Hírek Magyar Péter élő adásban jelentette be a Tisza-terveit a sorkatonasággal, nemcsak a férfiak készülhetnek a háborúra?

A TISZA-párt miniszterelnök jelöltje kerülte Orbán Viktor nevét, másik fontos Fidesz-közeli emberre húzott vizes lepedőt.
Ugyan Magyar Péter rendre a nem éppen baráti médiatermékekhez sorolja, mégis el szokta fogadni Rónai Egon szerkesztő-műsorvezető invitálását az Egyenes Beszédbe.

Az ATV műsorpalettájának igazi zászlóshajója a kétpólusúvá szakadó magyar politikai közélet és közbeszéd képviselőit mindkét oldalról vendégül szokta látni. A rutinos Rónai pedig folyamatosan csillogtatja felkészültségét és éleslátását a magyar valóságot illetően. A korábbi Sport TV-s szakember hétfőn este Magyar Pétert próbálta sarokba szorítani pár ügyes kérdéssel.

A TISZA Párt vezére bár látszólag szintén felkészült a "vallatására", az egyik legtapasztaltabb politikai kérdezőnek számító Rónai így is megizzasztotta élő adásban az ATV nézőinek legnagyobb örömére. Az eddigi Fidesz-kormányok idején betöltött szerepvállalásait igyekezte felszínre hozni a műsorvezető, azonban Magyar szeretett volna konkrétabb dolgokkal foglalkozni, elsősorban Orbán Viktor hétfői kinyilatkoztatásáról beszélni.

A kormány részéről elzárkózás van azt érintően, hogy a hivatalos álláspont szerint bár vizsgálták a lehetőségét a dolognak, nem tervezik bevezetni azt a közeljövőben. Sőt, a Fidesz-oldaláról az a kommunikáció, hogy Magyar Péterék esetleges hatalomátvétele biztosan a kötelező sorkatonaság felélesztésével járna. Ezzel pedig akarva-akaratlanul a béke helyett a háború "pártjára" állna a Varga Judit korábbi férje által indított politikai mozgalom lett pártszerveződés.

Erre reagált tagadással Magyar Péter, aki szerint szó sincs ilyenről a TISZA terveiben:
"...A TISZA a béke pártja, soha nem támogatta és nem is fog támogatni semmilyen olyan intézkedést, ami bármilyen háború esetleges eszkalációjához vezet. A TISZA soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni a sorkötelezettség visszaállítását. Pont. Aki mást állít, az hazudik. Akik kezdeményezték a sorkötelezettség visszaállítását, azok mind a Fidesz és a KDNP politikusai. Név szerint Kövér László az Országgyűlés elnöke, Simicskó István Orbán Viktor volt hadügyminisztere, Kósa Lajos a Fidesz egykori frakcióvezetője, és Schmidt Mária..."
Kattints a kibontásához...
- zúgott Magyar Péter dörgedelmes elmélete a sorkötelezettséggel kapcsolatban, aki még azt is hozzátette, hogy szerinte Schmidt Mária korábban azt az álláspontot képviselte,

hogy a sorkatonaságot nemcsak visszahozni kellene, hanem azt ki kellene terjeszteni a nőkre is.​

Magyar Péter és Rónai Egon legújabb szellemi csatája:



1767700499844.png
 
Kattints a kibontásához...
nefeledj
Gagamail írta:
Én is lezártam 3:28-nál - és csak a Te kedvedért néztem ennyit is.

Már a cím és meghívott miatt tartottam a hiteles vélemény hiányától.
Kattints a kibontásához...
Hát bizony ha hozzáértő is alapból nem hisszük mert azt is nézzük melyik csatornán megy
Ez eddig lehet előítélet is, de tapasztalás is.
És igen az hogy ki fizeti megmutatja miként kell beszélnie:
(Az Alapjogokért Központ Orbánék által adófizetői pénzből létező propaganda intézmény.)
 
Gagamail
nefeledj írta:
Hát bizony ha hozzáértő is alapból nem hisszük mert azt is nézzük melyik csatornán megy
Ez eddig lehet előítélet is, de tapasztalás is.
És igen az hogy ki fizeti megmutatja miként kell beszélnie:
(Az Alapjogokért Központ Orbánék által adófizetői pénzből létező propaganda intézmény.)
Kattints a kibontásához...
Sajnos, előfordul ez másik politikai oldalon is, de ott sokkal óvatosabban, nem olyan direkt módon.

Például: összesen csak két hírcsatorna számolt be a 2025.nov.8-i devizahiteles tüntetésről. A Telex írt pár sort. Egyedül az Alfahír volt korrekt. Többször is foglalkozott a problémával.
Senki más.

1770564666402.png


A fideszesek nem mentek el a parlamenti vitanapra sem - emiatt sem háborodott föl a magyar sajtó, pedig én minimum figyelmeztetést kapnék, ha csakúgy nem mennék be dolgozni, és bármelyikünk.

Ez a Telex néhány sora.
1770564933416.png


Azért tettem ide, és emeltem ki sárgával, mert jól látszik, hogy a Telex is egyszerűen jobbikos bulinak kezeli az egészet.

2025. nov. 8-án több ezren voltunk.
Most bizonygassam, hogy nem vagyok Jobbik szimpatizáns?

1770566625106.jpeg


- A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének több mint 2.300 regisztrált tagja van (tagdíjat is fizet a többség, a pártoló tagok nem).
- Az utolsó adatok szerint negyven körüli a helyi, vidéki csoportok száma.
- A teljes országot lefedő koordinátori hálózat jött létre.

