Minden, ami régészet...

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Kivételes, a honfoglaló magyarokhoz köthető régészeti leletekre bukkantak magyar kutatók Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előterében, a Kubán-vidéki Krasznodar és Anapa városok múzeumi gyűjteményeiből. Különösen fontosak lehetnek ezek a leltek mert a honfoglalás előtt kettészakadt magyarság Kaukázus környéki letelepedésének bizonyítékai is lehetnek azok.

A raktárak mélyéről előkerült leletegyüttesek olyan palmettadíszes szablyákból, övdíszekből, aranyozott ezüst hajfonatkorongból és veretes tarsolyból állnak, amelyek a 9. század végén a honfoglaló magyarok vezető rétegének viseleti tárgyaival azonosak, velük egy műhelykörben készülhettek, és legközelebbi párhuzamai is kizárólag történelmi hazánk területéről ismertek.
A leletek az M. Lezsák Gabriella régész által vezetett kéthetes tudományos-régészeti expedíció során kerültek elő, amely a Kubán-vidék és az Orosz Föderáció észak-kaukázusi múzeumjait, régészeti gyűjteményeit járta végig, 9-10. századi leletanyagokat tanulmányozva.
A leletek az M. Lezsák Gabriella régész által vezetett kéthetes tudományos-régészeti expedíció során kerültek elő, amely a Kubán-vidék és az Orosz Föderáció észak-kaukázusi múzeumjait, régészeti gyűjteményeit járta végig, 9-10. századi leletanyagokat tanulmányozva.
Már a mostani első expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet. Az expedíció tagjai úgy vélik, hogy napjaink magyar őstörténeti kutatásának legsürgetőbb feladata a precíz anyaggyűjtés, és annak teljes körű feldolgozása, a történeti értékelést csak ezután lehet elvégezni.
teljes cikk
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az eddig véltnél akár több tízezer évvel korábban is érkezhettek az első emberek Ausztráliába a tudósok szerint, akik egy barlangban 49 ezer éves emberi lakóhelyet tártak fel.
Kidolgozott eszközök és a valaha élt legnagyobb erszényes csontmaradványai kerültek elő a dél-ausztráliai Flinders-hegység egy magasan álló sziklájának barlangjából, a leletek korát 49 ezer évben határozták meg a kutatást vezető Giles Hamm régész és kollégái, akik csütörtökön számoltak be eredményeikről.

Az ausztrál őslakosok, az úgynevezett aboriginal törzsek a világ legrégibb folyamatos civilizációja, az Afrikából először kirajzó emberek leszármazottai a Koppenhágai Egyetem szeptemberben megjelent genetikai kutatása alapján.

A tudósok vitatják, mikor érkezhettek az első emberek a kontinensre, az eddig elfogadott nézet szerint mintegy 50 ezer éve, azonban Hamm szerint a 49 ezer éves dél-ausztráliai emberi település léte arra utal, hogy az első embereknek már jóval korábban el kellett érniük a földrész északi partjait.

„Ha csak 50 ezer éve jöttek, akkor nem sok idejük maradt volna, hogy ilyen messze délre eljussanak. Sokkal korábban el kellett kezdődnie a földrész meghódításának, akár 55-60 ezer évvel ezelőtt” – magyarázta Hamm.

Kapcsolat az óriással
Az új lelőhelyen talált csontok arról is árulkodnak, hogy az ember érintkezett a korabeli hatalmas állatokkal, többek között a Diprotodon optatum nevű két méter magas, több mint 2,5 tonna súlyú erszényessel.

A tudósok régóta kutatják, milyen lehetett a kapcsolat az óriás és az ember között, ám a magasan fekvő barlangban talált csontok, melyek fiatal állatra vallanak, arra utalnak, hogy az ember vadászott rá, mivel az állat nem lehetett képes a sziklamászásra, csak a vadászok cipelhették fel olyan magasra – mondta Gavin Prideaux paleontológus, a Flinders Egyetem munkatársa.

Hamm a Guardiannek azt is elmondta, hogy a régi elmélet szerint a kelet felől, Afrikából jövő emberek már a szerszámkészítés tudásával érkeztek Ausztráliába. „A barlangban talált, finoman megmunkált kőeszközök szerintünk helyi innováció eredményei, melyek az itt élő emberek kulturális fejlődésével alakultak ki” – fogalmazott.

Magyar Nemzet
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
"Korok leletei Gesztről
Adott egy kétezer négyzetméteres parcella a település szívében, ahol a kőkori lelettől a középkori emlékig megannyi minden látott újra napvilágot.
Annak ellenére, hogy ez egy kis terület, rengeteg korszak emlékei kerültek elő. A kőkortól egészen a középkorig.
A legidősebb leletek 8000 évesek, kőkoriak, és az úgynevezett körös kultúra népe hagyta ránk ezeket.

Van leletünk a 17-18. századból is."
feltarasny(650x417).png


teljes cikk
 
Utoljára módosítva:

Beth-Nahrain

Kitiltott (BANned)
Nagyon megilyesztettel Draga Kyra ezzel a hozzaszolassal, hacsak nem szarkazmusbol tetted fel. Ennyire ugyanis te sem lehetsz hiszekeny.:o

Itt van nehany felvetel az 1880-as evek vegebol a Stonehenge-rol. A renovalasat az 1920-as evekben kezdtek meg az 50-es evek vegeig tartott....

Csatolás megtekintése 1351897 Csatolás megtekintése 1351898 Csatolás megtekintése 1351899 Csatolás megtekintése 1351897 Csatolás megtekintése 1351898 Csatolás megtekintése 1351899


Azért érdekes ez a Stonehenge:

3.4-1.jpg


Stonehenge köveit először Wales-ben állították fel


Egy kutatócsoport olyan bizonyítékokat talált, amelyek szerint Stonehenge „kékköveit” valójában 500 évvel azelőtt bányászták ki, hogy azokat a mai Wiltshire-i helyükre illesztették volna. Ebből pedig az következik, hogy az általunk ismert mai Stonehenge egy második generációs megalit.

A tudósok már régóta tisztában vannak avval, hogy a Stonehenge belső patkóját alkotó kékkövek a Pembrokeshire-i Preseli-hegységből származnak, ami durván 150 mérföldre fekszik a Salisbury-fennsíktól.

Az uralkodó teóriákkal szembehelyezkedve egyes kutatók most azt állítják, hogy a brit prehistorikus emlékművet először Walesben állították fel. A tudósok olyan közel azonos köveket találtak, melyeket az ősi építők ugyan kifejtettek, de valamilyen oknál fogva hátrahagytak. A kutatók egyebek mellett olyan héj- és faszén-maradványokat is találtak a bányászok tábortüzében, amelyeket radiokarbonos vizsgálat alá vetették annak megállapítására, hogy vajon milyen időszakban dolgoztak ott kőfejtők. Így jutottak a fenti következtetésre.

https://hu.pinterest.com
 

boogeymanjoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Határtalan régészet
archeológiai magazin
2017-2020 közötti számai archiválva:

Az egyes számok fő témái:
Határtalan régészet 2017-1 - Észak farkasai-A vikingek
Határtalan régészet 2017-2 - A háborúk régészete
Határtalan régészet 2017-3 - Négy keréken-a kocsi evolúciója
Határtalan régészet 2017-4 - Honfoglalók-kalandozók

Határtalan régészet 2018-1 - Tatárjárás A
Határtalan régészet 2018-2 - Trója távoli fényei-a bronzkor kincsei Magyarországon
Határtalan régészet 2018-3 - A tetoválás titokzatos története
Határtalan régészet 2018-4 - Őskori erődök-középkori várak

Határtalan régészet 2019-1 - Az avar kagán kincstára
Határtalan régészet 2019-2 - Régészek a moziban
Határtalan régészet 2019-3 - A vas kora-Szkíták nyomában
Határtalan régészet 2019-4 - Illegális műkincs-kereskedelem

Határtalan régészet 2020-1 - Az ősi Selyemút
Határtalan régészet 2020-2 - Rejtélyes földhalmok
Határtalan régészet 2020-3 - Beszélő holtak
Határtalan régészet 2020-4 - Sosemvolt állatok
 
Oldal tetejére