Napelemet szeretnél? Így kezdj hozzá!

Az otthoni napelem pár éve futurisztikusnak hangzott, de most már egyáltalán nem az.


Forrás: Europress

Napelemet szeretnél? Így kezdj hozzá!

Az otthoni napelem pár éve futurisztikusnak hangzott, de most már egyáltalán nem az.

Legtöbbünkhöz már eljutottak Greta Thunberg szavai, és magunkba néztünk. Látván a környezetünk folyamatos pusztulását, feltettük a kérdést, hogy tudunk-e valamit igazán tenni annak érdekében, hogy megálljt parancsoljuk a fölöttünk Damoklész kardjaként lebegő ökológiai tragédiának. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, minimálisra szorítjuk a műanyag vásárlását, ami mind nagyon üdvözlendő. De a saját életünket tekintve akkor tudunk igazán nagyot lépni ez ügyben, ha lecsatlakozunk a közösségi áramtermelésről, és a korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre álló, a környezetet nem károsító erőforrásra, a napra kötjük rá a fogyasztásunkat. De mit is kell erről tudni?

Itt a nagy pró s kontra lista
Ennek legegyszerűbb módja az, hogy napelemmel szereljük fel a házunkat, és az energiafogyasztásunkat ebből fedezzük. Sokan nincsenek tisztában ennek gazdasági hasznaival. Nem szimplán csak olcsóbb lesz a háztartásunk fenntartása, de az áram mellett akár bevételt is termelhetünk. Az inverter berendezés a megtermelt egyenáramot váltóárammá alakítja, amit vissza tudunk táplálni az áramszolgáltató rendszerébe. Tulajdonképpen értékesítjük a termelésünket, felcserélődik az áram eladó és a vevő szerepe, és a villanyóránk mérése alapján elszámolja felénk a termelést a szolgáltató.

Ezekre kell figyelned!
Az igazán jól működő és gazdaságos rendszer első lépése természetesen az, hogy megfelelően mérjük fel a telepítendő rendszer helyét, és a tetőnk adottságait. Figyelembe kell vennünk ehhez a tetőzet típusát, szerkezetét, az egybefüggő területek nagyságát, terhelhetőségét. Hogy igazán hatékony legyen a rendszerünk, meg kell vizsgálnunk a tető dőlésszögét, illetve természetesen a tájolását, ami alapjaiban határozza meg a legoptimálisabb termelést. Rengeteg útmutató és jó tanács található az interneten, de számos olyan céget is találhatunk, mely a gondos tervezés mellett a hatósági ügyintézést is átvállalja. Sajnos ez utóbbi a legnehezebb lépése a rendszer kiépítésének: míg a fizikai létesítés pár nap alatt megvan, a hatósági és közműszolgáltatói ügyintézés több hónapot (és persze) költséget is igénybe vesz. Az ősz hajszálak elkerülése érdekében jobb ezen ügyintézést értő kezekre bízni.

A legtöbb helyen ázsiai gyártmányú napelemeket tesznek fel a háztetőre. Ettől egyáltalán nem kell megijedni, régebben talán volt minőségi különbség a nyugati és keleti termékek között, azonban mára ez teljesen megfordult, főként a kínai termékek javára. A napelemeket tartó tartószerkezet (az egyedi tartó és színszerkezet a mozdíthatatlanságot biztosító kampókkal és csavarokkal) rozsdamentes acélból készülnek, hogy ellenálljanak az időjárás viszontagságainak, illetve biztosítsák a fix elhelyezést.

Az óracserét minden esetben az áramszolgáltató végzi, de az egyes szolgáltatók területén különböző az, hogy ezt milyen költség fejében teszik meg. Bizonyos teljesítményig azonban ingyenes az óracsere.

‘Gombhoz a kabátot’ az építészetben – avagy házat a napelemhez
Sokan megijednek a rendszer kiépítésének költségeitől, azonban bizton állíthatjuk, hogy a napelem befektetés a jövőbe. Rengeteg számítás található az interneten, hogy hány év alatt térül meg a beruházásunk, de általánosságban elmondható, hogy a különböző lakossági támogatások is elősegítik a megtérülést, másrészt nagyjából 8-10 év alatt vissza kell hoznia az árát. És tekintsünk a jövőbe, nagy számban jönnek majd az otthoni hálózatról töltött elektromos autók, melyek tovább segítik a költségmegtakarítást.
 
Valahol olvastam hogy nem ennyire egyszerű a dolog, ha sokan termelik így az áramot akkor kiszámíthatatlanná válik , válhat az állami áramtermelés.
Azaz ha süt a nap akkor megtermelik maguknak az áramot az erőművek leállhatnak de, ha borus idő vagy más jön közbe akkor meg hirtelen megugrik az erőművek igénybevétele ezt meg szinte lehetetlen lekövetni....vagyis nem lehet tervezni az erőművek egyenletes terhelésével így áramszünetek várhatók.
 
Valahol olvastam hogy nem ennyire egyszerű a dolog, ha sokan termelik így az áramot akkor kiszámíthatatlanná válik , válhat az állami áramtermelés.
Azaz ha süt a nap akkor megtermelik maguknak az áramot az erőművek leállhatnak de, ha borus idő vagy más jön közbe akkor meg hirtelen megugrik az erőművek igénybevétele ezt meg szinte lehetetlen lekövetni....vagyis nem lehet tervezni az erőművek egyenletes terhelésével így áramszünetek várhatók.
Ez azért nem egészen így van.
Egyrészt a panelek hatásfoka 6-25% (nem elírás, nincs 5o% sem), így értelemszerűen a csökkenő napsütés ilyen arányú csökkenést jelent csak, ami megfelelő méretezés esetén elhanyagolható.
Másrészt Paks és Gyöngyösvisonta adja a hazai villamosenergia termelés felét. A többi vagy import vagy gázüzemű erőműből származik, amit vagy üzemeltetnek (akár csúcsrajáratva), vagy nem - tehát tervezhető.
Ezért lenne az MVM, hogy ezt koordinálja (és nem azért, hogy a CÖF-t támogassa fél milliárddal).
Ahogy a cikk is írja, a telepítés komoly ügyintézést igényel, ami magába foglalja a várható plusz energia termelés mértékének kalkulálását is.
Amiről a cikk szoldídan hallgat, hogy új szerződést kell kötni a szolgáltatóval és ha véletlenül netán-talán több energiát termelsz, mint amit elhasználsz, azt bizony 27% ÁFÁ-val is megterhelik, ami szerintem szemét húzás az államtól.
Aztán a szolgáltató a visszaforgásgátlós mérőórák cseréjét is komoly pénzért végzik, holott x évente amúgy is új mérőre kellene cserélni már csak a hitelesítés miatt is.
Ami meggondolandó, hogy (akinek van kb 1 milliója, az a fogyasztási szokásai függvényében) telepítsen-e sziget üzemben egy ilyen rendszert. Ez az jelenti, hogy nappal a villanyóra utáni automaták kikapcsolva és a napelem rendszer megy, éjszakára pedig visszakapcsolva a hálózatot a szolgáltató áramát használjuk.
Ez lehet furán hangzik, de a villanyszámla felére-harmadára, sőt negyedére is csökkenthető.
Ebből látszik, hogy pályázati támogatás nélkül nem számíthatunk gyors megtérülésre.
A másik megoldás, ha kicsit (kicsit?) megnöveljük a ráfordítást és akkumulátoros rendszert építtetünk ki. Ekkor a szolgáltatót akár el is felejthetjük, mert éjszaka is önellátóak leszünk. Viszont ebben az esetben az állam kedvességére szintén számíthatunk, mert a "környezetvédelmi termékdíj" rárakódik a költségekre, ami 35-55 ezer Ft körüli összeg (már, ha hazai cégtől vásárolunk).
Ez utóbbi esetben lesz egy újabb kritikus pontja a rendszerünknek: a túltöltés védelem.
Ez az inverter utáni második legkritikusabb eleme a rendszernek. De mivel mozgó alkatrészt nem tartalmaznak (és ha megfelelő időjárás védelemmel rendelkeznek, amit gyakorlatilag a fedett, hőszigetelt tér), akkor 2o-25 év a várható MTBF (két meghibásodás közötti várható idő).
 
Ez azért nem egészen így van.
Egyrészt a panelek hatásfoka 6-25% (nem elírás, nincs 5o% sem), így értelemszerűen a csökkenő napsütés ilyen arányú csökkenést jelent csak, ami megfelelő méretezés esetén elhanyagolható.
Másrészt Paks és Gyöngyösvisonta adja a hazai villamosenergia termelés felét. A többi vagy import vagy gázüzemű erőműből származik, amit vagy üzemeltetnek (akár csúcsrajáratva), vagy nem - tehát tervezhető.
Ezért lenne az MVM, hogy ezt koordinálja (és nem azért, hogy a CÖF-t támogassa fél milliárddal).
Ahogy a cikk is írja, a telepítés komoly ügyintézést igényel, ami magába foglalja a várható plusz energia termelés mértékének kalkulálását is.
Amiről a cikk szoldídan hallgat, hogy új szerződést kell kötni a szolgáltatóval és ha véletlenül netán-talán több energiát termelsz, mint amit elhasználsz, azt bizony 27% ÁFÁ-val is megterhelik, ami szerintem szemét húzás az államtól.
Aztán a szolgáltató a visszaforgásgátlós mérőórák cseréjét is komoly pénzért végzik, holott x évente amúgy is új mérőre kellene cserélni már csak a hitelesítés miatt is.
Ami meggondolandó, hogy (akinek van kb 1 milliója, az a fogyasztási szokásai függvényében) telepítsen-e sziget üzemben egy ilyen rendszert. Ez az jelenti, hogy nappal a villanyóra utáni automaták kikapcsolva és a napelem rendszer megy, éjszakára pedig visszakapcsolva a hálózatot a szolgáltató áramát használjuk.
Ez lehet furán hangzik, de a villanyszámla felére-harmadára, sőt negyedére is csökkenthető.
Ebből látszik, hogy pályázati támogatás nélkül nem számíthatunk gyors megtérülésre.
A másik megoldás, ha kicsit (kicsit?) megnöveljük a ráfordítást és akkumulátoros rendszert építtetünk ki. Ekkor a szolgáltatót akár el is felejthetjük, mert éjszaka is önellátóak leszünk. Viszont ebben az esetben az állam kedvességére szintén számíthatunk, mert a "környezetvédelmi termékdíj" rárakódik a költségekre, ami 35-55 ezer Ft körüli összeg (már, ha hazai cégtől vásárolunk).
Ez utóbbi esetben lesz egy újabb kritikus pontja a rendszerünknek: a túltöltés védelem.
Ez az inverter utáni második legkritikusabb eleme a rendszernek. De mivel mozgó alkatrészt nem tartalmaznak (és ha megfelelő időjárás védelemmel rendelkeznek, amit gyakorlatilag a fedett, hőszigetelt tér), akkor 2o-25 év a várható MTBF (két meghibásodás közötti várható idő).
Ez a környezetvédelmi termékdíj az egyik legaljasabb húzása a kormánynak...mintha egy narkóst azért büntetnének meg, mert nem lövi be magát.
 
Ez a környezetvédelmi termékdíj az egyik legaljasabb húzása a kormánynak...mintha egy narkóst azért büntetnének meg, mert nem lövi be magát.
1995-ös törvény ez.
De persze hogy ez a pénz hova jut??
Lesz-e pénz arra hogy amikor a napelemek elhasználódnak vagy az akkumulátorok akkor mi lesz velük?
 
