Mire számítsanak az angliai magyarok az EU új javaslata után?

Az EU elnöke sem zárja ki, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldiek kevesebb szociális támogatást kapjanak, ám ehhez Londonnak bizonyítania kellene, hogy a vendégmunkások valóban gondot okoznak. Donald Tusk javaslatáról még ebben a hónapban döntenek a tagországok, a britek pedig az alapján voksolhatnak az EU-tagságuk mellett vagy ellen.

A körmönfont brit etikett és az unió barokkosan bonyolult nyelvezetének elegye az a javaslat, amellyel kedden örvendeztette meg Donald Tusk David Cameron brit miniszterelnököt. Az EU vezető testületének, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak az elnöke 16 oldalban vázolta, mit gondol a britek reformelképzeléseiről.

Az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart ötletek elfogadtatásától reméli azt a londoni kormány, hogy Brüsszel elismeri a szigetország „különleges státuszát”. A britektől pedig azt várják, hogy elismerik majd, azon túl, hogy kormányfőjük végre kiharcolt valamit Brüsszelben: érdemes bennmaradni a közösségben.

Tusk most közölt javaslatcsomagjáról – pontosabban ennek a tagországok által jóváhagyott változatáról – szavaznak ugyanis majd a brit EU-népszavazáson, várhatóan idén júniusban. A kormányfő egyébként a javaslatról annyit mondott: ha a végső változat is ilyen lesz, akkor a maga részéről támogatni fogja a bennmaradást.

A javaslatok azonban nem csak a briteket érintik, de több tagországot, és különösen közelről a magyarokat is. Nem csak azért, mert Orbán Viktor az elmúlt években Cameronhoz hasonló vehemenciával szállt szembe a brüsszeli javaslatokkal. De azért is, mert a legfontosabb pont, a szociális támogatások megnyirbálása hathat arra a több százezer magyarra is, akik kint dolgoznak.




Vészhelyzetben vészfék


Az EU többi tagországából érkező bevándorlók esetében London korlátozná a szociális juttatásokat. Ezeket a korlátokat fokozatosan oldanák fel, vagyis minél tovább dolgozott már valaki a szigetországban, annál több mindenre lenne jogosult. Cameron azt szeretné, hogy a korlátok azonnal lépjenek hatályba, ha a britek többsége az unióban maradás mellett dönt.

Tusk javaslata nem ennyire kemény, de a lengyel politikus számára nem is új. Az elnök szerint az ország behúzhatna egyfajta vészféket, ha úgy ítéli, szociális ellátórendszerét kockáztatja a nagy számú bevándorló. A vészhelyzet fennállását a tagországnak kellene bizonyítania, ám azt nem tartalmazza a javaslat, hogy pontosan milyen esetekben lenne jogosult a védőintézkedésekre, és ezeket mennyi ideig lehetne fenntartani. A bizottsági javaslat négyéves limitet határozna meg, de Tusk szerint az időtartamot a tagállamoknak közösen kell meghatározniuk.

A védőintézkedések hatályát egyszer meg lehetne hosszabbítani.
Emlékezhetünk hasonló rendszerre: a 2004-es bővítés után a régi tagok hét éven keresztül kvótarendszerrel korlátozhatták az új országokból – például hazánkból – érkező munkaerő beáramlását. Németország és Ausztria élt is ezzel. A két országnak öt év után bizonyítaniuk kellett a korlátozás további kétéves fenntartásához, hogy a nyitás súlyos zavart idézne elő a munkaerőpiacukon. Ezt 2009 tavaszán kérték, és az EU engedett is nekik. (Az akkori brit munkáspárti kormány 2004-ben még a szabad munkavállalás híve volt, a 2007-ben csatlakozott románok és bolgárok már szembesültek a korlátokkal.)

A szociális ellátások korlátozása sem feltétlenül ördögtől való, hiszen az Európai Bíróság korábban kimondta: ha valakinél bizonyítani lehet, hogy csakis a segélyért költözik egy másik tagországba, akkor azt meg lehet tőle tagadni. A britek azonban azoktól is elvennék a támogatást, akik dolgoznak. Ez viszont az EU szemében már diszkriminációnak minősül, hiszen nem a „szociális turizmust” büntetnék, hanem szimplán azt, hogy valaki történetesen külföldi.

Fotó: POOL / Tim Ireland
000-dv830805-2000-jpg.exact729x541.jpg

Tony Blair és utódja, Gordon Brown. Nekik még nem volt kifogásuk a magyar munkavállalókkal szemben

Családi pótlék: de mennyi?


Cameron szerint meg kellene vonni a gyermekek után járó támogatást, ha a család a másik tagországban él. Tusk nem vonná meg a támogatást, de annak összegét a másik országban szokásos szintre korlátozná. Magyarul ha az apa londoni munkával tartja fenn Magyarországon élő családját, a brit állam fizetne ugyan a gyerek után támogatást, de nem a brit, hanem a magyar juttatásokhoz igazítva.

Ez a téma szóba került Orbán Viktor és David Cameron tárgyalásain is. A magyar miniszterelnök tavaly decemberben arról beszélt: a magyarok több tb-járulékot fizetnek a brit államkasszába, mint amennyit onnan igényelnek, így nem igazán ők jelentik a problémát.

A magyar kormány azonban nem minden téren ellenfél: a politikai együttműködés visszaszorítását, a nemzeti hatáskör erősítését célzó terveket Orbán Viktor is támogatja - Tusk pedig jelenlegi javaslatában nem utasította el.
Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán
adz0083-01-2000-jpg.exact729x486.jpg

David Cameron január elején Budapesten lobbizott Orbán Viktornál

A City védelmében
Két dologban nincs vita az EU és a britek között.

Az euróövezet fenntartása érdekében a mostaninál szélesebb körű együttműködés szükséges a valutaunió tagországai között.Garantálni kell, hogy az EU euróövezeten kívüli országainak nem csorbulnak a jogai, ha a valutaunióban szorosabbra fűzik a viszonyt.
Az azonban már nem ennyire világos, ez hogyan is működne. Noha Magyarország sem tagja az euróövezetnek, ám a csatlakozási szerződés szerint ez csak időleges állapot, egyszer be kell majd lépnünk. A britek viszont kiharcolták a kimaradást, és ezen nem is kívánnak változtatni.

Tusk most azt ígéri, hogy az euróövezeti együttműködés semmilyen formában nem jelent akadályt a belső piacon – vagyis nem érhet egy országot hátrány az egymás közötti kereskedelemben csak azért, mert nem euró a pénzneme. Cserébe azt várja el, hogy ezek az országok ne akadályozzák az euró működéséhez köthető jogszabályok megalkotását. Például ha az euróövezeti bankok védelmében bankunió kidolgozása zajlik, a javaslatokat nem vétózhatná meg Nagy-Britannia. De ha az egész EU stabilitását érintő intézkedéseket hoznak (mondjuk egy bankmentő alapot), abban a britek – vagy éppen a magyarok – is részt vehetnek.

Azt is szentesítenék, hogy ha egy euróövezeti államot kell megmenteni, akkor a mentésben nem az uniós, hanem az euróövezeti társállamoknak kellene részt venniük. Ez egyébként egy ideje már így van, a legújabb görög mentőcsomagot például már az euróövezeti mentőalapból (ESM) finanszírozták.

Tusk – még ha csak elméletben is – a görögöknek is kínál valamit javaslatában. Az ugyanis jogszabályban szentesítené azt is, hogy az euróövezeti szakminiszterek informális tanácskozásának, az Eurogroupnak tiszteletben kell tartania az uniós szabályokat. A görög válság idején a Sziriza-kormány több tagja bírálta az Eurogroupot, mondván nem is hivatalos szervezet, végső soron mégis nekik kell jóváhagyniuk a válságkezeléssel kapcsolatos javaslatokat.

