Minden, ami régészet...

Ebla (arabul عبيل، إيبلا) ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja. Nyelve az akkádhoz közelálló sémi dialektus, az eblai nyelv
volt.Az i.e.3. évezredhttp://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._3._évezred közepén uralkodói a malikum címet viselték, akik alatt több
lugal is szolgált. Például Irkab-Damuhttp://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Irkab-Damu&action=edit&redlink=1 uralkodása alatt Enna-Dagan, a király hadvezére is felvette a lugal címet egy sikeres Mári elleni hadjárat után.
Az egyik legfontosabb kereskedelmi település Ebla városa volt a korai időkben. A IV. évezredben már széles körű kereskedelmi kapcsolatok bizonyíthatók, a III. évezred elejére pedig nagy kiterjedésű területeket vont közvetlen befolyása alá. 2500 körül Ibizku király irányításával Márit is elfoglalták, így közvetlen szomszédságba kerültek a Folyamközzel. Nem sokkal később azonban a messzi Lagas hódította el Márit, amivel Ebla végleg kiszorult a Középső Folyamközből. De még így is ellenőrzése alatt tartotta az Eufráteszhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Eufrátesz középső szakaszát legalább a Khábúr folyó (Ḫâbûr) torkolatáig. Ebla valamikor Sarrukín idején élte fénykorát, s az addig eltelt mintegy háromszáz esztendő alatt folyamatosan jelen volt a Khábúr vonaláig.
Ugyanakkor befolyási övezete északon messzire nyúlt - talán a Halysz folyó völgyéig, és Adana város környékéig, azaz Anatólia központi vidékeitől a mai Iskenderun-öbölig. A nagy múltú várost még Narám-Szín sem tudta igazán megrendíteni - északi területeinek nagy részét ugyan elvesztette, ám sokkal fontosabb területeken vetette meg a lábát: a Jordán völgyében egészen a Holt-tenger, és Jeruzsálem vonaláig.
A III. uri dinasztia bukása után a Márival kiújuló viszálykodás vezetett Ebla végleges hanyatlásához - Ebla korábbi területén új állam alakult, Jamhadhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Jamhad, Kháleb (Aleppó) központtal. Jamhad Ebla hagyományait folytatta mind a Mári várossal szembeni politikájában, mind kultúrájában, de Ebla ezután még sokáig önálló maradt, mint eleven anakronizmus.

Annyira sok kérdésre nincs ma válasza a hivatalosságoknak és annyira nem foglalják össze az országban megtalált régészeti anyagot, hogy ezért máshol börtön járna a terület régész-történész vezetőinek. Nyugodtan feltételezhetünk a döbbenetes hanyagságuk miatt szándékosságot is.
Egy ilyen kisebb kérdéscsoport lehet a kunhalmoké is, mert effélék még Ámerikában (USA) is léteznek (olv: Ceram: Az első amerikai) , de mégcsak a kapcsolatról sem írtak semmit....a farmerek pedig elszántották/-ják ezeket. Persze először itthon lenne szükséges ezekkel behatóan foglakozni és egy ÖSSZEFOGLALÓ akármit kiötleni. De ez nem valósul meg azthiszem sohsem.
Az avarok pedig...mit akarunk velük, azt sem tudjuk kik ő? Az előbbiek a hunokra is fennálnak...ki volt Atilla és honnan jött és mit akart? Miféle képzésben részesülnek itt a régészek, történészek? az ógörög és római vackokon rágcsálnak évekig? Nem a magyar történelmen kellene? Ki homályosítja el, téríti el a tudatukat és miért?

Sumer-külső..

xilda írta:

Ebla (arabul عبيل، إيبلا) ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja. Nyelve az akkádhoz közelálló sémi dialektus, az eblai nyelv
volt.Az i.e.3. évezred közepén uralkodói a malikum címet viselték, akik alatt több
lugal is szolgált. Például Irkab-Damu uralkodása alatt Enna-Dagan, a király hadvezére is felvette a lugal címet egy sikeres Mári elleni hadjárat után.
Az egyik legfontosabb kereskedelmi település Ebla városa volt a korai időkben. A IV. évezredben már széles körű kereskedelmi kapcsolatok bizonyíthatók, a III. évezred elejére pedig nagy kiterjedésű területeket vont közvetlen befolyása alá. 2500 körül Ibizku király irányításával Márit is elfoglalták, így közvetlen szomszédságba kerültek a Folyamközzel. Nem sokkal később azonban a messzi Lagas hódította el Márit, amivel Ebla végleg kiszorult a Középső Folyamközből. De még így is ellenőrzése alatt tartotta az Eufrátesz középső szakaszát legalább a Khábúr folyó (Ḫâbûr) torkolatáig. Ebla valamikor Sarrukín idején élte fénykorát, s az addig eltelt mintegy háromszáz esztendő alatt folyamatosan jelen volt a Khábúr vonaláig.
Ugyanakkor befolyási övezete északon messzire nyúlt - talán a Halysz folyó völgyéig, és Adana város környékéig, azaz Anatólia központi vidékeitől a mai Iskenderun-öbölig. A nagy múltú várost még Narám-Szín sem tudta igazán megrendíteni - északi területeinek nagy részét ugyan elvesztette, ám sokkal fontosabb területeken vetette meg a lábát: a Jordán völgyében egészen a Holt-tenger, és Jeruzsálem vonaláig.
A III. uri dinasztia bukása után a Márival kiújuló viszálykodás vezetett Ebla végleges hanyatlásához - Ebla korábbi területén új állam alakult, Jamhad, Kháleb (Aleppó) központtal. Jamhad Ebla hagyományait folytatta mind a Mári várossal szembeni politikájában, mind kultúrájában, de Ebla ezután még sokáig önálló maradt, mint eleven anakronizmus.

Kattints a kibontásához...

Ebla a sumer-tengerpart közötti kereskedelem egy főbb helye lehetett. Amúgy a "sumérok" fennhatósága alá tartozott valószínű ie. 2000-körűlig. A sumer kereskedelmi út -a Királyok utja- a mai Mószultól (ókori Ninivétől) az Eufráteszen át a Földközi tengerig tartott.Több fontos raktárral és elágazással rendelkezett. Egyik jelentős alapítója pedig Agadi volt, az elsőként emlegetett Árpád apósa.
Marina először a Tigrisnél létezett, ezt a várost Mari alapította, aki Magya nevű fejdelem felesége volt. Később a marik elköltöztek a Volgához a járványok okán.
Az Árpádok őstörténelmét Obrusánszky is feldolgozta.

