Magyar zsidók, akikre mindkét nemzet büszke...

N

Naska

Vendég
" Az operett királya"-Kálmán Imre

Két embernek a nevét a világon mindenütt ismerik: Puskás Öcsiét és Kálmán Imréét. Igazi hungaricum mindkettő.
250px-Kalman_Imre.jpg



Kálmán Imre a XIX. század végén született Siófokon, a Balaton polgárosodó városában. A kiegyezés után nemcsak Pesten, hanem itt is megindult a fejlődés. Elemi iskoláját a siófoki zsidó népiskolában végezte. Az iskola nagyon jó hírnévnek örvendett, keresztény szülők is szívesen járatták ide gyermekeiket. Nagy vonzerőt jelentett, hogy itt német nyelvet is tanítottak
Kálmánék anyagilag jólszituált család voltak, szakácsnő, takarítónő gondoskodott a kényelmükről. Apjának nagy befolyása volt a városi tanácsra is, így nem véletlen, hogy pont ebben a házban jött létre az a társaság, mely Siófok felvirágoztatását tervezte. Építkezésekről gondolkodtak, létrehozták a színházat, a lóversenyt. A társaság pénztárosa azonban könnyelműen kezelte a vállakozás vagyonát, ezért csődbe mentek. Mivel neki nem volt semmije, a végrehajtók a többieken verték el a port, így lefoglalták a Kálmán-család összes ingó és ingatlanját. Annyi pénzük maradt, hogy Pestre költözhettek, és egy kis lakásban húzták meg magukat. A lakás méretei miatt a gyerekek a jószívű pesti rokonságnál kaptak szállást.
A kamasz Kálmán Imrének hirtelen számtalan dolga akadt. A Deák téri Evangélikus Főgimnáziumban végezte a tanulmányait. Mellette görögöt és latint korrepetált, hogy enyhítsen a család gondjain. Sőt, esténként szüleivel egy áruház levelezéseihez borítékokat címeztek, hogy pénzhez jussanak.
Mind emellett megvalósult a nagy álom, hogy zeneiskolába járhasson. 15 évesen lépett először színpadra az iskola növendékeként, hogy elkápráztassa a kritikusokat, és "csodagyereknek" kiáltsák ki. A dicsőség nem tartott sokáig, mert reuma támadja meg a kezét, és ezért zongorművész ambicióival fel kellett hagynia. Ettől kezdve zeneszerző tanszakra járt.
Érettségi után beiratkozott a jogi egyetemre, el is végzett nyolc szemesztert, de a doktorátust már nem tette le. Ezzel egyidőben a Zeneakadémia tanítványa is volt, sőt, hogy zenei tanulmányait finanszírozhassa, zenekritikusként és ügyvédbojtárként is dolgozott. Ennyi mindent időben összeegyeztetni szinte lehetetlen volt, ezért rávette jószívű fönökét, hogy mondjon fel neki. Ettől kezdve csak a zenének élt. Első szimfóniáját az Operaház hangversenyén mutaták be.
Kiváló, szárnyaikat bontogató művészi kör alkult ki körülötte. Bartók Béla, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Molnár Ferenc barátságát mondhatta a magáénak. Az utóbbiak vették rá, hogy kuplé-zenéket írjon, és innen már egyenes út vezetett az operettig.
Bakonyi Károly - a híres szövegkönyv-író-épp komponistát keresett. Kacsóh Pongrácz volt eddig a szerzőtársa, és a János vitézzel hatalmas sikert is arattak. A második közös munkájuk azonban szinte visszhangtalan maradt. Így Bakonyi új zeneszerző után nézett, és némi segítséggel ráakadt Kálmán Imrére. Így született meg az első operettje, a Tatárjárás. Hatalmas sikert aratott Budapesten, Bécsben, Németországban és Amerikában is. Egycsapásra megismerte a világ Kálmán Imre nevét, és a siker vállaira vette.
Az első világháború pénztelensége nehéz időket hozott a színházakra, többet be is kellett zárni közülük. És mégis, ekkor született meg a Csárdáskirálynő, amelynek diadalútja a mai napig nem ért véget. Újabb és újabb sikerek születtek, újabb és újabb felkéréseket kapott, de magánélete tragédiáktól nem volt mentes. Apja súlyos cukorbeteg lett, élettársa tolókocsiba kényszerült. Kálmán Imre nem hagyta el őket.
Már a férfi kor teljében nősül meg. Egy orosz származású színésznőt vett feleségül, aki 30 évvel volt fiatalabb nála, és akit ma már csak Vera Kálmánként emleget a világ. Három gyermekük született, Charles Kálmán maga is zeneszerző, aki apja halála után befejezte annak utolsó munkáját, és így került a mű bemutatásra.
Jómódban éltek Bécs belvárosában. Házuk a társasági élet egyik központja volt, újabb és újabb estélyekkel, újabb és újabb vendégekkel.
És ez így ment 1938-ig, az Anschlussig. A zsidóüldözés miatt nekik is menekülniük kellett, és a végső állomás New York lett. Bár itt sok régi és új barát vette Őket közre, életük nem volt könnyű. A háború alatt az amerikai közönség a jelen kérdéseit akarta látni a színpadon, az édeskés operett-muzsikára nem volt kiváncsi. Vera Kálmán manökenként helyezkedett el egy szörme- üzletbe, és házasságuk is nehezen vészelte át ezt a korszakot.
Amikor véget ért a háború, betegségei ellenére utazott Amerika és Európa között. Elvonult a társasági élettől, és csak a munkái foglalták le.
A halál Párizsban érte. A bécsi temetőben nyugszik Beethoven, Mozart, Brahms közelében. Vagy tévedek? Ahányszor elsétálok a Budapesti Operettszínház előtt, ott ül egy padon, figyeli ezt az új világot, és hallgatja a kiszűrődő Kálmán-muzsikát.

200px-Kalman_Imre_szobor_PB110367-lev-1000.jpg


Ernyei Béla
A lányok, a lányok
/Csárdáskirálynő/
 
N

Naska

Vendég
A Múzsa

A vallás csak színezi, de nem írja felül az örök emberit. Így van ez a szerelemben is. Bár vannak kereteink, de vagyunk, akik vagyunk.
A magyartanárok az órán úgy szokták megfogalmazni, hogy Léda nélkül Ady nem lett volna az, akivé vált, és Léda nevére Ady nélkül ma már senki nem emlékezne. Kilenc éves szerelmük a magyar irodalom szerves része.

Br%C3%BCllAd%C3%A9l.jpg


Brüll Adél nagyváradi, gazdag zsidó lány volt, művelt és elegáns. Gyakran járt társaságba, emancipált nő volt. 26 éves, amikor édesapja elvesztette a vagyonának jelentős részét a tőzsdén, és így nem mehetett férjhez az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz, akit szeretett, hanem helyette kezét Diósy Ödönnek, egy cégfestő kisiparos fiának nyújtotta.
Férjének biztos állása volt Szófiában, itt tértek át mindketten a katolikus hitre. Diósy gyanús ügyletei miatt szinte lopva kellett menekülniük, és Párizsban telepedtek le.
A férj itt az üzleti életbe vetette magát. Szörmével, képeslapokkal kereskedett, pezsgőképviseletet nyitott. Sőt, a Nagyváradi Naplónak is alapító részvényese volt. Így hát Párizsban is olvasták ezt a lapot, de Adyval személyesen akkor ismerkedtek meg, mikor Brüll Adél hazalátogatott Nagyváradra.
Ady az első találkozástól kezdve ostrom alá vette a nőt, levelekkel zaklatta, s Lédát bár zavarta, hogy 5 évvel idősebb Adynál, de mégis felemelőnek, megtisztelőnek érezte a feladatot: világfit csinálni Adyból, megismertetni a modern költészettel,megmutatni neki Párizst.
Így került Léda pénzén Ady Párizsba, és lakás bérelt egy emelettel Diósyék felett. Léda szabad házasságban él férjével, aki tolerálta az asszony kapcsolatait. És mivel Ady vérbaja már az első jeleket mutatta, orvosi kezelését is hajlandó volt finanszírozni.
Hogy milyen volt Ady és Léda kapcsolata? Az egyik oldalról teremtő, a másik oldalról kibírhatatlan, "héja-nász az avaron". Többször szakítottak, majd ismét egymásra találtak. Léda nehezen viselte Ady éjszakai életét -nők, kártya, ital-. Adyra pedig egyre nagyobb nyomást jelentett, hogy Léda -házassága megromlásának időszakában- egyre erőszakosabban kapaszkodott belé.
A kegyelemdöfést a kapcsolatnak Ady adta meg. Az a hír járta, hogy az asszonyt egy neves pesti ügyvéddel látják gyakran egy társaságban. A költő megírta az "Elbocsájtó, szép üzenetet"- ami a világirodalom egyik legkegyetlenebb, leggyilkosabb búcsúverse-.
Léda belebetegedett, többször békülést kezdeményezett, de Ady hajthatatlan volt. Brüll Adél kénytelen volt tudomásul venni: a szerelem véget ért. És már csak nemtelen záró akkord, hogy Léda sírjáról a temetése napján Diósy eltávolította Csinszka koszorúját. De erről már az irodalomtörténet és az emlékezet alig tud.
 
N

Naska

Vendég
"S lehullunk az őszi avaron"

<!-- message --><TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">Ady Endre
Héja-nász az avaron


leda_02.jpg





</TD><TD> </TD><TD>
</TD><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE>Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

<!-- / message --><!-- sig -->
 
N

Naska

Vendég
Egy színész, aki mindig vállalta önmagát:-Kabos László

f91optc63u-300

Kabos László egész életében nem akart mást, csak nevettetni. És tette ezt haláláig. Ahogy magánszámaiból tudjuk, „vazs megyei gyerek”, Sárváron született. Életében a legnagyobb változást egy vándorcirkusz vendégjátéka hozta: elhatározta, hogy bohóc lesz. A történelem azonban időlegesen felülírta ezt a törekvését. Úgy tudta, hogy aki mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik, azt nem viszik el munkaszolgálatra, ezért kertésznek tanult Pesten. Közben pedig ott ólálkodott a színházi kispadok körül, hogy személyesen is láthassa kedvenceit. Gózon Gyula úgy megkedvelte, hogy még rákosligeti házába is meghívta vendégségbe. Az információ azonban nem volt jó, Kabost egész családjával Mauthausenbe vitték, és ebben a táborban szabadították fel az amerikai katonák. Számtalan családtagja itt, a táborban halt meg, maga is 31 kg-ra fogyott, flekktífuszban szenvedett, napjai voltak hátra. A sors- vagy, ahogy ő mondta-, "a Jóisten kegyelme” mentette meg. Amikor hazaértek Sárvárra, házukban már más lakott, minden holmijukat széthordták, semmijük sem maradt. Úgy döntöttek, hogy az egész család felkerekedik, és New Yorkban próbálnak új életet kezdeni. Kabos azonban itthon maradt, tudta, hogy Ő csak magyar nyelven lehet színész. Egy kis időt még adni akart magának, hiszen mindössze 21 éves volt. Bálint Lajosnál, a Nemzeti Színház rendezőjénél vett magánórákat, aki ingyen tanította. De élni valamiből mégis csak kellett! Ebben az időben a bérházak belső udvarán gyakran rendeztek műsorral egybekötött táncesteket, ahol paródiákkal lépett fel: Latabárt, Sárdyt, Gózont utánozta, sikerrel. Verebes Károllyal is ekkor barátkozott össze, akivel betanultak néhány jelenetet, és ezzel pendliztek a könféle szórakoztató műsorokban. Verebes Károly teremtett lehetőséget arra is, hogy a színpadon is megmutassa tehetségét. Nóti Károly írt egy tréfát, melyben két néger ül egy padon, és arról beszélgetnek, hogy bezzeg arra jók voltak, hogy a világháborúban harcoljanak, de most nem szállhatnak fel az autóbuszra, mert fekete a bőrük színe. Ekkor arra jött egy zsidó, cigarettával a szájában. Egyszerre kiáltott fel a két veterán: A mázlista! Eddig a jelenet, de kellett volna, aki a zsidó szerepére már küllemében is nagyon alkalmas, hiszen ebben a szerepben beszélni nem kellett. Verebesnek azonnal Kabos jutott az eszébe. A választás kiváló volt, visított az egész színpad, majd később a nézőtér is. Így indult el Kabos László színpadi szereplése. Ez volt az a pillanat, amikor a nevét Krauszról Kabosra magyarosította. Miért pont Kabos? Kabos Gyula a nagynénje férje volt, előtte tisztelgett a névválasztással. A közönség pedig mellé ragasztotta megkülönböztetésként a „kis” és a „vörös” jelzőket. Az igazi sikert először a Janikában érte el. Bár beszélnie itt sem kellett – a házmester fiú néma szerepét játszotta, akiről a művésznő leszedi a ruhát, és egy szál pongyolában flangál a színpadon a közönség harsány kacagása közben-. Turay Idával- a darab címszereplőjével- már játszott máskor is, így Turay pontosan ismerte a tehetségét, és ragaszkodott a személyéhez. Utólag a siker igazolta, nem kellett szégyenkeznie a protezsálás miatt. A Vidám Színpadnak megalakulásától volt tagja. Éveken keresztül tréfákban játszott, de később magánszámai egyre nagyobb népszerűséget hoztak a számára. Majd felkérték Lottó Ottó figurájára, az összes reklámban Ő személyesítette meg ezt a népszerű szerencsejátékot. Fényképe minden lottózóban kinn volt, nem lehetett elfelejteni az arcát. A Kis Színpad zenés vígjátékainak főszereplője lett. A legnagyobb sikerét a Doktor úr Puzsér szerepében aratta, 1200-szor játszották el. Közben a film is felfedezte magának. Először kisebb szerepeket kapott, majd a ’60-as években Hintsch György ráépítette a Veréb is madár és a Hét tonna dollár c. filmjeit. Nemzetközi sikere lett. Kabos rengeteget játszott, napi több előadást az anyaszínházában, filmezett, rádiózott, állandó szereplője volt a Tv kabaré-műsorainak, haknizott Magyarországon, külföldi meghívásoknak tett eleget. Népszerűsége teljében jött el a Vidám Színpadtól, és egy évre a Mikroszkóp Színpadra szerződött. A közeg, a politizáló kabaré azonban nem volt az Ő világa, személyi ellentétei is voltak a Mikroszkóp nagyágyúival. Amikor Bodrogi Gyula lett a Vidám Színpad igazgatója, visszahódította régi színházának. De már itt sem érezte jól magát. Jogdíjak, rendezői színház, szponzorok… Ez már nem az Ő világa. Külföldi turnékon aratott sikert, Ausztrália, Torontó, Amerika, a környező országok. És ünnepelték a születésnapjait: a hatvanadikat, a hetvenediket, a nyolcvanadikat. Kabos László pedig játszott, amíg az „égi és a ninivei hatalmak” engedték. Mi volt a sikerének titka? Kellér Dezső egy kerek születésnapon így boncolgatta: „Lacikám, én ott voltam a Pódiumban pályád bölcsőjénél, és aztán végig kísértelek az úton, amelyen sikert sikerre halmozva célhoz értél: feliratkoztál a nagy nevettetők listájára. Ezen már nem lehet vitatkozni: a kis Rott, és a kis Latyi neve mellé már odakerült a kis Kabos neve is. Pályád sima volt, egyenletes. Egy színészi karrierjét sok veszély fenyegeti. A naiva felett eljárhat az idő. A bonviván elhájasodhat. Az énekes berekedhet. Téged kezdettől fogva csak egy veszély fenyegetett. Hogy az idők folyamán megszépülsz. A sors kegyes volt hozzád. Sokat boncolgatjuk, mi lehet a titka példátlan népszerűségednek? Szerintem nincs más titka, mint a tehetséged. És legfeljebb még az, hogy helyesen értelmezed hivatásodat. Felismerted, hogy a színháznak sokféle feladata mellett, hogy neveljen, tanítson, gondolatokat ébresszen a szórakoztatás is fő feladata. Te vállaltad ezt a feladatot és hibapont nélkül teljesítetted. Egymás közt erről mi sokat beszélgettünk. Az unalmat a színpadon semmi sem menti. Még a nívós unalmat se! Emlékszem egyszer egy zenés bohóságról, amelyben te vitted a főszerepet, egy kritikus azt írta, hogy nem volt több egy kellemes esténél. Szegény azt hitte, hogy ezzel csúnyán levágja a darabot, pedig nagyon is feldicsérte. Mert, mi, akik annyi kellemetlen nappalt megértünk már, tudjuk, mi az értéke egy sok mindennel kibékítő, jó kedvre derítő kellemes estének. Most, amikor gratulálok és megköszönöm a nekünk szerzett sok kellemes estét, Kabos Lászlónak, a kis Kabosnak, egy ország kedvencének, a kis vörös Kabosnak jó egészséget, sok sikert és sok boldogságot kívánok."
Kabos László
Önéletrajz
<o></o>
 
