Mit tudsz a Kabbalah-ról?

mirjam77

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Engem mostanában kezdett érdekelni a kabbala, de úgy látom nem túl aktív ez a topik és sajnos már a csatolásokat sem lehet elérni.
Segíteni tudna nekem valaki? Nagyon hálás lennék, mert eddig csak angol nyelvű könyveket találtam és annyira nem tudok még angolul, hogy fordítsam is őket.
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Fehéren Feketén a KABBALÁRÓL !

Hiedelmek a Kabbaláról

1. Hiedelem: A Kabbala egy vallás.
Tény: A Kabbala egy tudomány – az egyetemes valóság fizikája. Egy bölcselet, amely feltárja az érzékeinek elől amúgy rejtve levő univerzális valóságot.

2. Hiedelem: A Kabbala különféle piros szalagokról és szent-vizekről szól.
Tény: Nincs semmi köze hozzá. Piros szalagok, szent-víz és egyéb más termékek az utóbbi két évtized nyerészkedő kereskedelmi fogásai.

3. Hiedelem: A Kabbala egy kevesek számára fenntartott privilégium és csak negyven év feletti férfiak tanulhatják.
Tény: A Kabbalát a szétszórattatás idején csak néhány kivételes egyén tanulta. Azonban Ári (16. század) idejétől kezdődően mindenki számára elérhető.

4. Hiedelem: A Kabbala varázslással foglalkozik.
Tény: A Kabbala nem varázslással vagy bármiféle más boszorkánysággal foglalkozik, hanem a valóság okfejtő vizsgálatával.

5. Hiedelem: A Kabbala egy szekta.
Tény: A Kabbala egy megszorítások nélküli, mindenki előtt nyitva álló bölcselet és tudomány.

6. Hiedelem: A Kabbala egyfajta újkori irányzat, trend –múló jelenség.
Tény: A Kabbala az emberiség legősibb bölcselete: Megközelítőleg 5,000 évre nyúlik vissza.

7. Hiedelem: A Kabbala kapcsolatban áll a tarot kártyával, asztrológiával és numerológiával.
Tény: Tarot kártya, asztrológia és numerológia olyan misztikus üzelmek, amelyeket az elmúlt száz év leforgása során hozták összefüggésbe, tévesen, a Kabbalával.

8. Hiedelem: A Kabbalában léteznek talizmánok.
Tény: A világunkban semmilyen fizikai tárgy nem bír spirituális tartalommal.
Egy talizmán csak pszichológiai támaszt adhat az embernek.

9. Hiedelem: A Kabbalának része a meditáció.
Tény: A Kabbalában nem létezik meditáció. A meditáció egy másik olyan fogalom, amelyet hozzá nem értőként a Kabbalában járatlanok kapcsolták hozzá az elmúlt évszázadok során.

10. Hiedelem: A Kabbala tanulását megelőzően az embernek először a Tórát és a Talmudot kell tanulnia.
Tény: A Kabbala nélkül az ember képtelen megérteni ezen Írások spirituális jelentését, és azokban pusztán csak fizikai eseményeket és történéseket lát.
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Engem mostanában kezdett érdekelni a kabbala, de úgy látom nem túl aktív ez a topik és sajnos már a csatolásokat sem lehet elérni.
Segíteni tudna nekem valaki? Nagyon hálás lennék, mert eddig csak angol nyelvű könyveket találtam és annyira nem tudok még angolul, hogy fordítsam is őket.


Itt mindent megtalálsz amit az autentikus Kabbaláról tudni szeretnél :)

http://www.hungarian-kabbalah.info/
vagy a Google + oldalunkon : https://plus.google.com/communities/111369432880907339520 és még a YouTube -on : http://www.youtube.com/user/hungariankabbalah/videos?view=0&flow=list&sort=p bármilyen kérdésed van ?
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Bevezetésképpen !


Ajándék az emberiségnek


A Kabbala tudománya különleges, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy felfedjük azt, hogyan irányítsuk a természet két erejét: a megszerzés és adakozás erőit.


