Magyarok, akikre büszkék lehetünk

najahuha

Állandó Tag
Állandó Tag
.

VICTOR VASARELY----Vásárhelyi Győző

117422-004-B6336901.jpg


(Pécs, 1908. április 9., – Párizs, 1997. március 15.) magyar festő, az op-art jelentős képviselője.

Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art" legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak".

1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem mindent ismert az absztrakt művészet területén is. Nyilván egzisztenciális okok is intették arra, hogy az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozzon alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal.

vasarely-victor-feny-2602606.jpg


70.jpg


Pécsi születésüként a városban MÚZEUMA van.
 

najahuha

Állandó Tag
Állandó Tag
-.


AMERIGO TOT -----Tóth Imre

amerigo_tot.jpg

(1909. szepmtember 27. - 1984. december . 13.) magyar szobrászművész.
Fehérvárcsurgón
született, majd 1926 és 1928 között Budapesten tanult Helbing Ferenc és Leszkovszky György tanítványaként. Később csatlakozott Moholy-Nagy László Bauhaus mozgalmához Németországban.http://hu.wikipedia.org/wiki/Németország 1933-ban költözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte.

Amerigo.jpg



http://hu.wikipedia.org/wiki/Fehérvárcsurgó
 

buba7712

Állandó Tag
Állandó Tag
Én büszke vagyok..

Úgy 10 éve hagytam el végleg Magyarországot a jobb élet reményében..
Olaszországba költöztem ahol azóta már saját családom van.2006 novemberében megkaptam az olaszm állampolgárságot,mire az akkori főnököm gúnyosan megjegyezte... " Na mostmár olasz állampolgár vagy "
Mire én csak ennyit mondtam:
" Nem,az csak papír,én magyar vagyok és az is maradok amíg élek! "
Hiányzik kis hazám,minden évben legalább 1-szer hazamegyek,tervbe van véve idén is...
A Balcsira mennék,remélem,nem esznek majd meg a szunyik ;)
 

najahuha

Állandó Tag
Állandó Tag
Lovász László kapta a Kiotó-díjat

Az MTA rendes tagjának, Lovász László matematikus professzornak ítélték a nemzetközi tudományos-kulturális élet egyik legjelentősebb elismerését, a japán Nobel-díjként is emlegetett Kiotó-díjat. Az indokolás szerint a magyar tudós a matematika különböző ágai közötti kapcsolat megteremtéséért, valamint munkásságának a matematikára épülő tudományterületekre gyakorolt hatásáért részesült a kitüntetésben.


RTEmagicC_49b73de615.jpg.jpg




A díjat minden évben három kategóriában - Fejlett Technológia, Alaptudományok, valamint a Művészetek és Filozófia- osztja ki a vezető japán tudósokból álló bizottság. Lovász Lászlónak az Alaptudományok kategóriájában a Matematika területén ítélték oda a díjat. Az értékelés alapján Shinya Yamanaka a Fejlett Technológia Biotechnológia és Orvosi Technológia elnevezésű területén alkotott maradandót, William Kentridge munkásságát pedig a Művészetek és Filozófia kategória Alkotóművészet területén ismerték el.
A zsűri méltatása szerint Lovász László akadémikus, az ELTE egyetemi tanára „a diszkrét struktúrák területén végzett kutatásaival kapcsolatot teremtett a matematika különböző ágai között, amely a matematikára épülő tudományterületek széles skálájára gyakorolt jelentős hatást. Eredményei kiemelkedő módon járultak hozzá a matematikai elméleti és technológiai alkalmazásához.”
A korábbi díjazottak között olyan világszerte ismert és meghatározó tudósok és művészek találhatóak, mint például André Weil matematikus, Noam Chomsky nyelvész, Andzrej Wajda filmrendező, Kálmán Rudolf Emil mérnök és Ligeti György zeneszerző.
RTEmagicC_d410992aeb.jpg.jpg
A Kiotó-díjat 1984-ben alapította Kazuo Inamori, a japán Kyocera-konszern létrehozója. A japán mérnök a kitüntetés alapításakor papírra vetett szavai szerint „a díjazottak olyan emberek lesznek majd, akiknek az eredményei jelentősen hozzájárulnak az emberiség kulturális, tudományos és lelki fejlődéséhez.”
Az elismerésben részesülők neveit június 18-án hirdette ki a Kyocera vezetősége. A kitüntetéssel járó 50 millió yenes, vagyis körülbelül 126 millió forintos pénzdíjat és egy 20 karátos aranymedált novemberben, ünnepélyes keretek között adják majd át Kiotóban.
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Régi magyar nagyasszonyok