Van azonban ennek a javaslatnak egy igencsak brit szála is. A londoni pénzügyi központ, a City működését nagyban befolyásolhatják egyes gazdasági együttműködésről szóló intézkedések, a francia kormány pedig szeretné elkerülni, hogy ezeket London megvétózza – emlékeztet a Financial Times. A lap szerint az egyik legkeményebb viták itt várhatók majd a következő hetek egyeztetésein.

Fotó: ONLY WORLD / ALIZEE PALOMBA
050-only-0288135-jpg.exact729x486.jpg

A londoni pénzügyi központ nem lelkesedik az uniós újításokért. Főleg a bankárbónuszok megnyirbálása ellen tiltakoznak

A piros lap


Tusk enged a briteknek abban is, hogy erősödjön a nemzetállamok részvétele az uniós döntéshozatalban. Konkrétan növelné a nemzeti parlamentek hatáskörét azáltal, hogy a jövőben visszautasíthatnák az Európai Bizottság egyes javaslatait. A „piros lap” felmutatására 12 hete lenne az indítvány megtételétől számítva a parlamenteknek. Ennyi idő alatt kellene összehozni a minősített többséget, vagyis legalább 16 parlamentnek kell összefognia, amelyek ráadásul a tagállamok (lakosságszámtól függő) szavazatának 55 százalékát adják. Ha ez összejött, elvben még az sem garancia semmire, hiszen a tagállamokat tömörítő Tanács elvethetné a blokkolást.

Tegyük fel, hogy a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy kvóták szerint osszák fel a menekülteket a tagországok között. Ezt ma a tagországok kormányai megtorpedózhatják, ha a már említett minősített többségnek nem tetszik. A döntéshozatalban ugyanis a kormányok vesznek részt. A parlamentek jelenleg csak ajánlást tehetnek, ám ez annyira hatástalan, hogy nem is nagyon élnek vele.

A különbség tehát ott lehet, ha egy országban a parlamenti többség nem egyezik a kormánnyal. Vagyis mostantól a parlament is szembemehet a Bizottsággal, kérdés azonban sikerül-e majd a többséget összeboronálni 12 hét alatt anélkül, hogy meglenne az olyan tanácskozó fórum, mint a kormányoknál a Tanács.

A Bruxinfo szakértői épp ezért úgy látják: itt inkább egy elméleti lehetőségről van szó. Más kérdés, hogy a Bizottság számára eddig is komoly ellenfelek voltak a tagországok, ahogy az EU egyetlen választott testülete, az Európai Parlament is.
VS

London.jpg
 
Ha az allam segit az jo de csak csep a tengerbe ,erre a segitsegre nem hiszem hogy van aki bevallal gyereket.
Se lakas se csaladipotlek nem fog kedvet csinalni a gyerek csinalashoz.
Ha memoriam nem csal ez ment Kadar kiralysagban, 3 gyereket vallalsz es akkor lakaskedvezmeny stb...
Csaladi potlek talan segit, mert a gyerek csinalas nagymertekben anyagi ugy sajnos.
 
Szerintem ez eléggé az urban legend kategória. Egy gyerek fenntartási költsége több, minmt a családi pótlék. Ha állami gondozásba veszik, akkor meg ugrik a csp.
Tudom, tudom. A széljobbon és rasszistáéknál illik ezen lovagolni, miközben felhős mélabúval ecsetelik, hogy a cigányok, welsziek, (kinek mi jutott), milyen csibészek a sok gyerekükkel. S azt sem vitatom, hogy tényleg van néhány matekból minusz egyes aki még szülni is gondolja emiatt. De azért nem ártana néha végig is gondolni.
A populizmuson túl persze.
De nem akarlak megbántani, és hitvilágodban vérig slérteni.

Azért van, ahol egész jól meg lehet élni munka nélkül, vagy minimális munkával, ha mondjuk férj nélkül vállalsz pár gyereket. Ha már Angliáról van szó a cikkben, pár éve így írta le az angliai helyzetet egy ott élő:
"Rendkívül sok a fiatal leányanya. Nem ritka, hogy ikerbabakocsival látni őket. Ennek oka, hogy az állam jelentősen támogatja azokat a szülőket, akik több gyermeket vállalnak. Ezek a lányok nem dolgoznak, mivel gyakorlatilag jobban élnek a segélyekből, mintha dolgoznának. Nem is törik magukat különösebben a munkakeresésben. A probléma az, hogy sok a csonka család. Az egyedülálló anyákat -ha lehet- még jobban segítik, így aztán tényleg semmi érdeke, hogy a család egyben maradjon, hogy megtartsa az apukát, sem annak hogy munkába járjon. Ezzel az a baj, hogy az így, csonka családban, kis odafigyeléssel „felnevelt” gyerekből lesznek aztán a fent említett csavargó, kötekedő emberek. Nincs semmi dolgozó apamodell, csak a segélyekből élő, új apucit kereső anya."

Pl.:
http://www.thesun.co.uk/sol/homepag...-single-mother-of-three-Pams-luxury-life.html
 
Ennek alapján azt is hihetném, hogy azért váéllalták ott, és nem Mo.-on :)
ismeretlenül természetesen esezmben sincs ítélkezni vagy minősíteni bárkit. Ha visszaolvasol, akkor ugyan az Általad írtakról asszociálva írtam, de inkább általánosságban.
O.k. a vége tényleg szúrkálósra sikerült. Bocs, ha úgy esett.

én nem média vagyok, csak egy szimpla ember....nem mondok olyat, amit a szomszédasszony sógorának az ángya, annak a keresztkomája hallott a falu másik végén.....a saját tapasztalatomat írom le, abban vagyok biztos

egyébként nem tudom hol élsz - gyanítom nem Mo-on vagy ha mégis, akkor nem olyan helyen mint pl. mi....
sokszor leírtam már azt hiszem, bizonyos emberek hogy viselkednek, miket csinálnak - a szemünk láttára, a fülünk hallatára - vannak/voltak akik ezeket szeretnék meghazudtolni, de lényegesen többen vagyunk, akik személyesen tapasztaljuk meg ezeket a szavakat, tetteket
bizony hogy sokan kizárólag a pénzért szülnek újabb és újabb gyerekeket (sőt bármilyen felháborító, de bizony volt ott gyógyszer, nyomorítás és sok minden egyéb is a még több pénzért)
- ott tartunk ui. hogy nekik sokkal inkább megéri a gyerekgyár mint a munka
s mindezt a szemedbe röhögve meg is mondják..............
tudod ők soha nem gondolnak a holnappal...elég a ma...nem foglalkoznak azzal, hogy egy gyerek nem egyszeri "kiadás", hanem 20-25 évnyi tartós lekötés - őket ez szikrányit nem érdekli, lényeg hogy most megkapják a pénzt

és ilyen emberekre van bízva élet, munka, jövő.......................................
hát ezért menekül aki csak teheti - ha még eddig nem volt valakinek világos, miért is mennek el az emberek ebből az országból
 
Mindig felhaboritott mikor, akar emberek akar a politika vagy vallas megmondja egy szulonek hany gyerereket vallaljon.
A gyerek vallalasa maganugynek kell lenni.
Ha az allam segit az jo de csak csep a tengerbe ,erre a segitsegre nem hiszem hogy van aki bevallal gyereket.
Se lakas se csaladipotlek nem fog kedvet csinalni a gyerek csinalashoz.
Ugyan akkor a noket meg semmibe veszi , nem ad vedelet a vandal ferjektol, nem segit eroteljesen az egyedul nevelo szulonek, es ez is igen komoly problema mikor a hazassagok fele felboblik.


pedig most megint erőteljes ez a törekvés...és hidd el van az a réteg, akinek a pillanatnyi "ingyenpénz" számít - ők sose fognak tovább látni az orruknál, nekik nem számít mi lesz holnap, holnapután

az emberek mintha elfelejtettek volna gondolkozni........
 
én nem média vagyok, csak egy szimpla ember....nem mondok olyat, amit a szomszédasszony sógorának az ángya, annak a keresztkomája hallott a falu másik végén.....a saját tapasztalatomat írom le, abban vagyok biztos
Ezt a jogodat nem is vontam kétségbe. Én kérek elnézést, amiért az írásod nyomán eszembe jutott valami, és le mertem írni. Amúgy asszociatív alapon.
hát ezért menekül aki csak teheti - ha még eddig nem volt valakinek világos, miért is mennek el az emberek ebből az országból
Ha valamiért, akkor nem emiatt. Jelenleg ugyanis nem a szélsőjobbosok mennek el az országból. Azok egyre jobban tobzódna Orbániában. De mert láthatóan jobban magadra húztad a témát, mint amennyire megérte volna, és kiszállok.
 
Normalis korulmenyek kozott csaladba varjak a babat vagy babakat.
Semmi nem bizonyitja azt hogy jo egyedul vallalni gyerekeket.
A "segelyek" tamogatas csaladi potlek gyerekekre jar es nem azert mert valaki csaladba vagy egyedul neveli a gyereket. A csaladba az adobol lehet leirni ha egyudul allo es nem dolgozik akkor o kap segelyt.
Angliaba , nalunk amcsiknal, nincs bolcsode es ovoda is mutatoba igen borsos aron. Nem ritka a napi 80-90dollar 1 gyerekre az ovi.
TObb gyereket egyedul vallalni nem kis munka. A legtobb esetben a papa lelep vagy uj kapcsolatba megy. A nonek ez sokkal nehezebb foleg gyerekekkel.
 
Íroszág, mint háttér: inkább a lengyeleket akarják megregulázni, mert mind UK-ben, mind itt hihetetlen visszaélések voltak a szociális segélyekkel. A legkevesebb, hogy hazamentek, miután itt megigényeltek egy tonna segélyt... :confused:
 
Tényleg ez lehet a londoni magyarok veszte?
Nagy-Britannia korlátozni akarja a külföldről érkező munkavállalók számát. Az ezzel kapcsolatban belengetett intézkedések közül pedig kétség kívül a külföldi munkások szociális ellátásainak korlátozása kavarta a legnagyobb port. Mivel nagyon sok Angliában dolgozó magyar munkavállalót érint a kérdés, a Pénzcentrum megnézte, milyen segélyekre jogosultak a jelenleg kinn dolgozó magyarok és mitől eshetnek el azok, akik az intézkedés esetleges hatályba lépése után utaznának ki dolgozni a szigetországba.


Nagy-Britannia korlátozni akarja a külföldről érkező munkavállalók számát; az ezzel kapcsolatban belengetett intézkedések közül pedig kétség kívül a külföldi munkások szociális ellátásainak korlátozása kavarta a legnagyobb port. David Cameron brit miniszterelnök ugyanis több fórumon is azt hangozatta korábban, hogy
csak négy év után kaphatnának juttatásokat a munkájuk után azok, akik más uniós országból jönnek, illetve szorgalmazná, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek a gyerekei nem Nagy-Britanniában élnek.

Mivel a legtöbb tagállam diszkriminatívnak tartja ezt a megoldást, ezért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán összeállított egy javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Erről a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk egyeztetni és dönteni.

11-davidcamerondonaldtusk_1.jpg

David Cameron és Donald Tusk tárgyal

A Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag Cameron elképzeléseiből egyébként mindössze annyit enged meg, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők esetében az adott országban érvényes megélhetési költségek alapján állapíthassa meg a családi pótlékot. Emellett a tervezetből arra is lehet következtetni, hogy a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után alkalmazhatnák csak a "vészféknek" nevezett szigorításokat.

Hány magyart érintene ez pontosan?
A rendszerváltás óta eltelt időszakban tavaly volt a legnagyobb a kivándorlási kedv a TÁRKI felmérése szerint. Az elmúlt években körülbelül 600 ezer magyar ment külföldre, ebből megközelítőleg 300 ezren Nagy-Britanniába. Azt pedig egyelőre megbecsülni sem lehet, hogyan alakul majd a kivándorlási kedv a következő években, főként , ha egyhamar életbe sem lép a "vészfék direktíva"

Mi a helyzet az brit juttatásokkal?
Aki azon gondolkodik, hogy Nagy-Britanniában kezd új életet, annak érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket, hiszen a jelenlegi javaslat az újonnan érkezett külföldi munkavállalóknak járó támogatásokat korlátozná. A már ott élő és dolgozó magyarok tehát elvileg továbbra is élvezhetnék a kiterjedt szociális hálót. De nézzük, mi van jelenleg a palettán.

Az Egyesült Királyságban kapható juttatások egy részére kizárólag dolgozó, azaz társadalombiztosítási járulékot és adót fizető lakosok jogosultak, míg más juttatások rászorultság, vagyis jövedelemszint alapján is igényelhetőek.

Azok, akik munkavállalóként regisztráltak, és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, már a munkaviszony kezdetétől jogosultak bizonyos juttatásokra, mint például a családi pótlék, lakástámogatás, vagy önkormányzati adófizetési kiegészítés.

Akik pedig 12 hónapos regisztrált, folyamatos munkaviszonyt követően veszítik el az állásukat, jogosulttá válnak bizonyos rászorultság-alapú juttatásokra is. Ilyen például a jövedelemszint alapú munkanélküli segély, vagy a jövedelemkiegészítés.

Milyen segélyekre jogosultak a magyarok, és mennyit kaphatnak?
Családi pótlék (Child Benefit)

A családi pótlék mértéke az első, vagy legidősebb gyermek után 20,7 font (körülbelül 8280 Ft), minden további gyermek után 13,7 font (körülbelül 5480 Ft) hetente.

Táppénz (SSP - Statutory Sick Pay)

A táppénz heti 88,45 font (körülbelül 35 380 Ft).

Járulékfizetésen alapuló munkanélküli segély (Jobseeker's Allowance)

18 és 24 éves kor között 57,90 font (körülbelül 23 160 Ft), 25 év felett 73,10 font (körülbelül 29 240 Ft), 18 év feletti pároknak pedig 114,85 font (körülbelül 45 940 Ft) hetente.

Szülési juttatás - GYES (Statutory Maternity Pay)

A szülési juttatás maximum 39 hétig járhat:

  • az első 6 hétre az átlagos heti (adózás előtti) kereset 90 százalékát fizetik,
  • a következő 33 hétre 139,58 fontot (körülbelül 55 832 Ft) hetente vagy a 90 százalékát az átlagos heti keresetnek (amelyik az alacsonyabb).
Anyasági segély (Maternity Allowance)

Két opció lehetséges:

  • az egyik lehetőség, hogy az anyasági segély összege és időtartama megegyezik a szülési juttatással,
  • a másik pedig hogy 14 héten át heti 27 fontot (körülbelül 10 800 Ft) fizetnek.
Apasági juttatás (Statutory Paternity Pay)

Az apasági juttatás 136,78 font (körülbelül 54 712 Ft) hetente, vagy az átlagos heti kereset 90 százaléka (amelyik kevesebb).

Lakhatási támogatás, lakbér-kiegészítés (Housing Benefit)

A helyi önkormányzat folyósítja a lakbérre szánt kiadás csökkentésére, mértékét egyéni körülmények határozzák meg (például lakbér mértéke, jövedelem, stb.)

Jövedelemkiegészítő támogatás gyerek után (Child Tax Credit)

Háztartásonként csak egy fő igényelheti, összege a személyes körülményektől függ. Itt ki lehet számolni, mennyit lehet kapni.

Jövedelemkiegészítő támogatás munka után (Working Tax Credit)

A Working Tax Credit összege kortól, bevételtől, a heti ledolgozott órák számától és egyéb személyes körülményektől függ. Általánosan pároknak vagy egyedülálló szülőknek 2010 font (körülbelül 804 000 Ft), fogyatékossággal élőknek 2 970 font (körülbelül 1 188 000 Ft) a minimum 30 órát dolgozóknak pedig 810 font (körülbelül 324 000 Ft) összegig fizetnek évente.

Jövedelemkiegészítő támogatás anyagi helyzet után (Income support)

Ha valaki egyáltalán nem, vagy csak kevés bevétellel rendelkezik, esetleg heti 16 óránál kevesebbet dolgozik, de nincs munkanélküliként nyilvántartva, akkor kaphatja ezt a támogatást. Kortól és családi állapottól függően változik az összeg, heti 57,9 fonttól (körülbelül 23 160 Ft) 114,85 fontig (körülbelül 45 940 Ft) kaphatnak támogatást az erre jogosultak.

Csányi Klaudia
 
Szerintem ez eléggé az urban legend kategória. Egy gyerek fenntartási költsége több, minmt a családi pótlék. Ha állami gondozásba veszik, akkor meg ugrik a csp.

igen , de nem mindegy, hogy a gyerek , hogy van tartva , érdemes megnézni, hogy eddig 6 éves korba volt egy hullám, hogy gyerekek kerültek állami gondozásba, most 3 a kötelező ovi miatt. Szépen beadják a gyerekeket állami gondozásba alighogy úgymond költeni kéne rájuk. De már ott a következő.

Igen normális esetben csak egy kiegészítés a családi , de sokan már nem is isznak, mert olcsóbb bekapni egy tablettát aztán a "boldogság" ugyanúgy megvan
 
Már Ausztria is korlátozna

A magyarokat is érintené az osztrák munkaerőpiac korlátozása

Korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz Werner Faymann osztrák kancellár, aki minderről az Österreich című újság szombati számában megjelent interjújában beszélt.

A lap szerint a politikus a növekvő munkanélküliség miatt akarja megvitatni ezt a kérdést. Werner Faymann kiemelte: azonos munkáért, azonos bérezés jár.

Egy magyar munkavállaló Ausztriában ugyanannyi bért kapna, mint a többi Ausztriában dolgozó - hozta fel példaként a kancellár. Magyarázata szerint jelenleg egy Magyarországról érkezőt előnyösebb feltételekkel lehet foglalkoztatni Ausztriában, mint egy osztrák állampolgárt. A kancellár szerint túl sok munkavállaló érkezik Ausztriába, mivel itt kevésbé "nehéz" munkát láthat el.

A kancellár csökkentené az unió esetleges bővítésekor beáramló kelet-európai munkavállalók számát is.

Az Österreich című lap online oldalán már pénteken délután megjelent az interjú, amelynek alapján osztrák hírügynökségi anyag is készült, azonban ezeket nem sokkal később visszavonták.

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap online felületén még mindig elérhető eredeti szöveg szerint a kancellár azt szorgalmazta, hogy

egy Ausztriában munkát végző magyarországi munkavállaló, ugyanazt a bérezés kapja, mint hazájában. A visszavont szövegben az is szerepel, hogy Faymann szerint így lehetne kevésbé vonzóvá tenni az Ausztriába való ingázást.

A Wirtschaftsblatt szerint nem meglepő a kancellár elhatárolódása az eredeti szövegtől, mivel mindez azt eredményezné, hogy az osztrák munkaerő alig kapna munkát, hiszen a magyarországi fizetésért alkalmazott magyarok nagyon olcsón dolgoznának.

Az interjú "kínos visszavonásáról" írt a Kurier szombati száma. A kancellár nemcsak a külföldi munkavállalókra érvényes törvényeknek ellentmondó nyilatkozatot adott, hanem az osztrák munkavállalók bérfeszültségét is tovább élezné - emlékeztetett az osztrák napilap.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,659
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére