Magyar találmány robbant nagyot az energiapiacon

Mit szólna ahhoz, ha úgy termelhetne elektromos áramot, hogy a kedvenc útvonalán sétál vagy biciklizik? A három magyar fejlesztő által megalkotott FUTI olyan energiatermelő térburkoló elem, amely három forrásból tud elektromos áramot előállítani: a napsütésből, a talajhő és a levegő hőmérsékletének különbségéből, illetve – mint említettük – a lépési energiánkból is.

A háromtagú mérnökcsoport – Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre – a városi lét hátulütőiből szeretett volna előnyt kovácsolni. Ennek része a rengeteg, egyelőre felhasználhatatlan, főleg ABS-műanyag újrahasznosítása, vagy a sok, például köztéri világítás során elvesztegetett energia visszafogása, illetve okosabb felhasználása.

Áttörés a zöldenergiában
Az ötletgazda, Cseh József az MNO-nak adott interjút, Ilyés pedig csütörtökön be is mutatta az új magyar találmányt a BME-n az Antall József Tudásközpont által szervezett Kreatív Magyar Elme nevű rendezvényen. Találmányuk, a FUTI nevet viselő energiatermelő burkolat az erőfeszítésmentes zöldenergia-termelésben jelenthet áttörést.

Az újítás alternatívát kínál a hagyományos út- és térburkolatra. „Két éjszaka alatt jutottunk el attól a kérdéstől, lehet-e újrahasznosított műanyagból energiát termelni, addig, hogy az ötlet megvalósítható és lássunk neki” – ezt még szeptemberben mondta az MNO-nak Cseh, amikor még erősen kísérleti stádiumban volt a program.

A burkolat, amely nemrég díjat nyert a Design Terminál Smart City Lab Budapest elnevezésű, innovatív városfejlesztési ötletek megvalósítására kiírt pályázatán, szó szerint új elemet építhet be a hazai alternatív energiai gondolkodásba. Ráadásul a magyar találmány olyan urbanisztikai problémákra is megoldást kínál, mint a nyáron túlmelegedő, és este elviselhetetlen hőt sugárzó köztéri burkolatok – tette hozzá Cseh.

Ez a FUTI
Hogy mi is pontosan a FUTI? Egy egyelőre csak kísérleti prototípusokban létező, 30x15cm-es, újrahasznosított műanyagból előállított platform, amelybe háromféle környezetbarát technológiát is beleépítenek. Így egy napelem segítségével nagyobb részben napfényből, egy ún. Peltier-modul segítségével kisebb részben a talaj és a levegő hőkülönbségéből, valamint egy Piezzo-szerkezet révén az emberi lépések által keltett rezgésekből állít elő elektromos áramot.

A három, egyébként külön-külön már létező technológia ötvözete adja az igazi innovációt – mondta el Ilyés. A lépésenergia elenyésző arányban hasznosítható, mintegy 30 ezer lépést kell megtenni, hogy feltöltsünk egy mobiltelefont, a három technológia egyesített ereje viszont nem kevés áramot termelhet:

„minden veszteséggel együtt 12 négyzetméter FUTI egy egész háztartás energiaigényét kitermelné”.

Persze további előnye is van a FUTI-nak. Mint Cseh korábban elmondta, a köztereken is kiváló megoldásnak bizonyulhat. Egyrészt, mert ellenálló és nem is túl drága: csekély hatással van a felületre téli-nyári erózió, a minimális súlya miatt kevés ember szükséges a lerakásához és nem kell hozzá (szemben a hagyományos térburkolatokkal) aládolgozottság, speciális, nagy mennyiségű fugaanyag. Emellett a térkőbe beépített érzékelőhöz hozzá lehet igazítani a közvilágítást – csak akkor kapcsol fel teljes fényerőre a lámpa, ha a sétányon, téren jár valaki. Ezen felül a forgalmas területeken össze lehet kötni a felületbe beépített érzékelőt a térfigyelő kamerákkal – a felvétel arra a részre fog irányulni, ahol éppen mozgás van. Így optimalizálja az energiafelhasználást is.

FUTIzzuk meg a Blahát!
A készítők 150 wattos napi energiatermeléssel számolnak egy négyzetméter panel esetén, eszerint amennyiben a Blaha Lujza tér felújítása során FUTI-t használnánk, akkor a nagyjából 1300 négyzetméternyi térkövezett felületen évente 71 megawatt elektromos áramot tudnánk előállítani – ha a most megújuló Széll Kálmán téren használnák az energiatermelő panelt, a körülbelül 6-7 ezer négyzetméternyi felületen még több energiát termelhetne Budapest.