Kanizsai Orsolya


( 1523. - Sárvár, 1571. márc. 2. és máj. 2. között)
Kanizsai László és Drágffy Anna leánya. Apja halála után Szapolyai János 1532-ben fiúsította. Óriási vagyon örököseként vette feleségül 1535-ben Nádasdy Tamás, a későbbi nádor. Férje hivatali távollétei miatt sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat, amiben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonya volt, kiterjedt levelezést folytatott ismerőseivel. Zala sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állott. Házasságukból későn (1555) született egyetlen fiúk, a "fekete bég" néven ismert Ferenc. [SIZE=+2]
[/SIZE]
[SIZE=+2]Kanizsay Orsolya férjéhez, Nádasdy Tamáshoz: [/SIZE]

[1550. szeptember 4.]

Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek, mint szerelmes uramnak. Továbbá kívánnám az Kegyelmed egészségét hallanom. Mi Istennek kegyelmességéből egészségbe vagyunk mind Gáborral és Ferenccel és az többivel egyetembe, kit engedjen az hatalmas úr Isten Kegyelmednek is. Továbbá az hol Kegyelmed ír az én cédulámról, Kit Sárkány uramnak írtam volt, bizonyával nem azért írtam volt neki, hogy Kegyelmednek küldje, de ha így esett, hogy Kegyelmednek küldte meg, kell Kegyelmed előtt magamat mentenem, mert az török felől könnyű elhinnünk, kik asszonyi állatok vagyunk, minden hírt, mert az egy közbeszédként gyakran égeti az kása az szánkat meg, az tarojánn* is fújjok. Mert mit akarok Kegyelmednek ezekből írnyi, röviden ez, hogy énnekem az hatalmas istennek utánna sem apám, sem anyám, sem uram, sem fiam, sem leányom nincsen több Kegyelmednél, azért az én bolond ítéletem szerént, nem csodálom magamat, de én úgyann teszek, mint az egy ember, hogy ümmaga teszen bűnt és esmég ümmaga oldozza magát, de mind ez által könyörgök Kegyelmednek, szerelmes uramnak, hogy Kegyelmed megbocsássa, ha valami vétek ez levélbe vagyon. Továbbá Kegyelmednek egyéb újságot nem írhatok, hanem hogy ez elmúlt hetfén az törökök ismég rablának ide mifelénk, közelbe nem voltak, Bérnél, Simeg és Tadik között ment el az had, Szentgerótba hat házat égettek, azon innét egy falut is elégettek, Szentgeróttul fogva Csányig és Szentgyörgyváráig mondják, hogy rablottak, de nem az, az ki Kanizsa mellett. Az Balaton mellett mentek alá, az úr Istennek neve dicsértessék, úgy legyen, mint ű akarja, amen.
De Kegyelmed azt ne vélje, hogy az hanyagságot elhallgattam volna, mert Bérnél egy asszonyember egy igen jó török lovat foga, azt mondják, hogy ér másfél száz foréntot, Pacsodnál esmeg egy szegény asszony szabadul el kezekből és egy kópja akad kezébe és hármat ölt által az törökbe, kik azonnal meghóltak. Ne vélje Kegyelmed, hogy mi es hejába egyek az kenyeret. Az hatalmas úr Isten tartsa meg Kegyelmedet nagy békével és egészséggel és hozza meg Kegyelmedet nagy békességessen és adja ű szent felsége Kegyelmedet láthatnom békével, rövid napon és egészséggel. Datum az Kegyelmed Kapujába, Septembris 4. 1550.

