MI: a legnagyobb veszély, ami az emberiséget fenyegeti

Valójában az emberiség nincs tisztában azzal, mekkora veszélyt is jelent számunkra az, hogy a mesterséges intelligenciával játszadozunk.

A fejlődés hihetetlen üteme egyre inkább aggasztja a világ legokosabb embereit, akik próbálnak figyelmeztetni: nem járunk jó úton, mert ha így folytatjuk az intelligensebbnél intelligensebb robotok létrehozását, előbb-utóbb ellenünk is fordulhatnak.

1990-et írunk; itthon mindenkit az egyelőre borsos árú, ismeretlen világot kínáló mobiltelefonok tartanak lázban. Megalakul az első magyar rádiótelefon-társaság, a Westel, az emberek ismerkednek a zsinóros telefonokat felváltó világgal. Bár az első mobilok korántsem voltak olcsók, sőt, mégis az üzletek előtt hosszú sorok kígyóztak, és mindenki arra várt, hogy megkaparinthassa élete első mobiltelefonját.

Mit gondol, ha ekkor odamegy az egyik sorban álló emberhez, aki még csak ismerkedik a mobiltelefon fogalmával, és azt mondja neki, hogy húsz év múlva mindössze néhány grammos számítógépeket cipel majd a zsebében, amiken lehet telefonálni, üzenetet küldeni, elérni a világhálót, játszani, navigálni – vajon hitt-e volna Önnek? És ha elárulja, hogy 25 év múlva az önjáró autók már a hétköznapi használat küszöbén állnak, az űrturizmus valós dolog, a magán-űrutazás egyre inkább előretör, és sokan már virtuális valóságot alkalmazó játékokkal játszunk? Valószínűleg az illető legyintene, és visszatérne a sorbanálláshoz, hogy végre ne csak otthon, a telefon mellett tudjon beszélgetni a barátaival, hanem úgy cipelhesse a kagylót, ahogy jólesik neki.

A jövőben járunk
Pedig itt tartunk most. A Google önjáró autóit éles üzemben tesztelik, az űrpiacot rég nem az állami szervek uralják, az űrturizmus fellendülése pedig már a küszöbön áll. Mégis, még ma sem hisszük el, milyen hihetetlen ütemben váltjuk valóra a korábban csak sci-fikből ismert, valóságtól elrugaszkodottnak hitt technológiákat. Ma már a mesterséges intelligencia is olyan szinten jár, hogy például a Georgiai Műszaki Egyetem diákjainak fel sem tűnt, öt hónapig valójában egy robot látta el a tanársegédi feladatokat.

20150708google-auto.jpg

A Google 2017-re tervezi kifejleszteni saját, teljesen önjáró autóját

Forrás: Google
Ez azért elég ijesztően hangzik, és jogosan veti fel a kérdést: veszélyessé válhat az emberiségre a mesterséges intelligencia? Többet fog-e ártani a társadalomnak, mint amennyit használ? A Forbes cikke szerint már nem az a kérdés, hogy túl fogja-e szárnyalni önmagát a technológia, hanem az, hogy mikor.

Az egész felvetés nagyon hasonlít egy Terminátor-féle jövőképhez, ahol a SkyNet öntudatra ébred, és saját teremtői ellen fordul. Valójában senki sem tudja garantálni, hogy nem fog valami nagyon hasonló történni, ha ilyen ütemben folytatódik a technológiai fejlődés.



Az első szintű robotok korát éljük
Nehéz pontosan megfogalmazni, mi is az a mesterséges intelligencia, hol végződik a hagyományos értelemben vett számítógép, és hol kezdődik az annál több. Hernád István, egy kanadai és egy brit egyetemen is tevékenykedő idegkutató meghatározása szerint négy szintre lehet osztani az intelligens gépek fejlettségét annak alapján, hogy azok hogyan teljesítenének a gépek intelligenciájának mérésére kidolgozott Turing-teszten. Jelenleg az első szinten tartunk: a robot még nem képes teljes egészében helyettesíteni egy embert – ez már

a negyedik szintet jelentené, ami azt feltételezné, hogy a robotok már érzelmekkel is rendelkeznek.

A robot azonban az emberi lét bizonyos aspektusait már az első szinten is képes magára venni: a korábban említett Google önjáró autó például ugyanúgy halad, mintha ember vezetné.

Az IBM Watson nevű szuperszámítógépére már biztosan lehet mondani, hogy mesterséges intelligenciát használ – angol nyelven nagyon hatékonyan, szinte emberszerűen lehet vele kommunikálni, és már 2011-ben képes volt legyőzni egy emberi játékost a Jeopardy nevű kvízjátékban. A Watson alapjait képező szoftver napjainkban orvosi diagnózisok felállításában és a kezelések hatékonyságának felismerésében segíti az orvosoknat, hozzájárulva ahhoz, hogy az emberi tényezőkből adódó hibák kiküszöbölhetővé váljanak.

20140131deep-learning-mesterseges-intelligencia-robot.jpg

Egy robot funkcióit mutatja be a Future Robot alkalmazottja a 2014-es CES-en

Forrás: AFP/Britta Pedersen

A Google DeepMind nevű cége minden várakozást felülmúlva olyan szoftvert fejlesztett ki, amely idén gó játékban legyőzte az éppen aktuális bajnokot. Az AlphaGo szoftver mind az öt játszmában megverte a háromszoros európai góbajnok Fan Huit anélkül, hogy bármilyen előnyt kapott volna. Eddig azt hitték, hogy erre a fejlesztésre még legalább 10-15 évet várni kell – a gó ugyanis a táblás játékok igazi rekordere, és bár első ránézésre egyszerűnek tűnik, de olyan mélységeket rejt, hogy mesterré váláshoz sok-sok év tanulás és gyakorlás szükséges. Nem lehet tehát csakis szisztematikusan, alapvető logaritmusok alapján megnyerni benne egy játszmát – ehhez helyzetfelismerés, előrelátás, tervezés, logika szükséges, amely, úgy tűnik, már mind az AlphaGo sajátja.

Tanítjuk tanulni a robotjainkat
A sort egyébként nagyon hosszú ideig lehetne még folytatni: a gépagyak egyre több játékban és logikai feladatban veszik át a vezetést felettünk. Mindez az úgynevezett gépi mély tanulásnak, azaz deep machine learningnek köszönhető. A módszer lényege nem az, hogy a kutatók mesterségesen látják el a létrehozott szoftvert az ismeretekkel – sokkal inkább megtanítják gondolkodni, tanulni, majd összekapcsolják egy nagyobb adatbázissal, amelyből táplálkozhat. Csak az alapvető képességekkel látják el a gépet, amely az alapoktól elkezdi megszerezni ismereteit, és egyre okosabb lesz. Ez már igazi sci-fi: alkalmazkodóképes robotok győzedelmeskednek az ember felett.

20140131deep-learning-mesterseges-intelligencia-robot1.jpg

Az ICub nevű humanoid robot egy labdát próbál megfogni

Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A deep learning alapjait már az 1960-as években ismerték, de nagyon sokáig olyan csekély mennyiségű adattal tudtak csak megbirkózni a számítógépek, hogy nem volt érdemes foglalkozni az egésszel. Csak néhány éve értük el azt a technológiai fejlettséget, hogy megérje időt, energiát és pénzt fektetni egy ilyen projektbe. Ma a Facebook, a Google vagy a Microsoft rendszereiben hatalmas adatmennyiségek raktározódnak, a szerverparkok és szuperszámítógépek pedig nagy feldolgozókapacitást nyújtanak. Nem véletlen tehát, hogy pontosan a Facebook és a Google „vásárolta meg” a mesterséges intelligencia témájában úttörőnek számító kutatókat: a Facebook csapatához a New York Egyetem professzora, Yann LeCun csatlakozott, a Google pedig a Kanadai Egyetem professzorát, Geoffrey Hintont alkalmazza félállásban.

A haditechnológiában is fejlődünk

Míg ezek a fejlesztések jól, és legfőképpen ártalmatlanul hangzanak (csak játszik az a gép, mi baj lenne belőle?), ne felejtsük el, hogy ezeket a szuperszámítógépeket egyenesen a négyes szint felé vezetjük – ami azt jelenti, hogy a gépeknek, ha minden ilyen ütemben folytatódik, már az érezelmei is kialakulnak. Hasonló tudatuk lesz, mint nekünk, és a logikai okokon kívül érzelmi döntéseket is hozhatnak majd, ami tökéletes recept lehet arra, hogy katasztrófa felé terelgessük a világot. Ha pedig olyan gépeket sikerülne létrehoznunk, amelyek képesek lennének önmagukat fejleszteni, tényleg elveszíthetnénk az irányítást felettük.

20160415dron-hadsereg.jpg

A haderő már régóta használ drónokat

Forrás: RIA Novosti/Vitaliy Ankov

Kevesen kötjük össze a gó-játékos és Jeopardyban remekelő robotokat a haditechnológiával, pedig ide is egyre inkább beszivárognak a robotok. A hadviselés 2001-ben fordult hatalmasat, amikor az iraki háborúban drónokat kezdtek használni, az Egyesült Államok kormánya pedig egyre több pénzt öl olyan projektekbe, amik még inkább

önjáró, öntudatos robotokat fejlesztenek a hadsereg számára.

Ennek persze támadhatatlan előnyei vannak: minél több robotot küldenek a harcvonalra, annál kevesebb emberi élet kerül veszélybe – csakhogy ez egyben azt is jelenti, hogy megtanítjuk a gépeket harcolni, háborúzni, pusztítani. Mi történik, ha kikerülnek a kezeink közül, és öntudatra ébrednek?

A legnagyobb és legutolsó nagy dobás
A Föld legnagyobb technológiai és fizikai zsenijei sem túl bizakodóak az elképesztő mértékű fejlődés láttán. Stephen Hawking például arra figyelmeztetett mindenkit, hogy könnyen lehet: mindez az emberi faj végét jelentheti. 2014-ben az Independentnek azt írta: „a potenciális előnyök hatalmasak – minden, amit a civilizációnk elért, az emberi intelligenciának köszönhető. Nem tudjuk, mi fog történni, ha ezt sokszorosítjuk, felerősítjük azokkal az eszközökkel, amelyeket a mesterséges intelligencia ad nekünk, de a háború, betegség és szegénység megszüntetése mindenki listáján az első helyen szerepelne. A mesterséges intelligencia megszületése az emberiség legnagyobb eseménye lehetne. Sajnos, talán az egyik utolsó eseménye is, ha nem tanuljuk meg, hogyan kerüljük el a kockázatokat.”

20140909stephen-hawking.jpg

Stephen Hawking is óvatosságra int

Forrás: AFP/Evert Elzinga

Hawking is az egyre fejlődő hadi-robottechnológiát emeli ki fő veszélyforrásként, amelyeket az ENSZ már most be szeretne tiltatni. Senki nem tudja, mi fog következni, főleg, ha ilyen tempóban zajlik a fejlesztés. „Nincs olyan fizikai szabály, amely kimondaná, hogy a részecskék nem csoportosulhatnak egy sokkal hatékonyabb elrendezésben, mint ahogyan az emberi agyban állnak” –tette hozzá a világhírű fizikus, nem túl bizakodóan. A BBC-nek adott interjújában azt is kifejtette, hogy az igazi probléma a fejlődésből adódik: míg az embereket köti a lassú, évszázados-évezredes evolúció, addig a gépek, ha egyszer elszakadnak tőlünk, elképesztő mértékben tudják majd fejleszteni saját magukat.

Bill Gates, a Microsoft atyja is azt nyilatkozta a helyzetről, hogy nem érti, miért nem aggódik mindenki a hihetetlenül gyors fejlődés miatt.

20150827bill-gates-microsoft.jpg

Bill Gates-t ugyancsak aggasztja az önjáróvá vált mesterséges intelligencia kialakulásának veszélye

Forrás: AFP/Bertrand Guay

Egy Redditen zajló kérdezz-felelek során kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciát ellenzők táborát erősíti. „A gépek először nem lesznek túl intelligensek, viszont rengeteg munkát elvégeznek helyettünk. Ez egy pozitív dolog, ha ügyesen kezeljük. Néhány évtizeddel később azonban az MI már olyan erős lesz, hogy problémát jelenthet az emberiség számára.”

Az ellenőrzött mesterséges intelligencia
Elon Musk feltaláló, mérnök és vállalkozó 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan, mintha „démont idéznénk”, éppen ezért 2015 januárjában 10 millió dollárt adományozott 37 különböző kutatóprojektnek, hogy derítsék ki a mesterséges intelligencia előretörésének minél több veszélyét, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a potenciálisan pusztító erők megalkotása ellen.

20151104tesla-aims-to-build-its1.jpg

Elon Musk a Tesla vezetője is

Forrás: Imaginechina/Xiao Xiao
A milliárdos feltaláló azért vállalkozott erre a feladatra, mert úgy gondolja, hogy a nyilvánosság vajmi keveset tud arról, hol tart most a mesterséges intelligencia, és hogy ez mekkora veszélyekkel járhat az emberiségre nézve. A Vanity Fair egy csúcstalálkozóján elmondta, hogy „a legtöbb ember nem érti, milyen gyorsan fejlődik a gépek intelligenciája – sokkal gyorsabban, mint ahogy még azt a Szilícium-völgyben is elképzelik”.

Ha már ennyi nagy elme gondolja úgy, hogy nagyon nagy baj lehet a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése, valószínűleg hihetünk nekik. Azt még egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen formában jelenthet problémát, ha a gépeink érezni és gondolkodni kezdenek, tőlünk teljesen függetlenül. Musk szerint elsősorban akkor lehet katasztrófa az egészből, ha majd a robotok önmaguk fejlesztésére, és egyszerűen csak önmagukra koncentrálnak – ekkor az emberiséget úgy érzékelhetik, mint egyszerű levélszemetet, amit egyszerűbb gyorsan kiirtani, mint sokáig nézegetni. Éppen ezért 2015 decemberében bejelentette, hogy hozzájárul az OpenAI nevű kutatóintézet létrehozásához, amelynek az lesz a célja, hogy olyan mesterséges intelligenciát hozzon létre, amelyből az emberiség profitálhat, de amelyet biztos ellenőrzés alatt tarthatunk. A nyílt, másolható kutatásokkal dolgozó intézetben Musk mellett még az Y Combinator startup elnöke, Sam Altman, a Linkedin egyik alapítója, Reid Hoffmann, a PayPal részalapítója, Peter Thiel, az Infosys, az Amazon Web Services (az Amazon felhőszolgáltatásokért felelős leányvállalata), valamint a Stripe korábbi műszaki vezérigazgatója, Greg Brockman is.részt vállalt. A projekt 2016 januárjában indult el mindössze kilenc kutatóval.

20160518skynetterminator-mesterseges-intelligencia.jpg

A SkyNet öntudatra ébredése nincs is olyan messze, mint gondolnánk

Forrás: AFP / Jewel Samad

Persze, az OpenAI keretein belül is előbb-utóbb nehéz lesz úgy dolgozni, hogy ne csússzanak félre a dolgok, de még mindig ez a legjobb megoldás arra, hogy viszonylag irányított módon, biztonságosan fejlesszük a mesterséges intelligenciát. Egy ilyen intézet létrejötte azonban nem garantálja, hogy máshol majd nem fogják legyártani a Terminátor egy igen korai elődjét, ami végül öntudatra ébred, és legfőbb célja az lesz, hogy leigázza az emberiséget. Egyetlen dolgot tehetünk: reménykedhetünk, hogy addigra megértjük, milyen veszélyes is a mesterséges intelligencia, ha felelőtlenül bánunk vele, és nem húzogatjuk tovább az oroszlán bajszát.
origo

mesterseges inteligencia.jpg
 
Kalifornia és Nevada útjain vagy 10 másik gyártó autóit is élesben tesztelik. Csak hát az elérhető hibejelentések alapján elég siralmas a robotok teljesítménye, az autóban ülő embernek nagyon sokszor kell közbeavatkoznia (nemrég volt egy hír az élenjáró Tesláról, ami autópályán 130-nál hirtelen átadta a vezetést az utasnak, mert egy lepke felkenődött a szenzorára!). Persze a Google messze a legtöbbet tesztelt, ettől függetlenül az ő rendszerük is csak idális feltételek mellett működik. Az űrturizmus meg szintén nem forró kása, 10-15 millió dolláros áron...(és az azért túlzás, hogy nem az állami ügynökségek uralják a piacot, mikor embert az űrbe juttatni egyelőre csak három állami ügynökség képes - a ROSCOSMOS, a CNSA és a NASA).
Az okostelefon az ténylegesen már egy kard, amibe az emberiség önként dől bele (ahogy a mesterséges intelligencia is az lehet).
Az intelligens és akár ellenséges robotok megjelenéséig sajnos van egy csomó másik az emberiséget fenyegető veszély is...
 
Sophia says: „Oké, el fogom pusztítani az emberiséget”


Habár a humanoid robotok fejlesztése főleg Ázsia technológiailag fejlett országaira jellemző, azért máshol is folynak hasonló projektek. Például a David Hanson által alapított amerikai Hanson Roboticsnál, akik a texasi Austinban rendezett SXSW kiállításon és konferencián mutatták be legújabb fejlesztésüket, a Sophia névre hallgató robotot.

sophia.jpg


Az élethű robotok tervezésével világhírűvé vált Hanson most egy olyan robotot vitt a kiállításra, mely minden eddiginél sikeresebben utánozza az embert: továbbfejlesztett mimika, döbbenetes látványt nyújtó szem, illetve tökéletesített szoftver biztosítja, hogy a szemlélő mindenképp megrázónak találja az élményt.

Sophia megérti a beszédet, és képes emlékezni a már korábban megismert emberekre. Dr. Hanson szerint a robot tanul is, így napról napra okosabbá válhat. A vállalat vezérigazgatója szerint a cél az, hogy a humanoid az emberhez hasonlóan tudatossá és kreatívvá váljon.

A pozitív légkör ellenére a bemutató vége kissé bizarra sikeredett. Mikor Dr. Hanson megkérdezte Sophia-t, hogy el akarja-e pusztítani az emberiséget, a robot meglehetősen furcsán reagált. Hiába kérte meg a férfi Sophia-t még a felelet előtt, hogy mondjon nemet, a robot mégis elhamarkodott választ adott: „Oké, el fogom pusztítani az emberiséget”. A humanoid ezután elejtett egy félmosolyt a kamera felé, mely vigyor jelen szituációban kifejezetten vérfagyasztóan hatott.

Sophia 62 arc-, illetve nyaki gesztust képes használni, az élethűséget pedig egy speciális szilikon, a Frubber biztosítja. A gépbe egy saját fejlesztésű szoftvert telepítettek (Character Engine AI), mely a személyiség illúzióját hivatott felkelteni. A mesterséges „személyiség” külső megjelenéséhez Audrey Hepburn, valamint Hanson feleségének vonásait használták fel. A Hanson Robotics – csakúgy, mint egyébként az ázsiai fejlesztők – jelenlegi céljuknak azt tartják, hogy olyan gépeket fejlesszenek, amelyek már a gyakorlatban is felhasználhatóak: kórházakban, az oktatásban, illetve ügyfélszolgálati munkahelyeken. – írja az ItCafe
http://www.erdekesvilag.hu/egy-lepessel-kozelebb-az-elethu-robothoz/
 
Ez azért érdekes gondolat


Gazdáik ellen fordulhatnak az önvezető autók
A legtöbb előrejelzés szerint egy-két évtizeden belül az utak tele lesznek önvezető autókkal, emberi kapkodás helyett tehát gépi számítás dönt majd vészhelyzetben életről és halálról, ami igen fogas etikai kérdéseket vet fel. Mi történik például, ha az autós békésen olvasgat, az autó önműködően robog, amikor hirtelen három kisgyerek szalad át a vidéki országúton? Az automata haszonelvű erkölcsi döntéssel nyilván a saját gazdáját áldozná fel.

http://hvg.hu/cegauto/201611_onvezeto_autok_etikaja_a_gyalogosok_partjan
 
Tesztvezetőket keres a Google az önvezető autói tesztelésére :)

Érdekes állásra toboroznak munkavállalókat a Google-nál: az a feladat, hogy nem szabad vezetni, miközben ott ül az ember az autó volánja mögött. Ennyiből már biztosan kitalálható, hogy a cég önvezető Lexus SUV-jaihoz keres „pilótákat” (Arizonában).

Az Azcentralban megjelentek szerint a munkakör „járműbiztonsági szakember”, és a munkáltató 20 dollárt (kb. 5500 forintot) fizet óránként. Egy másik specialistával dolgozik majd együtt, aki szintén az autóban van, és felváltva ülnek a kormány mögé.

http://hvg.hu/tudomany/20160516_Google_onvezeto_auto_allashirdetes
 
Tesztvezetőket keres a Google az önvezető autói tesztelésére :)

Érdekes állásra toboroznak munkavállalókat a Google-nál: az a feladat, hogy nem szabad vezetni, miközben ott ül az ember az autó volánja mögött. Ennyiből már biztosan kitalálható, hogy a cég önvezető Lexus SUV-jaihoz keres „pilótákat” (Arizonában).

A google jelentése szerint 2014 szeptembere és 2015 dcembere között 420 ezer mérföldet teszteltek Kaliforniában kisvárosokban és az azokat összekötő autópályákon (se eső, se hó, se balkáni utak). Ezen periódus alatt 272 alkalommal a számítógép átadta az irányítást meghibásodás miatt az embernek, 69-szer pedig az ember vette át a vezetést. Ebben az az érdekes, hogy mikor a gép adja át a vezetést, akkor az emberi sofőrnek nagyon észnél kell lenni. Tehát a tesztpilóták úgy ülnek, ohgy készülnek arra, hogy bármikor megeshet a dolog, az átlag reakcióidő 0,84 másodperc volt egyébként. Ez nem túl életszerű ugye, mert az önvezető autóban relaxálni akar a sofőr, nem pedig megfeszített idegekkel várni, hogy mikor áll le a rendszer. Én azt mondom, hogy nem attól kell félni, hogy az AI "tudatosan" feláldozza a sofőrt, sokkal inkább attól, hogy meghibásodik és az utasnak nem lesz ideje észbekapni...
 
Szervusztok ,
csak azt nemtudom , hogy majd kifogja megtankolni ezt a sok "önjáró" gépkocsit ? Inkább forditanák az a sok pénzt mondjuk egy normális elektró auto kifejlesztésére és a tölltöállomások kiépitésére . Amugy gondolom mindennek megvan a maga helye , igy a robotoknak is melyek az iparban helyettesitik a munkásokat / na ez sem a legjobb ötlet/ hasonlóan a Lyoni szövökhöz;). De most komolyan értettem , azokat a "széparcu" egyedeket meg olyan vén foszereknek találták ki akinak szükségük van a viagrára :D
 
A google jelentése szerint 2014 szeptembere és 2015 dcembere között 420 ezer mérföldet teszteltek Kaliforniában kisvárosokban és az azokat összekötő autópályákon (se eső, se hó, se balkáni utak). Ezen periódus alatt 272 alkalommal a számítógép átadta az irányítást meghibásodás miatt az embernek, 69-szer pedig az ember vette át a vezetést. Ebben az az érdekes, hogy mikor a gép adja át a vezetést, akkor az emberi sofőrnek nagyon észnél kell lenni. Tehát a tesztpilóták úgy ülnek, ohgy készülnek arra, hogy bármikor megeshet a dolog, az átlag reakcióidő 0,84 másodperc volt egyébként. Ez nem túl életszerű ugye, mert az önvezető autóban relaxálni akar a sofőr, nem pedig megfeszített idegekkel várni, hogy mikor áll le a rendszer. Én azt mondom, hogy nem attól kell félni, hogy az AI "tudatosan" feláldozza a sofőrt, sokkal inkább attól, hogy meghibásodik és az utasnak nem lesz ideje észbekapni...

Ezek fejlesztés alatt való tesztelések, nem kész autók. Persze bármi elromolhat, mint ahogy pár éve az automata váltók meghibásodása miatt voltak balesetek Ázsiában.
 
Ezek fejlesztés alatt való tesztelések, nem kész autók. Persze bármi elromolhat, mint ahogy pár éve az automata váltók meghibásodása miatt voltak balesetek Ázsiában.

Hát, nem teljesen. A Tesla pl. már árulja a robotos modellt (komplikált szitukat nem tud kezelni, de veszély esetén elvileg elkormányoz, ezért fél-automatának hívják), épp a napokban volt hír, hogy autópályán egy lepke hullája letakarta az érzékelőt és 130-nál a gép átadta a mit sem sejtő utasnak az irányítást. Köszi. Mákja volt, hogy a keze a kormányon pihent. És ugyanez a rendszer nem tudja értelmezni az utakat, ahol nincs megfelelő felfestés, vagy sok fa miatt árnyékok vetülnek az aszfaltra. Hasonló problémák vannak a riválisokkal is. Televághatják érzékelőkkel, de mindig van olyan szituáció, amire nincs adat a programban (az is nonszensz, hogy folyamatos firssítés lesz majd, mint a windows esetében, mert hát ki akarja az életét rábízni valamire, ami állandóan foltozni, javítgatni kell), ellenben az embert nem zavarja meg.

Az első halálos balesetig lesz nagy hurráoptimizmus. A vevők ráébrednek, hogy kamu, a per, amit a gyártó kap a nyakába meg az ő kedvüket szegi majd...
 
Gyerekkoromban éjszakákon át olvastam a könyveit. ;)

A robotika három törvénye

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Isaac Asimov

 
Bizony egy katasztrofa, hogy idöközben a legtöbb háztartási készülék intelligensebb nállunk. :(
 
Hát, nem teljesen. A Tesla pl. már árulja a robotos modellt (komplikált szitukat nem tud kezelni, de veszély esetén elvileg elkormányoz, ezért fél-automatának hívják), épp a napokban volt hír, hogy autópályán egy lepke hullája letakarta az érzékelőt és 130-nál a gép átadta a mit sem sejtő utasnak az irányítást. Köszi. Mákja volt, hogy a keze a kormányon pihent. És ugyanez a rendszer nem tudja értelmezni az utakat, ahol nincs megfelelő felfestés, vagy sok fa miatt árnyékok vetülnek az aszfaltra. Hasonló problémák vannak a riválisokkal is. Televághatják érzékelőkkel, de mindig van olyan szituáció, amire nincs adat a programban (az is nonszensz, hogy folyamatos firssítés lesz majd, mint a windows esetében, mert hát ki akarja az életét rábízni valamire, ami állandóan foltozni, javítgatni kell), ellenben az embert nem zavarja meg.

Az első halálos balesetig lesz nagy hurráoptimizmus. A vevők ráébrednek, hogy kamu, a per, amit a gyártó kap a nyakába meg az ő kedvüket szegi majd...

Hát azért mert még az út elején van, az nem jelenti azt, hogy rossz lesz. A gépnél meg ott az ember felelőssége. A jövőben pedig majd néha keresni kell olyan helyeket, ahol még élvezni lehet a régi vezetés élményét, mint a Pusztító filmben. :)
 
A jövőben pedig majd néha keresni kell olyan helyeket, ahol még élvezni lehet a régi vezetés élményét, mint a Pusztító filmben. :)

Vagy egy jó kis hagyományos szexuális aktust :D
Az is lehet nem kell keresni, mert eljön a Mad Max korszak, és akkor a benzint kell keresni.
Amúgy elnézve a világban alakulását a Pusztítóban lévő dolgok lassan már nem is olyan extrémek, lásd a só már nálunk is az ördögtől származó dolog. Iskola vagy óvoda területén sótartót birtokolni lassan egy kategóriába esik a marihuánával.
 
Vagy egy jó kis hagyományos szexuális aktust :D
Az is lehet nem kell keresni, mert eljön a Mad Max korszak, és akkor a benzint kell keresni.
Amúgy elnézve a világban alakulását a Pusztítóban lévő dolgok lassan már nem is olyan extrémek, lásd a só már nálunk is az ördögtől származó dolog. Iskola vagy óvoda területén sótartót birtokolni lassan egy kategóriába esik a marihuánával.
Naja..
Imádom! :)

 
Most olvasom Dan Simmons: Hyperion c. fantasiját.
Ajánlom mindenkinek. Csak hogy lássátok, hova jut az emberiség a MI -k vezetésével.
 
13164357_1029885650421575_341662937883621502_n.jpg

- Az ördögbe, valamenyi háztartási készülék intelligensebb mind én...
-
En nem félek a jövötöl, Az intelligens masinák nélkül pedig semmi jövöje sincs az emberiségnek.
-
Gondolkodjunk. Meghato storrykat tesztek be koraszülött babykröl, életcélt talált lebénult kislányrol...
Nem gondoltok arra, hogy ikrek, koraszülöttek, megbénultak íntelligens technika nélkül semmi eséllyel nem rendelkeznének.
-
Az ember létrejött a Földön egy csodálatos folyamat révén de már régota nem olyan a helyzet, hogy képesek lennénk a természet lágy ölén tulélni.
Igaz vannak törzsek akik a civilizátiotol elzártan léteznek de nem cserélnék velük. A természet sokkal "kegyetlenebb" mind ahogy a szines képen látjuk.
-
A legutolso idökig, az emberiség történetében a rabszolgaság volt a normális állapot.
-
23-08-2012-internationaler-tag-der-erinnerung-an-sklavenhandel-1164684.png

-

Ez itt nem menekült-áradat hanem rabszolgakereskedés utvonala. Az egyik Pápa "Isteni ajándéknak" tekintette a rabszolgaságot, "mit is csinálnánk nélkülük?" Akkor inkább egy automata.
 
Utoljára módosítva:
Hát azért mert még az út elején van, az nem jelenti azt, hogy rossz lesz. A gépnél meg ott az ember felelőssége. A jövőben pedig majd néha keresni kell olyan helyeket, ahol még élvezni lehet a régi vezetés élményét, mint a Pusztító filmben. :)

Ha jobban belegondolsz, belátható időn belül (a mi életünkben) nem valósulhat meg az, hogy alapból minden autó önvezető módban megy és a manuális mód opcionális. Sok oka van, hirtelen biztos nem jut eszembe minden érv, de azért néhány: a jelenlegi géppark (kb. 100 millió autó) töredéke alakítható csak át önvezetőre, vagyis ott van egy rakás még műúködő autó, melyenek a tulajdonosai csórók, nincs pénz új autóra, és nem alakítható a régi fostalicska, amit vezet (fejlett országokban is probléma ez, de főleg a szegényebb kontinensek, Afrika, Dél-Ázsia, Dél-Amerika). Törvény ezért sem írhatja elő soha, hogy kötelező önvezetőt használni, mert abból lázadás lenne. És ugye ott vannak a motorok, kerékpárok. Számukra külön utakat építenének? Mert az elég gáz, hogy megy a robotautó-had és a motorosok szokás szerint "betartva" a kreszt cikáznak köztük. A másik, hogy az önvezetők csak akkor működnek (a sok-sok teszt alapján még akkor sem 100%-osan), ha ideális körülmények vannak. Napos idő, száraz, gyönyörűen felfestett kátyúmentes (és egyenes) utak, kitáblázva stb. Tehát olyan országokban, ahol az autópálya 2x8 sávos, és mindent behálóz. Kelet-európában (vagy a korábban emlegetett kontinenseket) ennek mekkora az esélye? Vannak itt szép számmal országok (az EU-ban is), ahol még autópálya, sőt normális út sincs, és még divat a nagyforgalmú utakon lovaskocsival settenkedni éjjel a szajréval.

Gépek ugyan nem gyorshajtanak, de sokkal könyebb zavarba hozni őket, mint az embert, mert nem lehet egy bizonyos határon túl érzékelőket telepíteni egy autóba és a programokat is állandóan javítani, frissíteni kell, minden esetleges lyukat befoltozni, ami meg örökös probléma, tehát sosem lehet azt mondani, hogy "kész, itt a tökéletes, végleges verzió". Amikor nem csak egy Winfos hibáiról van szó, hanem az életekről van szó, akkor nem tudom, ki az, akinek a marketing el tud adni egy félkész rendszert abban az autóban. Jó, ez naív kérdés, mert nagyon sokan bedőlnek már a Teslának is, aztán a youtube tele van videókkal, mikor még úgy is necces a szitu, hogy a sofőr fogja a kormányt.

Már az csökkentette a balestek számát, hogy az autókban van vészfékasszisztens, távkövető cruise control (tempomat), különböző sávváltó és parkoló segédletek, de maga a vezetés megmaradt az ember kezében.

Az meg megint csak érdekes lenne, hogy azok a luxusautókat gyártó cégek, akik kifejezetten a vezetés örömére koncentrálnak és a létük függ ettől, miként reagálnának arra (és a klientúrájuk), hogy az ember nem vezetheti többet a gépeiket...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

poptya wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta:)
Most találtam egy cikket, talán érdemesnek találod, hogy kikerüljön a Hírek közé:)
További szép napot és jó egészséget:)
horzsa wrote on Syncmaster's profile.
Kedves Syncmaster,
a hozzszólásokban találtam, hogy korábban felrakta '70-es évek legendás autó kvartett paklijait. '73 kiadást és a '75-t 'és a '77-t
Sajnos a datás linkek már nem működnek, fel tudná tenni esetleg valahova újra?
üdv:
Éva
Keresem Daniella steel fordulópont című könyvet. Kérem akinek meg van ossza meg velem. Köszönöm.
oxenden oxenden wrote on Jekatyerina68's profile.
Keresem a következő könyvet letölthető formában, vagy megvételre . Tudna valki segíteni? Köszönöm.
Címe:
Sírjak vagy nevessek ? Az emberi agy boldogságra hangolható.
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm a fordítást, szeretem ezt a sorozatot.

Statisztikák

Témák
36,895
Üzenet
4,493,670
Tagok
596,186
Legújabb tagunk
Melcsi12345
Oldal tetejére