Magyarok, akikre büszkék lehetünk

Hakima

Kitiltott (BANned)
Gróf Eszterházy Károlynét és a hugát a Commteszt aki Majk-on lakott szeméjessen ismertem.Néha beszélgettem vele és aszt amit csináltak ök is a férjével meg sok felvilágosult ur föur-ak pl A napi fizetség a belsö szolgáknak a napszámosoknak és bárki másnak.Sokkal több volt mint a kisnemes a zsiros paraszt vagy a papság fizetett nekik.Fenntartottak iskolát korházba fizettek és adóztak keményen.Mijen jelzö ilenne nekik.
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
[FONT=&quot]Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festő.
[/FONT] Önarckép (1900 körül)<o> </o>
„Én, Kosztka Tivadar, ki a világ megújhodásáért ifjúságomról lemondottam, amikor a láthatatlan Szellem meghívását elfogadtam, akkor már rendes polgári foglalkozásban, kényelem- és bőségben volt részem. ... Párisnak tartva 1907-ben milliókkal szemben álltam egyedül az isteni gondviselés eredményével, s az egész világ hiúságát pocsékká zúztam; egy napon Párist kapitulációra bírtam, s a világot túlszárnyaltam, de tíz millió embert el nem pusztítottam, csupán kijózanítottam őket; a dolgokból reklámot nem csináltam, mert a kufárok sajtójával nem törődtem, hanem elvonultam a Libanon tetejére, s ott cédrusokat festettem.”<o> </o>
 

afca

Kitiltott (BANned)
Árpád fejedelem

Árpád fejedelem Magyarország egyik legjelentősebb történelmi alakja. A hagyomány szerint az ő uralma alatt foglalta el a magyar nép a Kárpát-medencét. Ezt az időszakot nevezzük honfoglalásnak. A fennmaradt történelmi források alapján hozzávetőleg ötvenöt éven át vezette a magyarokat. Tőle származtatják az Árpád-ház uralkodóit, akik 907-es halálát követően majdnem 400 éven át uralkodtak Magyarország felett.
A krónikáink szerint a hun Aetilea/Attila/Atilla/Etele szépunokája; Ernák/Irnik ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája; Álmos vezér gyermeke, aki körülbelül 840-ben látta meg a napvilágot. Árpád még Álmos fejedelemségének idején megkapta azt a tiszteletet, hogy a törzsszövetség vezetői pajzsukon a magasba emelték, ezzel elismerve Árpád elsőségét. Árpád törzsszövetségbeli pozíciója vitatott. Györffy György szerint a gyula tisztséget viselte, majd Kurszán kende Fischa menti meggyilkolása után (904) magához ragadta annak rangját. Kristó Gyula szerint Árpád a kende tisztséget viselte, s mint ilyen, nem játszott tényleges szerepet a honfoglalás harcaiban; ez inkább a gyula tiszte volt. A középiskolai tankönyvek az első verziót tartalmazzák.
893-ban Nikétász Szklérosz, a bizánci császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az Al-Dunánál egy bolgárok elleni hadi szövetségről. A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az Etelközben szállást találó magyar törzsek a Kárpát-medence felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy „társfejedelme” Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. 894-ben Árpád szerződést kötött a karantán morvák/moravanák fejedelmével, Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik Pannóniából a keleti frankokat. Ezt a szövetséget a legendák a fehér ló mondájában tartották fenn. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre lépett, és elfoglalta a területet.
 

afca

Kitiltott (BANned)
20080313-163915_3.jpg


Asbóth Sándor (1811–18 68)
* Keszthely – † Buenos Aires,
Argentina. Mérnök, a 1848-as Szabad ságharc ezredese; az amerikai polgárhá ború tábor nagya. USA-nagy követ Uru guay ban és Argentinában.
Elkészítette New York városren dezési ter vét és a híres Central
Parkot ő tervezte meg; ő alkal mazott először bitument járda bur kolásra.
 

afca

Kitiltott (BANned)
20080313-164000_9.jpg


Barnóthy Jenő (1904 – 1996)
* Kassa – † Chicago, Illinois, USA. Asztro-fizikus, egyetemi tanár. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált felesé gé vel, Forró Magda tudóstársával. Elő&shy;szőr Lake Forest, Illinoisban fizikát tanítottak mind ket ten
(Barat College). 1955-ben egy rádio lógiai kutató eszkö zöket gyártó vállalat veze té&shy;sével bízták meg mindkettőjüket. Barnó thy a Biomagnetic Re search Foun da tion elnöke, a Forro Science Co. igazgatója. Több szabadal ma van sugár zást kutató készülé kek gyártá sára. Több száz tudo má nyos írása jelent meg a koz mi kus sugár&shy;zás, aszt ro-, atom- és biofi ziká val kapcso latban. Utol só, feleségével közösen írt, szak&shy;cikke (What is Time) 1991-ben jelent meg. A kozmikus su gárzás jelen sé geinek megis me ré se terén – ami a világűr meg hódításának előfelté tele – mind ketten kitünő ered ményt értek el.
 

afca

Kitiltott (BANned)
Dallos József (1905 – 1979)
* Magyarország – † London, Anglia
Orvos. Kidolgozta az élő szemről való minta készítésének eljárását, miután megtalálta a lenyomatfelvételhez szükséges angyagot. Kutatá sai alapján 1929-ben – elsőként – olyan kontakt lencséket lehetett gyártani, amelyek a szem alakjához idomultak, és ezáltal egész nap visel hetővé váltak. A folyadék nélküli kontaktlencsék is neki köszönhetők. Halála után a British Con tact Lens Association az évente meghirdetett díját Dallosról nevezte el.
A puha kontaktlencse kifejlesztése a magyar Győrffy István nevéhez fűződik.

pioneers_dallos_josef.jpg
 

afca

Kitiltott (BANned)
20080313-164238_8.jpg


P. Fényi Gyula S.J. (1845 – 1927)
* Sopron – † Kalocsa
Asztrofizikus, jezsuita szerzetes, a Haynald-obszervatórium igazgatója Kalo csán. A Nap-protuberanciák jelentőségének első értékelője. Bizonyítja, hogy a nap-protu&shy;beranciák gyakori sága a napfoltok szerint válto zik. Légkör tani és geofizikai vizsgálatai szintén jelentő sek. A Hol don krátert neveztek el róla.
 

afca

Kitiltott (BANned)
20080313-164454_1.jpg


Kőrösi Csoma Sándor
(1784–18 42) * Kőrösfalva, –
† Dar jee ling, India. Nyelvtu dós, világjáró. Gyalog elindult Ázsi á ba, hogy a magya rok őshazá ját és ős törté neti forrá sokat keressen. 20 nyel ven be szélt. 16 euró&shy;pai és keleti nyelven állított össze szójegy zé ket. Elképzelhe-
tetlen nélkülözé sek árán, láma kolos torokban tanul ta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elké szítet te a világ első tibeti nyelv ta nát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvé szet történe tében úttörő jelentőségű Calcuttában meg je lent két műve: Grammar of the Tibet an Language, és Essays to wards a Dic tionary Tibet an and Eng&shy;lish. Halála után jelent meg szanszk rit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Bu da pesten felavatták Eu rópa első buddhista emlékmű vét, a Csoma-stupát.
 

afca

Kitiltott (BANned)
20080313-164650_3.jpg


Neumann János (1903 – 1957)
* Budapest – † Washington, DC Mate matikus, ve gyészmér nök, fizikus, a logi kus és gyors gon dolkodás legendás szimbolu ma, akit tudóstársai így jelle mez tek: A legtöbb tudós azt fedez fel, amit tud, Neumann azt, amit akar.
23 éves korában már egye temi tanár. Lefekteti a kvantum me chanika matema tikai alapjait. Meg alapozza a mate ma tika új ágait, megteremti a játékelméle tet és annak gazda sági alkal ma zását, kifejleszti a folytonos geometria elméle tét. A II. világ háború alatt a fegy veres erők tanácsadója, tagja a Man hattan
Tervnek, részt vesz az első atom bom ba megépí tésének prog ram jában. Az atom és hid rogén bomba kísér leti robbantá sai nál keletkezett lö késhullámok tanul mányozásá&shy;nál a bonyo lult mate matikai ös sze függések ki számí tása végett gon dolt a nagyse&shy;bessé gű elek t rónikus szá mító gépek kifejlesztésé re. Tőle szár maznak a szá mító gép logikai ter vezé se és alap vető gondola tai, mint a kettes szám rend szer alkalmazá sa, memó ria, prog ram táro lás, utasí tásrend szer. 1955-ben az ötta gú Atom energia Bizottság tag jává nevez ték ki. Az atomenergiá val kap csolat ban figyelmezteti a szená&shy;tus külön bizott ságát a következő „nyilat kozattal”: Az atomfizika felelőt len, vagy otrom&shy;ba politiká val kombi nálva már ebben a pillanat ban is képes borzalmas sebe ket ejteni a társadalom ban. Még valame lyes fejlődés, ... és a fizika és poli tika ugye nezen kom&shy;biná ciója lakhatat lanná változ tatja a föld felszínét...
 

afca

Kitiltott (BANned)
Rubik Ernő, id. (1910 – 1997)
* Pöstyén, Felvidék – † Budapest
Id. Rubik Ernő volt a legismertebb magyar repülőgéptervező mérnök. 1935 és 1987 között 31 különböző tipusú vitorlázó- és sport repülőgé pet terve zett, világviszonylatban is jelentős sza ba dalmait alkal maz va. A könnyű és olcsó meg ol&shy;dások aluminiumötvözetből készültek.
----------------------------------------------------------------------------
Rubik Ernő, ifj. (1944 – )
* Budapest –
Építész, tárgytervező. Több logikai játék alkotó ja, a leghíre sebb a Rubik koc ka vagy Bűvös kocka (1974), melynek kedv elői egyesületeket, verse nye ket, világ&shy;bajnokságokat szervez nek. A Bűvös-kocka bevonult a New York-i Mod ern Művészetek Múze umába.
20080313-164819_2.jpg
 

afca

Kitiltott (BANned)
GERGELY PÉTER (1936 – 1995)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
GERGELY PÉTER (1936 – 1995)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Tudományos felfedezései:

VASBETON FEJLESZTÉS ÉS ALKAL MA ZÁS
BIZTONSÁGOS ÉPÍTKE ZÉS
FÖLDREN GÉS ZÓ NÁKBAN

Gergely Péter, építészmér nök, statikus, Budapesten született és Ithaca-ban (NY, USA) halt meg. Tanulmá nyait Magyarországon, Kana dában és az Egye sült Álla mok&shy;ban végezte. 1963-ban doktorált. 32 éven át volt az ithacai Cor nell Egye tem szerkezetépítési és környezet védelmi Tanszékek profes szora és több évig vezetőjük. 1956-ban az egyetemi nemze tőr zászló alj tagja ként har colt és miután az oroszok vérbe folytot ták a szabadságharcot, elhagy ta ha záját.
Kutatásai hozzájárultak a szerkezetépítés terén a föld rengés zó nákban adódó prob lémák megoldá sához és a vasbe ton- és előfeszített vasbetonszerke zetek alkalmazásának megértésé hez. Úttörő ered mé nyeket ért el a szerkezetek dinamikája, földrengéseknek az épületekre való hatása és a közepes szeizmici tású terüle tekre vonatkozó építési előírások tovább fejlesz tése terén. Tervezési megoldásait az atom&shy;reaktorok építésénél földrengészónákban nemzeti szinten alkalmazzák. Úttörő felfedezéseit több mint 100 szakdolgozatban ismertette. Vezető szerepe volt a Földrengésmér nöki Nemzeti Központ megalapí tásában. Felfedezéseit az itt végzett tevékeny sége által sikerült meg valósítania. Szá mos tudo má nyos társa ságban végzett önkén tes munkát. Hat nem zeti és nem zet közi díjjal tün tették ki.
Egész életében elkötelezettje volt szeretett magyar hazájának. 1992-ben díszdoktori címet kapott a Budapesti Műszaki Egyetemtől kiváló nemzetközi tevékenységéért az építőipari mecha nika és vasbe tonfejlesztés előmozdításáért.
 

afca

Kitiltott (BANned)
BOLYAI FARKAS (1775 – 1856)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
BOLYAI FARKAS (1775 – 1856)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Tudományos felfedezései és találmánya:

FÜGGVÉNYFOGALOM MEGHATÁROZÁSA
BOLYAI ALGO RITMUS
BOLYAI FÉLE FŰTŐ- és FŐ ZŐKE MEN CÉK

Bolyai Farkas matemati kus, Bolyán szüle tett és Ma rosvásárhelyen halt meg. Nagyenye den, Kolozsvárott, Jénában és Göttingenben tanult. 1804-től a maros vá&shy;sárhelyi kollégium tanára. Nyolc nyelven folyékonyan írt, olvasott és beszélt. Tízéves korában 14-jegyű számból köbgyököt vont fejben. A matema tika mellett foglalkozott festészet tel, zenével, drá ma írással, szépiroda lom mal, csillagá szattal, erdészet tel...
Bolyai számos matematikai felfede zésére nem figyelt fel a tudományos világ elszige telt élete miatt. Legneveze tesebb könyvében, a latin nyelvű TEN TA MEN-ben (1832) közli önálló felfe dezéseit. Mégis olyan felfedezők nevé hez fűződ nek ezek, akik évekkel ké sőbb közölték az új elméleteket.
Bolyai Farkas legismertebb elmélete az általa meghatározott végszerű terü&shy;letegyenlűség fogal mára épül: két síkterület akkor végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó darabokra osztható. A Bolyai-algorit mus az xm=a+x alakú egyenlet egyik megoldásának közelítő értékét gyökso rozattal határozza meg.
Fontos találmánya az Erdélyben híres fűtő- és főzőkemence, mely kitűnő volt a fűtés és szoba szellőztetés szempontjából, sőt a füstgázok melegét is értékesítette.
 

afca

Kitiltott (BANned)
BÉRES JÓZSEF (1920 – 2006)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
BÉRES JÓZSEF (1920 – 2006)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Találmánya:

BÉRES CSEPP

Béres József dr., agro- és biokémikus, rák kutató, Zá honyban született. Tanulmá&shy;nyait Gödöllőn, Keszthelyen és Budapesten végezte. 1989-ben meg alapítja a Béres RT-t, 2000-ben a Béres Gyógy szer gyár Részvénytársaságot. 1993-ban létrehozza a Béres Alapítvány a Teljes Életért nevű segítő szerve zetet. Az Alapít vány több nemes ügyet és a rászorulókat támogatja. Évente több mint 70 millió forint értékű termé ket (1000 üveg Béres Csepp és Béres-termé kek) juttat ingyen a szegényeknek.
Béres József az 1970-es évek elején találta fel a Béres Cseppet, amely ásványi anya gokból, nyomelemekből és szerves tápanyagokból áll. Ezek szükségesek a jó egész séghez és erősítik az immun rendszert. Találmá nya súlyos rákbetegek ezreinek men tette meg az életét. Megszünt ette az előre haladott rákbeteg fájdalmait, és a rossz indu latú dagana tokat is elmulasztotta. Nem fogadott el pénzt az általa feltalált gyógyító sze rért, mert nem volt képe sített orvos, ezért ha marosan anyagilag tönkre&shy;ment. A kommu nista kormány is zaklatta, laboratóriumát feldúlták, kutatási anyagát elkoboz ták. Miután Ma gyaror szágon betegek ezrei álltak sorba a gyógyírért, a kor&shy;mány kénytelen volt a kutatások folytatását engedélyezni. Ma már milliók szedik naponta megelőző céllal. Dr. Béres szerint: „Egy egészsé ges világ gyarapodása, épü&shy;lése elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Mi ezt szolgáljuk.”
Béres találmánya 2000. január 27-e óta gyógy szerként van törzsköny vez ve. A Béres Cseppen kívül számos más szabadalmazott találmánya van.
 

afca

Kitiltott (BANned)
BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 – 1993)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
BARNÓTHY FORRÓ MAGDA (1904 – 1993)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Tudományos felfedezései:

KOZMIKUS SUGÁRZÁS
BIOMÁGNESESSÉG

Barnóthy Forró Magda, asztro-fizikus, egyetemi tanár, Zsámbokon szüle tett és Chica goban, USA, halt meg. Tanulmányait a buda pesti Tudo mányegy etemen és a né me tor szági Göttin genben végez te. 1928-ban ő volt az első nő, aki fizikából dokto&shy;rátust szerzett Magyaror szágon. 1928– 1948-ig fizika pro fesszor a buda pesti Tudomány egy ete men. 1948-ban az USA-ban telepedett le Barnóthy Jenővel, aki férje és tudós társa volt. Először Lake Forest, Illi nois ban fizikát tanított (Barat Col lege). 1955-ben egy rádio ló giai kutatóeszkö zöket gyártó vállalat ve zeté sével bízták meg mindkettő jüket. Eköz ben (1953-59) B. Forró Magda az illinoisi egyete men (University of Illinois) fizikát tanított.
Szakterüle tei: kozmi kus sugárzás, asztro- és atomfizi ka, biomág nesesség. Megjelent több mint 150 tudo má nyos írása, és szer kesztésé ben a kétkötetes Biological Effects of Magnet ic Fields. (1964) Dr. Bar nóthy Forró Magda már 1964-ben megállapítja, hogy „a mágneses mező idővel az orvos tudo mány új, erő tel jes analitikai (elem ző) és terá piai (gyógyá szati) eszkö zévé válik.” Utol só, Barnóthy Jenő vel közö sen írt, csillagá szattal kapcsolatos szakcikke (What is Time?) 1991-ben, két évvel halála előtt jelent meg. Szá mos ameri kai és nem zetközi tudós társaság nak volt tagja.
Az élen járt a kozmikus sugárzás jelen ségei nek megismerése terén, ami a világűr meghódí tásának előfeltétele
 

afca

Kitiltott (BANned)
TIHANYI KÁLMÁN (1897 – 1947)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
TIHANYI KÁLMÁN (1897 – 1947)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Találmányai:

IKONOSZKÓP
ROBOT REPÜ LŐGÉP (TORPEDÓ)

Tihanyi Kálmán, fizikus, feltalá ló, Üzbégen született és Budapes ten halt meg. Tanulmányait Pozsonyban és Bu dapesten vé gezte.
Tihanyi először 1926-ban, majd 1928-ban szabadalmaztatta a távolbalá tásnál (televízió) használt ikonosz kopot. Ez a korszerű képcső előfutára. Az ikonoszkóp egy nagyteljesítményű töltéstároló képfelvevő cső (elektróda). 1929-ben, francia és angol szabadalmában a képfelve vő csőnél a toldalék csö vet alkalmazta. Ez tette lehe tővé a képoldalon való letapogatást, ami a kor szerű ikonoszkóp alapkövetelménye.
Hosszú ideig nem ismerték el Tihanyi talál mányának elsőbbségét, annak ellenére, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal elutasította Zwor ykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett talál mányát Tihanyi elsőbbségére hivatkozva. Ti hanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-ban. Ma már kezdik elismerni, hogy ez a nagyje lentőségű talál mány a magyar feltalálótól szár mazik.
1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. Elkészítette a pilóta nélküli – robot repülőgép – prototípusát az angol Légügyi Mi nisztérium és az olasz haditengerészet részére.
1940-ben elkészítette az előző években ki dolgozott 5-8 km hatótávolságúra tervezett ult ra hang sugárzó készülék prototípusát, káros rova rok kiirtá sára. Számos más találmánya is volt.
 

afca

Kitiltott (BANned)
ZSOLNAY VILMOS (1828 – 1900)

<TABLE align=right><TBODY><TR><TD align=middle width=160>
ZSOLNAY VILMOS (1828 – 1900)

</TD></TR></TBODY></TABLE>Találmányai:

PORCELÁNFAJANSZ
FAGYÁLLÓ PIROGRÁNIT
EOZIN

Zsolnay Vilmos kerámikusművész, nagyipa ros, Pécsett született és halt meg. Festészetet tanult Bécsben, majd 1853-tól édesapja Zs. Miklós által alapított gyár vezetését vette át. Magánúton ké miát, technológiát tanult. Újítá saival a modern kerámia úttörője lett.
Sokoldalú kerámia g yárrá fejlesztette ki a családi üzemet. Rendsze resen vizsgálta és kisér letezett a kör nyék agyag jaival. Az edénydíszí tést művé szi színvonalra emelte. Az 1878-as párizsi világkiállítá son bemutatta újonnan kifejlesztett porcelánfa jansz-nak nevezett díszedényeit, melyek teljesen kü lön böztek az addig ismert agyagá ruktól. Az elefántcsont színű cserépen ólom men tes mázat használt. A díszítés nél a színezett máz a harma dik égetés nél kissé beol vadt az alapmázba. Ezzel a technikával Zsol&shy;nay, a művész, a legfi nomabb díszítesre volt képes, sok alkotása olyan mint egy olajfestmény.
Zsolnay feltalált egy új épületkerámiát, a faragható, fagyálló pirog rá nit-ot, mely Magyar or szág számos híres épületét díszíti (Má tyás temp lom, kassai dóm, vajdahunyadi vár, ország ház, iparművé szeti múze um, stb.).
A pécsi kerámiagyár híressége még a több színben játszó – piros, zöld, kék és egyéb – fémfé nyű eozin máz, melyet War tha Vince mű egyetemi tanárral együtt dolgozott ki Zsol nay.
Zsolnay halálakor, 1900-ban, ez a családi gyár sikeres volt a kerámia gyártás min&shy;den területén.
 
Oldal tetejére