N

Naska

Vendég
Egy híres orvos dinasztia tagja: Korányi Frigyes

Egy híres orvos dinasztia tagja: Korányi Frigyes - <!-- status icon and date --> <!-- status icon and date --> Ma, 02:15 PM <!-- / status icon and date --> <hr>
<!-- message -->
Koranyi.jpg

Korányi Frigyes 1828 decemberében született egy zsidó orvos első gyerekeként Nagykálóban. Orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban: nemzetőrként kezdte, majd főorvosi rangig vitte. Apja tanácsára az egész család áttért a katolikus vallásra.<o></o>
A szabadságharcban vállalt szerepe miatt száműzték Bécsből és Budapestről, Nagykálón nyitotta meg praxisát. A kórház, melynek egyik alapító tagja volt, Magyarország egyik legnevesebb kórházává vált.<o></o>
Harminchárom évesen Szabolcs vármegye főorvosának nevezték ki. majd amnesztiát kapott, s a pesti Rókus Kórház idegbeteg osztályának vezetője lett. Közben az egyetemen letette idegkórtanból a magántanári vizsgát. Így nevezték ki a pesti egyetem belgyógyászat tanárává.<o></o>
1880-ban átadták az 1. sz. belklinikát, amely Korányi Frigyes tervei alapján épült, s melynek haláláig igazgatója is maradt. Klinikáján elsőként bevezette a laboratóriumi kutatást, a röntgen vizsgálatokat. A leghaladóbb orvosi nézeteket alkalmazta és propagálta. Munkássága elismeréseként bárói rangot, főrendi házi tagságot kapott, és a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.<o></o>
Főleg a mellkasi betegségek foglalkoztatták. Nagy szerepe volt a tüdőbaj megelőzésére kiépült gondozó rendszer kialakításában. Szorgalmazta a gyógyfürdők aktív felhasználását a gyógyászatban.<o></o>
Hosszú életet adott Neki a sors, 84 évet élt köztiszteletben családja, barátai és betegei körében.<o></o>
<o>
</o>
<!-- / message --> <!-- sig -->
 
N

Naska

Vendég
Egy híres orvos dinasztia tagja: Korányi Sándor


21_3.jpg


Korányi Sándor,
báró Korányi Frigyes fia, belorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyik legkimagaslóbb orvostudósunk. Oklevelét Bp.-en 1888-ban szerezte, majd édesapja klinikáján működött. Egy fényes karrier során 1927-től a budapesti egyetem orvoskara képviseletében felsőházi tag lett. A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egyetem doktora. Az Academia Leopoldina tiszteletbeli tagja. A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert egyik megalapítója volt; a veseelégtelenség megállapítására alkalmas vizsgáló eljárást Ő vezette be. Egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostanban. A vesebetegségek gyógyítása terén is alapvető tevékenységet végzett. Kutatásai nagymértékben tisztázták a vizenyő keletkezésének mechanizmusát is. Élettani kutatásai is nemzetközi jelentőségűek. Megállapította, hogy a leukémia gyógyítására a benzol hatásos szer. Az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai még jelenleg is időszerűek. Fontos vizsgálatokat végzett a fertőző betegségek gyógyítására vonatkozóan, így a tuberkulózis kérdésében is. Szociális felfogását jellemzi, hogy a tuberkulózis nagy megbetegedési arányszámát a lakosság akkori rossz életviszonyaival magyarázta. Igen jelentős iskolát nevelt fel, vezető belorvosaink többsége az Ő tanítványa volt.
1936-ban nyugdíjazták, és klinikáját feloszlatták.
 
