Mi az Arvisura?

Pécsi rovásfelirat

Kárpáti Gábor régész 1984 nyarán a pécsi Jókai utcai közmű felújításakor rovásfeliratos követ talált és azt Kukai Sándor építész megfejtette. A kb. tégla nagyságú töredékes kőbevésett pajzs magassága 7,6 cm, szélessége 6 cm, a pajzsmező felső része sérült. A pajzsmezőt két átló négy mezőre osztja. Ez a két átló a magyar rovásírás „B” jelét adja, amelynek alsó két végződését egy egyenes köti össze úgy, hogy a jobb szárának végződésén is túlmegy.<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O></O>
Feltehető, hogy az a kőbe vésett felirat nem más, mint egy címerpajzs, a Benedek-rend címere lenne, jelábrázolások helyett rovásfelirattal, mely egyúttal a rend kezdőbetűjének rovás monogramja. Ebben az esetben az eddig egyedülálló rovásírásos nyelvemlékről van szó, mégpedig egy Erdélyen kívüli területen. <O></O>
A leleten látható jelek a székely-magyar rovásírás egységes jelrendszerébe illenek. A felirat epigrafikus jellege, eredete, a vésés technikája is eredetét az 1200-as évek végére vagy az 1300-as évek elejére teszi. <O></O>
Kukai Sándor a lelet megfejtésében a következő megoldást találta: aBA, ToRoD TeGYÜNK, KAJSZaTaS, ANYa ZSeBeD; a pajzson kívüli részben levő néhány jel olvasata: JeNe JeNe RÓT iRáS. A felirat 9 önálló jelből és 4 ligatúrából áll, mellyel 35 hangot jelöl, ez igen magas jelmegtakarítási arány. Mindezeket figyelembevéve a teljes olvasat: Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet.
http://www.feherlofia.hu/pages/rovasiras/rovasiras.html
<O></O>

Szivesen olvasom estfen palóc nyelvű ismertetőit, bár nem igazán értek hozzá.

A hikszoszok Egyiptomban.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
Nevüket Hikszosz úz ifjuról katák ki Gandás kuszita vezértől átvéve a hatalmat. Erős hadsereget szervezett, kiknek alapját az itt található 7<o></o>
. 1. Sumér, 2. Babilon, 3. Kurdia, 4. Asszír, 5. Hettita, 6. Kasszu, 7. Szavárd birodalmi és a 24 hun törzsszövetségi harcosokkal, alkották.<o></o>
Ez a hikszosz nép az mely megjelenik Egyiptomban, i.e. 1700 körül.<o></o>
Itt létüket és”fajukat” jól mutatja ha a térképre nézve megtaláljuk fővárosukat Avariszt.(avar?) Valamint Tura/Troia(Trója?) városát.<o></o>

A kazár kormányzat elleni felkelés vallási belháborúk miatt volt. A lázadók a magyarokhoz csatlakoznak és ekkor történik a szuvari (Сувар) csata 860-ban. 860-ban jelennek meg téritők a bizánci udvartól .<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
„Szent Cyrill a kazár kagánhoz igyekvő útján, 860-ban egy "ungre" csapat kezébe kerül Krim környékén, akik előbb meg akarják ölni, de aztán mégis meghallgatják és elengedik.”(Padányi)<o></o>
Szuvar a Kazar birodalom fővárosa volt.<o></o>
Ennél azért bonyolultabb a kazár idő, nem könnyű megérteni.
Egy térkép melyen Suvar városa is megtalálható

Hun múzeum Höhhötben (Belső Mongólia)
http://www.napturul.hu/

Szokolya nevére próbál magyarázatot adni egy ott élő "őrző".


A források szerint Szokolya Sólyomfalvát jelent, a szláv szokol (sólyom) elnevezés alapján.

Ismereteink szerint itt laktak Kurszán vezér sólymászai. Meddig kell időben visszamenni, hogy a falu keletkezési idejét megtaláljuk? Ha régészetileg közelítjük meg, azt mondhatjuk, hogy ez a terület már az őskortól folyamatosan lakott volt. A régészek évekkel ezelőtt terepbejárás során a Vörös-oldal nevű területen kvarcit darabokat, kovaszilánkokat, és moustieri-jellegű hegyet gyűjtöttek. Ez a moustierinek nevezett műveltség a neandervölgyi ősember korára vonatkozik. A megtelepedés folyamatosságát gyönyörűen követni lehet a leletek alapján. A faluban a lelkészlak udvarán középső rézkori cserepek kerültek elő, korongolt kelta oldaltöredék, kvád táltöredék, és egy 4500 éves fél orsógomb. A késő bronzkor is képviselteti magát a Kyjatice-kultúra cserepeivel, ebbe a korba sorolható a királyréti Várhegyen található árok, és sánc is. A II.-III. századi kvád leletek után késő-avar-kori, népvándorlás-kori, VIII., IX-X. századi, és innen napjainkig tulajdonképpen minden korból maradt fenn valami. A kvád germán törzs volt, a kelták nyomát pedig mindenütt megtaláljuk a Börzsönyben.
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=74293
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=74293

Sebestyén az első esztergomi érsek -Domonkos- utódja volt. Domonkost is megmérgezték, azonban a valószínűleg kisebb adag méreg miatt Ő életben maradt, de megrokkant, megvakult. Sebestyént ekkor pár évvel utánna már Asztrikék olyan adaggal mérgezik, hogy mindjárt meghal- Sebestyén után -feltehetően- a gyilkosa, azaz Asztrik lett az utódja. Domonkos Vajk István közeli rokona volt, hatalmas tapasztalatok bírtokában volt, ezeket nagyrészben keleti útjai során szerezte, még Újgúriába is eljutott. Ő hozta ide az uruki és a római koronákat.
A kvádok...a rómaiak által "adományozott" név, a kabarokat jelenti, tehát ők NEM germánok..A kabarok sok hullámban érkeztek, köztük az elsők alapítják Kassát, Pannon idején.
Kazária működéséről is egyértelműek az Arvisura írásai. Nem a belháborúk okozták itt a magyariak, majd a magyarok kiszakadását, henem a kazárok viselkedése az előbbiekkel szemben. (A Magyar Törzsszöv. két részből állt ekkor:magyarokból és magyariakból, a Volga keleti ill. nyugati oldalán..Álmos a magyariakat vezette.)
Legelőször a Nyék törzs, majd Álmos szakad ki innen a szuvári csata (860) után, majd Őt hamarosan Lebéd és törzsei követik. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, hosszabb leírást kívánna, mindenesetre egy nagyfokú kizsákmányolás jellemezte a kazárokat..akik kb 650-950 között regnáltak.
A kazárok első fővárosa Bakát, majd a Volgához költöztek (arab nyomásra) , ahol Alkazár néven alapítanak fővárost. Szuvár a Donnál volt, nem mint kazár főváros..
A kelták a rómaiak bejövetele után hamarosan elhagyták az országot, méghozzá a légiók "biztatására", mert folyton békétlenkedtek és szembeszálltak a légiókkal (nemcsak itt) , ezért kitelepítették őket a rómaiak. A kelták (káldorok) Pannon után jöttek be az országba kb ie.750 körűl.

Hórusz-Aton...szóval Hór Aba volt. Ozirisz pedig Örsúr. A nagy piramis Örsúrnak készült. Hórusz (Hór Aba) pedig a fogadott fia volt, mert csak lányai születtek. Örsúr után Bothonban ( Alsó Egyiptom keleti részén) Hór Aba lett az uralkodó. Később mindkettőjükből isteneket fabrikáltak. nevüket természetesen görögösítették..

Kákosy professzor könyvében olvastam, hogy a piramisok épitéséhez Tura nevezetú helyről szállították a köveket.
Ahogy keresgéltem az Arvisurában találtam erre is tájékoztatást.
Tura beavatottról elnevezett Turra hegységben találtak olyan kőzetet amit a piramisok épitéséhez használtak. Ezt régi rovásokból olvasták ki.

Viták voltak a többnevű Esztergom elnevezésével kapcsolatban. Végűl ebben a kérdésben -úgy emlékszem- Vajk István szava lett a döntő.
Igen, az ummai idevándorolt úzok telepedtek le Esztergomban, akik még orhoda gyökeret is hoztak ide és tenyésztettek is. Ez a gyökér -állítólag- gyógyítja a rákot is. Az ókorban is voltak már rákos betegek (l:Havaruti Nagyszala, Arpach előadása) Márcsak az lenne a kédés, hogy miért jöttek ide Ummából (nem mindnyájan)? Umma pedig már régen nem létezik, Sumériában volt, a Tigris közelében.
Pár mondatiot írnék még Piroska 02. 06.-i írásához feltett idézethez. Természetes és már megszoktam, hogy nem tudják a nagy történészek, hogy kik a kvádok (vagy a sikulok). Megsem próbálják ezt a bonyolult dolgot kinyomozni, megérteni. Pedig ez fontos a történelem megértéséhez. Annyi tartozik most ide, hogy a rómaiak mindent átneveztek. Például a kabarokat is KVÁDOKKÁ aposztrofálták, a székelyeket pedig SIKULOKKÁ. De a földrajzi nevekkel is hasonlóan bántak. Ennek következtében Arrabona, Sabaria stb keletkezett...RÁADÁSUL úgy tünik, mintha ezeket a ma is létező dunántúli (Pannoniai) településeket ők alapították volna, pedig ez nem igaz. Ezeket ( Győr, Szombathely, Kőszeg, Sopron, Veszprém, Pécs ...) mind Pannon és utódai alapították és az Ő neveiket őrzik!! Például Veszprém Pannon unokája volt és ennek a városnak semmi köze a ma SZLÁVNAK hírdetett (Wikipédia) Beszprimhez..avatásától kezdve ez a város a fősámánok székhelye volt, de még az avar időkben is..Tehát egy magyarnak nincsennek kvád népek, sikulok sem léteznek és a dahák (dákok) is hunfajú népek, az etruszkok is rokonnépek stb...Az is fontos: Pannon nem latin név, Pannon egy avar tyumenyvezér volt ugyanis és ie. 800 körűl érkezett a Dunántúlra, csapatával és testvérével, Mecsekkel..
Szokolya nem szokol kicsvart változata. nem szláv és még a mai Magyarország sem az.

Kedves Piroska!
A Kazáriával kapcsolatos ismeretejket célszerű lenne az Arvisura alapján feltenni, ismertetni. Vagy inkább nem is érdemes.

Olvastam részleteket az Arvisurából, nem teljesen győzött meg, természetesen a teljesség igénye nélkül tudok csak hozzá szólni. Az a meglátásom hogy igen hízelgő hogy a nemzetünk különlegességét hangsújozza. Annyira vagyunk különlegesek szerintem amennyire más nemzetek is azok.
Egyébként erre szükség is van mert a fiatalok jórésze nem igazán van képben a történelemmel kapcsolatban...
Engem az érdekelne igazán hogy milyen üzleti érdekek gátolják azt hogy az Arvisura ismertebbé váljon.

Az Arvisurát sem lehet szerintem tényként venni , mint a hogy a Bibliát sem. Viszont a létezésére fel kellene hívni a figyelmet. Mindenki döntse el maga, hogy hiszi vagy sem.

Kedves Flora! Olvastad, vagy nem? Megalapozott így tehát
a nyilatkozatod, vagy nem?

, Paál Zoltán közvetítette az Arvuisurát, nem Ő írta. K Ö Z V E T Í T E T T E.
Természetesen akinek nem inge...a benne foglaltakkal kapcsolatban ez a helyzet. Senki sem akar itt győzködni senkit semmiről. Ahhoz viszont, hogy valódi értelmét valaki megértse, lassan kell olvasni..l a s s a n. Ha bárkinek kifogása lenne a könyv tartalmával kapcsoltaban Paál Zoltánhoz fordulhat, nem vagyok ebben kompetens, sem agitátor. .
Minél indulatosabban vonja kérdőre valaki P.Z.-t, annál inkább összefog omlani Paál Z. és az általa közvetített hunfajú népek őstörténetével foglalkozó gyűjtemény. Biztosan! DE el is lehet égetni, mint Vajk István idegen papjai tették ősi relikviáinkkal. . Mármint a saját tulajdonú könyvet. Magam csak
egy olyan elfogadója és értelmezője vagyok, aki nem ma kezdte. De a jövőben is elfogadom...sőt, azután sem kímélem meg ettől magam.
Ha valaki jobban tudja, hogy a magyarok hogyan alakultak ki, az az Okosbácsi nosza, ne kíméljen, írkálja ide. Kezdheti...

A jáve hívőkről azonban még sokmindent ír az Arvisura. A kazahunok befogadták őket, mint többségi nép. A megalakult Kazária pedig a Magyar törzsszövetség magyar törzseivel kerűlt közelebbi kapcsolatba. Ebben az időben már régen két területen éltek a Magyar Törzsszövetség törzsei: Magyarok a Volgától keletre Bakát székhellyel és a magyariak a Volgától nyugatra Albéla székhellyel. Végűlis magyariak voltak -lettek- Álmos népe, de hozzájuk a szuvári csata (a Donnál, 860-ban) legyőzöttjeiként csatlakozott Lebed a törzseivel....a honfogaglalás előkészületi ezután kezdődtek..(ez a kettős fejedelemség magyarázata is egyben).
Kazária székhelye előbb szintén Bakát, majd Alkazár volt, utóbbi a Volgánál épült. kazáriát később többnyire elhagyták a csatlakozó jjahve hívők...ma ők a kazakok, a hatalmas Kazakisztán lakói. Rokonaik itt pedig Karcagtól Debrecenig élnek , tartják is a kapcsolatot..(ezt a térséget ma nagykunságnak nevezik). Kazária kb 650-950 között regnált, mint állam.
A mai magyarok számára nem ismerős szuvári csata külön ismertetést érdemel..

A kazár birodalom kb. 63o-ban jött létre ogurd/ugor vezetéssel, székhelyük Bakát volt, majd a gyakori földrengés miatt Alkazárt tették meg fővárosuknak. Ez az Etil folyó melletti város. Bakátban csak a Béla törzs maradt. Kazária felső vezetése fokozatosan áttér a zsidó hitre, a birodalomban a vezetők vérengzése és a földrengések miatt Baján az ujgurokkal és más elégedetlenkedőkkel együtt kivonult a Kazár Biroda&shy;lomból. A visszafoglalja Atilla örökségét. Ez itt nem értem ez mikor lehetett?
A kazárok ellen meginduló arab támadások kivédésére a magyar szövetséghez tartozó tör&shy;zsek egy részét a birodalom déli területeire vezényelték, Magyarka város környékére (a Kaukázus vonaláig). 825-ben az arabok hatalmas győzelmet arattak a kazár (és magyar) seregek felett. Ügyek még az arab támadás előtt feleségül vette Onedbeila kazár kagán leányát Emesét, 820-ban megszületett a már nagyon várt Álmos, viszont ebbe a szülésbe Emese belehalt. Ekkor Edemen fősá&shy;mán elhatározása alapján a Magyar Törzsszövetség kivált a kazár szövetségből. Akkor a Nyék törzs 850-ben történt miként válhatott ki elsőként a könyv szerint?
A Magyar Törzsszövetség, megerősödve a kazárok ellen fordult és a szúvári csatában 860-ban legyőzte a kazár sereget. A Magyar Törzsszövetség ezt követően nyugat felé terjeszkedett tovább és egészen a jász síkságig (a mai Moldva-Moldávia) elfoglalták az avarok területeit.

Sok ember neve volt Baján, ez a Baján nem az avar Baján vezér .
A Magyar Törzsszövetség 275 után kettévált. A Volgától keletre élők a magyariak. A Nyékek az előbbiekhez tartoztak nagyjából, de mint papi törzs privilégiumaik voltak, pl nagy önállóságuk. A Nyék törzs fejedelmének lánya Abacil (és lánytestvére), a nyékek fejedelmének kizárólag lányai születtek.. Abacil Árpád első felesége volt . Innen ered pl a NYÉK-LÁD-HÁZA---mert Árpád később LÁD(Levente) fiának adja a Nyék törzset..Abacil halála (890) után. A Nyékek a magyariak nyugati területén éltek, majd innen is elköltöztek Kiev fölé, biztosan gyors tempóban. Vigyázat, itt a távolságok igen nagyok! Ez olyan nagy távolság pl a kazár fővárostól -akkor Alkazár volt ez a Volga k-i oldalán- hogy a kazárok nemtudták megakadályozni a költözést, de nem vették jónéven.
Nem a Magyar Törszszövetség fordult a kazárok ellen, hanem csak a magyari törzsek. Magyar Törzsszöv. már sokkal a szuvári csata előtt nem létezett, esetleg csak formális kapcsolatokban. Szuváron Álmos győz Lebed fölött, azaz a magyariak győznek a magyarok fölött...és ezután elkezdenek a magyar törzsek csatlkozni Álmoshoz...végűl követi őket Lebed is, ha nem akar törzseknélkűli fejdelem maradni. Lebed 4 törzssel csatlakozik Álmoshoz, közülük 3 törzs kabar. Lebed nemcsak fejedelem, a kazárok zsoldosa és fővezére is volt.
Az Álmos-Lebed időkre vezethető vissza az un kettős fejedelemség. Lebed -emlékeim szerint- 874.-ben meghalt, de már az általuk alapított Lebedváron (Lemberg, Lvov).
A kazárokhoz nemcsak az újgúrok e g y r é s z e, hanem a törökök is beakartak tagózódni, meg is tették, néhány évtizedig, majd -a kazárok terrorja okán- innen hamar kiléptek.
Bonyolítja még a honfoglalás előkészítéséhez tartozó időket, hogy nagy a nyugati népmozgás a térségben, továbbá a Nagy K. idők után keletre költözött avarok részben csatlakoznak Álmoshoz. Ezt az időszakot nemlehet igazán röviden leírni, értékelni. A dologba belejátszik persze még a Szuvári csatát megelőző sok arab támadás is..
Erről a történetről még sokat lehetne írogatni..

Talán túl szószerint vettem az írottakat és ez lehetett a gond.


Észrevettem, hogy több Baján nevű is van, és éppen ezért írtam oda, hogy nem értem. Szinte szó szerint idéztem a könyvben olvasottakat., ezért is okozott problémát a megértése.
Elfogadom amit a Törzsszövetségről ír, hogy már ebben az időben nem létezett, de a könyvnek ebben a részében így írja:

„A Magyar Törzsszövetség, megerősödve a kazárok ellen fordult és a szúvári csatában 860-ban legyőzte a kazár sereget. A Magyar Törzsszövetség ezt követően nyugat felé terjeszkedett tovább és egészen a jász síkságig (a mai Moldva-Moldávia) elfoglalták az avarok területeit.”
A