Morvai: Nálam van Petőfi Sándor koponyája

Kyra_ · 2015 Március 18

blober írta:
tényleg érdekes, hogy a nép vagy a nép vezetösége (?) követeli a nemzeti hösöket, nagyokat, mintha ez valami nagy nemzeti drog lenne.
Elsö kérdésem az lenne ha tudja valaki, hogy a költö, hogy került a Bajkálhoz mert az ugye nem valószinü, hogy már ö elkezdte a keleti nyitást. Valami kényszeritésnek kellet lennie abban, hogy pont ott kötött ki.
Ha hazatérökkel üzentgetett haza akkor küldte volna a magyarul irt verseit nagyon szorgalmasan.
Amit ott irt orosz nyelven azt saját névvel adta ki vagy egy felvett orosz névvel?
Én is kérdezem Petöfi szülei mitöl lettek védett halottak? Ez vonatkozik a nagyszülökre is?

Talán az az eposz, amit Armando Lucifero kiadott 20 egynéhány éves korában - Petőfi Sándor Szibériában címmel - is egy ilyen próbálkozás volt. Különben hogy került volna egy calabriai gróf kezébe?

Kyra_ · 2015 Március 18

BMEvegyész2 írta:
Magam kutatómérnök vagyok, ezért kissé mások a szempontjaim.
Segesvárt lezárhatjuk, ott nincsenek olyan információk, amiket tovább lehetne vizsgálni. Barguzin esetében ennél lényegesen több van, bár itt is találunk a történetekben ellentmondásokat, de bizonyító erejűnek látszó megerősítő elemeket is. Teljes kétséget kizárót viszont nem! Nincsen kevesebb vagy több elem az összehasonlításban akár Segesvárt, akár Barguznit nézzük. Ám, van egy olyan dolog, ami nincs Segesvárt illetően: a földi maradványok! Antropológiai szempontból van rá esély, az alkati sajátosságok nem mondanak ellent. Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Megítélés kérdése, hogy mit mondtak a "hivatalosak", de álláspontjukban jelentős szerepet játszhattak az érzelmek. Akár mindkét irányban... De Segesvár esetében nincs semmi konkrétum, amibe kapaszkodni lehetne.... Itt van, nem lehet egyértelműen elutasítani a DNS vizsgálatot. Csak kegyeleti okokra lehet hivatkozni. Erre azt mondom, hogy az egyáltalán nem állja meg a helyét! Petőfi szülei ugyan olyanok voltak, mint sok más szülő. Petőfi saját maga teremtette meg önmagát!
Az újabban felmerül versek... Emlékezzünk Karinthyre, az "Így irtok ti!"-re. Nem egy nagy dolog valakinek a stílusában verset írni, talán könyebb is, mint egy Leonardo képet hamisítani... (Persze ebben könnyen le lehet azért bukni.)
Minden tiszteletem azok felé, akik verselési azonosságokat keresnek, de vessük ezt össze egy DNA vizsgálat adta bizonysággal! Az igen vagy nem tekintetében.
Hogy Morvai urat mi mozgatja és hogy ebből származik-e haszna, szerintem ez mellékes. Ha mégis anyagi útra tereljük, akkor arra azt mondom, hogy kiadásai is voltak ebben az ügyben. Magam nem feltételezném az anyagi előnykeresést, mint alapvető motivációt, szerintem erre a kutatásra - ahogy mondani szokták - rá ment a gatyája... Sokkal inkább az mozgatja, ami többünket: a mai korban újonnan megnyílt esély kihasználása.
Nekem, kutatóként, felfogásom azt diktálja, hogy ki kell használni a lehetőséget, hogy bizonyságot szerezhessünk! Ha III. Richárd ugye..., akkor nem nagyon kételkedhetünk egy pozitív - vagy negatív - eredményben. Egy kutató szempontjából csak ez a döntő! Meg azért a magyarságtudat érzetének szempontjából is.

99,99 %! Ez alapján fizetheted a gyerektartást.

ratalics · 2015 Március 18

A Jereváni Rádió hiteles jelentése szerint:

Petőfi Sándor,
Gatyába' táncol,
Felesége bugyiba',
Úgy mennek a moziba!

Na most, mivel Barguzinban a legkorábbi mozi is csak bőven a XX. sz.-ban létesült, eleve nem lehetett ott Petőfi a XIX. sz. közepe táján... Ezzel további vitának nincs helye.

Kicsi Fecske · 2015 Március 18

ratalics írta:
A Jereváni Rádió hiteles jelentése szerint:

Petőfi Sándor,
Gatyába' táncol,
Felesége bugyiba',
Úgy mennek a moziba!

Na most, mivel Barguzinban a legkorábbi mozi is csak bőven a XX. sz.-ban létesült, eleve nem lehetett ott Petőfi a XIX. sz. közepe táján... Ezzel további vitának nincs helye.

Szia Ratics!
Hát te is ismered ezt a gyerek dalocskát? Szerinted ez bizonyít valamit pró-kontra? Sokkal inkább a Barguzinból hazahozott csontváz, ha hajlandóak lennének vizsgálat alá vetni, és nem csak hasraütve mondanának véleményt róla. Olyat én is tudok csinálni, és nem kell hozzá prof diploma...
Vitának meg igen is van helye, pró-kontra egyaránt!!!!
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

ratalics · 2015 Március 18

Kicsi Fecske írta:
Szia Ratics!
Hát te is ismered ezt a gyerek dalocskát? Szerinted ez bizonyít valamit pró-kontra? Sokkal inkább a Barguzinból hazahozott csontváz, ha hajlandóak lennének vizsgálat alá vetni, és nem csak hasraütve mondanának véleményt róla. Olyat én is tudok csinálni, és nem kell hozzá prof diploma...
Vitának meg igen is van helye, pró-kontra egyaránt!!!!
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

Mmmmmm...