Klimatizált közterek?
Emellett a már említett, hőkülönbségből energiát kinyerő ún. Peltier-modul képes ugyanilyen elven energia-visszaforgatással hőt kibocsátani, vagy hűteni is: így a forró nyarakon hűthető a köztér, télen pedig leolvasztható róla a hó vagy a jég.

Megoldandó problémák azért akadnak: például elérni, hogy ne csússzon a felület, de a fény mégis átmenjen rajta. Vagy, mint Cseh elmondta nekünk, egy-egy kocka teherbírása jelenleg 300 kilogramm, tehát egyelőre hiába számolunk impozáns eredményekkel, az autóforgalom terhelését egyelőre hosszabb távon nem bírná el.

Elképesztő távlatok
Az ötletgazdák célja, hogy újra felhasználják az elvesztegetett erőforrásokat. Mint Ilyés elmondta, a FUTI jelenlegi teherbírásának fokozásával a közúti forgalom terheit is elviseli majd, így útburkolathoz is használható lesz ez a megoldás. Hazánkban 2017 és 2020 között 1900 kilométernyi utat terveznek építeni. Ha csak ennek 10 százalékát „köveznék ki” FUTI-val, akkor az – Csehék szeptemberi számításai szerint – egy év alatt 1000-1200 gigawattnyi áramot termelne (ez egyenértékű hazánk éves nukleáris energiatermelésének 8 százalékával), kiindulva a magyarországi napfényes órák számából, a fény erejéből, és még sok más tényezőből.

futi.jpg

Az energiatermelő járólap alapanyaga újrahasznosított műanyag, azaz szemét
Fotó: Cseh József / FUTI
A technológia nem egyedi
Nem ez az egyetlen, hasonló technológia a világon. Nemrég röviden írtunk arról, hogy egy Rio de Janeiro-i favelában felépítették a világ első olyan futballpályáját, amelyen a játékosok mozgásukkal termelik a világításhoz szükséges energiát, illetve, hogy Londonban egy helyütt például olyan járólapot fejlesztettek ki, amely a járókelők lépéseinek eddig kihasználatlan energiáját hasznosítja.

A burkolatot mindkét esetben a Pavegen cég készítette. A londoni székhelyű vállalat egy már 1880-ban megalkotott technológiát ültetett át a hétköznapi gyakorlatba, ugyanis piezoelektromos cellákon keresztül termelnek energiát. A Pavegen technológiája minden egyes lépésből 7 wattnyi elektromos áramot állít elő – nyilatkozta korábban a CNN-nek Laurence Kemball-Cook, a vállalat vezérigazgatója. Az energiát összegyűjti és 100 lépésből elég energiát termel a világításhoz, valamint további kis eszközöknek.

Ezzel kapcsolatba most Cseh arra világított rá, hogy ennek a technológiának két hátránya van: egyrészt igen költséges, másrészt csak az emberi lépés energiáját használja fel. Mint szerdán kollégája elmondta: Hollandiában már készült hasonló technológiával bicikliút, azonban annak száz métere egymilliárd forintnak megfelelő euróba került, így legfeljebb arra volt jó, hogy a megrendelő környezetvédő elkötelezettségét demonstrálja.

Így lehet jövője
futi_2.jpg

Már befektetők is érdeklődnek
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
A Design Terminal díja egyébként 2 millió forintos pénzdíj mellett médiamegjelenést és mentorálást is jelent, a csapat célja most az, hogy 4-5 hónapos fejlesztés után mintegy 5 négyzetméteres tér lefedését is meg tudják oldani. Mint kérdésre Ilyés elmondta, a projektnek akkor van létjogosultsága, ha a FUTI-elemek elérik a 20 éves élettartamot, és 50 ezer forint alatt marad egy négyzetméter gyártási költsége – ez esetben 10 év alatt megtérülne a befektetés.

Mint mondta, befektetők már megkeresték őket, egyelőre hazai beruházókban gondolkodnak.

MNO.

futi_1.jpg
 
Tudnék örülni ennek az emberbarát megoldásnak.
A nagy fogyasztóknak ez kevés lenne, de a háztartásoknak némi/jobb megoldás elérhető lenne.
Igaz, itt Magyarországon még a napelemeket is megadóztatják. Irgalmatlanul. A magyar ember kénytelen számol(gat)ni, megéri-e a beruházás? Mikorra térül(ne) meg a befektetése?! Háááát.... A NAV dolgozik... Tovább nem írom.
Jómagam nemcsak megtapsolnám, de örülnék ennek a megoldásnak.
 
Ú
.
Nagyon helyes, foglalkozni kell a környezetkímélő megoldásokkal.
A későbbiekben egyszer szeretnék az így felröppentett találmányok gyakorlati élvezője is lenni.
Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a szintén magyar találmányt, a napelemes cserepet megvásároljam.
Akár darabonként is vagy amennyit a pénztárcám elbír - mivel azt írták annak idején, több
cseréptípusra is rádolgozzák, elektromos csatlakoztatása is rögtön létrejön ahogy összeillesztik.
Ergo: apránként lecserélhetném, akár házilag is a tetőcserepeket energiatermelőkre - de nincs.
Vagy, szintén Magyar, néhány éves találmány az égéstermékekből elektromos áramot előállító lámpaoszlop.
Engem nagyon megragadott az ötlet, hogy az utak mentén elhelyezett oszlopok gravitációsan begyűjtik
az égéstermékeket és biológiai meg elektronikai megoldással áramat fejlesztenek belőle, ami aztán vagy
a hálózatba vagy akkumlátorba jut és biztosítja az oszlopra szerelt közvílágítási lámpa energia szükségletét.
Plussz oxigént termel !
Hát mit mondjak, nem tűzdelték tele velük a nagyforgalmú, városi utak mentét - inkább a dugódíj.
.
 
Nagyon jó ötlet, jó lenne, ha tényleg meg is valósulhatna.
Az energia- és környezetkímélő megoldásoknak azonban az energiaszolgáltatók nem örülnek. Ők azt szeretik, ha tőlük vesszük meg jó drágán az áramot. Az nem véletlen, hogy nincs támogatás a napelemekre, szélturbinákra, stb. sem.
 
Reméljük nem járunk úgy, mint más találmányokkal. A feltalálóknak ki kellett vinniük külföldre, mert Mo nem adott pénzt a megvalósításra.
A napelemes áram előállításnál be lehet csatlakozni az áramszolgáltatóhoz és eladni neki a plusz energiát.
Az milliárdos métereihez pedig: nézzük meg az autópályák árait és még ráadásul milyen ócskára építik meg.
 
Ú
..............Az nem véletlen, hogy nincs támogatás a napelemekre, szélturbinákra, stb. sem.
Illetve, az összes támogatást elvitte a TEK, pedig eredetileg háztartásokra volt kiírva.
No, de a matematikai tételek megdönthetetlenek : A 2/3 az több mint az 1/3 - szabad a pálya !
.
 
Na ja. Én nem szeretnék egy focipályán focizni és közben megtermelni a világitáshoz szükséges fényenergiát.

Vagy focizik az ember vagy egy dinamo, egy fenékkel nem lehet két lovat megüllni. :)
 
Ú
Na ja. Én nem szeretnék egy focipályán focizni és közben megtermelni a világitáshoz szükséges fényenergiát.

Vagy focizik az ember vagy egy dinamo, egy fenékkel nem lehet két lovat megüllni. :)
Ritka esetek egyike, de most egyetértek veled !
A fizikát nem lehet becsapni - a fényenergia termeléshez plussz erő leadás szükséges ezzel a módszerrel,
az meg már lehet hogy elvesz a játék élvezetéből.
.
 
hogy nincs támogatás a napelemekre, szélturbinákra, stb. sem.

A napelemeket azt nem tudom, de a szélturbinákkal az a gond , hogy 2009-ben a szél bányászati jogát eladták egy spanyol cégnek. Onnan tudom, hogy a feldolgozónknál 2008-ban állítottunk egy szélturbinát ami évközbe ellátta az üzemecske teljes energiaszükségletét. Mikor ez bejött azután bányászati jogot kellet volna fizetnünk, úgyhogy drágább lett volna a szélturbina működtetése mint a sima áram vásárlás. Pont múlt héten vitték el , felajánlásként.
 
Ú
A napelemeket azt nem tudom, de a szélturbinákkal az a gond , hogy 2009-ben a szél bányászati jogát eladták egy spanyol cégnek. Onnan tudom, hogy a feldolgozónknál 2008-ban állítottunk egy szélturbinát ami évközbe ellátta az üzemecske teljes energiaszükségletét. Mikor ez bejött azután bányászati jogot kellet volna fizetnünk, úgyhogy drágább lett volna a szélturbina működtetése mint a sima áram vásárlás. Pont múlt héten vitték el , felajánlásként.
Tudom hogy Magyarországon semmi senm lehetetlen, de ez a szél bányászati jog...
meg hogy eladták.. ez már a hihetetlen kategóriába tartozik.
Tkp akkor a napenergia vételezésért is fizetni kell majd ?
No nem a napelemes hasznosításra gondoltam, mert ott tudom már a megvételnél ki kell fizetni a napadót,
csak egy sima, nyári napozásra vagy ruhaszárításra !
.
 
A napelemeket azt nem tudom, de a szélturbinákkal az a gond , hogy 2009-ben a szél bányászati jogát eladták egy spanyol cégnek. Onnan tudom, hogy a feldolgozónknál 2008-ban állítottunk egy szélturbinát ami évközbe ellátta az üzemecske teljes energiaszükségletét. Mikor ez bejött azután bányászati jogot kellet volna fizetnünk, úgyhogy drágább lett volna a szélturbina működtetése mint a sima áram vásárlás. Pont múlt héten vitték el , felajánlásként.
SZÉL BÁNYÁSZATI JOG???!!! Ez igen! Nagy elme volt, aki kitalálta.
Csak néhány tipp:
Levegővételi jog.
Kilélegzési jog.
Földöntaposási jog.
 
Ú
Hát ez az. Sőt, át is kell vennie. (Bár inkább a szélturbina tud többletáramot termelni.) Naná, hogy nagyon nem érdeke, hiszen ő eladni akar, nem venni..............
Kisvárosunkban kettő gáz-motorról tudok, ami a fűtés közben termelt plussz hőt hivatott villamos energiává alakítani.
Tudtommal egyik sem termel, mert nem sikerült a szolgáltatóval megállapodni, szerződést kötni.
Pedig gyártanak már háztartási kazánokat is motorral, ami egy puffertárolós megoldásnál már termelne annyi villamos áramot, amennyit a fűtéshez és a melegvízellátáshoz elhasználunk.
Nem tudom, hogy egy ilyen készülék felszerelése során is belefutnánk valami adócskába ?
.
 
Egy rövid számitás. A bicikli attol megy elöre, hogy rálépünk a pedálra és ez lesülyed velünk együtt, a potentiális energiánk alakul át mozgási energiává, ez müködteti a dinamot is. Hogy ne sülyedjünk el a nyakunkig, idöröl idöre felkell emelkedjünk, a másik lábunkkal kihuzzuk magunkat a "gödörböl".
-
A feltalálok álltal kinált uttest is igy müködik, mindha egy puha szönyegen mennénk, vagy latyakban, a cipönkkel bele-bele-sülyedünk az aszfaltba. Minnél mélyebbre sülyedünk és minnél kövérebbek vagyunk annál több áramot tudunk termelni.
-
Mekkora energiárol van szo?
-
Ha egy 100 kg-os ember a derekáig, 1 méter mélyen, lesülyedne minden lépésnél akkor képes lenne elméletileg egy kilo-joule energiát produkálni. Eltekintve attol, hogy a zuhanás és a lyukbol valo kimászás idöhöz kötött akár milyen gyors is lenne a sétálo, mindez a haladás rovására menne.
-
Jo az energia additiv, nem kell minden lépésnél 1 métert zuhannunk, legyen ez lépésröl lépésre csak 1 cm, száz lépéssel lehetne 1 kJ energiát produkálni. Ez szédületesen soknak tünik az elsö pillanatra de mekkora összegröl beszélünk?
-
Egy kilo-Joul energia az, 0,00028 kilo-watt-ora, ezt a kifejezést ismerjük a villanyszámlástol, minden kWh-ért kb. 20 centet fizetünk (az Autobahn-on 50 cent szednek egyszeri pisilésért)
-
Röviden összefoglalva: ha valaki 1 km-ert gyalogol akkor akár 5,6 centet is tudna vele keresni. Nem tudom menyibe kerül egy "áramot termelö járda" méterenként de ugy érzem nem lenne kifizetödö. Eltekintve attol, hogy a gyaloglás után fáradtabb lenne mindha 10 km-ert kellett volna megtennie. :)
-
Egy jux, az emberek mulattatására a vidámparkban azonban megérné, lehetne vele egy számitogépet "sleep modus-ban" üzemeltetni vele. :)
 
Utoljára módosítva:
Hát azért én szkeptikus vagyok. Kutatni nagyon fontos dolog alternatív energiák után, de nem árt ha az elméleti mérnök és fizikus találkozik a valósággal is, hiszen majd oda kellene implementálni a kész terméket.
Itt kezdődnek a problémák. Értem én, hogy építsünk belőle sok utat. Méghozzá azokat az utakat, melyek 2017-2020 között épülnek, ígéret szerint. Vajon miért akkor? Mert bizony ezzel már a következő kormány nevében ígér a jelenlegi. Ha nem ő lesz, akkor a következő kormányzat megvonhatja a vállát, hogy nem ő ígérte, ha pedig ő lesz, akkor kit érdekel, ha ez nem teljesül. De ez csak a kisebbik gond.

Ezen kívül az egy dolog, hogy az 50.000/nm is sokkal drágább, mint az ugyanilyen vastagságú felső aszfaltréteg. Azt meg nem értem miből feltételezik, hogy ennek nem kell aládolgozottság? Logikus, hogy az aszfalthoz vagy térkőhöz hasonlóan ezt sem lehet a sárba leönteni. Azt meg nem is tudom, hogy a térkővel szemben mi a "speciális fugaanyag", amit megspórolunk. Törése esetén azonnal durva kátyú keletkezik, nem folyamatosan mélyül.

A fizika törvényei ennél is súlyosabb problémákat vetnek fel. Egyszerűen nincs olyan anyag, ami annyira tapad, mint az aszfalt, ellenben annyira áteresztő, mint az üveg. Valljuk be, ami nagyon sík, tehát nem szórja a fényt ezer fele, az messze nem tapad annyira, mint akármilyen aszfalt. Azért vicces lenne, hogy az autópályák ezen szakaszán csak 40-el lehetne haladni, mert ekkora sebességnél is 100 méter a fékút, főleg ha víz is esik rá.
Ezen kívül nem tudom ki látott már utcára kirakott üvegtéglát. Évek alatt még az üveg is annyira összekarcolódik, hogy átlátni sem lehet rajta. Folyamatos autóforgalom mellett hogyan néz ki egy ilyen elem 1-2 év múlva?
Aztán ha már eső, ott van a sár. Esős idő után egy jó ideig azért nem nyerhető ki belőle energia, mert egyszerűen nem jut be a fény, márpedig le van írva, hogy az oroszlánrészét az energiának itt is ez termeli.
És még egy nagy kérdés. Mit kezdünk az egyenáramú veszteséggel? Ugyanis a cellákban létrejövő egyenáramot el is kellene vezetni onnét, ami az itt elképzelhető feszültségszintekből és áramerősségekből adódóan majdnem lehetetlen, mert még nagyon nagy keresztmetszetű vezetékeket(máshogy fogalmazva baromi drága) feltételezve is az energia nagy részével a nyomvonalat fogjuk fűteni. És még ezek után jön, hogy ebből valahogy elő kellene állítani olyat, amit fel is tudunk használni(DC/AC átalakítás) Fizikai oka van annak, hogy mind a váltó- mind az egyenáramú távvezetékek több száz kilovoltos átvitelt használnak.

Speciel a Blahára jó lenne. Nem kell messze vinni az energiát, nincs vezetékhossz, sokan járkálnak ott, sokat süt a nap. Már csak annyi a feladat, hogy a nappal termelt energiát éjszakára elraktározzuk, mert kivilágítani a Blahát is éjszaka kell.
 
A napelemeket azt nem tudom, de a szélturbinákkal az a gond , hogy 2009-ben a szél bányászati jogát eladták egy spanyol cégnek. Onnan tudom, hogy a feldolgozónknál 2008-ban állítottunk egy szélturbinát ami évközbe ellátta az üzemecske teljes energiaszükségletét. Mikor ez bejött azután bányászati jogot kellet volna fizetnünk, úgyhogy drágább lett volna a szélturbina működtetése mint a sima áram vásárlás. Pont múlt héten vitték el , felajánlásként.
*
Szomorú, hogy az emberek még a szélből is pénzt csinálnak. Pedig annak közkincsnek -KELLENE- lennie.
A véleményemmel szinte biztos, hogy nagy csapatot alkotnánk, no épp ezért, nem rajtunk gazdagodnának meg sem az egyesek, sem a kettesek... Mivel a többek, mi vagyunk, s mi nem tartozunk az előbbi két csoporthoz. No igen, nem is akarnék. Büszke vagyok arra, hogy nyugodtan nézhetek a saját szemembe, mármint, ha tükörbe nézek. * Igaz, vannak akik önfeledten felvállalják a gerinctelenségüket, a gyávaságukat, a korrupciót amibe belemásznak, de azokat másképpen szabta az anya-természet :( Nem cserélnék velük:dr_4:. - G.B.
 
