Aludni jó
Szunya Aladár kezdett ébredezni.
Félig nyitott szemmel merengett azon,
Hogy bárki bármit is higgyen,
akármit is gondoljon, Ő bizony nem
semmi egy fazon.
Rápillantott az órára, s felmordult:
Még csak délután fél egy?
Azután homályosan elmélkedni kezdett,
s próbálta átgondolni, hogy este hova is megy.
Minden éjszaka bulizik, csajozik, iszik,
mint egy "állat",
Hiszen gazdag szüleitől újabb és újabb
juttatásokat várhat.
Az összes szórakozóhelyen ismerik
már és köszöntik előre,
Udvariasan bár, de valójában
számítóan érdeklődnek felőle.
Őt ez nem zavarja. Megszokta,
hogy "nyalják" a talpát,
Egyre csak bővíti a körülötte lézengő
és neki hízelgő "falkát".
Olyasféle borzalom, mint a dolgozás,
sosem jutna az eszébe,
Egyszerűen képtelen lenne beleképzelni
magát egy dolgozni járó, s adót fizető helyébe.
Újra csukódik a szeme. Az alvás még nem ért véget,
Reménye szerint álmodik egy nagyon szépet.
Már szendereg. Utolsó gondolata az,
hogy legyen szép idő, vagy hulljon a hó,
Bármi történjen is, aludni mindig,
minden körülmények között jó.