Harapóca · 2015 Március 18

Én ezt simán eltudom képzelni, hogy igaz lehet. Mivel nincsen fenn maradt bizonyíték, ki tudja, lehet, hogy történt vele vagy az életében valami ami miatt nem tudott hazajönni, ezért ott halt meg...

BMEvegyész2 · 2015 Március 18

Kyra_ írta:
Hogy tudna az ember megbízni egy olyan szervezetben, amely Morvaival fizetteti ki Szabó Géza régész barguzini ténykedését, aki ellopja Petőfi haját, hazahozza, ott összehasonlítják a Budapesten őrzött hajtincsekkel (Petőfi és Júlia hajtincse) megállapítják, hogy ez valóban Petőfi Sándor hajtincse, majd közzéteszik az ítéletet, hogy az egy zsidó nő csontváza, amit Barguzinban találtak.

Hol van erre az állításra konkrét bizonyíték?

Kyra_ · 2015 Március 18

BMEvegyész2 írta:
Hol van erre az állításra konkrét bizonyíték?

Most te mire szeretnél bizonyítékot? Szabó Géza régészre?

Itt van egy fénykép, ahol épp a feltárt sírnál vizsgálja a csontvázat 1989. július 26-án.

Arra, hogy miként történt ez az egész gyalázatos herce-hurca és Szabó Géza régész beismerése? Ne haragudj, de nem tudom neked megspórolni, az olvasást. Én is úgy szereztem az információkat. Hidd el, nem mucsai senkik végezték a vizsgálatokat. Tele van az internet a történettel, ami tényleg krímibe illik, de itt van a történet eleje Bunyevácz Zsuzsa blogjából.

" Az expedíció elindulása előtt Kéry Edit másfélévig nyomozott az után, elképzelhető-e, hogy a nagy költő nem halt meg a végső csatában, hanem orosz hadifogságba esett. Arra, hogy 1849-ben az oroszok vittek magukkal hadifoglyokat, több bizonyítékot is talált. Például Alexander Herzen egyik londoni cikkét, amelyben azt írja, hogy „az orosz cárizmus, miután Európában vérbe fojtotta az 1848-as nemzeti felszabadítási mozgalmakat, bírósági tárgyalás és nyomozás nélkül a forradalmárok ezreit száműzte és szórta szét a hideg Szibériába.” De több, magyar, osztrák és orosz forrás is közvetve ezt igazolta. Ismert ugyanakkor, hogy Rózsás János a II. világháború után a GULAG-on több 48-as ükunokával is találkozott, akiknek a következő neveik voltak: Thuróczy, Kovács, Kerekes, de az I. világháború oroszországi magyar foglyai is beszámoltak hasonlókról, ahogy azt a Kéri Edit által összegyűjtött kb. 60 beszámoló is mutatja. Ugyanakkor a magyar történészek, például Hermann Róbert, még a lehetőségét is tagadták annak, hogy magyar foglyokat vittek volna Szibériába.

Ismert továbbá, hogy az első világháború során számos magyar hadifogoly került Szibériába. Köztük Svigel Ferenc is, aki egy fényképet hozott visszatértekor magával, amely a barguzini temetőben készült. A képen egy sírtábla állt cirill betűs, orosz nyelvű felirattal: Petrovics István fia, Sándor, magyar őrnagy és költő, meghalt Iliszunkszban (ma Eliszun) 1856. május havában. Kéri Edit okkal gondolta, hogy valakinek a halálának helyét akkor jelzik, ha az nem azonos a temetkezési helyével. Tudni kell továbbá azt is, hogy 1984-85-ben Szibéria orosz kutatói, A. V. Tyivanyenko és társai Barguzinba és Iliszunkszba is eljutottak. Barguzinban több Petrovics legendára bukkantak, illetve az idősek videóra mondták, hogy a külföldi rabokat a zsidó temető kerítésén kívül temették el, sorban egymás mellé. Iliszunkszban, a 30km-re fekvő mongol faluban pedig emlékeztek arra, hogy valamikor meghalt náluk egy nem közülük való ember, aki egy építkezésen dolgozott, de mivel az illető nem volt buddhista, az ő szent földjükben nem temethették el, hanem átcsempészték lakhelyére, Barguzinba. Mindezek ismeretében okkal lehetett úgy gondolni, hogy érdemes lenne Barguzinban kutatni. Kéri Edit felkért négy milliomost, köztük Soros Györgyöt, Rubik Ernőt és Béres Józsefet az expedíció finanszírozására, elutasítás volt a válasz, végül Morvai Ferenc vállalta az anyagi terheket. (Béres József laboratóriumát épp akkor verte szét a rendőrség...) Kiszely István is elvállalta a felkérést, noha ő nem tartotta valószínűnek, hogy Petőfi maradványaira fognak bukkanni. Szintén elvállalta a felkérést Bruce Latimer antropológus, a clevelandi természettudományi Múzeum Antropológiai Osztályának a vezetője és Clyde Simpson matematikus- antropológus. A csoporthoz tartozott Varga Béla régész és Nehéz Mihály tolmács. Korábban Straub Imre orvos Petőfi testi tulajdonságainak a kortársak, barátok – Jókai Mór, Egressy Ákos, Orlay Petrich Soma és mások - által leírt 24 jellegzetességét gyűjtötte össze: például kb. 166 cm magas, a homloka domború, felfelé szélesedő, magas, kissé hegyes áll, orrtő benyomott, nagy fehér metszőfogak, a bal 3-as ferdén kiáll, szűkmellű, sokat gyalogolt, vékony, bal lábára sántított, esetleges sebesülés nyoma, bal 3-as borda eltört, balkezes stb. Váratlanul, szinte az utolsó pillanatban, anélkül, hogy hívták volna (!), még hozzájuk csatlakozott - saját bevallása szerint önként – Kardos Lajos amatőr rádiós, illetve egy hónappal korábban ifj. Szabó Géza régész.