Az Kegyelmed Orsikája.
Forrás: Szeretők és házastársak
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
A férj levele

Nádasdy Tamás, nádor
/Buda, 1498 ? - Egervár, 1562. jun. 2./
Apja I. Nádasdy Ferenc, anyja Enyingi Török Orsolya. Budán, majd Grazban, Bécsben, később Bologna és Róma egyetemén tanult. Hazatérése után II. Lajos kancelláriáján szolgált, 1527-ben Buda várának kapitánya. Buda elestekor (1529) Szolimán szultán fogságába esett, aki kiszolgáltatta (szept. 14.) Szapolyai János királynak, akitől - támogatása fejében - nagy birtokadományokat kapott. Később I. Ferdinánd oldalára állt. Feleségül vette Kanizsai Orsolyát, mely által óriási vagyonhoz jutott. Birtokainak központjai Léka, Csepreg, Kanizsa, Kapuvár és Sárvár voltak. 1534-ben Vas vármegye főispánja, 1537-ben Horvátország és Szlavónia bánja, 154o-ben országbíró, 1542. dec. 22-én országos főkapitány lett. Az 1547-es nagyszombati országgyülés elnöke volt. 1553-ban bárói rangot kapott. 1559-ben a pozsonyi országgyülésen nádorrá választották. Holttestét 1669-ben helyezték el a lékai sírboltban. Korának nagy műveltségű politikusa, a kultúra pártfogója, mecénása volt. Sárvár-Ujszigeten iskolát építtetett és nyomdát alapított 1537-ben, ahol támogatásával jelentek meg a ma már kincsnek számitó kiadványok. Sárvári udvarában híres humanisták éltek, köztük Dévai Biró Mátyás, Sylvester János, Melius Péter, Tinódi Sebestyén, Szegedi Kőrös Gáspár. Szabályoztatta a Gyöngyös patakot. Gondoskodott a sárvári vár erőditéséről, renováltatta a belső várat, s ő építtette a reneszánsz kaput .
[SIZE=+2]Nádasdy Tamás feleségéhez, Kanizsay Orsolyához [/SIZE]

[1554. április 15.]

Tekéntetes, nagyságos, tisztelendő és szerelmes asszony házastársom: köszönetemet és magam ajánlását. Adom tudtodra, hogy ez mai napon, délután öt és hat óra korba, király ű fölsége egész országával, az mindenható úr Istennek elvégezett akaratjából, nem az én érdememből, hanem csak az ű jó voltából és nagy irgalmas voltából Magyarországnak nándorispánjává és kunoknak bírájává tőnek, ki legyen ű szent fölségének neve dicséretire, király ű fölségének hívségére, az szegény országnak előmentére, nekem veled egyetembe üdvösségemre és tisztességemre amen. – Az többit megérted Csányi Akacius uramtul, az én atyámfiától. Húgomnak vajdáné asszonyomnak mondd szolgálatomat. Isten tartson meg nagy sok esztendeig és gyógyétson meg. Datum Pozson városából, ország gyűléséből, áprilisnek 15. napján 1554.
Az te vén Nádazsdy
Thamás Házas
Társod: Nándorispán.
Forrás: Szeretők és házastársak​
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Rigó Jancsi