N

Naska

Vendég
Major Tamás, az Imposztor

majortamas.jpg



<LINK rel=File-List href="file:///C:%5CUsers%5CANDRS%7E1%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><LINK rel=themeData href="file:///C:%5CUsers%5CANDRS%7E1%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx"><LINK rel=colorSchemeMapping href="file:///C:%5CUsers%5CANDRS%7E1%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml"><STYLE> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:roman; mso-font-format:other; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:Calibri; panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:10.0pt; margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} .MsoPapDefault {mso-style-type:export-only; margin-bottom:10.0pt; line-height:115%;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </STYLE>Major Tamás - ha élne – 100 éves lenne. Egy évszázad nagy időnek tűnik, mégis sokan vagyunk, akik láttuk őt színpadon, moziban, televízióban. Van, aki a zsenit, van, aki a nagy játékost, a nagy intrikust látta benne. Neves művészek kerültek miatta a pálya szélére, mások ma is nyíltan a tanítványának tartják magukat. Munkásmozgalmi múltja miatt hatalom volt, de valójában csak egy kiskirály egy királyság kellős közepén. A II. világháború után egy torz társadalmi berendezkedés torz hatalmasa volt, tükörképe a kornak, melyben élt.<O></O>
Sokan esnek abba a hibába, hogy összekeverik Majort, a kultúrpolitikust, és Majort, a művészt. Mert művésznek nagy volt. Hosszú évekig a Nemzeti Színház igazgatója, majd főrendezője volt. Egy olyan szintű társulatot szervezett, amelyhez hasonlóval sem dicsekedhet ma egyetlen színházunk sem. Klasszikus darabokat ugyanolyan sikerrel játszottak, mint a kor kötelező politikai fércműveit. Mert a darab mögött ott állt a tehetséges színész, és ha a Nemzetiben valami probléma volt, nem az, hogy van-e megfelelő művész egy-egy szerepre, hanem az, hogy öt is van.<O></O>
Major kísérletező rendező volt. Megteremtette Moliere kultuszát, és az Ő rendezéseiben vált népszerű színpadi szerzővé Magyarországon Bertolt Brecht. A Madách Gimnázium színjátszói után a Nemzeti Színházban a hivatalos politika ellenére bemutatta Az ember tragédiáját, ami évekig tiltva volt, mert amiben az Úr és az angyalok szerepelnek, az csak klerikális darab lehet!<O></O>
Számtalan nagy szerep kísérte útját. Két Kossuth-díjat is kapott. Az egyiket a Viharos alkonyat Polezsajev professzoráért. Politikai darabok főszerepeiért könnyebb volt akkor ezt a magas kitűntetést megkapni, de alakítását évekig emlegették a kritikusok. Volt Ő Hamlet, Lear, Lucifer, Moór, a reakciós a Döglött aknákban, sőt, Jenő is, aki Lujzával társalog a kabaréban, hogy mit is ír az újság.<O></O>
Pódium művészete is legendás volt. Versmondása nem a beleélésen, hanem a hideg racionalitáson alapult. A lényeges mondatoknál felemelte az ujját, úgy ahogy ezt József Attilától tanulta.<O></O>
Pályája végén a Katona József Színházhoz szerződött. Ahhoz a színházhoz, melyet saját tanítványai igazgattak. És eljátszotta élete nagy szerepét, egyesek szerint egy kicsit önmagát, az Imposztort<O>.</O>
Negyed évszázada nincs köztünk. Ítélkezhetünk –ha épp erre van szükségünk-, de minek? Sokan bújtak elő köpönyege alól, és sokan tűntek alatta el. De szobra méltó helyen áll a Nemzeti Színház előtt. És hogy pont III. Richárd szerepében? Talán ez sem a véletlen műve.<O></O>
395_%2857767254%29_major_tamas_szobra_2.jpg


Major Tamás Lehoczky Zsuzsa
Majoros Tamás bácsi énekel<O></O>
<O></O><O>
</O>
 
N

Naska

Vendég
Major Tamás, a színigazgató

Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója volt. Mivel a színházakat a pénz akkor sem vetette fel, kénytelen volt gyakorlatot szerezni abban, hogyan szerelje le a fizetésemelésért kuncsorgó művészeit.

Raksányi Gellértről, a népszerű Kutyuról mesélték, hogy egyszer összeszedve minden bátorságát bekopogtatott Major irodájába. Major csak ránézett az arcára, már tudta, mit akar.
-Major elvtárs, azért jöttem...
Mire Major "sírva" a nyakába borult, és csak ennyit mondott:
-Tudom, Kutyukám, már én is tudom: meghalt Beloianisz elvtárs.
Mit mondhatott erre Raksányi Gellért? Ránézett bánatos szemekkel Majorra, és kifordult az ajtón. :)

De Suka Sándor sem járt jobban. Egy emlékezetes sikere után úgy gondolta, hogy fizetésemelést kér. Megpróbálkozott a lehetetlennel. Jó jel volt, hogy Kovács Alice, Major legendás titkárnője, azonnal bejelentette, és Major mosolyogva fogadta.
-Mi járatban Suka elvtárs?-kérdezte a fiatal színészt.
-Igazgató elvtárs, mint ahogy tudja, jelentős sikerem van, a kritikák is csupa jót írtak rólam, szeretnék fizetésemelést kérni.
-Sajnos, Suka elvtárs, nem tehetem, egy fillérünk sincs, épp most tervezem át a költségvetést.
Suka összedte minden bátorságát:
-Major elvtárs, most születik a gyerekem, a feleségem utolsó hónapos várandós.
- Csak gratulálni tudok hozzá, de pénzt nem adhatok.
- Major elvtárs, legalább mondjon valami biztatót!
Mire Major elmosolyodott, és felkiáltott!
-Azt lehet! Hajrá, Suka! :)
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Faludy György

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Faludy Jenő, vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban. Ezután a bécsi (1928-30), a berlini (1930-31), a párizsi (1932), és a grazi (1932-1933) egyetemen tanult. 1933-1934-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meg is határozta pályáját.
1938-ban elhagyta Magyarországot, erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Koestler Artúrral és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húga az országban maradt, nem élte túl az ostromot.
1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. Noha baloldali érzelmű maradt (vezetésével döntötték le kommunista munkások 1947. április 26-ról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát), a kommunista hatalom is ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján 3 évre a recski kényszermunkatáborba zárták. Az itt írt versei 1983--ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.


  • A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje, 1991.
  • A Soros Alapítvány Életműdíja, 1993.
  • Nagy Imre-emlékplakett, 1993.
  • Budapest Főváros Díszpolgára, 1993.
  • Kossuth-díj 1994.
  • A MÚOSZ örökös tagja, 1997.
  • Pulitzer-emlékdíj, 1998.
  • Aranytoll, 2000.
  • Don Quijote-díj, 2001.
  • Obersovszky emlékplakett, 2002.
  • Gundel Művészeti-díj, 2002.
  • A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, 2002.
  • A Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje 2006.
 
N

Naska

Vendég
Salamon Béla, a nagy kisember...

02.jpg


"Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni..."
Salamon Béla volt az egyetlen színész, akitõl ha gyerekként autogramot kértem a Vidám Színpad mûvészbejárójában, csak Béla bácsinak szólítottam. Mindenki "Mûvész Úr" volt, de nála ez valahogy nem jött a számra. Idõnként elmosolyodott-valószínűleg visszarémlett az arcom-, és megkérdezte:-Hányadik ez már,aranyoskám? :)
Mindenki szerette.Mindenhol megfordult, ahol a hétköznapi ember.Minden tudtak Róla, hogy az MTK-nak drukkol, hogy "nagy lábon él", egész pontosan 47-esen, szóval olyan volt mint az átlagember.Ez volt a szerepköre is, a kisember, aki fél, de megpróbál tenni valamit. Talán ezért is volt népszerű.
Kevés iskolát végzett, néhány osztályt. Keveset tanult, viszont jól szórakozott, hiszen a gyermek Kabos Gyula volt a padtársa.
Rövidáru-üzletben volt segéd, de esténként és hétvégeken sztár lett, a műkedvelőkhöz járt. Időnként színészként is feltette a kérdést:"Ki meri azt magáról megállapítani,hol végződik a műkedvelő, és hol kezdődik a színész?"
Első fellépése a Royal Orfeum Sörkabaréjában volt. Miután eljátszotta Szõke Szakáll "Vonósnégyes"-ét, olyan sikere volt,hogy megjegyezték a nevét. Sőt, a szerző Neki ajándékozta a magyarországi játszás jogát.
Népszerű színészként bejárta kis társulatával az országot. Az volt a trükkje,hogy előbb érkezett meg néhány órával az előadás színhelyére, színészeivel körbesétált a főtéren, kiült a kávéház teraszára, és az emberek rácsodálkoztak:-Itt a Salamon!-és indultak a színház pénztárába az esti előadásra jegyet venni.
Azt mesélik,hogy Hajdúszoboszlón csődölt mondott ez a technika. Amikor benézett megérkezéskor az igazgatóhoz,alig volt még eladott jegy:-Nem baj, Mûvész Úr,-nyugtatta az-, Szoboszlón ilyenkor az a szokás, hogy az emberek dolgoznak.Délután sem volt jobb a helyzet: -Rá se' rántson, Művész úr, Szoboszlón ilyenkor az a szokás,hogy ilyen tájt az emberek hazamennek a munkából, megmosakodnak és megvacsorálnak. Az előadás előtt nagy ijedelmére még alig volt valaki a nézőtéren.-Tudja,Művész Úr-mondta az igazgató-Szoboszlón az a szokás,hogy az emberek vacsora után lefekszenek.
Azért a siker nem kerülte el. Nagy Endrével-a kabaré"atyjával"-megalakították a Terézkörúti Színpadot. Mindkettőjüknek más volt a koncepciója: Nagy Endre irodalmi kabarét szeretett volna, Adyt, Tóth Árpádot, Salamon pedig tréfát. Ezért az első rész Nagy Endréé volt,majd vette a kalapját, és Salamon Béla egyfelvonásosai következtek. Nagy Endre mélységesen lenézte a Salamon-i színjátszást, a szerepből való kibeszélést, az elnyújtott hangzókat, és azt is, hogy a poén a színpadon mindig a közönség felé nézve hangzik el. Salamon egy antiszínész volt, és érdekes, pont ettől volt sikere. Legtöbbször jelmezt sem használt. Bejött a színpadra ugyanabban a ruhában,amit az utcán hordott-széles hajtókájú szürke öltöny, bő nadrág, hatalmas fekete cipő-és eljátszotta önmagát,a kisembert.
"Régi motoros vagyok..." vagy a "Lepsénynél még megvolt" mind-mind "salamoni bölcsességek".
1951-től haláláig a Vidám Színpadon játszott. Õ volt minden alkalommal az első rész záró jelenete.Így született meg számára Kellér Dezsõ híres komédiája: a "Papa helyezkedik." Egy nyugdíjas bácsiról szólt, aki mindig zsörtölődik, és vonalas veje moziba akarja küldeni igazgatója látogatásakor.Azonban a főnök és a papa sokmindenben azonos véleményen van...szóval poénok hada. Amikor Kellér felolvasta,mindenkinek nagyon tetszett, egyedül Salamonnak nem, és nem is akarta eljátszani.
-Meg fogok bukni , Dezsőkém, én tõlem nem szokta meg a közönség,hogy politizálok.Végül úgy vállalta el, ha nem jön be a végső poén,akkor Ő elmondja a sajátját is. Persze, hogy hatalmas sikere volt, de biztos, ami biztos, elmondta a sajátját is. A lamentáló Kellérnek pedig így válaszolt:-Örülhetnél,aranyoskám,hogy a tréfádnak két poénja is volt. Ebben maradtak, és így ment le többszázszor.
Mindig és mindenhol nagy sikert aratott.Egyszer jótékony célú előadást tartottak a Lipótmezői Idegszanatóriumban.Az egyik bolond a térdét csapkodva visongott a nevetéstől: -Hát, meg kell őrülni,meg kell őrülni!"
Sok, ma is népszerű, kedvenc szerep Neki íródott.Hosszú ideig játszott, 80. születésnapját is a színpadon köszöntötték. A szép szavakra meghatottan válaszolt:
"-Kisunokám,Juditka,délutánonként lent szokott játszani pajtásaival az udvaron.Amikor már eljött az este, édesanyja leszól érte:-Juditkám, késõ van, abba kell már hagyni a játékot! Judit rendszerint így válaszol:-Édesanyukám,hadd játsszak még egy kicsit, úgy szeretek játszani. Nekem is ez a kérésem: igaz,este van, későre jár már az idő, de úgy szeretek játszani, hadd játsszam még egy kicsit..."
Még egy kicsit játszott, három hónapot. Most lenne 125 éves, ahogy Ő mondaná: "Unberufen". Alulról, jobb kézzel, háromszor lekopogva.

Salamon Béla
Egy régimódi kisfiúnak
 
N

Naska

Vendég
Salamon Béla, a nagy kisember...