bár a szerdai lottószámokat tudnám olyan pontosan, mint azt, hogy ebből semmi sem lesz. röpke 3 hónap múlva már senki nem is fog emlékezni erre
 
Kozkincs is a szel. Abban a pillanatban hogy befogja az ember es energiava alakitja es turbinakat uzemeltet a fentartja mukodteti mar penzt es rezsi stb kolt ra , akkor csak profit orientalta valik a szel energia kitermelese es arulasa.
http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2006/07-08/0704.pdf
A nap se szel se mas fele alternativ energia beruhazasa mind penzt emeszzt fel , hiteleket igenel, hogy uzembe lehesen allitani.
Ingyen semmi sincs csak ha a termeszet adta szellot setakent elvezed.
 
Kozkincs is a szel. Abban a pillanatban hogy befogja az ember es energiava alakitja es turbinakat uzemeltet a fentartja mukodteti mar penzt es rezsi stb kolt ra , akkor csak profit orientalta valik a szel energia kitermelese es arulasa.
http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2006/07-08/0704.pdf
A nap se szel se mas fele alternativ energia beruhazasa mind penzt emeszzt fel , hiteleket igenel, hogy uzembe lehesen allitani.
Ingyen semmi sincs csak ha a termeszet adta szellot setakent elvezed.
*
Kedves Melitta!
Igaz! Mindenbe bele kell rakni a pénzt, a sokat, hogy a még többet ki tudjuk "emelni". Ez volna a rendje a dolgoknak.
Sokan nem ezt teszik. Nem teszik bele abba a bizonyos "kalapba" a pénzüket, de egyre többet kiharácsolnak belőle.
Csak eléggé rémisztő, hogy még a szélért is fizetni kell:eek:. Konkrétan, én azt tartanám igazságosnak, hogy bárki a saját pénzén épít egy szélturbinát, legyen:cool:. Azzal energiát termel, rendben:). De csak addig engedném, amíg nem értékesíti. Abban a pillanatban lecsapnék, hoho!:mad: Kedves barátocskám, ez a szél csak neked fújjon. Nem kértem pénzt azért, hogy munkába állítsd, de Te sem oszd meg, mert akkor már jogosan követelhetsz bármennyi pénzt másoktól.
No igen, ez így ebben a változatban már nem jó, mert sokan nem tudnának turbinákat építgetni, mert nincs rá elég fedezet a "kamrájukban/bankszámlájukon". Tehát, bérelnék az energiát, s ez akkor már hasznot hoz annak, aki megépítette a turbinát. No igen, itt van az igazság "elásva":(. Csak álmodoznék arról, hogy "megépítem a saját szélmalmomat", s abból az energiából amit a szél "termel", abból világítok, fürdök, sütök és melegítek. ;)
No most jött el a perc, hogy jól megcsípjem magam és felébredjek.
Megtettem.
:rolleyes: G.B.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Létrahuszár wrote on boszorka9395's profile.
Kedves Ismeretlen!
A segítséged szeretném kérni. Régi tag vagyok, de csak nézgelődni szoktam bizonyos témákban. Mivel a történelem nagyon érdekel, feltettem három írást. Nem tudom, hogyan kell úgy feltenni a következőt, hogy az az előző elé kerüljön. Netán mindegyiket új fórumtémaként kell feltenni? - mert ez számomra logikátlan lenne. Kérlek, ha tudsz, segíts! Előre is köszönöm: Létrahuszár
Farkas89 wrote on Bálintné's profile.
Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni! Mozaik Kiadó 3 osztály környezetünk titkai: Tudásszintmérő geladatlapok-at keresem. Köszönöm.
16. Szeretek olvasni.
17. Szeretem a könyveket.
Sziasztok. Kezdem gyűjteni a 20. hozzászólást. 20.

Statisztikák

Témák
36,884
Üzenet
4,492,636
Tagok
596,114
Legújabb tagunk
Zsurit
Oldal tetejére