Az várható volt, hogy a fényképen látható barguzini sírfeliratra, illetve a sírra, mivel az a zsidó temető mellett volt, elsősorban öreg zsidó emberek emlékezhetnek, és nem az oroszok. És így is történt: Az expedíció elindulása előtt, februárban a Trud nevű orosz lap megírta, hogy júniusban magyar kutató csoport megy Petőfi lehetséges sírjának felkutatására, illetve előtte áprilisban egy előexpedíció érkezik. A cikk hatására egy Moszkvában élő, de gyermekkorát Barguzinban töltő idős zsidó férfi, J. D.Vinokur, betelefonált a Trud szerkesztőségbe, és elmondta, hogy 1915-ben Barguzinban született, nagyapját 1860 körül száműztek Kijevből, még ő mutatta neki Petrovics sírját ezekkel a szavakkal: „Látod, őt még messzebbről száműzték, mint engem!” Az áprilisi előexpedíció során Kéri Edit egy bottal megjelölte a Vinokur által megmutatott helyet.

Júliusban mindezek ismeretében kezdték el az ásatást. 1989. július 17-én, másfél méterrel a Vinokur által megjelölt helytől, került elő az a csontváz, amiről Kiszely István, a két amerikai antropológus, az időközben hozzájuk csatlakozó Burajev, orosz-burját antropológus 18 Petőfivel azonos testi jegyet, jellegzetességet azonosított. A koponyát például lefotózták, majd összevetették az ismert dagerrotípiával – tökéletes fedés! A szakemberek körében ismert, hogy a nemet főként a koponya alapján szokták azonosítani, a leletet férfinak találták. Figyelembe véve az össze jellegzetességet Latimer és Simpson írásba is adták: semmi sincs, ami kizárná, hogy a feltárt csontváz azé az emberé, akit nálunk Petőfi Sándorként ismertek. Már önmagában a jellegzetes „agyara” is sokatmondó volt, de annak esélye, hogy az összes jellemző ráilljen egy emberre, 300 millió:1.

A folytatás is le van írva, egészen az utolsó napokig, de én nem olvashatom el helyetted.

Annyit is lehet tudni, hogy Petőfit, lázító verse miatt ( „Akasszátok fel a királyokat…”) élve vagy halva elő kellett keríteni a Habsburg császári család parancsára, de sem élve, sem halva nem találták.

ratalics · 2015 Március 18

Kyra_ írta:
Most te mire szeretnél bizonyítékot? Szabó Géza régészre?

Itt van egy fénykép, ahol épp a feltárt sírnál vizsgálja a csontvázat 1989. július 26-án.

Arra, hogy miként történt ez az egész gyalázatos herce-hurca és Szabó Géza régész beismerése? Ne haragudj, de nem tudom neked megspórolni, az olvasást. Én is úgy szereztem az információkat. Hidd el, nem mucsai senkik végezték a vizsgálatokat. Tele van az internet a történettel, ami tényleg krímibe illik, de itt van a történet eleje Bunyevácz Zsuzsa blogjából.

" Az expedíció elindulása előtt Kéry Edit másfélévig nyomozott az után, elképzelhető-e, hogy a nagy költő nem halt meg a végső csatában, hanem orosz hadifogságba esett. Arra, hogy 1849-ben az oroszok vittek magukkal hadifoglyokat, több bizonyítékot is talált. Például Alexander Herzen egyik londoni cikkét, amelyben azt írja, hogy „az orosz cárizmus, miután Európában vérbe fojtotta az 1848-as nemzeti felszabadítási mozgalmakat, bírósági tárgyalás és nyomozás nélkül a forradalmárok ezreit száműzte és szórta szét a hideg Szibériába.” De több, magyar, osztrák és orosz forrás is közvetve ezt igazolta. Ismert ugyanakkor, hogy Rózsás János a II. világháború után a GULAG-on több 48-as ükunokával is találkozott, akiknek a következő neveik voltak: Thuróczy, Kovács, Kerekes, de az I. világháború oroszországi magyar foglyai is beszámoltak hasonlókról, ahogy azt a Kéri Edit által összegyűjtött kb. 60 beszámoló is mutatja. Ugyanakkor a magyar történészek, például Hermann Róbert, még a lehetőségét is tagadták annak, hogy magyar foglyokat vittek volna Szibériába.

