Miért nem ABC sorrendben vannak a betűk a billentyűzeten?

Ma már szinte ember nincs, aki ne használná a gépírásban elterjedt betűelrendezést, akár számítógépes billentyűzetet, akár telefonja érintőképernyőjét veszi igénybe. De vajon miért a különös, látszólag semmi logikát nem követő elrendezést használjuk?

QWERTZ
Ha ránézünk számítógépünk billentyűzetére, azt látjuk, hogy a felső betűsor első hat betűje QWERTZ a magyar billentyűzeten, a legtöbb telefonon azonban a 26 betűből álló angol ABC található, ott az első hat betű QWERTY. Hat tovább nézzük a billentyűzetet, akkor sem találunk különösebb logikát. Vajon miért így van a kiosztás, hogy alakult ez ki, és miért nem változtatnak rajta?

A kezdetek
A könyv-, és újságnyomtatást már a középkor végén feltalálták, azonban olyan eszköz, ami egyszerűen kiválthatta volna a kézírást levelek írásakor vagy az ipari forradalom idején a különböző eljárások gyors és könnyen olvasható leírásának elkészítésében, sokáig nem volt. Az igény azonban egyre nőtt ez iránt, így a 19. század közepén megjelentek az első kezdetleges írógépek, mégpedig az Egyesült Államokban, ahová épp átkerült az ipari forradalom súlypontja Nagy-Britanniából.

1868-ban Christopher Latham Sholes és néhány kollégája megalkottak egy szerkezetet, amelyen úgy sorakoztak a billentyűk, mint a zongorán. Ezt arra tervezték, hogy az akkor a távközlés egyetlen módját jelentő morze üzeneteket leírják. Két év múlva a fejlesztőcsoport már a ma is megszokott 4 sorba rendezte a billentyűket, a betűk mellett pedig megjelentek a számok és az írásjelek is.

Két népszerű magyarázat
A betűkiosztás már hasonlított a maihoz, de az R helyén először a pont, mint írásjel állt, így QUE.TY volt az első hat jel a billentyűzeten. Maguk a készítők nem indokolták részletesen, hogy miért nem az ABC szerint, és miért pont így helyezték el a betűket. A legnépszerűbb indok az volt, hogy próbáltak olyan elrendezést alkalmazni, hogy a leütött betűk által megmozdított egymás melletti karok, amelyek az írásjelet a papírra vitték, ne olyan betűket tartalmazzanak, melyek gyakran következnek egymás után, hisz akkor könnyen összeakad két kar.

Volt egy olyan magyarázat is, hogy a betűelrendezés a morze jelekhez igazodott: ne legyenek egymás mellett olyan betűk, amelyeknek hasonló a morze formátuma. Ugyanakkor történt egy érdekesség, mégpedig pont akkor, amikor Sholes levédette szabadalmát: a pont R-re változott, QWERTY lett az első 6 betű, létrejött lényegében a mai formátum. Sholes egyúttal gyártópartnert is talált, mivel egymaga nem tudta volna kiszolgálni az igényt, ami azután jelentkezett a gép iránt, hogy már nem csak a távíróknak, hanem bárkinek kínálták a gépet, aki hatékonyan akart írni.

Marketing szempont
A partner E. Remington és fiai lettek, akik addig fegyvereket gyártottak. A cég Shole szabadalmát kezdte használni, ő maga pedig beállt a céghez, ahol egy ügyes marketingessel azt dolgozták ki, hogy tehetnek szert behozhatatlan előnyre más gyártókkal, feltalálókkal szemben. Rájöttek, hogy a gép eladásakor rögtön gépíró tanfolyamot is kell nyújtani a vevőnek és alkalmazottainak, akik így rögtön szinte hozzánőnek a géphez és a betűkiosztáshoz, és utána már nem tudnak, de legalábbis nem akarnak áttérni más billentyűzetre.

Remington 2-es, az első, bárki által használható írógép

Először egy hatujjas vakgépelési módszert fejlesztettek ki 1882-ben, majd átálltak a 8 ujjasra. Egyúttal a Remington egyesült több kisebb gyártóval, így a gépírótanfolyamok alkalmazásával és az optimális cégmérettel egy darabig egyeduralkodók lettek a piacon. Komoly reklámkampányokat folytattak, melynek nyitólépése az volt, hogy megmutatták a közönségnek, hogyan lehet egy szempillanat alatt leírni azt a szót, hogy TYPEWRITER, vagyis írógép. Nos, itt kiderül a turpisság: ennek összes betűje a felső sorban van, ideális elrendezéssel ahhoz, hogy egy ügyes gépíró valóban egy pillanat alatt leírja a szót.

Ez arra utal, hogy a betűkiosztás alakításakor, de legkésőbb a pont R betűre cserélésekor már ez a marketingeszköz játszhatott szerepet a betűk helyének kijelölésében, persze valószínűleg szerepet kaphatott a másik két, korábban említett szempont is. Változásra utána már nem került sor, hisz a Remington által elterjesztett betűkiosztás meghódította a világot, ettől kezdve már a vakírás újratanulása olyan nagy erőfeszítés lett volna, hogy egyetlen gyártó sem kísérletezhetett sikeresen a reformmal.

Nyelvenként
Az írógép elterjedésekor minden nyelvnek meg kellett alkotnia a saját betűkiosztását, ez a latin írást használó nyelveknél a Schole-féle változatnak az adott nyelvhez igazításával történt. A legtöbb nyelvben több betű van, mint 26, így újabb billentyűket kellett betoldani (a magyarban kilencet). Nálunk eltérés még, hogy az Y és a Z fel lett cserélve az angolhoz képest, ezt a németben vezették be, a magyar pedig onnan vette át.

Ma már mindenkit érint
Mindennek az 1970-es évekig alig volt jelentősége, hisz csak a titkárnők és néhány más szakma képviselői használtak írógépet. Akkor azonban Steve Jobs és Steve Wozniak, az Apple alapítói megalkották az első elektronikus billentyűzetet, ami a TV képernyőjére írta ki a betűket, röviddel ezután létrejött és elterjedt a személyi számítógép.

Az első elektronikus billentyűzet

Az internet elterjedésével aztán lényegében mindenki rákényszerült a gépírásra, persze nagyon kevesen tudnak vakon, illetve több ujjal szabályosan gépelni, ugyanakkor mindenki remekül használja enélkül is a billentyűzetet.

Az utolsó kihívás a sorban a telefon lett: a nyomógombosokra még nem fért fel a billentyűzet, az érintőképernyősökön azonban már ott van, és ma már lényegében csak ilyet használunk. Az eredeti betűkiosztás használata így ma már az emberiség jelentős részének napi rutin (a nem latin betűkkel írók is kénytelenek megtanulni, hisz a világ nagy részével csak így tudnak kommunikálni).

Fellegi Tamás
 
Én régen azt olvastam a leggyakrabban használt betűk szerint a jól kezelhető ujjak elérhetősége miatt van.És kicsit nyelv függővé válik ez által talán a kiosztás.
Persze bizonyítani nem tudom.A gépírás oktatás megmondta mit melyik ujjal kell(érdemes kezelni)
Bojana talán saját kútfőből többet tud a gépírásról.
A netre nem kell hallgatni.
 
A legnépszerűbb indok az volt, hogy próbáltak olyan elrendezést alkalmazni, hogy a leütött betűk által megmozdított egymás melletti karok, amelyek az írásjelet a papírra vitték, ne olyan betűket tartalmazzanak, melyek gyakran következnek egymás után, hisz akkor könnyen összeakad két kar.
Ez hangzatos de egy szót se hiszek el belőle sokadik szempont.Mondjam úgy IS.
A betűk gyakorisága inkább adja az ujjakhoz rendelt elrendezést.
 
Az első gépeknél a T, H, S (th és az st az angolban gyakori kombináció) gyakori akadás miatt kellett áttervezni a sorrendet (mert közel voltak a karok). Persze ez a QWERTY-re vonatkozik, a DVORAK egész más logikát használ, ráadásul bal- és jobbkezes verzió is létezik.
 
Azt mondják, hogy a nyelvtanulás a legjobb módszer az Alzheimer kór ellen. Ezért aztán nekiálltam franciát tanulni.
De hamár számítógép segítségével tanulom, hát úgy gondoltam, hogy beállítok egy francia billentyűzet-kiosztást. És itt megakadtam ... no nem azon, hogy miképp kell beállítani, hanem hogy melyiket?
Most ubuntu Linuxot használok és ez a verzió alapból felajánl 5 francia verziót: belga, kanadai, francia, luxemburgi és svájci kiosztást. A francia (français) további hármat: a franciát, a francia alternatív 1-t és a 2-t, továbbá a Dvorák-ból 3-félét. Az alternatív 2-ben a magánhangzók vannak a jobb kéz alatt, a mássalhangzók a másik oldalon. Mire azzal a kiosztással leírtam a saját nevemet ...
Az alternatív fr. 1 első sora: azertyuiop^$; valamint kombinációval is, meg alapból is tudja az összes magánhangzó írt változatát, pl. a. à. ä. â. æ. Nekem ezen a billentyűzeten a legnehezebb az írásjelek megtanulása, ezért inkább visszamegyek a billentyű kóddal a magyarra. Csak hogy értsétek, teljesen más a sorrend a magyarhoz viszonyítva. Mivel a francia ritkán használja a magyar központosítást, így a vesszőt is, tehát az egy "kicsit" el van rejtve. Alt Gr + Shift + f (most két percig keresgéltem). Egyszerű, nem?
Kérdem én, hol van itt a nemzetközi szabványosításnak akárcsak a nyoma???
 
Igaza lehet Melittának. Ha egymás mellett van két gyakori betű akkor gyakrabban összeakadnak.
Üzenetemben láttad úgy volt írva IS
A másik nem Melitta írta az egy cikk.
Különben aki látott és püfölt írógépet magától értetődően tudja néha összeakadnak a betű karok.
Aztán aki valaha is leütött betűket észre kellett vegye,egyáltalán nem ott és az a betűkar jön föl amire gondol ez mechanikai megoldás kérdése. pl balról a betű jobbról jön fel a kar.
A betű billentyű egymás mellett van a kar másutt.No
A betű kiosztás ergonómiai kérdés IS
 
Utoljára módosítva:
És mint feljebb írtam a betűsor két különböző végén nyomsz le egy billentyűt mégis egymás melletti kar jön fel.
Gondolom írógép mechanikában vagy megfigyelésben itt senki se jártas.Én legalább amatőr autodidakta módon csináltam.
 
Off
- Van akit egy bekeretezett egy-dolláros a falon emlékeztet az első jövedelemre
- Nekem van egy írógépem amit a család nem enged eldobni, mert nekem ez hozta az első Márkát.
(igaz akkor még nem volt család)
ON
 
Szóval nem egy válasz van hanem IS.
Az írógépek alkalmazása során mindig keresték a QWERTY billentyűzettől eltérő, esetleg jobban memorizálható betűkiosztásokat. A margarétatárcsás digitális írógépeknél, és természetesen a számítógépek billentyűzeténél már nincs jelentősége a QWERTY betűkiosztásnak, amelynek elsődleges célja volt csökkenteni a betűkarok összeakadását gépelés közben. A DVORAK és COLEMAK billentyűzetekkel gyorsabban lehet írni, és a kéz, az ujjpercek terhelése is csökken.

 
Nekem van egy írógépem amit a család nem enged eldobni, mert nekem ez hozta az első Márkát.
És a márka nem írtad oda.:p
Ez is off.
Nekem is volt egy sokáig ki nem dobott antik holmi. sinclair zx spextrum 48kB.
De hát ez nekem nem hozott semmit,elvitte a motorkerékpáromat a Szlovákiából csempészett slavia légpuskámat.Ami ma legalább 80 ezer.vettem vagy 4 ezerért
Mert ugye nagyon vágytam számítógépre a kezdet kezdetén.Megvenni csak úgy tudtam hogy pénzé tettem addigi hobbimat és vonattal ki a Mariahilferstrasse-ra.
malveSteuer(vagy hogy írták?) visszaigénylés.
1983- xx évig használva.
Már kidobva gyakorlatilag elvitte akkori vagyonom
Holott a MZ TS 250 ma 5-6 számítógépet ér.
 
Utoljára módosítva:
Igaza lehet Melittának. Ha egymás mellett van két gyakori betű akkor gyakrabban összeakadnak.
-

lehet, de ezzel együtt akadt az a fránya billentyűkar így is pont eleget ahhoz, hogy akár ötször újra kelljen kezdeni a gépelendő szöveget :D
(mert ugye ha hibát vétettünk, akkor elölről kellett kezdeni a teljes szöveget, nem lehetett ám javítgatni, "lefesteni", meg egyéb úri huncutságokat elkövetni)
igazából egyedül a számokkal voltam/vagyok bajban, nem elég hosszúak az ujjaim, hogy csak úgy lazán elérjem őket
de nagyon jó dolog volt a vakírást megtanulni, mai napig sokkal jobban boldogulok a "pötyögtetéssel" ;)
 
lehet, de ezzel együtt akadt az a fránya billentyűkar így is pont eleget ahhoz, hogy akár ötször újra kelljen kezdeni a gépelendő szöveget :D
(mert ugye ha hibát vétettünk, akkor elölről kellett kezdeni a teljes szöveget, nem lehetett ám javítgatni, "lefesteni", meg egyéb úri huncutságokat elkövetni)
igazából egyedül a számokkal voltam/vagyok bajban, nem elég hosszúak az ujjaim, hogy csak úgy lazán elérjem őket
de nagyon jó dolog volt a vakírást megtanulni, mai napig sokkal jobban boldogulok a "pötyögtetéssel" ;)

Oh, vannak akik még a képernyőn is "tipp ex-et" használtak ha elütötték magukat.
-
 
lehet, de ezzel együtt akadt az a fránya billentyűkar így is pont eleget ahhoz, hogy akár ötször újra kelljen kezdeni a gépelendő szöveget
Így van összeakadt az.
És most módosítom mit fentebb írtam.
Igaz hogy a karok NEM egymás mellett jönnek fel. az egymás melletti billentyűknél.
Ezért az billentyű elrendezés ebből a szempontból tök mindegy.
De ugyanoda ütnek le,a hengerre.
Ezért ez sem oldja meg az összeakadást.
Tökéletesen igazad van Enikő!!!!
Azok összeakadnak akár hol van a billentyű.
A billentyűzet kiosztás magyarázata egészség ügyi ok és ezért inkább ergonómiai elrendezettség.
Ez csak vélemény.
 
lehet, de ezzel együtt akadt az a fránya billentyűkar így is pont eleget ahhoz, hogy akár ötször újra kelljen kezdeni a gépelendő szöveget :D
(mert ugye ha hibát vétettünk, akkor elölről kellett kezdeni a teljes szöveget, nem lehetett ám javítgatni, "lefesteni", meg egyéb úri huncutságokat elkövetni)
Mi metronóm ütemére tanultuk a gépírást, az biztosította az ütemet, nem lehetett összevissza "kalimpálni", egyszerre sosem ütöttünk le 2 billentyűt, annyira megszoktuk, hogy így azok később a sebesség fokozódásával sem akadtak össze.
Javításhoz létezett már akkor is hibajavító, (fehér papírlapocska) persze az iskolában ezt nem használhattuk. Később, a munkám során már használtam, de persze a javítás meglátszott a kész munkán.
 
Mi metronóm ütemére tanultuk a gépírást, az biztosította az ütemet, nem lehetett összevissza "kalimpálni", egyszerre sosem ütöttünk le 2 billentyűt, annyira megszoktuk, hogy így azok később a sebesség fokozódásával sem akadtak össze.
Ezt én nem tudtam a metronóm dolgot!
Máris köszönöm hozzászólásod
De a mechanika a betűkar visszafelé mozgásakor már jöhet felfelé a következő betűkar,és épp úgy összeakadhat ehhez nem kell "összevissza kalimpálni ugye?
A mechanika visszatérési ideje határozza meg azt hogy össze akad vagy nem.A gépelés sebessége növelésével úgy is össze fog akadni.Amennyben túlhaladta a betűkar visszatérési sebességét.
Ehhez nem kell egyszerre leütni két billentyűt.Ilyen a mechanika van egy mozgási sebessége.
Ami a kar visszatérésénél azt jelenti lustít.
Nem gondolod?
 
Oldal tetejére