kiállít egy papírt, ami igazolja, hogy a sofőr az elmúlt X napban otthon volt, gond nélkül dolgozhat tovább.

Mindezt mennyiért?
Sokszor nagyon kevés pénzért, ha számításba vesszük, hogy hetekig nem látják a családjukat. Istvánnak szerencséje van, mert náluk rendesen kifizetnek mindent, de nem ez a jellemző. Laciéknál csak a papír van, amit alá kell írni, hogy megkapták az ilyen-olyan juttatásokat. Ha nem tetszik, van a helyükre száz másik jelentkező.

A nemzetközi sofőrök vagy kilométerdíjért dolgoznak, vagy napidíjért, ez cégenként eltérő. A kilométerdíj általában 20 forint körül van, de aszerint is változik, hogy hova mennek. A külföldi napidíj 15000 forint környékén mozog. Ez havi 21 nap munkával 315 ezer forintot jelent, ami lehet több is, kevesebb is. Azok a kamionvezetők, akik belföldeznek, hajnalban kelnek, de délutánra otthon vannak, 200 ezer körül kapnak.


Ehhez még hozzájön az esetleges fusizás. Üzemanyaglopás, például. Ez meglepő egyszerűséggel zajlik: a bejáratott helyeken, benzinkutakon a kutasok csak annyit kérdeznek, mennyi van, szó nélkül veszik át és adják tovább a gázolajat.

Furcsán hangzik, de a másik bevételi forrás a büntetés. Egy kamionnal gyakran vannak problémák, például ha túlsúlyos, átlépi a sebességkorlátot, nem ég egy lámpa, átmegy a sárgán, stb. Kelet felé a határátlépés élből úgy zajlik, hogy perkálni kell, akkor is, ha minden rendben. Ha a határőr nem kap pénzt, akkor nagyon sokáig tarthat, amíg kiadják a papírokat, az pedig senkinek sem jó. A büntetéseket és egyebeket sokszor zsebbe kell fizetni, tehát nem marad nyoma, mennyit is fizetett ki a sofőr a valóságban...

István nagyon szereti a munkáját, még ha sokszor elege is van. Ha valaki kamionozásra adja a fejét, annak legtöbbször nincs visszaút, mert beáll az élet egy bizonyos színvonalra, amiből az ember nem szívesen enged. Más munka pedig nincs, amivel ennyit lehetne keresni.

Forrás:
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/01/01/lennel_kamionos/

Ui.: BUÉK minden kamionosnak !!!

Pandora's Box írta:

A kamion meg büdös, füstös, lassú, akadályozza a forgalmat, veszélyes.

Kattints a kibontásához...

Hat, ez szerintem az erdi emelkedon gyokkettovel maszo orosz katonai teherautok ota pont nem igy van:
Az atlag autohoz/autoshoz kepest kiugroan jo muszaki allapotban es emberfeletti vezetesi rutinnal kozlekednek, nyugodt, biztonsagos tempoban. En mindig szivesen megyek mogottuk a palyan.

A vezetési idő egytizedében nem figyel az útra az átlagos amerikai sofőr, mert éppen eszik, a telefonját keresi, SMS-ezik vagy az autórádiót kezeli - derült ki egy amerikai kutatásból.

A Virginiai Egyetem és az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) kutatói az autók belső terébe szerelt szenzorok és videokamerák segítségével vizsgálták a vezetők viselkedését. Tanulmányuk a New England Journal of Medicine című szaklapban jelent meg.

A kutatók 18 hónapon át figyelték meg, mivel foglalkozik 150 autóvezető vezetés közben. A résztvevők egynegyede volt tizenéves kezdő, a többiek átlag húszéves tapasztalattal rendelkeztek. Menet közben olyan dolgok is elvonták a figyelmüket, mint a tükrök igazgatása vagy a másik oldalon történt baleset.

A gyakorlott vezetőknél ezek a pillanatok - a kockázatot megduplázó telefon kivételével - nem fokozták a balesetveszélyt, ám a kezdőknél igen megnövelték azt. Háromszorosára növelte a balesetveszélyt, ha a frissen vizsgázott sofőr falatozott vezetés közben, négyszeresére, ha SMS-ezett és nyolcszorosára, ha menet közben keresgélt valamit.

A szakembereket meglepte az, hogy más kutatások eredményeivel ellentétben maga a telefonbeszélgetés sem a tapasztalt felnőttek, sem a kezdők esetében nem fokozta a veszélyt. Ám mivel a beszélgetést a telefon keresgélése, felvétele vagy a számok keresgélése, bepötyögése is meg szokta előzni, ezek erősen növelik a balesetveszélyt. A kutatók szerint ezért fontos, hogy szabályok szigorítsák a telefonhasználatot.

A figyelmüket vesztő tizenéves sofőrök sokkal nagyobb valószínűséggel lettek autóbaleset részesei, és gyakrabban esett meg velük, hogy éppen csak sikerült elkerülniük az ütközést - derült ki a tanulmányból.

Veszélyes minden, ami elvonja az útról a figyelmet, ám a kezdő fiataloknál nagyobb a kockázat, mert náluk még nem alakult ki a vezetéshez szükséges egészséges, biztonságos ítélőképesség - magyarázta Bruce Simons-Morton, a kutatás vezetője.

Forrás:
http://hvg.hu/cegauto/20140103_Meglepo_teny_derult_ki_a_vezetes_kozbeni

...eredeti cikk:
http://news.drive.com.au/drive/moto...rash-risk-eightfold-study-20140102-307d5.html

Tisztelt Nagyerdemu,

Egy "bekukkantas"-ra erdemes ez az oldal: http://www.truckertelevision.com/

Tanulsagos az itt hirdeto cegek oldalait is vegignezni, beleertve a mukodesi korulmenyeket, az allashirdeteseket es az elvarasokat is... !

Udv: Campona

A kanadai Vancouver mellett, egy hivatalosan közigazgatási területen kívül épült ház garázsában kigyulladt egy Ferrari, amelyet tulajdonosa csepptöltőre tett. A keletkező tűzben az egész ház leégett.

Mivel a Strachan Point néven ismert terület technikailag nem része egyetlen közigazgatási egységnek sem, tűzcsap nem volt, amelyhez a kiérkező tűzoltók csatlakoztatni tudták volna a tömlőket. Mire a tűzoltóhajó megérkezett, addigra gyakorlatilag mindennek vége volt.

A Strachan Point tehetős lakosai helyi adókat sem fizetnek, így valószínűleg a tulajdonosnak kell állnia az oltás százezer dolláros (22 millió forintos) költségét is.

Forras:
http://www.origo.hu/auto/20140120-porig-egette-a-hazat-a-garazsban-parkolo-ferrari.html?sec-2

Eredeti cikk:
http://www.cbc.ca/news/canada/briti...harge-fire-destroys-b-c-luxury-home-1.2502038

Sziasztok, üdvözlök mindenkit!
Szeretném érdeklődni, felvenni a kapcsolatot olyan külföldön dolgozó magyarral, aki kamionsofőrként keresi a kenyerét!
Jelenleg 22 éves vagyok, kamionsofőr magyar cégnél, nemzetközibe járunk!
Szakmai angol nyelvtudásom van. Nagy álmom, hogy egyszer USA-ban vagy Kanadában, vagy akár Ausztráliában kamionsofőr legyek.

Esetleg swéd vagy írország is szóba jöhetne.

Előre is köszönöm!

T. Nagyerdemu!
Talaltam egy munkakereso oldalt, szerintem erdemes "bekukkantani".


Proba keppen a bal oldali kereso-mezobe beirtam, hogy "Truck driver", a jobb oldaliba pedig, hogy "Alberta, Canada"
es bosegesnek mondhato talalat-listat kaptam, kozottuk pl $28.50-es oraberrel is, ami bizony mar komoly osszeget tesz ki havonta, meg a hirdetesben szereplo heti 40 oraval is. Nagyjabol kozel($28.50*200 ora) $5,700/ho, adozas elott.

Udvozlettel: Campona

Az alcim: megprobalkoztam regi filmek digitalizalasaval.

Nem allitom, hogy elegedett vagyok az eredmennyel, de oszinten szolva tapasztalat hianyaban azt sem tudom, lehetett volna jobb kepeket is kapni, vagy nem? Eddig "jutottam"... tolem nem "telik" tobbre...

Es most a kepekrol:
A ket Las Vegas-i kep az elso fuvaromon keszult, ahol a 294-es (Freightliner Columbia) szembol van, akkor mentem lerakodni a McCarran-repuloter "moge", egy nagy raktar-hazba. Ahol nincs a 294-es a kepen, akkor jottem visszafele, mar ures potkocsival, es mentem a Flying-J parkoloba. A kepen lathato tortenelmi Las Vegas tabla azota mar muemlekke nyilvanitott, vedett tabla lett (lehet, hogy a szemelyes latogatasaim miatt...?... ).

A repuloter itt: https://www.mccarran.com/

A fekete-feher kep az egy valodi tortenelmi "ereklye", a csatolt terkepen lathato az utvonal, amikor ezeket a gabona-szallito kamionokat vittuk Nemetorszagbol, a francia hatar mellol Bagdadba. Akkor volt a kozel kilenc eves haboru Irak es Iran kozott.
A fekete-feher kepen az egyik sofor en vagyok, a kep Torokorszagban keszult a Toros-hegy tetejen.

Jo szorakozast a kepekhez!

Udv: Campona

Ez valami szornyu, ...meg nezni is rossz....!!!

http://bakiparade.postr.hu/a-teherauto-balesetet-okoz

Munka es uj elet lehetoseget kinalok nektek Kanadaban. Keresunk hosszu es rovid tavu kamion soforoket, auto es kamion szereloket. A sofor allashoz min 3 ev tapasztalat class 1, es kommunikacios angol szukseges. A szereloknek vizsgazniuk kell, tehat magasabb angol szukseges. Az alabbi linkre kuldjetek el a jelentkezeseket es forraskent hivatkozzatok ram. Egyebb allasok es lehetosegek tekinteteben 15877009107 viber es [email protected] az elereseim

http://vermax.hgcareers.com/en/js/search.php?submit=search&custompage=2

Tisztelt Tóth Péter.

Kecsegtető az ajánlat. Egy kérdésem azért volna, egy bizonyos dologgal kapcsolatban.
Az állásajánlatban szerepel a minimális iskolai végzettség is, ami "HIGH SCHOOL"
Tehát minimum12 év(érettségi) kell hozzá, vagy esetleg rugalmasabban kezelik ezt a kérdést?
Bár gondolom, hogy kötelező mert a letelepedéshez is szükséges a min.12 év.
Már ha hosszabb időre akarják a sofőröket, és nem csak 4 évre, amit a work permit engedi :-D

USA - Kanada kulonbsegek (angolul)



Miert utalja az USA Kanadat? (angolul)



10 kulonbseg az amerikaiak es a kanadaiak kozott(angolul)



Hogyan legyen kanadai kiejtesunk? (angolul)

Bár létszámban még messze elmaradnak a férfiaktól, mégis egyre többször találkozhatunk a kamionok kormánya mögött nőkkel, sőt, most már a "legjobb kamionsofőr" címért is megindult a versengés.

Még nincsenek túl sokan az alapvetően férfias szakmában, és ez nem is csoda: egy több tonnás monstrumot kordában tartani bizony nem gyenge kezű, harmatos leánykáknak való feladat. Ennek ellenére egyre többször vesszük észre, hogy az óriási kamionok volánja mögött nem egy nagydarab, szakállas, Bud Spencer-formátumú sofőr ül, ahogy a legtöbbször elképzeljük a kamionok vezetőit, hanem egy nő - na persze alkatilag ne a törékeny, vasággyal együtt is csak 40 kilós topmodellekre gondoljunk, kemény kéz és erő kell ide.

Most pedig azt is be szeretnék bizonyítani a "gyengébbik" nem képviselői, hogy minden tekintetben képesek felvenni a kesztyűt a férfiakkal szemben. A nemrégiben meghirdetett, szeptembertől októberig tartó többfordulós "5 tengelyen – biztos kézzel" című versenyen a megszokott férfiversenyzők után immár jelentkezett az első női induló is, Bari Gyöngyi elszánta magát, hogy bebizonyítsa, ő is helyt tud állni.


Bari Gyöngyi már lassan 20 éve dolgozik kitartóan a szakmában. Mint mondta, legfőbb célja, hogy megnyerje a versenyt és példát mutasson azoknak a nőknek, akik hozzá hasonlóan a kamionsofőri hivatást választották. Ennek a munkának is megvannak a maga szépségei – kaland, izgalom, mindennapi kihívás –, amelyek hangsúlyozásával minden fiatalt buzdítani szeretnének kolleganőivel együtt, hogy bátran válasszák ezt a pályát.

„Az egyik oka, hogy jelentkeztem a versenyre, hogy végre elismerje a társadalom, nincs már kifejezetten női vagy férfi munkakör” – mondta a sofőrnő, aki szakmáját egy fogadás miatt választotta, de az évek alatt lételeme lett hivatása. „Szerencsére elmondhatom, hogy a mai napig nem vált unalmassá, monotonná a munkám. Minden nap hoz valami új helyzetet, új kihívást, amelyet ha sikerül megoldanom, boldogság tölt el” – tette hozzá a Kanczler Intertrans Kft. munkatársa.

Európában körülbelül minden ezredik kamionsofőr nő, s hazánkban is hasonlóak az arányok, azaz a közel 120 ezer kamionvezetőnek csupán pár ezrelékét teszik ki a gyengébbik nem képviselői, akik férfitársaikhoz hasonlóan most bátorságukkal és elszántságukkal mutathatják meg, mit tudnak. A jelentkezések még nem zárultak le, augusztus 15-ig nők és férfiak egyaránt bekapcsolódhatnak a versenybe, amelynek a végén akár megnyerhetik a nettó 1 millió forintot és persze a „Magyarország legjobb kamionsofőrje” címmel járó óriási elismerést.

Jelentkezési határidő: 2014. augusztus 15.

További információk: http://www.5tengelyen.hu

Forras: http://www.ma.hu/webbulvar.hu/219005/Nok_lehetnek_az_urak_5_tengelyen_is

Manapság a kamionozás már nem a fizikai erőről szól,sokkal inkább a fittségről. Persze biztos vannak még zongora szállítások,de szerintem fontosabb,hogy egy hosszú egyhangú úton amikor történik valami akkor gyorsan reagálj és a legjobb tudásod szerint. Ehhez inkább fittnek kell lenni mint erősnek, és ebben a csajok néha jobbak.