Nagy bejelentés a brit kormányfőtől, szinte az egész országot szélenergiára állítanák át

Boris Johnson brit miniszterelnök a Konzervatív Párt online tartott konferenciáján arról beszélt a héten, hogy a kormány történelmi léptékű befektetésre készül a tiszta energiájú jövőbe, amely rengeteg új munkahelyet is teremt. Johnson konkrét célkitűzésként nevezte azt, hogy 2030-ra valamennyi brit háztartás tengeri szélerőművekkel termelt tiszta energiát kapjon.

A Guardian tudósítása szerint a brit kormányfő a toryk előtti felszólalásában Angliát Szaúd-Arábiához hasonlította abban a tekintetben, hogy ahogy a királyság neve az olajvagyonnal forrt egybe, úgy lehet a tengeri szélenergia hasznosításában is Anglia az az ország, amely hivatkozási alap lehet. Johnson szerint az Egyesült Királyság a világ vezető szereplője lehet az olcsó, tiszta energiára épülő jövő tekintetében.

20200805politics-pandemic-horizontal-a-handout.jpg

Boris Johnson brit miniszterelnök egy korábbi felvételenForrás: AFP/POOL/10 Downing Street/Andrew Parsons
A miniszterelnök azt is mondta, kormányával úgy gondolják, 10 éven belül a tengeri szélfarmok elég energiát fognak termelni az ország valamennyi otthona számára. Ehhez az kell, hogy a mostani kapacitást az eddig tervezett 30 gigawatt helyett rögtön 40 gigawattra növeljék.

Ennek támogatására Boris Johnson bejelentette, hogy 160 millió fontot (több mint 60 milliárd forint) szánnak arra, hogy korszerűsítsék a szélturbina-gyártó telephelyeket.

A bejelentés az első a kormányzat 10 pontos "zöld ipari forradalomként" hivatakozott tervéből, melynek az a célja, hogy felgyorsítsa az energiafordulatot, teljesítve a végső célt, azt, hogy Anglia 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BBC megemlíti, hogy a terv többi elemét London az év hátralévő részében ismerteti a nyilvánossággal.

A brit kormányt az utóbbi hónapokban számos kritika érte amiatt, hogy a Covid-19 járvány utáni gazdasági újjáépítési tervekben nem szentel elegendő figyelmet a "zöld fordulat" megvalósításának, és így veszélybe kerülhet a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességi cél is. Az eddigi bejelentések szerint, 3 milliárd fontot valóban szánnak az otthonok hőszigetelési és energiahatékonysági megoldásaira, de e mellett más, konkrét zöld célkitűzést idáig nem ismertettek.

20180201tengeri-szelfarm4.jpg

Egy szélerőmű az Északi-tengerenForrás: AFP/Cultura Creative/Mischa Keijser
A 160 millió fontos fejlesztési program kapcsán a Downing Streeten viszont máris úgy számolnak, hogy az azonnal hozzájárul 2000 új munkahely létrehozásához, és 2030-ig bezárólag további 60 ezer munkahely jön még létre a turbinagyártás felfutásához kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten.

Johnson ugyanakkor beszédében nem említette a szárazföldi szélenergia kérdéseit, noha ez lényegesen olcsóbb megoldás e megújuló forrás hasznosításában. Ennek vélhetően az lehet a magyarázata, hogy a korábbi, David Cameron vezette kormány olyan szigorú szabályozást fogadott el szárazföldi szélerőművek létesítésére, hogy alig akadt olyan beruházó, aki belevágott az építésbe. Az elmúlt öt évben mindössze néhány szárazföldi szélturbinát állítottak üzembe az Egyesült Királyságban.
 
Itthon változik (állítólag) a napelemes áram szaldoelszámolása.
Megszűnik 2023 végén a lakossági napelemes rendszerek szaldóelszámolása, helyette a bruttó elszámolás jön – írja a G7.hu. Jelenleg a háztetőkre szerelt napelemek többsége úgy kapcsolódik az elektromos hálózathoz, hogy a háztartás fogyasztását és termelését egy oda-vissza forgó villanyóra méri. Így ha a háztartás legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, akkor nem kell villanyszámlát fizetnie.
Az Innovációs- és Technológiai Minisztériumra hivatkozva írja a gazdasági lap, hogy az új rendszerben viszont már a hálózatból vételezett energia árát vetik majd össze a visszatáplált energia átvételi árával.

A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, a termelés átvételi árát viszont a későbbiekben szabják majd meg. Ha ez alacsonyabb lesz, mint az áram ára, akkor nem elég, ha ugyanannyi áramot táplál vissza a rendszerbe egy napelemes háztartás, mint amennyit fogyaszt, a végén így is fizetnie kell majd villanyszámlát. Ha pedig egy háztartás úgy tekint a napelemes rendszerére, mint beruházásra, akkor ezután lényegében lehetetlenné válik a megtérülés kiszámítása.
A szaldóelszámolást bruttóelszámolás váltja, ami a kilowattok helyett a forintokat számolja. Ha az ITM alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, mint amennyi az aktuális áramár, akkor hiába a napelem, fizetni kell a villanyszámlát.
 
Itthon változik (állítólag) a napelemes áram szaldoelszámolása.
Megszűnik 2023 végén a lakossági napelemes rendszerek szaldóelszámolása, helyette a bruttó elszámolás jön – írja a G7.hu. Jelenleg a háztetőkre szerelt napelemek többsége úgy kapcsolódik az elektromos hálózathoz, hogy a háztartás fogyasztását és termelését egy oda-vissza forgó villanyóra méri. Így ha a háztartás legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, akkor nem kell villanyszámlát fizetnie.
Az Innovációs- és Technológiai Minisztériumra hivatkozva írja a gazdasági lap, hogy az új rendszerben viszont már a hálózatból vételezett energia árát vetik majd össze a visszatáplált energia átvételi árával.

A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, a termelés átvételi árát viszont a későbbiekben szabják majd meg. Ha ez alacsonyabb lesz, mint az áram ára, akkor nem elég, ha ugyanannyi áramot táplál vissza a rendszerbe egy napelemes háztartás, mint amennyit fogyaszt, a végén így is fizetnie kell majd villanyszámlát. Ha pedig egy háztartás úgy tekint a napelemes rendszerére, mint beruházásra, akkor ezután lényegében lehetetlenné válik a megtérülés kiszámítása.
A szaldóelszámolást bruttóelszámolás váltja, ami a kilowattok helyett a forintokat számolja. Ha az ITM alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, mint amennyi az aktuális áramár, akkor hiába a napelem, fizetni kell a villanyszámlát.
Ez is csak azt példázza, hogy mi nem vagyunk olyan "széllelbéleltek", mint a britek.
 
Ez is csak azt példázza, hogy mi nem vagyunk olyan "széllelbéleltek", mint a britek.
Vagy nem hülyék ülnek a minisztériumban. Maga az áram előállítási költsége sokkal kevesebb, egységenként, mint amit fizetsz érte a számlán a hagyományos erőművekben. Nem emlékszem tisztán, de a régi vagy az új Paks esetében egységenként 5 Ft előállítási árral számolnak. Szóval a további pár forint a számlán azért van, mert a szolgáltatónak fent kell tartani és bizonyos időnként ki kell cserélni egy több ezer km kábeltengert, plusz ott vannak a trnaszformátorközpontok, stb. a munkások béres és persze a nyereség is sok más dolog mellett. A jelenlegi megoldásnál 1=1 csere történik. Falusiasan mondva te eladsz a boltosnak ősszel 1 egység almát és azt várod, hogy hónapokkal később ugyan azon az árom vehesd vissza az 1 egységnyi almádat. Kvázi ingyen "raktározod" (persze nem, de elszámolási szempontból igy is nézhető) az plusz energiát a szolgáltató hálózatában, ami miatt állandóan feljebb vagy épp lejebb kell tekerni az energiatermelést az alap erőműveknél (állítólag Mészáros is azért adta el az erőművet, mert az nem volt elég modern ahoz, hogy ezt a fel le tekergetést lereagálja és egy csomó büntit kapott emiatt, persze ez nem 100%), attól függően mekkora a termelése a megújúlóknak. SZóval ez a tárolási dijként is felfogható. Sok fűgg a konkrét szabályozástól. Energiatőzsde lesz mint a németeknél, vagy fix ár, ami évente változik. Esetleg a kiszámíthatóságot egy saját akupak növelheti, de a költségeket is.
A tengeri szelek stabilak,jelenleg, persze az évszaktól és napszaktól függően változó erőségűek és viharos idő nem tesz jót a termelésnek, de Én személy szerint nem merném rátenni az egész ország energiabiztonságát a szélre, vagy a napra, amig nincs nagyűzemben gyártható energiatárolási megoldásom, ilyen méretű energiatárolásra. A globális éghajlatváltozás felkavarhatja a jelenelg stabil szélpályákat, főleg, ha leáll a Golf áramlás (amit egyes modelek feltételeznek).
 
Vagy nem hülyék ülnek a minisztériumban. Maga az áram előállítási költsége sokkal kevesebb, egységenként, mint amit fizetsz érte a számlán a hagyományos erőművekben. Nem emlékszem tisztán, de a régi vagy az új Paks esetében egységenként 5 Ft előállítási árral számolnak. Szóval a további pár forint a számlán azért van, mert a szolgáltatónak fent kell tartani és bizonyos időnként ki kell cserélni egy több ezer km kábeltengert, plusz ott vannak a trnaszformátorközpontok, stb. a munkások béres és persze a nyereség is sok más dolog mellett. A jelenlegi megoldásnál 1=1 csere történik. Falusiasan mondva te eladsz a boltosnak ősszel 1 egység almát és azt várod, hogy hónapokkal később ugyan azon az árom vehesd vissza az 1 egységnyi almádat. Kvázi ingyen "raktározod" (persze nem, de elszámolási szempontból igy is nézhető) az plusz energiát a szolgáltató hálózatában, ami miatt állandóan feljebb vagy épp lejebb kell tekerni az energiatermelést az alap erőműveknél (állítólag Mészáros is azért adta el az erőművet, mert az nem volt elég modern ahoz, hogy ezt a fel le tekergetést lereagálja és egy csomó büntit kapott emiatt, persze ez nem 100%), attól függően mekkora a termelése a megújúlóknak. SZóval ez a tárolási dijként is felfogható. Sok fűgg a konkrét szabályozástól. Energiatőzsde lesz mint a németeknél, vagy fix ár, ami évente változik. Esetleg a kiszámíthatóságot egy saját akupak növelheti, de a költségeket is.
A tengeri szelek stabilak,jelenleg, persze az évszaktól és napszaktól függően változó erőségűek és viharos idő nem tesz jót a termelésnek, de Én személy szerint nem merném rátenni az egész ország energiabiztonságát a szélre, vagy a napra, amig nincs nagyűzemben gyártható energiatárolási megoldásom, ilyen méretű energiatárolásra. A globális éghajlatváltozás felkavarhatja a jelenelg stabil szélpályákat, főleg, ha leáll a Golf áramlás (amit egyes modelek feltételeznek).
Othoni minirendszereknél persze az akksik jelentik a tárolás egyetlen alternatíváját, de nagy szél- illetve naperőműveknél azért van létező tárolási technológia. A probléma inkább ott van, hogy a kurmány minden ezközzel ellehetetleníti az otthoni áramtermelést.
 
Othoni minirendszereknél persze az akksik jelentik a tárolás egyetlen alternatíváját, de nagy szél- illetve naperőműveknél azért van létező tárolási technológia. A probléma inkább ott van, hogy a kurmány minden ezközzel ellehetetleníti az otthoni áramtermelést.
Van tárolási kapacitás, csak épp édes kevés, ha napi 24 órában ésvi 365 nap akarod biztosítani a stabil szolgáltatást. Mondom amig nem lesz nagy tételben nagy kapacitással kiépíthatő tárolási megoldás, addig kellenek a hagyományos erőművek, akkora teljesítménnyel, mint ami a fogyasztás, a napellem szél, csak rásegítő, amig megy addig a hagyományos erőművet visszafogják. Vagy ott a más f verni a csalánt nyugati módszere, ami ezen a fronton az, hogy pl. az ukránoktól, fehéroroszoktól veszik a szén és atom erőművekben megtermelt árramot,de odahaza verik a dobot, hogy mennyi naperőművűk van és milyen zöldek.
Ha jól emlékszem magyarországon csak a szélerőműépítés van blokkolva. Pesten kivül a napelemre még valami pályázat is van. Plusz most a kormány közeli emberkék rárepültek a naperőművekre. Pár napja volt talán a telexen? cikk arról, hogy az emberke nem akarta leadni a földjét, de a válakozó minisztériumi segítséggel átminősítette, szóval már nem termőföld, így muszály lesz eladni.
Ami kellene, amit már majd 80 éve mondanak a vizügyesek, az 3-4 vizerőmű, mert a Duna medre egyre mélyül és előbb utóbb ezért csökken a talajvíz szintje az alföldön. Részbe ezért épül valmai csatorna Debrecennél, talán a keleti főcsatorna és a városi tó között, de ezért kezdték építeni a Duna Tisza csatornát is még a 2 vh. után, de a nagy költsékem miatt akkor abbahagyták.
 
Van tárolási kapacitás, csak épp édes kevés

Egy sor országban működnek nap- és szélerőművek tárolórendszerekkel. Ha zöldülni akarunk, akkor nincs kompromisszum.

Ha igaz, amit fentebb írt setni, akkor a napelemes házi rendszereket is csak az tudja megengedni magának, akit nem zavar, hogy sosem fog megtérülni. Mindenki mást továbbra is államfüggésben tart a szagértő kurmány.
 
Egy sor országban működnek nap- és szélerőművek tárolórendszerekkel. Ha zöldülni akarunk, akkor nincs kompromisszum.

Ha igaz, amit fentebb írt setni, akkor a napelemes házi rendszereket is csak az tudja megengedni magának, akit nem zavar, hogy sosem fog megtérülni. Mindenki mást továbbra is államfüggésben tart a szagértő kurmány.
Megtérül, csak bizonytalan a megtérülés. Plusz az jó, hogy a normál fogyasztók fizzesék a zöldülők költségeit. Fentebb írtam, hogy az 1 az 1 csere esetén a napelemes nem fizeti a hálózat fentartási és az energiatárolási költségeket, hanem azt a normál fogyasztó fizeti. Minél több a napelemes, annál nagyobb a veszteség a szolgáltatónál, amit kompenzálni kell, vagy a közösből az állam teszi meg, vagy a szolgáltató emeli az árakat a normál fogyaztónál, vagy az van amit a kormány lépett nagy vonalakban. Nincs ingyen energia rendszer. Vannak gyártási és üzemelési költségek. Ezt ki kel fizetni valakinek, nem mindegy, hogy mindenki fozeti pár emberét, mint eddig. Eleve ha beüt a zöld forradalom, 100% hogy az üzemanyagadóhoz hasonlót kivetnek az elektromos autósokra is. Mivel a szoftverek fejlettek és kb. az autó mindig online, hiába tankolsz majd a saját napelemedről, a Nav majd küldi a számlát.
 
Megtérül, csak bizonytalan a megtérülés. Plusz az jó, hogy a normál fogyasztók fizzesék a zöldülők költségeit. Fentebb írtam, hogy az 1 az 1 csere esetén a napelemes nem fizeti a hálózat fentartási és az energiatárolási költségeket, hanem azt a normál fogyasztó fizeti. Minél több a napelemes, annál nagyobb a veszteség a szolgáltatónál, amit kompenzálni kell, vagy a közösből az állam teszi meg, vagy a szolgáltató emeli az árakat a normál fogyaztónál, vagy az van amit a kormány lépett nagy vonalakban. Nincs ingyen energia rendszer. Vannak gyártási és üzemelési költségek. Ezt ki kel fizetni valakinek, nem mindegy, hogy mindenki fozeti pár emberét, mint eddig. Eleve ha beüt a zöld forradalom, 100% hogy az üzemanyagadóhoz hasonlót kivetnek az elektromos autósokra is. Mivel a szoftverek fejlettek és kb. az autó mindig online, hiába tankolsz majd a saját napelemedről, a Nav majd küldi a számlát.
Azért műszakilag mindketten nagyon tévedtek, mert éppen az a baj, hogy sajnos nincs megfelelő tárolási eszköz és technológia. Aki ezt megoldja, az Nobel-díjas lesz!
Ma úgy megy a dolog, ha van szél, vagy nap, akkor az erőművek (gázzal, olajjal, szénnel, atomenergiával működőek) vissza veszik a termelésüket, ha viszont nincs szél és nap, akkor csúcsra járnak. Mellesleg ott vannak a gyorsindítású gázos erőművek a biztonság miatt.
A teljes megoldás csak akkor jöhet szóba, ha lesz hatékony energia tárolási eszköz és módszer, de ez csak a jövő valamikor.
 
Azért műszakilag mindketten nagyon tévedtek, mert éppen az a baj, hogy sajnos nincs megfelelő tárolási eszköz és technológia. Aki ezt megoldja, az Nobel-díjas lesz!
Ma úgy megy a dolog, ha van szél, vagy nap, akkor az erőművek (gázzal, olajjal, szénnel, atomenergiával működőek) vissza veszik a termelésüket, ha viszont nincs szél és nap, akkor csúcsra járnak. Mellesleg ott vannak a gyorsindítású gázos erőművek a biztonság miatt.
A teljes megoldás csak akkor jöhet szóba, ha lesz hatékony energia tárolási eszköz és módszer, de ez csak a jövő valamikor.
Én is ezt írtam pár hozzászólással ez előtt. Minden hurrá zöld hírnél az első kérdés és az aksi? Pontosabban az olyan aksi, ami relatíve olcsó, nagy kapacitású és tömegesen gyártható.
 
Én is ezt írtam pár hozzászólással ez előtt. Minden hurrá zöld hírnél az első kérdés és az aksi? Pontosabban az olyan aksi, ami relatíve olcsó, nagy kapacitású és tömegesen gyártható.
Akkor csak félre értettem. Ne haragudj ezért!
Bár kettő zárójelben leírom részletesebben a véleményemet:
(A jelenlegi tárolási módszerek közül a leghatékonyabb az, ha a csúcsban felszivattyúzni pld. a vizet egy jó magas víztárolóba, majd onnan amikor kell, akkor turbinán és generátoron keresztül kiveszed azt az energiát és áttáplálod az energetika hálózatba. Sajnos itt is a veszteség szól közbe, már a szivattyúzási energia, azután a turbina és generátor hatásfoka, stb. és akkor már nem éri meg az egész.
A jelenlegi akkumulátorok ilyen nagy áramfelvételre és visszaadásra - lehet Li-ionos is - sajnos nem alkalmasak. Bár lehet megoldás, de arra még várni kell.)
(Másik megoldás: A sivatagban - Észak-Afrika - elhelyezni napkollektorokat, majd a termelt áramot átvinni pld. Európába. Itt pedig az átviteli vezeték-veszteség okoz nehézséget - nincs szupervezető - amire Európába érne a feszültség, addig már elfogyott.)
 
...............
(Másik megoldás: A sivatagban - Észak-Afrika - elhelyezni napkollektorokat, majd a termelt áramot átvinni pld. Európába. Itt pedig az átviteli vezeték-veszteség okoz nehézséget - nincs szupervezető - amire Európába érne a feszültség, addig már elfogyott.)
Nemrégiben olvastam, hogy kifejlesztettek szoba hőmérsékleten is működő szupravezetőt, egyenlőre még csak nagyon magas nyomás alatt, de vannak lehetőségek a későbbiekben ennek csökkentésére.
Bízom benne hogy néhány év múlva optimális körülmények között, veszteség nélkül lehet szállítani a villamos energiát a föld aktuális napos feléről az éppen szükséges helyre.
Na persze ez "csak" a tudományos oldal, hajlamos vagyok kifelejteni a bizniszt meg a politikát - mert ha ezek beleszólnak, akkor megette a fene a tudományt...
 
Utoljára módosítva:
Nemrégiben olvastam, hogy kifejlesztettek szoba hőmérsékleten is működő szupravezetőt, egyenlőre még csak nagyon magas nyomás alatt, de vannak lehetőségek a későbbiekben ennek csökkentésére.
Bízom benne hogy néhány év múlva optimális körülmények között, veszteség nélkül lehet szállítani a villamos energiát a föld aktuális napos feléről az éppen szükséges helyre.
Na persze ez "csak" a tudományos oldal, hajlamos vagyok kifelejteni a bizniszt meg a politikát - mert ha ezek beleszólnak, akkor megette a fene a tudományt...
Igazad van. Én is olvastam, de ott folyadékról van szó, aminek több száz bar nyomáson kell lennie.
Ennek kiépítése azért sok pénzbe kerülne, nem beszélve a nagy nyomás miatti esetleges veszélyről.
Hátha lesz könnyebben és olcsóbban kivitelezhető megoldás, már ha csak a tudományos oldalt nézzük, mert az üzlet és a politika azért más dolog, jól mondtad, az mindenbe beleszólhat.
 
Azért műszakilag mindketten nagyon tévedtek, mert éppen az a baj, hogy sajnos nincs megfelelő tárolási eszköz és technológia. Aki ezt megoldja, az Nobel-díjas lesz!
Ma úgy megy a dolog, ha van szél, vagy nap, akkor az erőművek (gázzal, olajjal, szénnel, atomenergiával működőek) vissza veszik a termelésüket, ha viszont nincs szél és nap, akkor csúcsra járnak. Mellesleg ott vannak a gyorsindítású gázos erőművek a biztonság miatt.
A teljes megoldás csak akkor jöhet szóba, ha lesz hatékony energia tárolási eszköz és módszer, de ez csak a jövő valamikor.
Már hogy a p-be nem lenne tárolási lehetőség, pont, mert a nap nem süt éjjel is. Nem is új dolog. Nyilván nem ez a végállomása a technológiának, de létezik.
 
Te csak akksiban tudsz gondolkodni, ezért nem érted, hogy van más módja a tárolásnak...
És milyen az a módszer? Ez engem is érdekel. A víztárolásról már írtam, a másik a gőzakkumulátor-megoldás lenne, de a hatásfok ott is problémát jelent. (A vizet gőzzé fejleszteni, azt hatalmas hőszigetelt nyomástárolókban elhelyezni és szükség szerint a tárolt gőz menne a gőzturbinára és az hajtaná az áramfejlesztő generátort.)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,874
Tagok
615,338
Legújabb tagunk
Jo Maya
Oldal tetejére