Sehol semmi a magyar sajtóban minderről - a pártoknál sem, a TISZA-nál sem, pedig kormányra készül, csak valami fura havi 100.000-es kárpótlás, ami teljesen érthetetlen, hiszen az állam nem volt a jogügylet része, érthetetlen, miért kellene költségvetési pénzből fizetni 1 forintot is.

Ez itt a fehérvári tv felvétele - a koordinátoraikkal készült beszélgetés a részletekről.
Jellemző, hogy a nézettsége 3 nap alatt 26 fő.

 
Utoljára módosítva:
setni
Gagamail írta:
Sajnos, előfordul ez másik politikai oldalon is, de ott sokkal óvatosabban, nem olyan direkt módon.

Például: összesen csak két hírcsatorna számolt be a 2025.nov.8-i devizahiteles tüntetésről. A Telex írt pár sort. Egyedül az Alfahír volt korrekt. Többször is foglalkozott a problémával.
Senki más.

Csatolás megtekintése 2096202

A fideszesek nem mentek el a parlamenti vitanapra sem - emiatt sem háborodott föl a magyar sajtó, pedig én minimum figyelmeztetést kapnék, ha csakúgy nem mennék be dolgozni, és bármelyikünk.

Ez a Telex néhány sora.
Csatolás megtekintése 2096208

Azért tettem ide, és emeltem ki sárgával, mert jól látszik, hogy a Telex is egyszerűen jobbikos bulinak kezeli az egészet.

2025. nov. 8-án több ezren voltunk.
Most bizonygassam, hogy nem vagyok Jobbik szimpatizáns?

Csatolás megtekintése 2096213

- A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének több mint 2.300 regisztrált tagja van (tagdíjat is fizet a többség, a pártoló tagok nem).
- Az utolsó adatok szerint negyven körüli a helyi, vidéki csoportok száma.
- A teljes országot lefedő koordinátori hálózat jött létre.

Sehol semmi a magyar sajtóban minderről - a pártoknál sem, a TISZA-nál sem, pedig kormányra készül, csak valami fura havi 100.000-es kárpótlás, ami teljesen érthetetlen, hiszen az állam nem volt a jogügylet része, érthetetlen, miért kellene költségvetési pénzből fizetni 1 forintot is.

Ez itt a fehérvári tv felvétele - a koordinátoraikkal készült beszélgetés a részletekről.
Jellemző, hogy a nézettsége 3 nap alatt 26 fő.

Kattints a kibontásához...

Mit csináltak ezek a bankok hogy ilyen tüntetés indult ellenük?
 
Gagamail
setni írta:
Mit csináltak ezek a bankok hogy ilyen tüntetés indult ellenük?
Kattints a kibontásához...
Ez a devizahiteles szerződések tisztességtelenségéből adódóan a kormány jogtagadó politikája ellen.

A kiindulási helyzet:
egy eladó olyan feltételt is beletesz a szerződésbe, ami számára előnyös, a vevő számára hátrányos következményekkel jár. A szerződéskötésnél a vevő vagy nem veszi észre, vagy rákényszerül, hogy ezt válassza, mert ezt a terméket engedheti meg magának - ez az olcsóbb.

Ugyanaz, mint egy mosógépnél - olcsó, kínai, tudod, hogy sokkal több problémád lehet vele, de ezt engedheted meg magadnak, mert szükség van rá, tehát ezt veszed.
Tudod, hogy más lenne, ha Mielet vennél, de arra nem futja. Tudod, hogy nem ugyanaz, mintha egy drágábbat, márkásabbat vennél. Ott nemcsak a minőséget veszed meg, hanem a kapcsolódó feltételek is jobbak, viszont nagyon drága.

De mondhatnám a használt autót, az outletes termékeket, stb.

(Ez csak példa, hogy érthetőbb legyen. Azért sántít persze, mert a kereskedelmi jogot már szabályozták, és megszabtak olyan alapfeltételeket, pl. 10.000 forint fölötti kötelező jótállást, ami biztosítja bármely termék esetén a fogyasztó jogorvoslati jogait.)

A szerződésbe, tudva, hogy sokan az olcsóbb hitelt vállalják majd, és ez nagyon fontos, hogy szándékosan!, olyan tisztességtelen feltételeket tettek bele, aminek a hátrányos következményeit csak a felvevő viselte, a bank jogtalanul gazdagodott rajta.

Ilyen volt az árfolyamrés - úgy váltotta havonta a bank a devizát forintra, ahogy nekik tetszett, nem volt kötve, pl. az MNB árfolyamhoz. /A másik az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása a hitelfelvevőre./

Ráadásul kiderült, hogy tényleges átváltás nem is volt! A fáma szerint Matolcsy kötelezte a bankokat, hogy vásároljanak ténylegesen devizát a hitelek mögé az MNB-től, eladva nekik magasabb eladási áron az MNB-s devizatartalék egy részét. A vételi és eladási ár különbözetéből keletkezett az a bizonyos elvesztette közpénz jellegét plusz összeg, kb. 650-750 milliárd forint, és ezt tették be azokba az alapítványokba, amelyeket aztán kifosztottak, és lett belőlük Dubai, New York, Lamborghini, stb. Az az összeg, aminek az elszámoltatását meg sem kezdte a kormány. Az MNB ugyanis nem haszontermelő bank, jogszabályi kötelezettsége az ország pénzügyeinek egyensúlyban tartása, nem haszontermelés.

2013-15-ös helyzet:

Az árfolyamrésre már 2013-ban! kimondta az EU bírósága, hogy a hitelen a bank kamatot és jutalékot szedhet, ez lehet a haszna, de az árfolyamrés olyan plusz bevétel, amit a bank tisztességtelenül szed be az adóstól, jogtalanul gazdagodott, s ezt a fogyasztói rendelet tiltja.

A tisztességtelen feltétel szerződésből való kivételével viszont (ez volt a 2015-ös forintosítás) egy teljesen más szerződés jött létre, amit a felvevők feltételezhetően nem kötöttek volna meg, így fel sem vették volna a hitelt. (Ez így is van.)
Mivel más szerződést eredményez a feltételek megváltoztatása, arra kötelezte a bankot, hogy "menjen vissza a kiindulási állapotra".

Tisztességtelennek minősítette az adott cég perbeli szerződését. De a többi szerződésnél is ott az árfolyamrés, a helyzet ugyanaz, mint a perbéli, ezért emiatt SEMMIS minden ilyen devizahitel szerződés.

Ezt a kormány úgy "orvosolta", hogy rendelkezett ún. árfolyamgátról, illetve kiemelte a tisztességtelen feltételt a szerződésekből, magyarul "forintosította" a szerződéseket. (A még fizető adósoknak sok választása itt sem volt már.)

2025-ös EUB ítélet utáni helyzet

1.
Az ítélet jogtalannak minősítette a kormány devizahiteles törvényeit (DH törvények - pl. a forintosítással kapcsolatost), és kimondta, hogy nem lehet a fogyasztó kárára megmenteni az eladót, a tagállamok ezt nem tehetik, hiszen bármikor tisztességtelent terveznek kereskedelmi cégek, főleg összebeszélve, azaz kartellben, joggal bízhatnak majd abban, hogy a kormányok megmentik őket.
Ez fogyasztói jogot sért.

2.
Kimondta az árfolyamkockázat tisztességtelenségét, és azt is, hogy minden költség visszajár az adósnak.
Büntetésként, hogy se a bankok (se más eladó) még egyszer ne tegyen ilyet, elvette a bírói döntés a tisztességtelen szerződésen keletkezett MINDEN HASZNUKAT. A kamatot és a jutalékot, illetve a többi kapcsolódó kiadást.
Kimondta, hogy az adósok a felvett összeget tartoznak kifizetni.

Ha kevesebbet fizettek eddig, akkor kötelesek kifizetni (ilyen ugye már nincs).
Ha többet fizettek, mint a hitelösszeg, minden járulékos költséget a banknak kötelessége visszadni.

A fogyasztók (adósok) jogsérelme így megszűnne, és érvényesülne a visszatartó hatás minden eladó számára.

3.
Viszont több millió embert érintő szerződések vannak.
Ha mindenki nekiáll perelni, belefullad az a néhány bíró, aki ért ezekhez az ügyekhez.

(DE! Azért sokan perelnek már, és vannak is már nyertes perek kisebb bankokkal szemben.Az OTP-t, az ERSTE Bankot pl. rendeletileg védte meg a kormány ezektől a perektől. Az Erste vezetője egyben a Bankszövetség elnöke is.)

A Kúria kimondta (hozott egy "jogegységi határozatot"), hogy a tagállami jog az első, a bírók nem kötelesek elsődlegesnek kezelni az uniós jogot.
Ez szintén jogsértő - a jogállamisági feltételek alapja egy uniós országnál az Európai Unió jogrendszerének elfogadása és mint "felsőbb" jogszabályi rendszer elismerése és átültetése a nemzeti jogrendszerbe.
Ezt tagadta meg a magyar kormány. (Nem először.)

4.
A felháborodás hatására annyit mondott még ki Gulyás Gergelyen keresztül, hogy "minden ügy egyéni megítélést kíván", ezért indítson mindenki pert, s majd elválik, mi jár vissza, mi nem.

Ám az embereknek nincs is pénzük ehhez, hiszen egy óra konzultáció a témában szakértő ügyvéddel pl. 60.000 forint/óra, plusz tárgyalásonként akár 200.000 forintot is elér. Az illeték ilyen perösszegeknél már akár milliós nagyságrend is lehet.
Segíthetne ezen a kormány, de nem akar, bár beadtak a Parlamentbe egy ún. Lex Marczingós törvényjavaslatot is, ami megoldaná a problémát. Napirendre sem tűzték.

5.
Ráadásul már nemcsak a bankokról van szó, hanem a közjegyzőkről is, hiszen ők törvényesítették a hitelszerződéseket.
Legkésőbb nekik észre kellett volna venni a jogtalanságot, és nem engedélyezni az ügyletet.
Ezért vannak, akik már a közjegyzőket is perelik.


Kb.
Vannak még oldalágai a problémának - lásd végrehajtó maffia.
A bankok közül sok ugyanis olcsón szabadult a nem fizető adósoktól és átadta végrehajtóknak az ügyet.
Ez talán már jobban ismert, hogy nőtt iparággá a fizetni nem tudók ingatlanjainak olcsón veszem drágán adom tevékenysége.
 
Utoljára módosítva:
FLAMINGO
Gagamail írta:
Ez a devizahiteles szerződések tisztességtelenségéből adódóan a kormány jogtagadó politikája ellen.

A kiindulási helyzet:
egy eladó olyan feltételt is beletesz a szerződésbe, ami számára előnyös, a vevő számára hátrányos következményekkel jár. A szerződéskötésnél a vevő vagy nem veszi észre, vagy rákényszerül, hogy ezt válassza, mert ezt a terméket engedheti meg magának - ez az olcsóbb.

Ugyanaz, mint egy mosógépnél - olcsó, kínai, tudod, hogy sokkal több problémád lehet vele, de ezt engedheted meg magadnak, mert szükség van rá, tehát ezt veszed.
Tudod, hogy más lenne, ha Mielet vennél, de arra nem futja. Tudod, hogy nem ugyanaz, mintha egy drágábbat, márkásabbat vennél. Ott nemcsak a minőséget veszed meg, hanem a kapcsolódó feltételek is jobbak, viszont nagyon drága.

De mondhatnám a használt autót, az outletes termékeket, stb.

(Ez csak példa, hogy érthetőbb legyen. Azért sántít persze, mert a kereskedelmi jogot már szabályozták, és megszabtak olyan alapfeltételeket, pl. 10.000 forint fölötti kötelező jótállást, ami biztosítja bármely termék esetén a fogyasztó jogorvoslati jogait.)

A szerződésbe, tudva, hogy sokan az olcsóbb hitelt vállalják majd, és ez nagyon fontos, hogy szándékosan!, olyan tisztességtelen feltételeket tettek bele, aminek a hátrányos következményeit csak a felvevő viselte, a bank jogtalanul gazdagodott rajta.

Ilyen volt az árfolyamrés - úgy váltotta havonta a bank a devizát forintra, ahogy nekik tetszett, nem volt kötve, pl. az MNB árfolyamhoz. /A másik az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása a hitelfelvevőre./

Ráadásul kiderült, hogy tényleges átváltás nem is volt! A fáma szerint Matolcsy kötelezte a bankokat, hogy vásároljanak ténylegesen devizát a hitelek mögé az MNB-től, eladva nekik magasabb eladási áron az MNB-s devizatartalék egy részét. A vételi és eladási ár különbözetéből keletkezett az a bizonyos elvesztette közpénz jellegét plusz összeg, kb. 650-750 milliárd forint, és ezt tették be azokba az alapítványokba, amelyeket aztán kifosztottak, és lett belőlük Dubai, New York, Lamborghini, stb. Az az összeg, aminek az elszámoltatását meg sem kezdte a kormány. Az MNB ugyanis nem haszontermelő bank, jogszabályi kötelezettsége az ország pénzügyeinek egyensúlyban tartása, nem haszontermelés.

2013-15-ös helyzet:

Az árfolyamrésre már 2013-ban! kimondta az EU bírósága, hogy a hitelen a bank kamatot és jutalékot szedhet, ez lehet a haszna, de az árfolyamrés olyan plusz bevétel, amit a bank tisztességtelenül szed be az adóstól, jogtalanul gazdagodott, s ezt a fogyasztói rendelet tiltja.

A tisztességtelen feltétel szerződésből való kivételével viszont (ez volt a 2015-ös forintosítás) egy teljesen más szerződés jött létre, amit a felvevők feltételezhetően nem kötöttek volna meg, így fel sem vették volna a hitelt. (Ez így is van.)
Mivel más szerződést eredményez a feltételek megváltoztatása, arra kötelezte a bankot, hogy "menjen vissza a kiindulási állapotra".

Tisztességtelennek minősítette az adott cég perbeli szerződését. De a többi szerződésnél is ott az árfolyamrés, a helyzet ugyanaz, mint a perbéli, ezért emiatt SEMMIS minden ilyen devizahitel szerződés.

Ezt a kormány úgy "orvosolta", hogy rendelkezett ún. árfolyamgátról, illetve kiemelte a tisztességtelen feltételt a szerződésekből, magyarul "forintosította" a szerződéseket. (A még fizető adósoknak sok választása itt sem volt már.)

2025-ös EUB ítélet utáni helyzet

1.
Az ítélet jogtalannak minősítette a kormány devizahiteles törvényeit (DH törvények - pl. a forintosítással kapcsolatost), és kimondta, hogy nem lehet a fogyasztó kárára megmenteni az eladót, a tagállamok ezt nem tehetik, hiszen bármikor tisztességtelent terveznek kereskedelmi cégek, főleg összebeszélve, azaz kartellben, joggal bízhatnak majd abban, hogy a kormányok megmentik őket.
Ez fogyasztói jogot sért.

2.
Kimondta az árfolyamkockázat tisztességtelenségét, és azt is, hogy minden költség visszajár az adósnak.
Büntetésként, hogy se a bankok (se más eladó) még egyszer ne tegyen ilyet, elvette a bírói döntés a tisztességtelen szerződésen keletkezett MINDEN HASZNUKAT. A kamatot és a jutalékot, illetve a többi kapcsolódó kiadást.
Kimondta, hogy az adósok a felvett összeget tartoznak kifizetni.

Ha kevesebbet fizettek eddig, akkor kötelesek kifizetni (ilyen ugye már nincs).
Ha többet fizettek, mint a hitelösszeg, minden járulékos költséget a banknak kötelessége visszadni.

A fogyasztók (adósok) jogsérelme így megszűnne, és érvényesülne a visszatartó hatás minden eladó számára.

3.
Viszont több millió embert érintő szerződések vannak.
Ha mindenki nekiáll perelni, belefullad az a néhány bíró, aki ért ezekhez az ügyekhez.

(DE! Azért sokan perelnek már, és vannak is már nyertes perek kisebb bankokkal szemben.Az OTP-t, az ERSTE Bankot pl. rendeletileg védte meg a kormány ezektől a perektől. Az Erste vezetője egyben a Bankszövetség elnöke is.)

A Kúria kimondta (hozott egy "jogegységi határozatot"), hogy a tagállami jog az első, a bírók nem kötelesek elsődlegesnek kezelni az uniós jogot.
Ez szintén jogsértő - a jogállamisági feltételek alapja egy uniós országnál az Európai Unió jogrendszerének elfogadása és mint "felsőbb" jogszabályi rendszer elismerése és átültetése a nemzeti jogrendszerbe.
Ezt tagadta meg a magyar kormány. (Nem először.)

4.
A felháborodás hatására annyit mondott még ki Gulyás Gergelyen keresztül, hogy "minden ügy egyéni megítélést kíván", ezért indítson mindenki pert, s majd elválik, mi jár vissza, mi nem.

Ám az embereknek nincs is pénzük ehhez, hiszen egy óra konzultáció a témában szakértő ügyvéddel pl. 60.000 forint/óra, plusz tárgyalásonként akár 200.000 forintot is elér. Az illeték ilyen perösszegeknél már akár milliós nagyságrend is lehet.
Segíthetne ezen a kormány, de nem akar, bár beadtak a Parlamentbe egy ún. Lex Marczingós törvényjavaslatot is, ami megoldaná a problémát. Napirendre sem tűzték.

4.
Ráadásul már nemcsak a bankokról van szó, hanem a közjegyzőkről is, hiszen ők törvényesítették a hitelszerződéseket.
Legkésőbb nekik észre kellett volna venni a jogtalanságot és nem engedélyezni az ügyletet.
Ezért vannak, akik már a közjegyzőket is perelik.


Kb.
Vannak még oldalágai a problémának - lásd végrehajtó maffia.
A bankok közül sok ugyanis olcsón szabadult a nem fizető adósoktól és átadta végrehajtóknak az ügyet.
Ez talán már jobban ismert, hogy nőtt iparággá a fizetni nem tudók ingatlanjainak olcsón veszem drágán adom tevékenysége.
Kattints a kibontásához...
Szerintem ez költői kérdés volt sütni részéről.
 
Gagamail
FLAMINGO írta:
Szerintem ez költői kérdés volt sütni részéről.
Kattints a kibontásához...

Érzékeny téma, másképp is értelmeztem.

Nem baj, legalább megértik az emberek, hogy nem bugyuta adósok akarnak nyerészkedni a felvett hitelükön, hanem olyan jogsértő dolog történt, amit érdemes jobban tanulmányozni, és megérteni, miért a felháborodás.

1770639144231.png


Ha a visszajáró összeg miatt irigy bárki - hát, rengeteg ember és család ment erre rá, szó szerint, lettek öngyilkosok, váltak el a feszültségek miatt, mentek külföldre dolgozni, hogy fizetőképesek legyenek, illetve veszítették el úgy az ingatlanjaikat, hogy a végrehajtó a piaci érték töredékéért eladta, s utána még jócskán maradt fizetnivaló is.
Ez is ordenáré, s jelenleg is folyik.

S akik fizetik még (ahogy mi is), sokszorosát fizették már ki annak, ami jogos haszna lett volna a banknak.
Nem mi voltunk tisztességtelenek a bankokkal!

Ráadásul mindannyiunk érdeke, hogy ilyen egyetlen kereskedelmi ágnál se fordulhasson többé elő.

Ez Ausztria 2000-es évek eleje. Aztán áthozták ugyanezt a működést hozzánk:

"A 2000-es évek elején, így 2001-ben és az azt követő években az osztrák Erste Bank és más osztrák pénzintézetek elsősorban a "Lombard Club" néven ismert kartellügyben kaptak jelentős büntetést, amely közvetetten érintette a hitelezési gyakorlatukat is.
  • A "Lombard Club" kartellbírság (2002): Az Európai Bizottság 2002 júniusában összesen 124,26 millió euró bírságot szabott ki nyolc osztrák bankra, köztük az Erste Bankra (valamint a Bank Austria Creditanstaltra, Raiffeisenre stb.), mivel 1994-től kezdődően, egészen 2000-ig/2001-ig, egy titkos kartell keretében rögzítették a betéti és hitelkamatokat, súlyosan hátrányosan érintve a fogyasztókat és vállalkozásokat Ausztriában."

A bankok nem szentek és nem ártana az embereknek látni, értelmezni, mi történt, hogyan csapott be milliókat a jogászokkal felturbósított pénzügyi rendszer.

Jelenleg a bankok kapnak védelmet a fogyasztókkal szemben.
Orbánék természetesen hasonló félelmet generálnak a bankrendszer összeomlását vizionálva, mint a "háború".

A nép pedig inkább áldozza a többieket, ezzel a saját jövőjét, erősítve alattvalói szerepét, hiába van bírói ítélet (és kiszabott büntetés) arról, hogy amit a bankok tettek jogtalan volt.

Ezért is abszurd, amit Magyar Péterék mondanak a havi 100.000 forintos "kártérítéssel".
Miért fizetnének az adófizetők (köztük a hitelfelvevők is!!) a bankok helyett??
 
Utoljára módosítva:
FLAMINGO
Gagamail írta:
Érzékeny téma, másképp is értelmeztem.

Nem baj, legalább megértik az emberek, hogy nem bugyuta adósok akarnak nyerészkedni a felvett hitelükön, hanem olyan jogsértő dolog történt, amit érdemes jobban tanulmányozni, és megérteni, miért a felháborodás.

