Egy reakció ...
Miközben hevesen vitázunk arról, hogy a gendersemleges szavak és mellékhelyiségek a „civilizáció összeomlásához fognak vezetni”, addig transznemű, nembináris és gender-nonkonform emberek évről évre egyre nagyobb számban lesznek áldozatai erőszakos cselekményeknek, és a média világszerte továbbszítja a gyűlöletet a nemi kisebbségek ellen.
Nagyon jó példa a napokban kirobbant dráma Adele körül. A BRIT Awards idén először összevonta
Az év férfi előadója és
Az év női előadója kategóriákat
Az év előadója kategóriává, ami egy lépés a nembináris nemi identitások elismerése felé. A kategóriában Adele-t választották győztesnek, aki így köszönte meg a díjat (magyar fordítás a spoiler jel alatt): „I understand why the name of this award has changed but I really love being a woman and being a female artist. I do!”
SPOILER
A legtöbb emberhez természetesen az jutott el, hogy a transzneműek és támogatóik ezt hallva „megint pattognak, és el akarják törölni még a nő és férfi szavakat is”. Amit nem látunk ezek mögött a hírek mögött, annak pl. Jamie Raines, egy transznemű férfi járt utána, akinek a videóját az alábbi linken megnézhetitek:
A videó tartalma röviden:
Jamie bemutat egy tweet-et, ami úgy fordítható, hogy
Ki gondolta volna, hogy Adele transzfób és arra használja a platformját, hogy a transznemű közösség lerombolására buzdítson. Különös tekintettel a zavarodott tinédzserekre. A felhasználó egy válasz tweet-ben magyarázatot fűzött a gondolataihoz:
Természetesen az, hogy Adele kijelenti, hogy nagyon szeret nő lenni, nem teszi transzfóbbá. Kifogást sem ad az embereknek, hogy a terf* sértést használják rá vagy bármilyen nőre, aki a biológiai valóság mellett kiáll.
Jamie ebből két logikus következtetésre jutott: egyrészt
az első tweet egy poén volt (a válasz fényében érezhető is benne a szarkazmus), másrészt a második elárulja, hogy a felhasználó maga transzfób, mivel sértőnek gondolja a terf jelzőt és nem tekinti a biológiai valóság részének a transzneműséget (a válasz tweet mellett több más bejegyzése is megerősíti ezt Jamie szerint.)
*terf = trans-exclusionary radical feminist = olyan radikális feminista, aki a transznemű nőket nem tekinti nőnek.
Ez volt tehát az ominózus tweet, ami táptalajt adott a további bejegyzéseknek és médiahíreknek. Egy felhasználótól, aki NEM transznemű, VISZONT transzfób. Ha valaki ezeket a híreket olvassa, akkor dühös transzneműek tömegéről értesül, akik kikérik maguknak, hogy egy ártatlan cisz nő szeret nő lenni. De mi a valóság?
Jamie twitteren átnézte a bejegyzéseket, amik a kapcsolódó hashtageket tartalmazták és az alábbiakra jutott:
0 dühös transznemű személy támadta Adele-t
2 transznemű és / vagy támogató személy kérdőjelezte meg, hogy lehet-e transzfóbnak értelmezni Adele szavait vajon
10 transznemű és / vagy támogató személy volt összezavarodva és nem értette, Adele-t miért hívják transzfóbnak
52 (!) személy írt a dühös transzneműek seregéről és / vagy arról, hogy Adele az ő oldalukon áll, mint terf (sokan a poénból írt tweet-re hivatkozva)
Több transznemű felhasználó állt ki Adele mellett és támadta a történet csavargatását. Jamie itt kiemelt pár tweet-et, amiből az egyik egy hasonló bizonyítékkeresésről szólt:
Túl sok időt szántam a reggelemből arra, hogy egyetlenegy transznemű személyt találjak az interneten, akit feldühített, hogy Adele azt mondta, hogy szeret nő lenni. Nem találtam. A történet egy 100%-os műdráma, amit a jobboldali média gyártott le, ami arra van fixálódva, hogy az embereket a transznemű közösség ellen fordítsa. (kontextus gyanánt vegyük figyelembe, hogy Nagy-Britanniában forró téma a transzneműség)
E bizonyítékokkal a kezében Jamie arra jutott. hogy valójában egyetlen transzneműt sem zavartak Adele szavai vagy ha igen, az nagyon apró kisebbség, ellenben a transzfóbok támadták a transzneműeket és úgy tettek, mintha ők csavarnák a történetet.
Nem véletlen, hogy főleg radikális feministák egy csoportja az, ami felkapta a poén tweet-et , hogy a saját nézeteinek terjesztéséhez kicsavarja. Csak a társadalmi igazságossággal kapcsolatos ügyeket nem követő átlagemberek gondolják azt, hogy együttjár a feminizmus + anti-rasszizmus + anti-queerfóbia + fogyatékossággal és neurodivergenciával élők támogatása, a valóságban elég gyakori, hogy az emberek csupán egyik-másik ügyért harcolnak, miközben másokon akár taposnak. A feministák egy része pl. a minden más szempontból többségbe tartozó nőkért harcol. Ez önmagában még rendben tud lenni. Teszem azt, hogyha nem akar más népcsoportok nevében beszélni és fontosnak tartja a kislányok zaklatása, menstruáció vagy abortusz körüli ügyeket, akkor ezért nem nevezhetjük se rasszistának, se transzfóbnak. Akkor lesz rasszista és transzfób, ha gyűlöl más népcsoportokat és a transzneműeket, és tapos rajtuk, akár olyan módon, hogy ellenséget csinál belőlük.
Ezt a kitérőt azért tettem, mert Jamie jó példát mutat arra, hogyan képesek a transzfób feministák ellenséget csinálni a közösségből (ami mögé a megfelelő politikai oldalak is beállnak):
A legjobb dolog az Adele-helyzettel kapcsolatban az, hogy megmutatja, hogy ahhoz, hogy terf-nek nevezzenek egy nőt, elég annyi, hogy észrevételezze a saját nemét. Ez bizonyítja, hogy milyen alacsonyan van a léc, és milyen magas az ára annak, hogyha egy nő az igazságot mondja anélkül, hogy előbb figyelembe venné, hogy zavarodott férfiak rendben vannak-e vele.
Jamie konklúziója mindent elmond:
milyen más helyzetben használnának fel egy poén tweet-et arra, hogy valakit támadjanak vele? Az újságoknak kattintások, politikai pártoknak és támogatóiknak önigazolás, és az árat ezekért a hamis jutalomfalatokért érző emberek fizetik meg az életükkel. Ha ez szélsőséges gondolatnak tűnik, arra hívlak, hogy nézzük meg a helyzetet Magyarországon a melegekkel:
1. A kormánymédia folyamatosan beszél a melegekről. Az emberek idegesek, hogy az LMBTQ-lobbi folyton az arcukba van tolva.
2. A melegek kiállnak azért, hogy nyugodtan megfoghassák a párjuk kezét a utcán, házasodhassanak és gyereket vállaljanak. Elvesztik a jogot az örökbefogadásra, aminek így is speciális feltételei voltak (a bejegyzett élettársi viszonyban élő melegpárok közül csak a pár egyik tagja fogadhatott örökbe), aztán arról szólnak a cikkek, hogy többletjogokat kérnek.
3. A kör fennmarad, mert a szervezetek és támogatók nem hagyják eltiporni az ártatlan embereket / szeretteiket, ami úgy jön le, hogy még több LMBTQ-lobbi.
Az egyik leghatékonyabb eszköz a gyűlölködők kezében legyártani egy hamis narratívát a támadott csoporttal kapcsolatban, ami felháborítja a hasonló ideológiát valló embereket, majd elterjeszteni, és várni, hogy bekajálják és kibontakozzanak a következmények.
A terf-ök legyártották a narratívát, hogy a transzneműek támadják az ártatlan Adele-t. A többi terf-höz eljutottak a hírek, akik továbbosztották,majd a média felkapta, a következmények pedig sokrétűek. Elvezethetnek jogfosztó törvényekhez, zaklatáshoz, erőszakos cselekményekhez…
…amikkel kapcsolatban a statisztikák lesújtóak. 2008 óta monitorozzák a transzneműek számát, akik gyilkosság következtében vesztették életüket, és ezalatt a 13 év alatt 4039 esetről szereztek tudomást. Az esetek száma jelenleg növekvőben van, minden évet az újabb „leghalálosabb évnek” téve (2019: 331, 2020: 350, 2021: 375), és összességében egy felfelé ívelő trendet mutatva. Az adatok és további információk a Forbes cikkéből származnak:
https://www.forbes.com/sites/jamiewareham/2021/11/11/37…
Ehhez hozzáadódnak az öngyilkosságok, melyek szintén lesújtóan magas arányban fordulnak elő a transzneműek között, és akkor még nem beszéltünk a mindennapos diszkriminációról: a zaklatás minden formája, az egészségügyi ellátás és lakásbérlés megtagadása, az otthon és munkahely elvesztése stb. melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy önmagában is nehézségekkel járó helyzet társadalmi kontextusban még nehezebbé váljon. És ami a legrosszabb az egészben, hogy a transzneműek támogatottsága alacsonyabb, mint pl. a melegeké, mind a többségi társadalomban, mind az LMBTQ+ közösségben. Bármelyik szexuális orientációba tartozó ember lehet transzfób. Bármelyik melegeket támogató személy lehet transzfób.
Arra kérlek titeket, hogy kritikusan szemléljétek a híreket, olvassatok minden oldalról, figyeljetek fel a hamis narratívákra! Jól ismerjük őket: kikényszerült egy pedofilíával foglalkozó törvény, ami a gyermekek védelmét szolgálja. Éppen ebbe a törvénybe kerültek homofób és transzfób kiegészítések. Elkészült az a narratíva, ami szerint a homoszexualitás kapcsolatban áll a pedofíliával és meg kell védenünk a gyerekeket tőle. Ez elterjedt a széles kormánymédián és a fogékony emberek körében. A következmények magukért beszélnek.
A tömegekhez eljutó, befolyással rendelkező közszereplőknek nem a „kultúrharccal” kellene foglalkozniuk és a nüanszokon vitatkozniuk, hanem a valódi problémákról kellene beszélgetniük. És nekünk ugyanezt kell követnünk. Mert amíg a közel-távol nem érintett átlagember letudja egy sóhajtással, hogy milyen beteg világ az, ahol szülő embernek nevezik az anyákat vagy meleg mikulásos reklámot forgatnak, addig embertársaink halnak meg, kerülnek az utcára és élnek folyamatos stressz és hétköznapivá váló atrocitások közepette. Mindez azért történik, mert
léteznek.
A transzneműek örülnek, hogy Adele szereti a nemi identitását. Adele a botrány kirobbanása után elmondta a transznemű nőknek, hogy
nők vagytok, akik nőként azonosítják magukat. A legtöbbet azonban a média és az átlagemberek teszik, akik nagy arányban osztják a hamis narratívát, miközben a nüanszokkal foglalkoznak a legtöbbet. Szükség van az igazság terjesztésére, mert életek múlnak rajta. El kell juttatnunk a világnak azt, hogy amire a transzneműek igazán vágynak, az nem a gendersemleges mosdó, hanem hogy kitehessék a lábukat az utcára anélkül, hogy veszélyben lennének.
És ugyanígy haza is érjenek.
