Napelemmel fednék be a német autópályákat

Olyannyira nem tűnik őrültségnek, hogy az autópálya legyen akár az új terepe a zöldenergia termelésnek, hogy Ausztria, Németország és Svájc illetékes szervezetei már be is álltak az erről szóló kísérleti projekt mögé.

A napelemes rendszerek terjedését a világban a folyamatos technológiai fejlődés és egyre olcsóbb egységár hajtja leginkább. Egyelőre nem látni, hogy bármi is a mind lendületesebb térhódításuk ellen hatna; már az sem akadály, ha a panelek működéséhez egyre újabb és újabb, nagy méretű felületeket kell találni - lehetőleg nem a termőterületek rovására. Lényegében így kap erőre az agrofotovoltaika - melynek útkereséséről és legújabb eredményeiről lapunk is beszámolt már - , de így vált lehetségessé a farmokon a kerítésből is áramtermelő egység koncepciójának megvalósulása, és így került egy svájci vízgát tetejére is napelemes erőmű.

Ez a logika - vagyis: ha elfogy, vagy épp nincs "kézénél" elegendő befedhető háztető, felhasználható földterület, akkor keress felületet máshol! - érvényesült Dél-Koreában is, ahol a minap azzal kapcsolták be a világ legnagyobb lebegő naperőművét, hogy máris belekezdenek egy húszszor akkorába. Ötletből nincs hiány.

A legújabb az Osztrák Műszaki és Technológia Intézet (AIT), a német Energiewende eredményeit és kutatásait is rendre publikáló Fraunhofer ISE, illetve az osztrák infrastuktúra fejlesztő, a Forster Industrietechnik közös elképzelése, amivel e témában egy egészen új fejezet írásába kezdenek. A PV Magazine számolt be arról, hogy bár elsőre úgy tűnhet, mintha csupán új terepet és helyszínt találtak volna a tetőtéri napelem panelek lerakására, de az, hogy a közúti infrastruktúrában látták meg ezt a lehetőséget, sokkal több, mint aminek elsőre látszik.

A kísérleti projekt abból az egyszerű, és már Németországban, Ausztriában, illetve Svájcban igazolt megoldásból fejlődött ki, hogy az autós pihenők vagy alagutak kivilágításának villamos energia igényét akár teljes egészében ki lehet elégíteni helyben, napelemes rendszerek telepítésével és bekacsolásával. Ezt az elgondolást tovább víve jött az ötlet: mi lenne, ha egyes autópálya-szakaszokat - vagy akár egyész autópályákat kvázi "befednének" háztetőkre szerelhető napelemcellákkal, és így megvizsgálnák, hogy milyen haszon származhat abból? Már az áramtermelésen túl.

Németország teljes területének az autópályák ugyan alig 0,026 százalékát fedik le, de az elméletben kiszámolható potenciál így is óriási. A 13 ezer kilométeres hossz, az átlagosan 24 méter szélességgel számoltan elképesztő méretet produkál: pusztán 180 watt / négyzetméter termelési kapacitással száoltan is kiad 56 gigawattot (GW) - ez több, mint amennyivel Németország tavaly év végén összesen rendelkezett (49 GW). De persze: ez csak egy elméleti szám, mely csupán azt jelzi, hogy van hely, tér e megoldás lehetőségeinek figyelembe vételére. Ráadásul a három éves kísérleti projektről a kutatók úgy gondolják, hogy lesznek további pozitív eredményeik is. Megvizsgálják például az útfelület védelmének kérdéskörét (a csapadéktól és-vagy a túlhevüléstől a zajvédelemig számos indikátort mérni fognak), ugyanakkor azt is ellenőrizni fogják, hogy az utazási élményhez képes-e hozzáadott értéket teremteni ez a koncepció, illetve: hogy az ilyen megoldások műszaki és gazdasági értelemben hogyan, milyen méretben, sűrűségben válhantak üzletileg megtérülő beruházásokká.

Az autópálya és napelem kombinációjával kapcsolatosan ezidáig azok a kísérletek voltak a legbiztatóbbak, ahol a paneleket az úttestbe ágyazták. Az alábbi képen a kínai Qilu Transportation által fejlesztett "fotovoltaikus sáv" látható, amit 2018. márciusában adtak át Jinan egyik autópályáján. Az 1080 méteres hosszúságú szakaszon installált napelem panelek 800 lakás energiaellátásához elegendő villamos energiát képesek termelni, melyet azonban az autópálya világítási rendszerébe táplálnának be.

Az úttest fölé épített európai konstrukcióval kapcsolatban a Fraunhofer ISE-nél már azt is kiszámolták, hogy mindez évente úgy 47 TWh tiszta energia megtermelését jelentené - ami önmagában a németországi fogyasztás több mint 9 százalékát jelenthetné. Azonban nyilvánvaló, hogy az autópálya egészét nem lehet lefedni; mint Martin Heinrich, az intézet napelemes modul termékcsoportjának vezetője a Rechargenews-nak elmondta: mos még százalékosan sem tudják megmondani, hogy mekkora lehet a tényleges technológiai potenciál, de hát ezért is végeznek modellezéseket, ezért is indítják a projektet.

A projekt gyakorlati elindulásához először is ki kell dolgozni a prototípusokat (a modulokét és a panelek tartószerkezetét egyaránt), meg kell tudni, hogy az ilyen rendszerek "életképesek"-e ebben a környezetben (például bírják-e a hóterhelést, a vízelvezetési kritériumoknak meg tudnak-e felelni, mennyire ellenállóak fizikai behatásoknak; ütésállóak-e, mennyire és hogyan karbantarthatóak, illetve hogy közlekedésbiztonsági oldalról mik a paraméterezhetőségének a határai). A pilot a Dél-Németországban futó autópályák egy-egy szakaszán lesz a tervek szerint, ahol 20-40 méteres szakaszokon építenek majd néhány ilyen "tetőt", amit tesztelni kezdenek. Aztán majd kiderül, hogy az egésznek valóban van-e értelme. Ha a rendszerről kiderül, hogy megbízhatóan működtethető, azt is ki kell majd dolgozni, hogy megtermelt árammennyiségeket hol-hogyan lehetne optimálisan felhasználni.

Az elsőre talán különösnek hangzó kísérleti projekt mögé - szakmai és anyagi értelemben egyaránt - beállt már az osztrák klímaügyi, környezetvédelmi, energiaügyi, mobilitási, innovációs és technológiai minisztérium, az osztrák állami k+f ügynökség, a német közlekedési és digitális infrastruktúrát fejlesztő minisztérium, illetve a svájci közúti szövetség is. A kutatás során megszerzett ismereteket elsőként a három ország úthálózatain fogják hasznosítani.

Szabó M. István

780
 
- Megvette az állam elől olcsón,
- kivette belőle az összes pénzt,
- eladósította,
- és utána eladta az államnak drágán."

A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztat, a beszállítói körrel és az Ipari Parkban dolgozókkal együtt pedig összesen több mint 5000 embernek ad munkát. A társaság a saját bányáiból kitermelt lignitből, továbbá földgázból és biomasszából állít elő áramot.

Most az állítólag a gázszereló befolyása alatt levő cégek eladták a 72,66 százalékos tulajdonrészüket az államnak... a németek az államnak drágábban akarták eladni, ezér kellett előbb ügyesen megvenni tőlük, áron alul ... elvégre ha az államnak nem kell zuhant az ár.
 
A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztat, a beszállítói körrel és az Ipari Parkban dolgozókkal együtt pedig összesen több mint 5000 embernek ad munkát. A társaság a saját bányáiból kitermelt lignitből, továbbá földgázból és biomasszából állít elő áramot. Most az állítólag a gázszereló befolyása alatt levő cégek eladták a 72,66 százalékos tulajdonrészüket az államnak... a németek az államnak drágábban akarták eladni.

Mióta több 5,9 milliárdot a 17,4 milliárdnál?

Miért adták volna el a gázszerelőnek olcsóbban mint az államnak? :eek:
 
Mióta több 5,9 milliárdot a 17,4 milliárdnál?

Miért adták volna el a gázszerelőnek olcsóbban mint az államnak? :eek:
ki a csodának kellett volna a magyar államon kívül?
Mindenesetre érdekes üzlet lehetett, mert én például nem adnék el valamit 5,9 milliárdért ami az előző évben 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt.

"A Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt"
 
Utoljára módosítva:
ki a csodának kellett volna a magyar államon kívül?
Mindenesetre érdekes üzlet lehetett, mert én például nem adnék el valamit 5,9 milliárdért ami az előző évben 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt.

"A Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt"

A "Lignit" egy alacsony-hőértékű tüzelőeszköz amit senki nem akar manapság a világon.
Mészáros olcsón megvette, kifacsarta az utolsókat belőle és háromszoros áron eladta az államnak.

Nem vagyok ügyész de az effajta üzérkedésre vannak szakkifejezések.
 
A "Lignit" egy alacsony-hőértékű tüzelőeszköz amit senki nem akar manapság a világon.
de mégis, hogy lehet, hogy a németek eladnak valamit 5,9 milliárdért ami az előző évben 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt? Én mindenüvé ezt a gázszerelőt küldeném tárgyalni, ha ilyen uügyesen meg tudja győzni az ügyfeleket.
 
Utoljára módosítva:
de mégis, hogy lehet, hogy a németek eladnak valamit 5,9 milliárdért ami az előző évben 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt?

Már hogyne! Nem prédikálhatnak odahaza környezetvédelemről és ugyanakkor külföldön lignitet égetnek!
Elég bajuk van az energiaellátóknak az itteni külszíni szénbányákkal.

34ddd2a7-0001-0004-0000-000001441247_w718_r1.77_fpx30_fpy55.01.jpg


Miért nem a Mészárost kérdezed, hogy miért adta el az erőművet?
Nem akar az általad 5000 före becsült dolgozónak munkát, kenyeret adni?
Miért nem a kormányt kérdezed, hogy miért ajándékozza el a magyar adófizetők pénzét a komájának?
 
Utoljára módosítva:
Akumlátor? Általában a hujdejózöldnapszél dolgoknál ez az első kérdésem. Hiába termel napközben tonányi energiát, mi van éjszaka és télen, stb. Amig nem oldódik meg az enrgia relatíve olcsó hosszú távú tárolása, addig csak marketingfogás ez is. Fent kell tartani mellette egy hagyományos energiatermelő szektort is (atom, szén, gáz, stb.), hisz az áramra éjjel nappal szűkség van. Persze az okoseszközökkel lehet finomhangolni, de akkor is a tárolás felén patog alabda már jó pár éve. Amig arra nincs megoldás, addig nem lehet kiváltani Paksot (esetleg pár gázerőművel, de a gázszállítás igencsak ingoványos lehet)
Az aggodalmad alaptalan, számos megoldás létezik már, amivel tárolni lehet, sok naperőmű működik így. Másrészt éjjelre ott van a szaros atomerőmű, nem?
 
Akumlátor? Általában a hujdejózöldnapszél dolgoknál ez az első kérdésem. Hiába termel napközben tonányi energiát, mi van éjszaka és télen, stb. Amig nem oldódik meg az enrgia relatíve olcsó hosszú távú tárolása, addig csak marketingfogás ez is. Fent kell tartani mellette egy hagyományos energiatermelő szektort is (atom, szén, gáz, stb.), hisz az áramra éjjel nappal szűkség van. Persze az okoseszközökkel lehet finomhangolni, de akkor is a tárolás felén patog alabda már jó pár éve. Amig arra nincs megoldás, addig nem lehet kiváltani Paksot (esetleg pár gázerőművel, de a gázszállítás igencsak ingoványos lehet)

A "hosszú távú tárolás" egy igen jó érv, de nem a nap és szélenergia, hanem az atomerőművek ellen.

Az atomenergia használata olyan mintha elindítanánk egy repülőt és elfelejtenénk nekik egy leszálló pályát építeni.
- Pont ebben a dilemmában vagyunk, a Paksi erőművel is, hova tesszük a radioaktív szennyet, hogyan bontjuk le az erőművet?

Az alternativ energiaforrások - szél és naperőmű - által termelt elektromos energiát nem muszáj tárolni, mert
- amikor izzadunk, a hűtőgépek és a klímaberendezés megy akkor a leg erősebb a napsugárzás, még csak lámpa sem kell
- szerencsére a Föld úgy van "megszerkesztve", hogy csak az egyik felén van este, a másik felén épp akkor süt a nap
- az elektromos áram előnye, hogy könnyen szállítható, könnyen átalakítható más energiaformába (kémiai, mechanikus...)
- szerintem bölcsebb ha az ilyen "energia tárolok" felkutatásával foglalkozunk, mit a "radioaktiv anyagok tárolásában" bízni.

Tartsuk meg az atomerőműhöz szükséges technikát speciális célokra, nem pedig az energiaigényünk dandárjának a fedezésére.
Nagyon könnyen előfordulhat, hogy ez a gyűlöletet szító kormány egy szép az atomerőműve miatt kénytelen lesz elhagyni az ezer éves birodalmát. Ha Csernobil Pakson lett volna akkor most mi lennénk útba valamerre.
 
Fullneed.jpg


Ez a kép azt ábrázolja mekkora területre van szükségünk
- az egész világ (World),
- az EU-s államok
- vagy Németország energiaigényének az ellátásához

- A világ energiaigénye per pillanat 30.000.000.000.000 kWh évente
- Az egy négyzetméterre érkező napenergia évente elméletileg 2000 kWh
- Tehát az energiaigényünk kielégítéséhez elég lenne 15.000 km² terület

Ez egy kicsit nagyobb mint Montenegro, és kisebb mint Kuwait.
(kb. akkora mind Szváziföld, Aki tudni akarja hogy hol van. Az a kis pont.)

800px-Location_Eswatini_AU_Africa.svg.png
 
Fullneed.jpg


Ez a kép azt ábrázolja mekkora területre van szükségünk
- az egész világ (World),
- az EU-s államok
- vagy Németország energiaigényének az ellátásához

- A világ energiaigénye per pillanat 30.000.000.000.000 kWh évente
- Az egy négyzetméterre érkező napenergia évente elméletileg 2000 kWh
- Tehát az energiaigényünk kielégítéséhez elég lenne 15.000 km² terület

Ez egy kicsit nagyobb mint Montenegro, és kisebb mint Kuwait.
(kb. akkora mind Szváziföld, Aki tudni akarja hogy hol van. Az a kis pont.)

800px-Location_Eswatini_AU_Africa.svg.png

Régi nóta, hogy az éves annyi meg ennyi napból szélből. És mivan, ha december 22 -én bet egy komoly hidegfront nagy havazással párosítva és egy hétig ki sem lehet mozdulni és pörög az enerfiaigény. Ha valóban lennének tömeges mértékben alkalmazható relatíve olcsó és nem környzetszennyező módon gyártott "aksik", akkor már rég nem épülne se szén, se atom erőmű. Ilyen még nincs. Ez tény. Tervek és kisérletek vannak. Ja és Én a fűtést is elektromos energiával oldanám meg, szóval télen is kellene a sok elektromos energia az Én víziómban.
 
Régi nóta, hogy az éves annyi meg ennyi napból szélből. És mivan, ha december 22 -én bet egy komoly hidegfront nagy havazással párosítva és egy hétig ki sem lehet mozdulni és pörög az enerfiaigény. Ha valóban lennének tömeges mértékben alkalmazható relatíve olcsó és nem környzetszennyező módon gyártott "aksik", akkor már rég nem épülne se szén, se atom erőmű. Ilyen még nincs. Ez tény. Tervek és kisérletek vannak. Ja és Én a fűtést is elektromos energiával oldanám meg, szóval télen is kellene a sok elektromos energia az Én víziómban.

Az atomenergia a világ energiaszükségletének csupán a 10%-át szolgáltatja, és azt sem régóta és visszavonulóban.

Eltekintve a radioaktív anyagok biztonságos tárolásától, eltekintve a baleseti veszélytől
nem szeretnék egy világban élni ahol minden "diktátor" egy atomerőművel rendelkezne. :)
Ugyanis az atomenergia használatát nem lehet békés- és nem békés-re szétválasztani.

Felvázolsz egy katasztrófát a de-centrális, mix-energiát használó energia ellátásról és elhallgatod,
hogy egy centrális energiatermelés esetében a kiesés valószínűbb és sokkal nagyobb következményekkel jár.

Ha valóban lennének tömeges mértékben alkalmazható relatíve olcsó és nem környzetszennyező módon gyártott "aksik", akkor már rég nem épülne se szén, se atom erőmű. Ilyen még nincs.

Még nincs! De dolgozunk rajta minden síkon és van reális esély, hogy a problémánkat megoldjuk.
Az atomerőmű által termelt elektromos energia hosszú távon drágább mint az alternativ energiák.
Már most így van ez Németországban.

Rengeteg ötlet van ami megvalósításra vár, csak aki nem fektet be uj lehetőségekbe és helyette választókat vásárol
"rezsi-csökkentés" címén nem fog előre haladni, marad egy Pato-Pál úr.
 
Rengeteg ötlet van ami megvalósításra vár, csak aki nem fektet be uj lehetőségekbe és helyette választókat vásárol
"rezsi-csökkentés" címén nem fog előre haladni, marad egy Pato-Pál úr.
Tudod mifelénk úgy mondják "okos ember más kárán tanul".
Csak sajálkozunk mikor látjuk a németek csődjét, már képtelenek felügyelni, kezelni a hálózatot ... tényleg ingyen van az áram, mikor nagyon fúj a szél?
 
Utoljára módosítva:
Tudod mifelénk úgy mondják "okos ember más kárán tanul".
Csak sajálkozunk mikor látjuk a németek csődjét, már képtelenek felügyelni, kezelni a hálózatot ... tényleg ingyen van az áram, mikor nagyon fúj a szél?
Megértem, hogy a kereslet-kínálat elve egy kommunizmushoz szokott es korrupcióban elő számára "zavaros"

Igen, előfordul néha, hogy a tőzsdén az áram ára negativ, ami azt jelenti, hogy az áramszolgáltatónak fizetni kell azért, hogy megszabaduljon az áramtól.

A tőzsdén az elektromos energia 3-5 cent kWh-ja. Ha nagy a kínálat akkor 0 cent.
Magyarul az eladó fizet.

Ha van egy elektro-autod akkor sok helyen ingyen tankolhatsz. Tehát az energia politika nemcsak terhet ismer hanem támogatást is.

Nézd nekem nem tudsz egy a haladásban kullogó országot éllovasnak eladni.
Magyarország sajnos nem teljesít jobban mit a nyugati országok.
 
Utoljára módosítva:
Szerintem elbeszélük egymás mellett. Én egy percig sem vonom kétségbe a megújúló erőforrások hasznoságát, hogy azé a jövő. De. Példálózok. Ez olyan mint a magyar foci. Agyra főre épűlnek a stadionok, amik szépek,meg jók, csak épp néző nincs. A nélkül meg nincs értelme. Szóval hiába van x csilió alternatív erőmű, amig nincs tárolókapacítás, addig kellenek a hagyományos erőművek. Plusz paksot eleve az Mszp kezdte építeni. Részben ezért vacsizott Ferinél Vova. Szóval amig nincs működő tárolómegoldás, addig nem teszünk mást, mint 2 rendszert tartunk fel ugyanazon célra. Mivel a hagyományos erőművek kevesebbet termelnek, de a fentartási költségük nem csökken relevánsan, drágábban adják az áramot. Szóval sok napsűtés, olcsó áram, nincs napsűtés derága áram. A marsraszálást is tervezik már 50 éve, szóval még mindig a tárolás, az aksi hiányzó szegmens. Hiába van csili vili járműved, ha nincs meg a motor. Kivűlről szép, csak épp nem megy, csak ha tolod.
 
Akumlátor? Általában a hujdejózöldnapszél dolgoknál ez az első kérdésem. Hiába termel napközben tonányi energiát, mi van éjszaka és télen, stb. Amig nem oldódik meg az enrgia relatíve olcsó hosszú távú tárolása, addig csak marketingfogás ez is. Fent kell tartani mellette egy hagyományos energiatermelő szektort is (atom, szén, gáz, stb.), hisz az áramra éjjel nappal szűkség van. Persze az okoseszközökkel lehet finomhangolni, de akkor is a tárolás felén patog alabda már jó pár éve. Amig arra nincs megoldás, addig nem lehet kiváltani Paksot (esetleg pár gázerőművel, de a gázszállítás igencsak ingoványos lehet)
mondjuk veszek egy ilyen rendszert,potom 1 582 800 Ft -ért, (ez vagy tíz évnyi villanyszámla előre kifizetve):
Ugyanezt a kérdést fel lehet e mellett a logika mellett tenni.
A lakások hőszigetelési átalakítási költségénél:
összes nyílászáró cseréje .Nikecelles falborítás anyag és munkabérköltsége.
Rögtön ugyanezt mondom joggal: "potom 1 582 800 Ft -ért, (ez vagy tíz évnyi költség megtakarítás előre kifizetve
 
Szerintem elbeszélük egymás mellett. Én egy percig sem vonom kétségbe a megújúló erőforrások hasznoságát, hogy azé a jövő. De. Példálózok. Ez olyan mint a magyar foci. Agyra főre épűlnek a stadionok, amik szépek,meg jók, csak épp néző nincs. A nélkül meg nincs értelme. Szóval hiába van x csilió alternatív erőmű, amig nincs tárolókapacítás, addig kellenek a hagyományos erőművek.
Csak halkan jegyzem meg, hogy már 50 éve is léteztek megoldások áz energiatárolásra. Pl. az éjszaka többletként termelt erőművi árammal vizet szivattyúztak a magasabban fekvő víztározóba, nappal meg rásegített az innen lezúduló víz a turbinákra.
Plusz paksot eleve az Mszp kezdte építeni. Részben ezért vacsizott Ferinél Vova.
De közben ugye az is megvan, hogy az ország villamos energiájának 40%-t adó 4 blokk üzemideje lassan lejár, tehát vagy felújítom vagy újat építtetek helyette.
Ráadásul eredetileg 2x4 blokkot terveztek anno, tehát még a helye is (egy nagy ronda betonplacc) ki lett alakítva.
Ja, VV-nek tettszhet a magyar kaja, mert azóta is ide jár egyfolytában.
 
Szerintem elbeszélük egymás mellett. Én egy percig sem vonom kétségbe a megújúló erőforrások hasznoságát, hogy azé a jövő. De. Példálózok. Ez olyan mint a magyar foci. Agyra főre épűlnek a stadionok, amik szépek,meg jók, csak épp néző nincs. A nélkül meg nincs értelme. Szóval hiába van x csilió alternatív erőmű, amig nincs tárolókapacítás, addig kellenek a hagyományos erőművek. Plusz paksot eleve az Mszp kezdte építeni. Részben ezért vacsizott Ferinél Vova. Szóval amig nincs működő tárolómegoldás, addig nem teszünk mást, mint 2 rendszert tartunk fel ugyanazon célra. Mivel a hagyományos erőművek kevesebbet termelnek, de a fentartási költségük nem csökken relevánsan, drágábban adják az áramot. Szóval sok napsűtés, olcsó áram, nincs napsűtés derága áram. A marsraszálást is tervezik már 50 éve, szóval még mindig a tárolás, az aksi hiányzó szegmens. Hiába van csili vili járműved, ha nincs meg a motor. Kivűlről szép, csak épp nem megy, csak ha tolod.

Csak feltételesen like-oltam az írásodat, mert igaz, hogy a az energiatárolás még gyerekcipőben van de
azt se felejtsük, hogy a radioaktív anyagok tárolása, és a szállítással való problémák sincsenek megoldva.
Az energiatárolást könnyebb lesz megoldani mint a másodikat.

Én emlékszem a 70-es évek vitájára amikor Németországban egyre másra akartak atomerőművét építeni,
"gyorskotlot" amelyik magának termeli a rádióaktiv anyagot....

Aztán jött egy uj gondolat
- ha "a házak ablakát megduplázzuk, nem engedjük a höt ki a falakon,
- ha pl. a rossz hatásfokú kis feszültség át alakitokat (transzformator) kicseréljük "switching power Supply-ra"
- (hogy mindenki megértse, az uj tápegységek picik, nem nehezek mint korábban a transzformátorok)
- ha az izzólámpákat amik 95%-ban meleget és nem fényt adnak kicseréljük LED-re
- ha a TV-képernyőket, az elektron-csöveket kicseréljük félvezetőkre....
- ha mikroprocesszorok gondoskodnak az optimálisokról...

és sorolhatnám még sokáig, akkor egy csomó uj erömü pitését megspórolhatjuk.
Az (atom)erőmű építés nem intelligens megoldás, hanem egy zsigerből jövő meggondolatlan ötlet

Lehet Németországon, Hollandián... nevetni de éppen tegnap este néztem egy filmet a klímaváltozásról,
hát bizony ha nem csinálunk valamit akkor itt nagy bajok lesznek. Igen kapálódzunk de csak így jutunk elöre

A magyar kormány üldözi az NGO-kat, azokat akik klímaváltozásról beszélnek, műsorok vannak ahol heccelnek ellenük.
Pedig a megoldások, az ötletek az "egyszerü néptöl" a leg értékesebbek,a kutatok tőlük tudják meg mire van szükség

Ha Hamburgban mediterran klíma lesz, ha Helgoland elúszik akkor Magyarországon sivatag lesz.
Nincs rosszabb, mint energiát (höt) szabaddá tenni ott ahol höség van.
Már most melegebb a Duna Paks alatt mint kéne, mi lesz 20-30 év mulva?

Amire beindul Paks-2, addigra ez a kormány már tul lesz árkon bokron. A részleteket, költségeket nem ök fogják fizetni.
 
Utoljára módosítva:
Ugyanezt a kérdést fel lehet e mellett a logika mellett tenni.
A lakások hőszigetelési átalakítási költségénél:
összes nyílászáró cseréje .Nikecelles falborítás anyag és munkabérköltsége.
Rögtön ugyanezt mondom joggal: "potom 1 582 800 Ft -ért, (ez vagy tíz évnyi költség megtakarítás előre kifizetve

Tévedésben vagy, a hőszigetelés valóban egy kitűnő befektetés. Az ott lesz 30 év múlva is és nem veszti az értékét, hatásfokát. Ellentétben a napelemmel ami rohamosan veszti az értékét (folyamatosan olcsóbbak és hatékonyabbak jelennek meg), jelentős a műszaki elavulás és kénytelen vagy 10 évig használni, mert annyi idő kell neki, hogy legalább valami értelme legyen a használatának.
Még emlékszem mikor Ausztriából hozták az autó tetején a hűtőgépeket, mert megérte, hidd el ha rentábilis lenne pont így hoznák a napelemeket is.
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

jövő13 wrote on Dzsonatan's profile.
Szia! Megkaptad a kémia feladatlapok megoldásait?Feltöltenéd?Köszönöm!
Ténia wrote on ametiszt99's profile.
Kedves ametiszt 99!

Szeretném kérni Khaled Hosseini-Papírsárkányok hangoskönyvet, amit találtam linket, nem él.

Köszönettel:
Ténia
B
Becky13 wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta, kérném a fiókom törlését. Köszönöm! :)
Roland51 wrote on vgyula's profile.
Kedves Gyula!
Álomkép - szerkesztése.
Átnéztem az akkordokat, egyszerűsítettem, mert gyalázatosan szóltak így.
Most így talán jobban szól, majd nézd, és hallgasd meg.
Ha nagyon kell, feljátszom zongorán, írjál az e-mail címemre:
Felcsatolom a javított kottát, pdf és mscz fájlban is.
Köszönöm a fáradozásod! K.S
kanocpapa wrote on Zasztava's profile.
köszönöm szépen a könyvet! :dr_24:

Statisztikák

Témák
36,437
Üzenet
4,397,250
Tagok
591,019
Legújabb tagunk
Szomolányi Zoltán
Oldal tetejére