Mit hallgatunk és mit hazudunk el? – tovább dagad a versbotrány

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Nem saját szavaival ugyan, de Lackfi János is állást foglalt a versbotrány kapcsán: Kiss Judit Ágnes költő, író szövegét osztotta meg kommentár nélkül. A szöveg alább olvasható változtatás nélkül:

Kiss Judit Ágnes: VARRÓ, LACKFI ÉS A KÖZOKTATÁS

Kicsit későn kapcsoltam ugyan, tudom, most mással kéne foglalkozni már, lecsengett ez az őrület, de mégis muszáj tisztázni valamit. Az a hisztéria, ami Varró Dani és Lackfi János egy-egy tankönyvbe került verse miatt végigsöpört a FB-on, fölháborított tanárként is, költőként is, önismerettel foglalkozó személyként is. Mindhárom fölháborodás megérne talán egy-egy posztot, talán még akkor is, ha az ürügy lassan (vagy remélhetőleg minél gyorsabban) elenyész, talán egyszer meg is írom a másik kettőt is, de most a tanári felháborodással kezdeném.

Az irodalom (és semmi más művészet) nem normatív. Nemcsak tanmese és erkölcsnemesítő alkotás létezik. A Bibliában sem csak a Tízparancsolat meg a Hegyi Beszéd szerepel, hanem nemi erőszak, vérfertőzés és kínzás is. És van olyan templom, ahol ezeket felolvassák és prédikálnak róla! Hát mi lesz, ha a hívőknek eszükbe jut követni az elhangzottakat, gyereket csináltatni maguknak a leitatott apukájukkal, vagy megöletni a kiszemelt nő férjét?!

Egyébként látott már valaki Bosch-képet? Hogy azokon miket nem csinálnak! Kereszténységünk és zsidóságunk szent irata és európai művészetünk egyaránt pofátlanul, gátlástalanul megmutatja az embert minden szörnyűségével együtt.

Aber nicht vor dem Kinder – ne a gyerekek előtt! – hangzik a naftalinszagú tánti megbotránkozása. Amiről kislánykorom édes(kés) gyerekregénye, A két Lotti jut eszembe, melyben a narrátor megemlíti a gyermekszínész Shirley Temple esetét, akinek nem volt szabad megnéznie azokat a filmeket, amelyekben játszott. A gyereket nem úgy kell megvédeni a borzalmakról, hogy nem beszélünk róluk!

Egy anyuka egyszer megkért, hogy ne tanítsam az ötödikes gyerekének a Pál utcai fiúkat, mert az arról szól, hogy Nemecsek nem a szüleitől kér segítséget, amikor bajban van, nem mond el semmit az anyukájának, és bele is hal. Nehogy már az ő gyerekét az iskolában tanítsák arra, hogy előle eltitkoljon dolgokat. Az anyuka pszichológus volt. Számára erről szólt ez a regény, és föl se merült benne, hogy a tanítás esetleg az olvasatok ütköztetését jelentené.

Tanári pályám egy másik izgalmas élménye egy érettségi előtt álló (katolikus iskolabeli) fiúosztály, akiket elvittem színházba egy nagyon erős, katartikus előadásra (Bűn és bűnhődés – a rácsok mögött). És azok a srácok, akiknek a szájából csak úgy röpködtek a lófaszok a szünetben, most meg voltak botránkozva, hogy a színpadon a börtönben lévő gyilkosokat játszó színészek csúnyán beszélnek. Mert “az más”. De a kérdésemre, hogy miben, nem tudtak választ adni.

Nyilván az iskola is “más”. Ahol csak szépet és jót szabad mutatni a gyerekeknek. Nyuszikát igen, nyuszikára lecsapó sasmadarat már nem. Vagy sasmadarat magában igen, de nyuszikával a csőrében már nem. Esetleg a rosszat a Jó gyerekek képeskönyve szellemiségében prezentálni, ahol a kis Olgi játszott a tűvel, hiába mondta neki az ő jó édes anyukája, hogy Olgika, ne játssz a tűvel, a szófogadatlan kislány nem hallgatott rá, ki is szúrta a saját szemét, úgy kell neki!

Csak arra volnék kíváncsi, mi lenne, ha mindent ezen a látásmódon kéne átszűrnünk? A költészeti klasszikusok közül kiesne Petőfi, aki gyilkosságra uszít (Akasszátok fel a királyokat!), és nem lehetne elénekelni az ovisoknak a Katalinka, szállj el kezdetű dalocskát, mert állatkínzásról szól:”kerék alá teszlek, onnan is kiveszlek”. (A megbotránkozás persze főleg abban az esetben szép, ha kikérem magamnak szülőként, hogy az óvónéni a Katalinkát énekli, majd a gyermek szemtanúja annak, hogy tesszük ki az utcára egy dobozban a fölösleges kutyakölyköket…)

A történelem egy az egyben tiltólistára kerül, mert a gyerek megtanulja a rabszolgatartást meg a háborút, a biológia is necces, mert a vírusok beleköltöznek a gazdatestbe és jól felfalják, hát milyen csúnya dolog ez! A kémia veszélyes, megtanítják a szubsztitúciót, aztán csodálkoznak a sok váláson meg a swinger klubokon, a fizika meg szóba se kerülhet, atombomba lesz a vége.

Az iskola, kérem tisztelettel, kedves aggódó szülők, nem giccs. Nem lehet úgy beszélni a fényről, hogy hallgatunk a sötétről, nem lehet úgy beszélni az életről, hogy eltitkoljuk a halált. Se egy hároméves, se egy tizennyolc éves diákkal. Jelenségek vannak, amiket a gyerek észrevesz, mert nem hülye. Se egy hároméves, se egy tizennyolc éves. És ezeket elhallgatni, elhazudni akár az iskolában, akár otthon, az az egy, ami romboló.”
Librarius


lackfi.jpg
 

Ajuda67

Állandó Tag
Állandó Tag
Ömm.
Kissé zavarban vagyok, mivel a fenti cikk, és az alant lévő két vers két teljesen másfajta érzelmet vált ki belőlem.
A cikknek igazat adok, nem arról szól a gyereknevelés, hogy minden habosbabos és tündibündi. Erről a buszsofőrös témánál azt hiszem már értekeztem. Minden gyerek el tud fogadni korához viszonyítva az édesen kívül más ízeket is, savanyút, és keserűt is. Ha csak édes van, az nem édes.

A versek a képen meg hát...
Rendben, hogy ez a mai szleng, de abban nagyon kételkedem, hogy ezt tanulni kéne egy gyereknek. Mivel ezt ők maguk csinálják, alakítják.
Viszont nem találkoznak az irodalmi szép magyar nyelvvel a sulifolyosón, otthon, a tévében, a neten.
Szlengek jönnek és mennek, ami tegnap még "zsír" szó volt, az ma "király". Ha nem azt mondod, az ciki.
Az iskolában a valódi magyar nyelvet és nyelven kellene tanulni. Hogy legalább ott találkozzanak vele a gyerekek. Ha otthon esetleg mesekönyvben nem sikerül.
 

cdurmol

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem tudom eldönteni, hogy ezek a versek mennyire autentikus újmagyarul íródtak. Ezt a nyelvet, mint Ajuda67 már rámutatott, a gyerekek beszélik, ők alakítják, az ő nyelvük. Ebben, ha alkalmazza, egy felnőtt maximum nem hibázik. Ha annyit elér, hogy a gyerek nem fakad mosolyra, már büszke lehet magára. Ha egy gyerek ír verset ilyen nyelven, még helyénvalónak is gondolom, akkor is, ha nekem nem tetszik. Ha felnőtt alkalmazza, akkor olyan érzésem támad, mint amikor mázsa körüli 70-es hölgyet látok spagettipántos topban. Nem neki való.
 

szocske42

Állandó Tag
Állandó Tag
Vihar a biliben. Igenis ez is irodalom. A fenykepen az also peldaul kifejezetten jo, foleg, hogy ferfi irta. Es egyben zsenialis nyelvtorteneti lelet a nyolcvanas evekbol.
A Tul a Maszathegyen-t olvastuk a gyerekekkel, az peldaul zsenialis.
Abban is megjelenik a "badar" vonal, amibe a sokatemlegetett lapattal verekedos rigmus is illik:
http://czikkcakk.tumblr.com/post/71672077469/varro-daniel-badar-madarhatarozo
Nade ez Badarorszagban hangzik el, nem pedig kovetendo peldakent vagy iranymutataskent.
 

korhely1

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne vicceljetek, itt vmi félreértés van! Ez a vers ironikus. Kicsit kifiguràz egy felkapott nyelvi divatot, és tükröt tart a gyerekek elé, h. kìvülröl làthassàk magukat.
Kivàlò alkalom a tanàrnak, h. beszéljen a rétegnyelvekröl, csoportnyelvekröl, szlengröl, és elhelyezze közöttük a gyerekek nyelvhasznàlatàt, aminek a tùlzàsai hamar le is fognak csengeni, mint minden divatjelenség.
Amennyi pedig megmarad belöle, az kell is a nyelv folyamatos megùjulàsàhoz. Kinek van kifogàsa a maga helyén hasznàlt ugyanilyen tìpusù szavak ellen: csoki, bugyi, maci, popsi, buksi, rékli, pacni, buci, zokni stb.?
Ilyen versen keresztül a legkönnyebb a gyerekeket bevonni a nyelv vàltozàsainak, és a sajàt beszélt nyelvüknek a megfigyelésébe, tudatosìtàsàba.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Es egyben zsenialis nyelvtorteneti lelet a nyolcvanas evekbol.

A nyolcvanas években voltam fiatal, mi nem beszéltünk így. A szavaknak ilyen stílusú rövidítése nem volt divat, szerintem ezt a mai sms-ező, chatelő világ hozta magával. Valóban van benne néhány olyan szó, ami a nyolcvanas években volt használatos, és amik ki is lógnak a versből, pl. a "fusi". A videokazetta se volt soha "vidikazi", és amikor videót néztünk, még nem volt "telink".
Ezért a vers számomra kissé eklektikus, és ettől valóban nem hiteles, sőt, zavaró, nem elsősorban a stílus miatt.
 
Utoljára módosítva:

analema

Állandó Tag
Állandó Tag
Minden jó valamire, ha más nem rossz példának. Ez a vers tökéletesen betölti ezt a funkciót. Kocsmában két feles között a wc-ben különb művek születnek a falra. A különbség annyi, hogy azoknak van valami irodalmi értéke a születés körülményei miatt.
 

cdurmol

Állandó Tag
Állandó Tag
Hàt, a videokazetta meg a mobiltelefon tényleg gyönyörü szavak... :)
Tényleg nem szépek. A vidikazi meg a teli szebbek? Nekem személy szerint a burgonya sem hangzik kellemesen, de a piacon a burgi kiírástól is sikítófrászt kapnék legszívesebben. Tekinthetjük úgy, mint a magyarításra való kísérletet, de eléggé sikerületlennek érzem.
 
M

magdusis

Vendég
Ez a vers biztos csak leírva tűnik ilyen bugyutának.De biztos pont ezt akarja kifejezni a gügyögésre rámutatással.

Jól el lehet képzelni,hogy hogyan lehetne elmondani,két kézzel segítve a kifejezést.Minden második mondat gügyögés,minden második a helyrebillentés.Egyik kézzel gesztikulálni az első,harmadik,ötödik,stb. sorokhoz; a másikkal a páros sorokhoz.
Mintegy ''ezvan'' - ''de nem baj''; ''igen ám,de ez is van'' -''na és,akkoris'' ; ''de még ez sem elég,hiszen'' - '' akkorse '' ;ésígy tovább.

Nehéz elmagyarázni,de érezni rajta egyfajta művészeti benyomást;nem? Még a csupa kisbetűvel folyásban is,ahogy sefülesefarka.
Még időmértékes is,igaz?Elég jól lehetne skandálni talán.