02.jpg


"Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni..."
Salamon Béla volt az egyetlen színész, akitõl ha gyerekként autogramot kértem a Vidám Színpad mûvészbejárójában, csak Béla bácsinak szólítottam. Mindenki "Mûvész Úr" volt, de nála ez valahogy nem jött a számra. Idõnként elmosolyodott-valószínűleg visszarémlett az arcom-, és megkérdezte:-Hányadik ez már,aranyoskám? :)
Mindenki szerette.Mindenhol megfordult, ahol a hétköznapi ember.Minden tudtak Róla, hogy az MTK-nak drukkol, hogy "nagy lábon él", egész pontosan 47-esen, szóval olyan volt mint az átlagember.Ez volt a szerepköre is, a kisember, aki fél, de megpróbál tenni valamit. Talán ezért is volt népszerű.
Kevés iskolát végzett, néhány osztályt. Keveset tanult, viszont jól szórakozott, hiszen a gyermek Kabos Gyula volt a padtársa.
Rövidáru-üzletben volt segéd, de esténként és hétvégeken sztár lett, a műkedvelőkhöz járt. Időnként színészként is feltette a kérdést:"Ki meri azt magáról megállapítani,hol végződik a műkedvelő, és hol kezdődik a színész?"
Első fellépése a Royal Orfeum Sörkabaréjában volt. Miután eljátszotta Szõke Szakáll "Vonósnégyes"-ét, olyan sikere volt,hogy megjegyezték a nevét. Sőt, a szerző Neki ajándékozta a magyarországi játszás jogát.
Népszerű színészként bejárta kis társulatával az országot. Az volt a trükkje,hogy előbb érkezett meg néhány órával az előadás színhelyére, színészeivel körbesétált a főtéren, kiült a kávéház teraszára, és az emberek rácsodálkoztak:-Itt a Salamon!-és indultak a színház pénztárába az esti előadásra jegyet venni.
Azt mesélik,hogy Hajdúszoboszlón csődölt mondott ez a technika. Amikor benézett megérkezéskor az igazgatóhoz,alig volt még eladott jegy:-Nem baj, Mûvész Úr,-nyugtatta az-, Szoboszlón ilyenkor az a szokás, hogy az emberek dolgoznak.Délután sem volt jobb a helyzet: -Rá se' rántson, Művész úr, Szoboszlón ilyenkor az a szokás,hogy ilyen tájt az emberek hazamennek a munkából, megmosakodnak és megvacsorálnak. Az előadás előtt nagy ijedelmére még alig volt valaki a nézőtéren.-Tudja,Művész Úr-mondta az igazgató-Szoboszlón az a szokás,hogy az emberek vacsora után lefekszenek.
Azért a siker nem kerülte el. Nagy Endrével-a kabaré"atyjával"-megalakították a Terézkörúti Színpadot. Mindkettőjüknek más volt a koncepciója: Nagy Endre irodalmi kabarét szeretett volna, Adyt, Tóth Árpádot, Salamon pedig tréfát. Ezért az első rész Nagy Endréé volt,majd vette a kalapját, és Salamon Béla egyfelvonásosai következtek. Nagy Endre mélységesen lenézte a Salamon-i színjátszást, a szerepből való kibeszélést, az elnyújtott hangzókat, és azt is, hogy a poén a színpadon mindig a közönség felé nézve hangzik el. Salamon egy antiszínész volt, és érdekes, pont ettől volt sikere. Legtöbbször jelmezt sem használt. Bejött a színpadra ugyanabban a ruhában,amit az utcán hordott-széles hajtókájú szürke öltöny, bő nadrág, hatalmas fekete cipő-és eljátszotta önmagát,a kisembert.
"Régi motoros vagyok..." vagy a "Lepsénynél még megvolt" mind-mind "salamoni bölcsességek".
1951-től haláláig a Vidám Színpadon játszott. Õ volt minden alkalommal az első rész záró jelenete.Így született meg számára Kellér Dezsõ híres komédiája: a "Papa helyezkedik." Egy nyugdíjas bácsiról szólt, aki mindig zsörtölődik, és vonalas veje moziba akarja küldeni igazgatója látogatásakor.Azonban a főnök és a papa sokmindenben azonos véleményen van...szóval poénok hada. Amikor Kellér felolvasta,mindenkinek nagyon tetszett, egyedül Salamonnak nem, és nem is akarta eljátszani.
-Meg fogok bukni , Dezsőkém, én tõlem nem szokta meg a közönség,hogy politizálok.Végül úgy vállalta el, ha nem jön be a végső poén,akkor Ő elmondja a sajátját is. Persze, hogy hatalmas sikere volt, de biztos, ami biztos, elmondta a sajátját is. A lamentáló Kellérnek pedig így válaszolt:-Örülhetnél,aranyoskám,hogy a tréfádnak két poénja is volt. Ebben maradtak, és így ment le többszázszor.
Mindig és mindenhol nagy sikert aratott.Egyszer jótékony célú előadást tartottak a Lipótmezői Idegszanatóriumban.Az egyik bolond a térdét csapkodva visongott a nevetéstől: -Hát, meg kell őrülni,meg kell őrülni!"
Sok, ma is népszerű, kedvenc szerep Neki íródott.Hosszú ideig játszott, 80. születésnapját is a színpadon köszöntötték. A szép szavakra meghatottan válaszolt:
"-Kisunokám,Juditka,délutánonként lent szokott játszani pajtásaival az udvaron.Amikor már eljött az este, édesanyja leszól érte:-Juditkám, késõ van, abba kell már hagyni a játékot! Judit rendszerint így válaszol:-Édesanyukám,hadd játsszak még egy kicsit, úgy szeretek játszani. Nekem is ez a kérésem: igaz,este van, későre jár már az idő, de úgy szeretek játszani, hadd játsszam még egy kicsit..."
Még egy kicsit játszott, három hónapot. Most lenne 125 éves, ahogy Ő mondaná: "Unberufen". Alulról, jobb kézzel, háromszor lekopogva.

salamon-bela-038.jpg


Salamon Béla
Egy régimódi kisfiúnak
 
N

Naska

Vendég
A humor mindenen átsegít

Salamon Bélát 1944-ben a zsidó törvények leparancsolták a színpadról. Az élete sem volt biztonságban.
Egy igazoltatásnál egy nyilas elöljáró ráförmedt:-Mondja,Salamon, hány éves is maga?
Mire a művész így válaszolt:-60 éves leszek. Mondja, őrmester úr, leszek?
Sírni való.

 
N

Naska

Vendég
Teller Ede, a tudós

Teller Ede zsidó hitvallomása


Teller-Ede.jpg






"Erre a nehéz kérdésre – túlvilág, Isten – több válaszom van. Én zsidó vagyok. A zsidó vallásban a túlvilágnak praktikusan nincs szerepe. Nem arról van szó, ha rosszul viselkedem, akkor a túlvilágon megbüntetnek. A zsidó vallás azt mondja: Higgyél Istenben, ne beszélj az Istenről, de tedd meg az Isten akaratát. És az Isten akarata az, hogy a helyeset tedd. A zsidó valláson belül persze nagy különbségek vannak abban, hogy a törvényeket hogyan kell értelmezni. De hogy van-e Isten, vagy hogy van-e túlvilág, nem, hanem csak abban, hogy a törvényeknek esetről esetre mi az értelme. E vallásban nincsenek szentek, de vannak emberek, akik az igaz, a helyes cselekedetet gyakorolják.
A munkám egy tudós munkája volt. És egy tudósnak nem dolga, hogy arról beszéljen, amit nem értett meg teljesen. Ha van valami, amit nem értettem, az a Jóisten. Mint tudósnak erről nekem nem szabad, nem lehet beszélni. De most a dolog lényegéhez akarok hozzászólni. Jó azt hinni, hogy van egy gondviselő Isten, valaki, aki mindenütt ott van, aki mindennek, még annak is, ami úgy látszik, teljesen értelmetlen és kegyetlen, valamilyen módon értelmet ad, aki az embert támogatja, s akinek a birodalmába halhatatlanul bejuthatunk. Én pontosan olyan jól tudom, hogy ezt jó lenne hinni, mint az emberek milliárdjai. Én pontosan két dologban hiszek, és ez a kettő bizonyos szempontból ellentétes. Mindenekelőtt az értelemben, a tudásban, a tudás korlátlan növekedésében. Abban hiszek, hogy a tudás jó, hogy a tudást mindenki mással együtt és titoktartás nélkül művelni kell, mert ez az, ami megkülönbözteti az embert a többi élőlénytől. Ebben abszolút módon hiszek. A másik: érzelmeim is vannak. De attól, hogy valamiről tudom, hogy jó, még nem érzem, hogy jó, vagy ha tudom, hogy tilos, még kívánhatom. Az érzelmeket, amelyekre az életemet tervezem, amikor előre látom, hogy mi lehet, mi nem lehet, merre kellene igyekeznem, milyen irányba nem szabad elhanyagolni. Helytelen a puritán gondolkodás, helytelen azt mondani: az ész ezt mondja, tehát ezt kell, hogy tegyem. De az érzelemnek sem szabad befolyásolni az ember eszét. Az, hogy jó volna hinni, hogy örök megnyugvás lenne hinni, az nem ok arra, hogy higgyek. Mert nagy a tévedés lehetősége, és sok a helytelen idea. És akkor elvész az ész, az értelem. Másrészt viszont az ész, az értelem nem szabad hogy parancsoljon az egész lényemnek: ez a helyes, ezt kell tenned! Meg kell alaposan gondolni, hogy mi az, amit tényleg akarok, amit el akarok érni. Az ész egyik eredménye kellene, hogy harmóniát teremtsen magamon belül. Én azt mondhatom, hogyha ezt a problémát megoldom, hát Nobel*-díjat kapok. Ez nem érv! Ha engem egy probléma érdekel, akkor igazán érdekel. És ha érdekel, dolgozom rajta, ha pedig nagyon érdekel, akkor még jobban fogok rajta dolgozni. Szükséges, hogy harmónia legyen az érzések között, és az érzés meg az ész között. Szükséges, hogy teljes ember legyek. De ez csak ész alapján egyedül nem megy! Világos, hogy az embernek két pólusa van: az agya és a szíve. Ez valami, amit még a nagyapámtól hallottam."
(Teller Ede– Az atomkor – fél évszázad múltán c. könyvéből, Bp., 1991. 167-169. oldal)