A dallam csak dallam, fel kell díszíteni, hogy cigánymuzsika legyen.
A cigánysor a szelíd domboldal zöldellő hátát tarkította a falu felett. Mosolyogtak a vályogból épített, fehérre meszelt, zsuppfedeles putrik a nyárban, mintha uralkodtak volna a magasban. Nem is jószántukból kerültek fel a cigányok a domboldalra. Régen volt, mikor a karaván Pákozd alá érkezett. Ott akarták felütni sátorfájukat a falu szélén. Kapával, kaszával mentek rájuk a népek, úgy kergették fel őket a magasba. Váltig szabadkozott, esküdözött a fekete sereg vajdája, hogy ők ilyen, meg olyan becsületes, dolgos emberek, patkolókovácsok, tekenővájók, vályogvetők, azonkívül a muzsikáláshozis értenek. A feketeszakállas, bozontoshajú vajda szeme villant a cigányok felé. A karaván ebből a szemvillanásból megértette, hogy jól van na, üssünk sátrat a domb gyepén. Közel a falu, közel az erdő, nem lesz szükség semmiben.
Ide született a vajda unokája a világhírnevet szerzett Rigó Jancsi. Ötévesen már hegedűt vesz a kezébe.A tanítótól húrokat lop hozzá, amiért az esperes úr kérésére bocsánatot kér. E gesztusáért nála maradhatnak a számára nagy kincsek. Ezután órák hosszat gyakorol minden nap a szabadban: az erdő, a nádas világa hálás közönség volt. Egymásnak muzsikáltak.
10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Előfordult, hogy ő volt a szólista. A falusiaknak tetszett a csöpp prímás. A sorsa megpecsételődött. Az apja akarta tanítani, szerencsére az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tűntetett ki. A már világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarában, igaz cimbalom hordozónak. Itt kötött örök barátságot Ficsúrral, a cimbalmossal. A prímás tanította meg a lelkét adni a zenéhez: az az igazi cigánymuzsikus, aki rögtönöz, aki szabad szárnyára engedi a maga szeszélyét. Lassan-lassan megtanította a futamokra, hangszökésekre, akkordfogásokra, tremolókra és a mesterségnek ezer csínja-bínjára, ami már a művészettel határos. A dallam csak dallam, fel kell díszíteni, hogy cigánymuzsika legyen. A kotta nem elég, azt mindenki lejátszhatja. Az a művészet, amit a fej ad a kották közé.
A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott. Örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az ősi virtust: nem alázkodik meg senki előtt. Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. A lánya és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami szintén szította közöttük a tüzet. Az egyre élesedő harcban otthagyta a Koronát, elindult szerencsét próbálni: saját zenekart szervezni.
17 éves korában Szőllősgyörökön már harmadnapja vígadtak. Csak egy zenész, a prímás tudott talpon maradni. Szégyenbe hozták Jancsit a zenészei. Szabó András el akarta húzatni Borbála asszony nótáját a nevenapján. Ráparancsolt a kocsisára: hozza Kaposvárról Barcza Józsit a zenekarával együtt. A fagyos, zúzmarás éjszakában a két prímás szeme összevillant. Egyedül Ficsúr, a cimbalmos örült neki. Hiába jött a zenekar, Barcza Józsi nem ismerte a kúria gazdasszonyának nótáját. Rigó Jancsi belekezdett a nótába, a zenekar meg követte csendesen.
Hamarosan feleségül vette a kaposvári prímás lányát: Mariskát. Nem lett teljes a kibékülés. Az idős prímás egyre nehezebben viselte veje népszerűségét. Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Mostmár vele tartott Ficsúr és a zenekar gordonkása is. Két hónappal azután, hogy elhagyták Kaposvárt már Budapesten az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszanak. A bejárat fölött a felirat: Grand Café. Alatta pedig: pákozdi Rigó Jancsi és zenekara muzsikál.
Mariska hiába írt levelet a szüleinek: nézzék, hallgassák meg őket. Ficsúr kérésére a zenekar fekete, selyemkihajtásos kabátban és fekete nadrágban játszik. Az ingük ragyogó fehér és ki van keményítve. Jancsi ekkor már hódította a női szíveket különösen akkor, amikor azokat a szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat csalta ki a hegedűből. Nem volt válasz a levélre. Egy évvel a megírása után Mariska egyedül ment haza a szüleihez: Rigó Jancsi és zenekara Londonba utazott.
Párizs következett. A Restaurant Paillardban felcsendült a Fekete szem éjszakája és megszületett a legenda, amiről azóta is beszélnek. Bihary János után egy másik magyar cigányprímás is megtalálta a maga hercegnőjét … Sütemény csak ez utóbbiból süttetett.
A világhírű cigányprímás Pákozdon született 1858. augusztus 23-án. Minden évben e naphoz közel Rigó Jancsi Fesztivállal adózunk emlékének.
Clara Ward és Rigó Jancsi 1905-ben:

200px-Clara_Ward_Post_Card2.jpg




Forrás: Pákozd honlapja
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kőrösi Csoma Sándor

Juhász Gyula
Ének Kőrösi Csomáról

Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az őshazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
Ott rótta a betűket és kereste
Puszták homokján vérei nyomát,
Meglátogatta ínség, balszerencse,
De ő csak várt és vándorolt tovább.
A régi hon új fényre földerült már,
De ő nem tudta, ő a múltba ment,
A hegyre tartott, hol örök derű vár
És egyre telt, csak telt a pergament.
Az indiai herceg lőn a társa,
A szent királyfi, a nagy nyugalom,
Úgy nézett vissza a letűnt világra,
Mint ősszel a tavaszra a falomb.
És ahogy egyre gyűltek ráncra ráncok
És gyászra gyászok, ő békélve már
A homokórát nézte, mely az átok
Percét számlálja, míg minden lejár.
Az őshazát nem lelte és az újat
Nem látta többé, nincs már vigasza.
Öreg magyar, örök magyar, ki tudja,
Nem egy hazánk van-e: örök haza?
1923
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Hadik András

Huszárcsíny

.... " A hétéves háborúban (1756-63), melyben Szilézia birtokáért csapott össze Mária Terézia és II. Frigyes porosz király, számos huszárcsínyt hajtott végre: Neisse ostromlott várába az ostromgyűrűn áttörve 400 katonát vitt be; majd Frankenstein mellett 350 huszárral megfutamított egy porosz ezredet. Németalföldön Antwerpen ostrománál jeleskedett. Amikor 1757-ben a kolini csatában az osztrák seregek megverték II. Frigyes porosz király csapatait, Hadikot a védtelenül hagyott Berlin ellen küldték.

Hadik 1757. október 11-én indult minden idők leghíresebb huszárcsínyére. 3500 főt számláló seregével napi 25 kilométert megtéve 16-ára ért dél felől Berlin alá. Útközben minden szálláshelyén azt terjesztette: csak biztosítás a feladata. Egy huszárosztályt Beeskowba küldött a visszavonulási út védelmére, majd a kapuk előtt széthúzta egységeit, hogy többnek látsszanak, és hadikövetet küldött a városba, 300 ezer tallér követeléssel. Ezt elutasították, mivel a poroszok el sem tudták képzelni, hogy nagyobb ellenséges erők Berlinig juthatnak. Ekkor Hadik négy ágyúval szétlőtte, majd csapatai nagyobb részével megrohanta a sziléziai kaput. Az összegyűlt védőket szétverték, és behatoltak a városba. Közben huszárjai a kottbusi kaput is elfoglalták. Hadik újabb követe pedig már 600 ezer talléros sarcot követelt. A porosz csapatok Spandauba menekültek, a királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kért a városnak kíméletet. A város tanácsa megjelent Hadik előtt, és megígérte, hogy fizet - nyolc óra alatt 235 ezer tallért szedtek össze. A magyarokat ekkor már bekerítés fenyegette, mivel Frigyes is hírt kapott a csapatmozgásról, és ellenlépéseket tett. ..."
Forrás: Múlt-kor / Itt a teljes cikk is olvasható
 

Béla bá

Állandó Tag
Állandó Tag
Thury György (1519-1571), végvári vitéz, várkapitány, kiváló bajvívó, aki több, mint 500, életre-halálra szóló párbajban győzedelmeskedett (összehasonlításképp: a legnagyobb szamuráj harcosok is csak 80-90 győzelmet arattak)!

Dicsőség a Hősöknek!
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
VENUS 78: Koppány...
Először is nem ismerik, hogy ki volt Koppány? Ő Botond fia volt, Botond pedig Zsolt (Solt) egyik fia. Zsolt (892-955) Árpád legifjabb -második feleségétől, Eperjestől született- fia volt, Ő Árpád utáni fejedelemként regnált.
Koppányt 998.-ban végezték ki Veszprémben, Vecelinék, Gizella idegen "lovagjai". A két kisfia is jelen volt..
Koppány tehát az Árpádház tagja. Négyfelé vágott testdarabjait Sarolt -aki felháborodott ezen- Vajkhoz berohanva összeszedette. Vajk Piroska nevű testvére fehér lovat áldozott Koppányért..
Mi a bűne Koppánynak? Egyszerű a válasz: ragaszkodott ősvallásunkhoz, melyet a Jézus alapított (Urukban) és ez az egyistenhiten és érdeknélkűli szereteteten alapul..Koppányt nem győzték meg arról, hogy az érdekelvű római vallást ( finoman: azzá alakított uruki, azaz jézusi vallást) felkell venni eleinknek..pedig még a kvedlinburgi értekezleten is jelen volt. Ősvallásunkat azért nem ismerjük ma, mert elhallgatták, és relikviáit, továbbá a Mani Bibliát elégették..
 

Helian

Állandó Tag
Állandó Tag
"Kiállítás Erkel Ferenc életéről Szófiában

2010. november 14. 17:47


Emlékkiállítás nyílik Erkel Ferenc (1810-1893) életéről és munkásságáról a magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából kedden Szófiában, a Magyar Intézetben. A tárlat megnyitóján a szerző operáiból Rada Toteva bolgár szoprán ad elő áriákat.

31046erkel.jpg


A bolgár fővárosban január közepéig látható kiállítás Erkel Ferenc szülővárosából, Gyuláról érkezik Szófiába, anyagát a Corvin János Múzeum állította össze - mondta el Dimitrov Györgyi, az intézet vezetője. A mintegy 25 tablón családi fotók, dokumentumok, kották és szövegkönyvek mellett színpadi képek is láthatók többek között a Bánk bán, a Hunyadi László, a Bátori Mária és a Dózsa György című operákból - tette hozzá.

A kiállítás megnyitóján Erkel operáiból Rada Toteva szoprán énekel részleteket, s egy áriát magyarul ad majd elő - árulta el Dimitrov Györgyi, megjegyezve, hogy a hazájában ismert és népszerű énekesnő szinte házi művésznek számít a magyar intézetben, nemrégiben Kálmán Imre-operettekből adott nagy sikerű estet.

Rada Toteva a szófiai Új Bolgár Egyetem operaénekesi szakán végzett, több versenyen díjazták teljesítményét. Rendszeresen fellép a szófiai és a Veliko Tirnovó-i operettszínházban, valamint a várnai, a burgaszi és blagoevgrádi operában. Repertoárján szerepel például Despina alakja a Cosi fan tutte és Barbarina szerepe a Figaro házassága című operákban, de énekel a Macskák című musicalben, valamint Johann Strauss és Kálmán Imre operettjeiben."
 

nyilasmihaly

Állandó Tag
Állandó Tag
Nobel-dijasok listajat kiegeszitve Kertesz Imrevel, aki 2002-ben kapott Irodalmi Nobel-dijat a Sorstalansag c. regenyeert.

Kár Magyarnak titulálni egy olyan embert aki nyíltan kijelentette hogy semmilyen közösséget nem tud és akar vállalni a Magyarsággal, továbbá nincs Magyar identitása. Ő beszél és ért Magyarul, de jobban érzi magát abban a Németországban, ahonnan a náci eszmék származnak. Most mondjam azt hogy ő egy igazi Magyar ember? Bocs de erre nem vagyok képes. Legyen rá büszke Németország.
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Dankó Pista

A Nótakirály


Születésének helyéről maga is rejtélyesen nyilatkozik önéletrajzában, amelynek megírására Gárdonyi Géza kérte. Így fogalmaz: „Születésemre vonatkozólag legjobb lenne, ha a helyet nem említenéd, hanem így írnád: Született ott, ahol szív nem terem. Mindenki tudni fogja, hogy hol születtem."
Hegedülni az országos hírű Erdélyi Náci tanította – két hónapig. A legnagyobb gyereknek korán munka után kellett néznie, vályogvetéssel kereste a krajcárokat.
Dankó bandája muzsikált Joó Ferenc arcképfestő tanyájában is. A 17 éves, kékszemű cigánylegény itt szeretett bele a gazda 13 esztendős Ilonka leányába, akinek persze nem ilyen jöttment vőlegényt szántak. Három esztendei vágyódás után hiába kérte meg a lány kezét Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány (a betyárvilág híres csendbiztosa), a leendő após mindkettejüket kizavarta a birtokról. Ilonka azonban a kapuban egy szál rózsát adott Pista kezébe.
Ő az egyetlen a népies műzenében, akinek alakját írók, költők sora örökítette meg. Már életében irodalmi személyiséggé nőtt: Ady, Juhász Gyula versben szólt hozzá, Móra, Tömörkény, Rákosi Viktor írásainak szereplőjévé avatta, Gárdonyi József (az Egri csillagok szerzőjének fia) regényes életrajzát írta meg. Életéről Jávor Pál főszereplésével készült el 1940-ben a kétszázadik magyar hangosfilm.


"Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!..." / Ady Endre /
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Báró Eötvös József levele fiához...

...Eötvös Lorándhoz
"Szent-Tornya, 1866. március 28.)
Szt. Tornya, 28/3 866.
Kedves fiam !
Feltettem magamban, hogy a rövid idõt, melyet magamnak pihenésre engedek, egészen magamnak szentelem, s nem törõdve közügyekkel, kizárólag magamnak élek. Minden érdekek között, melyek az élethez kötnek, legalább személyes érdekeim között a Te jövõd a legfontosabb. Közelgõ öregkorom nyugalma s családunk jövõje ettõl függ, s így ha kevésbé szeretnélek is, természetes, hogy mindenekfelett evvel foglalkoztam. Gondolkoztam többször és sokáig kívánatodról, melyet részint Bethlen közlésébõl, részint egyes szavaidból ismerek, s ha határozatomat, mellyel azt megtagadom most, nem helyesled is, legalább arról, reménylem, meg vagy gyõzõdve, hogy nem szeszély vagy önzõ tekintetek, hanem egyedül azon meggyõzõdés bír e határozatra, hogy amit kívánsz, nem fekszik érdekedben.
Mindég nyíltan szóltam veled, s így tudod, hogy vagyon tekintetében kilátásaid nem fényesek. A pálya, melyen jártam, nem az, mely gazdagsághoz vezet, s még azon esetben is, ha - mihez most nagyobb kilátás van, mint valaha - magasabb hivatalba lépek, pillanatnyi helyzetünk fényesebb lesz, de a Ti örökségtek azért nagyobbá nem válik, s habár mérsékelt igények mellett mindennapi kenyeredrõl aggódni nem leszel is kénytelen, kellemes állást csak saját fáradságod által szerezhetsz. Én ehhez nem adhatok mást, mint nevet, mely tiszta most, s ha isten segít, talán fényes lesz, de annak, ki ezt örökli, sem kényelmet, sem fényes állást nem biztosít. - Ismerlek, s ezért tudom, Te soha nem fogsz vádolni ezért, mert családi érdekeimet elhanyagolva életemet magasabb céloknak szentelém, de én magam csak akkor nyugtathatom meg magamat, ha látom, hogy az, mit vagyonotok elhanyagolásával szereztem nektek, hasznotokra volt. "
Forrás: Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az első magyar orvosnő

http://mindenamierdekel.blogspot.com/2009/06/hugonnay-vilma.htmlHugonnai Vilma: Nagytétény, 1847. szeptember 30.- Budapest, 1922. március 25.

A grófi család ötödik gyermekeként született. Nevelése grófkisasszonyhoz méltó volt, s amikor befejezte leányiskolai tanulmányait, 18 éves korában férjhez ment, és három gyermeknek adott életet. Sokat olvasott és képezte magát, de amikor a fia 6 éves lett, anyósa a gyerek tanítását is kivette a kezéből. A férje pedig nem értette, miért nem elégedett a felesége a hagyományos nemesasszony-szereppel. 1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán már hölgyek is tanulhatnak, így családja hozzájárulásával - de anyagi segítsége nélkül - 1872-ben beiratkozott, majd 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Családi ékszereiből fedezte hat éves tanulmányai költségeit, és pénzügyi megfontolások miatt lett vegetariánus.Ezután Zürichben, a sebészeti klinikán dolgozott. Az ottani kedvező ajánlatokat elhárítva 1880-ban hazatért. Svájci diplomájának elismeréséért 1883 májusában a budapesti Tudományegyetemhez fordult, de kérelmét a fennálló jogszabályokra hivatkozva elutasították. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyan magánlevélben bíztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, a hatóságok nem tesznek ellene kifogást, a jogi akadályok miatt erre azonban nem nyílt lehetősége. Közel tíz éves szülésznői gyakorlat után érdeklődése kifejezetten a szakirodalom és az orvosi elméleti kérdések felé orientálódott. Amikor először - 1895-ben - meghozták azt a rendeletet, hogy a nők is szerezhetnek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést, máris folyamodott diplomája elismeréséért, de az orvoskar elutasította, s ő csak egy évvel később próbálkozott ismét. Végül néhány vizsga letétele után 1897. május 14-én sikerült neki, és Budapesten - mint első magyar doktornőt - orvosdoktorrá avatták.
Nagy híve volt a böjtölésnek. A nő mint háziorvos című, 1907-ben megjelent munkájában így ír:
„Az időleges böjtölés, amely körülbelül egy napig tart, még egyéb különös előnyökkel is jár. A gyomornak teljes kiürülése a szív megerősödését okozza, mert az emésztő szervekből való felszívódás csökken és kevesebb tápanyag kerül a vérbe. Hány emésztési zavarban szenvedő túlkövér, ideges és nehézkes emberen segíthetne az ilyen böjtölés! … Mozgékonyabb, szellemileg frissebb lesz az ember, sőt vidámis.”
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben, már 67 évesen Hugonnai Vilma elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában érdemei elismeréséért katonai kitüntetést kapott.
Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című könyvében állított neki emléket.
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az angol beteg

Almásy László Ede: [1895. augusztus 22. Borostyánkő-1951. március 22. Salzburg] autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező

almasy.jpg
Magyar nemesi, de nem grófi család sarjaként látta meg a napvilágot Borostyánkőn, (ma Bernstein, Ausztria) 1895. augusztus 22-én. Gyermekkorától kezdve szenvedélyesen érdeklődött a gépkocsik és a repülőgépek iránt. Tanulmányait Kőszegen kezdte, majd egy londoni magániskolában folytatta 1909-1913 között. Első pilótajogosítványát 1912-ben szerezte meg, két évvel később itthon, saját összeállítású gépével sikeres repülést hajtott végre.

Az első világháborúban hadipilótaként szolgált, többször kitüntették. A húszas években már neves autóversenyzőként tartották számon, egyidejűleg a grazi Steyr Werke kereskedelmi képviselője is volt Szombathelyen. Túrakocsival elsőként hajtott 1926-ban a Nílus mentén Szudánba, majd gyára érdekeit képviselte Egyiptomban, és megbízásból több szudáni motorizált szafarit is vezetett. Első hosszabb expedíciója 1929-ben volt, s ez a kalandos autóút jelentette számára a sivatagi szerelem kezdetét.
almasy1.jpg
A harmincas években több hosszú távú, nemzetközi autós expedíciót szervezett a Líbiai-sivatagba, és felderítés céljára elsőként használt könnyű sportrepülőgépet, és bekapcsolódott az elveszett kincses oázis, a Zarzura kutatásába is. 1931-ben azonban gróf Zichy Nándorral útban Egyiptom felé repülőgépével Szíriában viharba került és lezuhant. Az egyiptomi polgári repülés létrehozásában is jelentős szerepet játszott, mert 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. Ugyanebben az évben szervezett expedíciójának szervezésében a fiatal angol arisztokrata Sir Robert Clayton East-Clayton volt segítségére, és együtt keresték meg a sivatag belsejében rejlő Gilf Kebir (Nagy Fal) területét. Az expedíció során a felderítésre használt sportrepülőgépnek köszönhetően sikerült nekik a titokzatos völgyek közül kettő helyzetét meghatározni.

1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából.
almasy2.jpg
1949-ben harmadmagával egy vitorlázó repülőgépet vontatott Párizsból Kairóba, s útjukkal távolsági világrekordot állítottak fel. Almásy támogatója és társa, Sir Clayton tragikus hirtelenséggel elhunyt, ám felesége, Lady Dorothy Clayton férje emlékére expedíciót szervezett a sivatagba.
A II. világháború előestéjén Almásynak - mint gyanús személynek - távoznia kellett a sivatagból, és hiába ajánlotta fel szolgálatait előbb az angoloknak majd az olaszoknak, vissza kellett térnie Budapestre. Akkor már nemzetközi hírű sivatagi szakértő volt, ezért - a magyar légierő tartalékos főhadnagyaként - 1940-ben a német hadsereghez vezényelték, és sivatagi felderítőként több sikeres titkos akciót hajtott végre.
A háború után Budapesten letartóztatták, majd a fogházban kegyetlen körülmények között elviselt hónapok után a Népbíróság felmentette a háborús bűnök vádja alól. 1947-ben visszatérhetett Egyiptomba, ahol folytatni kívánta korábbi kutatómunkáját és repülésüggyel, valamint autóképviselettel foglalkozott.
1951-ben kinevezték a kairói Desert Institute igazgatójának, de helyét már nem foglalhatta el, mert Salzburgban - egy korábbi súlyos fertőzés következtében - 1951. március 22-én meghalt. Sírja ma a salzburgi köztemetőben található.
Emléke nem csak a magyarokban él tovább, hiszen a kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című film róla mintázott sivatagkutató főhőseként is világszerte megmarad. Nevét pedig a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Hiteles életrajzát Dr. Kubassek János írta meg, a "Szahara bűvöletében" című könyvében.
 
Oldal tetejére