Magyarok, akikre büszkék lehetünk

Maszek témája a 'Őstörténet' fórumban , 2007 Szeptember 6.

  1. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Gróf Bánffy Miklós

    Egy elfeledett ember:
    "Kora ifjúságától kezdve az irodalom, a képzőművészet és a zene érdekelte. Nagy nyelvtudása mellé mind a három művészeti ágban tudományos színvonalú műveltséget szerzett. Gazdag nyelvezetű, jó stílust csiszolt ki a maga számára, több hangszeren is játszott, a kottát ugyanolyan jól olvasta, mint a regényeket.
    Ő csinálta például Tamási Áron Ábel-regényeinek kitűnő humorú, a remekműhöz méltó színvonalú illusztrációit, és maga tarkította mulatságos képekkel kitűnő emlékirat-paródiájának, a Fortélyos Deák Boldizsár memoriáléjának ironikus-szatirikus történeteit. Amellett lelkesedett a színházművészetért is, és hamarosan igen jó szervezőnek bizonyult. Nem is találhattak alkalmasabb embert, amikor rendbe akarták hozni az állami színházak zilált pénzügyeit és kapkodó műsorpolitikáját, mint a mindenhez értő Bánffyt, aki a Nemzeti Színház és az Opera intendánsa, azaz közös főigazgatója lett. Nagyon jól végezte a dolgát, de közben még beletanult a rendezésbe és a díszlettervezésbe is.
    Már a háború előtt írt néhány drámát. Amíg közhivatalokat viselt, irodalmi műveit Kisbán Miklós álnéven adta közre, bár mindenki tudta, kit rejt a Kisbán név. Ezek a drámák sikeresek voltak, különösen a polgári közönség körében, mert - bár lényegükben családi-lélektani drámák - fanyar kritikával ábrázolják az arisztokrácia magánéletét.
    Gróf Bethlen István kormányában 1921-ben elvállalta a külügyminiszterséget, a következő évben már le is mondott.
    1926-ban a román állampolgárság mellett döntött, de ellentétben a kölcsönösen uszító magyar és román hivatalos politikával, a szomszéd népek megbékélését és megértő együttélését hirdette. Megszervezte az Erdélyi Helikon munkaközösségét és az ezzel azonos című folyóiratot. Forrás.
    A rajz csaknem olyan szenvedélye volt, mint az írás. A Helikon többségében igen jó kiadványaiból sokat illusztrált. És ha írt, a szöveget rajzokkal díszítette. Így írta előbb a Fortélyos Deák Boldizsár memoriáléját, ezt az erdélyi memoárparódiát, humoros irodalmunk egyik méltatlanul elfelejtett kis remekét. Majd belekezdett a főműbe, a nagy trilógiába, amelynek Erdélyi történet a közös címe. A három összefüggő regény (Megszámláltattál..., És híjjával találtattál...., Darabokra szaggattatol...).
    Forrás:Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka
     
  2. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    A nemzetközi hírű magyar keletkutató

    Vámbéry Ármin 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen. Az apa szegény szabómester volt, aki még fia születése előtt meghalt az 1831-es kolerajárványban. Vámbéry gyermekkora bővelkedett nélkülözésekben: gyakran kellett piócakereskedéssel, inaskodással támogatni családját, később házitanítóként tartotta fenn magát a születése óta sánta ifjú.
    A két jeles őshazakutató, Reguly Antal és Jerney János nyomdokaiba kívánt lépni, s miután Pestre került, mindent ennek elérésének rendelt alá. 1857-ben elindulhatott első törökországi útjára. A Konstantinápolyban eltöltött öt év alatt megismerkedett a szabadságharc emigránsaival, házitanító volt egy pasa családjánál, s itt kapta a Resid efendi nevet, ami becsületes urat jelent. Ekkor kezdte tudományos munkásságát: 1858-ban jelent meg német-török zsebszótára, amelyet számos nyelvészeti dolgozat követett. A Tudományos Akadémia - távollétében - 29 éves korában választotta levelező tagjai sorába. Levéltárakban kutatta a magyar múlt török emlékeit.
    Az Akadémia támogatásával 1862-ben indult a világhírnevet hozó második keleti útjára. Dervisnek öltözve jutott el Perzsia fővárosáig, Teheránig, majd inkognitóját megőrizve, egy Mekkát megjárt zarándokcsapathoz csatlakozva ért Hivába, Buharába és Szamarkandba. A mintegy 1500 kilométeres út során olyan világba nyert bepillantást, amely az európaiak számára szinte teljesen ismeretlen volt.
    1913. szeptember 15-én hunyt el Budapesten.
    A cikk a Múlt-kor történelmi portálon található, Máté István, MTI-SAB írása
    Olvasásra ajánlom: Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
     
    Bihar kedveli ezt.
  3. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Talán nem volna baj, ha tudnánk: mit akart Vámbéry Ázsiában? Hová lettek ill. miért nem jelennek meg az írásai? Nem a könyvére gondolok..
    Vámbéryről, a képzetlen (még érettségije sem volt) mégis tudós zsidó emberről - aki talán a zseni kategóriába tartozott- jól kiegészülhetnének így a megismerési lehetőségek. Ha jól emlékszem Vámbéry sánta volt és mégis sokat gyalogolt Ázsiában...ezer veszély között. Nem emlékszem: van valahol szobra?
    Mi köze volt Germanushoz?
    Ezt mondta a magyaroknak : türkök vagytok..ez ugyan nem igaz, de nemsokkal trafált mellé. és ez akkor nagy dolog volt. Hunfalvy (Hunsdorfer) éppen ekkor finnugrálósította a magyarokat. Azóta is finnugrálók...annak, aki ezt hiszi.
     
  4. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Még egyszer Dankó Pista

    Ady Endre: Dankó

    Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
    Volt az én testemnek életet adója,
    Földből élő ember az édesapám is,
    Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
    Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
    Magyar a vér is még az én ereimben.
    Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
    Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!...
    Nem tehetek róla!...

    Énrólam talán ezt eleve rendelték,
    Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
    Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
    Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!

    Énbennem csak vágy van, messze-messze szálló,
    Valami névtelen, valami borzalmas,
    Valami sóvárgó...
    Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
    Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
    Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
    Fénynek teremtődtem s árnyék lettem... árnyék...
    Nincs bennem magyar tűz - mea culpa - nincsen...

    Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten!
    Kanyargó Ér mentén... Óh, szállj csak rám, álom! -
    Lássam meg a múltat. Aranyozott szárnyon
    Borulj rám: hadd tudjak gyermekmódra sírni,
    Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni...

    Tele van a szívem... Holdas, enyhe éjjel
    Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
    Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
    Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
    Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
    Leányok nótáznak csendes faluvégen,
    Reszket mellettem a vadba oltott rózsa...
    Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta...

    Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
    Akinek a lelke elvágyódik innen,
    Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
    Akinek a lelke magyar földön árva,
    Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
    A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
    A te duhajságod, a te kacagásod...
    Visszaadtál nekem egy vesztett világot!...


    Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
    Volt az én testemnek életet adója,
    Földből élő ember az édesapám is,
    Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
    Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
    Amit csak álmodtam, amibe' csak hittem!...
    Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
    Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek...
     
  5. mojszio

    mojszio Új tag

    200 éve született Liszt Ferenc. Nem csak mi ünnepeljük, hanem sógorék is, sőt az egész világ! Azt gondolom, hogy Liszt Ferencre nagyon büszkék lehetünk!
     
  6. tomi2008

    tomi2008 Állandó Tag

    Prágay János

    Csak az egy kis gondom van vele, hogy szerintem nem Balatonfüreden született. Az hogy valahol szerepel leírva "Füred", még nem jelenti azt, hogy Balatonfüred.
    Tudom, az Új Magyar Életrajzi Lexikonban így szerepel, de akkor a születési anyakönyv(ek)ben is szerepelnie kellene.
    Egy helytörténész Balatonfüredről

     
  7. FagyisSzent

    FagyisSzent Állandó Tag

    Ma 118 éve született Szent-Györgyi Albert. Még a Google mai kezdőlapja is megemlékezik a kutatóról, aki a C- és P-vitamint izolálta.
     
  8. Piroska49

    Piroska49 Állandó Tag

    Debály Ferenc József Uruguay Himnusz zeneszerzője

    [​IMG]


    Debály Ferenc JózsefFrancisco José Debali
    (Kinséen(?), Oláhország, 1791. július 26– Montevideo, Uruguay 1859. január 13.): magyar származású zeneszerző, karnagy, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszának szerzője.
    Az 1791-ben született Debály már korán Joseph Haydunnal tanult katonazenész apja örökébe lépett, és 1820-ig az osztrák seregben szolgált mint zenész. Miután leszerelt, Lipcsében és Bécsben tanult, majd a szárd hadsereg karmestere lett. A nyughatatlan vérű magyar mégis valami másra vágyott, és 1838-ban olasz feleségével nekivágott Brazíliának. Sárgalázjárvány miatt azonban sem Rio de Janeiróban , sem Santosban nem engedték őket partra szállni, így kényszerűségből Montevideóban kötöttek ki, ahol a komoly zenei ismeretekkel rendelkező Debály a helyi Caja de Comedia zenekarában rögtön helyet is kapott.
    Így telepedtek meg Debályék Uruguayban a küszöbön álló polgárháború ellenére, sőt, mikor Juan Manuel de Rosas diktátor argentin csapatai újra megtámadták az országot, Debály önként jelentkezett új hazájának védelmére. A Fructuoso Rivera elnök tábori zenekarának karmesterévé kinevezett magyar azonban nemcsak dirigálással foglalkozott, hanem folyamatosan komponálta újabbnál újabb szerzeményeit, és a Cagancha melletti győzelmes csata hatása alatt írt Himno a Cagancha című műve által hamarosan általános hírnévre tett szert. Így érhette a megtiszteltetés, hogy a Francisco Acuna de Figueroa költő által írt uruguay himnuszt megzenésítésére éppen őt kérték fel. Ebben az időben született a barátság a magyar muzsikus és az uruguayi haderők főparancsnoka, a későbbi olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi között is, aki 1848-ban olasz légiója élén visszatért Itáliába, hogy ott – többek között az szabadságharc emigránsai segítségével – kivívja az egységes olasz állam függetlenségét.
    Közben Debály zeneszerzői képességének híre az általa írt számos valcer, induló, illetve variáció révén egyre tovább terjedt, és neve hamarosan új hazáján kívül az egész régióban ismertté vált. Ennek köszönhette, hogy az uruguayi himnusz megzenésítése után 1846-ban, az ugyancsak Francisco Acuna de Figueroa által írt paraguayi himnusz zenéjének megírására is őt kérték fel. Ezzel az 1859-ben bekövetkezett halálakor 143 zeneművet hátrahagyó Debály örökre beírta magát a dél-amerikai zene történetébe, sőt – több argentin és uruguayi zenetörténész szerint – korának legtehetségesebb és legképzettebb zeneszerzője volt. Emlékét az uruguayi fővárosban máig egy utca neve őrzi.
     
  9. dalta

    dalta Állandó Tag

    Nagy magyarnak tartom Hercsuth Tibort, nagyapámat Losoncról.
    A Don-kanyarból a tisztiszolgáját a hátán hozta haza, aki felépülvén éppen Kanadában kötött ki.
    A dolog érdekessége, hogy akit megmentett, az küldött a lányának - az édesanyámnak - gyógyszert Kanadából 1946-ban, megmentve életét ezzel. Szóval, én ezért élek.
    Dalta
     
    Judit66M kedveli ezt.
  10. hamster666

    hamster666 Állandó Tag

    Szentgyörgyi Dezső a Magyar Királyi Honvéd Légierő pilótája volt. 30 légi találattal (1 német, 6 amerikai, 23 szovjet) minden idők legeredményesebb magyar repülőse. A háború alatt egyszer sem lőtték le a gépét, egy történet szerint elengedett egy amerikai vadászgépet, amikor látta, hogy annak elfogyott a lőszere. Egy másik szerint teljes nyugodtsággal sütött palacsintát, amikor bombázták a repülőteret. A kommunizmus alatt először meghurcolták, de később a MASZOVLET (A Malév elődje) pilótája lett, egy repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.
     
  11. Multika26

    Multika26 Állandó Tag

    jó olvasni ilyen magyarokról is
     
  12. Köszönöm az információkat. Jó lenne tényleg egy olyan gyűjtemény, ahol ezeket az embereket mindenki megismerhetné. Továbbmegyek.... Amikor a gyermekeim történelem könyvét néztem, rájöttem, hogy többet tanulunk a világ nagyjairól, mint a saját nemzeti hőseinkről. Pedig rengeteg van pl. sportolók, feltalálók, színészek stb. Még a jelenben sem kapnak hírverést győzteseink, csak a pocsék, de pénzcsináló (bocs a megfogalmazásért) műsorok. Mi mért nem becsüljük meg őket?
     
  13. palij

    palij Állandó Tag

    És mégis, hogy süllyedtünk idáig?
    2012 az új alkotmány éve.
     
  14. Piroska49

    Piroska49 Állandó Tag

    Dr. Lengyel Árpád

    [​IMG]


    Dr. Lengyel Árpád (Pilismarót, 1886 – Budapest, 1940. szeptember 8.) orvos, mentőtiszt, az RMS Carpathia hajóorvosa a Titanic tragédiájának idején. A mentésben kulcsszerepe volt, a Carpathiára érkező túlélőket ő fogadta és irányította tovább.

    Dr. Lengyel Árpád többet nem szállt tengerre. Katonaorvosként részt vett az első világháborúban, zászlósként vonult be. A háborút követően gégészként és mentőorvosként, majd tanárként folytatta munkáját. A Titanickal kapcsolatos emlékeiről – egy-két szakmai felkérést kivéve – egyáltalán nem beszélt. Az 1920-as évektől a Beszkárt üzemorvosa, 1934-től magánrendelőt nyitott. Ezután még egy személyes tragédia érte: 1927 februárjában meghalt a hatéves kisfia torokgyíkban. 1940-ben, 54 éves korában hunyt el

    Szolgálataiért Magyarországon nem kapott hivatalos állami kitüntetést. József főherceg és Auguszta főhercegasszony meghívták egyszer egy beszélgetésre, egyszer pedig egy vacsorára, s megjelent róla jó néhány újságcikk. Itthon egyedül a mentőktől kapott kitüntetést, a vasérdemérmét, ami a szakma legnagyobb elismerésének számított. Ellenben a Titanic megmentett utasai egy aranyérmét készítettek a Carpathia tiszti karának – így kapott Dr. Lengyel Árpád is. A Liverpooli Hajótöröttek Társasága pedig egy ezüstérmét, illetve egy nevére kiállított díszoklevelet adományozott neki.
    Pilismaróti emléktábláját 2008-ban avatták fel.

    [​IMG]
     
  15. jasszemúj

    jasszemúj Állandó Tag

    Dr. Aczél József: „Szittya-görög eredetünk.” Csicsáky Jenő - MÚ - AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE FÜGGELÉK – A MAGYARSÁG EREDETE Jókai Mór a Finnugor elméletről: „Mellemre tett kezekkel hajlok meg a nagybecsű etnográfiai adathalmaz, az összehasonlító nyelvészet szólajstromai előtt. Néma bámulattal tekintek úgy a finnugor, mint az ural-altáji és török nyelvcsoportokat megállapító elméletekre, de minderre csak azt mondom, hogy a magyarok nyelve mindig is csak magyar volt.” (pp205-206) A magyarok ősei a szittyák voltak. (p205) A szittyák birodalma a Fekete-tengertől északra, az Ural folyótól a Lajtáig terjedt. Szomszédjaik K. felöl a törökök, É-on az ugor népek, ÉNY-ra a szlávok és a germánok (gótók), D-re pedig a perzsák és a hellének voltak. (p206) A török és mongol műveltségnek alapjait a szittyából merítette. A szittyától tanulta meg az írást, a betűket. A földművelés és állattenyésztés körébe tartozó szavak nagy részben a szittyából jutottak át hozzájuk (pl: árpa, ökör, szőlő, karó, árok, alma, balta). Az iparnál főleg a bőr feldolgozását sajátították el őseinktől és a ruházati cikkek tetemes része is szittyaeredetű.(p207) Az ugor népekre, főleg a vogul déli ágára a vogul-osztjákra volt nagyhatással a szkíta befolyás. Innen ered a hasonlóság nyelvünk és a vogul-osztják között. (p207) A szláv népek egyenesen a szittyáknak köszönhetik műveltségük megalapozását. Ezt egész sereg szlávba került szittya műveltségi szó bizonyítja. Elősegítette ezt az is, hogy őseink rabszolgáinak legnagyobb része a szlávokból került ki. (p207) A szomszédos, sőt gyakran szittya uralom alatt élő gótokra kiható szittya műveltség kétségbevonhatatlan, hisz a germán nyelvekben is kimutatható néhányszáz szittya szó. (p207) A hellénekkel állandó barátságban éltek a szittyák, hiszen a helléneknek számos gyarmatuk volt a Fekete-tenger északi partján. (p207) Az ugor-szittya keveredés úgy jött létre, hogy nem az ugor keveredett a szittyába, hanem valamely szittyatörzs töredéke olvad bele a szittyaföldtől északra lakó, akkor még egy tömegben élő ugorságba. (p207) A magyar klasszikus nyelv. Küldtek, jöttem, hívnak, megyek – ilyen tömörséggel csak a klasszikus nyelvek tudnak kifejezni (Mittebant, adveni, vocant, ibo). Ha összelopkodta volna szavait (ahogy állítják) akkor tömörségével hogy szárnyalhatná túl a Föld összes nyelvét? (p208) Dr. Aczél József 1927: „Szittya-görög eredetünk” c. tanulmány: Nyelvünk ősgörög származású, amely ősgörögnek a hellének is csak egy távoli ágát alkották. Úgy nyelvtanunk, mint 3000-re menő tőszavunk egyezik az ó-göröggel. A székely-szittya rovásírás is azonos az eredeti ó-görög írásjelekkel. A rovásírás nem szolgailag átvett jelek voltak, hanem azok használata a szittyáknál visszamegy az ősi időkbe. (p209) Írásos emlékek őseinktől azért nincsenek feltárva, mert fába róttak ami elporladt, és az orosz síkság még régészetileg sehogyan sincs feltárva (írja 1933-ban) Churchward munkáiból tudjuk, hogy az ősi görög nyelv tiszta kara-maya volt, s hogy az összes ó-görög munkák kara-maya nyelv kifejezéseivel vannak áthatva. Karák C. szerint a föld különböző helyein találhatók. (p209) Az ősi görögök akik mayak voltak és nem árják, mint a mai görögök a Mu uralkodó törzsének voltak a leszármazottai. (olvasd újra pár sorra feljebb az ógörög-magyar azonosságot!!!) Az etruszkokról, akik ugyancsak rovásírást használták ősi görög nép volt. (p210) A hellének csak Euclides alatt tértek át a régi rovásírásról a még mai használatban levő írásjeleikre. (p210) A perzsa és a szittya nyelv egymásra hatott, így keveredett a nyelv. (p207) A perzsa birodalmat úgy a déli hellén-görögség, mint az északi szittya-görögség századokon át rettegésben tartotta és Darejosz serege, bár százezrekből állott, mégis kudarcot vallott a leleményes szittya taktikával szemben. Volt idő, amikor Perzsia szittya uralom alatt állott. (p210) Herodotos: a kallipidák (görbelábúak, lovasok) tulajdonképpen görög-szittyák, míg a gelonosziak félig szittyául, félig görögül beszélnek. (p210) Karjaikat fölmetszik, vérükből egy boros korsóba csöpögtetnek és abból isznak, egyenesen őseink vérszerződésének a szertartására ismerünk. (p210) Az, hogy a magyar ízig-vérig görög, azaz kara-maya, tehát se nem mongol, se nem ugor, se nem árja, az megdönthetetlen pozitívum. (p211) Szent Gellért legendája: Péter király alatt a föllázadt pogányok megint a szittya istenséget kezdték imádni. Tudósaink nem is vonták ezt kétségbe azelőtt, de az árjavérű tudósok az ugor rokonság kitalálása után támadták hagyományok hitelességét, mert szeretnék a szittyákat az indogermánokkal rokonságba hozni. (p211) Tudományos köreinkben a múlt század ötvenes évei óta (értsd: 1850) egy olyan iskola szervezkedett, mely a magyar őstörténelem hazai forrásait minden eszközzel igyekszik hitelességüktől megfosztani, hogy aztán engedjük magunkat idegenből importált téveszmékkel félrevezetni (leírva 1933!!!) (p211) Ott ahol a magyar őshazát gyaníthatjuk, kellett lakni egy hatalmas, művelt görög (kara-maya) népnek, amely népnek a föld utolsó nagy mágneses kataklizmáját túlélt kisebb csoportjának vagyunk késői leszármazottai. (p213) A szláv nyelvekben édeskevés a görög elem, talán csak minden tizedik. Nos, amikor átvettünk a szlávból 500-600 szót, gondosan csak a görög eredetűeket vettük át onnan. A törökben is van vagy 150 görög eredetű szó, s mi az átvételkor csak ezeket válogattuk ki és vettük át. Így vagyunk a többi nyelvekkel is, mindenütt gondosan csak a görög eredetű szavakra vadásztunk. (p214) Az, hogy a külföldi krónikák a kunokat egynek veszik a törökökkel, annak a „turc” szó az oka. A tizedik század bizánci írói ugyanis Árpád magyarjait is turk néven említik. Bölcs Leó görög császár a magyarokat a IX. sz.-ban turci-knak nevezte. Ez a turc elnevezés a külföldi tudósoknál nagyon sok zavart idézett elő s innen származott az a helytelen elmélet is, amely szerint török eredetű lett volna a magyar meg a kun. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a kun nyelv a szittya-görögnek csak egy tájszólása s így a magyarságba való nagyarányú kun-beolvadás a faj tisztaságát mit sem érintette. Ugyanígy nem érintette a faji tisztaságot a besenyők, kazárok, avarok, alánok, utrigurok és kutrigurok beolvadása sem, mert ezek is csak tájszólásai voltak a szittya-görög népcsaládnak. (p220) A szláv-, török- és tatár-keveredés nem volt olyan óriás mérvű, hogy beolvadásukkal a magyar fajta jellegzetes változást szenvedett volna, mint a mai görögség, akiknek vérébe erős árja, arab és szemita vér keveredhetett s így nagyon távolra kerültek őseiktől. (p220) Egy Sandwich szigeti szájhagyomány szerint kezdetben nem volt csak víz, amikor egy nagy madár szállott alá s tojást tojt a tengerbe. A tojás szétrepedt és Hawaii bújt ki belőle. (p223) A Turul a nemzetségünk toteme, akinek az öreg Álmost feláldozták, hogy varázsereje, bölcsessége és bátorsága fiának, Árpádnak lelkébe költözzék. (pp222-223) Az egyiptomi SEB isten fejéke egy madár volt. Seb az Istenség teremtő erőit jelképezte. Niven mexikói fő archaeológus által kiásott ősi mexikói táblák között sok madár jelképes tábla található. A rajtuk levő írások szerint ezek az Istenség teremtő erőinek a működéséről szólnak. (p223) É-Amerikában a haiden indiánoknál ugyancsak megtaláljuk az Istenség teremtő erőit jelképező madarat, amely totem-oszlopukat díszíti, illetve koronázza s amelyet Mennydörgős madárnak neveznek. (p223) A Szent Négyek madár jelképét megtaláljuk a babyloniaiaknál, kaldeusoknál, hettitáknál. A Szent Négyeket ábrázoló négyküllős kört szárnyakkal megtaláljuk egy ősi hindu kéziratban. (p223) Az Istenséget ábrázoló napkorong madárszárnyakkal megtalálható még az amerikai Guatemalában, Egyiptomban, Assziriában, Perzsiában és végül az ősi Görögországban. (p223) Az összegyűjtött madár-jelképek adataiból arra a meggyőződésre jutunk, hogy az Anyaország (Mú) valamelyik részében az Istenség teremtő készségéből kiáradó erőknek az általánosabban használatos jelképe, a kereszt helyett egy képzeletbeli nagy madarat használtak. (p223) Turulunk kiterjesztett szárnyai a teremtő erők állandóan cselekvő, működő állapotát fejezik ki. (pp223-224) A madár elkísérte népünket az idők teljes hosszán. Volt Egyiptomban, Babylonban, Asszíriában, Elő-Ázsiában, volt velünk Indiában, Perzsiában, Görögországban, volt É-Amerikában, a közép-amerikai Guatemalában, minden bizonnyal elő fog kerülni D-Amerikában is, és végül volt Mu-ban az emberiség szülőföldjén, ahonnan tízezer évekkel ezelőtt indultak el őseink, hogy terjesszék a művelődést a föld népei között. (p224) Az Anyaország elmerülésével megszűnt a nagy uralkodó s életben maradt töredékét a számban nagyobb fajok már nem ismerték el felettük állónak. Erejük tudatában már többen indultak el közülük, hogy lehengereljék a világot. Kik akasztották meg mindig az ilyen nekilendült áradatot? (p226) · Kik állították meg a perzsákat? A görögök · Kik vágtak végig a római latin birodalmon? A hunok. · Kik véreztek el a tatár áradatánál? Elődeink · Kik akasztották meg a török előrenyomulást? Ükapáink · Kik törték meg legelőször a vörös bolsevista terjeszkedést és így kik mentették meg Európát elsősorban a vörös mételytől? dr. Cserép József a bp-i Pázmány Egyetem egykori tanára 1929: Fajunk eredetét és vándorlását ugyanazon az úton vezeti vissza Mu-ra, az általa is 11,500 évvel ezelőtt elmerültnek jelzett szárazföldre, mint azt fentebb Szent Turulnak nyomán megjelöltem. Krónikák nyomán ő is megállapítja, hogy görög jövevényeknek vagyunk tekinthetők. A mai nyelvünk az ősi maya nyelvvel való élénkebb egyezését felemlíti. (p226) Az ókori klasszikus írók nyomán ő is arra a megállapításra jut, hogy kultúra és civilizáció terén mindig Madya népe vezetett s a Zeustól bilincsekbe vert ősmagyar Prometheusz, Gaea, illetve Madya fia, Aischilos szerint, elsorolván népe kultúrvívmányait, e szavakkal végzi: „Egyszóval az emberiség minden tudását nekem köszönheti.” Másolat:kincsesláda
     
  16. Univerzum21

    Univerzum21 Állandó Tag

    Szántai Lajos előadásai
     
  17. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Munkácsy Mihály

    (1844, Munkács - 1900, Endenich)


    [TABLE="class: sites-layout-hbox, width: 1123"]
    [TR]
    [TD="class: sites-layout-tile sites-tile-name-content-1 sites-canvas-sidebar"]

    KÖNYVEK, ALBUMOK

    Dallos Sándor: A nap szerelmese (Életrajzi regény)
    Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967

    Dallos Sándor Aranyecset (Életrajzi regény)
    Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967

    Gál György Sándor: Munkácsy Mihály élete
    Budapest : Móra Könyvkiadó 1969. (Nagy emberek élete)

    Karták Pál: Munkácsy Mihály. Életrajzi vázlat
    Pozsony - Budapest, 1886


    Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái
    Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1898

    Szana Tamás: Munkácsy Mihály
    Budapest, 1900

    Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály I-II.
    Budapest : Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai), 1907


    Feleky Géza: Munkácsy
    Budapest, 1913

    Lázár Béla: A Munkácsy-kérdés
    Budapest, 1936

    Farkas Zoltán: Munkácsy Mihály
    Budapest, 1941

    Lázár Béla: Munkácsy Mihály. 1844-1944
    Budapest, 1944


    Munkácsy Mihály válogatott levelei / Szerk. és az idegen nyelvű leveleket ford. Farkas Zoltán, bev. Végvári Lajos
    Budapest, 1952

    Déri Múzeum képtára / Összeáll. Telepy Katalin, Balogh István
    Debrecen, 1954

    Végvári Lajos: Munkácsy élete és festménykatalógusa
    Budapest, 1958


    Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei
    Budapest, 1958


    Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán
    Gyula, 1961

    Végvári Lajos: Munkácsy Mihály
    Budapest, 1961

    Lyka Károly: Munkácsy 1844 -1900
    Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964

    Perneczky Géza: Munkácsy Mihály
    Budapest, 1970


    Szabó Júlia: Markó, Barabás, Munkácsy ("Az én múzeumom" sorozat)
    Budapest : Képzőművészeti Alap, 1972

    Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán
    Békéscsaba, 1975

    Székely András: Munkácsy
    Budapest : Corvina Könyvkiadó, 1977

    Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900
    Budapest, 1983


    Munkácsy Mihály Krisztus-képei / Kürti Katalin, Sz.
    Debrecen, 1993




    [/TD]
    [TD="class: sites-layout-tile sites-tile-name-content-2"]


    [​IMG]

    Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.
    [COLOR=#005214 !important]
    [/COLOR]

    Megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen kezdte rajzra, festészetre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. Később elválva Szamossytól, Gerendásra költözött nagybátyjához. Itt készítette 1863-ban első festményét, a Levélolvasást (ismeretlen helyen).[​IMG]
    Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet; Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet (ismeretlen helyen) Than Mór át is festette. Egyik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, közbenjárására a Képzőművészeti Társaság havi díjat folyósított Munkácsynak. Pártfogói 1865 elején Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályára. Bécsben festett Húsvéti locsolás (lengyel magántulajdon), c képe Rubens-hatásokat tükröz.Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt festett képei közül a Búsuló betyár (Magyar Nemzeti Galéria) a hazai hagyományokhoz, Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. 1866-ban Ligeti biztatására Münchenbe utazott, felvették az Akadémiára. Mestere Wagner Sándor volt, de nagyobb hatást tett reá Kaulbach művészete. Több, itt festett képe közül az Árvízzel (Magyar Nemzeti Galéria) Kaulbach, a Lotz-modorhoz kapcsolódó Vihar a pusztánál a hazai körök elismerését vívta ki. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett. Visszatérve Münchenbe, kilépett az Akadémiáról s az Adam fivérek magániskolájába iratkozott. 1688 őszén Knaushoz ment Düsseldorfba, a német életképfestés tanulmányozására. Önmagára tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette az önállósulás első fontos emlékét, az Ásító inast (amerikai magántulajdon).[​IMG]
    [​IMG]
    E kép gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte fejlődése irányát. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját (Magyar Nemzeti Galéria tulajdona). [​IMG]
    A képet még félig kész állapotban eladta. (A Siralomház harmadik és legérettebb ún. kétalakos változata is a Magyar Nemzeti Galériában van.) E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férfi hazatérése, a Tépéscsinálók[​IMG]
    (1871, Magyar Nemzeti Galéria), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873, Magyar Nemzeti Galéria); Zálogházban (1874, New York, Metropolitan Museum), Műterem (1876, Baltimore, magántulajdon, Hors Concours kitüntetéssel).[​IMG]
    Párizsi tartózkodása és de Marches báró özvegyével kötött házassága tárgyválasztását más irányba terelte, elfordult a kritikai realizmustól. E korszak első nagyméretű műve a Milton (1878, New York, Lennox Library), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott.[​IMG]
    Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883, mindkettő New York). E hatalmas vásznak Sedelmeyer képkereskedő rendelésére készültek, aki 10 évre lekötötte műveit. A nagy kompozíciók mellett Sedelmeyer szorgalmazta a szalon-intérieurök ábrázolását. E műveinek is nagy festői értékei vannak a kényszerű téma ellenére. Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit.[​IMG]
    Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, amellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893, a budapesti Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus vonásokat mutat. Csak a Sztrájkban (1895, Magyar Nemzeti Galéria) talált újra vissza plebejus korszakának realizmusához, jóllehet festőileg már nem tudott megbirkózni a feladattal.[​IMG]
    Művészete főként az ún. alföldi festők munkásságára hatott, de hatása kimutatható számos külföldi mesternél is. Vannak rokonvonásai az orosz kritikai realistákkal, elsősorban Repinnel. Egyéb művei: Rőzsehordó nő[​IMG]
    (1873); Poros út, Kukoricás (1874, Magyar Nemzeti Galéria); Colpachi park (1875); Tájkép folyóval (1886, Magyar Nemzeti Galéria). Munkácsy a 19. sz. egyik legnagyobb arcképfestője volt (Muffos arckép, 1874; Liszt,[​IMG]
    1886; Haynald, 1887; mind a Magyar Nemzeti Galériában). Utolsó nagy műve a bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe (1890). Ecte Homo (1896, Déri Múzeum, Debrecen). Levelezését és emlékezéseit Emlékeim (Budapest, 1921. és 1951) és Munkácsy Mihály válogatott levelei (szerk. Farkas Zoltán, Budapest, 1952) címmel adták ki.

    [/TD]
    [/TR]
    [/TABLE]
     
  18. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    [h=2]Katona József (1791-1830)[/h]1791. november 11-én született Kecskeméten; iparos család sarja.[​IMG]Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál tölti. Az egyetemi tanulmányokra előkészítő filozófiai osztályokat a szegedi piaristáknál és a pesti egyetemen végzi. 1810-13 között jogot hallgat Pesten, de érdeklődését elsősorban a történelem és a színház felé irányítja. 1811-től bekapcsolódik a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Békési József néven segédszínész, darabokat fordít, dramatizál. Beleszeret Déryné Széppataki Rózába. 1815-ben feloszlik a társulat, állandó épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek. 1815-ben ügyvédi vizsgát tesz. Felhagy a színházzal: „Ha a madárlátja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.” 1820 végén - a szülővárosa tanácsának ajánlott Bánk bánnal - visszaköltözik Kecskemétre, ahol alügyész, 1826-tól főügyész. Anyagi körülményei rendeződnek, támogatja családját.1830. április 16-án - ebéd után, hivatalába tartva - szívszélhűdésben hal meg.A Pest-Budán működő magyar színtársulathoz társulva, Katona néhány év alatt járta be azt az utat, amelyhez a magyar drámairodalomnak több évtized kellett. 1811 a fordítások éve (Ziegler, Kotzebue), 1812-ben dramatizál, átdolgoz (A borzasztó torony, Monostori Veronika, Hédervári Cecília), 1813-ban pedig már eredeti, történelmi drámákat ír. Katonát egy drámai hőstípus, a második ember konfliktusrendszere érdekelte igazán (Aubigny Clementina, 1813; Ziska, 1813). Ezek a hősök már sokkal bonyolultabb jellemek voltak, mint az általa látott-játszott lovagdrámák belső vívódások nélküli vitézei. De írt Katona karácsonyi darabot (Luca széke, 1812), csalódott szerelmesként vígjátékot (A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814), melynek bemutatóját éppen a címzett, Déryné akadályozta meg az utolsó pillanatban, önmagára ismerve a címszereplőben. Átdolgozta a Német Színház által előadott történelmietlen Szent István-drámát (István, a magyarok első királya, 1813). Új dramaturgia kialakításának igényét jelzi az 1814-esJeruzsálem pusztulása.1814-ben következő évre szóló beadási határidővel az Erdélyi Múzeum pályázatot hirdet a leendő kolozsvári színház számára. Döbrentey Gábor fogalmazza meg a felhívást: a dráma eredeti és történeti tárgyú legyen. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. „A tárgy históriai, hősi legyen. Választhatja a poéta vagy a magyar históriából, vagy akármely másból is.” A határidőt meghosszabbítják, 1818-ban hirdetnek eredményt. A fődíjat Tokody János A pártosság tüze című darabja nyeri. A díjazottak között szerepel Bolyai Farkas két drámája is. Katona műve nincs megemlítve sem.1819-ben készül el a végleges változat. Katona figyelembe veszi a jogász- és színésztárs, Bárány Boldizsár Rostáját, hibajegyzékét, találó meglátásait. Nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg. Az ősbemutató 1833-ban Kassán volt, Melinda szereében Dérynével. A következő színpadra állítás 1834-ben Pesten történt. Az 1848. március 15-i előadás félbeszakadt; a Táncsicsot az előadásra váró nézőközönség nem tudta kivárni a darab végét, s Laborfalvi Rózát követelte a színpadra. Jókai írja: „A nagy napot fényesen kellett bevégezni, a várost estére kivilágították, s a színházban ingyen előadást tartottak; Bánk bán lett rögtön kitűzve. De az egyszer eksztázisba hozott közönségnek nem volt már türelme Petur bánt végighallgatni. Neki a „Talpra magyar” kellett! Mit lehetett tenni, II. Endre fényes udvarának, Bánk bánostul, királynéstól félre kellett állnia...” 1861-ben Erkel Ferenc megzenésítette; 1976-ban Illyés Gyula átigazította.A szakirodalom a könyvtárjegyzékeket áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Katonát elsősorban a már említett második ember, illetve ebből a konfliktusból következően az uralkodó elleni merényletek foglalkoztatták a történelemből. Históriai tény, hogy II. András távollétében főúri összeesküvők 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben megölték Gertrúd királynét; síremlékét meg is találták a pilisszentkereszti cisztercita apátság területén. Nem Katona az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta. Hans Sachs XVI. századi német író volt az első szépirodalmi feldolgozó, de írt drámát a Katona-kortárs, osztrák Grillparzer és Kisfaludy is. Katona a különböző történeti felfogásokat koncepciójának megfelelően egyesítette. Pray György szerint a királyné ártatlan, politikai összeesküvés áldozata lett. A Kézai-krónika szerint bűnös a királyné, és erőszakos csábítás is történt. Katonánál Bánk a gyilkos, de vannak összeesküvők is. A végleges változatban fölerősíti a gyanút Gertrudisszal szemben, anélkül, hogy az olvasó-néző egyértelmű bizonyosságot nyerne a csábításban való közreműködésről. A történelmi szereplők közül megváltoztatja a csábító személyét, Berchtold, kalocsai érsek helyébe Ottót teszi. Saját leleménye Tiborc, Biberach, Izidóra. A spanyol menekültekre, a bojóthiakra Kézainál már történik utalás.Az expozíciót az Előversengés és az első felvonás jelenti. Katona tudatosságát jelzi, hogy fölvonultatja és bemutatja a tragédia legfontosabb szereplőit, és érzékelteti a lehetséges konfliktusokat: Ottó és Biberach kapcsolata, Ottó Melinda iránti érzelme, Gertrudis viszonya Ottóhoz az előversengésben mutatkozik meg. Az első szakaszban színre lépnek a bojóthiak. Petúr megjelenésével exponálódik a merániak és magyarok ellentéte, a békétlenek jelszava összekapcsolja a magánéleti és közéleti konfliktust. Tiborc színrelépése újabb perspektívából világítja meg a nemzet helyzetét, és ezáltal a közéleti konfliktust erősíti. Újra színre lépnek az előversengés szereplői, Ottó elutasítja Izidóra közeledését, Melinda visszautasítja Ottót; majd a királyné ambivalens kapcsolata mutatkozik meg öccsével szemben és az első szakaszt Bánk nagymonológja zárja.Ettől kezdve az egyes szakaszok hol a közéleti, hol a magánéleti konfliktust erősítik, helyezik előtérbe. A Második szakasz elsősorban a közéleti, a Harmadik szakasz a magánéleti bonyodalmakat tárja elénk, ezt egészíti ki Tiborc nagymonológja. A Negyedik szakaszban összekapcsolódik a két szál; a tetőpont a királyné meggyilkolása. Az Ötödik szakasz Bánk tettének mérlegelése a király színe előtt.Arany János Bánk bán tanulmányok című töredékes munkájában csoportokra osztotta a szereplőket: Bánk bán és köre: Melinda, Mikhál, Simon, Petúr a lázadókkal, Tiborc, Soma a fiacskájuk; Gertrudis és köre: Ottó, Biberach, Izidóra; Endre és köre: Myska bán és Solom mester.A nemzeti dráma értékrendjének csúcsán a nemzethez tartozás áll. A konfliktus a nemzeti érdek megsértéséből fakad. Katonánál nem idegengyűlöletről van szó, hiszen a bojóthiak sorsa a Szent István-i befogadó nemzet koncepciót erősítik. A merániak azonban erőszakosságukkal, mohóságukkal egzisztenciális és erkölcsi érdekeket sértenek. Az értékrend másik összetevője a család, mely sérthetetlen közösség, a nemzeti összetartozás szimbolikusan legkisebb egysége. Ezt sérti meg Ottó. A konfliktus tehát kettős természetű, köz- és magánéletbeli, mely legnyilvánvalóbban Bánk és Gertrudis alakjában sűrűsödik össze, s kettejük összecsapása egyúttal a megbomlott harmónia helyreállítását is jelzi.A két főszereplő személyiségének összetettsége a felvállalt szerepek sokrétűségéből, egymást kiegyenlítő hatásából fakad.Bánk bán nádor, a király után az ország első embere. Endre távollétében ő a felelős az ország nyugalmáért, rendjének biztosításáért. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson, s személyében jelképezze az ország egységét. Mint magyar országjárása során megismerkedik a nemzet sorsával, a bizonytalansággal, feszültséggel, melyet a Merániak túlbuzgalma, hatalmi dominanciája és érzéketlensége okoz. Ezt az élményt erősíti fel Petúr, ki a nemesség elnyomatását, hatalomból való kiszorítását sérelmezi. Tiborc pedig a parasztság megnyomoríttatásáról beszél nagymonológjában. Ez a szerep a békétlenekhez köti, kötné Bánkot. De Bánk férfi, férj is, akit: Ottó terve illetve annak megvalósulása a legszemélyesebb mivoltában, szerepében sért, s ez ismét a merániak elleni fellépést sürgeti.A bánki késlekedés oka tehát a szerepek egyensúlyt teremtő voltából fakad. Ez az egyensúly azonban rendkívül ingatag, feszültségekkel teli, s bármilyen váratlan mozzanat kibillentheti, felboríthatja. Lélektanilag tehát hiteles, hogy a 4. szakaszban látszólag indokolatlanul következik be a gyilkosság, Gertrudis és Bánk vitája felborítja a szerepek egyensúlyát.Gertrudis királyné; bár nem közjogi méltóság, a szerep mégis megköveteli az önfegyelmet, a mérsékletet, az önkorlátozást. E szerepében el is utasítja Ottó tervét. Katona többször is királynőként aposztrofálja, ha nem elírásról van szó, jelzi Gertrudis szerepzavarát, hatalomvágyát. A nemzeti tragédia értékrendjéből következik, hogy a haza, mint legfontosabb érték, a merániak tetteit is motiválja, így érthető, hogy Gertrudis a hazájabeliekhez húz, az ő érdekeit képviseli. A gyilkosság közvetlen kiváltó oka, hogy Bánk a merániakra tesz sértő megjegyzést, erre ránt tőrt Gertrudis. A női, asszonyi, rokoni szerep Ottó mellé állítja.A konfliktus azonban nem szűkíthető le a két főszereplőre, sőt nem egyszerűsíthető le a különböző körök összeütközésére. Katona legnagyobb művészi erénye, hogy shakespeare-i minta nyomán minden szereplő mögé teljes életet, életutat rajzol, megteremtve azt a drámai szituációt, melyben az egyes szereplők megnyilatkozhatnak, s így teljes személyiségükkel vehetnek részt a drámai cselekményben.Petúr történeti alak. Egyes források szerint a királyné gyilkosa. Királypárti, Endre mellett áll. A békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. A hagyományos értelmezésben ő a rebellis, a „vértolulásos” magyar, aki csupán a nemesi osztályérdekeket képviseli. Valójában azonban reálpolitikus, az események őt igazolják, anélkül azonban, hogy Bánk egyéni tette megkapná a közösségi felhatalmazást. Ezért átkozza meg utolsó szavaival az „alattomos gyilkost”.Tiborc fiktív személy. Nagymonológjából kiderül, hogy nem nincstelen, hanem telkes paraszt. Van mit veszítenie a merániak uralma alatt. Patriarkális viszony fűzi a címszereplőhöz, akinek már atyját is szolgálta, sőt ő mentette meg életüket (lásd: sebhely a homlokán). Öntudatát jelzi, hogy elutasítja Bánk adományát, hiszen a pénzzel mindenkin úgysem tudna segíteni.A bojóthiak, Mikhál, Simon - menekültek Spanyolországból, belviszályok és az arab támadás miatt. Simonnak 7 fia van, ez a 7 törzset, nemzetséget jelképezi, a jövendő új honfoglalás jelképei. A bojóthiak sorsa, a befogadás gesztusa a Szent István-i befogadó nemzet koncepciót tükrözi, másrészt analógiás a sorsuk a lehetséges magyar nemzethalállal, a hazájában számkivetetté vált nemzet jelképével.Biberach Ottó szövetségese. Dramaturgiai szerepe: az intrikus. Tetteit, világszemléletét két tényező motiválja: a hazátlanság; nem kötődik egyetlen közösséghez sem, számára „ott a haza, ahol a haszon”; illetve a család hiánya; anyja meghal, apja nem kedveli. A nemzeti dráma két legfontosabb értékét nem birtokolja.Izidóra türingiai lány, Gertrudis hozza udvarába. Szerelmes Ottóba viszonzatlanul. Az uralkodó káosz láttán vissza akar térni hazájába, Gertrudis nem engedi. Valójában „cseregyerek”, Gertrudis lánya helyett van itt. (Gertrudis és Endre lánya: Árpádházi Szent Erzsébet.)Ottó Gertrudis öccse. Fülöp király gyilkosa. Magyarországra menekül, nővére védelme alatt áll. Beleszeret Melindába. Tragikus vétsége, hogy a szerelem egyoldalú, erőszakkal valósítható meg, megsértve a család szentségét.Melinda drámai szerepköre a naiva. Vidékről kerül föl az udvarba, természetes kedvessége félreérthető Ottó számára. Férje nem áll ki egyértelműen mellette, Bánk tragikus vétsége az is, hogy eltaszítja magától Melindát.Az első 4 szakasz a nemzeti dráma hagyományos modelljét követi. A köz- és magánérdek megsértéséből fakadó konfliktus Bánk tettével megoldódik. Az ötödik szakasz azonban új dimenziókkal gazdagítja a művet, mely túllép a nemzeti dráma konfliktusán, s a görög tragédiákat idéző mélységet kap a mű. A szakasz elején kétségbe vonják Bánk tettének közösségi érvényét, Petúr szavai alattomos gyilkosról tudósítanak. A fokozatosan föltáruló múlt, az oknyomozás igazolja Bánk tettét, erre utalnak Endre drámazáró szavai.Miért következik be Bánk összeomlása?Erkölcsbölcseleti értelemben tett és következménye viszonyáról van szó. Bánknak nemcsak a királyné megölését kell vállalnia, hanem a következményeket is, a vérfürdőt, az anarchiát, az elszabadult indulatokat, melyektől meg akarta védeni országát. A király belső dilemma után igazolja a tett jogosságát, de nem menti föl a következmények felelőssége alól.Összeroppanásának másik oka a görög tragédiák klasszikus motívuma, mely szerint nincs arányban a bűn a büntetéssel, nincs a kettő között racionális, megokolható viszony. Bánk a világot uraló isteni törvények kegyetlenségét okolja: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én”.A Bánk bán stílusát, nyelvét a szakirodalomban eltérően ítélik meg. Egyes vélemények szerint a mű befogadásának legnagyobb nehézsége a nyelv archaikus volta, színpadon ma már nem élő régiessége. Kétségtelen, hogy a Bánk bán a magyar nyelv fejlődése történetének átmeneti állapotában íródott: túl a Kazinczy-féle nyelvújításon, de innen még a Vörösmarty nevével fémjelezhető valódi nyelvi forradalmon, illetve az új magyar költői nyelv kanonizációján.Más felfogás szerint a mű legnagyobb értéke a nyelve. Az egyes szereplők lelkiállapotuknak, habitusuknak megfelelő nyelven szólalnak meg. Alkalmassá teszi Katona a nyelvet az érzelmi különbségek visszaadására. A retorikus felépítettségű monológokat az érzelmi zaklatottságot jelző hiányos mondatok váltják. Jól él az író az alapvető közlésformák metaforikus jelentésével („Jó éjszakát!”), egyes megoldásai Vörösmarty erőteljes képeit idézik. „Azoknak, akik a 21. századba átlépő emberiség vélt szellemi fölényével tekintenek az elharapott mondatokra, a verssorról verssorra áthajló tirádákra, a régies szerzői utasításokra, próbát ajánlunk: ne olvasmánynak tekintsék, hanem mondják fennhangon, hogy kiderülhessen már néhány mondat után, mennyire élő-lüktető, drámai szöveg ez. Egy kirobbanó tehetségű író őserejű műve.” (Kerényi Ferenc)ABánk bánverselése blank verse, a nemzeti tragédiák kötelező metruma a 19. században.Katona 1820-ban írja híres röpiratát: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? A felsorolt és tárgyalt tények: az állandó kőszínház hiánya, a nemzeti dicsekvés, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése, a recenzió, az elvi bírálat hiánya. A szülővárosában töltött évtized további eredménye a Vágy című költemény, mely az új romantikus irodalom periodikájában, az Aurórában jelent meg 1823-ban; egy helytörténeti írás A kecskeméti pusztákról, valamint egy elutasított terv arról, hogy a kecskeméti mészárszéket színházzá alakítsák át.
     
  19. Prepost Kalman

    Prepost Kalman Állandó Tag

    Sok érdekes dolgot fedeztem itt fel, köszönöm!
     
    Melitta kedveli ezt.

Megosztás