 

Plakátmagány

Állandó Tag
Állandó Tag
„Én a magam rossz lelkiismeretét – csak házi használatra – valahogy így értelmezem: az ember a világegyetem legmagasabb rendű jelensége. Az tehát, hogy emberi mivoltomban élhetem végig az életemet, adósságot jelent. Úgy is mondhatnám: embernek lenni föladat.”
(Örkény István)
 

bice

Állandó Tag
Állandó Tag
Neumann János
Neumann János 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váczi körút 62. sz. házban. Jánosnak később két öccse is született: Mihály (1907) és Miklós (1911). Az édesapa Pécsről származott, és Budapesten ügyvédként dolgozott, majd a Magyar Jelzálog- és Hitelbankhoz került először főjogtanácsosi pozícióba, majd pedig a bank igazgatói székébe. János édesanyja, Margit a háztartást vezette és fiai nevelésével foglalatoskodott.
Neumann Miksa nemesi címet kapott (852/1913 P.M. sz.), és felvette a margittai előnevet, így a család minden tagja jogosulttá vált ezen előnév használatára. Miksa fia, János így lett hivatalosan margittai Neumann János. János későbbi külföldi tartózkodása idején vette fel a John von Neumann nevet, a világ nagyobbik részén ma is így ismerik.
A Neumann család ingergazdag szellemi légkört teremtett a gyermekek számára, a gyakori beszélgetések nem kizárólag tudományról zajlottak, nem volt ritka a zenei, színházi vagy irodalmi téma. A gyerekek már fiatalon németül és franciául is tanultak nevelőnőiktől. Ugyancsak mindennapos volt a vendégség a háznál, jöttek külföldiek és magyarok egyaránt. A hazai szellemi elit prominens képviselői is tiszteletüket tették Neumannéknál, például a budapesti tudományegyetem elméleti fizikai intézetének igazgatója.
János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve, a francia, és a német nyelvek mellé megtanulta a latint és az ógörögöt, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt

Munkássága sokrétü többek között

-a játékelmélet.

Ő volt az, aki megtervezte a számitógépet és mi talán ezt ma már nem is tudjuk , vagy elfelejtettük.
Ne felejtkezzünk meg ezekről a hihetetlenül okos, értelmes emberekről, legyünk büszkék rájuk.
 
N

Naska

Vendég
A szövegkirály


308.jpg


G. Dénes György,
vagy ahogy Pest nevezte Őt, Zsüti a legfényesebb szövegíróik egyike volt. Munkásságáért Kossuth-díjat kapott.
Az első világháború alatt, 1915. június 10-én született Budapesten. Eredeti neve Guttman György volt. Karády Katalin, akinek a Hamvadó cigarettavég c. slágerét írta nevezte el Zsütinek, mondván, hogy a Guti becenév franciásan így ejtendő. Karádynak ebben nem volt igaza, de a becenév rajta maradt. Zsidó származása ellenére a Fasori Evengélikus Gimnáziumba járt, majd tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián folytatta. Életének színtere az Andrássy úti Japán kávéház volt, ahol barátjával, Rejtő Jenővel, és más bohémekkel kártyázott, sakkozott. A budapesti kabarék és varieték háziszerzője volt. A második világháború ideje alatt bujkálni kényszerült, a "Japánban" és az utcán élt. Később mégis elkapták, és munkaszolgálatra vitték.
Az ötvenes években szövegeit osztályidegennek titulálták. Így kapta egyszer azt a kétes dicséretet egy sikeres dala kapcsán a kor egyik tájékozatlan kultúrpolitikusától: - Bravó, G. Dénes Elvtárs! csak mutass meg a Zsütiknek, hogy milyen a szocialista dalszöveg-írás :)
Imádta az életet és a lóversenyt. Büszkén mesélte, hogy naponta az Intercontinentálba jár ebédelni, a történeteiért cserében bérletet kapott a legelegánsabb étterembe.
A hatvanas években érdeklődése a musical felé fordult. Többek között Ő írta a My Fair Lady és a Hello, Dolly magyar dalszövegeit.
Már életében legenda lett, és ez a legenda halálában is tovább él.

G. Dénes György, Antal Imre
Zsüti élete slágerekben
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, hogy ezzel is találkozhattam! Igaz, én nem vagyok sem zsidó, sem cigány, csak érdekelnek más kultúrák is, ezért utálom, ha zsidóznak vagy cigányoznak.
....
Szerintem nagyon hosszú a sor, akikre büszkék vagyunk, hamarjában eszembe jutottak: Steindl Imre, Vass István, Réz Ádám, Kormos István, Konrád György, gondolom, Szentkuthy...
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
<table style="border-collapse: collapse;" id="AutoNumber1" border="0" bordercolor="#111111" cellpadding="0" cellspacing="0" width="70%"><tbody><tr><td width="100%">SÁRKÖZI GYÖRGY

Nincs még egy költő, akinek sorsa olyan kísértetiesen idézné a személyes magatartástól független ellenállhatatlan erők okozta sorstragédiát, mint Sárközi Györgyé, aki hívő és áhítatos katolikus volt, tudatát és erkölcsi magatartását a magyar lét határozta meg, a népi irodalom politikai és művészeti vezére volt, életét tette a magyar szegényparasztság felszabadítására, amelynek életérzésével és gondjaival lelke egészével azonosult - és üldözött zsidóként halt meg 46 éves korában végelgyengülésben egy fasiszta haláltáborban.


Vasúti kistisztviselő fia. Iskoláit Vácott és Budapesten végezte. Rövid ideig a Zeneakadémia növendéke volt, majd filozófiai tanulmányokat folytatott. 1917-ben jelentkezett a Nyugatban, amelynek aztán állandó munkatársa lett. 1919-től 1938-ig az Atheneum könyvkiadónál mint lektor dolgozott. 1927-ben részt vett a Pandora c. irodalmi folyóirat szerkesztésében. Első verskötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Az induló Sárközi György a nagy összhang költője: természet, világmindenség, angyalokkal telt túlvilág harmonikus rendben veszi körül a mindezt áhítatosan tudomásul vevő lelket. Lényege az egyértelmű jó és az egyértelmű rossz szüntelen harca; és a jó végső győzelmének reménye: mintha Szent Ágoston igéinek modernné fogalmazott költői változata volna. A kezdetben vallásos áhítat és szépségkultusz mámorában élő, a körülvevő társadalmi valósággal szinte kapcsolatot sem tartó költő, később kezd érzékenyen aggódni a világért. Körülnéz az országban, és költői stílusát szinte megtagadva, váratlanul naturalista novellákat ír; ezek jelennek majd meg egységes kötetben Szilveszter című könyvében. Közben - talán k i s s é menekülésül is - fordít, főleg német és olasz verseket, többek közt egy egész kötetnyi Petrarcát. Ezek a klasszikus költők és a népélet iránti izgalomban felfedezett népköltészet formálja későbbi költői kifejezésmódját. A szabad versek helyét egyre inkább majd rímes, sőt népdalszerű formák foglalják el. Egyelőre azonban fontosabb az ország való életének tüzetes feltárása.
<center><table style="border-collapse: collapse;" id="AutoNumber3" border="0" bordercolor="#111111" cellpadding="0" cellspacing="0" width="70%"><tbody><tr><td width="33%">
higyj.jpg


</td><td width="33%">
oldott.jpg


</td><td width="34%">
szilveszter.jpg


</td><td width="34%">
valogat.jpg


</td><td width="34%">
versei.jpg


</td><td width="34%">
viola.jpg


</td></tr></tbody></table></center>
1935-38 között a Válasz c. folyóiratot szerkesztője. Ő indította el a falu kutató írók Magyarország felfedezése c. szociográfiai könyvsorozatát. 1936-ban feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc leányát. A népi írók mozgalmának egyik vezetője, jelentős szerepe volt a Márciusi Front szervezésében és vezetésében, antifasiszta jellegének kialakításában. Közben ír egy érdekes történelmi regényt, a Mint oldott kévét, amely az 1848-as szabadságharc katolikus paphősének, Mednyánszky Cézárnak hitrendüléséről, lelki válságairól szólva, igen jól jelzi, hogy Sárközi is egyre nehezebben tartja egységben vallásos áhítatát és szociális problémáit. Ír egy érdekes drámát is Dózsáról (Dózsa). Túlfantáziált történelemtorzítás, valójában az akkor napirenden levő földkérdésről szól. Ír egy magánéletregényt is, a Violát, amely megint a naturalizmus vonzásáról tanúskodik, majd hirtelen újratámad lírája. De ekkorra már itt a világégés, itt van a világfaló fasizmus, már a népiek is eltávolodnak egymástól, ki jobb-, ki bal felé. Sárközi végső, életében megjelent verseskötetének ez a címe: Higgy a csodában!. Hangja egyszerűbb lett, formavilága dallamosabb, de életérzése komor... már csak a csodában hisz. De még mint műfordító két remekművet ad az irodalomnak: a Faust első részét és Thomas Mann József és testvéreinek első két kötetét. Azután mindent eláraszt a világszörnyűség. 1944 tavaszán a fasiszták elhurcolták és a balfi munkatáborban éhen halt. Végső, talán legmélyebb versei csak halála után, a felszabadulás idején jelentek meg. Azóta több ízben

</td></tr></tbody></table>
 

guriga1964

Állandó Tag
Állandó Tag
Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója volt. Mivel a színházakat a pénz akkor sem vetette fel, kénytelen volt gyakorlatot szerezni abban, hogyan szerelje le a fizetésemelésért kuncsorgó művészeit.

Raksányi Gellértről, a népszerű Kutyuról mesélték, hogy egyszer összeszedve minden bátorságát bekopogtatott Major irodájába. Major csak ránézett az arcára, már tudta, mit akar.
-Major elvtárs, azért jöttem...
Mire Major "sírva" a nyakába borult, és csak ennyit mondott:
-Tudom, Kutyukám, már én is tudom: meghalt Beloianisz elvtárs.
Mit mondhatott erre Raksányi Gellért? Ránézett bánatos szemekkel Majorra, és kifordult az ajtón. :)

De Suka Sándor sem járt jobban. Egy emlékezetes sikere után úgy gondolta, hogy fizetésemelést kér. Megpróbálkozott a lehetetlennel. Jó jel volt, hogy Kovács Alice, Major legendás titkárnője, azonnal bejelentette, és Major mosolyogva fogadta.
-Mi járatban Suka elvtárs?-kérdezte a fiatal színészt.
-Igazgató elvtárs, mint ahogy tudja, jelentős sikerem van, a kritikák is csupa jót írtak rólam, szeretnék fizetésemelést kérni.
-Sajnos, Suka elvtárs, nem tehetem, egy fillérünk sincs, épp most tervezem át a költségvetést.
Suka összedte minden bátorságát:
-Major elvtárs, most születik a gyerekem, a feleségem utolsó hónapos várandós.
- Csak gratulálni tudok hozzá, de pénzt nem adhatok.
- Major elvtárs, legalább mondjon valami biztatót!
Mire Major elmosolyodott, és felkiáltott!
-Azt lehet! Hajrá, Suka! :)

A filmgyárban ebédidő és minden asztalnál telt ház csak Latinovits asztalánál volt hely, Major odalépett és megkérdezte szabad-e a hely, a válasz nem maradt el:
-Nem látja, hogy itt egy ember eszik?
 

róozó

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemrég egy kereskedelmi csatorna dalversenyén elhangzott a Hulló falevelek (Autumn leaves) című örökzöld. Az énekes külföldi előadó elődjét jelölte meg forrásként, szerencsére az egyik zsűritag korrigált: ez bizony Kozma József szerzeménye.
Ki volt Kozma József? Magyar származású világhírű zeneszerző, „Sanzonkirály”.


Zenei tehetsége korán kibontakozott. Középiskolai tanulmányait követően a Zeneakadémián (Ferencsik Jánossal) Weiner Leótól tanult zeneszerzést. Alig múlt húsz éves, mikor kinevezték az Operaház segédkarmesterének és korrepetitorának. 1928-ban a berlini Operaház ösztöndíjas karmestere. Csatlakozott az akkor még szabad szellemű Berlin pezsgő művészeti életéhez. Közeli barátság fűzte Bertolt Brechthez, Moholy Nagy Lászlóhoz, a Bauhaus csoport tagjaihoz. És itt ismerkedett meg Friedman Endre Ernővel, - a később Robert Capa néven népszerű fotóművésszel -. 1933-ban a fasizálódó Németországból Kozma József Párizsba költözött. Az első évek nehézségei után kapcsolatban került a korszak szürrealista alkotóival, valamint a körükhöz tartozó Jacques Prévert (Franciaország, 1900-1977.) költővel, akinek sok versét zenésítette sanzonná, filmzenévé. Így térhetünk vissza a Hulló falevelekhez, amelyet 1945-ben Yves Mondand énekelt először, majd 1946-ban a Marcel Carné által rendezett Éjszaka kapui című film dalaként csendült föl. (Forgatókönyv: Prévert, filmzene: Kozma József). Innen már megállíthatatlan a sanzon napjainkig tartó világsikere. Műsorára tűzte: Juliette Greco, Edit Piaf, Nat King Cole, Keith Jarrett, Keith Jarrett, Miles Davis, Ella Fitzgerald, Frank Sinatra, Eva Cassidy, legutóbb Bocellitől hallottam. Számtalan dzsessz feldolgozásban szerepel a Hulló falevelek motívuma. Magyarul Zsolnai Hédi és Ferrari Violetta előadásában a legismertebb.

Sándor Anna nyomán
 
Oldal tetejére