Hírek Miért dobott az USA atombombát Kanadára?

A kanadai Québec tartományban, a Szent Lőrinc-folyó partján fekvő Rivière du Loup város lakói hatalmas dörejre ébredtek 72 éve, 1950. november 10-én éjjel. Az évek óta folyó hidegháború hangulatában mindenki a legrosszabbra gondolt.

Magyarázatot a következő napokban kaptak: az amerikai légierő kanadai gyakorlatról hazatérő bombázója motorhibába ütközött, és a protokollnak megfelelően megszabadult bombáitól.

A hivatalos közlemény hangsúlyozta, hogy a ledobott fegyverek hagyományos bombák voltak, az igazság pedig több mint 30 évvel később derült csak ki.

Váratlan meghibásodás​


A Kanadából az Arizona állambeli Davis-Monthan légibázisra hazatérő B–50 bombázók egyikének négy motorjából kettő meghibásodott, ezért kellet az előírásoknak megfelelően megszabadulnia a bombatehertől. A bombázó személyzete a ledobás előtt beállította a szóban forgó fegyver önmegsemmisítő mechanizmusát, hogy az 3200 méterrel a felszín felett felrobbanjon. Ez be is következett, a repülőgép pedig a legközelebbi amerikai légibázison, a Maine állambeli Loring támaszponton biztonságosan ért földet.


A ledobott fegyver – a hivatalos magyarázattal ellentétben – nem egy egyszerű légibomba volt, hanem atombomba. A Mark 4 típusú bomba az 1945-ben Nagaszaki japán városára ledobott Mark 3 „Fat Man” továbbfejlesztett, sorozatgyártásra optimalizált változata, amely az első valódi tömeggyártásba került atomfegyver címével is büszkélkedhetett. A kanadai lakosok valószínűleg azon is meglepődtek volna, hogy azon az éjszakán nem csupán egy, hanem 15 ilyen fegyvert szállítottak Goose Bay-ből az Egyesült Államokba egy-egy B–50-es fedélzetén.

Az amerikai légierő nem véletlenül tartotta készenlétben atomfegyvereit: a hidegháború egyik legsötétebb szakaszát élte ekkor a világ. A sztálini Szovjetunió által támogatott észak-koreai csapatok 1950 júniusában indították meg támadásukat az Amerika-barát déli országrész ellen, és kis híján el is foglalták az egész Koreai-félszigetet. Sokan gondolták ekkor még úgy, hogy a koreai konfliktus csupán egy nagyszabású elterelő hadművelet, miközben a Szovjetunió Nyugat-Európa lerohanására készül.

Miért nem lett katasztrófa?​


Hogyan lehetséges, hogy nem történt atomrobbanás, amikor a fegyvert még a levegőben felrobbantották? A magyarázat egyfelől a biztonsági előírásokban, másrészt az amerikai atomfegyver-tömeggyártás hiányosságaiban keresendő.


A 15 bomba egyike sem volt felszerelve a plutóniummaggal, amely a maghasadás beindításával előidézi a láncreakciót – ezeket az alkatrészeket az Egyesült Államok Atomenergia-Bizottságának három telephelyén őrizték, innen lehetett volna őket kiszállítani a légibázisokra. Nem mindegyik bombához készült ilyen alkatrész, ugyanis ezek gyártása nem tudott lépést tartani az egyszerű, uránból készült neutrontükörrel felszerelt bombatestekkel.


A bomba azonban tartalmazta a fent említett uránelemet, amikor hagyományos töltettel felrobbantották – ennek eredményeként 45 kilogrammnyi U-238-as uránizotóp szóródott szét a térségben, amely sosem került összegyűjtésre.



Stéger Dávid

1668227256296.png
 
Nem értem én ezt (sem), ha épségben hazaért miért nem a saját országában dobta ki, miért egy másik országot szennyeztek még ezzel is? Ráadásul veszélyeztették az ottani emberek egészségét.
 
Nem értem én ezt (sem), ha épségben hazaért miért nem a saját országában dobta ki, miért egy másik országot szennyeztek még ezzel is? Ráadásul veszélyeztették az ottani emberek egészségét.
Mert sok esetben Kanada felett is őrjáratoztak az amerikai gépek atomtöltetekkel, mert rövidebb volt az út egy Szovjetunió elleni támadás\válaszcsapás-ra. Ez főleg a rakétatechnológia fejlődése előtt volt jellemző kb a 70-es évekig, de persze a stratégiai bombázók azután is készenlétben maradtak atomtöltetekkel megpakolva.
 
Nem értem én ezt (sem), ha épségben hazaért miért nem a saját országában dobta ki, miért egy másik országot szennyeztek még ezzel is? Ráadásul veszélyeztették az ottani emberek egészségét.
A Kanadából az Arizona állambeli Davis-Monthan légibázisra hazatérő B–50 bombázók egyikének négy motorjából kettő meghibásodott, ezért kellet az előírásoknak megfelelően megszabadulnia a bombatehertől.
Vagyis a motorok nem bírták a terhet így csökkentették a gép terhelését.
 
Hogy az embernek mindent később kell megtudnia!

Olvasom a Népszava 1950 novemberi számában, hogy ".... területek búzatermelése nagyobb lesz mint Kanadáé..... Türkménia pedig másfélszer annyi területen fog..."

Sajnos többet nem tudtam kiszedni belölle, meg kell hosszabbítanom az előfizetést :)
 
Nem kell ahhoz a gyártási hiányosság, hogy ne legyen plutónium a bombában. Ez volt a protokoll. A két komponenst külön kellett szállítani. Hogy miért nem az USA felett robbantottak? Hát ha egyszer nem volt biztos, hogy elér odáig a repülő, akkor hogy robbantottak volna ott? Ha meg időközben lezuhan a gép az egyben lévő bombával, az rosszabb megoldás. Ami magát a robbantást illeti, ez is biztonsági okból történik. Ha elporlad a bomba, akkor nem találhatja meg ellenség vagy akár civil egyben a 45 kilónyi uránt. A folyóban szépen lesüllyed a fenékre és elnyeli az enyészet. Mivel alfa bomlás megy végbe (ráadásul kurva lassan, az U-238 pont az egyik legstabilabb izotóp, a felezési ideje kb annyi, ahány éves a Föld!!!), az pár centire hatol csak levegőn is (a bőrön vagy akár egy papírlapon sem tud áthatolni), a víz pedig teljesen megállíja, tehát a kontanimáció esélye elég kicsi (gondoljatok bele, az erőművek használt fűtőanyagát medencékben hűtik tárolás előtt évekig. És ezekben a csarnokokban sem haladja meg a háttérsugárzás mértéke a normál számokat.

A fenti illusztráció az Enola Gay-jel meg természetesen nem a kérdéses történethez kapcsolódik... :-D

És még annyit, hogy egy csomó háztartási cucc tartalmaz uránt (meg egyéb radióaktív elemeket): üvegek, edények, órák világító számlapja, füstérzékelők stb.
 
Utoljára módosítva:
Ez most hogy is jön az atombombát ledobó repülőgéphez????
Gondoltam utána olvasok mit irt az akkori magyar sajtó az ügyről.
Ahogy mondtam, a lapokat csak előfizetéssel lehet olvasni, az pedig eltart néhány napot.
Igaz van több egyetemi könyvtár (Németországban is) amelyik előfizet ilyet és ott tagként lehet böngészni.
 
Semmi gond.... a kanadaiak pikk pakk összelapátolják.72 évvel később is megtalálható....
Amerika már régóta érdemel egy komoly sikeres nukleáris bombatámadást hazai területen. Persze nekik mindent lehet.....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,572
Tagok
615,325
Legújabb tagunk
Handmade
Oldal tetejére