Csatolás megtekintése 2096282

Ha a visszajáró összeg miatt irigy bárki - hát, rengeteg ember és család ment erre rá, szó szerint, lettek öngyilkosok, váltak el a feszültségek miatt, mentek külföldre dolgozni, hogy fizetőképesek legyenek, illetve veszítették el úgy az ingatlanjaikat, hogy a végrehajtó a piaci érték töredékéért eladta, s utána még jócskán maradt fizetnivaló is.
Ez is ordenáré, s jelenleg is folyik.

S akik fizetik még (ahogy mi is), sokszorosát fizették már ki annak, ami jogos haszna lett volna a banknak.
Nem mi voltunk tisztességtelenek a bankokkal!

Ráadásul mindannyiunk érdeke, hogy ilyen egyetlen kereskedelmi ágnál se fordulhasson többé elő.

Ez Ausztria 2000-es évek eleje. Aztán áthozták ugyanezt a működést hozzánk:

"A 2000-es évek elején, így 2001-ben és az azt követő években az osztrák Erste Bank és más osztrák pénzintézetek elsősorban a "Lombard Club" néven ismert kartellügyben kaptak jelentős büntetést, amely közvetetten érintette a hitelezési gyakorlatukat is.
  • A "Lombard Club" kartellbírság (2002): Az Európai Bizottság 2002 júniusában összesen 124,26 millió euró bírságot szabott ki nyolc osztrák bankra, köztük az Erste Bankra (valamint a Bank Austria Creditanstaltra, Raiffeisenre stb.), mivel 1994-től kezdődően, egészen 2000-ig/2001-ig, egy titkos kartell keretében rögzítették a betéti és hitelkamatokat, súlyosan hátrányosan érintve a fogyasztókat és vállalkozásokat Ausztriában."

A bankok nem szentek és nem ártana az embereknek látni, értelmezni, mi történt, hogyan csapott be milliókat a jogászokkal felturbósított pénzügyi rendszer.

Jelenleg a bankok kapnak védelmet a fogyasztókkal szemben.
Orbánék természetesen hasonló félelmet generálnak a bankrendszer összeomlását vizionálva, mint a "háború".

A nép pedig inkább áldozza a többieket, ezzel a saját jövőjét, erősítve alattvalói szerepét, hiába van bírói ítélet (és kiszabott büntetés) arról, hogy amit a bankok tettek jogtalan volt.

Ezért is abszurd, amit Magyar Péterék mondanak a havi 100.000 forintos "kártérítéssel".
Miért fizetnének az adófizetők (köztük a hitelfelvevők is!!) a bankok helyett??
Kattints a kibontásához...
Nekem nem ell ecsetelni. 17-ben szabadultunk meg tőle.
 
Orange Blossom
Gagamail írta:
hiába van bírói ítélet (és kiszabott büntetés) arról, hogy amit a bankok tettek jogtalan volt
Kattints a kibontásához...
A valóban jogtalan szerződések semmisek, az összegek visszajárnak,
de nagyon kevés szereplő volt annyira ügyetlen, hogy utólag jogtalannak lehet ítélni.

Gagamail írta:
A kiindulási helyzet:
egy eladó olyan feltételt is beletesz a szerződésbe, ami számára előnyös, a vevő számára hátrányos következményekkel jár. A szerződéskötésnél a vevő vagy nem veszi észre, vagy rákényszerül, hogy ezt válassza, mert ezt a terméket engedheti meg magának - ez az olcsóbb.
Kattints a kibontásához...
Ha a "papírok" rendben vannak, és a hitelfelvevő aláírta közjegyző előtt, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat, utólag már nehéz a bankot vagy az államot felelőssé tenni.
Az elején jónak tűnt, különösen csak az előnyeit kihangsúlyozva.
Valószínűleg kevesen számítottak arra, hogy ilyen nagy a kockázata.
 
Gagamail
Orange Blossom írta:
A valóban jogtalan szerződések semmisek, az összegek visszajárnak,
de nagyon kevés szereplő volt annyira ügyetlen, hogy utólag jogtalannak lehet ítélni.


Ha a "papírok" rendben vannak, és a hitelfelvevő aláírta közjegyző előtt, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat, utólag már nehéz a bankot vagy az államot felelőssé tenni.
Az elején jónak tűnt, különösen csak az előnyeit kihangsúlyozva.
Valószínűleg kevesen számítottak arra, hogy ilyen nagy a kockázata.
Kattints a kibontásához...
Nem.
Éppen erről magyaráz Marczingós László. 8:19-nél ki is mondja, hogy a devizaalapú szerződések 100%-ra vonatkozik az EUB határozat.
Már az árfolyamrés (a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet, ami jogtalan haszonszerzésre adott lehetőséget a bankoknak) tisztességtelen volt.




A közjegyző szakember, az aláíró laikus. A közjegyzőnek törvényességi felügyeleti feladata volt.
A számunkra kötelező szolgáltatásáért 30.000 forintot kellett fizetnünk. Szép, nemzeti színű zsinórral gyártott közjegyzői okiratot a szerződésből.

Amit előszeretettel vár el a magyar átlagpolgár a hitelfelvevőtől, és terheli rá a felelősséget mindenért, azt érdekes módon nem várja el a banktól és nem várja el a közjegyzőktől.
Ez azért elég furcsa, hiszen a vevő, az adós, aki nem ért hozzá, a magyar közgondolkodás szerint felül kellett volna bírálja a banki jogászokat és a közjegyzőt is.

S mint írtam - a hitelfelvétel észszerű kockázatát lehet vállalni, hiszen azóta is vannak hitelek, tehát az adós joggal bízott abban, amit a banki szakemberek mondtak.

Ahogy a Bankszövetségben is jogosan bízott (mint szakmai szervezetben) a hitelt felvevő.
1770658548385.png
 
Orange Blossom
Gagamail írta:
a devizaalapú szerződések 100%-ra vonatkozik az EUB határozat
Kattints a kibontásához...
A tisztességtelen feltétel az, ha a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót a devizaárfolyam ingadozásának kockázatáról, ez esetben a szerződés semmiségét kell megállapítani.

A bíróságok azt vizsgálják, hogy az átlagos fogyasztó számára érthető és reális képet adott-e a bank az árfolyamkockázat következményeiről (pl. törlesztőrészlet jelentős és tartós emelkedésének lehetősége, ennek mértéke, a kockázat korlátlansága). Ha ez valóban megtörtént, akkor a szerződés rendszerint nem lesz semmis ezen az alapon.

Bizonyítási teher az adóson van.
Ha van aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat és közjegyzői okirat, akkor az adósnak kellene bizonyítania, hogy:
- a tájékoztatás valójában csak formális volt, vagy
- félrevezető, hiányos, bagatellizáló volt, vagy
- nem tette lehetővé a kockázat valós felmérését.

Nincs általános érvényű semmisség.
 
Gagamail
Orange Blossom írta:
A tisztességtelen feltétel az, ha a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót a devizaárfolyam ingadozásának kockázatáról, ez esetben a szerződés semmiségét kell megállapítani.

A bíróságok azt vizsgálják, hogy az átlagos fogyasztó számára érthető és reális képet adott-e a bank az árfolyamkockázat következményeiről (pl. törlesztőrészlet jelentős és tartós emelkedésének lehetősége, ennek mértéke, a kockázat korlátlansága). Ha ez valóban megtörtént, akkor a szerződés rendszerint nem lesz semmis ezen az alapon.

Bizonyítási teher az adóson van.
Ha van aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat és közjegyzői okirat, akkor az adósnak kellene bizonyítania, hogy:
- a tájékoztatás valójában csak formális volt, vagy
- félrevezető, hiányos, bagatellizáló volt, vagy
- nem tette lehetővé a kockázat valós felmérését.

Nincs általános érvényű semmisség.
Kattints a kibontásához...

Nem, nem az árfolyamkockázat a semmiség alapja, hanem az árfolyamrés. A vételi és eladási árfolyam közötti összeg, ami jogtalan gazdagodásra adott lehetőséget a banknak.
Mivel ez tilos, és ezt ha kiveszik a szerződésből, vagy helyettesítik, más szerződés keletkezik, a szerződés nem "javítható", tehát meg kell semmisíteni.
Marczingós elmagyarázza érthetően.

Akinek ott van a szerződésében, a szerződése semmis! Ha már lejárt szerződés, ha már kifizette, akkor is.

Mivel ez a döntés 2013-as, ez már semmisséget jelent, ezért a kormány nem is forintosíthatott volna, mert semmis szerződést nem lehet kijavítani.

Az árfolyamkockázati tájékoztatás léte/nem léte/minősége nem jelent semmit, ha az árfolyamrés (a vételi-eladási árfolyam közötti összeg) ott van a szövegben.
Az árfolyamkockázatnál a gond az volt, hogy teljesen áthárította az adósra az ezzel kapcsolatos minden kockázatot, és ez is tilos, ez is tisztességtelen.

Ezt szépen elmagyarázza Róna Péter is.

 
Gagamail
FLAMINGO írta:
Nekem nem ell ecsetelni. 17-ben szabadultunk meg tőle.
Kattints a kibontásához...
Akkor, ha az uniós csatlakozás után vettétek föl, nektek is visszajár a tőkeösszeg fölötti rész.Érdemes kérni a banktól egy elszámolást az eus ítéletekre hivatkozva, mert onnantól kezdve késedelmi kamat is jár a fenti összegre. Ha a bank nem fizeti vissza, amit most biztosan nem tesz még meg. A mi nagyon udvarias válaszlevelünkben az van, hogy nincs miért elszámoljon, az eus ítélet egyéni perre vonatkozott, ha mást gondolunk, pereljük be őket.

A Magyar Nemzeti Bankhoz fogok fordulni, hogy kötelezze a bankot elszámolásra, Róna Péter adta az ötletet. Kíváncsi vagyok, mit válaszolnak.

Jó lenne, ha a TISZA Párt ezt a témát átgondolná, mert sok szavazót tudna szerezni azzal a félmondattal is, hogy: megválasztásunk esetén elismerjük és alkalmazzuk az uniós jog elsőbbségét, ellentétben az Orbán-kormánnyal.

Erre még a mihazánkosok sem fújnának szuverenitást emlegetve, mert köztük is sok a hiteles.
 
Samu5455
ComicTrade írta:
látod, ezért írtam hogy " ha hülyeségeket írsz " , és ezért írtam azt is " rólam lepereg " de az erre fogékony fidesz birkák ezt tényként veszik holott köze sose volt a valósághoz.

Pont mint az Orbánék által megírt nem létező " Tisza adók " amiket a Fidesz talált ki, propaganda agymosásra használva azt birka híveik között.
Kattints a kibontásához...
Nem hiszek abban, hogy indulatból, gyűlöletből bárkinek van felhatalmazása bármelyik embert "minősítenie" pl. birkának, mert milyen is az az ember aki ezt teszi!
Elmondok egy gyerekkoromban történt esetet. Veszprémben az eléggé zsúfolt buszra felszállt egy ember (nevezzük egyenlőre így, a végén ...) és egy idő után idegesen kezdett forgolódni, majd hangos szóval kérdezte: "Ez hányas busz? Nem kapott választ! Még megkérdezte legalább kétszer. Hiába! Ki is fakadt magából: "Itt mindenki birka, hogy nem tud válaszolni?!" Erre már jött válasz: " A birkák nem tudják, hogy a marha nem tudnak olvasni!"
Erről ennyit!
 
setni
S mit tervez a TISZA a sportokról?
Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője

A magyar sport kivéreztetése jönne​

„Akik átéltük és közelről láttuk, hogy a baloldali kormányok miként viszonyultak a sporthoz (a folyamatos pusztulást tétlenül néző pártállami elődeiknél is többet ártva neki: felélve, kifosztva, kiárusítva a még meglévő sportingatlanokat is, csaknem megszüntetve az utánpótlást és az iskolai sportot), pontosan tudjuk, hogy mi következne az ellenzék hatalomra kerülése esetén ezen a területen: a negédes ígéretek, hangzatos jelszavak mögött a pénzcsapok azonnali és teljes elzárása, a fejlesztési, működési pénzek drasztikus megvonása, a korábban évtizedeken át csak pusztuló, de 2010 után végre talpra és fejlődési pályára állított magyar (sőt: Kárpát-medencei magyar) sport ismételt kivéreztetése” – írja Szöllősi.

Ezért a Nemzeti Sport nem pártpolitizál, amikor felemeli a szavát a megint veszélyben lévő magyar sport érdekében, hanem éppen elsődleges feladatát, sőt, kötelességét teljesíti: lapunk 123 éves létének legfőbb célja és értelme a magyar sport ügyének szolgálata
Kattints a kibontásához...
– indokolta a főszerkesztő, hogy a Nemzet
A petícióban ugyan nem írják le a Tisza Párt nevét, de február 7-én Szöllősi György már arról írt, hogy a TISZA hatalom esetén megszüntetné a társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerét.
(ami már ott bukik hogy a TISZA nem baloldali párt)
 
A válaszhoz kattints ide és lépj be Facebook-al, Gmail-el stb.

Hasonló témák

Melitta
Hírek Eldőlt a választás, Magyar Péter kétharmaddal alakíthat kormányt, mutatjuk az adatokat
91 92 93
Válaszok
2K
Olvasás
38K
CasaLoma
CasaLoma
Melitta
Hírek Kiakadtak Orbán évértékelőjén Amerikában, kemény kritikával illették a miniszterelnököt
6 7 8
Válaszok
149
Olvasás
4K
Samu5455
Samu5455
Melitta
Hírek Nettó hazaárulás – mondta Magyar Péter arról, hogy Szijjártó a Washington Post szerint uniós tárgyalásokról jelentett az oroszoknak
2
Válaszok
39
Olvasás
2K
phoenyx
phoenyx
Melitta
Hírek Szokatlan dolog történt Orbán Viktor interjúja közben az ATV adásában, kimaradt az adásból, lesifotó buktatta le
3 4 5
Válaszok
97
Olvasás
4K
Orange Blossom
Orange Blossom
Melitta
Hírek Magyar Péter bemutatta az MNB-székházban található aranyberendezéseket
Válaszok
2
Olvasás
176
gumelig
gumelig

Hírkategóriák

Amerika
184
CanadaHun Rádió
229
Hírek
1
Kanada
825
Magyarország
919
Nagyvilág
566
Színes
382

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

B
babrafax wrote on Pacalka's profile.
Szia,

a coolcomics átvette a honosítást. A 2-6 rész folyamatosan felrakásra kerül. a 3 -dik album pár héten belül. Viszont nagy segítség lenne egy francia vagy angol nyelvű Lorna 1 -es album. Az első rész bármelyik nyelven neked nincs meg?

Üdv : Alex
•••
berem
berem wrote on verda's profile.
Szia

Lattam, hogy keresed a kovetkezo konyveket:

Simone de Beauvoir - A kétértelműség erkölcse
Krizmanits József - Vallási fundamentalizmus
Michael Ledeen · William Lewis - Bukás: amerikai kudarc Iránban
Firdauszí - Sáhnáme / Perzsa költők versei (Fordította: Gaál László)
Stefan Zweig - A tegnap vilaga

Ha esetleg meglesz barmelyik oszd meg velm is koszonom elore is.

berem
•••
D
Diós Alexandra wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda. A Kárpátok vámpírjai sorozat hamarosan folytatódik 2027. Január 5.én jön ki a 40. Kötet Sötét Karnevál címen. Már most alig várom, hogy olvashassam :)
•••
M
Marcsello71 wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda! Köszönöm szépen a csodás fordításokat és örömet, amit ezek a könyvek szereznek. Mindig nagyon várom az új fordításokat, főleg a z Ősi fajok sorozatát.
•••
Ajuda67
Ajuda67
Mivel a rajongói fordítások új topicba lettek paterolva, mostantól itt találjátok meg az enyémeket is: https://canadahun.com/temak/rajongói-fordítások.64770/ kezdve az Ősi fajok 8,6. részével.
•••

Statisztikák

Témák
39,237
Üzenet
5,060,175
Tagok
631,000
Legújabb tagunk
Rózsa György

Az oldal megosztása

Oldal tetejére