Bár nem biztos,hogy akármilyen kicsi gyereknek való,még ha tud is olvasni.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
"A gyereket nem úgy kell megvédeni a borzalmakról, hogy nem beszélünk róluk!"

Nem értek egyet a költőnő fenti véleményével. Ennyi erővel mutassuk meg a gyerekeinknek a videókat, ahol embereket fejeznek le? Mert ez a valóság, és erről tudniuk kell?
Fura vélemény egy pedagógustól. Neki kellene a legjobban tudnia, hogy vannak dolgok, amiket egy gyermek, de még egy felnőtt is nehezen tud feldolgozni. Nem mindegy, milyen korban szembesül ezekkel az ember, akármennyire is a valósághoz tartoznak, vagy akármilyen nagy klasszikus műben van róluk szó.
Többek között ezért találták ki a 18-as karikát.
 
Utoljára módosítva:

Kibic07

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy vicc-féle jut eszembe: anyuka tizenéves lánygyermekét felvilágosítaná, elbeszélgtenek. barátnő utána kérdezi anyukát: na, mi volt? Anyuka: hát.. meglepően sok új dolgot tanultam.

A jó és a rossz fogalma önmagában nem értelmezhető, csak egymással szembe állítva. Ráadásul koronként, társadalmanként eltér a fogalom. Ölni bűn, ugye? és ha törököt vagy gyaurt ölünk a vallás nevében? az erény? A gyermek sokkal hamarabb találkozik a dolgokkal, mint ahoyg a felnőtt idejét érzi hogy megismertesse vele. Hiába a 18-as karika, hiába hogy őt elzárjuk otthon ezektől, a környezete, korosztálya eléje tárja, és akkor annak megítélése hogy "jó" vagy "rossz" már nem a mi (akár helyes akár téves) értékítéletünket követi, hanem a korosztályét, ami a legtöbbször eltér a miénktől. Időben? amikor Magyarországon 4-6 vées gyermekek lesznek a bűn áldozatai, mert nem tudják, hogy mibe keverednek?
Lefejezés? meg kell neki mutatni? nem. De meg kell teremteni azt a légkört, amiben ha ő hall -lát ilyesmit akkor hozzánk tudjon fordulni, és segíthetünk megérteni. Nem dughatjuk homokba a fejünket, ma egy szörnyű élmény a médián át bármikor a gyermek elé kerülhet. Jól felkészült pedagógusoknak igen korán!! meg kell ismertetni a dolgokat - a gyerekek saját szintjén. De oly kevés az aki erre képes. Mégis, szülőnek-tanárnak időben igenis szembesíteni kell a gyermeket a "rosszal", és megértetni vele mi is az a rossz.

Versek - valami hiba lehet a felfogásomban. Ez egy tökéletes vers az adott korosztálynak, torz tükör elé állítva önmagukat. Nevetnek rajta - és ha jó a tanár akkor elgondolkodnak. Alapvetően beszűkült szókincs jellemző rájuk, olvasottság igen alacsony, a szóhasználat az irodalmitól eléggé eltér - és nem, egyáltalán nem értik, hogy miért is lenen "ciki" ha a versben leírt módon beszélnének állandóan. Egyiptomban, Hurghadában, mikor megtudták hogy magyar vagyok, akkor minden arab így köszönt: "csá csumi csá". Érettségi dolgozatokban találkozom hasonló nyelvezettel. Egy jelenségre oly módon hívja fel a figyelmet, hogy elgondolkoztat - akár tetszik a vers, akár nem, akkor is. És emiatt van helye. Hány pedagógus szánna órát, órákat hogy rámutasson a beszéd elcsökevenyesedésére? Egy? talán kettő? észre se veszik - ez és ehhez hasonlók beszédtémát adnak. Az itt hozzászólók közül hány volt az aki ismerősei, barátai körében erről vitát nyitott, és érdemi beszélgetést, érv-cserét folytatott? Egyébként hasonló témakör magyar érettségi tétel volt nemrégiben. Az is hiba volt?
 

kágyula

Kitiltott (BANned)
Szervusztok ,
mondjuk kissé fura , de már a mi idönkben is volt ilyen illetve ehhez hasonló kifejezések . Igaz azt akkor jassznyelvnek nevezték , tudom az is más , de volt bömcsi és trabi is . Tehát ez nem is annyira új , de én személyszerint nagyon is sajnálni tudom azt a pisologus nénit hozzá nem is megyek kivizsgálásra ! Mert ha szegénykének csak annyit jelent a Pál utcai fiuk akkor ???? nem is tudom . Akkor nem is kell csodálkoznunk a mai ifjuságon
 

editke2004

Állandó Tag
Állandó Tag
Személy szerint örülök, hogy kortársaktól is bekerülnek végre művek a könyvekbe. Az, hogy konkrétan melyik, az sajnos meg nem rajtunk múlik. A nyelv is folyamatos változásban van, ezt tudomásul kell venni. Bár persze egy jó nagy szűrőt meg fel kell ragasztani az ajkakra. :)
 

FLAMINGO

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.
Fórumvezető
Kormányos
A nyolcvanas években voltam fiatal, mi nem beszéltünk így. A szavaknak ilyen stílusú rövidítése nem volt divat, szerintem ezt a mai sms-ező, chatelő világ hozta magával.
Dehogynem, csak természetesnek vettük.
Bizonyításul álljon itt egy akkori vicc:
Zöldségboltban:
Vevő:Kérek egy killó ubit és fél kiló parit.
Eladó: Becsomizzam?
:)
Valóban van benne néhány olyan szó, ami a nyolcvanas években volt használatos, és amik ki is lógnak a versből, pl. a "fusi". A videokazetta se volt soha "vidikazi", és amikor videót néztünk, még nem volt "telink".
Ezért a vers számomra kissé eklektikus, és ettől valóban nem hiteles, sőt, zavaró, nem elsősorban a stílus miatt.
Ami meg azt illet a 6 éves unokám (úgy két éve) talált egy VHS kazettát a holmik között játékot keresve és megkérdezte, hogy mi ez. Ezzel szembe anno a fiam már 3 évesen önállóan tette be és indította a mesekazikat. Persze, hogy dicsekedjek, az unoka meg a "zokostévén" keresi ki önállóan a rajzfilmjeit - pedig még olvasni sem tud. Így fejlődik a világ.

A verset magát én is gúnyversnek érzem, de feltételezem, hogy a benne rejlő irónia meg a célzott korosztályt nem nagyon érdekli.
 

Éva Kismadar

Állandó Tag
Állandó Tag
Se füle, se farka, - nem olyan vers, ami kellemesem cseng a fülben elolvasása, v meghallgatása után!.
Mi akkori diákok nem beszéltünk így, volt hittan óra!!
 

Ajuda67

Állandó Tag
Állandó Tag
Vannak a mai irodalomnak is nagyszerű képviselői, nem biztos, hogy én ezek a verseket választottam volna.

Nagy kedvencem:

EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA
Ne adj igazat.
Neked túl sokba kerül;
nekem meg épp van.


SZERELEM
ahogy a szél meglebbenti a függönyt
nem a függöny, nem a szél. A lebbenés.

VALLOMÁS
úgy szeretem, hogy
nagykabátban is vágynék
vele-aludni

EGY BASHÔ-TANÍTVÁNY
BESZÁMOLÓJA
Vidám, gömbölyded,
zöld kis szagok ugrálnak:
borsóleves fő!

(Fodor Ákos)

Node nem vagyunk egyformák.
Viszont a szleng a napi nyelv, nagyon gyorsan változik, és valamiért megvan az a tulajdonsága, hogy ha nem a legfrissebb verziót használjuk, az hibának számít.
Nem tudom meddig fognak fenti versek szerepelni a tankönyvben, ha hamar frissítgetik őket, akkor akár bele is férhet.
Vagy utána retronak magyarázzák őket :D
 
Utoljára módosítva:
Oldal tetejére