A teljes természet ebből a két erőből áll. Mi láthatjuk őket mindenhol: plusz mínusz, adakozás és megszerzés. Ezen két erők kombinációja hozza létre életünk esszenciáját. A kövületi szinten atomokat, molekulákat, dipólusokat, kristály formákat, stb. építenek. A növényi szinten a plusz és mínusz kombinációja életet hoz létre, a plusz nyújtja a hasznos, szükséges dolgokat, míg a mínusz megszabadul a hulladéktól, mely lehetővé teszi a test életét és fejlődését. Az állati szinten a plusz és mínusz még nagyobbá, erősebbé válik, és azok egymással való kapcsolata nem csak azt okozza hogy hasznos dolgok belépnek, és káros anyagok távoznak, hanem mozgást, szaporodást, és a különálló állat egyéni életét is létrehozzák. Ez már egy különleges összegzése a két behatásnak. Azonban bármennyire ez egy paradoxnak tűnik, az emberi szinten mind a mai napig csak az egyik erő működött. Ennek eredményeképpen, bármely élvezet ami belépett, azonnal ki is lett oltva. Mindez azért van, mivel vágyunk önző, és nincs semmi esélyünk annak ellenállni, nem vagyunk képesek arra, hogy egy másik erőt állíthassunk annak ellenében, hogy mi kiüríthessük a káros anyagokat vágyainkból és gondolatainkból, szívünkből és értelmünkből, mely az emberi szinthez tartozik. Most egy második erő jelenik meg számunkra – a szívben található pont, mely önzőségünkkel szemben áll. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megformázzuk magunkat, hogy eldönthessük melyik gondolatokat és vágyakat vegyük magunkhoz, és melyiket tegyük kívülre. Ennek eredményeképpen, a több ezernyi vágyból és gondolatból mi képesek vagyunk egy új struktúrát összegyűjteni, és egy speciális szintet építeni magunkon belül, mely “Ember”-nek (Ádám), vagy “lélek”-nek van nevezve. Mindaz tíz Szfirából áll, és egy Parcuf-nak van nevezve – mely egy spirituális struktúra. Ez az amit megformálunk magunkon belül annak a ténynek köszönhetően, hogy a két erő végre elkezdett kifejlődni bennünk. Több százezer éven keresztül csak egy erő működött rajtunk az emberi szinten. Mi állandóan vágyaink és gondolataink által lettünk aktivizálva, melyek automatikusan felébredtek bennünk. Ez az ahogy eddig éltünk.
De most, több milliónyi emberrel együtt a világban, mi egy valódi ajándékot kaptunk felülről – az adakozó vágyat a megszerző vágy mellé. És mi most egy új teremtményt kezdünk el formálni magunkon belül. Nekünk magunknak kell megépítenünk az emberi lényt magunkon belül. Ez az ember e világi létezésének teljes, és egyetlen célja.
Egyébként mi lenne életünk értelme?
Mi mást tehetünk itt?
Ma mi az egész emberiséggel együtt haladunk előre. Mi vagyunk az elsők, és mások jönnek majd utánunk. Egyik napról a másikra új emberek ébrednek fel, és csatlakoznak ehhez a folyamathoz, hogy egy emberi lényt építsünk fel mindegyikőnkön belül. Te és én megtanuljuk hogyan váljunk emberré a szó valódi értelmében.
 

Csatolások

  • A Választásod !!!.jpg
    A Választásod !!!.jpg
    27.7 KB · Olvasás: 31

mirjam77

Állandó Tag
Állandó Tag
Ilyen egyszerű lenne? :)
Nagyon érdekes az oldalad, és a Dienes István videót is már többször megnéztem...próbálom megérteni...:)
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos az első kérdésedre a válasz röviden : Nem :dr_9:Ami pedig az oldalt illeti az nem az én oldalam hanem a Szlovák-Magyar Csoport oldala !
Tudod próbáljuk Kabbalát a helyére tenni a Világban :cool:
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
946817_162065977313766_1946689549_n.jpg


Az Egyén és Közösség

Korunk egyik komoly, talán legkomolyabb problémája lett a békés együttélés problémája. Az emberiség jövője, sorsa függ ettől. De ne gondoljuk, hogy mi magunk személy szerint nem vagyunk részesei, cselekvő szereplői a nagy világdrámának. Kicsiben is jelenlevő nehézségek világméretű megjelenése csupán a háború, a háborús veszély. Igazi magva az egyén, az egyes emberi szívben terem. Érdemes hát e kérdésnek egy kissé a mélyére néznünk. Az emberi faj kritikus pillanatát éli. Minél sűrűbben lakott lesz a föld, annál mélyebbek és sürgetőbbek lesznek az emberi együttélés problémái. Az ember annál inkább fog hozzácsiszolódni a másik emberhez, s ez a folyamat az együttélés szükségszerűen legmagasabb formáit fogja megteremteni. Ez a folyamat az, melyet ő az egész faj, az egész emberiség humanizációs folyamatának nevez, s amely az egyén belső fejlődésének szempontjából legalább olyan fontos, mint amilyen sorsdöntő az emberiség számára. Az emberiség, a föld és az egyén így találkozhat a jövőben egy egységes, nagy gondolatban. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat ! nemcsak mint legmagasabb, hanem előbb-utóbb mint legkövetelőbb, mint elengedhetetlen erkölcsi mérce fog jelentkezni a jövő emberisége számára. A kollektivitásnak legbensőségesebb átélése és értelmezése: ez az a csodálatos metamorfózis, melyet a jövő egyszerre ígér és követel tőlünk. Idáig az emberiség viszályokkal és önzésekkel megrakott szekere eldöcögött valahogy, s nem válhatott az egészet fenyegető halálos veszéllyé. De épp a fejlődés meghozta a krízist is. Ugyanaz az evolúció, amely lehetővé tette számos betegség leküzdését, számos természeti akadály áthidalását, a távolságok minimálisra csökkentését, az emberi életkor meghosszabbítását – ugyanez a szellemi fejlődés megszüli a kritikus pillanatot is, kezünkbe adva a teljes megsemmisülés fegyverét. Az emberiség fejlődése drámai pillanatába érkezett. A kollektivitás új formáira, az emberi együttélés új értelmezésére van szükségünk. Merészen fogalmazva: nagyszerű nehézségek óráit éljük. Hogy mit tehet itt az egyén? A legtöbbet. Közvetlen szomszédunk és az egész emberiség iránti felelősségünk szinte azonos feladattá vált, nemcsak a kölcsönhatás, hanem egyre inkább a teljes azonosság fokán. A nehézségek elől többé nem lehet és nem is szabad elfutnunk. Milyen unalmas a gazdag embernek , milyen unalmas, hogy a pénzéért mindig a legkedvezőbb, a neki legmegfelelőbb környezetet választhatja ki magának. Bárhová utazhat is a világban, pénzéért mindig saját magával, saját ízlésével, saját vágyaival találkozik csupán. Nos, ez a gazdag ember nincs többé, vagy legalábbis utolsó óráit éli. A felebarát, sőt az egész emberiség nem szigetelhető el többé. Megszűnt a „magánélet”, azaz az önzésnek kifinomult formája. Szomszédunk, közvetlen lakótársunk lett a felebarát, a társadalom, az egész emberiség! Érettek vagyunk erre a kitüntető nehézségre? Nem. De hisszük, hogy fölnövünk hozzá. Most már tudjuk, hogy a „szeresd felebarátodat, mint te magadat” nemcsak vallási parancs, hanem a jövő történelmének praktikus tanácsa és föltétele is. Az elérhetetlenül magas Teremtő Erő követelésből így lett a jövő kikerülhetetlen küszöbe s amelyen most valamennyiünknek keresztül kell haladnunk! Vizsgáznunk kell: méltók vagyunk-e a folytatásra? S ebben a válságosan szép órában ember és ember között egyre kevesebb tere van a gyanúnak, a sértődékenységnek, a gyáva megfutásnak. Az emberiség morális parancsai, amik idáig öncélú mutatványnak tűnhettek egyesek előtt, kényszerítő erővel törnek ránk, s hasonlóképp a társadalmi együttélés új formái, amelyeket nem sokkal ezelőtt sokan még az utópiák világába soroltak. S itt el kell mondanunk azt is, hogy ennek az egyént és az egészet egyszerre vizsgáztató fejlődésnek többé már nem lehet lassú az útja, hanem ugrásszerűen kell bekövetkeznie. Az ember elébe ment az időnek, s most már az idő, a jövő közelít lélegzetelállító sebességgel felénk. A válságos óra egyetlen szívvé szorítja össze a több milliárd egyént, s ebben a szívben, mint organikus egészben, az egyén zavara is teljes súlyával jelentkezik. Ez az a magasabb fok, amit az emberiség máris megközelített. Nincs igazuk hát a pesszimistáknak. S ha az emberiség idáig az egyén szemében mint sötét erdőben élt, melyben félig vakon tapogatóztunk fától fáig, most fejlődésének új, kritikus, de nagyszerű pillanatához érkezett. Most válhat belőle új, organikus, mindannyiunkért élő és mindnyájunkat éltető egység.

 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Megérés az “Ember” címre

Amennyiben mi elkezdünk a megfelelő módon fejlődni, és integrált módon összekapcsolódunk egymással és az Univerzum minden részével, akkor mi elkezdjük a világot egy új szinten megérteni. Akkor mi felemelkedünk e fölé az apró világ fölé, amit mi most Egónkon belül érzékelünk, ahol minden egyes személy csak individuálisan érzékel, és akkor elkezdünk felfedezni egy új világot – azt amelyik örökkévaló és tökéletes. Mi azt majd egy olyan szinten érezzük melyet “Ember”-nek nevezünk, ahelyett hogy a világot csak ezen a testi szinten érzékeljük. Én elkezdem majd magamat az integrált létezés szintjén érzékelni, összekapcsolódva mindenkivel egyetlen tudatba, egyetlen gondolatba, közös gondolkodásba, egyetlen vágyba és érzésbe. És akkor mindent ami a fizikai testemmel történik egy szinttel magam alatt érzékelem majd új tudatomban. Most, miközben mi a fizikai testünk szintjén létezünk, nem érzünk fájdalmat olyan dolgok által, melyek a kövületi vagy növényi szinteken történnek, azaz amikor körmünket vagy hajunkat vágjuk. Ugyanígy amikor mi felemelkedünk az emberi szintre, és belépünk a közös, globális gondolati szintre, vágyba és tudatba, nem érezzük majd, hogy ez az fizikai test él, vagy meghal mivel mi magunkat egy magasabb dimenzióban érzékeljük. Mi most ennek a két szintnek az átmeneti pontján vagyunk, és ez egyáltalán nem egyszerű. Mégis minél nagyobb mértékben elkezdjük azt tudatosan érzékelni, látásunkat a valódi világra koncentrálva, melyben már eleve létezünk, annál könnyebbé válik számunkra, hogy megcselekedjük ezt az átmenetet jelenlegi állapotunkból egy magasabb, globális, integrált szintre, annak érdekében, hogy mindazt egyszerűvé és gyorssá tegyük. és akkor nem kell majd keresztül mennünk problémákon, szenvedésen, világfelfordulásokon és forradalmokon, melyek már amúgy is elkezdődtek, hanem mi egy finom, csodálatos út által haladunk majd, idő előtt, mielőtt ezek a világfelfordulások megtörténnek. Mi mindezt úgy tesszük, hogy korrekciókat hozunk létre az emberi társadalomban. Mi mindezt a Kabbala tudományának tanulása alapján kaphatjuk meg, mely arra szolgál hogy segítsen minket felemelkedni ebből az önző, individualista világból az integrált világba. Reménykedjünk abban, hogy képesek leszünk minderre. Lényegében ez a célja a Kabbala tudományának.

1043954_162317287288635_1721305869_n.jpg


 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
1010291_164359337084430_1980775495_n.jpg





Az egység ereje megegyezik az élet erejével

A közöttünk levő egység egy speciális erőt ébreszt majd fel, mely életünk felett található. Ez ugyanaz az erő, mely a testben létezik amikor az összes testrész kölcsönösen, általános harmóniában működik. Ez az amit életnek hívunk, és amennyiben a testrészek nem képesek többé egyensúlyban, harmóniában működni egymással, ez különböző egészségügyi problémákat okoz a test kölcsönös garanciájának hiánya miatt. Amikor ez az erő, mely összeköti az együttműködő testrészeket hiányzik, akkor a test elkezdi elveszíteni az élet erejét egészen a teljes halálig. A halál az állapot amikor a személy többé nem érti meg a többieket. Ez azt jelenti hogy egy testrész nem működik együtt harmóniában a többi testrésszel, és ebben az esetben a test összeomlik. Pontosan ez az állapot melyben ma a Föld társadalmiban található, senki sem érti meg a másikat, és még csak nem érdekel senkit hogy megértse a másikat. Minden egyes személy úgy érzi neki van igaza mindenben. Bár az egység ereje esszenciális életünk minden eseményéhez, és nem csak biztonságunk fenyegetettségében, az segít a gazdasági helyzet korrigálásban is, valamint az egészségi ügyekben, és képes eltüntetni a társadalmi szakadásokat. A kapcsolat ereje, az A kölcsönös garancia kiegyensúlyoz és elrendez mindent egy tökéletes módon, és elhozza nekünk azt az érzést, hogy mindannyian egy családhoz tartozunk. Ezáltal ha te többet vagy kevesebbet kapsz, az nem lesz fontos, mivel az általános megegyezéssel történik, mivel a jelenlegi helyzetben ez a legjobb mindenki számára. Megérted majd hogy ez a legoptimálisabb megoldás az adott helyzetben.
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
upload_2013-7-8_2-28-31.png

A fantázia világából a magasabb dimenzió világába

Ez a világ nagyon merev fizikai törvényeken alapul. Itt nincs semmi más! A Felsőbb világ számos fizikai törvényen keresztül részesül ebből a tartományból.
Kérdezd meg a fizikusokat, ők majd megmondják neked, hogy emögött az anyagi sík mögött a hullámok állnak. Bebizonyítják neked, hogy nincs olyan, hogy anyag és az elhomályosul, ami annyit jelent, hogy ha mélyebbre hatolunk az apró részecskékbe, azok egyszerűen eltűnnek, hullámmá és energiává alakulnak át, semmi többé.
Minden amit megfigyelünk az a térben lévő energiák kölcsönhatása. Mi található a megfigyelhető világon túl? Ki tudja? Energia, tér, minden teljesen eltűnik, ha túllépjük ezeket a határokat. Nincs idő, nincs mozgás, nincs távolság egyáltalán.
Két dolog közötti kölcsönhatás független a közöttük lévő távolságtól. Ezt már láthattuk a fizika határán.

Megjegyzés:
Ez a kép meglehetősen üresnek tűnik egy egoista számára.
Válasz:
Miért? Van egy hatalmas egoista mező, amelyben dolgozhatunk. Nem látjuk a testünket, nincs is rá szükségünk. A testünk feloldódik és eltűnik az érzékelésünkből.

Úgy látjuk magunkat, mint aki kitágult a végtelenbe és az örökkévalóságba; érezzük a végtelent; irányítjuk és feltöltjük magunkat vele. Cserébe feltöltjük a végtelent magunkkal. Így létezünk. Mindannyian ebből a dimenzióból a saját nézőpontunkból. Ezek az állapotok mennyiségileg meghatározhatók általános fizikai műszerekkel. A Kabbala tényleges eszközökkel szolgál erre.

Megjegyzés:
Más szavakkal, van egy energia áramlás, áldás és szeretet.
Válasz:
Az energia az az öröm ami hatalmas erővel áramlik keresztül a vágyunkon.
Voltaképpen két fajta vágy létezik: hogy örömet okozzunk és hogy örüljünk. Ezek folyamatosan változnak, cserélődnek és áramlanak; ez az egymást kiegészítő kölcsönhatás az élet. Minden más kívül esik ezen az életen.

Megjegyzés:
Az emberek, akik szeretnek fantáziálni szomorúak lesznek.
Válasz:
Szerintem az emberek elég gyorsan közelítik meg az igazságot. Az egoizmusunk folyton nő és a tündérmesék nem fognak többé kielégíteni minket.

Az érdeklődés a jóga, a new age elméletek és a hasonlók iránt szinte véget ért. Ez az időszak csak arra volt hivatott, hogy “díszítse” létezésünket, hogy egy kicsit megfűszerezze ez életünket, hogy kicsit érdekesebbé tegye. Ezért van az, hogy mindenféle ügynök utazik a világban és vörös szalagokat árul, szent vizet, és különféle tréningeket reklámoznak, de mindez csak a nagyközönséget célozta; természetesen, nem ér semmit.
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
upload_2013-7-9_19-38-20.png

FONTOS !!! Gondolatok a világ megismeréséről..

Hiszem, hogy ha ártatlan kíváncsisággal szemléljük a világot, akkor a megismerés tabuin túllépünk és egy új világ követeivé válunk - fogalmazódott meg felismerésként bennem. Tabuk világában élünk és csak akkor tudunk emberibb, a földi élettel harmonikusabb életmódot kialakítani, ha újra felfedezzük a világunkat. De hogyan ismerhetjük meg emberiségként önmagunkat és a világot? Milyen korlátokba ütközünk? (Majdnem filozófiai) elmélkedés a megismerésről..

Minden, amit tudunk az anyagi világról, azt az érzékszerveinken keresztül tudjuk. Látunk, hallunk, tapintunk, szaglunk és így tapogatjuk le a világot, emésszük meg, tesszük magunkévá. A tudományok kiterjesztik érzékszerveink hatékonyságát: mikroszkóppal jobban látunk, hullámokat elemzünk - de tulajdonképpen továbbra is az anyag világában vagyunk, csupán érzékszerveink finomságát fokozzuk: többet látunk, hallunk, érzékelünk.

És itt kezdődnek a gondok. Hiszen valójában nincsenek színek, formák, szagok, hangok - mindezek egy-egy sajátos tulajdonsággal bíró hullámok. Az elménk az, ami ezeket az egyedi tulajdonságú (pl. hullámhosszú) hullámokat színné, szaggá, hanggá, érzetekké alakítja, összegyúrja őket egyetlen képpé és kivetíti a tudatunk terébe - a világ és benne önmagunk is a tudatunk terében jelenik meg.

A tudomány ezt a valóságról készített, emberi felfogásra alkalmas képet vizsgálja. Ízekre-darabokra szedi, részletekbe merül, tudományos (nak hangzó) kódokkal írja le: számokkal, egyenletekkel, szabályokkal a törvényszerűségeket. A tudományos megismerés rendkívül hasznos, mert így az általunk felfedezett és megfogalmazott tudományos ismeretekkel befolyásolni tudjuk az anyagot, saját céljainkra alakítani: számítógépeket gyártunk, űrhajókat, bonyolult műszereket - s nem utolsósorban: az ember számára kényelmes életkörülményeket alakítunk ki.

De egy pillanatra sem kell megtévesszen a tudomány: nagyon fontos, általa ismerjük meg az anyag számunkra hasznos tulajdonságait, és általa manipuláljuk az anyagot kényünk-kedvünk szerint. Mindazonáltal, téves dolog isteníteni a tudományt: a dolgok nem azért működnek úgy, ahogy működnek, mert a tudomány felfedezte a működését (az alma Newton törvénye előtt is lepotyogott a fáról, a növények semmit sem tudnak arról, hogy fotó szintetizálnak). A Világegyetem egyszerűen egy egységes egészként működik, nem lehet semmit sem kiemelni az egészből - mert minden egy egységes egész együtt-működő része. S mivel olyan tökéletesen együtt-működnek a "részek", ezért az együtt-működéseknek szabályszerűségei vannak - ezeket a szabályszerűségeket tudja felismerni a tudomány és számunkra hasznos információkat ad, amivel a hétköznapi életben boldogulunk.

dr.prof.Amit Goswami
Mostanra pedig oda jutottunk, hogy a tudósok behatoltak az anyag rejtelmeinek mélyébe, mélyebbre, mint az atomok, behatoltak a szubatomi részecskék világába, ahol kiderült, hogy az anyag tulajdonképpen nem is anyagi jellegű. A legalapvetőbb szinten minden csak kvantumrészecskékből áll, amik hihetetlen nagy sebességgel vibrálnak a létezés és nemlétezés között, vannak-nincsenek-vannak-nincsenek.. csak valószínűségi hullámok. Szembetalálkoztak a megfigyelő tudattal, amely tetszőlegesen módosítja a kvantumrészecskék természetét: ha a kísérletben azt várjuk el, hogy a foton anyagi részecskeként viselkedjen, akkor anyagi részecskeként viselkedik, ha hullámtermészetet várunk el tőle, akkor hullámként. Pontosan azt kapjuk, mint amit várunk. Másképp fogalmazva: a valóságot az elvárásaink szerint alakítjuk.

Haladó tudósok egy csoportja mára már azt vallja, hogy nem az anyag az elsődleges, hanem a tudat. Például Dr. Amit Goswami, a kvantumfizika nagyja olyannyira elkötelezett a tudat elsődleges volta mellett, hogy könyveket ír, előadásokat tart, aktivistává lépett elő.

A tudat terében jönnek létre, oda vetítődnek ki a tartalmak: gondolatok, érzések, a világ képe - minden, amiről tudunk. Ezek a tartalmak jönnek-mennek-átalakulnak, mulandóak és a tudattól független létük nincs. Ha nincs tudat, akkor nem jöhetnek létre benne a tartalmak. A tudományágak pontosan ezekkel a folyamatosan átalakulóban levő tartalmakkal foglalkoznak.
Az utóbbi időben a tudatkutatás erőteljesen előtérbe került. Egyrészt, mert a haladó tudományágak is a tudatba ütköztek, eljutottak a tudat felismeréséig, másrészt, mert a több ezer éves szellemi hagyományok (a keleti és nyugati misztikus tradíciók) középpontjában is a tudat áll. Úgy tűnik, hogy az elkövetkező időszakban a tudomány és a vallás találkozik - s egy új, egységes tudat-alapú világnézet jön létre.

A tudat kutatása alapvetően roppant egyszerű dolog: a laboratórium benned van. Figyelmedet a benned rejtőző figyelemre fordítod s egy idő után a tudat sajátosságai felfedik magukat. Az eredményekről beszélni azonban sokkal, de sokkal nehezebb. Egyrészt, mert a tudat nem duális, így a hétköznapokban az ellentétekre (jó-rossz, fekete-fehér, stb) alapuló nyelv nehezen közelítheti meg. Példaként álljon itt egy jegyzőkönyv (katt!), amelyet régebb rögzítettem, a tudat megfigyelése közben - látható, hogy mennyire "őrültségnek" tűnnek a leírtak..

Nos, ha a tudatról kezdünk beszélni, akkor nagyon fura tabukkal kell szembe nézni:

Minden ami elmondható a tudatról, ellentétben áll a hétköznapi tudatállapotban tapasztaltakkal. Ami nem csoda, mivel két, egymástól különböző dologról szól: a hétköznapi tudatállapot a formákkal (gondolatok, érzelmek, világ képe) való kapcsolatunkat jelenti, míg a tudat kutatása a formák létét lehetővé tevő tudatos tér megtapasztalása. Igaz, hogy a kvantumfizika is teljesen ellentmond a hétköznapi, newtoni világunknak.

A konzervatívabb tudományok képviselői fölöttébb rossz szemmel néznek a tudatkutatásra. Nos, igen, vannak konzervatív tudósok is: materialisták és ateisták, fejlett tudományos egóval, és elutasítanak minden olyat, ami nem mérhető. Nincs szeretet, nincs tudat - illetve van, de az nem más, mint az agyban létrejövő melléktermékek, neuron hormonok, amelyek nem léteznek az agytól függetlenül. Tudják, hogy az agyban van egy "Isten-központ", amiben a neuronok akkor izzanak föl, ha valakinek vallásos élménye van. Isten nincs, csupán az agynak egy része aktiválódik és nyújt Isten-élményt - mondják. Ugyanúgy, ha egy körtét nézünk, az agynak egy része aktiválódik, felizzik - de nem mondhatjuk azt, hogy körte nincs, csupán egy agy által termelt élmény. Ezek összekapcsolódnak: van körte és a körte megtapasztalásakor az agy egy bizonyos részén fokozott aktivitás van. A konzervatív tudóst nem lehet elítélni: sok-sok időt fektetett abba, hogy tudós-egót építsen ki önmaga szórakoztatására.

A vallások némelyike úgy érzi -amikor a tudatról beszélünk- , hogy egy új New Age szekta akarja lerombolni az évezredes hit intézményrendszerét. Hiszen a tudatról azt mondjuk, hogy végtelen, örök, csak az létezik, ezért minden információ benne van (mindent-tudó), minden benne jön létre (mindenható) - s ez a leírás kísértetiesen hasonlít a vallási dogmák Istenéhez. Nem fölöslegesen nem beszélt Buddha soha sem Istenről... S ha már Buddháról beszéltem, hadd említsem meg azt is, hogy a hagyományosan tudat-központú vallások (buddhizmus, hinduizmus) a nyugati világban elterjedve nagyon bizarr jelenséggé változtak. Amíg Keleten ezek a vallások az egón túli tudat keresését jelentik, addig a nyugati világban éppenséggel az egó erősödését hozták. A keresztény vallásokból kiábrándulva egy egzotikusnak tűnő vallást fedeznek fel a buddhizmusban, hinduizmusban és ahelyett, hogy az egót meghaladják, inkább egy erős egó-ra tesznek szert: "Én különleges vagyok, buddhista vagyok". Igy biztosra vehető, hogy nem Buddhákat termel ki a nyugati buddhizmus, hanem buddhista-egót növelgető buddhistákat..
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Kabbala és más tudományok, filozófia és vallás

A kulcsfontosságú különbség, a filozófia és a Kabbala között, hogy a filozófia absztrakt, elvonatkoztatott dolgokkal foglalkozik, amíg a Kabbala kizárólag olyan formákkal, amelyek a fizikai anyagba öltöznek. Ezért, a filozófia nem érinti meg a valóságot, miközben a Kabbala kapcsolódik a valósághoz, úgy, ahogy annyi más tudomány is.
Azonban, miközben a hétköznapi tudományok a valóságot, az egoisztikus vágyak alapján állva tanulmányozzák, a Kabbala egy olyan módon fedezi fel a valóságot, amely az altruisztikus vágyak alapján való érzékelésen alapul. Az első esetben, ugyanazokban, a nagyon hasonló vágyakban érzékelt valóság, amely vágyak, az élvezet megszerzésére irányulnak, a saját érdekükben, miközben a második esetben, az érzékelés alapjait jelentő vágyak, az élvezet megszerzését, nem magukra irányítják, hanem az adakozás érdekében.
Ebben a kapni akarásra irányuló vágyban, kétféle formája van a létezésnek. Azokat a tudományokat, melyek azoknak a vágyaknak a viselkedését tanulmányozzák, amelyek elnyelni és megszerezni igyekszenek mindent, anyagi, vagy természettudományoknak nevezzük. Az anyagi azt jelenti, hogy egoisztikus szándék alapján cselekszik.
Az a tudomány, amelyik az élvezet megszerzésére irányuló vágyat, az adni akarásra való törekvés szándékával tanulmányozza, Kabbalának nevezzük. Ez a létezési formája az anyagnak hiányzik a mi világunkból, csak a magasabb világokban található meg.
Ezért teljesen érthető, hogy a Kabbala Bölcsessége ellentétes az anyagi tudományokkal, mert az anyag ellentétes viselkedését karja feltárni, amely minden törvényét és alapvető állítását kardinálisan különböző irányba viszi. Még is, mindkét fajta tudomány (a Kabbala és a természettudományok) ugyanazt a tudományos megközelítést alkalmazzák a magától értetődő tények kifejtésére.
Egyezésben azzal, ahogy a természettudományok az egoisztikus szinten működnek, amely a mi világunkban működik, a Kabbala ugyanazt a realisztikus, tudományos megközelítést alkalmazza, a spirituális anyag vizsgálatára, az ásványi, növényi, állati és emberi szintjein a természetnek, amely spirituális anyag a spirituális világban működik, az adakozás világában.
Azonban a tanulmányozás módszere lehet vagy tudományos, vagy vallási alapú, amely a hiten alapszik. Amennyiben ez vallási alapú, akkor ez nem tudomány, hanem vallás.
Ez alapján azonban, amikor ez a tiszta hiten alapuló, nem tudományos megközelítés, mégis alkalmazásra kerül a mi világunkban, akkor filozófiába fordul.

Összefoglalva a lényeget, a dolog működhet vagy

1) a saját érdekében, saját magára irányulva, vagy

2) mások érdekében, másokra irányulva.

Mindkét esetben (vagy a felső világokba vagy a mi világunkban) a a tudományos módszer alkalmazható, ez olyan módszert jelent, ami tapasztalatokon, értelmen, okok elemzésén, tényeken alapul, és ahol a tanulmányozandó formák anyagba öltözöttek. Továbbá van két másik megközelítés, amely mindkét esetben használatos, és amely elvont, absztrakt formákat tanulmányos: filozófia és vallás.


1005997_167113746808989_7203577_n.jpg
1003147_167114336808930_224358601_n.jpg
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Annak az erőnek a megtalálása, mely képes szeretetet kiváltani.

Az integrált társadalomba létezik egy bizonyos “absztrakt” cél, mely gyönyörű és tökéletes és melyet mindenki szeret. Nem lehet, hogy mi is ugyanazokba a csapdákba essünk mint korábbi utópisztikusok?
Mi a lényege az egész problémának? Csakis az emberi természet megváltoztatása.
Amennyiben ez lehetséges akkor az integrált társadalom utópiából valósággá változik. Amennyiben nem lehetséges, akkor mindez megmarad utópiának és jobb ha távol maradunk egy ilyen társadalomtól. Először és meg kell tudnunk, hogy vajon képesek vagyunk-e egy bizonyos erőt kiváltani magunkra, egy olyan tulajdonságot mely bizonyos feltételeket teremt, ahol minden egyes személy alaptermészete képes megváltozni

egoisztikusról , altruisztikusra !

Mindez kicsiny embercsoportok fokozatos, kitartó megváltoztatásán keresztül lehet elérni, melyet aztán be lehet vezetni egyre növekvő embercsoportokra. De alapvetően ennek a folyamatnak az egész emberiséget magába kell foglalnia. Lehetséges-e az hogy egy személy, aki totális egoistának lett megteremtve, aki csak magára gondol és semmi másra (ez az ahogy alapprogramja működik), megváltoztassa operációs programját? Sőt mi több képes-e a programot úgy megváltoztatni hogy az alany aki az élvezetet kapja az nem én vagyok az engem körülvevő feltételeknek köszönhetően, hanem az én saját élvezetem abból származik, hogy látom a körülöttem levők jólétét, melyet én okoztam. Az élvezet megmarad. Annak léteznie kell, hiszen az természetünkhöz tartozik, csak a beteljesülés karaktere változik meg. Minek a számlájára? Az anya például abból kap élvezetet hogy mindent gyermekének ad – ez a természetes szeretet. Képesek lehetünk elérni ugyanezt a fajta természetes szeretetet olyan emberek irányában akik teljesen idegenek és távoliak számunkra, amikor elkezdem érezni, hogy ők az én elválaszthatatlan részeim, mint a kisgyerek anyja számára? Képesek lehetünk egy ilyen erőt találni?
Amennyiben igen, akkor képesek leszünk a fenti kísérletet elvégezni, és meglátni hogy ez lehetséges.

Az+%C5%91rz%C5%91k.jpg
 

A Tanuló

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a kép félre vezető ! A Kabbala semmilyen formában nem foglalkozik ilyesmivel !

Emlékezetünkben kell tartani, hogy a Kabbala bölcselete spirituális dolgokon alapszik, amelyek nem foglalnak el nem helyet és nem időt, valamint nem hiány és nem átváltozás nem történik bennük egyáltalán, s mindazon változások, amelyek említésre kerülnek ebben a bölcseletben, nem azt jelentik, hogy az első nézőpont hiányozna majd, és egy másik formát kapna, hanem az említett változás mindig csak többlet forma, és az első forma nem mozdul el a maga helyéről, mert a hiányzás és az átváltozás az anyagi dolgok jellemzője. És ebből adódik a kezdő tanulók összes nehézsége, mert a dolgokat anyagi értelemben, idő és tér, elmúlás és átváltozás határai között fogják fel, amelyeket a szerzők csak pusztán azok felső eredőiknek a jelzésére használtak, amely elvont tértől és időtől és átváltozástól, és a tanuló feladata, hogy ezen szavak jelentését jól az emlékezetébe vésse, mert lehetetlen minden alkalommal visszatérni rájuk.


Az egyetlen különbség a Felső Világ és a mienk között abban a tényben nyugszik, hogy a mi világunk az edény (a szándék, hogy élvezethez jussunk) annak legalacsonyabb szintjén létezik, amit „anyagi testnek‖ hívunk.
A végső testet öltése előtt az edény négy fázison ment keresztül, amit tíz Szfirára (szintre)
oszthatunk:
Keter
, Hochma, Bina, Heszed, Gvura, Tifferet, Necah, Hod, Jeszod, és Malchut.
Ezek a Szfirák szűrőket képeznek, amik meggátolják a Fényt, amit a Teremtő Erő irányít a teremtett lényekhez. Az a szerepük, hogy legyengítsék a Fényt olyan mértékűre, hogy a világunkban lévő teremtmények képesek legyenek befogadni azt.

Akik betartják a spirituális szabályokat, öt szinten haladnak keresztül: Nefesen, Ruahon, Nesámán, Háján, és Jehidán.
Minden szint öt alszintből áll, amik aztán öt járulékos alszintre oszlanak.
Összegezve, a spirituális fejlődés létrájának, vagy a Teremtő Erőhöz való közelségnek, 125 foka van. A létra öt főbb fokát „világoknak‖ hívják.
Az alszintjeik a Parcufok, amik pedig Szfirákból állnak.

A Keter Szfira másik neve ―Adam Kadmon világa‖;
a Hochma Szfirát máshogy ―Ácilut világának‖ hívjuk;
a Bina szfirá —a Briá világa‖;
a Heszed-től Jeszod-ig tartó szfirák ―a Jecirá világát ‖;
és végül a Malchut Szfira—az Ászijá. világ .
Az Ászijá világ utolsó szintje foglalja magában a mi világunkat (lásd Rajz 1).

A Teremtés gondolata.PNG Szfirák és Világok.PNG
 
Oldal tetejére