A Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kilencven éves volt. Az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton.
Kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes. A halálhírt a filozófus saját Facebook-oldalán is bejelentették. Temetéséről a család később gondoskodik - írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.
A 444.hu úgy tudja, hogy Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. A hírt lapunknak is megerősítették a filozófus környezetéből.
Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.
Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, továbbá foglalkoztatták a filozófiai antropológia kérdései. A Lukács György tanítványaiból álló Budapesti Iskola egyik jelentős alakja, aki 1986-tól 25 évig tanított a New York-i New School for Social Research egyetemen.
Zsidó származású polgári családba született, 15 éves volt, mikor elkezdődtek a deportálások. A holokausztban számos családtagját és barátját elvesztette. A háború után bár visszakapták budapesti lakásukat, az éhezés elől anyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, ahol megismerkedett a cionista mozgalom képviselőivel. Ezután több cionista táborba elment, részt vett tüntetéseken, és azon is gondolkodott, hogy kivándorol Izraelbe. A mozgalommal 1948-ban szakított, amikor férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.
1947-1951 között a budapesti egyetemen magyar-filozófia szakon tanult, és középiskolai tanárként diplomázott.
Emmanuel Macron francia államfővel
© Yann Revol
Az ELTE Filozófia Tanszékén Lukács György tanítványa lett, majd 1958-ba politikai okból mindkettejüket eltávolították. 1968-ban lett a filozófia tudományok doktora (DSc), de szabad gondolodóként ismét szembekerült a korabeli korlátokkal, ezért megfosztották állásától. Ezt követően néhány évig fordításokat vállalt, majd 1977-ben emigrált.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, majd New Yorkban.
1990-től hazajárt Magyarországra előadásokat tartani a a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-től 1999-es nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1995-től az Akadémia rendes tagja volt.
Heller Ágnes utoljára májusban adott interjút a hvg.hu-nak, annak alkalmából, hogy Európa jövőjéről beszélgetett Párizsban Emmanuel Macron francia államfővel. Akkor úgy fogalmazott: ha a kontinens jövőjét nézzük, a helyzet ugyan rosszabb, mint tegnapelőtt volt, de még nem katasztrofális.
„Az majd csak lesz, ha nem tudunk beszélgetni egymással Magyarországon” - mondta akkor.
Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.
Kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes. A halálhírt a filozófus saját Facebook-oldalán is bejelentették. Temetéséről a család később gondoskodik - írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.
A 444.hu úgy tudja, hogy Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. A hírt lapunknak is megerősítették a filozófus környezetéből.
Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.
Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, továbbá foglalkoztatták a filozófiai antropológia kérdései. A Lukács György tanítványaiból álló Budapesti Iskola egyik jelentős alakja, aki 1986-tól 25 évig tanított a New York-i New School for Social Research egyetemen.
Zsidó származású polgári családba született, 15 éves volt, mikor elkezdődtek a deportálások. A holokausztban számos családtagját és barátját elvesztette. A háború után bár visszakapták budapesti lakásukat, az éhezés elől anyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, ahol megismerkedett a cionista mozgalom képviselőivel. Ezután több cionista táborba elment, részt vett tüntetéseken, és azon is gondolkodott, hogy kivándorol Izraelbe. A mozgalommal 1948-ban szakított, amikor férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.
1947-1951 között a budapesti egyetemen magyar-filozófia szakon tanult, és középiskolai tanárként diplomázott.
Emmanuel Macron francia államfővel
© Yann Revol
Az ELTE Filozófia Tanszékén Lukács György tanítványa lett, majd 1958-ba politikai okból mindkettejüket eltávolították. 1968-ban lett a filozófia tudományok doktora (DSc), de szabad gondolodóként ismét szembekerült a korabeli korlátokkal, ezért megfosztották állásától. Ezt követően néhány évig fordításokat vállalt, majd 1977-ben emigrált.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, majd New Yorkban.
1990-től hazajárt Magyarországra előadásokat tartani a a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-től 1999-es nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1995-től az Akadémia rendes tagja volt.
Heller Ágnes utoljára májusban adott interjút a hvg.hu-nak, annak alkalmából, hogy Európa jövőjéről beszélgetett Párizsban Emmanuel Macron francia államfővel. Akkor úgy fogalmazott: ha a kontinens jövőjét nézzük, a helyzet ugyan rosszabb, mint tegnapelőtt volt, de még nem katasztrofális.
„Az majd csak lesz, ha nem tudunk beszélgetni egymással Magyarországon” - mondta akkor.
Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.
Utoljára módosítva a moderátor által:
