A Magyar Posta (hogy egészen pontosak legyünk: „az egyetemes postai szolgáltatások keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások kiegyenlítésére”) 2015. január 1-jétől már csak az 1946. augusztus 1. után, kizárólag a Magyarország felirattal kibocsátott bélyegeket fogadja el. Jelen díjszabás mellett napestig eltartana az egyforintos bélyegek felnyálazása.
Rövidebben tehát: a Magyar Posta az új évtől forgalomképtelennek tekinti a Magyar Posta feliratú bélyegeket – ez derül ki a 2015-től érvényes Általános Szerződési Feltételek címet viselő dokumentumból. Vajon mi indokolta a már első blikkre is különösnek ható intézkedést? – próbáltunk meg utánajárni.
Forgalomképes hermelin
Egy hétfői Facebook-bejegyzés szerint semmi. Elgondolkodtató, írja a szerző, hogy ha évtizedeken keresztül nem zavart senkit ez a kettősség – a Magyarország feliratú bélyegek 1991-től vannak forgalomban –, most mi szükség volt erre? A posztoló felveti: mondhatják egyesek, hogy elegendő idő volt az érvénytelenné nyilvánított bélyegek felhasználására. De ha valaki nem levelezett annyit, az mit tegyen? A bélyeg értékálló, sőt növeli az értékét – mondhatják mások. Ez is igaz, de nem az utóbbi fél évszázad magyar bélyegkibocsátásaira.
A posta ráadásul a forgalomból kiszoruló bélyegek névértékével megegyező mértékű kötelezettségét törli, ami ebben a formájában „azt hiszem, tisztességesnek a legkevésbé sem mondható” – fogalmaz a bejegyzés szerzője, némi éllel jegyezve meg: január 1-jétől sok-sok társuk mellett Szent István, a Szent Család, a ’48-as zászlók, sőt Batthyány Lajos sem lesz forgalomképes már. Egy hozzászóló közbevetette: a hír már a nyáron eljutott hozzá, de „a postán a kisasszonyhoz még két héttel ezelőtt sem”.
Az általunk megkérdezett filatelista azt mondta: a döntés praktikus oka az volt, hogy a most búcsúzó bélyegek címletei többnyire igen alacsonyak voltak, márpedig a jelenlegi díjszabások mellett kinek volna kedve, mondjuk, egyforintos bélyegeket nyálazgatni napestig. A másik oka, hogy a posta hatósági jogköre 1991-ben megszűnt, azóta az állam megbízásából ténykedik, kezdetben vállalati formában működött, utóbb részvénytársaságként: a „Magyarország” jelzés végre világossá teszi, hogy a bélyegkibocsátó nem a cég, hanem maga a magyar állam.
Forgalomképtelen vadászkutya
A lakosságnál és pláne a vállalkozásoknál nagyon kevés bélyeg ragadhatott be, jószerével csak a kereskedőket érheti némi veszteség, ezzel együtt interjúalanyunk is aggályosnak találja, hogy 24 év után az összes eladott darab értékét nullára írják – lehetőséget kellett volna hagyni a névértéken történő beváltásra. Annál is inkább, mivel voltaképpen fizetőeszközről van szó.
A bélyeggyűjtő megjegyezte: a filatelistáknak december 31., azaz az érvényesség utolsó napja igen jeles dátum lesz, szép számmal fognak maguknak vagy ismerőseiknek régi bélyeggel ragasztott levelet, „levlapot” küldeni; ez afféle játék, de az ilyen különleges és ritka alkalom növelni fogja a bélyegek pénzben mért értékét is.
Nem ez lesz az első érvénytelenítés
Az első nagy honi bélyegérvénytelenítést 1867-ben, az osztrák postaigazgatóság kivonulása után élték meg a kortársak. A Tanácsköztársaság idején nem volt ennyire látványos a kivonás, készült ugyan néhány új sorozat Magyar Köztársaság, utóbb Magyar Tanácsköztársaság felirattal, többnyire azonban egyszerűen felülnyomták a királyi bélyegeket. 1926-ban az el(hiper)inflálódott koronát váltó pengő miatt tűntek el a korábbi bélyegek, 1946-ban a forint bejövetele és az államforma változása okán.
Érdekes, hogy a jelzett évben megjelent pár széria, amelyet Magyarország felirattal nyomtak. Ez azt jelenti, hogy e sorozatok ötforintosnál nagyobb címleteit közel 70 év múltán, 2015. január 1-je után is fel lehet majd használni bérmentesítésre.
Bárkay Tamás
Rövidebben tehát: a Magyar Posta az új évtől forgalomképtelennek tekinti a Magyar Posta feliratú bélyegeket – ez derül ki a 2015-től érvényes Általános Szerződési Feltételek címet viselő dokumentumból. Vajon mi indokolta a már első blikkre is különösnek ható intézkedést? – próbáltunk meg utánajárni.
Forgalomképes hermelin
Egy hétfői Facebook-bejegyzés szerint semmi. Elgondolkodtató, írja a szerző, hogy ha évtizedeken keresztül nem zavart senkit ez a kettősség – a Magyarország feliratú bélyegek 1991-től vannak forgalomban –, most mi szükség volt erre? A posztoló felveti: mondhatják egyesek, hogy elegendő idő volt az érvénytelenné nyilvánított bélyegek felhasználására. De ha valaki nem levelezett annyit, az mit tegyen? A bélyeg értékálló, sőt növeli az értékét – mondhatják mások. Ez is igaz, de nem az utóbbi fél évszázad magyar bélyegkibocsátásaira.
A posta ráadásul a forgalomból kiszoruló bélyegek névértékével megegyező mértékű kötelezettségét törli, ami ebben a formájában „azt hiszem, tisztességesnek a legkevésbé sem mondható” – fogalmaz a bejegyzés szerzője, némi éllel jegyezve meg: január 1-jétől sok-sok társuk mellett Szent István, a Szent Család, a ’48-as zászlók, sőt Batthyány Lajos sem lesz forgalomképes már. Egy hozzászóló közbevetette: a hír már a nyáron eljutott hozzá, de „a postán a kisasszonyhoz még két héttel ezelőtt sem”.
Az általunk megkérdezett filatelista azt mondta: a döntés praktikus oka az volt, hogy a most búcsúzó bélyegek címletei többnyire igen alacsonyak voltak, márpedig a jelenlegi díjszabások mellett kinek volna kedve, mondjuk, egyforintos bélyegeket nyálazgatni napestig. A másik oka, hogy a posta hatósági jogköre 1991-ben megszűnt, azóta az állam megbízásából ténykedik, kezdetben vállalati formában működött, utóbb részvénytársaságként: a „Magyarország” jelzés végre világossá teszi, hogy a bélyegkibocsátó nem a cég, hanem maga a magyar állam.
Forgalomképtelen vadászkutya
A lakosságnál és pláne a vállalkozásoknál nagyon kevés bélyeg ragadhatott be, jószerével csak a kereskedőket érheti némi veszteség, ezzel együtt interjúalanyunk is aggályosnak találja, hogy 24 év után az összes eladott darab értékét nullára írják – lehetőséget kellett volna hagyni a névértéken történő beváltásra. Annál is inkább, mivel voltaképpen fizetőeszközről van szó.
A bélyeggyűjtő megjegyezte: a filatelistáknak december 31., azaz az érvényesség utolsó napja igen jeles dátum lesz, szép számmal fognak maguknak vagy ismerőseiknek régi bélyeggel ragasztott levelet, „levlapot” küldeni; ez afféle játék, de az ilyen különleges és ritka alkalom növelni fogja a bélyegek pénzben mért értékét is.
Nem ez lesz az első érvénytelenítés
Az első nagy honi bélyegérvénytelenítést 1867-ben, az osztrák postaigazgatóság kivonulása után élték meg a kortársak. A Tanácsköztársaság idején nem volt ennyire látványos a kivonás, készült ugyan néhány új sorozat Magyar Köztársaság, utóbb Magyar Tanácsköztársaság felirattal, többnyire azonban egyszerűen felülnyomták a királyi bélyegeket. 1926-ban az el(hiper)inflálódott koronát váltó pengő miatt tűntek el a korábbi bélyegek, 1946-ban a forint bejövetele és az államforma változása okán.
Érdekes, hogy a jelzett évben megjelent pár széria, amelyet Magyarország felirattal nyomtak. Ez azt jelenti, hogy e sorozatok ötforintosnál nagyobb címleteit közel 70 év múltán, 2015. január 1-je után is fel lehet majd használni bérmentesítésre.
Bárkay Tamás