1995-ös törvény ez.
De persze hogy ez a pénz hova jut??
Lesz-e pénz arra hogy amikor a napelemek elhasználódnak vagy az akkumulátorok akkor mi lesz velük?
Az autók akkumulátoraival (meg a ceruzaelemtől a góliátig minden egyébbel) tudnak mit kezdeni? Na ugyanaz lesz ezekkel is.
Ami meg a fém részét illeti az nem veszélyes hulladék, sőt.
A panelek pedig szintén újrafeldolgozhatók.
 
De vajon mégis miért nem vesznek az emberek ilyesmi napelemes rendszereket? Ha annyira jó buli miért nem ugranak át Ausztriába és vesznek egyet mint anno a hűtőszekrényeket.
1. Talán van annyi eszük, hogy kiszámolták mennyi áramot kapnak készen egy ilyen napelemes rendszer áráért és akkor már nem is annyira jó buli. Vagy ha állambácsi nem támogatja a boltot akkor már ráfizetéses? És ezek még csak az árral kapcsolatos problémák.
2. Tanulmányozni kell hogyan változik a napelem áramtermelése napszaktól függően és évszaktól függően, ráadásul a saját áramomat főleg akkor tudnám használni mikor nem vagyok otthon ... 16 órán át meg a szolgáltató áramát használom.
3. Vajon hogy állnak a befektetéseikkel azok a tulajok, akik mondjuk 10 éve vették a rendszerüket és még messze nem térült meg, viszont ma sokkal jobb rendszereket lehet kapni, sokkal olcsóbban.
 
Utoljára módosítva:
Szerintem is fontos szerepet tölt majd be a jövőben a napenetórgia. Viszont jelenleg a fő gond, hogy az akumlátorok elpállítása nem a legkörnyezetbarátabb. A szükséges ritkaf9öldfémek és hasonlók bányászata igen környezetszennyező, de mivel főleg a harmadik világban folyik, tipikusan a más farkával verjük a csalánt esete áll fen. Mi feszítünk, hogy milyen zöldek vagyunk és szidjuk a harmadik világot, miért környezetszenyezőek.
A jelenlegi szisztémát azért nem tartom jónak többek között, mert két párhuzamos világot építünk ki. Van az az időszak amikor az energia x százalékát a zöldek adják, ez esetben csökkentjük a termelést, amikor az x csökken akkor növeljük. Tehát ha nem is regionálisan de elérhető szállíátási távolságban rendelkezésre kell álnia, annyi hagyományos energiatermelési kapacitásnak, ami az esetleg kieső zöldenergiát pótolja. Nem vagyok villamosmérnök, de egy másik fórumon egy hozzáértő levezette, hogy ez csak kis mértékben lehetséges, ugyanis a folyóáramnak, vagyis a megfelelő paraméterek közti elektromoságnak folyton rendelkezésre kell állni, ha nem 200 volt van a rendszerben, sok minden leáll. Viszont az erőművek nem másodpercek alatt pörögnek fel alapjáratból csúcsüzembe, ez az idő függ az erőmű tipusától is. Állítólag Mészáros is azért adta el a Mátrai erőművet, mert állandóan nagy birságokat kapot a cég, mert nem tudta az erőmű ezeket az ingásokat kezelni. SZóval hatalmas átmeneti tárolókat kellene építeni, ami a felesleges napenergiát tárolja, a hirtelen ingásokat kiegyenlíti, hogy az áramellátás folyamatos legyen. Megint az aksinál jukadunk ki.
Továbbá ott a plazmaerőmű kérdése. Sajnos ez eléggé alaulfinanszírozott. Magyarósi Csaba a nyáron készített egy riportot az ott dolgoző magyarokkal és bemutatta, hol tart az építkezés. A jelenlegi finanszírozás melett, talán 2080-90 fele kezdenek majd felépülni az ilyen típúsú erőművek. Hisz 2030-ra készül el a tesztreaktor. Kb 2050-60 között épül meg az első mintaerőmű a Demo 2 talán, aminek a tapasztalatai alapján épül, majd meg a többi erőmű 2080 után.
További bizonytalansági tényező a globális éghajlatváltozás hatása a helyi klímára. Simán lehet sokkal naposabb az idő, de eshetnek brutális jégesők is. Nem tudom menyit bír egy panel, de narancs nagyságú jégesőt szerintem nem kedveli. Szóval a 10 éves megtérülés igencsak jó lenne, de nem 100%.
Szerintem továbbra is az aksi a fő gond, arra kellene koncentrálni. Talán a tavasszal a Tesla fog valami nagy áttörést bejelenteni gyártási téren. Több áttörésről is orlvastam az elmúlt években, de ami működik a laborban az nem mindig működik a gyakorlatban.
Továbbá ott van a Dunán már a múlt század első felében is szükségesnek itélt 3 vagy 4 vízlépcső kérdése. Sajnos a rendszerváltáskor lezajlott ellenzéki hiszti miatt, az elmúlt 30 évben egy kormány sem merte felvetni, újabb vizerőmű építését a Dunán :(
 
De vajon mégis miért nem vesznek az emberek ilyesmi napelemes rendszereket? Ha annyira jó buli miért nem ugranak át Ausztriába és vesznek egyet mint anno a hűtőszekrényeket.
1. Talán van annyi eszük, hogy kiszámolták mennyi áramot kapnak készen egy ilyen napelemes rendszer áráért és akkor már nem is annyira jó buli. Vagy ha állambácsi nem támogatja a boltot akkor már ráfizetéses? És ezek még csak az árral kapcsolatos problémák.
2. Tanulmányozni kell hogyan változik a napelem áramtermelése napszaktól függően és évszaktól függően, ráadásul a saját áramomat főleg akkor tudnám használni mikor nem vagyok otthon ... 16 órán át meg a szolgáltató áramát használom.
3. Vajon hogy állnak a befektetéseikkel azok a tulajok, akik mondjuk 10 éve vették a rendszerüket és még messze nem térült meg, viszont ma sokkal jobb rendszereket lehet kapni, sokkal olcsóbban.
Azert nem vesznek ilyeneket az eberek mert mint te is csak a negativ kritikat olvasol amit a partunk kormanyunk brossurat kiad.
Olvassal mas oldalakat is ahol megtudod centre pntosan mennyire gzadasagos nem beszelve kornyezet kimelo mint mindennel futeni ami a haztartasban fellelheto.
MAr leirtam baratnomnek tobb mint 10 eve meg van vele futi az uszomedet es az 5 szobas hazat huti futi es evvegi elszamolasnal az elso evtol kezdve + penzt hoz a konyhara. NYilvan az elso evekben meg a befektetes torleszteset vontak kevesebbet maradt, de plusz penz maradt meg ugy is hogy 11 evvel ezelott igen draga volt az uj modszer.
 
Azert nem vesznek ilyeneket az eberek mert mint te is csak a negativ kritikat olvasol amit a partunk kormanyunk brossurat kiad.
Ahogy vesznek 3-4000 eurós autót, pont úgy vennének ennyi pénzért egy kicsike alap napelemrendszert ... ha megérné.
Csakhát elgondolkodik mennyit is költ villanyáramra egy évben, hány évi villanyszámlát fizeti ki előre ezzel 3000 euróval.
 