A forradalomnak nevezett súlyos emberi kártételek többnyire nem hozzák el a várt igazi szabadságot, jólétet...l: a tavalyi arab "forradalmak"..Persze azért ezek a kirobbantók számára lehetnek kedvezőek.
Egyiptomban jelenleg megszünt a rend, csaknem minden területen. Mint értesültem az ókori lelőhelyek gátlástalan kirablása folyik és ez súlyos -nem pótolható- kártevésekkel is jár. Gondom nem tévedek, a megszerzett leletek jóáron eladhatóak...
Annak ellenére, hogy itt a szakszerű régészkedés mostanában eléggé csekély eredményekkel jár, mégis, a brutális lelőhelykirablásokhoz nem mérhető ez.

Egy korábban ismeretlen hétezer éves, újkőkori település, egy római kori főút és egy avar kori falu részlete került elő Budatétényben, a Budapesti Történeti Múzeum ásatásán. A múzeum munkatársai 2010. májusától végeznek régészeti feltárást az M0 autópálya déli szektorához kapcsolódó Növény utcai csomópont építését megelőzően. A munkák jelenleg két nagyobb munkaterületen folynak.



Az ásatások nyugati részén egy újkőkori falu (Kr. e. 5200 – 4900/800 körül) maradványai kerültek napvilágra.
A hétezer éves településen nagyméretű, öt-öt fa oszlopsoron nyugvó, tapasztott falú épületek álltak.



A 7-8 méter szélességű építmények eredetileg a 20 méter hosszúságot is elérhették. A feltárható területen eddig összesen hat ház alapjainak részletét találtuk meg.



A házak között tüzelőgödrök, munkagödör oldalába vájt földkemencék, tároló gödrök és gazdag leletanyagot, többek között kerámiaedények és kőeszközök töredékeit tartalmazó hulladékgödrök kerültek elő. A Dunántúlon és Budapesten is igazi ritkaságnak számít az egyik gödörben talált emberalakot formázó agyagszobrocska töredéke.



A lelőhely az ún. dunántúli vonaldíszes kerámia népének emlékeit őrizte meg, amely jellegzetes, bekarcolt vonalakkal díszített agyagedényeiről kapta nevét. Budapesten ez mindössze a második lelőhely, ahol ilyen nagy számban sikerült épületek nyomait felfedezni ebből a korszakból.
Az újkőkori házak közelében, a Nagytétényi út mellett, egy római kori főútvonal, a limesút mintegy 40 méter hosszú szakasza került elő. Ez a kövezett út kötötte össze a Római Birodalom erődített határán sorakozó római katonai táborokat, őrtornyokat és településeket.



Budafok és Nagytétény területén eddig meglehetősen gyér információink voltak a limesútról, annak pontos nyomvonaláról. A városi környezetben sem légifotó, sem terepbejárás nem segíthetett az ókori út nyomvonalának tisztázásában, ezért is örvendetes az M0 Növény utcai lehajtójánál jelenleg is zajló feltárások pozitív eredménye, amely már most fontos új adatokat szolgáltat a mintegy 2000 éve épült úttal kapcsolatban.



A Dunához közeli területen egy késő avar (Kr.u. 7-8. századi) település földbe mélyített házaiból álló teleprészlet és a települést nyugatról határoló többszörösen megújított hatalmas árokrendszer maradványai váltak ismertté.



A cölöpökön nyugvó nyeregtetővel fedett veremházakat az oldalukba kialakított lépcsőn lehetett megközelíteni. Fűtésüket az oldalfalba vájt, vagy kőlapokból épített kemencék biztosították méghozzá úgy, hogy a tűzterükben lévő forró parázsra dunai görgeteg kavicsokat helyeztek.




Az ásatások a területen várhatóan ősz végére fejeződnek be, a legszebb leletek 2011. tavaszától az Aquincumi Múzeum új kiállításán lesznek megtekinthetőek.


Dr. Beszédes József régész
Dr. M. Virág Zsuzsanna régész
Szilas Gábor ástásvezető régész

Űrtechnika a régészeti kutatásban






„Majdnem egy évig tartott az intenzív kutatás és az adatok elemzése.
Ahogy jöttek be az eredmények, egyre biztosabb voltam benne, hogy hatalmas felfedezés küszöbén állunk.
Egész Egyiptom területét próbáltuk lefedni, és az eredmény minden várakozást felülmúlt”
- mondta el Dr Sarah Parcak archeológus a BBC-nek.

Az első vizsgálatok megerősítették, hogy a műhold adatai nem csaltak: valóban találhatóak elveszett épületek a föld alatt.





„Minden régész álma, hogy feltárjon egy piramist” - fogalmazott a kutatás vezeetője.
A tudós egy, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által szponzorált alabamai laboratórium vezetője, ami „űrarcheológiával” foglalkozik.
Parcak világraszólónak nevezte a felfedezést, nemcsak az űrből felfedezett leletek nagy száma, hanem a technika újszerűsége miatt is.





Az általuk használt műholdak 700 kilométerre vannak a földtől.
A kamerával felszerelt szerkezetek olyan erős infravörös képrögzítési technikát használnak, amik a földfelszínen 1 méteres pontossággal tudnak adatokkal szolgálni az ott található objektumokról, sőt a föld alatt is képes különböző anyagokat megkülönböztetni.








Az ősi egyiptomiak a lakóházaikat jórészt vályogtéglából építették, ami sokkal sűrűbb, mint az azt körülvevő talaj.
Így a házak, a templomok és a sírok könnyen felfedezhetők a tudóscsoport által használt technikával az űrből.





„Az épületek körvonalait a földfelszínen, vagy közel a földfelszínhez fedeztük fel. Ez utóbbiak főként a Nílus vonzáskörzetében vannak, amiket az évezredek során behordott iszappal a folyó. Ez a felfedezés csak a kezdete egy nagyobb feltárási folyamatnak” - mondta el Dr Parcak.




A BBC televíziós csatorna stábja követte Dr Parcak-ot Egyiptomba, amikor a tudós élőben ellenőrizte le, hogy mennyire megbízhatóak az űrből kapott adatok.
A BBC-n bemutatott „Egyiptom elveszett városai” című műsorban látható, ahogy a tudósok Sakkara környékén próbálkoznak először, ahol a hatóságok eléggé hitetlenkedve fogadják őket – egészen addig, amíg a tudósok próbaásatásokat nem végeznek, és fel nem fedezik két lehetséges piramis maradványait.

„A forgatás során a legizgalmasabb pillanat a Taniszban folyó ásatások meglátogatása volt. A műholdképek alapján feltártak egy 3000 éves házat, pontosan ott ahol jeleztük. Ez volt az igazi bizonyíték arra, hogy technológia megbízhatóan működik” - mondta el a tudós.

A hírek szerint az egyiptomi hatóságok is érdeklődnek a műholdképes adatok felhasználása iránt, ők elsősorban az ország történelmi örökségének megóvására használnák a jövőben.
A nemrég lezárult forradalom káoszában és az azt követő időszakban ugyanis rengeteg közismert régészeti területet árasztottak el a fosztogatók.

„A képek alapján meg tudják állapítani, hogy a kirabolt régészeti területekről pontosan melyik korszakból származó leletek a legjellemzőbbek.
Így azonnal értesíthetik az Interpolt, hogy figyeljenek az adott történelmi korból való, eladásra kínált műkincsekre a piacon.”
- magyarázta az űrtechnika lehetséges rendőrségi felhasználását a tudós.

Több lelet--több rabló. A többi csak meskete.
Túl sok új ismerettel nem hiszem, hogy kiegészűlnek az eddigiek, az űrfelvételek alapján sem. Ménes (Menész) téglakönyvtárát nincs esélyük megtalálni.
Eddig is tudták pl -és fel is tártak néhányat- a nagy piramiosok építőinek táboráról. Még az ételeiket is ismerték, továbbá azt is, hogy sok sört fogyasztottak stb..
Egy dolgot viszont akkor sem fognak biztosan feltárni, mert fontos, ha megtudják ezt véletlenűl: kik az egyiptomiak? Miért építették ezeket a nagy piramisokat?
Egy újabb "forradalom" pedig majd ritkítja a leleteket megint.
BUDAFOKON 7000 éves "avarkori falut és római főutat" találtak...ez igen, erősen összefűgghetnek (??). Ezidőtájban az avarok még Távolkeleten éltek...tehát hírtelen ideportálódtak? Az avar honfoglalás 568-ban kezdődött...A Rómaiak pedig nagyjából Jézus korában jöttek be...Ha valamit nem tudnak, akkor pedig így szól a verdikt: vonaldíszes fazekak, mifenék..bizony ez jó támpont lehet a semmire.
Az árokrendszer is érdekes. Ha jól látom itt lösz, esetleg agyag található, ezen pedig több nyomban haladhattak az erre járó szekerek, mert romlott az út, ha nedves lett. A sok nyomot pedig kimosta az eső, mert a lösz márcsak ilyen, roskad.
Végűlis mit találtak Tétényben?

Valamit mi is kapjunk...

Bihar írta:

Több lelet--több rabló. A többi csak meskete.
Túl sok új ismerettel nem hiszem, hogy kiegészűlnek az eddigiek, az űrfelvételek alapján sem. Ménes (Menész) téglakönyvtárát nincs esélyük megtalálni.
Eddig is tudták pl -és fel is tártak néhányat- a nagy piramiosok építőinek táboráról. Még az ételeiket is ismerték, továbbá azt is, hogy sok sört fogyasztottak stb..
Egy dolgot viszont akkor sem fognak biztosan feltárni, mert fontos, ha megtudják ezt véletlenűl: kik az egyiptomiak? Miért építették ezeket a nagy piramisokat?
Egy újabb "forradalom" pedig majd ritkítja a leleteket megint.
BUDAFOKON 7000 éves "avarkori falut és római főutat" találtak...ez igen, erősen összefűgghetnek (??). Ezidőtájban az avarok még Távolkeleten éltek...tehát hírtelen ideportálódtak? Az avar honfoglalás 568-ban kezdődött...A Rómaiak pedig nagyjából Jézus korában jöttek be...Ha valamit nem tudnak, akkor pedig így szól a verdikt: vonaldíszes fazekak, mifenék..bizony ez jó támpont lehet a semmire.
Az árokrendszer is érdekes. Ha jól látom itt lösz, esetleg agyag található, ezen pedig több nyomban haladhattak az erre járó szekerek, mert romlott az út, ha nedves lett. A sok nyomot pedig kimosta az eső, mert a lösz márcsak ilyen, roskad.
Végűlis mit találtak Tétényben?

Kattints a kibontásához...

Iván!

Nem tudom más hogy van vele, de nekem a t**** tele van a fene nagy okosságoddal...
Nem gondolod, ha ennyire tudod a frankót itt lenne az ideje velünk is megosztani, nem csak mindenkibe belekötni, mindenkit hülyézni...
Ott volt a megválaszolatlan kérdések topicban Zsuzsanna felvetése Móricz Jánosról s a Te #360 sz. válaszod. Én a gránit kapcsán a ProDarwinba csatoltam egy 1970-es újságcikket miszerint Móricz 7-10 ezer éves megmunkált gránitról beszél, a piramisoknál is használtak gránitot aminek megmunkálása szintén nem semmi, ráadásul ugye nem biotitcsillámosak a döntők... Ugye Móricz volt az egyik szószólója annak az elvnek, hogy nem a Földközi tenger medencéje az emberiség bőlcsője, vagy a vízözönt követően Amerikából népesült újra Mezopotámia, Egyiptom...
Tehát nem Cremo, Paál Zoltán, s Várkonyi Nándor alapján, hanem ha vannak valós ismereteid, azok alapján(ami az előbbi urak forrása is lehetett) szóljál hozzá .... vagy ha nincsennek ilyen ismereteid, akkor ideje lenne akkorára összehúznod magad, mint amekkora valójában vagy, s normális stílusban véleményezni azok hozzászólásait akik legalább utánna olvasnak ennek annak...Ha tényleg ilyen okos vagy, akkor lássuk.. elő vele...

Na meg az sem baj, ha figyelmesen olvasol el egy bejegyzést, s ha úgy érzed nem stimmel valami elolvasod a forrást is...
Nem az avar leletek 7 ezer évesek...

S vedd figyelembe én sosem sértegettelek, meg ugye patris sem, de Ő inkább itt hagyta a Fórumot, én nem fogom...

Kik lehettek....

Ha visszagondolok kisiskolás koromra, ha hajós népről esett szó a punok, főníciaiak, vikingek kerültek szóba...
Pár éve olvastam, norvég régészek egy templom felújítás előtti régészeti feltárásakor inka csontvázakat találtak..Jó, jó az inkák sem éltek túl régen..bár van aki azt mondja, a régészet a tegnappal kezdődik...De az ausztráliai, 17 ezer évesre datált Kimberley festményen, tengerjárásra alkalmas hajó látható.. Ráadásul Kolumbiában, több, 14 ezer évesre taksált koponya visel ausztraloid jegyeket.. A magyar származású Móricz János 1969-es expedícióján 8- 10 ezer éves leleteket talált, melyek kapcsán érdekes feltevéssel hozakodott elő... De számomra egy kicsit beleolvasva Dél-Amerika betelepülésébe, régészeti híradásaiba, mégis más ami meglepő volt...
A kr.e 4. évezredben megjelent egy, az Egyiptomban ugyanakkor szintén megjelenthez hasonló fejlettségű kultura. Kisértetiesen hasonló építményekkel, a Nap kultuszát hirdetve, szintén olyan száraz, szinte sivatagi területen ahol az öntöző csatornák nélkűl a mezőgazdaság termelés lehetetlen lett volna, ráadásul minden előzmény nélkül, tehát nem egy előző kultúrára rátelepülve.. etc. Ugyanebben az időszakban létesültek a Föld csillagászatilag fontos pontjain akár csillagvizsgálónak is felfogható építmények pl. Stonehenge , El Kiad- Pur etc. S hát a Norte Chico-i piramisok kapcsán is számtalan olyan kérdés vetődik fel, mint amilyeneket a egyiptomi társaik esetében sem sikerült megválaszolni...S ugye a kérdéseknek még nincs vége: honnan jött ez a civilizáció, a Földön hol vannak ennek előzményének nyomai, miért hagyta el eredeti helyét, mennyien voltak, hisz az őslakosok leigázásához is "népesebb" csapatnak kellett lenniük, hát még az építésekhez, hova tüntek el...

Nos ezek megbeszéléséhez keresek érdeklődő, beszélgető partnereket, persze ha rajtam kívül mást is érdekelnek ezek a kérdések és a lehetséges válaszok....

Mindenesetre a következőben néhány leletről kiegészítésképpen, ambícióim függényében részletesebben írok majd...

Norte Chico 2.

Azért ez a látszólag előzmény nélküli kettő, mert ma már több oldalon leírtam néhány dolgot, ami eltűnt a wifi - satelit - laptop-CH útvonalon...
Amerika legrégibb városa Caral a perui fővárostól Limától 120 km északra, Puertó Supé tengerparti várostól 22 km keletre.. 1905-ben fedezték fel, hat évvel a Machu Picchu felfedezése előtt, aztán elfelejtkeztek róla.. A hívatalos Peruba invitáló kiadvány is azt írja róla , ha valaki nem lelkes sivatag rajongó, s nem pont azokat a romekat akarja látni annak felesleges odamennie mert nincs ott egy szál látnivaló sem....


1941-ben Willey és Corbert a Harvard kutatói a Supe folyó torkolata közelében levő Aspero só mocsaraiban végzett ásatáson több homok kupacot találtak, rengeteg civilizációs törmeléket, szemetet, kukorica csöveket, döngölt agyag padlón.. Harminc év múlva maga Willey jött rá, hogy a leletek több mint 4 ezer évesek, s a kupacok talán mások lehetnek.. Ruth Shady 1994-ben, több egyetem támogatását megszerezve, a Nemzeti Régészeti Alap és a chicagoi Field Régészeti Múzeum segítségével kezd tudatosan ásni munkatársaival , akik között ott van Jonathan Haas is aki egy következő projekt keretében folytatja a munkát. Majd Haas feleségével Winifred Creamer antropológus professzorral közösen először a Science 2001. 04. 27.-i majd a Nature 12. 23. számában tárja az eredményeket a tudományos és laikus közvélemény elé..





Sokan meghökkennek. Caral a feltárt város, az egyiptomi és sumér kultúrákkal egy időben, hasonlóan magas fejlettséggel, öntözéses gazdálkodást folytatott. S mintegy 3000 ezer lakosával jelenleg ez volt Újvilág legősibb városa....Már a 70-es években Willey rájött, ha az általa talált kukoricacsövek 4 ezer évesek, akkor mégsem Közép-Amerikából indult a kukorica hódítani...





Ami a felfedezésekben a legmeghökkentőbb volt az az hogy bár a terűleten több mint tízezer éves leletek is előkerültek, de a fejlettség olyan alacsony volt, hogy sem komolyabb eszközhasználat nem volt, sem jelentős telepek, még a kerámia is ismeretlen volt.




Ezen a helyen nőttek ki a kör alakú terek, a piramisok melyek között volt 26m magas is, s a templomok...




A youtube-n ha valaki rákeres a Norte Chico-ra, számtalan video megnézhető....

Járjuk akkor kicsit körbe...

Erre a rendkívülien felfokozott érdeklődésre tekintettel, ami itt megnyilvánult a téma iránt, arra gondoltam egy kicsit körbejárom a felvetett kérdéseket.... Időben.... alulról is felülről is......
Juan Móricz vagy ahogy a a magyar származású amatőr kutatót anyakönyvezték 1923-ban Horvátnádalján, Móricz János ha gonoszkodnék alapból gondolhatta, a magyarok ősei teljes bizonyossággal Ecuador, Peru vidékéről származnak, hisz ha megnézzük a Kárpát- medence országai is, nemcsak a közelmultjukat, de a közösen megélt régmultat is másként oktatják az iskolában , másként vallja a "hívatalos" történetírásuk...Ecuadornak is meg volt a maga Trianonja, hisz szomszédai, Kolumbia és Peru, területének jelentős részét "ejnstandolták"....(ajánlom a Századvég 2001/2. sz. Letenyei László írását) Móricz munkája során megismerkedett az indián őslakosokkal, akik megmutatták neki egy járatrendszer lejáratát(a másik topicban a Megválaszolatlan kérdések.. Zsuzsanna írt már Móriczról, s én is a Pro Darwin 2-ben ) Ezt nem is ragoznám..

A dologban az a nagyon elgondolkoztató, hogy bizonyítottan 8- 10 ezer éves leletek láthatóak a következő képeken...
Móricz amuletjén a földgolyón áll az alak... S mit lehet a kőkori "telefonos" figurához hozzátenni ?..



Móricz és Erich von Däniken idile csak a képre korlátozódott, mert az Istenek aranya című könyvében leírtak miatt Móricz Svájcban beperelte , s meg is nyerte a pert. De az is igaz Däniken könyve lényegesen jobban fogyott, mint a témáról megjelent tárgyszerű leírások..



Hogy kerül az elefánt a "pocelánboltba" ?..... Lehet nem római az első kupola?..(bár ugye a 19. szd. végén Schlimann is kiásott egyet, s hol is?...


Áprilisban egyébként Magyarországra jön Móricz egykori ügyvédje is, dr. Matheus Pena, s a közelmultban napvilágra került egy másik ügyvéd Goyen Aguado A Tayos barlang igazi története önéletírása(?)...

prominor írta:

Hogy kerül az elefánt a "pocelánboltba" ?..... Lehet nem római az első kupola?..(bár ugye a 19. szd. végén Schlimann is kiásott egyet, s hol is?...

Kattints a kibontásához...

Tényleg, hol is??? (A boltozat és az álboltozat között legalább akkora különbség van, mint a tudomány és az áltudomány között)

prominor írta:

Sokan meghökkennek. Caral a feltárt város, az egyiptomi és sumér kultúrákkal egy időben, hasonlóan magas fejlettséggel, öntözéses gazdálkodást folytatott. S mintegy 3000 ezer lakosával jelenleg ez volt Újvilág legősibb városa....Már a 70-es években Willey rájött, ha az általa talált kukoricacsövek 4 ezer évesek, akkor mégsem Közép-Amerikából indult a kukorica hódítani...

Kattints a kibontásához...

Ezt Willey írta volna? Hiszen egyrészt a genetikai nyomok is Közép-Amerikába vezetnek (Rio Balsas teozinte), másrészt Közép-Amerikából ennél jóval régebbi leletek vannak (pl. Xihuatoxtla sziklaüreg (Rio Balsas) - 8700 év, Guila Naquitz barlang - 6250 év,).

Ami a felfedezésekben a legmeghökkentőbb volt az az hogy bár a terűleten több mint tízezer éves leletek is előkerültek, de a fejlettség olyan alacsony volt, hogy sem komolyabb eszközhasználat nem volt, sem jelentős telepek, még a kerámia is ismeretlen volt.

Kattints a kibontásához...

Azt hiszem, itt a Spiegel vagy a Haarec újságírója félreértett valamit. A meghökkentő az, hogy az egész klasszikus Norte Chico kultúra (benne Caral szent városa is) közös jellemzője, hogy nem ismerték sem a fazekasságot, sem a fémművességet, az írás kezdeti formájának meglétére csak egyetlen ún. kipu (csomó"írás") lelet utal, és művészeti alkotások is csak elvétve fordultak elő, ennek ellenére mégis jól működő városaik voltak. A térségben fellelhető több mint tízezer éves halászfalvaktól dokumentáltan törésektől, megmagyarázhatatlan ugrásoktól mentes fejlődés vezetett a Norte Chico kultúra városaiig. Ami pedig a kukoricát illeti: a legkorábbi (szórványos) leletei valóban több mint 4000 évesek a térségben, de a kultúra egy másik meghökkentő sajátsága, hogy tömeges termesztésére és fogyasztására utaló adatok nincsenek a későbbi időkből sem. És természetesen a korabeli mezopotámiai és egyiptomi kultúrákkal való összehasonlítása is erősen túlzó, talán inkább a sokkal korábbi Chatal Hüyük, vagy Jerikó PPNA rétegéhez lehetne hasonlítani.

Nem értem a kérdést...

Umaksuman írta:

Tényleg, hol is??? (A boltozat és az álboltozat között legalább akkora különbség van, mint a tudomány és az áltudomány között)

Kattints a kibontásához...

Ezt talán bővebben.....Nem értem a kérdésedet....
Mert...ie .27.-ben megjelent egy építészeti munka(ma is felelhető Pollio Vitruvius De architektura libri decem ez az ókori építészet történetének egyik legmegbízhatóbb "kályhája".. Leonardo Vitruvius tanulmánya közismert... 1692-es angol "reprintje" meghatározó munka a kor építészetében..


Utalnék a "Szidhántákra" amelyekből ugyan csak egy az építészeti s csak 8. századi arab fordítása adott, de a kupola a "felfordított kehely csillagászati és nem csekély szakrális jelentőséggel bír...

Érdeklődéssel várom mit mond erről a valódi tudomány....
Ha már én mindig leragadok a bulvárnál...
Azt sem a Der Spiegel online-n olvastam persze, hogy az Andokban a Tiahuanaco kultura ami az előzőekben taglaltaknál délebre helyezkedett el, ami korántsem biztos, csak a feltárások alapján állítható, a 150-300 tonnás tömböket nem felvitte a hegyre, hanem ott készítette, s ezt rendesen felszerelt amerikai és európai anyaglaborok állítják, ahogy az anyagminták korát is..
s az általam csatolt Tayos-ban talált lelet nem faragott kő, nem kő..
Szóval kíváncsivá tettél....

Azt hiszem Te voltál figyelmetlen..

Umaksuman írta:

Ezt Willey írta volna? Hiszen egyrészt a genetikai nyomok is Közép-Amerikába vezetnek (Rio Balsas teozinte), másrészt Közép-Amerikából ennél jóval régebbi leletek vannak (pl. Xihuatoxtla sziklaüreg (Rio Balsas) - 8700 év, Guila Naquitz barlang - 6250 év,).


Azt hiszem, itt a Spiegel vagy a Haarec újságírója félreértett valamit. A meghökkentő az, hogy az egész klasszikus Norte Chico kultúra (benne Caral szent városa is) közös jellemzője, hogy nem ismerték sem a fazekasságot, sem a fémművességet, az írás kezdeti formájának meglétére csak egyetlen ún. kipu (csomó"írás") lelet utal, és művészeti alkotások is csak elvétve fordultak elő, ennek ellenére mégis jól működő városaik voltak. A térségben fellelhető több mint tízezer éves halászfalvaktól dokumentáltan törésektől, megmagyarázhatatlan ugrásoktól mentes fejlődés vezetett a Norte Chico kultúra városaiig. Ami pedig a kukoricát illeti: a legkorábbi (szórványos) leletei valóban több mint 4000 évesek a térségben, de a kultúra egy másik meghökkentő sajátsága, hogy tömeges termesztésére és fogyasztására utaló adatok nincsenek a későbbi időkből sem. És természetesen a korabeli mezopotámiai és egyiptomi kultúrákkal való összehasonlítása is erősen túlzó, talán inkább a sokkal korábbi Chatal Hüyük, vagy Jerikó PPNA rétegéhez lehetne hasonlítani.

Kattints a kibontásához...

Érzékelem ezt a rendkivüli tájékozottságot, amelynek birtokában úgy véled ez egy folyamatos töretlen fejlődés...
Oszd meg légyszi velünk is, ha már jó nevű régészek így kifogytak a
ötletekből, valószínű ők is csak a Haeretz-t és a Spiegel-t olvassák, ahelyett hogy a Science-t, Nature-t, a régészeti magazinokat bújnák...
S bizony kukorica és kukorica között is van különbség..
A Norte Chico a mai iparszerű öntözéses technológia által elért több mint kétszeresét produkálta, tízszeresét a Közép-Amerikainak...
Nem Willey írta, én sem azt írtam, hanem Wiley is rájött... Ezt egy FAO program keretében, 2006-ban létrejött ad hoc csapat, 126 tudományos dolgozat alapján megfogalmazott jelentése szerint van így....

Kíváncsi vagyok arra is, miért gondolod, hogy nem hasonlítható az egyiptomi kulturához, mármit a BC 3-4. évezredhez, mert én semmit sem állítva erre vonatkozólag tettem fel kérdéseket......

Szeretném ha azokat a tudományos forrásokat megjelölnéd, amik azt ha nem is bizonyítják, de legalább vélelmezik, amiket Te is kijelentesz...

prominor írta:

Érdeklődéssel várom mit mond erről a valódi tudomány....

Kattints a kibontásához...

A kőművesség valódi tudományában csak mint segédmunkás szereztem tapasztalatokat, de nálam képzettebb ismerőseim szerint ezek - legalábbis a tárgyalt témában - nagyjából megegyeznek a "valódi tudomány" álláspontjával.
Ami az eredeti kérdésedet illeti: Schliemann Mükénében talált "kupolát", amit teljesen tévesen "Átreusz kincsesháza" néven publikált. Az a "kupola" viszont az ún. "álboltozatos" technikával készült, aminek az eurázsiai újkőkor óta számos megvalósítása ismert. Az általad említett források viszont a valódi boltozatot írják le, amit valóban a rómaiak fejlesztettek ki és terjesztettek el Európában. (Ha technikai részletekre vagy kíváncsi, és házépítési tapasztalattal rendelkező ismerőseid nem tudják elmagyarázni a különbséget, csak szólj, szívesen segítek.)

Azt sem a Der Spiegel online-n olvastam persze, hogy az Andokban a Tiahuanaco kultura ami az előzőekben taglaltaknál délebre helyezkedett el, ami korántsem biztos, csak a feltárások alapján állítható, a 150-300 tonnás tömböket nem felvitte a hegyre, hanem ott készítette, s ezt rendesen felszerelt amerikai és európai anyaglaborok állítják, ahogy az anyagminták korát is..
s az általam csatolt Tayos-ban talált lelet nem faragott kő, nem kő..
Szóval kíváncsivá tettél....

Kattints a kibontásához...

Ennek örülök. Remélem, a kíváncsiságod közben arra is rávett, hogy utánanézz: azoknak a bizonyos Tayos-i leleteknek az eredetét az általad amatőr kutatónak (mások által szélhámos kalandornak) nevezett Móriczon kívül dokumentálták és megerősítették-e igazi kutatók is? Esetleg arra is kiterjedt a kíváncsiságod, hogy a Tiahuanaco-kultúrát objektív, tudományos módszerekkel mikorra datálják? (Ámbár azt azóta sem értem, hogy jönnek ezek a dolgok a boltozat-álboltozat kérdéshez.)

prominor írta:

Érzékelem ezt a rendkivüli tájékozottságot, amelynek birtokában úgy véled ez egy folyamatos töretlen fejlődés...

Kattints a kibontásához...

Én pedig némi iróniát érzékelek a kérdésedben, ezért kérdem: ugyan miért gondolod, hogy Te vagy az egyetlen univerzális zseni a fórumon?

Oszd meg légyszi velünk is, ha már jó nevű régészek így kifogytak a
ötletekből, valószínű ők is csak a Haeretz-t és a Spiegel-t olvassák, ahelyett hogy a Science-t, Nature-t, a régészeti magazinokat bújnák...

Kattints a kibontásához...

Nem állítom, hogy ismerem a teljes vonatkozó szakirodalmat, de az általad (némileg pontatlanul) hivatkozott Nature cikket (Dating the Late Archaic occupation of the Norte Chico region in Peru by Jonathan Haas , Winifred Creamer & Alvaro Ruiz, Nature VOL432 1020 (2004. 12. 23.-30.)) speciel olvastam. Abban szó sincs semmiféle meghökkentő társadalmi vagy technológiai ugrásról, és a Norte Chico kultúra meghatározó jegyeként említik a kerámiaművesség hiányát. Azt is írják, hogy a part menti ősi halászfalvak folyamatosan lakottak voltak a Norte Chico kultúra idejében is, és a leletek alapján kereskedelmi kapcsolatban álltak a városokkal. Kukoricáról ugyan szó sincs a cikkben, de felsorolják a térségben termelt tucatnyi fontosabb növényt, és a kukorica természetesen nem szerepel közöttük.

S bizony kukorica és kukorica között is van különbség..

Kattints a kibontásához...

Senki sem állította az ellenkezőjét. Ez ügyben ajánlom figyelmedbe Staller, Tykot és Benz (szerkesztők) Histories of Maize ( Academic Press - Elsevier 2006) könyvében Ruth Shady írását: Caral-Supe and the North Central Area of Peru: The History of Maize in the Land Where Civilization Came into Being. A Gugli sajnos csak megcsonkítva adja ki, de a helyszínen talált kukoricafajták leírásainak többsége megtalálható benne, és ezek a mezoamerikai fajtákra vezethetőek vissza.

A Norte Chico a mai iparszerű öntözéses technológia által elért több mint kétszeresét produkálta, tízszeresét a Közép-Amerikainak...
Nem Willey írta, én sem azt írtam, hanem Wiley is rájött... Ezt egy FAO program keretében, 2006-ban létrejött ad hoc csapat, 126 tudományos dolgozat alapján megfogalmazott jelentése szerint van így....

Kattints a kibontásához...

Erről viszont én látnék szívesen néhány konkrétumot, különösen a Caral környékén talált fajták és a mai intenzív hibridek terméshozama közötti hatalmas különbség, valamint a "csapat" állítását alátámasztó régészeti leletek hiánya miatt.

Kíváncsi vagyok arra is, miért gondolod, hogy nem hasonlítható az egyiptomi kulturához, mármit a BC 3-4. évezredhez, mert én semmit sem állítva erre vonatkozólag tettem fel kérdéseket......

Kattints a kibontásához...

Nem azt írtam hogy nem hasonlítható, hanem azt, hogy az általad tett összehasonlítás ("Caral a feltárt város, az egyiptomi és sumér kultúrákkal egy időben, hasonlóan magas fejlettséggel, öntözéses gazdálkodást folytatott") erősen túlzó. Az egyiptomi és mezopotámiai civilizációk élelmezésének alapja a gabonafélék intenzív termesztése volt az öntözött területeken. A perui partvidéken ez az alap a Föld leggazdagabb parti halászvizeinek "termése" volt, ezt a hivatkozott Nature cikk is megállapította. A leletek szerint a földművelésnek csak kiegészítő szerepe volt, szerintem nem utolsó sorban az ott termesztett növényeknek a gabonafélékhez képest alacsonyabb tápértéke miatt. Egyiptomban és Mezopotámiában ennek megfelelően pl. írásos nyoma is van a gabonatermelés adóztatásának, a termés központosított tárolásának és védelmének, és az ezek következtében kialakuló központosított társadalomnak, a Norte Chico kultúrából pedig mindezek hiányoznak.

Akkor az a válasz, hogy nincs válasz....

Umaksuman írta:

Én pedig némi iróniát érzékelek a kérdésedben, ezért kérdem: ugyan miért gondolod, hogy Te vagy az egyetlen univerzális zseni a fórumon?

Nem állítom, hogy ismerem a teljes vonatkozó szakirodalmat, de az általad (némileg pontatlanul) hivatkozott Nature cikket (Dating the Late Archaic occupation of the Norte Chico region in Peru by Jonathan Haas , Winifred Creamer & Alvaro Ruiz, Nature VOL432 1020 (2004. 12. 23.-30.)) speciel olvastam. Abban szó sincs semmiféle meghökkentő társadalmi vagy technológiai ugrásról, és a Norte Chico kultúra meghatározó jegyeként említik a kerámiaművesség hiányát. Azt is írják, hogy a part menti ősi halászfalvak folyamatosan lakottak voltak a Norte Chico kultúra idejében is, és a leletek alapján kereskedelmi kapcsolatban álltak a városokkal. Kukoricáról ugyan szó sincs a cikkben, de felsorolják a térségben termelt tucatnyi fontosabb növényt, és a kukorica természetesen nem szerepel közöttük.

Senki sem állította az ellenkezőjét. Ez ügyben ajánlom figyelmedbe Staller, Tykot és Benz (szerkesztők) Histories of Maize ( Academic Press - Elsevier 2006) könyvében Ruth Shady írását: Caral-Supe and the North Central Area of Peru: The History of Maize in the Land Where Civilization Came into Being. A Gugli sajnos csak megcsonkítva adja ki, de a helyszínen talált kukoricafajták leírásainak többsége megtalálható benne, és ezek a mezoamerikai fajtákra vezethetőek vissza.

Erről viszont én látnék szívesen néhány konkrétumot, különösen a Caral környékén talált fajták és a mai intenzív hibridek terméshozama közötti hatalmas különbség, valamint a "csapat" állítását alátámasztó régészeti leletek hiánya miatt.

Nem azt írtam hogy nem hasonlítható, hanem azt, hogy az általad tett összehasonlítás ("Caral a feltárt város, az egyiptomi és sumér kultúrákkal egy időben, hasonlóan magas fejlettséggel, öntözéses gazdálkodást folytatott") erősen túlzó. Az egyiptomi és mezopotámiai civilizációk élelmezésének alapja a gabonafélék intenzív termesztése volt az öntözött területeken. A perui partvidéken ez az alap a Föld leggazdagabb parti halászvizeinek "termése" volt, ezt a hivatkozott Nature cikk is megállapította. A leletek szerint a földművelésnek csak kiegészítő szerepe volt, szerintem nem utolsó sorban az ott termesztett növényeknek a gabonafélékhez képest alacsonyabb tápértéke miatt. Egyiptomban és Mezopotámiában ennek megfelelően pl. írásos nyoma is van a gabonatermelés adóztatásának, a termés központosított tárolásának és védelmének, és az ezek következtében kialakuló központosított társadalomnak, a Norte Chico kultúrából pedig mindezek hiányoznak.

Kattints a kibontásához...

Ugye ez vicc s a válasz majd később...

Ez nem a tudományos akadémia, sőt azt hiszem nem is egy szakfórum... De ugye nem mezőgazdasági szakcikket írtam.. s azt látom Te gondolsz olyasfélét magadról, amit nékem tulajdonítasz..
Sikerült leírnod féloldalt úgy, hogy az általam hívatkozott forrásokat pontosítottad, azt is rosszul ,mert Benz 2001-ben a kukoricáról mást írt, de én ugyebár azt a kérdést tettem fel honnan került oda az a fejlettségű kultúra, előzmények nélkül hová tünt?.. Winifred Creamer ezt úgy fogalmazta meg: olyan, mintha valaki hirtelen gondol egyet, kiszaladna az udvara végébe építene egy űrhajót ami működöképes...

Azért javasoltam, hogy akit érdekel a téma beüti a keresőbe és saját magától megtalál az általam hívatkozottaktól sokkal szélesebb olvasni és nézni valót.. Mert csak indítónak szántam a konkrét, tulajdonképp megállapítás nélküli, felsorolásszerű eseményleírást, s senkinek a szájába nem adtam semmit.. A megállapításokat, de inkább kérdéseket, én tettem fel.. S ha ennyire jártas vagy a kérdésben, akkor a naptárra nézve azt is láthatod, 2012 van, azóta ott ástak valamicskét, kiderítettek valamicskét.. ez a neten fel is lelhető..el is olvasható tedd ezt ha eddig nem tetted..
S bizony nem csak az történt, hogy a Limai Múzeum gyűjteményéről az eddig is suttogott valóság teljes bizonyítást nyert, hogy 90%-a műkincseknek hamisítvány, hanem amire hívatkoztam is egyéb felfedezéseket is jobban körbejártak...

Már ne is haragudj de előző hozzászólásaid alapján azt gondolom, hogy egyszerűen kikeresel hívatkozásokat, hozzá guglizól még valamit, feltételezed ,hogy aki írta a hsz.-t az a valamelyik kizárólag szőke nőknek magazin vasárnapi kis szinesét bemásolta ide.. Te pedig mint a tudományos pontosság bajnoka el kezded javítgatni a vélt vagy valos pontatlanságokat, s le is osztályzod...

Próbáld elképzelni, hogy egyes hozzászólók jártasabbak abban amiről írnak...
S kérdés az volt honnan kerültek elő, miért pont a tengerről behajózható, sivatagba, nagyjából hasonló déli szélességen, hol volt az előzményük......honnan a tudásuk....

A többi nem tartozik a tárgyhoz még ha a dupláját termelték hektáronként a kukoricából...

Ha már kíváncsiságnál....

Umaksuman írta:

A kőművesség valódi tudományában csak mint segédmunkás szereztem tapasztalatokat, de nálam képzettebb ismerőseim szerint ezek - legalábbis a tárgyalt témában - nagyjából megegyeznek a "valódi tudomány" álláspontjával.
Ami az eredeti kérdésedet illeti: Schliemann Mükénében talált "kupolát", amit teljesen tévesen "Átreusz kincsesháza" néven publikált. Az a "kupola" viszont az ún. "álboltozatos" technikával készült, aminek az eurázsiai újkőkor óta számos megvalósítása ismert. Az általad említett források viszont a valódi boltozatot írják le, amit valóban a rómaiak fejlesztettek ki és terjesztettek el Európában. (Ha technikai részletekre vagy kíváncsi, és házépítési tapasztalattal rendelkező ismerőseid nem tudják elmagyarázni a különbséget, csak szólj, szívesen segítek.)


Ennek örülök. Remélem, a kíváncsiságod közben arra is rávett, hogy utánanézz: azoknak a bizonyos Tayos-i leleteknek az eredetét az általad amatőr kutatónak (mások által szélhámos kalandornak) nevezett Móriczon kívül dokumentálták és megerősítették-e igazi kutatók is? Esetleg arra is kiterjedt a kíváncsiságod, hogy a Tiahuanaco-kultúrát objektív, tudományos módszerekkel mikorra datálják? (Ámbár azt azóta sem értem, hogy jönnek ezek a dolgok a boltozat-álboltozat kérdéshez.)

Kattints a kibontásához...

Későn vetem észre, de azért köszönöm, hogy felajánlod a segítséget, de azt hiszem valahogy ilyen hézagos tudással elleszek már...

De az érdekelne, ha Móricz egy szélhámos, akkor Dänikent minek nevezed?
Úgy tűnik nekem nem az a a legnagyobb gondod, hogy jön ide a kérdés...

prominor írta:

Sikerült leírnod féloldalt úgy, hogy az általam hívatkozott forrásokat pontosítottad, azt is rosszul ,mert Benz 2001-ben a kukoricáról mást írt,

Kattints a kibontásához...

Elnézést, miről is beszélünk? Én egy – többek között – Benz által szerkesztett, 2006-ban megjelent könyvből Ruth Shady (Caral első feltárója) cikkére hivatkoztam. Mi köze ennek ahhoz, hogy mit írt Benz 2001-ben a kukoricáról általában?
(Csak a poén kedvéért: Shady nyílt levélben plágiummal vádolta meg Haast és Creamert, akik állítása szerint sosem dolgoztak Caralban.)

Winifred Creamer ezt úgy fogalmazta meg: olyan, mintha valaki hirtelen gondol egyet, kiszaladna az udvara végébe építene egy űrhajót ami működöképes...

Kattints a kibontásához...

Megint a régi nóta. Ezt Creamer nem egy tudományos dolgozatban írta le, hanem egy CNN interjúban mondta. A teljes szöveg pedig: "The people who built the first of these structures had no model to go by, no precedent to use in building a monument. It's a bit like deciding to build a functioning spaceship in your back yard, and succeeding." Ez persze elmondható bárkire, aki valami újat fedezett fel, de az is világosan látszik belőle, hogy Creamer szerint is a korábban ott élt nép építette a városokat és hozta létre a kultúrát. És ha már lementünk a CNN szintjére, még egy idézet Creamertől: "This early culture appears to have developed not only without pottery, arts and crafts but also without a staple grain-based food, which is usually the first large-scale agricultural product of complex societies. The ancient Peruvians took a different path to civilization." És a „hová tűnt” kérdésedre: "You can use irrigation to explain both the rise and fall of the Norte Chico region. By 1,800 B.C., when this civilization is in decline, we begin to find extensive canals farther north. People were moving to more fertile ground and taking their knowledge of irrigation with them. The Norte Chico ultimately became something of a frontier zone between northern and southern centers of influence and political development." (Félreértések elkerülése végett: ezt szintén Creamer mondta, ugyanabban az interjúban.)

S ha ennyire jártas vagy a kérdésben, akkor a naptárra nézve azt is láthatod, 2012 van, azóta ott ástak valamicskét, kiderítettek valamicskét.. ez a neten fel is lelhető..el is olvasható tedd ezt ha eddig nem tetted..

Kattints a kibontásához...

Naptári kérdésekben tényleg rendkívül járatos vagyok, de mivel Te 2001-es és 2004-es cikkekkel kapcsolatban tettél enyhén szólva vitatható kijelentéseket, én bátorkodtam ezekhez fűzni a megjegyzésemet. De nyitott vagyok az újdonságokra, ha ismersz újabb, az állításaidat alátámasztó tudományos publikációkat, hát ne kímélj…

S bizony nem csak az történt, hogy a Limai Múzeum gyűjteményéről az eddig is suttogott valóság teljes bizonyítást nyert, hogy 90%-a műkincseknek hamisítvány, hanem amire hívatkoztam is egyéb felfedezéseket is jobban körbejártak...

Kattints a kibontásához...

Csak hogy tisztán lássak: szerinted ez arra bizonyíték, hogy 2004 óta jelentek meg olyan tudományos publikációk is a Supe-völgyi ásatásokról, amik alátámasztják a korábbi állításaidat, vagy arra, hogy Móricz "leletei" valódiak? (Ámbár ha engem kérdezel, az én válaszom X)

Te pedig mint a tudományos pontosság bajnoka el kezded javítgatni a vélt vagy valos pontatlanságokat, s le is osztályzod...

Kattints a kibontásához...

Már megbocsáss, de a hozzászólásaidból világosan látszott, hogy sem a Science, sem a Nature cikkét nem olvastad, csak parasztvakításnak biggyesztetted oda a hivatkozásokat. És mivel ezt írtad: „először a Science 2001. 04. 27.-i majd a Nature 12. 23. számában”, a pontosításom teljesen indokolt volt, a Nature (nem létező) 2001. 12. 23.-i számában hiába kereste volna bárki is a hivatkozott cikket.

S kérdés az volt honnan kerültek elő, miért pont a tengerről behajózható, sivatagba, nagyjából hasonló déli szélességen, hol volt az előzményük......honnan a tudásuk....

Kattints a kibontásához...

Látom, a hajózásban is nagyon otthon vagy. Az a buta Heyerdahl meg pont az ellenkező irányba indult el. De ha már Heyerdahlnál tartunk: ő pl. intenzíven tanulmányozta a Chavín kultúrát, de az „ausztráliai kapcsolat” fel sem merült nála. Lehet, hogy ő már hallott a passzátszelekről?

A többi nem tartozik a tárgyhoz még ha a dupláját termelték hektáronként a kukoricából...

Kattints a kibontásához...

) )))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))