<hr> <table width="700"> <tbody> <tr> <td>
Ugria (Yugra or Yura) is mentioned already in the works of old Arabian authors.
Ugria (Yugra vagy Yura) a már említett, a munkálatok a régi arab szerzők.
The missionary and traveller Al Garnati writes: "But beyond Visu by the Sea of Darkness there lies a land known by the name of Yura. In summers the days are very long there, so that the Sun does not set for forty days, as the merchants say; but in winters the nights are equally long. The merchants report that Darkness is not far (from them), and that the people of Yura go there and enter it with torches, and find a huge tree there which is like a big village. But on top of the tree there sits a large creature, they say it is a bird. And they bring merchandise along, and each merchant sets down his goods apart from those of the others; and he makes a mark on them and leaves, but when he comes back, he finds commodities there, necessary for his own country…" (Al Garnati:32).
A misszionárius és az utas Al Garnati írja: "De túl Visu by the Sea of Darkness ott fekszik a földön ismert a neve Yura. A nyár a nap nagyon hosszú oda, hogy a Sun nem határozza meg a negyven nap, mint a kereskedők mondani, de a tél az éjszakák egyformán hosszú. A kereskedőket, hogy a sötétség nem messze (a számukra), és hogy az emberek Yura odamenni, és adja meg fáklyákkal, és egy hatalmas fa van, amely olyan, mint egy nagy községben. De a fa tetején ott ül egy nagy teremtés, azt mondják, hogy ez egy madár. És azt, hogy árut is, és minden kereskedő meghatározza az áruk, kivéve azokat a többiek, és ő teszi a védjegyet, és hagyja , de ha visszajön, azt találja, árut nem szükséges saját országában ... "(Al Garnati: 32).
If the country called Visu has been identified with ancient Vepsaland (due to linguistic affinity with the Russian word for Vepsans, 'ves') or with Perm (due to geographical vicinity with Yugra), Yugra itself has been unanimously associated with the Ob-Ugrians - the Khanty and the Mansi.
Ha az országnak Visu merült fel az ősi Vepsaland (a nyelvi affinitása az orosz szó Vepsans "Ves) vagy Perm (mivel földrajzi közelsége és Yugra), Yugra maga is egyhangúlag jár az Ob-Ugrians - a hanti és a Mansi.
In the giant tree mentioned by Al Garnati we can recognise the World Tree, familiar from the mythologies of various North-European peoples.
Az óriás fa által említett Al Garnati tudjuk ismerni a World Tree, családias a mythologies a különböző észak-európai népek.
Some authors have also related the following report of Al Garnati's to the Ugrians: "And from Bulgar merchants travel to the land of heathens, called Visu; marvellous beaver skins come from there, and they take there wedge-shaped unpolished swords made in Aserbaijan in their turn… But the inhabitants of Visu take these swords to the land that lies near the Darkness by the Black Sea, and they trade the swords for sable skins. And these people take the swords and cast them into the Black Sea; but Allah the Almighty sends them a fish which size is like a mountain; and they sail out to the fish in their ships and carve its flesh for months on end."
Egyes szerzők is kapcsolódik az alábbi jelentést az Al Garnati azon a Ugrians: "És Bulgar kereskedők utaznak a pogányok földjén, az úgynevezett Visu; csodálatos hód bőrből származnak, ott, és ők azt ott, ék alakú Unpolished kard készült Aserbaijan a ezek viszont ... De lakói Visu, hogy ezeket a kard a földre esik, hogy a közeljövőben a Darkness a Fekete-tenger, és a kereskedelem a kard a sable skins. És ezek az emberek meg a kard és a leadott őket a Fekete-tengeren, de Allah a Mindenható küld nekik egy halat, amely mérete, mint egy hegy, és vitorla, hogy a halak a hajó elhagyása és a test a hónap végéig. "
(ibid:58-59).
(Uo. :58-59).
Nevertheless, it ought to be clear that the vicinity of the Darkness and the Black Sea (the polar regions and the Arctic Ocean) is not characteristic of Ugria alone, and that the last report regards peoples who derived a substantial part of their livelihood from whaling.
Ugyanakkor meg kell, hogy a közelben a sötétség és a Fekete-tenger (a sarkvidékek és a Jeges-tenger) nem jellemző Ugria egyedül, és hogy az utolsó jelentés tekintetében eredetű népek, akik jelentős része megélhetésüket a bálnavadászat .
<center> <table> <tbody> <tr> <td>
</td> <td>
</td></tr> <tr> <td>
[SIZE=-1]The idol on the river Lyapin.[/SIZE]
[SIZE=-1]
A bálvány a folyón Lyapin.[/SIZE] [SIZE=-1][/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A. Lintrop 1977.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1977.[/SIZE] </td> <td>
[SIZE=-1]A small Mansi village on the Lyapin.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Egy kis falu Mansi a Lyapin.[/SIZE] [SIZE=-1][/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A. Lintrop 1977.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1977.[/SIZE] </td></tr></tbody></table></center>
The protagonist of a sacred story written up by Munkácsi in the previous century was taught by his elder sister as follows: "As you depart, look down; there will be seven tents of broadcloth there, and sheep and pigs teeming around them. You descend to the tents. One-eyed people will come out of the tents; one eye of each has run out, but the other one is whole. You ask them: "Whose sheep and pigs are you herding?" They will answer: "We are herding the sheep and pigs of Paryparseg ." Then say: "Don't speak like that; better say: "We are herding the sheep and pigs of Tari-pes'-nimala-s'av ."
A főhős egy szent történetet írt ki Munkácsi az előző században volt, tanított az ő idősebb testvére, az alábbiak szerint: "Ahogy indul, nézd meg, ott lesz a hét sátrait puplin ott, és juhok és sertések hemzsegő körülöttük. Te leereszkedhetnek A sátrak. egyszemű emberek kijönnek a sátor egyik szeme minden kifogyott, de a másik egész. Azt kérdi, hogy: "Kinek a juhok és sertések meg tereltem? fognak válaszolni:" Mi nem tereltem a juhok és sertések
Paryparseg. "Akkor azt mondom:" Ne beszélj, mint a jobb azt mondják: "Mi tereltem a juhok és sertések
Tari-pes'-nimala-s'av. After me, the Lord of Fire will come, and if you tell him you are herding the sheep and pigs of Paryparseg he will burn you with his fire, but if you say: "We are herding the sheep and pigs of Tari-pes'-nimala-s'av ," you will fare well." After that heal their eyes… Then continue your way, you will come up to seven tents of broadcloth, the place will be alive with cows. Go down again; people with only one arm will come out of the tents. You ask them: "Whose cattle are you herding?"… Go on again, you will find seven tents of broadcloth in yet another place. There you will see only horses all around. As you go up to them, one-legged people will hobble out of the tents. You ask them: "Whose horses are you herding?"…" (Shestalova-Fidorovich 1992:8-9). The story is about the creation of the world and the establishing of the present world order; the hero appearing under the name of Tari-pes'-nimala-s'av is the most popular deity of the Ob-Ugrians, the World Surveyor Man, born of the sky god Numi-Torum and the goddess Kaltesh .
Miután én, az Úr, a Fire lesz, és ha azt mondja neki, hogy te is tereltem a juhok és sertések
Paryparseg azt égett meg, aki a tüzet, de ha azt mondják: "Mi tereltem a juhok és sertések
Tari-pes" -nimala-s "av" lesz viteldíj is. "után, hogy meggyógyítsa a szemét ... Aztán folytassa az utat, akkor jön a hét sátrait puplin, az a hely lesz életben a tehenek. Menj le, az emberek csak egy karon fog kijönni a sátorban. Azt kérdi, hogy: "Kinek a szarvasmarha Ön tereltem? ... Menj újra, meg fogja találni a hét sátrait puplin még egy másik helyen. Itt láthatja csak a lovak körbe-körbe. Ahogy megy fel őket, egylábú ember megbéklyóz ki a sátrakat. Azt kérdi, hogy: "Ki vagy te ló tereltem? ..." (Shestalova-Fidorovich 1992:8-9). A történet arról szól, létrehozásához a világban, és kialakításával a jelenlegi világrend, a hős meg a nevét,
Tari-pes'-nimala-s'av a legnépszerűbb istenség az Ob-Ugrians, a Világbank, Surveyor ember született az égbolt istene
Numi-Torum és istennő
Kaltesh. A részletes számla az utóbbi megtalálható a esszéjét
"Little Mos'-nő. A történet egy mese."
The rich military vocabulary of the Ob-Ugrians and several motifs in their mythology and folklore imply contacts with the cattle-breeding cultures of the steppe area.
A gazdag katonai szókincs az Ob-Ugrians és több motívum a mitológia és folklór jelenti a kapcsolatot a szarvasmarha-tenyésztés kultúrájának a sztyeppés területen.
Presumably, not all the Ugrian cattle-breeders made their way together with the Huns or after them through the steppes between the Urals and the Aral and Caspian Seas into Europe to evolve into Hungarian tribes in the grassy plains of Bashkiria, but part of them were forced by the flux of the Great Migration to the West Siberian Lowlands where they assimilated among the local Ugrian hunters and fishers.
Feltehetően nem az összes ugor szarvasmarha-tenyésztők tenni az utat együtt a hunok, vagy azt követően azok a sztyeppén az Urál és az Aral és a Kaszpi-tenger Európa fejlődni a magyar törzsek a füves síkságok a Bashkiria, hanem ezek közül kényszerítette a fluxus a Nagy migráció a nyugat-szibériai Alföld közé sorolható, ahol a helyi ugor vadászok és halászok.
Moreover, it is likely that part of the Ugrian tribes that reached Europe also moved up along the rivers Volga and Kama and came into contact with the Ugrian population of the upper Pechora river.
Sőt, valószínű, hogy része az ugor törzsek jutott, hogy Európában is mozdult ki a folyók mentén a Volga és Káma és lépett kapcsolatba a ugor népesség, a felső Pechora folyóba.
Later influences from Turkic peoples must be taken into account, too - in the 16th century, several Ob-Ugrian princes were forced to pay tribute to the Siberian khan and participate in the military ventures of the Khanate. In some sources, Alach, Prince of
Koda figures as an important ally of the Siberian Khan Kuchum and is said to have been awarded one of the Yermak mail-coats taken from the enemy (Bahrushin 1955, 1:114).
Később hatások türk népek figyelembe kell venni, túl - a 16. században több Ob-ugor fejedelmek voltak kénytelenek fizetni tribute a szibériai Khan, és részt vesznek a katonai vállalkozások a kánság. Egyes források szerint Alach herceg
Koda adatait, amely fontos szövetségese a szibériai Khan Kuchum, és azt mondta, hogy elnyerte az egyik Yermak-mail kabátok venni az ellenség (Bahrushin 1955, 1:114).
The close connections between the Ob-Ugrians and the Turkic Tartars are also demonstrated by the fact that even in the 1660s, the idea of restoring the Kuchum Khanate was still popular with the Khanty of Beryozovo (Ibid).
A közeli kapcsolatok között Ob-Ugrians és a török tatárok is bizonyítja az a tény, hogy még a 1660s az ötletet, hogy visszaállítsák a Kuchum kánság még mindig népszerű a Hanti a Beryozovo (uo.).
In the 16th and 17th centuries, the Mansi got their living mainly from hunting.
A 16. és a 17. századból, az élet-Mansi van főleg a vadászat.
Fishing played a less significant role in their economy than among the Khanty.
Horgászat játszott egy kisebb szerepet játszanak a gazdaság között, mint a Hanti.
An important field of activity was forest apiculture.
Az egyik fontos tevékenységi köre volt erdei méhészet.
The hive trees were private property; the owner possessed them by the right of "purchase, inheritance and sign" (Bahrushin 1955,2 : 97).
A méhkas fák magántulajdon, a tulajdonos birtokában nekik a jogot, a "vásárlás, öröklés és aláírja" (Bahrushin 1955,2: 97).
The Western and Southern Mansi bred cattle and tilled soil.
A Nyugat-és Dél-Mansi nevelt szarvasmarhák és tilled talajban.
The Northern Mansi also went in for reindeer herding.
Az Észak-Mansi is ment a rénszarvas tereltem.
<center> <table> <tbody> <tr> <td>
</td> <td>
</td></tr> <tr> <td>
[SIZE=-1]Village view.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Falusi céljából.[/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A. Lintrop 1977.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1977.[/SIZE] </td> <td>
[SIZE=-1]Cattle-shed and storehouse.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Cattle-shed és raktár.[/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A. Lintrop 1977.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1977.[/SIZE] </td></tr></tbody></table></center>
According to some sources, Novgorod launched military campaigns against the Yugrans "living with the Samoyeds in the Land of Midnight" already at the end of the first millennium (Bahrushin 1955,1:86).
Az egyes források, Novgorod ellen indított hadjáratok a Yugrans "élő a Samoyeds a Land of Midnight" már a végén, az első évezred (Bahrushin 1955,1:86).
At that time, the Russians probably came into contact with the Mansi who were still living in Europe, along the upper course of the river Pechora, in the neighbourhood of the Komi.
(See map) The name 'Voguls' (Vogulichi) appears first in 1396, denoting the Mansi tribes living around Perm.
Akkoriban az oroszok valószínűleg lépett kapcsolatba a Mansi, aki még mindig él Európában, valamint a felső folyamán a folyó Pechora, a szomszédságban a Komi.
(Lásd a térképet) Az "Voguls" (Vogulichi) jelenik meg először a 1396, azt a Mansi törzsek élő mintegy Perm.
In the 15th century Russian sources the same name (Vogulichi, Gogulichi, Bogulichi) is given to the Mansi living on the opposite side of the Urals, along the river Pelym (Bahrushin 1955,1:87).
A 15. századi orosz forrásokból azonos nevet (Vogulichi, Gogulichi, Bogulichi) kap az Mansi él a másik oldalán az Urál, a folyó mentén Pelym (Bahrushin 1955,1:87).
Up to the thirties of the present century, the Mansi were known under the name of Voguls; only after that their own name ( maansi or maansi maakhum - the Mansi people) came into wider use.
Akár a harmincas a jelen században a Mansi ismert név alatt Voguls, csak azután, hogy a saját neve
(maansi vagy
maansi maakhum - a Mansi fő) lépett szélesebb körű felhasználását.
The Novgorod Chronicles tell us of a military campaign under the leadership of Yadrei in 1193, which ended in the destruction of the Novgorod forces.
A Novgorod Chronicles meg nekünk egy katonai kampány vezetése alatt Yadrei in 1193, mely a megsemmisítést a Novgorod erők.
The defeat was blamed on some Novgorodans who had reportedly "been in contact with the Yugrans" (Bahrushin 1955,1:75).
A vereség okaként volt néhány Novgorodans aki bizonyíthatóan "kapcsolatban álltak a Yugrans" (Bahrushin 1955,1:75).
In the 13th to 15th centuries, Yugra was supposed to pay tribute to Novgorod.
A 13.-15. Évszázad Yugra volt a sarcot fizet a Novgorod.
But taxes could be collected only by means of armed forces.
De adót is kell gyűjteni, csak azt jelenti, a fegyveres erők.
The chronicles describe several campaigns, mentioning the strong resistance of Yugran princes who took shelter in their strongholds.
A krónikák leírják több kampányok, megemlítve az erős ellenállása Yugran princes aki menedéket a strongholds.
After the annexation of Ustyug by Moscow in the 14th century, Muscovian campaigns began instead of the Novgorodan ones.
Miután a hozzácsatolás a Ustyug a Moszkva által a 14. században kezdődött Muscovian kampányok helyett a Novgorodan is.
In the 15th century, Moscow's most important stronghold in Permland and the starting point for all expeditions going to the East was the diocese established on the river Vym by Stephan of Perm.
A 15. században, Moszkva legfontosabb támpont a Permland és a kiindulási pont minden expedíciókról megyünk a kelet volt egyházmegye létre a folyón Vym Stephan a Perm.
For instance, Prince Vassili of Perm together with the warriors of Vym took part in the 1465 expedition to Yugra (Bahrushin 1955,1:76).
Például, a Prince of Vaszilij Perm együtt a harcosok a Vym vett részt a 1465 expedíció Yugra (Bahrushin 1955,1:76).
But the Yugrans did not confine themselves to passive resistance.
De a Yugrans nem tartják magukat, hogy a passzív ellenállás.
We know that in 1455, the Voguls of Pelym launched a campaign under the command of prince Asyka.
Tudjuk, hogy a 1455, a Voguls a Pelym indított kampány keretében a parancsot a herceg Asyka.
Moscow reciprocated with the campaigns of 1465 and 1467; in the course of the latter, prince Asyka was captured and brought to Vyatka (Bahrushin 1955,2:113).
Moszkva viszonozta a kampány a 1465 és 1467; során ez utóbbi, a Prince Asyka Elfogták, és hozott Vyatka (Bahrushin 1955,2:113).
In 1483, Moscow sent forth an expedition against the princes of Yugra and
Koda; the "grand duke" Moldan was captured (Ibid).
In 1483, Moszkva küldött oda egy expedíció a fejedelmek és a Yugra
Koda a "nagyherceg" Moldan Elfogták (uo.).
In 1499, Moscow dispatched a great force against "Yugra, Kuda (Koda) and the Gogulichi", led by the princes Semyon Kurbski, Pyotr Ushatyi and Vassili Gavrilov.
In 1499, Moszkva feladott nagy erő ellen "Yugra, Kuda (Koda), és a Gogulichi", élén a fejedelmek Semyon Kurbski, Pjotr Ushatyi és Vaszilij Gavrilov.
The 4000 strong army, using dog and reindeer teams, reached the Lyapin stronghold of the Khanty, located on the river of the same name (Bahrushin 1955,1:76-77). We are told that 40 strongholds were taken and 58 Khanty and Mansi princes captured in the expedition.
A 4000 erős hadsereg, a kutya és a rénszarvas csapatok, elérte a Lyapin STRONGHOLD a Hanti található a folyó az azonos nevű (Bahrushin 1955,1:76-77). Meg azt mondják, hogy 40 strongholds került sor és 58 hanti és Mansi princes megragadják az expedíciót.
Even though already at the end of the 15th century the Grand Duke of Moscow assumed the honorary title of Prince of Yugra, it was only in the middle of the 17th century that Moscow succeeded in subduing Yugria.
Annak ellenére, hogy már a végén a 15. században a nagyherceg Moszkva átvállalta a tiszteletbeli címet Prince of Yugra, csak a közepén a 17. században, hogy Moszkvában sikerült subduing Yugria.
The Mansi of Pelym continually sent forth counter-campaigns to the lands of Perm.
A Mansi a Pelym folyamatosan küldik tovább counter-kampány a földjeit Perm.
Thus, the year 1581 went into history as the year of the raiding of Kaigorod and Cherdyn.
Így a 1581 évben lépett a történelem, mint az év a Raiding a Kaigorod és Cherdyn.
According to Moscow's estimates, the army of the Mansi and their allies, the Tartars, stood 700 strong (Bahrushin 1955,1:99; 2:144).
A Moszkva becslések szerint a hadsereg a Mansi és szövetségesei, a tatárok állt 700 erős (Bahrushin 1955,1:99, 2:144).
After the conquest of Kazan in 1552, Moscow's previously rather unsuccessful Eastern policy underwent a capital change.
A honfoglalás után a Kazan a 1552, Moszkva korábban meglehetősen sikertelen keleti politika végeztek tőke változás.
Side by side with the aristocracy who had so far put up with the irregularly paid tribute from the border areas, there now emerged a new power - entrepreneurs desiring to establish a permanent foothold in the new lands.
Mellett az arisztokrácia, aki eddig fel a szabálytalanul adózik a határmenti területek, a most felbukkant egy új, teljesítmény - vállalkozók, azzal az óhajjal, hogy létrehoznak egy állandó lábát az új földeket.
As early as 1558, the entrepreneurs Stroganovs from Sol Vychegorsk asked the Tsar's permission to start settling the new lands.
Már 1558, a vállalkozók Stroganovs tól Sol Vychegorsk kérte a cár engedélyével settling kezdeni az új földeket.
At first, the Stroganovs, on the lookout for better conditions for salt-producing, took hold of the lands by the River Kama, between the mouths of Lysva and Chusovaya; but in a few years they expanded their domain up along the Lysva and the Chusovaya and petitioned, in 1574, for the right to settle also on the "Siberian side, beyond the Stones of Yugra (the Urals), by the rivers Tagchei and Tobol and Irtysh and Ob and others" (Bahrushin 1955,1:96). The village registers of the age testify to the swift growth of the Stroganovs' wealth: in 1579, there were one little town, 30 villages and settlements with 203 households and one monastery on their lands; in 1649, however, there were three townships, four fortified settlements, one sloboda, six church villages, and 231 villages and settlements with 1844 households and a population adding up to 5701 souls, altogether (Bahrushin,1:97).
Az első, a Stroganovs, a kilátás a jobb feltételeket a só-előállító, megragadta a földet a Káma folyó között a szájukat a Lysva és Chusovaya, de néhány éven belül ezeket bővítette ki domain mentén Lysva és a Chusovaya és a petíciót, a 1574, a jogot is, hogy rendezze a "szibériai oldalán túl, a kövek a Yugra (az Urál), a folyók Tagchei és Tobol és Irtysh és Ob és mások" (Bahrushin 1955,1:96) . A falu regisztrálja az életkor tanúskodnak, hogy a gyors növekedés a Stroganovs a gazdagságát: a 1579-ben egy kis város, 30 falu és településeken 203 háztartások és egy kolostort a földeket, 1649-ben azonban három települések négy erődített település, egy Sloboda, hat templom falvak, községek és a 231 és 1844 településeken a háztartások és a lakosság további, legfeljebb 5701 lelket, összesen (Bahrushin, 1:97).
And all that was definitely not located in "uninhabited regions" and "dark woods, along the rivers and lakes of wilderness", as they put it in their petition (idem:96), but in a country populated by the Mansi and the Tartars.
És minden, ami egyáltalán nem található "lakatlan régiók" és a "sötét erdők, valamint a folyók és tavak vadonba", ahogy tette a petíció (idem: 96), de egy olyan országban lakott a Mansi és a tatárok .
It is only natural that the natives of the country did not sit back and remain passive observers of their expulsion "with great violence" from "their old hereditary demesne… to found new villages and settle new people there, and take away their honey woods and beaver-trapping sites and fishing waters, which had yielded the produce for their payment in kind" (idem:98).
Ez csak természetes, hogy a helyiek az ország nem ül vissza, és továbbra is a passzív megfigyelőként való kiutasítása "nagy erőszak" a "régi örökletes uradalom ... a talált új falvak és rendezze új embereket ott, és elveszi a mézet és az erdők hód-csapdázási halászati területek és a vizek, amelyek nem engedett a terméket a fizetés természetben "(uo: 98).
Thus, the Stroganovs in their turn had cause to complain to the Tsar.
Így a Stroganovs a maguk volt oka panaszkodni, hogy a cár.
"But we are told that those whose slobodas are situated near the border, but the Voguls live close by their slobodas and the region is forested: that the people and farmers are not allowed to set foot outside their strongholds there, and they are not allowed to plough the fields nor burn the brush. And furthermore we are told that they and the small people come secretly and drive off their cattle and horses and kill the people; and they do not let those in the sloboda do their work and evaporate salt," the Tsar's letter summarises the complaints of the Stroganovs.
"De azt mondják, hogy azoknak, akiknek slobodas található, közel a határ, de a közelben élő Voguls a slobodas és a régió erdős: az emberek és a gazdák nem engedték be a lábát strongholds kívül létezik, és ezeket nem lehet megforgat területeken sem éget az ecsetet., továbbá a már mondták, hogy ők és a kis ember titokban és elhajt a szarvasmarha és ló és elpusztítani az emberek, és ne engedd, hogy ezek a Sloboda ezt a munkát, és pároljuk só, "A cár levelében összefoglalja a panaszok a Stroganovs.
(Idem:98) Thus in 1572, the Stroganovs asked the Tsar for permission to chase the Siberians, unimpeded, and "avenge for the injustice that has befallen us".
(Uo.: 98) Így 1572, a Stroganovs kérte a cár engedélyt chase a Siberians, akadálytalanul, és "bosszút az igazságtalanság, amely befallen minket."
In that very year, they were indeed granted the right to "establish strongholds along the Tahchei and Tobol rivers and hold firearms and maintain gunners and arquebus shooters and guards taken from amongst the Siberians and Nogaians" (idem:101).
Ebben az évben igen, akkor valóban megadta a jogot, hogy "hozzanak létre strongholds mentén Tahchei és Tobol folyók és tartsa lőfegyverek és fenntartása gunners és arquebus shooters és őrök veszik közül Siberians és Nogaians" (uo: 101).
In addition, the Tsar ruled, in 1572 and again in 1574 and 1781, that they had the right "to retain voluntary Cossacks and defend themselves against the Voguls with those Cossacks and their own people" (idem:100).
Ezen kívül a cár rendelkezett, hogy 1572 és ismét 1574 és 1781, hogy a jogot, hogy megtartsák az önkéntes kozákok és megvédeni magukat a Voguls azokkal a kozákok és a saját nép "(uo: 100).
All that resulted in the launching of a campaign, in 1582-1584, arranged and financed by the Stroganovs and led by the Cossack leader Yermak Timofeyevich, which began with the destruction of a Vogul war band that had invaded the Stroganovs' territory and was meant as a punitive expedition against the Pelym Mansi and their ally - the Siberian Khanate.
Minden, ami ahhoz vezetett, hogy a kampány elindítása, a 1582-1584, elrendezni és finanszírozza az Stroganovs és vezette a kozák vezér Yermak Timofeyevich, amely kezdődött pusztulását Vogul a háború zenekar volt, hogy megszállta a Stroganovs területére, és azt jelentette, a büntető expedíció ellen Pelym Mansi és szövetségese - a Szibériai kánság.
Even though Yermak succeeded in taking the capital of the Siberian Khanate, Kashlyk, this did not entail the submission of Siberia. Already in 1592, another campaign against the Mansi of Pelym was launched.
Bár Yermak sikerült vesz a főváros a Szibériai kánság, Kashlyk, ez nem vonja maga után benyújtott Szibéria. Már 1592, egy másik kampányt a Mansi a Pelym lépett.
It ended in 1593 when the stronghold of Ablegirim, Prince of Pelym, was taken, the prince and his family captured and the Russian fortress Pelym erected in the stead of the stronghold. Although in the following year the
Pelym principality suffered the loss of its lands lying on the Konda, the Mansi did not give up resistance.
Ez 1593-ben ért véget, amikor az erőd a Ablegirim herceg Pelym hozták meg, a fejedelem és családja, valamint az orosz fogságba Pelym várat épített a helyükre a STRONGHOLD. Annak ellenére, hogy a következő évben a
Pelym fejedelemség elszenvedett kár a földeken feküdt a Konda a Mansi nem adja fel ellenállását.
In 1599, they once again brought "war, theft and treachery" to the banks of Chusovaya and Kurya and plundered the Stroganovs' possessions there (Bahrushin,2:143-144).
In 1599, azokat még egyszer indított háború, lopás és árulás, hogy a bankok a Chusovaya és Kurya és kifosztották a Stroganovs "tartásához létezik (Bahrushin ,2:143-144).
<center> <table> <tbody> <tr> <td> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody> <tr> <td rowspan="2">
</td> <td>
</td> <td>
</td></tr> <tr> <td>
</td> <td>
</td></tr></tbody></table></td></tr> <tr> <td>
[SIZE=-1]The map of Russia printed by Anthony Jenkinson[/SIZE]
[SIZE=-1]
A térkép az Oroszország által nyomtatott Anthony Jenkinson[/SIZE] </td></tr></tbody></table></center>
In 1562, ten years after the conquest of Kazan by Ivan IV had laid the foundations of the Russian Empire, a new map of Russia was printed in London by Anthony Jenkinson, featuring Yugria located on the lower course of the Ob.
In 1562, tíz évvel a honfoglalás a Kazan Ivan IV már lefektette az alapokat, az Orosz Birodalom, az új térkép Oroszország kinyomtatásától londoni Anthony Jenkinson, mely Yugria található az alsó során az OB.
An illustration shows Yugrans kneeling before a Madonna-like idol.
Az ábrán az Yugrans térdelő előtt Madonna-szerű bálvány.
The explanatory note reads: "Zlata Baba, that is the Golden Dame of the Obians, zealously worshipped by the Yugrans. This idol is consulted by the priest as to what they must do or where they must go; and she (the miraculous oracle) gives answers to some that seek her counsel, and certain consequences follow."
A magyarázó megjegyzés így szól: "Zlata Baba, azaz az Arany-Dame a Obians, buzgón imádkozott a Yugrans. Ez bálvány konzultál a pap, hogy mit kell csinálni, vagy ha el kell mennem, és ő (a csodálatos Oracle) megadja a választ is törekszik rá, hogy a tanács, és bizonyos következmények. "
The first reports of the Golden Lady of the Obians are found in the 14th-century Novgorod Chronicles, with reference to Stephan of Perm.
Az első jelentések az Arany Lady a Obians találtak a 14. században Novgorod Chronicles, hivatkozással Stephan a Perm.
Next, the golden idol is mentioned in the 16th century by the subjects of the Grand Duke of Moscow, commissioned to describe the trade and military routes of the expanding Russia.
Továbbá, az arany bálvány említi a 16. században a témákat a nagyherceg a moszkvai, kezdeményezte, hogy írják le a kereskedelmi és katonai utak a terjeszkedő Oroszország.
The first European we know of to comment on the golden lady is Mathias from Miechov, Professor of Krakow University.
Az első európai tudunk, hogy véleményezzék az arany hölgy Mátyás a Miechov professzor, a krakkói egyetemen.
In connection with Yermak's campaign, the Siberian Chronicle also tells us about the golden woman: a hetman of Yermak's, by the name of Ivan Bryazga, invaded the Belogorye region in 1582 and fought the Ob-Ugrians there, who were defending their holiest object - the golden woman.
Kapcsolatban Yermak kampányát, a szibériai Krónika is elárulja, az arany nő: a Hetman a Yermak van, a neve Ivan Bryazga, megszállta a Belogorye régió 1582 és harcolt az Ob-Ugrians ott, akik védi legszentebb tárgy -- az arany nő.
(See Karjalainen 1918:243-245, Shestalov 1987:347.) And Grigori Novitski's statement that in earlier days there used to be in one shrine in Belogorye together with the copper goose "the greatest real idol", and that the superstitious people "preserved that idol and took it to Konda now that idol-worshipping is being rooted up", has also been regarded as relating to the golden woman (Novitski:61).
(Lásd Karjalainen 1918:243-245, Shestalov 1987:347.) És Grigorij Novitski azon kijelentését, hogy a korábbi napokban itt szokott lenni az egyik a szentély Belogorye együtt réz liba "a legnagyobb igazi bálvány", és hogy a babonás emberek " őrizni, hogy a bálvány, és elvitte a Konda most, hogy a bálvány-imádjuk is gyökeres fel ", azt is tekinthető, hogy a Golden nő (Novitski: 61).
In actual fact, no European has ever seen that idol and most probably it never existed in the described form (as a full-length woman made of gold).
Valójában még nem láttam soha, hogy bálványa, és valószínűleg soha nem létezett a leírt formában (a teljes hossza nő készül arany).
Grounds for that kind of rumours were provided by the Ob-Ugrian folklore, where Kaltesh-ekva is usually described as golden.
Indokai az ilyen híresztelések adták az Ob-ugor folklór, ahol
Kaltesh-ekva általában le, mint aranyos.
An extract from a Mansi song, collected by Munkácsi, gives the following description of her:
Kivonatát egy Mansi dal által összegyűjtött Munkácsi, meghozta a következő leírás róla:
<center> <table> <tbody> <tr> <td align="middle">
The elder sister, Kaltesh the Golden,
Az idősebb testvére, az Arany Kaltesh, Goes to the courtyard, lets down her braids -
Megy az udvarra, lehetővé teszi meg neki zsinórra -- Through one mouth, seven Obs flow,
A száj egy hét Obs flow, Through one mouth, seven seas rise.
Egyetlen száj, Seven Seas emelkedik. From her braids, the day does dawn,
Tõle zsinórra a nap hajnalban, From her braids rises the moon.
Tõle zsinórra emelkedik a hold. In a birch-tree behind the house -
A nyírfa-fa mögött, a ház -- Golden her leaves, her branches of gold -
Golden neki leveleket, s fióktelepeit arany -- Sit seven cuckoos with golden wings,
Ülj Cuckoos hét arany szárnyak, Golden their tails;
Golden a farkukat; Seven days they sing,
Hét napon át énekelni, </td> <td width="30">
</td> <td align="middle">
Seven nights they sing.
Hét éjszakás őket énekelni. There is no end of joy
Nincs vége az öröm Neither by night nor day;
Sem éjjel, sem nap; Such is their song - like to
Ez a dal - mint a Silver coins falling from their mouths;
Ezüstpénzeket kiesésnek a szájukat; Such is their song - like to
Ez a dal - mint a Gold coins falling from their mouths.
Aranyérmék kiesésnek a szájukat. Everywhere in the world
Mindenütt a világon Poorly shod, poorly garbed people
A rosszul patkolt, rosszul garbed emberek All live through their song
Minden élő keresztül dal Survive till our day.
Túlélésre, míg a nap. </td></tr> <tr> <td colspan="3" align="middle">
(Mansi text from The Great Bear: 109 < Vassili Kirillich Nomin, Nyaksimvol. My translation.)
(Mansi szöveg A Nagy Medve: 109 <Vaszilij Kirillich Nomin, Nyaksimvol. Saját fordítás.) </td></tr></tbody></table></center>
Novitsky, however, wrote about the above mentioned goose-idol: "The goose idol very much worshipped by them is cast of copper in the shape of a goose, its atrocious abode is in the Belogorye village on the great river of Ob. According to their superstition they worship the god of waterfowls - swans, geese and other birds swimming on water… His throne in the temple is made of different kinds of broadcloth, canvas and hide, built like a nest; in it sits the monster who is always highly revered, most of all at the times of catching waterfowls in nests… This idol is so notorious that people come from distant villages to perform atrocious sacrifice to it - offering cattle, mainly horses; and they are certain that it (the idol) is the bearer of many goods, mainly ensuring the richness of waterfowls…" (Novitsky: 61). We might add that the goose was one of the shapes of appearances of the most popular god of the Ob-Ugrians the World Surveyor Man, and that Belogorye is still sometimes referred to as his home. Novitsky also describes a site for worshipping the Ob Master: "The home of the Ob Master was presumably near the stronghold Samarovo in the mouth of the river Irtysh. According to their heathen belief he was the god of the fish, depicted in a most impudent manner: a board of wood, nose like a tin tube, eyes of glass, little horns on top of the head, covered with rags, attired in a (gilt breasted) purple robe. Arms - bows, arrows, spears, armour, etc - were laid beside him. According to their heathen belief they say about the collected arms that he often has to fight in the water and conquer other vassals. The frenzy ones thought that the atrocious monster is especially horrifying in the darkness and in the large waters, that he comes through all the depths where he watches over all fish and aquatic animals and gives everyone as much as he pleases."
Novitsky azonban írt a fent említett liba-idol: "A bálvány liba nagyon imádták azokat a leadott réz az alakja a liba, a kegyetlen Abode van a Belogorye falu nagy folyó Ob. A a babona azt imádják Istene waterfowls - hattyú, liba és más szárnyasok úszás a víz ... trónját a templomban történik a különböző puplin, vászon és a bőr, a beépített, mint egy fészek, benne ül a szörnyeteg, aki mindig nagyon Tisztelt mindenekelőtt azokban az időkben a fogási waterfowls a fészkek ... Ez bálványa annyira ismert, hogy az ember távoli falvak elvégzésére kegyetlen áldozatot is - kínál szarvasmarha, főleg a lovak, és vannak bizonyos, hogy (a bálvány) a bemutatóra sok árut, elsősorban annak biztosítása, gazdag waterfowls ... "(Novitsky: 61). Azt is hozzáteszik, hogy a liba volt a formák a látszat a legnépszerűbb isten az Ob-Ugrians a világ Surveyor Ember, és hogy Belogorye néha még mindig a továbbiakban a haza. Novitsky is ismerteti a helyszínen imádjuk az Ob mester: "A haza az Ob mester volt, feltehetőleg közel STRONGHOLD Samarovo a folyó torkolatától Irtysh. A pogány hit, hogy ő volt az isten a halak, ábrázolni a legtöbb arcátlan módon: a fórumon a fa-, orr-, mint a Tin cső, szem üveg, kis szarv tetején, a fej, a borított rongyok, attired egy (gilt mellévett) lila ruháját. Arms -- íj, nyilak, dárdák, páncélok, stb - amelyek meghatározott mellette. A pogány hit, hogy azt mondják, hogy a begyűjtött fegyverek, hogy gyakran a harcot a vízben és uralkodj más vassals. Az őrület is gondoltam, hogy a különösen kegyetlen szörnyeteg szörnyű a sötétség és a nagy vizeken, hogy jön át a mélység, ahol órák alatt minden hal és a vízi állatokat, és mindenki, mint amit akar. "
(Novitsky: 59).
(Novitsky: 59).
With the growing influence from the Moscow, the impact of the orthodox church to the Ob-Ugrians increased.
A növekvő befolyása a Moszkva, milyen hatást gyakorolt az ortodox egyház az Ob-Ugrians nőtt.
The Mansi living to the west of the Ural were most probably christened already at the end of the 16th and the beginning of the 17th century. A report from the year 1600 includes a complaint of a newly christened Mansi Kuzma Arkantshiev about his deprivation of arable land, pastures and hunting grounds, though (Bahrushin 1955,2: 98).
A Mansi él a nyugati Az Ural leginkább talán keresztelte már végén a 16. és a 17. század elejéről. A jelentés tartalmazza az évben 1600 panasz az újonnan keresztelte Mansi kuzma Arkantshiev milyen járó szántóterület , legelők és a vadászterületek, bár (Bahrushin 1955,2: 98).
A historical record from 1603 writes of the christening of the Mansi at the Tchusovaya - murza Baim, Kulak and Kazak Artybashev - and the Tagil Mansi Obaitko Komayev.
A korábbi rekordot a 1603 írja a keresztelőn a Mansi a Tchusovaya - murza Baim, kulák és Kazak Artybashev - és a Tagil Mansi Obaitko Komayev.
Each of them was given "two pieces of common broadcloth, a shirt and boots" and taken to the ruler in Moscow.
Mindegyikük kapott "két darab közös puplin, egy inget és csizmát, és arra az uralkodót, Moszkvában.
They departed Moscow with gifts, murza Baim, for example, got five roubles, "a piece of fine broadcloth and taffeta" (Ibid.: 99).
Ezek távozott Moszkvában ajándékok, murza Baim, például, van öt rubelt, egy finom puplin és taft "(uo.: 99).
After invading Pelym and the imprisonment of Ablegrim in 1593 the local Mansi asked Taustei, the younger son of Ablegrim, and Utshyut, Ablegrim's grandson, to rule their country.
Miután elözönlenek Pelym és a börtönbüntetést Ablegrim a 1593 helyi Mansi kérdezte Taustei, a fiatalabb fia Ablegrim, és Utshyut, Ablegrim's unokája, a szabály az országot.
Utshyut, baptised as prince Alexander in Moscow, died before arriving his native land, still, until 1631 or 1632 Pelym was ruled by his son christened as Andrei (Ibid.: 145).
Utshyut, megkeresztelt, mint Prince Alexander Moszkvában meghalt érkezés előtt a hazai földet, még 1631-ig, illetve 1632 Pelym volt szabályozza fiát keresztelte mint Andrei (uo.: 145).
The christening of the Mansi en masse started at the beginning of the 18th century - in his book Novitsky describes the christening of the Pelym Mansi in 1714 and the Konda Mansi in 1715.
A keresztelőn a Mansi tömegesen elején kezdődött a 18. században - az ő Novitsky könyv leírja a keresztelőn a Pelym Mansi a 1714 és a Konda Mansi 1715-ben.
The words of the village elder and the caretaker of the sanctuary Nahratch Yeplayev have been recorded: "We all know why you have come here -- you want to pervert us from our ancient beliefs with your smooth-tongued flattery and damage and destroy our revered helper, but it is all in vain for you may take our heads but this we will not let you do."
A szavak a falu idősebb és az ügyvivő a szentély Nahratch Yeplayev jegyeztek fel: "Mindannyian tudjuk, hogy miért jöttem ide - azt akarjuk, hogy perverz minket ősi hitek meg simamodorú hízelgést és a károk és megsemmisíti a tisztelt helper, de ez mind hiábavaló Önnek hozhat fejünket, de ezt már nem engedi meg ezt. "
(Novitsky: 92-93) Novitsky describes the above mentioned idol as follows: "The idol was carved of wood, attired in green clothes, the evil looking face was covered with white iron, a black fox skin was placed on its head; the whole sanctuary, especially his site which was higher than anywhere else, was decorated with purple broadcloth. Other smaller idols nearby which where placed lower were called the servants of the real idol. I think there were many other things in front of him - caftans, squirrel skins, etc…" (Ibid.: 93) The village people requested that the sanctuary be left untouched, saying: "And even if the highest order of your powerful ruler is to destroy our idols and sanctuaries, still, we ask you to impose a tax on them, as Yermak did in his days by taking 3 roubles a year; let us raise the tax and we will give you four (roubles) a year if you will disobey the order."
(Novitsky: 92-93) Novitsky ismerteti a fent említett bálvány a következő: "A bálvány volt faragott fa, attired zöld ruhát, a rosszat keresi arca borított vas-fehér, fekete bőr róka volt a fején, a egész szentély, különösen a weboldal, amely nagyobb volt, mint bárhol máshol volt díszítve lila puplin. kisebb bálványokat helyeztek, ahol a közelben, amelyek alacsonyabbak voltak az úgynevezett alkalmazottai az igazi bálvány. Azt hiszem, sok más dolgot elõtte - caftans, mókus skins, stb ... "(uo.: 93) A falusi emberek azt kérte, hogy a szentély marad érintetlen, mondván:" És még akkor is, ha a legmagasabb, hogy a te erős uralkodó, hogy elpusztítsa a bálványokat és a szentélyeket, továbbra is kérjük, hogy elő-adó, mintha Yermak tette azáltal, hogy a napokban 3 rubelt évente minket emelni az adót, és mi Önnek négy (rubelt) egy évre, ha a szót az érdekében. "
(Ibid.: 94) At last Nahratsh who has consulted the elders proposes a compromise: "We will now obey the ruler's regulations and ukase. So we will not discard your teaching," said he to the clergyman," we only beg you not to reject the idol so revered by our fathers and grandfathers, and if you wish to christen us, honour also our idol, christen it in a more honourable manner - with a golden cross. Then we will decorate and build a church with all the icons ourselves, as a custom goes, and we will place ours also among these. Secondly, do not allow us eat horse-meat, for there is not a food in the world that we like so much that we would give up our lives for that… First and foremost we ask you not to separate us from our many wives and reproach us about our polygamy in the future; do not christen our wives at all, we will each of us perform the immersion for our wives and make cross-signs. If we are allowed all that we will accept your religion and rules."
(Uo.: 94) Végül Nahratsh aki kikérte a vének javasolja kompromisszum: "Mi lesz most engedelmeskedik az uralkodó szabályzata és ukáz. Tehát mi nem dobjuk el a tanítás, mondta a pap, csak könyörgöm, ne hogy elutasítja a bálvány igen tisztelt az atyáink és a nagyapja, és ha meg akarja megkeresztel minket, mi is a becsület idol, Christen, hogy egy tiszteletreméltó módon - egy arany kereszt. Aztán majd díszíteni, és építsen egy templomot az összes ikon magunkat, mint egy egyéni megy, és majd mi is ezek közül. Másodszor, nem teszik lehetővé nekünk enni lóhústermelés, mert nincs olyan élelmiszer, a világnak, hogy mi szeretjük annyira, hogy azt adja fel az életünket, hogy ... Először is kérjük, hogy ne külön nekünk a mi sok feleségként és szemrehányás nekünk mi a poligámia a jövőben ne felszentel mi feleségek egyáltalán, akkor mindannyiunknak el kell végeznie a merítés a mi asszonyaink és kereszt-jeleket. Ha már minden megengedett, hogy elfogadja a vallás és a szabályokat. "
(Ibid.: 94-95).
(Uo.: 94-95).
And even if the Mansi of the Nahratsh village never understood why their momentous proposals incurred the Russian's displeasure who kept on talking about the tricks of evil and mixing up the light and darkness (Ibid:95), they became frightened by threats -- many of them were christened and the sanctuary destroyed. The only concession was that the reformers agreed to burn the idol on the other side of the river, away from the village people (Ibid.: 98).
És még ha a Mansi a falu Nahratsh sosem értettem, hogy miért fontos javaslatok merültek fel az orosz's nemtetszés akik tartanak beszélünk trükkök gonosz és keverése a fény és a sötétség (uo.: 95), ők lettek a rémült fenyegetések - sok ezek közül keresztelte és a szentély elpusztult. Az egyetlen engedmény, hogy a reformerek megállapodtak, hogy égett a bálvány a másik oldalon a folyó, távol a falusi emberek (uo.: 98).
The destruction of idols in order to fight the heathen beliefs occurred at other places as well: during the year 1723 1617 different idols and spiritual dolls were confiscated and burnt in Beryosovo county alone.
Megsemmisítése bálványokat elleni küzdelem érdekében a pogány hiedelmek történt más helyeken is: az év során 1723 1617 különböző bálványokat és lelki dolls elkobzását és elégetett Beryosovo megye egyedül.
(Bahrushin 1955,2: 106 - 107).
(Bahrushin 1955,2: 106 - 107).
<center> <table> <tbody> <tr> <td>
</td> <td>
</td></tr> <tr> <td>
[SIZE=-1]The Mansi sanctuary at the Lyapin[/SIZE]
[SIZE=-1]
Mansi A szentély a Lyapin[/SIZE] [SIZE=-1][/SIZE]
[SIZE=-1](Karjalainen 1922: 53).[/SIZE]
[SIZE=-1]
(Karjalainen 1922: 53).[/SIZE] </td> <td>
[SIZE=-1]Idols in the Khanty-Mansi open air museum[/SIZE]
[SIZE=-1]
Idols A Hanti-Mansi nyitott múzeum[/SIZE] [SIZE=-1][/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A. Lintrop 1991.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1991.[/SIZE] [SIZE=-1][/SIZE]</td></tr></tbody></table></center>
More than the forced christianization, the slow but steady flux of the Russian peasants, hunters, merchants, manufacturers and other adventurers to the east proved fatal for the Mansi.
Több, mint a kényszerű christianization, a lassú, de folyamatos neutronfluxusú az orosz parasztok, vadászok, kereskedők, gyártók és más kalandorok, hogy a keleti bizonyult a halálos Mansi.
Fortresses were built on the main trade routes, around them spread the lands of new settlers.
Várak épült a fő kereskedelmi útvonalak, körülöttük terjedését a földeket az új telepesek.
The Mansi who lived west to the Ural were first to be deprived of their lands and to become economically dependent of the Russians.
A Mansi aki nyugat felé, az Ural elsőként fosztható földjeiket és, hogy a gazdaságilag függő az oroszok.
The next were the Mansi living to the east.
A következő volt a Mansi él a kelet.
Kuzma Arkantshiev, whom we mentioned above, complained in 1600 that a peasant Matyuska Kunkin took his pastures at Tura, an inhabitant of Verhoturye Sidorka Tshepurin took his old fields, the parish clerk Kharka Nedyakov took his pastures, but Mikolka and the same Matyuska Kunkin took his fishing and beaver hunting locations on the river Tshernaya and that all his animals are dying but there is no place to scythe hay or cultivate fields anymore" and that "the Russians hunt beavers and fish at the river, but before the town of Verhoturye was established" the land was all his (Bahrushin 1955,2: 98-99). And the Mansi farmers of Tabary complained to Tsar Mikhail: "and what used to be our fields, pastures and other arable lands was all given from us, your orphans, to the Russian peasants of Tabary" (ibid.) The scope of the flow to the east is perhaps best described in a 1608 register of village lands: of the 361 inhabitants of parishes around Vym 35 were registered killed on the other side of the Ural, moreover, 8 of the local inhabitants had went to Siberia, escaped or recruited Cossacks. Which means that nearly 11% of the whole population altogether had travelled east (Bahrushin 1955,1: 81). And not all of them were the most honourable of the nation. In 1623 the voivode of the Mangazei fortress near Taz river wrote that all kinds of people from the Mezen, Pustozero and Vym regions come there, people who have fleed from home because of taxes and accumulated debts, but also because of theft (ibid.). In 1638, 24 out of 63 households in the Izhem and Ust-Tsilem region were empty, since "the residents had travelled" to different Russian and Siberian towns (ibid.).
Kuzma Arkantshiev, akit a fent említett, a 1600 panaszkodott, hogy a paraszt Matyuska Kunkin fogta legelőkig a Tura, egy lakosra Verhoturye Sidorka Tshepurin vette a régi terek, a községi jegyző Kharka Nedyakov vette a legelők, de Mikolka és ugyanazon Matyuska Kunkin vette a halászat és vadászat hód helyeken a folyón Tshernaya, és az összes állatok halnak meg, de nincs hely a kasza széna vagy művelhető területek többé ", és hogy" az oroszok vadászat hódok és a halak a folyóba, hanem a város Verhoturye volt létrehozott "a föld minden (Bahrushin 1955,2: 98-99). A Mansi gazdálkodók Tabary panaszkodott Tsar Mihail:" és mi is a saját területén, legelők és egyéb szántóföld volt minden adott tőlünk, a árvák, hogy az orosz parasztok Tabary "(uo.) A határozat az áramlást a keleti talán legjobban egy 1608-nyilvántartás falu földeket: a 361 lakosú község a mintegy Vym 35 személyt vettek nyilvántartásba, megölte a másik oldalán Az Ural, sőt, 8 a helyi lakosok már elment Szibéria, megszökött vagy felvett kozákok. Ami azt jelenti, hogy közel 11%-a teljes lakosság összesen már utazott keletre (Bahrushin 1955,1: 81). És nem mindegyik volt leginkább tisztelt a nemzetet. A 1623 a vajda a Mangazei vár közelében Taz folyó azt írta, hogy minden ember a Mezen, Pustozero és Vym régiók jönnek oda, akik elmenekültek otthonról, mert az adók és a felhalmozott tartozások, de azért is, mert lopás (uo.). In 1638, 24-ből 63 háztartások és a Izhem Ust-Tsilem régió üres, mivel "a lakók is utazott" a különböző orosz és szibériai városokban (uo.).
<center> <table> <tbody> <tr> <td>
</td></tr> <tr> <td>
[SIZE=-1]The Mansi children.[/SIZE]
[SIZE=-1]
A Mansi gyerekek.[/SIZE]
[SIZE=-1]Photo by A.Lintrop 1977.[/SIZE]
[SIZE=-1]
Fotó: A. Lintrop 1977.[/SIZE] </td></tr></tbody></table></center>
A part of the Mansi who stayed in the strange cultural surroundings and economical dependence became Russianized or Tartarized while a part of those deprived of fields, hunting and honey forests and fishing waters withdraw to the places where the new settlers had not yet reached.
Egy része a Mansi akik az idegen kulturális környezet és a gazdasági függőség lett Russianized vagy Tartarized, miközben ezek egy részét megfosztották mezők, erdők és méz vadászati és halászati vizeken visszavonja a helyeken, ahol az új telepesek még nem jutott el.
The process continued until the 18th century. ZPSokolova who has studied the evolving and social structure of the Ob-Ugrian peoples argues convincingly that in the 18th and 19th century the number of the natives of West-Siberia was increased mainly by the new settlers coming from south and west. While at the end of the 19th century 1179 people were living at the parishes around Konda, a century later their number was 1891 (Sokolova 1983: 161).
A folyamat folytatódott, amíg a 18. században. ZPSokolova aki tanulmányozta a fejlődő és a társadalmi struktúra az Ob-ugor népek meggyőzően érvel, hogy a 18. és a 19. század számára a helybéliek a Nyugat-Szibéria nőtt, főként az új telepesek érkező dél és nyugat felé. Míg a végén a 19. század 1179 ember élt a plébánia körül Konda, egy évszázaddal később számuk volt 1891 (Sokolova 1983: 161).
The number of the Mansi which had increased until the last decades of the 19th century, started to decrease due to the perishing of the Southern Mansi around Konda, and by 1930s - 40s the number fell to 5500.
A számot a Mansi-ig nőtt, ami az elmúlt évtizedekben, a 19. században kezdett csökkenni, mivel a dermesztő a Dél-Mansi Konda körül, és a 1930-as évek - 40-es évek száma csökkent, a 5500.
The growth in population after 1940s is merely seeming - according to the population census in 1989 8500 Mansi were registered but only 37,1% ie 3154 of them regarded the Mansi language as their mother tongue.
A növekedés után 1940-es években a népesség csupán látszólagos - a népszámlálás az 1989 8500 Mansi vettek nyilvántartásba, de csak 3154, azaz 37,1%-uk szerint a Mansi nyelv, mint az anyanyelv.
According to the census in 1926 the number was still 5179.
Az összeírás 1926-ban a számot még 5179.
Today, the Mansi are settled mostly in the villages on the North-Sosva and its feeders and in a couple villages near the river Ob which are mainly inhabited by Khanties.
Ma a Mansi teljesítenek főként a falvakban az észak-Sosva és adagolók és pár falu közelében folyó Ob amelyek főleg lakott Khanties.
A smaller number lives also in Beryosovo and Khanty-Mansiisk.
A kisebb számú életüket is Beryosovo és Hanti-Manszijszkban.
The latter is most probably the only place where one could find the last remaining people who can speak the South-Mansi dialect.
Az utóbbi valószínűleg az egyetlen hely, ahol lehetett találni az utolsó ember, aki beszél a Dél-Mansi dialektusban.
References:
Bahrushin 1955, 1 = Bahrushin SB Puti v Sibir v XVI-XVII vv. Nautshnyje trudy III.
Bahrushin 1955, 1 = Bahrushin SB Puti v Sibir v XVI-XVII vv. Nautshnyje Trudy III.
Izbrannyje raboty po istorii Sibiri XVI-XVII vv.
Izbrannyje raboty po istorii Sibiri XVI-XVII vv.
Tshast pervaja.
Tshast pervaja.
Voprosy russkoi kolonizatsii Sibiri v XVI-XVII vv.
Voprosy russkoi kolonizatsii Sibiri a XVI-XVII vv.
Moskva 1955, ss.
Moskva 1955, ss. 72-136.
Bahrushin 1955, 2 = Bahrushin SB Ostjatskyje i vogulskije knjazhestva v XVI i XVII vv.
Bahrushin 1955, 2 = Bahrushin SB Ostjatskyje i vogulskije knjazhestva v XVI i XVII vv.
Nautshnyje trudy III.
Nautshnyje Trudy III.
Izbrannyje raboty po istorii Sibiri XVI-XVII vv.
Izbrannyje raboty po istorii Sibiri XVI-XVII vv.
Tshast vtoraja.
Tshast vtoraja.
Istorija narodov Sibiri v XVI-XVII vv.
Istorija Nemzetek Sibiri a XVI-XVII vv.
Moskva 1955, ss.
Moskva 1955, ss. 86-152.
Al Garnati = Puteshestvije Abu Hamida al-Garnati v Vostotshnuju I Tsentralnuju Jevropu.
Al Garnati = Puteshestvije Hamida Abu al-Garnati v Vostotshnuju I Tsentralnuju Jevropu.
Moskva 1971.
Moskva 1971.
The Great Bear = The Great Bear.
A Nagy Medve = A Nagy Medve.
A Thematic Anthology of Oral Poetry in the Finno-Ugrian Languages.
Tematikus Anthology szóbeli költészet a finn-ugor nyelvek.
Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran Toimituksia 533.
Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran Toimituksia 533.
Pieksämäki 1993.
Pieksämäki 1993.
Karjalainen 1918 = Karjalainen, KF Jugralaisten usonto.
Karjalainen 1918 = Karjalainen, KF Jugralaisten usonto.
Suomen suvun uskonnot III.
Suomen suvun uskonnot III. Porvoo.
Karjalainen 1922 = Karjalainen, KF Die Religion der Jugra-Vöaut;lker II.
Karjalainen 1922 = Karjalainen, KF Die Religion der Jugra-V öaut; lker II.
FF Communications 44.
FF Communications 44. Porvoo.
Novitsky = Novitskij G. Kratkoe opisanie o narode ostjackom.
Novitsky = Novitskij G. Kratkoe opisanie o narode ostjackom.
Studia uralo-altaica III.
Studia uralo-altaica III.
Szeged 1973.
Szeged 1973.
I have referred to the Hungarian translation in facsimile print of a book published in 1941 in Novosibirsk - Novitski G. Kratkoje opissanije o narode ostjatskom 1715.
Nekem van utalva a magyar fordítást, fax nyomtatott egy könyvet 1941-ben közzétett Novoszibirszk - Novitski G. Kratkoje opissanije o narode ostjatskom 1715.
Shestalov 1987 = Shestalov J. Taina Sorni-nai.
Shestalov 1987 = Shestalov J. Taina Sorni-nai. Moskva.
Shestalova-Fidorovitsh 1992 = Svjashtshennyi skaz o sotvorenii zemli.
Shestalova-Fidorovitsh 1992 = Svjashtshennyi skaz o sotvorenii zemli.
Mansiiskie mify.
Mansiiskie mify.
Perevod O. Shestalovoi-Fidorovitsh.
Perevod O. Shestalovoi-Fidorovitsh.
Leningrad - Khanty-Mansiisk.
Leningrad - Hanti-Manszijszkban.
Sokolova 1983 = Sokolova ZP Sotsialnaja organizatsija khantov i mansi v XVIII-XIX vv.
Sokolova 1983 = Sokolova ZP Sotsialnaja organizatsija khantov i mansi v XVIII-XIX vv.
Problemy fratrii i roda.
Problemy fratrii i Roda. Moskva.
</td></tr></tbody></table>
leszek.