Ismert továbbá, hogy az első világháború során számos magyar hadifogoly került Szibériába. Köztük Svigel Ferenc is, aki egy fényképet hozott visszatértekor magával, amely a barguzini temetőben készült. A képen egy sírtábla állt cirill betűs, orosz nyelvű felirattal: Petrovics István fia, Sándor, magyar őrnagy és költő, meghalt Iliszunkszban (ma Eliszun) 1856. május havában. Kéri Edit okkal gondolta, hogy valakinek a halálának helyét akkor jelzik, ha az nem azonos a temetkezési helyével. Tudni kell továbbá azt is, hogy 1984-85-ben Szibéria orosz kutatói, A. V. Tyivanyenko és társai Barguzinba és Iliszunkszba is eljutottak. Barguzinban több Petrovics legendára bukkantak, illetve az idősek videóra mondták, hogy a külföldi rabokat a zsidó temető kerítésén kívül temették el, sorban egymás mellé. Iliszunkszban, a 30km-re fekvő mongol faluban pedig emlékeztek arra, hogy valamikor meghalt náluk egy nem közülük való ember, aki egy építkezésen dolgozott, de mivel az illető nem volt buddhista, az ő szent földjükben nem temethették el, hanem átcsempészték lakhelyére, Barguzinba. Mindezek ismeretében okkal lehetett úgy gondolni, hogy érdemes lenne Barguzinban kutatni. Kéri Edit felkért négy milliomost, köztük Soros Györgyöt, Rubik Ernőt és Béres Ferencet az expedíció finanszírozására, elutasítás volt a válasz, végül Morvai Ferenc vállalta az anyagi terheket. (Béres Ferenc laboratóriumát épp akkor verte szét a rendőrség...) Kiszely István is elvállalta a felkérést, noha ő nem tartotta valószínűnek, hogy Petőfi maradványaira fognak bukkanni. Szintén elvállalta a felkérést Bruce Latimer antropológus, a clevelandi természettudományi Múzeum Antropológiai Osztályának a vezetője és Clyde Simpson matematikus- antropológus. A csoporthoz tartozott Varga Béla régész és Nehéz Mihály tolmács. Korábban Straub Imre orvos Petőfi testi tulajdonságainak a kortársak, barátok – Jókai Mór, Egressy Ákos, Orlay Petrich Soma és mások - által leírt 24 jellegzetességét gyűjtötte össze: például kb. 166 cm magas, a homloka domború, felfelé szélesedő, magas, kissé hegyes áll, orrtő benyomott, nagy fehér metszőfogak, a bal 3-as ferdén kiáll, szűkmellű, sokat gyalogolt, vékony, bal lábára sántított, esetleges sebesülés nyoma, bal 3-as borda eltört, balkezes stb. Váratlanul, szinte az utolsó pillanatban, anélkül, hogy hívták volna (!), még hozzájuk csatlakozott - saját bevallása szerint önként – Kardos Lajos amatőr rádiós, illetve egy hónappal korábban ifj. Szabó Géza régész.

Az várható volt, hogy a fényképen látható barguzini sírfeliratra, illetve a sírra, mivel az a zsidó temető mellett volt, elsősorban öreg zsidó emberek emlékezhetnek, és nem az oroszok. És így is történt: Az expedíció elindulása előtt, februárban a Trud nevű orosz lap megírta, hogy júniusban magyar kutató csoport megy Petőfi lehetséges sírjának felkutatására, illetve előtte áprilisban egy előexpedíció érkezik. A cikk hatására egy Moszkvában élő, de gyermekkorát Barguzinban töltő idős zsidó férfi, J. D.Vinokur, betelefonált a Trud szerkesztőségbe, és elmondta, hogy 1915-ben Barguzinban született, nagyapját 1860 körül száműztek Kijevből, még ő mutatta neki Petrovics sírját ezekkel a szavakkal: „Látod, őt még messzebbről száműzték, mint engem!” Az áprilisi előexpedíció során Kéri Edit egy bottal megjelölte a Vinokur által megmutatott helyet.

Júliusban mindezek ismeretében kezdték el az ásatást. 1989. július 17-én, másfél méterrel a Vinokur által megjelölt helytől, került elő az a csontváz, amiről Kiszely István, a két amerikai antropológus, az időközben hozzájuk csatlakozó Burajev, orosz-burját antropológus 18 Petőfivel azonos testi jegyet, jellegzetességet azonosított. A koponyát például lefotózták, majd összevetették az ismert dagerrotípiával – tökéletes fedés! A szakemberek körében ismert, hogy a nemet főként a koponya alapján szokták azonosítani, a leletet férfinak találták. Figyelembe véve az össze jellegzetességet Latimer és Simpson írásba is adták: semmi sincs, ami kizárná, hogy a feltárt csontváz azé az emberé, akit nálunk Petőfi Sándorként ismertek. Már önmagában a jellegzetes „agyara” is sokatmondó volt, de annak esélye, hogy az összes jellemző ráilljen egy emberre, 300 millió:1.

A folytatás is le van írva, egészen az utolsó napokig, de én nem olvashatom el helyetted.

Annyit is lehet tudni, hogy Petőfit, lázító verse miatt ( „Akasszátok fel a királyokat…”) élve vagy halva elő kellett keríteni a Habsburg császári család parancsára, de sem élve, sem halva nem találták.

Már ezredszer hivatkozol általad írottakkal kapcsolatban "bizonyítékként" arra, hogy "tele van vele az internet". Ami sajnos tipikus, hogy a végletesen valóságidegen kitalációitokat a megfelelő internetes fórumaitokon afféle "barterüzletek" keretén belül cserélgetitek egymásközt, így aztán "tele lesz vele az internet". A koholmányokkal a koholt honlapjaitok, blogjaitok, kommentjeitek vannak tele, nem "az internet"... És akkor hivatkozol ezekre a honlapokra, amelyek mindössze arra tudnak "bizonyítékok" lenni, hogy a rajtuk szereplő szöveg koholmány - mert koholmányokból épülnek ezek a honlapok az alapjuktól a felépítményükig, hiszen eleve ez a céljuk, vagy legalábbis befogadják az ilyen törekvéseket.
Mindezt függetlenül attól, hogy az adott Szabó Géza-féle legenda is ebben a formában virtigli koholmány, aminthogy az itt citált Bunyevácz Zsuzsa blog-féle szöveg is tele van ezekkel az egymásközt csereberélt koholmány toposzokkal, élen a Kéri Edit nevezetű elmeroggyant kokott végtelenül pimasz hazugság- és rágalomömleményeivel. Az ilyenkor alkalmazott referenciáid már eleve diszkriminálnak bárminemű tartalmat, amiket ideömleszteni szoktál érthetetlen fanatikus rémhírterjesztő mozgalmár mániádban.
(Aztán meg hárman-négyen-öten, akik ezt notóriusan művelitek itt a CH-n is, folyton rögtön körbekedvelitek egymást, mielőtt még elolvastátok volna egyáltalán, hogy elvtársatok mit is írt, kissé beltenyésztve így egymás kedvelését.

BMEvegyész2 · 2015 Március 18

Kyra_ írta:
99,99 %! Ez alapján fizetheted a gyerektartást.

Ezt az összefüggést nem igen értem. Megvilágítanád?

BMEvegyész2 · 2015 Március 18

Kyra_ írta:
Most te mire szeretnél bizonyítékot? Szabó Géza régészre?

Itt van egy fénykép, ahol épp a feltárt sírnál vizsgálja a csontvázat 1989. július 26-án.

Arra, hogy miként történt ez az egész gyalázatos herce-hurca és Szabó Géza régész beismerése? Ne haragudj, de nem tudom neked megspórolni, az olvasást. Én is úgy szereztem az információkat. Hidd el, nem mucsai senkik végezték a vizsgálatokat. Tele van az internet a történettel, ami tényleg krímibe illik, de itt van a történet eleje Bunyevácz Zsuzsa blogjából.

" Az expedíció elindulása előtt Kéry Edit másfélévig nyomozott az után, elképzelhető-e, hogy a nagy költő nem halt meg a végső csatában, hanem orosz hadifogságba esett. Arra, hogy 1849-ben az oroszok vittek magukkal hadifoglyokat, több bizonyítékot is talált. Például Alexander Herzen egyik londoni cikkét, amelyben azt írja, hogy „az orosz cárizmus, miután Európában vérbe fojtotta az 1848-as nemzeti felszabadítási mozgalmakat, bírósági tárgyalás és nyomozás nélkül a forradalmárok ezreit száműzte és szórta szét a hideg Szibériába.” De több, magyar, osztrák és orosz forrás is közvetve ezt igazolta. Ismert ugyanakkor, hogy Rózsás János a II. világháború után a GULAG-on több 48-as ükunokával is találkozott, akiknek a következő neveik voltak: Thuróczy, Kovács, Kerekes, de az I. világháború oroszországi magyar foglyai is beszámoltak hasonlókról, ahogy azt a Kéri Edit által összegyűjtött kb. 60 beszámoló is mutatja. Ugyanakkor a magyar történészek, például Hermann Róbert, még a lehetőségét is tagadták annak, hogy magyar foglyokat vittek volna Szibériába.

Ismert továbbá, hogy az első világháború során számos magyar hadifogoly került Szibériába. Köztük Svigel Ferenc is, aki egy fényképet hozott visszatértekor magával, amely a barguzini temetőben készült. A képen egy sírtábla állt cirill betűs, orosz nyelvű felirattal: Petrovics István fia, Sándor, magyar őrnagy és költő, meghalt Iliszunkszban (ma Eliszun) 1856. május havában. Kéri Edit okkal gondolta, hogy valakinek a halálának helyét akkor jelzik, ha az nem azonos a temetkezési helyével. Tudni kell továbbá azt is, hogy 1984-85-ben Szibéria orosz kutatói, A. V. Tyivanyenko és társai Barguzinba és Iliszunkszba is eljutottak. Barguzinban több Petrovics legendára bukkantak, illetve az idősek videóra mondták, hogy a külföldi rabokat a zsidó temető kerítésén kívül temették el, sorban egymás mellé. Iliszunkszban, a 30km-re fekvő mongol faluban pedig emlékeztek arra, hogy valamikor meghalt náluk egy nem közülük való ember, aki egy építkezésen dolgozott, de mivel az illető nem volt buddhista, az ő szent földjükben nem temethették el, hanem átcsempészték lakhelyére, Barguzinba. Mindezek ismeretében okkal lehetett úgy gondolni, hogy érdemes lenne Barguzinban kutatni. Kéri Edit felkért négy milliomost, köztük Soros Györgyöt, Rubik Ernőt és Béres Ferencet az expedíció finanszírozására, elutasítás volt a válasz, végül Morvai Ferenc vállalta az anyagi terheket. (Béres Ferenc laboratóriumát épp akkor verte szét a rendőrség...) Kiszely István is elvállalta a felkérést, noha ő nem tartotta valószínűnek, hogy Petőfi maradványaira fognak bukkanni. Szintén elvállalta a felkérést Bruce Latimer antropológus, a clevelandi természettudományi Múzeum Antropológiai Osztályának a vezetője és Clyde Simpson matematikus- antropológus. A csoporthoz tartozott Varga Béla régész és Nehéz Mihály tolmács. Korábban Straub Imre orvos Petőfi testi tulajdonságainak a kortársak, barátok – Jókai Mór, Egressy Ákos, Orlay Petrich Soma és mások - által leírt 24 jellegzetességét gyűjtötte össze: például kb. 166 cm magas, a homloka domború, felfelé szélesedő, magas, kissé hegyes áll, orrtő benyomott, nagy fehér metszőfogak, a bal 3-as ferdén kiáll, szűkmellű, sokat gyalogolt, vékony, bal lábára sántított, esetleges sebesülés nyoma, bal 3-as borda eltört, balkezes stb. Váratlanul, szinte az utolsó pillanatban, anélkül, hogy hívták volna (!), még hozzájuk csatlakozott - saját bevallása szerint önként – Kardos Lajos amatőr rádiós, illetve egy hónappal korábban ifj. Szabó Géza régész.

Az várható volt, hogy a fényképen látható barguzini sírfeliratra, illetve a sírra, mivel az a zsidó temető mellett volt, elsősorban öreg zsidó emberek emlékezhetnek, és nem az oroszok. És így is történt: Az expedíció elindulása előtt, februárban a Trud nevű orosz lap megírta, hogy júniusban magyar kutató csoport megy Petőfi lehetséges sírjának felkutatására, illetve előtte áprilisban egy előexpedíció érkezik. A cikk hatására egy Moszkvában élő, de gyermekkorát Barguzinban töltő idős zsidó férfi, J. D.Vinokur, betelefonált a Trud szerkesztőségbe, és elmondta, hogy 1915-ben Barguzinban született, nagyapját 1860 körül száműztek Kijevből, még ő mutatta neki Petrovics sírját ezekkel a szavakkal: „Látod, őt még messzebbről száműzték, mint engem!” Az áprilisi előexpedíció során Kéri Edit egy bottal megjelölte a Vinokur által megmutatott helyet.

Júliusban mindezek ismeretében kezdték el az ásatást. 1989. július 17-én, másfél méterrel a Vinokur által megjelölt helytől, került elő az a csontváz, amiről Kiszely István, a két amerikai antropológus, az időközben hozzájuk csatlakozó Burajev, orosz-burját antropológus 18 Petőfivel azonos testi jegyet, jellegzetességet azonosított. A koponyát például lefotózták, majd összevetették az ismert dagerrotípiával – tökéletes fedés! A szakemberek körében ismert, hogy a nemet főként a koponya alapján szokták azonosítani, a leletet férfinak találták. Figyelembe véve az össze jellegzetességet Latimer és Simpson írásba is adták: semmi sincs, ami kizárná, hogy a feltárt csontváz azé az emberé, akit nálunk Petőfi Sándorként ismertek. Már önmagában a jellegzetes „agyara” is sokatmondó volt, de annak esélye, hogy az összes jellemző ráilljen egy emberre, 300 millió:1.

A folytatás is le van írva, egészen az utolsó napokig, de én nem olvashatom el helyetted.

Annyit is lehet tudni, hogy Petőfit, lázító verse miatt ( „Akasszátok fel a királyokat…”) élve vagy halva elő kellett keríteni a Habsburg császári család parancsára, de sem élve, sem halva nem találták.

Kérlek, hogy olvasd el figyelmesen, mire kértem bizonyítékot.

Szpacsi · 2015 Március 19

Eliszunban halt meg Petőfi? Na, ezt nem is tudtam. Erről a településről nem hallottam még! Biztosan ott lehet valahol Barguzin környékén.

blober · 2015 Március 19

Szerintem ott kellene kezdeni, hogy került a Bajkálhoz. Az osztrákok biztos nem küldték oda mert azok egyszerüen berakták volna az elsö hazai börtönbe. Az oroszok miért internálták volna? Az ö számukra egy egyszerü katona volt a többi közül.

Levitian · 2015 Március 19

ratalics írta:
Már ezredszer hivatkozol általad írottakkal kapcsolatban "bizonyítékként" arra, hogy "tele van vele az internet". Ami sajnos tipikus, hogy a végletesen valóságidegen kitalációitokat a megfelelő internetes fórumaitokon afféle "barterüzletek" keretén belül cserélgetitek egymásközt, így aztán "tele lesz vele az internet". A koholmányokkal a koholt honlapjaitok, blogjaitok, kommentjeitek vannak tele, nem "az internet"... És akkor hivatkozol ezekre a honlapokra, amelyek mindössze arra tudnak "bizonyítékok" lenni, hogy a rajtuk szereplő szöveg koholmány - mert koholmányokból épülnek ezek a honlapok az alapjuktól a felépítményükig, hiszen eleve ez a céljuk, vagy legalábbis befogadják az ilyen törekvéseket.
Mindezt függetlenül attól, hogy az adott Szabó Géza-féle legenda is ebben a formában virtigli koholmány, aminthogy az itt citált Bunyevácz Zsuzsa blog-féle szöveg is tele van ezekkel az egymásközt csereberélt koholmány toposzokkal, élen a Kéri Edit nevezetű elmeroggyant kokott végtelenül pimasz hazugság- és rágalomömleményeivel. Az ilyenkor alkalmazott referenciáid már eleve diszkriminálnak bárminemű tartalmat, amiket ideömleszteni szoktál érthetetlen fanatikus rémhírterjesztő mozgalmár mániádban.
(Aztán meg hárman-négyen-öten, akik ezt notóriusan művelitek itt a CH-n is, folyton rögtön körbekedvelitek egymást, mielőtt még elolvastátok volna egyáltalán, hogy elvtársatok mit is írt, kissé beltenyésztve így egymás kedvelését.

Értem az álláspontodat és részben egyet is értek vele. De igen túlzónak és ingerlőnek találom. Azzal, hogy csípőből elutasítasz mindent amit, nem tudományos kiadványban olvastál, nem vall túl nagy gondolkodóra, ugyanúgy leszűkíti a látótered, mint azokét, akik csak a „mítoszokra” építenek.

Ui.:
Többször volt már szerencsém olvasni a pedigree-det itt a CH-n, úgyhogy ha válaszra méltatsz, kérlek ettől ezúttal kímélj majd meg! Köszönöm.

Uui.:
A vicces bejegyzésed tetszett. Egész emberi volt…

Kyra_ · 2015 Március 19

BMEvegyész2 írta:
Kérlek, hogy olvasd el figyelmesen, mire kértem bizonyítékot.

2013. februárában hangzott el az ominózus "bejelentés" a Magyarok Világszövetségében ahol a Petőfi kutatásával kapcsolatban gyűltek össze. Ezt akkor több lap megírta, alternatív tévékben elhangzott. Én nem voltam jelen, nem készítettem hangfelvételt

)), de azt figyeltem, hogy nem lesz-e valamiféle reakció, tiltakozás, de senki nem cáfolta, maga Szabó Géza sem.
Szabó Géza előadást tartott a feltárásról, ahol fényképeket vetített és közben azt találta mondani, hogy részt vett Moszkvában a szovjet tudományos akadémián tartott tanácskozáson az MTA megbízott antropológusaként és első ízben vizsgálták meg a Barguzinban feltárt, Petőfi Sándornak tulajdonított csontvázat.

A plénum előtt először Kéri Edit, majd Morvai kérdezett rá Szabó Gézára, hogy jól érti-e Moszkvában az MTA nevében volt jelen? A régész a terem döbbent csendjében elismerte: Igen, az MTA elnökének felkérésére utaztam Moszkvába – mondta. - Az én pénzemen?!

- kérdezte Morvai.

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján nem jelent meg a közlemény természetesen...

A 99.99%-kal az apasági vizsgálatra céloztam, amelynél ez döntő érv, ha valaki gyerektartást kér tőled a bíróságon...

240x350xdns240__20081103_135639.jpg.pagespeed.ic.qQBImJoKZ6nkG23lgleZ.webp

Kyra_ · 2015 Március 19

Szpacsi írta:
Eliszunban halt meg Petőfi? Na, ezt nem is tudtam. Erről a településről nem hallottam még! Biztosan ott lehet valahol Barguzin környékén.

Igen, mert Barguzinból, ahol zsidó emberek laktak, kiutálták őket és el kellett költözniük. Ez a falu buddhistáké volt és amikor Petőfi meghalt skorbutban (amit a koponya szájpadlásáról állapítottak meg), akkor az ottani temetőbe nem temethették el, visszavitték Barguzinban, de ott is csak a temető kerítésén kívül földelhették el, mert a zsidótemető sem fogadta be.

Bármit is mondtok róla, Petőfi nem azt érdemelte, hogy egy árokparton legyen eltemetve.

Aki ilyen verseket írt a szabadságról:

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kisértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

S mégis, mégis számkivetve voltál,
Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,
Szent nevedet bitóra szögezték,
Érkezésedet hóhérok lesték.

Megszűnt végre hosszú bujdosásod,
Sírba esett, ki neked sírt ásott,
Bevezettünk, s uralkodás végett
Elfoglaltad a királyi széket.

Te vagy a mi törvényes királyunk,
Trónusodnál ünnepelve állunk,
Körülötted miljom s miljom fáklya,
Meggyúlt szíveink lobogó lángja.

Oh tekints ránk, fönséges szabadság!
Vess reánk egy éltető pillantást,
Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól,
Szaporodjék szemed sugarától.

De, szabadság, mért halvány az orcád?
Szenvedésid emléke szállt hozzád?
Vagy nem tettünk még eleget érted?
Koronádat a jövőtől félted?

Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,
Feljövünk a sírbul éjféltájban,
S győztes ellenségednek megint kell
Küzdeni... kisértő lelkeinkkel!

Hát ez van jelenleg, amit az utolsó versszakban írt, ezért tiltakozik hivatalból a mainstream és hat ezerrel azokra, akiknek ma ő a szent igazság.

Kicsi Fecske · 2015 Március 19

Kyra_ írta:
Igen, mert Barguzinból, ahol zsidó emberek laktak, kiutálták őket és el kellett költözniük. Ez a falu buddhistáké volt és amikor Petőfi meghalt skorbutban (amit a koponya szájpadlásáról állapítottak meg), akkor az ottani temetőbe nem temethették el, visszavitték Barguzinban, de ott is csak a temető kerítésén kívül földelhették el, mert a zsidótemető sem fogadta be.

Bármit is mondtok róla, Petőfi nem azt érdemelte, hogy egy árokparton legyen eltemetve.

Aki ilyen verseket írt a szabadságról:

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kisértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

S mégis, mégis számkivetve voltál,
Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,
Szent nevedet bitora szögezték,
Érkezésedet hóhérok lesték.

Megszünt végre hosszu bujdosásod,
Sírba esett, ki neked sírt ásott,
Bevezettünk, s uralkodás végett
Elfoglaltad a királyi széket.

Te vagy a mi törvényes királyunk,
Trónusodnál ünnepelve állunk,
Körülötted miljom s miljom fáklya,
Meggyúlt szíveink lobogó lángja.

Oh tekints ránk, fönséges szabadság!
Vess reánk egy élteto pillantást,
Hogy eronk, mely fogy az örömláztól,
Szaporodjék szemed sugarától.

De, szabadság, mért halvány az orcád?
Szenvedésid emléke szállt hozzád?
Vagy nem tettünk még eleget érted?
Koronádat a jövotol félted?

Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,
Feljövünk a sírbul éjféltájban,
S gyoztes ellenségednek megint kell
Küzdeni... kisérto lelkeinkkel!

Az a véleményem, hogy éppen itt az ideje, hogy a nagy magyarnak helye legyen legalább holta után magyar földben nyugodni.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

Kyra_ · 2015 Március 19

Levitian írta:
Értem az álláspontodat és részben egyet is értek vele. De igen túlzónak és ingerlőnek találom. Azzal, hogy csípőből elutasítasz mindent amit, nem tudományos kiadványban olvastál, nem vall túl nagy gondolkodóra, ugyanúgy leszűkíti a látótered, mint azokét, akik csak a „mítoszokra” építenek.

Ui.:
Többször volt már szerencsém olvasni a pedigree-det itt a CH-n, úgyhogy ha válaszra méltatsz, kérlek ettől ezúttal kímélj majd meg! Köszönöm.

Uui.:
A vicces bejegyzésed tetszett. Egész emberi volt…

Az ilyen ellen az egyetlen védekezés, ha el sem olvasod, amit idekörmöl.

Én már mondtam neki, hogy velem felesleges foglalkoznia, mert nem szoktam elolvasni az írását. Kár a fáradságért, de felesleges volt. Annyira büszke a történész voltára...

Kérdés, hogy a valódi történészek büszkék lennének-e rá, ha látnák miként produkálja itt magát.

Kyra_ · 2015 Március 19

blober írta:
Szerintem ott kellene kezdeni, hogy került a Bajkálhoz. Az osztrákok biztos nem küldték oda mert azok egyszerüen berakták volna az elsö hazai börtönbe. Az oroszok miért internálták volna? Az ö számukra egy egyszerü katona volt a többi közül.

" Dr. Simonfy Sámuel mindaddig szemmel tudta tartani Petőfit, ameddig az első sebesültek ellátásával nem kellett foglalkoznia. Csak annyit látott utolsó odafigyelésével, hogy Fehéregyházán orosz egyenruhás lovas katonák (kozákok) kerítették be Petőfit. Hogy leszúrták-e, vagy foglyul ejtették, azt már nem tudta figyelemmel kísérni, mert sok sebesültet hoztak a kötözőhelyre. (A későbbi évek kutatása során derült ki, hogy Petőfi egy kukoricásba menekülve, sebesülten feküdt, de nem halt meg. Egy barátja bevitte a faluba, és onnan szállították át a segesvári kötözőhelyre. Valószínűleg onnan vitték ki Szibériába.) Petőfit Segesváron a bécsi udvar is kerestette. Ferenc József édesanyja, Zsófia főhercegnő, aki „az egyetlen férfi” volt a császári családban, nagyon erélyesen irányította a politikát. Petőfi Sándorra nemcsak azért haragudott, mert magyar forradalmár volt, hanem híres: „Akasszátok fel a királyokat!” c. verse miatt is orrolt rá. Ezért kiadatta a parancsot a császári hadsereg vezetésének, hogy Petőfit élve vagy halva, de kerítsék elő. A segesvári csatavesztés után Heydte ezredes, összekötő császári tiszt, lóháton végig kutatta a csatateret, de Petőfi holttestét nem találta. Tehát, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Petőfi Sándor Segesvárnál hősi halált halt volna.

A győztes felek bécsi megállapodásban (1849. május 14.), dokumentumban rögzítették, hogy az oroszok által elfogott magyar honvédeket Szibériába és egészen Kamcsatkáig elvihetik. A bécsi levéltárból az Országos Levéltárunk lefilmezve megkapta ezt a dokumentumot. Kéri Edit is kikérte levélben ezt a dokumentumot a bécsi levéltárból, és azt magyarra lefordította"

forrás: http://www.diszpolgar.hu/hol-vagy-petofi-titkok-nyomaban

Az utolsó mondatban az a jó, hogy a mi történészeink úgy tudják, hogy senkit nem vittek Oroszországba fogolyként, hiába jöttek onnan a hírek magyar nevű családokról, leszármazottakról. Először Kéri Edit vette a fáradságot, hogy kikérje az osztrákoktól és le is fordítsa azt az okiratot, ami bizonyítja, hogy igenis, vittek rabokat Szibériába.

A belinkelt közélet magazinban van egy mondat Tamási Árontól: " Az igazságot is meg lehet szokni"

Csillagözön · 2015 Március 19

".........Beszéljünk még Petőfiről. Kínai forgatócsoport vette a sajtótájékoztatót. Hogyan kerültek ide?

Egy dokumentumfilmet csinálnak.

A kínai állami tévé?

Persze. Ők küldték őket. Még pénzt is kaptak hozzá. Itthon meg lesz egy producer, és ketten a kutatásról, az életemről csinálnak egy olyan dokumentumfilmet, amibe bele lesz írva, hogy Magyar Bálint azt mondta ekkor meg ekkor, hogy menjek a picsába Petőfivel.

Ezt mondta Magyar Bálint?

Ezt, a folyosón. Előtte interpelláltam a Parlamentben, hogy milyen kulturális miniszter az, akit nem érdekel Petőfi. De az is le lesz írva, hogy a Viktor mit mondott a Jurta Színházban.

Mit?

El lesz mondva… Azt, hogy nem érdekli. Ő többször is mondta. És nyugodt lehetsz benne, hogy én a könyvben leíratom, és felelni fogok érte. És azt is leíratom, hogy összetörték a kocsimat, kigyújtották.

Azt miért?

Micsoda?! Három napig eszméletlen voltam Kiskőrösön! Összekötötték a kezemet, el volt feketedve, hátamon volt egy papír, hogy ha folytatom a Petőfi-kutatást, így jár a családom is!........."

http://www.hir24.hu/nagyinterju/201...ek-a-picsaba-petofivel.-es-orbant-se-erdekli/

Morvai: Nálam van Petőfi Sándor koponyája

Kyra_

Kyra_

ratalics

Kicsi Fecske

ratalics

Harapóca

BMEvegyész2

Kyra_

ratalics

BMEvegyész2

BMEvegyész2

Szpacsi

blober

Levitian

Kyra_

Kyra_

Kicsi Fecske

Kyra_

Kyra_

Csillagözön

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása