Magyarok, akikre büszkék lehetünk

Maszek

Állandó Tag
Állandó Tag
"Több évvel ezelőtt -- pontosabban 1955-ben -- az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgővel köszöntötte a meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következő kérdést intézte a jelenlevőkhöz:
>>Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?<<
Nemcsak a vendégeknek, de sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói honfitársaink voltak."

"Mindenek előtt értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a szó: MAGYAR mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlők.
Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve, egységesen.
Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem méreteinek függvénye, hanem értékeié."

Az idézetek Hamvas J. József MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEK a tudomány felé vezető úton című művéből való.

Tudom, hogy sok olyan magyar van, aki olyat tett a Hazájáért, vagy akár az emberiségért, ami említésre méltó, említésre érdemes.
Az Ő nevüket, tettüket, életútjukat szeretném összegyűjteni ezen a fórumon.
 

Maszek

Állandó Tag
Állandó Tag
Néhány Magyar, akiknek a neve ismerősen csenghet. Talán attól, hogy Nobel díjasok.


Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 – Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a phosphorencia terén végzett kutatásáért. A fotoelektromos hatásokkal kapcsolatos elmélete máig elfogadott.

Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért.

Zsigmondy Richárd Adolf, (Bécs 1865 – Göttingen 1929) fiziokémikus, Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kémikai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.

Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel díját 1937-ben kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C vitamin szerepének a felfedezéséért.

Hevesy György József, (Budapest 1885 – Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium felfedezője. Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok, mint jelzők szerepének használatáért a vegyi kutatásban.

Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben nyerte el a fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért.

Wigner Jenő, (Budapest 1902-1994) Nobel díját 1963-ban kapta a nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért.

Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök Nobel díját 1971-ben kapta a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses lencséjét.

Oláh George, (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben érkezett, később az U.S.A-ba költözött, s 1994-ben Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és transzformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.

Harsányi John (Budapest, 1920-) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd később az U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel díjon.
 

Maszek

Állandó Tag
Állandó Tag
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.
 

Keján

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó lenne tisztázni, hogy kit tekinthetünk magyarnak. Szerintetek mi az, amitől valaki joggal vallhatja magát magyarnak? Egykoron - Ataiszon - az érdek nélküli szereteten élő egyistenhívők jelzője volt a magyar. Fenn áll még ez a meghatározás? Elegendő-e a születési hely, vagy anyanyelv használata, esetleg genetikai ősökre kell visszavezetni valaki származását?
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Brunszvik Teréz

Csatolás megtekintése 121231

Apja ifj. Brunswick Antal gróf (1746–1793), édesanyja Seeberg Anna bárónő volt. Négy gyermekük született: Teréz, Ferenc (1777–1849), Jozefin (1779–1821) és Karolina (1782–1843). Brunszvik Antal korai halála miatt után özvegységre jutott édesanyjával az 1800-as évek elején Magyarországon és Bécsben lakott, később húgával, özvegy Deym Jozefin grófnéval, és annak két fiával Oroszországban, azután Svájcban élt. Itt ismerkedett meg Iverdunban Pestalozzival, aki nagy hatással volt rá. Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött. A feljegyzések szerint ő állított Magyarországon először karácsonyfát, 1824-ben.
1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsurg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt.

Írásban megjelent művei [szerkesztés]
  • Felszólítás egy intézet felállítása iránt, melyet a kis gyermekeket gyámnevelő intézetek számára tanítók készítenének hazánk minden részeiben. Hely és év n. 4r.
  • Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak. Hely és év n. 4r.
  • Rendszabási a nemzeti egyesületnek, a kisdedek koránti nevelésére nézve gyám- és képzőintézetek által. Pest, 1830.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Bezerédj Amália​

Csatolás megtekintése 121233

Egy írónő, a reformpolitikus Bezerédj István felesége: Bezerédj Amália férjével együtt a Tolna megyében lévő hidjai birtokukon „kisiskolát” - azaz óvodát állítottak jobbágyaik gyermekei számára. Amália volt az első, aki a magyar irodalomban is a gyermekvilággal foglalkozott. - A kisdedóvás buzgó terjesztője volt, az arisztokrata hölgyek körében arról is nevezetes, hogy ő maga foglalkozott saját gyermekei nevelésével is. 1804-ben született, betegsége miatt nagyon rövid életet élhetett, - 1837-ben érte utol a halál. Az ifjúság számára írott erkölcsnevelő olvasókönyvei sokáig szolgálhattak „okulásul”. A Flóri könyve tizenkilenc kiadást is megért. Másik könyve, amely napvilágott látott: a Földesi estvék fellapozása közben kifejezetten erkölcsnevelő célzattal írott elbeszélésekkel találkozhatunk.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Karacs Teréz

Csatolás megtekintése 121234

Karacs Teréz a rézmetsző Karacs Ferenc és az írónő, Takács Éva leánya. Házukban gyakran megfordultak a kor szellemi vezetői, például: Fáy András, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc. Náluk lakott egy ideig Katona József is, aki itt írta meg a Bánk bánt. (Megjegyzendő, hogy a könyvtárunkban található térképészeti ritkaság - a Tabula itineraria - a Római-kori úttérkép-tekercs kézzel színezett másolata szintén Karacs Ferenc keze nyomát őrzi: 1825-ben metszette rézbe a művész. E dokumentum bizonyítja azt is, hogy a Karacs családnál Somogyi Károly is megfordult: e korlátozott számban elkészült darabból ugyanis csak a család közeli ismerősei kaphattak példányszámot.)
A szülők bátorították lányuk tanulását, bár ez elsősorban önképzést jelentett. Írásai először 1822-ben jelentek meg, azt követően folyamatosan publikált verseket, műfordításokat, pedagógiai és politikai jellegű cikkeket egyaránt. Apja halála után házvezetőnői állást vállalt Máramarosszigeten. Az 1840-es évek közepe fordulatot hozott Teréz életében: ekkor kötött barátságot Leővey Klárával, aki bemutatta Teleki Blankának. Blanka grófnő 1845-ben meghívta az alakuló főúri leánynevelő intézet tanárának, de Teréz inkább a miskolci református egyház felkérését fogadta el, amelyben megbízták a hosszú évtizedek óta tervezett leánytanoda vezetésével. Az intézmény főúri és polgárlányok nevelését egyaránt vállalta. 1846-ban alapította meg a miskolci leányiskolát és nevelőintézetet, melynek még az 1848-49-es szabadságharc legnehezebb időszakaiban is sok tanítványa volt. Az 1850-es években intézete már országos hírűvé lett.
Összes munkáit Miskolcon adták ki 1853-ban. Anyagi körülményei nehézzé váltak, s emiatt 1859-ben lemondott, majd Kolozsvárra ment, hogy átvegye a belvárosi elemi és felsőbb leányiskola igazgatását. 1863-tól nevelőnősködött, majd 1865-1877 között magántanárként dolgozott Pesten. Ezután unokahúgához költözött Kiskunhalasra, ahol Arany János unokáját is tanította. Betegsége miatt 1885-ben Békésre költözött. 80. születésnapját Budapesten, országos ünnepségek
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
teleki_blanka.jpg
leovey_klara.jpg
Hogyha a XIX. századi magyar neveléstörténet éveire tekintünk vissza, mindenképpen fontos megemlékeznünk a már előbb említett Teleki Blankáról és Leővey Kláráról is.
Teleki Blanka élete és munkássága regényes - több író hozzáfogott, hogy megörökítse. A hosszúfalvi kastélyban született, mely Szatmárnémetitől úgy kétórányira található, s címerében a következő felirat olvasható: „Jól él, aki rejtve él.” A kastély ura: gróf Teleki Imre vésette be a jelmondatot s életében ehhez tartotta magát. Vendég nem járt a házhoz, gyermekei: Blanka, Emma, és Miksa tanítására nevelőnőket alkalmazott, de előbb levizsgáztatta őket. Legtöbbjük azonban nem felelt meg a Göttingában tanult, nagyon művelt grófnak. Így a gyermekeknek kevés alkalmuk volt a tanulásra. A grófné sem mert ellenkezni zsarnoki férjével. A lányok nőttek, és Teleki Imre egyszer csak rádöbbent, hogy férjhez kell adni őket. Miután az erdélyi arisztokraták közül egyik sem merte meglátogatni a kastélyt, a gróf elhatározta, hogy Pestre küldi legidősebb lányát, Blankát sógornőjéhez. Remélte, hogy a pesti társaságban majdcsak akad valaki, aki megfelelő férj lesz számára. Levélben kérte felesége nővérét, látogasson el Hosszúfalvára és vigye magával Blankát. Ez a bizonyos nagynéni pedig nem volt más, mint Brunszvik Teréz.
Teréz pedig, akit fiatal korában Bécsben Beethoven tanított zongorázni, s azóta is barátságot tartott a zeneszerzővel, nem közölte sógorával, hogy otthonát írók, festők, pedagógusok látogatják. Még azt is megengedte a gróf, hogy Blanka, aki igen tehetséges volt, Pesten festészetet és szobrászatot tanuljon. A két mester (Thugut Henrik és Ferenczy István) eleinte úri szeszélynek tartotta Blanka tanulását, de hamar rájöttek, hogy a fiatal grófnő valódi tehetség.
Blanka nagynénje hatására elhatározta, hogy leánynevelő intézetet nyit főúri leányok számára. Hiszen eddig csak sekélyes műveltségű, idegen nyelvű nevelőnők tanították őket. Teleki Imre beletörődött, hogy lányai a maguk útját járják. Pénzt is adott az intézet számára. Blanka kitűnő tanárokat szerződtetett, a Honderű című hetilapban meg is hirdette az intézet megnyitását. A tanítványok „toborzásával” csak nagyon lassan tudtak haladni: az első évben, 1846-ban mindössze egyetlen növendékük volt: báró Puteáni Rózsa, Deák Ferenc keresztlánya. A következő évben azonban már tizennégy növendéke volt az intézetnek.
A magyart és a történelmet Fejér Pál tanította, s a lányok rajongtak érte. Blanka is gyakran végighallgatta az órákat. Esténként a fiatal tanár egy csésze tea mellett beszélt a grófnőnek a márciusi eseményekről. Blanka tudta, hogy Fejér Pál Vasvári Pál néven egyik vezéralakja a márciusi ifjaknak. Blankára is nagy hatással volt az ifjú tanár személyisége, de szerelmét titokban tartotta. A történetírás még adós nekünk ezzel a kapcsolattal, amelynek részleteit alig ismerjük.
Március 15-e tehát nem érte váratlanul Blankát. Boldogan szorongott a Nemzeti Színház hátsó sorában, a Bánk bán ünnepi előadásán. A tanítás folytatódott az intézetben, de Fejér Pál tanár úr kénytelen volt megszüntetni az óráit, mert az ifjúság vezére lett .
A világosi fegyverletétel után Blanka Klárával együtt visszavonult a Teleki család pálfalvi kastélyába. Szülei közben meghaltak, Blanka pedig bujdosó menekülteket rejtegetett és vegytintával írt leveleket küldött testvérének, Emmának, aki ugyanilyen módon válaszolt. Nem sejtették, hogy minden külföldről érkezett és oda küldött levelet felbontanak és elolvasnak. Eközben Teréz pesti magányában úgy döntött, ellátogat Pálfalvára, hiába intette hűséges komornája: ne tegye ki magát a keserves utazásnak. Régi írásait is magával hozta, Blankával akarta megbeszélni, mit írjon ezekből az elsárgult irományokból készülő könyvébe. Ezen dolgoztak, amikor 1851. május 13-án a nagyváradi rendőrség két alkalmazottja jelent meg, felmutatták a házkutatási parancsot, minden írást lefoglaltak, kidobálták a fiókok, szekrények tartalmát, felhasították a fotelek huzatait, majd amikor Kossuth-bankókat találtak, magukkal vitték Blankát és az iratokat.
kufstein.jpg

Kufsteinbe vitték a két foglyot (Blankát és Leővey Klárát, akit Karacs Teréz maga helyett ajánlott nevelőtársul) és a legkegyetlenebb börtönrészben helyezték el őket. Amíg emberséges parancsnokuk volt, kaphattak könyveket, írószereket. De annak halála után minden kedvezményt megvontak tőlük. A császárhű rokonság kérte Blankát: írjon kegyelmi kérvényt, ám ő nem akart ehhez a megoldáshoz folyamodni. Öt év telt el így. Télen a -35 fokos hidegben nehezen juthattak szabad levegőhöz. Öt év után Klára szabadult, bár sírva kérte: hadd maradhasson Blankával. A hatodik évben a börtönbe politikai foglyok helyett közönséges bűnözők kerültek, így Blankát átszállították Laibachba, ahol enyhébb volt az éghajlat.
1861. május 13-án, éppen hat évvel elfogatása után Teleki Blanka előtt is megnyílt a börtön kapuja. Rövid ideig élvezhette a családi légkört, megbetegedett, és 1862 októberében elhunyt.
A hűséges barátnőről, Leővey Kláráról - aki még a kufsteini fogságba is elkísérte Blankát - kevesebbet tudunk. Egy beregi földbirtokos lányaként született 1821. március 25-én Máramarosszigeten. Abban, hogy később a nevelői pályát választotta, meghatározóak voltak gyermekkori iskolai élményei. Az 1846-ban megalakult intézetben főként a magyar nyelv gyakorlásában volt segítőtársa Blankának. Amikor kufsteini büntetését letöltötte, szomorúan tapasztalta, hogy a nevelés - és főként a nőnevelés - területén előrelépés nem történt, sőt általános visszafejlődés volt tapasztalható. Folytatni kellett a tanítást, ami ebben a korban nagy kihívást jelentett. Máramarosszigeten kezdeményezett iskolakísérlete csak rövid életű lehetett: a hatalom indoklás nélkül bezáratta az intézetet. Élete hátralevő részében a Teleki családnál talált munkát, ahol a fiatalokat nevelve szinte családtagként élhetett. Mindvégig hű maradt eszményeihez, sohasem alkudott meg. Nevelői tevékenysége mellett újságírással is foglalkozott - a Máramaros című hetilapban publikálta cikkeit. Példamutató életének közlekedési baleset vetett véget 1897-ben.
A neveléstörténet híressé vált nőalakjai életútja példázza, hogy mindaz, amit munkásságuk során megalkottak - olykor óriási munka és szenvedés eredménye. A felnövekvő generációk sorsában meghatározó szerepet tölt be az oktatás és a nevelés. Ők felelősséget vállaltak ezért, s munkájuk gyümölcse nem maradt el.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Árpád-házi nők ]
  • Emese (9. század első fele)
  • Emese, aki a turulmadártól esett teherbe, Ögyek (Ügek) vezér felesége, Álmos vezér anyja. A monda szerint a turulmadár álmot bocsátott rá, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek. (Az eredetmonda egy másik magyarázata szerint Emese álmában a turultól esett teherbe.)
  • Piroska (Szent Irén) (10841133)
  • Sarolta (10. század vége – 11. század eleje)
  • Szent Erzsébet (12071231)
  • Csatolás megtekintése 121235
  • Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
    Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja, ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.
    Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
    1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
    II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
    Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
    Lajos öccsei, Henrik Raspe és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
    A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartbugot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
    Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

    Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.
  • Szent Kinga (12241292)
  • Szent Margit (12421271)
  • Árpádházi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margitsziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Erzsébet unokatestvére, Szent Kinga és Boldog Jolán testvére.

    Élete

    A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit lányuk 1242. január 27-én. Szülei - a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben - felajánlották Magyarországért. Margit ennek megfelelően hároméves korában a veszprémi domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült. Nevelőnője Olympiades nővér volt. Később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet atyja építtetett. Itt került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben. Később két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést Rómától atyja kérésére. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is. Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe volt. A legalacsonyabbrendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. A legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására. 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott.
    Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték, végül XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagyasszonyok [szerkesztés]
  • Árva Bethlen Kata (17001759)
  • Bethlen Kata (Bonyha, 1700. november 30. – Fogaras, 1759. július 29.) író.
  • Bethlen Kata Erdélyben, Bonyhán született, Bethlen Sámuel (16631708), Kis-küküllő vármegye főispánjának negyedik gyermekeként. Édesanyja, Borsai Nagy Borbála 1717. szeptember 11-én férjhez adta lányát, kedvenc mostohafiához, gróf Haller Lászlóhoz. Miután ő 1719. június 1-jén meghalt, az anya 1722. május 26-án gróf Teleki Józsefhez adta feleségül. Teleki József 1732. november 1-jén meghalt, s Bethlen Kata ettől kezdve nevezte magát Árvának.
    Haller Lászlótól három (Sámuel [1718–1720], Pál [1718–1794], Borbála [1719–1770]), Teleki Józseftől pedig tíz (László, Sára, Zsuzsanna, József, Judit, Zsigmond, Gábor, Klára, István, Júlia) gyermeke született.
    Támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat; saját könyvtára is jelentős volt. Ajtai Abod Mihályt és Bod Pétert saját költségén taníttatta külföldön; Bod Pétert udvari lelkészének fogadta fel. Könyvtárát a nagyenyedi kollégiumra hagyományozta.
    Bethlen Kata 1759. július 29-én hunyt el Fogarason, s az ottani református templomban temették el.

    Művei ]


    A Védelmező erős pais első lapja

    Bujdosásnak emlékezetköve (Debrecen, 1733)
    • Védelmező, erős paizs (Szeben, 1759)
    • Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása (A mű első kiadásáról hiányzik az év és a hely megjelölése. Feltételezés, hogy Páldi István kolozsvári nyomdájában készült 1762-ben.)
  • Bornemisza Anna
  • Lorántffy Zsuzsanna (16001660)
  • Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600. – Sárospatak, 1660. április 18.)
    I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító, „nagyasszony
  • Csatolás megtekintése 121239

    Élete

    Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban éltek.
    Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt Sárospatak és a Sárospataki Kollégium fénykora.
    Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt.
    1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésének, a pataki kollégium felvirágoztatásának szentelte.
  • Szilágyi Erzsébet
  • Szilágyi Erzsébet Hunyadi János felesége, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga, meghalt – Kaprinay szerint – 1484 körül, Salamon szerint pedig valószínű, hogy már 1483. április 25-én nem volt az élők sorában.

    Élete [szerkesztés]

    Történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődik, amikor megesketteti V.László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt. Ismeretes, hogy a király ezen esküjét, mint tőle erőszakkal kicsikartat, amint a Hunyadi-ház ellenségei közé juthatott, azonnal megszegte, Hunyadi Lászlót lefejeztette, Mátyást foglyul ejtette. Ekkor tűnt ki, mennyire egyezik Szilágyi Erzsébet vére és cselekvésmódja a Szilágyi Mihályéval. Valódi renaissance amazon, akit kortársai méltán neveztek &laquo;hős asszonynak&raquo; (mulier heroica). Családja veszedelmén nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett segíteni. A király már 1457-ben annyira megrettent e nőtől, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de a két ízben megismételt kísérlet nem ment dűlőre s a király még azon év novemberében meghalván, Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelhesse. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, pazarul szórta a pénzt a választás előkészítésére. Ulisis, a milánói fejedelem követe a császári udvar tudtára adja e célra tett költekezéseit, amelyekről Bonfini is megemlékezik. A pénzt a főrendek közt bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva. Egyidejűleg Erzsébet Podiebrad György cseh kormányzónak 40.000 aranyat ígért Mátyás szabadon bocsátásáért. Ilyen előkészületek után érte el célját Mátyás megválasztásával, akinek hazafelé jöttében a magyar határon fekvő Strassnitz morva városig ment elébe s ott a maga pecsétjével is megerősítette azt az okiratot, amelyben Mátyás kötelezte magát Podiebrad leányának, Katalinnak nőül vételére. A boldog anyát a pápa is sietett üdvözölni.
    Ettől fogva fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan, birtokait igazgatva, többnyire Óbudán. Eredeti iratainak, rendeleteinek, utasításainak egész halmazát őrzi az Országos Levéltár. Szeretettel foglalkozott Vajda-Hunyad, a XVI. sz.-ból fennmaradt, ezen legnagyobbszerű világi épületünk fölépítésével. A várpalota jelentékeny része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét. 1465-ben kolostort építtetett Vajda-Hunyadon a ferencesek számára, 1477-ben az óbudai várkápolnának adományozta Szente-Tornya (ma Szent-Tornya) békésvármegyei népes helységet. 1473. augusztus 8-án Óbudáról írt levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, férjének lánglelkű és szent életű bajtársát sorolja a szentek közé.
  • Zrínyi Ilona (16431703)
Csatolás megtekintése 121240
  • Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
  • Élete [szerkesztés]
    IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született:
    • 1667-ben György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt,
    • 1672-ben Julianna és
    • 1676-ban Ferenc.
    Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
    Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferenc-et azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találhozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg.
    1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
 

black_bird

Állandó Tag
Állandó Tag
Nobel-dijasok listajat kiegeszitve Kertesz Imrevel, aki 2002-ben kapott Irodalmi Nobel-dijat a Sorstalansag c. regenyeert.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Én ezt a változatot vallom igaznak. Legalább is ez az Én igazam.

Arvisura

„A Magyarok, az egyistenhívőknek nevezett jó emberek, akikhez más törzsek gyermekei is csatlakoztak. Így az Anyahita kegyhely és Joli-Tórem dombjai között megtelepedett egyistenhívőket magyaroknak nevezték. Ezen egyistenhívők követői nem képeztek külön törzset, hanem a jó embereknek a vallási közösségébe tartoztak. Ezen közösségnek tagjai soha nem háborúskodtak, hanem az Anyahita által lerótt egy igaz Isten hitében nevelték fel gyermekeiket.”

Mint ebből láthatjuk, magyarnak lenni, akkoriban nem faji vagy törzsi hovatartozást jelentett, hanem egyfajta lélekminőséget és szellemi szintet, hiszen közös jellemzőjük volt az egyistenhit, a békességes megoldásokra való törekvés, ami a mai világunkban is nagy szó, nemhogy abban az időben.

Élt tehát egy MAG-magyar népcsoport valahol Ataisz szívében, akik bizonyos „emelkedettebb” lélekminőséggel bírtak, s egyfajta héjként körbevették őket különböző törzsek: agabák, indijók, sakák, maják, Uruk törzse, valamint a fekete és fehér hun törzsek, akik tehát a magyar MAG védőrétegét képezték. Ám ehhez hasonló struktúrát alkotott sok más nép is, mint pl. a kelta törzsek, hiszen a központi magot ott is a druidák képezték, akik a szakrális kapcsolatot biztosították az őket körülvevő és védő többi kelta törzs számára. De hasonló volt a felállás a méd törzsek és a máguspapok esetében is. Sőt a Magyar Törzsszövetség megalakulását követően szintén megmaradt egy ilyen struktúra, hiszen a különböző törzseink között ott volt a Nyék törzs, akik ezt a beavatott MAG csoportot alkották.
 

ferdo

Állandó Tag
Állandó Tag
Gróf Eszterházy János - a Felvidéki magyarok mártírja .Meghalt a mírovi várbörtönben. Nyughelye máig is ismeretlen.
Béke poraira.
 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Szabadságharcosok ]
Tudós asszonyok

 

Radványa

Állandó Tag
Állandó Tag
Oldal tetejére