Utoljára módosítva:
H
Ahogy vesznek 3-4000 eurós autót, pont úgy vennének ennyi pénzért egy kicsike alap napelemrendszert ... ha megérné.
Csakhát elgondolkodik mennyit is költ villanyáramra egy évben, hány évi villanyszámlát fizeti ki előre ezzel 3000 euróval.
Ha egy komolyabb rendszerbe belevágsz, akkor nem csak a normál fogyasztást kell számolni. Jó eséllyel a fűtést is elektromosra állítod, vagy mostanság veszel egy elektromos autót. Viszont tény, hogy ez nem 2 forint, egy alap napelemes rendszer kiépítése is talán bőven 1-2 milka között van + fütés+ autó, továbbá ki kel balanszolni, hogy év végére nagyjából egálban legyél a szolgáltatóval, esetleg még az aksis tárolás ami plusz költség. Túltermelni lehet, de nem annyira éri meg a jelenlegi jogszabályi környezetben. Nemrég láttam egy videót, amin az emberke hasonló módon építette ki magánk (ezzel spórolt egy csomó munkadíjat) egy talán 30 kw rendszert, de utánna lekötött pár panelt, mert nagyon nem érte meg ha év végén neki tartoztak. Mindjárt megpróbálom előkeríteni a videót.
 
Ahogy vesznek 3-4000 eurós autót, pont úgy vennének ennyi pénzért egy kicsike alap napelemrendszert ...
ha megérné.
Csakhát elgondolkodik mennyit is költ villanyáramra egy évben, hány évi villanyszámlát fizeti ki előre ezzel 3000 euróval.
latom fogalmad sincs csak vered a claviaturat
20 orias napelemet szereltek a hazam tetejere
elotte folmertek mi az aram igenyem es mit akarok extrat
ami tobbet termelek mint szuksegem van az atfolyik a kozosbe majd kesobb pufferkent fog szerepelni
HA tobbet hasznalok mint termeltem igenybe veszem az aramszolgaltatot
ugy e automatice
hogy mennyibe kerult HAT nem volt ocsooo az szent
DE innettol 24 oraban futi a medencet is
visszaterulesi tervezett ido 15 ev

67404141_1471541756332458_6965857833606709248_n.jpg 84014014_696092077592220_9019401729275330560_n.jpg 84685099_2777329605680690_2256157418784292864_n.jpg
 
Jó neked, ha örülsz, hogy előre 15 évre kifizethetted a villanyszámád :) De miért nem fizeted így ki, előre a többi számlád is? Még nagyobb lenne a boldogságod ... esetleg az ismerőseid néznének rád furcsán.

Halvany seged fogalmad nincs errol, ha azt mondod kifizeted elore a villanyszamlat 15 evre , de ez egy befektetes is egyben amit ha eladod hazad erteknovelo tenyezo. Villanyt fizetnel amugy is, es ezt meguszod ugy hogy magad termeled meg a szuksegleteid es kis + plusz penzt is.
A kornyezet kimelesrol biztos hallottal, hogy kivaltja a faval futott kandalokat es egyeb kazan megoldasu futeseket. Egy altalagos haz futese hutese nem olcso dolog az aram meg nalunk is draga, ezert akar reszletre sok felele hitellel is megoldhato ha valaki modernizalni akarja a hazat.
Az Orban azt mondana ugorj a kutba akkor kerdes nelkul megtenned?
MInden erovel akadalyoza a fejlodest es egyet elore kettot hatra lep, nem illik bele a kepbe mert az o elkepzelese Paks2 arany arba.
 
Halvany seged fogalmad nincs errol, ha azt mondod kifizeted elore a villanyszamlat 15 evre , de ez egy befektetes is egyben amit ha eladod hazad erteknovelo tenyezo. Villanyt fizetnel amugy is, es ezt meguszod ugy hogy magad termeled meg a szuksegleteid es kis + plusz penzt is.
A kedves fórumtárs írta, hogy 15 év múlva fog megtérülni a beruházása. A plusz pénzzel kapcsolatba, szerintem nem éri meg túlméretezni a rendszeremet (a többletberuházást) mert én kb. 36Ft/kWh fizetek és tőlem kb. a feléért veszi meg a szolgáltató.
Én inkább várnék egy ilyen 10-15 év alatt megtérülő beruházással, mert a technológia rohamosan fejődik, az árak esnek ... kinevetnének, ha most árulnék egy 15 éves rendszert, a ház új tulajdonosa azt mondaná vihetem magammal, ő inkább újat vesz.
 
Oldal tetejére