Meghalt Moldova György

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag

Meghalt Moldova György​

D  FO20100212013
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag

Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel. Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el.

„Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk”
– írta a közleményben Moldova Júlia.

Bányásznak állt, alulnézetből ismerte meg az életet​

Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért „menet közben” letartóztatták, az új osztályfőnök pedig ragaszkodott ahhoz, hogy Moldova változtasson témát.

Moldova erre nem volt hajlandó, és a főiskolát otthagyva bányásznak állt. Ezután még több kétkezi munkát is kipróbált, volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő, úgyhogy „alulnézetből” is megismerte az életet. Éppen kazánszerelő volt, amikor egy munkára a filmgyárba küldték, ahol barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től szabadúszó volt.

Termékeny író volt​

Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap és a Magyar Nemzet című napilap munkatársa volt. Rendkívül termékeny író volt, félszáznál több szépirodalmi, harmincnál több riportkönyve jelent meg, több mint tízmillió általa írt könyv kelt el, és több színdarabját is bemutatták.

Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedő protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizmaköteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozta.

Bűn az élet​

A legnagyobb sikert talán riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták. Ezekhez szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat töltve az adott területen. A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése – utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.

Megítélése vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások – főként utólag – úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését.

Kádárt proletár szentnek nevezte​

Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali rokonszenvét azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, és sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit „proletár szentnek” is nevezett. A világ talán legtöbbet focizó írója, a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.

A József Attila-díjat 1973-ban és 1978-ban is megkapta (a kitüntetést 1957-ben nem vette át), 1983-ban Kossuth-díjas lett. Később megkapta a Prima Primissima díjat, a SZOT-díjat, a Nagy Lajos-díjat, a Maecenas-díjat, a Karinthy-gyűrűt, az MSZOSZ-díjat és a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípot. A rádiókabaréban felolvasott humoros történeteinek poénjaiból szólás lett; szavai szerint már életében két utcát is elneveztek róla: a Szép utcát és a Mester utcát.
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Olvasom, hallom, s mégsem hiszem el...
Moldova, tényleg meghalt?
No igen, csak így "Moldova" - mert tiszteletből, szeretetből többször a keresztneve nélkül emlegettük Moldova Györgyöt.
Igen.
Nehéz tudomásul venni, ismét szegényebbek lettünk...
88 éves korában, 2022. június 4-én, szombaton, távozott el örökre...
Magyarország egyik legismertebb, legtöbbet olvasott írója, akinek neve széles tömegek számára jelentett egyet az irodalommal.
Riportkönyvei, szociográfiái jelentették a szakmai és anyagi befutást. Legnagyobb sikereit tényfeltáró írásaival aratta az 1970-es években, amikor az igazság kimondására keveseknek volt lehetősége.
A saját élményekből is táplálkozó Tisztelet Komlónak (1971), valamint az 500 ezres eladott példányszámával ma is kirívó sikernek számító, a vasút és a vasutasok világát bemutató Akit a mozdony füstje megcsapott (1977) alapozta meg országos népszerűségét. A textiliparról írt A szent tehén (1980) című könyve megjelenése után például sokan állították, hogy (álnéven) Moldova mellettük dolgozott, ott a gyártósoron.
A kamionosokról írt A pénz szaga (1986) című könyve kedvéért, hidegben, melegben, pocsék és jobb utakon, mérhetetlenül sokat utazott,- Európában.
Riportkönyvekben írta meg - többek között - a börtönök, az igazságszolgáltatás, az egészségügy, a környezetvédelem világát, írt a nyugdíjasokról, illetve Magyarország elfeledett, szegény régióiról. Meglátta a demokratikus piacgazdaság árnyoldalait is: a nyomort, a munkanélküliséget, az állami szolgáltatások leromlását. Többek szemében szálka volt, mert Moldova felfedte a féktelen vagyonfelhalmozást és a mindent behálózó korrupciót.
Soha nem azt mondta és írta le, amit tőle elvártak, de hajlandó volt vállalni a szavai és a tettei következményeit.
Nyolc évvel ezelőtt így fogalmazott a XXI. század tévésorozatában: "- Azt mondta rólam valaki, hogy egy szabad ember vagyok. Születésemtől az vagyok. Szóval nem lehet megfogni előnyökkel, semmivel. Azt csinálom, amit akarok".
*
Pótolhatatlan hiányt hagyva maga után, ment el közűlünk...

1654353404007.png
*
1654355206031.png
 
Oldal tetejére