Mit olvastál utoljára ?

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

sivecste

Állandó Tag
Állandó Tag
Samuel Bjork: Magányos utazó
Ez aztán felborzolta a felborzolni valót...nagyon jó krimi volt, csak a vége fele jöttem rá az elkövető ki létére, viszont a miért kérdésre még akkor se tudtam volna válaszolni... Jól keverte a lapokat az író...
 

Godzi75

Állandó Tag
Állandó Tag
Linwood Barclay: Látomás
Ez kicsit kilóg az általam nagyon kedvelt szerző könyvei közül. Krimi és nagyon jó, de itt igen hamar kiderül, kik is a gyilkosok, de nem számít, nem ez a lényeg. Inkább azon van a hangsúly, hogy minden tettünk kihat másokra is, és az események olyan láncolatát indíthatja el, hogy aztán csak nézünk ki a fejünkből.
Azért egy szarvashibát felfedeztem. A köntös övéről, amivel Garfield a Ceylon nőt fojtogatta tutira lehetne hámszövet mintákat venni, amiből kiderül, hogy Ceylon sztorija és a Jasonre mutató bizonyítékok sántítanak. Persze lehet, csak túl sokat nézem a CSI-sorozatokat. :D
 

Godzi75

Állandó Tag
Állandó Tag
M.C. Beaton: Miss Pym és a menekülő menyasszony
Nem estem hasra tőle. Az Agatha Raisin sorozata sokkal jobban bejön nekem.
 

Viorica Mirror

Állandó Tag
Állandó Tag
Abigail Roux – Madeleine Urban: Cut & Run (Cut & Run sorozat, 1. kötet)

Nagyon felemás volt nekem ez a könyv. A karakterek (az elején) jók voltak, viszont a folyamatos nézőpont-váltás nagyon idegesítő volt. Mire belerázódtam az egyik szemszögbe, jött a másik. Arról nem is beszélve, hogy a végére szinte felcserélődtek…
A krimi rész elég gyenge volt, pillanatok alatt ki lehetett találni a gyilkost. A kapcsolatépítés rész nem lett volna rossz, de az én ízlésemnek túlsúlyban volt. Jobban szeretem a sok krimit kevés romantikával. Kár, mert amúgy nagy reményeket fűztem a sorozathoz, de így nem nagyon hiszem, hogy folytatni fogom.
 

Godzi75

Állandó Tag
Állandó Tag
M.C. Beaton: Miss Pym és a rámenős márki
Olyan, mint az előző rész volt: jó-jó, de nem az igazi. Így jártam a Hamish Machbet sorozattal is, nincs meg benne, ami az Agatha Raisinben.
 

hljudit

Állandó Tag
Állandó Tag
Jamie McGuire-Gyönyörű tévedés
Jó kis könyv, imádom a tetovált, rossz fiú figurát akiről kiderül hogy egy édes, szerethető karakter. Hajnal 2-ig olvastam annyira fáradt voltam hogy a vége után 15 perccel jöttem rá a befejezés lényegére. Szerintem a csajoknak el kell olvasni. "Csávába kerültem. Nagy, katasztrofális, Maddox-csávába"

Maya Banks-Mámor trilógia1 -Sóvárgás
Ez nem tetszett annyira... elég kiszámítható volt a történet.
 

juditroza

Állandó Tag
Állandó Tag
SZABÓ MAGDA: FÜR ELISE !!! Önéletrajzi regény - igaz történet. Egy trianoni árva kislány örökbefogadása, féltékenység, alázat, szeretet, szenvedély, megbánás, tehetelenség - tragédia... Minden, ami az életünk. Szabó Magda ígérte, hogy megírja a regény második kötetét is, de sajnos erre már nem kerülhetett sor, mert elhunyt.
 

Rakó Józsefné

Állandó Tag
Állandó Tag
Laura Reese: A gyönyör sötét oldala
Ha kategorizálnom kellene, akkor azt mondanám, hogy erotikus-pszichothriller.
Olyan, mintha a Bárányok hallgatnak-t ötvözték volna O történetével. A mára már klasszikussá vált regény a kritikusok és az olvasók szerint egyszerre hihetetlen izgalmakat rejtő.
Ez egy nyomozás, ahol Nóra, a nővér, megpróbálja kideríteni húga, Franny gyilkosának nevét, és a gyilkosság okát.
A történetet összegezve: remek volt, fordulatos, néhol elég bizarr, olvasmányos.
Talán az egyik legjobb thriller, amit valaha olvastam, de brutálisan nyers, reális, és a BDSM olyan szintjeit taglalja, amihez komoly gyomor kell. Erős idegzetű felnőtteknek ajánlom csak!
 

Godzi75

Állandó Tag
Állandó Tag
John Connolly: Arctalan démonok
Kemény krimi rengeteg halottal, sok kegyetlenséggel. Tetszett, bár úgy a 3/4-énél ár gyanakodtam a főgonoszra.
 

Bnekata

Állandó Tag
Állandó Tag
Maya Banks Sóvárgás
Hát nem igazán volt benne semmi új. Végigolvastam mert nem hagyok félbe könyvet. De már nem sóvárgok a folytatásért.
 

kovadri15

Állandó Tag
Állandó Tag
és megérkezett, kiolvastam. huh...

Kathleen Grissom: A tölgyfa a dombtetőn tényleg nagyon olvasmányos és teljesen beszippant. Főleg, hogy amolyan elbeszélés-mesélés jellege van, a két főszereplő meséli el a napjait és a történéseket, néha olyan, mintha levelet olvasnánk vagy beszámolót. Ettől egészen bevonódunk és még személyesebb lesz az olvasási élmény. Nem könnyű a sztori, hogyan is lehetne az 1700 évek végén egy ültetvényen a rabszolgák világában. Család, szeretet, kötődés, hovatartozás. Azonban a drámai részek sincsenek túl "dramatizálva" zseniálisan írja le ezeket az eseményeket ugyanúgy nem hagyva időt a belemélyedésükbe, mint ahogy a szereplőknek sincs rá ideje, mert tenni kell a dolgukat. A végén, hogy a körmeim ne bánják sárgarépát rágcsáltam, annyira felgyorsultak az események az utolsó oldalakon. Utána még egy külön csattanó az író pár oldalas zárása.
 

Godzi75

Állandó Tag
Állandó Tag
John Sandford: Lenyúlt préda (Lucas Davenport 22.)
Csalódás volt. Krimi, de mivel a bűnözői oldal szemszögéből is meséli a történetet, nincs benne semmi rejtély. Pörgősnek pörgős, de nekem valami hiányzik belőle.
 

Bnekata

Állandó Tag
Állandó Tag
J. L. Armentrout Origin
Nem volt rossz, megvolt benne a humor és a főszereplők közötti kapcsolat is.
Ééés természetesen találtam benne egy mellékszereplőt akinek szívesen meggyógyítanám a kicsi szívét! :)
 

Viorica Mirror

Állandó Tag
Állandó Tag
Jo Nesbø: Leopárd

Kicsit Hóember, kicsit Vörösbegy, kicsit Nemeszisz. És persze semmi nem az, aminek látszik. Voltak pillanatok, amikor zavart, hogy kezdek visszatérő sablonokat felfedezni Nesbø-nál, de még mindig alaposan megdolgoztat egy-egy könyve.
A Leopárd nehézkesebben indult, mint az előző pár kötet, de aztán a harmada körül belelendült, mint a lavina a lejtőn, és onnantól nem volt megállás. Szövevényes, jól felépített, remekül vezetett, helyenként lázálommal határos a történet, ügyesen elrejtett utalásokkal a végkifejletre. A könyv csak egyrészt szól a kegyetlen gyilkosságsorozatról, és annak felderítéséről, másrészt a függőség(ek)ről. Harry alkoholizmusa és ópiumfüggése, az újra meg újra felbukkanó szerencsejáték-függőség, és Leike szavai a könyv végén a szenvedélyről, együttesen sötét, de nagyon elgondolkodtató képet vázolnak fel az ember sötétebbik oldaláról.


Jo Nesbø: Kísértet

Egy rész krimi és egy rész függőség, ez a Kísértet. Igen csak mélyre merülünk a drog, a sóvárgás, a következő adag utáni mindent felülíró vágy világában. Drog, gyilkosság, pénz, szerelem és hatalomvágy keveredik a könyvben, szinte már kibogozhatatlanul. Átgondolt, lendületes, lebilincselő.
Alapvetően tetszett, mégis kissé csalódott vagyok. Egyrészt idegesítően hatásvadász, másrészt nagyon próbálta csavarni és titkolni a dolgokat, egy-két nagy csavar mégis szinte ordított már az elejétől.
Tényleg tetszett, de kérem szépen, Jo Nesbø, tud ön ennél jobbat is.
 

Bnekata

Állandó Tag
Állandó Tag
J. L. Armentrout : Opposition-Ellenállás

Ha egy sorozatnak a végére érek valahogy mindig olyan érzésem, van, mintha el kéne búcsúznom valakitől akit nem látok többet. Pedig ez butaság, hiszen bármikor elővehetem az Obszidiánt és kezdhetem újra az egészet.
Jó volt a könyv és tetszett a befejezés. Daemon és Katy kettőséhez nem hiszem, hogy bármit is mondhatnék azon kívül, hogy tökéletesek együtt.
És muszáj megemlítenem, hogy totál Archer rajongó lettem!!! :)
 

napsugár7127

Állandó Tag
Állandó Tag
Jelenleg olvasás alatt van: Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világból

A könyv Észak-Koreáról szól. Leginkább azokkal készítettek interjúkat, elbeszélgetéseket, akiknek sikerült kiszökniük az országból. Hát, mondhatni ne panaszkodjunk annyira...Igaz, ez sovány vigasz számunkra. A könyvben írtak után csak egy szó jut az ember eszébe: elképesztő....Nem egy könnyed olvasmány, de egyszer érdemes elolvasni.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére