Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki a Kormányinfón jelentette be az Orbán-kormány gazdasági akciótervét. Mihályi Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora szerint ez egyúttal a társadalombiztosítás végét is jelenti.
A közgazdász az Index cikke nyomán ugyanis arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni járulékokat ezután egyben kezelik.
Mihályi Péter portálunknak azt nyilatkozta, hogy amikor a munkáltatók a munkavállalók után befizetendő pénzt átutalják a kincstárnak, eddig azt külön fizették. Külön meg volt határozva, hogy a bér hány százaléka megy a természetbeni ellátásokért, amilyen például az orvosi, kórházi ellátás. Illetve az is, hogy mennyi megy pénzbeni ellátásra, mint a táppénz, a nyugdíj, vagy a munkaerőpiaci járulék. Ez utóbbi lényegében a munkanélküliség elleni biztosítás.
A közgazdász álláspontja szerint ezt most összevonják, innentől kezdve már végképp senki nem tudja megmondani, hogy azért a járulékért, amit befizettek az emberek, mit fognak kapni.
Úgy látja, nem lehet majd elmenni a bíróságra panaszért, Alkotmánybíróságra jogorvoslatért, mert csak az van megszabva, hogy fizetni kell, de hogy ezért mi jár, az végképp nincsen tisztázva. Korábban legalább pár dolog külön fel volt sorolva.
Fotó: Youtube
Mihályi Péter úgy véli, ez most az utolsó szög a TB koporsójába, mert hosszú idő óta folyik a társadalombiztosítás szétverése. Az 1990-es években minden munkavállalónak volt nyugdíjbiztosítása és egészségbiztosítása. Járulékokat fizetett, és azt külön helyre gyűjtötték, azóta azonban sok minden történt.
A 2012-es Alaptörvény később megszüntette a társadalombiztosítás intézményét, és sok mindent átnevezett adónak, ami korábban járulék volt. Ez azért jelentős különbség, mert a járulékot konkrét célra fizetik a munkavállalók, azért cserébe bizonyos szolgáltatást kapnak, azért valami jár. Az adó felhasználásáról viszont az állam dönt.
Ezzel kapcsolatban a közgazdász már egy 2012-es interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt Magyarországon a társadalombiztosítás. Azóta adót fizetünk, és adó módjára szedi az állam a társadalombiztosítást. Mihályi Péter úgy fogalmazott, hogy a befizetett adóból az állam fenntart valamit, de konkrétan a befizetett járulékért cserébe semmi sem jár.
Vagyis nincs alkotmányos garancia a magyar Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzért milyen alapszolgáltatásokat kap az állampolgár.
A közgazdász szerint a döntés főleg a nyugdíj vonalán lényeges.
– Az, hogy azért mit fog kapni, kap-e egyáltalán valamit, nincs tisztázva. A kormány saját belátása szerint dönt, mondhatja elvileg akár azt is, hogy a jövőben senki nem kap nyugdíjat, minden pénzt az egészségügyre és a munkanélküliségre fordítunk, az embereket tartsák el a gyerekeik. Nyilván nem mond ilyet, ez csak egy szélsőséges példa – magyarázta a 168 Órának.
Hozzátette, hogy ez a döntés inkább azt jelenti, hogy nehezebb lehet jogot érvényesítési például nyugdíjszámítási vitában a bíróságon.
A közgazdász az Index cikke nyomán ugyanis arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni járulékokat ezután egyben kezelik.
Mihályi Péter portálunknak azt nyilatkozta, hogy amikor a munkáltatók a munkavállalók után befizetendő pénzt átutalják a kincstárnak, eddig azt külön fizették. Külön meg volt határozva, hogy a bér hány százaléka megy a természetbeni ellátásokért, amilyen például az orvosi, kórházi ellátás. Illetve az is, hogy mennyi megy pénzbeni ellátásra, mint a táppénz, a nyugdíj, vagy a munkaerőpiaci járulék. Ez utóbbi lényegében a munkanélküliség elleni biztosítás.
A közgazdász álláspontja szerint ezt most összevonják, innentől kezdve már végképp senki nem tudja megmondani, hogy azért a járulékért, amit befizettek az emberek, mit fognak kapni.
Úgy látja, nem lehet majd elmenni a bíróságra panaszért, Alkotmánybíróságra jogorvoslatért, mert csak az van megszabva, hogy fizetni kell, de hogy ezért mi jár, az végképp nincsen tisztázva. Korábban legalább pár dolog külön fel volt sorolva.
Fotó: Youtube
Mihályi Péter úgy véli, ez most az utolsó szög a TB koporsójába, mert hosszú idő óta folyik a társadalombiztosítás szétverése. Az 1990-es években minden munkavállalónak volt nyugdíjbiztosítása és egészségbiztosítása. Járulékokat fizetett, és azt külön helyre gyűjtötték, azóta azonban sok minden történt.
A 2012-es Alaptörvény később megszüntette a társadalombiztosítás intézményét, és sok mindent átnevezett adónak, ami korábban járulék volt. Ez azért jelentős különbség, mert a járulékot konkrét célra fizetik a munkavállalók, azért cserébe bizonyos szolgáltatást kapnak, azért valami jár. Az adó felhasználásáról viszont az állam dönt.
Ezzel kapcsolatban a közgazdász már egy 2012-es interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt Magyarországon a társadalombiztosítás. Azóta adót fizetünk, és adó módjára szedi az állam a társadalombiztosítást. Mihályi Péter úgy fogalmazott, hogy a befizetett adóból az állam fenntart valamit, de konkrétan a befizetett járulékért cserébe semmi sem jár.
Vagyis nincs alkotmányos garancia a magyar Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzért milyen alapszolgáltatásokat kap az állampolgár.
A közgazdász szerint a döntés főleg a nyugdíj vonalán lényeges.
– Az, hogy azért mit fog kapni, kap-e egyáltalán valamit, nincs tisztázva. A kormány saját belátása szerint dönt, mondhatja elvileg akár azt is, hogy a jövőben senki nem kap nyugdíjat, minden pénzt az egészségügyre és a munkanélküliségre fordítunk, az embereket tartsák el a gyerekeik. Nyilván nem mond ilyet, ez csak egy szélsőséges példa – magyarázta a 168 Órának.
Hozzátette, hogy ez a döntés inkább azt jelenti, hogy nehezebb lehet jogot érvényesítési például nyugdíjszámítási vitában a bíróságon.
MEDDIG?!
