Napelemmel fednék be a német autópályákat

Olyannyira nem tűnik őrültségnek, hogy az autópálya legyen akár az új terepe a zöldenergia termelésnek, hogy Ausztria, Németország és Svájc illetékes szervezetei már be is álltak az erről szóló kísérleti projekt mögé.

A napelemes rendszerek terjedését a világban a folyamatos technológiai fejlődés és egyre olcsóbb egységár hajtja leginkább. Egyelőre nem látni, hogy bármi is a mind lendületesebb térhódításuk ellen hatna; már az sem akadály, ha a panelek működéséhez egyre újabb és újabb, nagy méretű felületeket kell találni - lehetőleg nem a termőterületek rovására. Lényegében így kap erőre az agrofotovoltaika - melynek útkereséséről és legújabb eredményeiről lapunk is beszámolt már - , de így vált lehetségessé a farmokon a kerítésből is áramtermelő egység koncepciójának megvalósulása, és így került egy svájci vízgát tetejére is napelemes erőmű.

Ez a logika - vagyis: ha elfogy, vagy épp nincs "kézénél" elegendő befedhető háztető, felhasználható földterület, akkor keress felületet máshol! - érvényesült Dél-Koreában is, ahol a minap azzal kapcsolták be a világ legnagyobb lebegő naperőművét, hogy máris belekezdenek egy húszszor akkorába. Ötletből nincs hiány.

A legújabb az Osztrák Műszaki és Technológia Intézet (AIT), a német Energiewende eredményeit és kutatásait is rendre publikáló Fraunhofer ISE, illetve az osztrák infrastuktúra fejlesztő, a Forster Industrietechnik közös elképzelése, amivel e témában egy egészen új fejezet írásába kezdenek. A PV Magazine számolt be arról, hogy bár elsőre úgy tűnhet, mintha csupán új terepet és helyszínt találtak volna a tetőtéri napelem panelek lerakására, de az, hogy a közúti infrastruktúrában látták meg ezt a lehetőséget, sokkal több, mint aminek elsőre látszik.

A kísérleti projekt abból az egyszerű, és már Németországban, Ausztriában, illetve Svájcban igazolt megoldásból fejlődött ki, hogy az autós pihenők vagy alagutak kivilágításának villamos energia igényét akár teljes egészében ki lehet elégíteni helyben, napelemes rendszerek telepítésével és bekacsolásával. Ezt az elgondolást tovább víve jött az ötlet: mi lenne, ha egyes autópálya-szakaszokat - vagy akár egyész autópályákat kvázi "befednének" háztetőkre szerelhető napelemcellákkal, és így megvizsgálnák, hogy milyen haszon származhat abból? Már az áramtermelésen túl.

Németország teljes területének az autópályák ugyan alig 0,026 százalékát fedik le, de az elméletben kiszámolható potenciál így is óriási. A 13 ezer kilométeres hossz, az átlagosan 24 méter szélességgel számoltan elképesztő méretet produkál: pusztán 180 watt / négyzetméter termelési kapacitással száoltan is kiad 56 gigawattot (GW) - ez több, mint amennyivel Németország tavaly év végén összesen rendelkezett (49 GW). De persze: ez csak egy elméleti szám, mely csupán azt jelzi, hogy van hely, tér e megoldás lehetőségeinek figyelembe vételére. Ráadásul a három éves kísérleti projektről a kutatók úgy gondolják, hogy lesznek további pozitív eredményeik is. Megvizsgálják például az útfelület védelmének kérdéskörét (a csapadéktól és-vagy a túlhevüléstől a zajvédelemig számos indikátort mérni fognak), ugyanakkor azt is ellenőrizni fogják, hogy az utazási élményhez képes-e hozzáadott értéket teremteni ez a koncepció, illetve: hogy az ilyen megoldások műszaki és gazdasági értelemben hogyan, milyen méretben, sűrűségben válhantak üzletileg megtérülő beruházásokká.

Az autópálya és napelem kombinációjával kapcsolatosan ezidáig azok a kísérletek voltak a legbiztatóbbak, ahol a paneleket az úttestbe ágyazták. Az alábbi képen a kínai Qilu Transportation által fejlesztett "fotovoltaikus sáv" látható, amit 2018. márciusában adtak át Jinan egyik autópályáján. Az 1080 méteres hosszúságú szakaszon installált napelem panelek 800 lakás energiaellátásához elegendő villamos energiát képesek termelni, melyet azonban az autópálya világítási rendszerébe táplálnának be.

Az úttest fölé épített európai konstrukcióval kapcsolatban a Fraunhofer ISE-nél már azt is kiszámolták, hogy mindez évente úgy 47 TWh tiszta energia megtermelését jelentené - ami önmagában a németországi fogyasztás több mint 9 százalékát jelenthetné. Azonban nyilvánvaló, hogy az autópálya egészét nem lehet lefedni; mint Martin Heinrich, az intézet napelemes modul termékcsoportjának vezetője a Rechargenews-nak elmondta: mos még százalékosan sem tudják megmondani, hogy mekkora lehet a tényleges technológiai potenciál, de hát ezért is végeznek modellezéseket, ezért is indítják a projektet.

A projekt gyakorlati elindulásához először is ki kell dolgozni a prototípusokat (a modulokét és a panelek tartószerkezetét egyaránt), meg kell tudni, hogy az ilyen rendszerek "életképesek"-e ebben a környezetben (például bírják-e a hóterhelést, a vízelvezetési kritériumoknak meg tudnak-e felelni, mennyire ellenállóak fizikai behatásoknak; ütésállóak-e, mennyire és hogyan karbantarthatóak, illetve hogy közlekedésbiztonsági oldalról mik a paraméterezhetőségének a határai). A pilot a Dél-Németországban futó autópályák egy-egy szakaszán lesz a tervek szerint, ahol 20-40 méteres szakaszokon építenek majd néhány ilyen "tetőt", amit tesztelni kezdenek. Aztán majd kiderül, hogy az egésznek valóban van-e értelme. Ha a rendszerről kiderül, hogy megbízhatóan működtethető, azt is ki kell majd dolgozni, hogy megtermelt árammennyiségeket hol-hogyan lehetne optimálisan felhasználni.

Az elsőre talán különösnek hangzó kísérleti projekt mögé - szakmai és anyagi értelemben egyaránt - beállt már az osztrák klímaügyi, környezetvédelmi, energiaügyi, mobilitási, innovációs és technológiai minisztérium, az osztrák állami k+f ügynökség, a német közlekedési és digitális infrastruktúrát fejlesztő minisztérium, illetve a svájci közúti szövetség is. A kutatás során megszerzett ismereteket elsőként a három ország úthálózatain fogják hasznosítani.

Szabó M. István

 
Tévedésben vagy, a hőszigetelés valóban egy kitűnő befektetés. Az ott lesz 30 év múlva is és nem veszti az értékét, hatásfokát. Ellentétben a napelemmel ami rohamosan veszti az értékét (folyamatosan olcsóbbak és hatékonyabbak jelennek meg), jelentős a műszaki elavulás és kénytelen vagy 10 évig használni, mert annyi idő kell neki, hogy legalább valami értelme legyen a használatának.
Még emlékszem mikor Ausztriából hozták az autó tetején a hűtőgépeket, mert megérte, hidd el ha rentábilis lenne pont így hoznák a napelemeket is.

A hidak, mozdonyok és repülőgépek is rentábilisak lehetnek mégsem hozzák az emberek az auto tetején külföldröl.

Vannak emberek akiknek megéri egy házat építeni, egy autót vásárolni de nem mindenkinek.
A dolgozok jövedelme Magyarországon messze az Európai átlag alatt van, abból nem lehetsz önellátó.
A rezsicsökkentés direkt egy akadály a privát energiaellátás számára.
 
Csak halkan jegyzem meg, hogy már 50 éve is léteztek megoldások áz energiatárolásra. Pl. az éjszaka többletként termelt erőművi árammal vizet szivattyúztak a magasabban fekvő víztározóba, nappal meg rásegített az innen lezúduló víz a turbinákra.

De közben ugye az is megvan, hogy az ország villamos energiájának 40%-t adó 4 blokk üzemideje lassan lejár, tehát vagy felújítom vagy újat építtetek helyette.
Ráadásul eredetileg 2x4 blokkot terveztek anno, tehát még a helye is (egy nagy ronda betonplacc) ki lett alakítva.
Ja, VV-nek tettszhet a magyar kaja, mert azóta is ide jár egyfolytában.
A vízerőműves szivatyúzás pl. nálunk nem játszik. Vagy szó szerint hegyeket kellene építeni. A nagy geotermikus erőművekhez sincs meg a megfelelő geológia adotsága az országnak. Árapály szintén kilőve. Marad a nap és a szél, különböző biomassza erőművek és talán majd a fúziósok 2100 körül.
Plusz az egész egy nagy lutri. Nől a fogyasztók igénye (hisz régen csak hűtő, tévé rádió, mosógép, bojler, szivatyú volt, ma meg egy csomó más kütyű és mindenkinek a családban nem egy az egészmek), de az eszközök takarékosabbak. A jó ég sem tudja megmondani mi lesz a pontos energiaigény 30 év múlva.
 
A dolgozok jövedelme Magyarországon messze az Európai átlag alatt van

igen, mert a volt gyarmattartó államok, most ezeket a kis államokat használják ki, semmi érdekük, hogy megszünjön az olcsó munakaerő.
A rezsicsökkentés direkt egy akadály a privát energiaellátás számára.
nem akadály, egy versenylehetőség, az az életképes magán energiaforrás ami olcsóbb az államinál.
 
Tévedésben vagy, a hőszigetelés valóban egy kitűnő befektetés. Az ott lesz 30 év múlva is és nem veszti az értékét, hatásfokát
Már, ha időközben el nem porlik, pl az UV sugárzás jótékony hatása következtében...
. Ellentétben a napelemmel ami rohamosan veszti az értékét (folyamatosan olcsóbbak és hatékonyabbak jelennek meg),
Nahát a számítástechnikai eszközök nem ugyanezt teszik? Mégis van rá kereslet.
jelentős a műszaki elavulás és kénytelen vagy 10 évig használni, mert annyi idő kell neki, hogy legalább valami értelme legyen a használatának.
Értelme az első pillanattól kezdve van, de meg is illik térülnie (mint minden beruházásnak).
Még emlékszem mikor Ausztriából hozták az autó tetején a hűtőgépeket, mert megérte, hidd el ha rentábilis lenne pont így hoznák a napelemeket is.
Csakhogy a Gorenjét bedugtad a konnektorba és jobb esetben fél óra multán használhattad rendeltetésszerűen.
Egy napelem rendszer, mint a nevében is benne van, egy komplett rendszer, amit törvényi előírások alapján, különféle engedélyekhez kötötten lehet csak telepíteni (azt is csak szakemberek által).
Azért a kettő nagyon nem ugyanaz, még ha árammal működnek is...
 
A vízerőműves szivatyúzás pl. nálunk nem játszik. Vagy szó szerint hegyeket kellene építeni.
Azért akadnak nálunk az Alföldtől eltérő adottságú helyek is.
Igaz, egy duzzasztógát felhúzása nem egy hétvégi vityilló megépítése, de egy kisebb stadion árából kijön(ne).
A,úgy vagy 15 éve olvastam, hogy, ha magyarország vízi adottságait a lehetőségek függvényében kihsználnák, az az (áram)igények mintegy 17%-t lefedné. És még mielőtt valaki a Mátrai vagy Tiszalöki méretekben gondolkozna, már léteznek két közepes moffer méretű, patakra szerelhető vízerőművek is, amik egy kisebb falut áramellátását tudnák biztosítani, de valamilyen okból (na ki is ellenérdekelt) nem terjedtek el.
 
Azért akadnak nálunk az Alföldtől eltérő adottságú helyek is.
Igaz, egy duzzasztógát felhúzása nem egy hétvégi vityilló megépítése, de egy kisebb stadion árából kijön(ne).
A,úgy vagy 15 éve olvastam, hogy, ha magyarország vízi adottságait a lehetőségek függvényében kihsználnák, az az (áram)igények mintegy 17%-t lefedné. És még mielőtt valaki a Mátrai vagy Tiszalöki méretekben gondolkozna, már léteznek két közepes moffer méretű, patakra szerelhető vízerőművek is, amik egy kisebb falut áramellátását tudnák biztosítani, de valamilyen okból (na ki is ellenérdekelt) nem terjedtek el.

Itt szerintem még mindig a Bősi erőmű elleni átgondolatlan politikai hangulatkeltés hatásai fodrozódnak. Hiába szó szerint üvölt a szakma (pár éve a rádióban egy hidrológus nagyon kikelt magából :D) azóta egy párt sem merte felválalni egy vízerőmű építését, noha csak a Dunára kellene 3 vagy 4. Talán a jobbiknak volt valami javaslata, de hát ellenzékben lehet csillagokat is igérni, kormányon meg mást építeni.
 
..., egy versenylehetőség, az az életképes magán energiaforrás ami olcsóbb az államinál.
Mint a magánposta? (Ahol megjelenik a konkurencia, ott a magyar posta alámegy az árakkal, amíg ki nem nyírja, aztán visszaáll a saját régi árára.)
Vagy mint a benzinkutak? (Minegyikük a MOL-tól veszi a lét aztán beleteszi a maga kis adalékát és teríti a kútjaira. Kb egy áron, mármint egymáshoz közeli helyszínenként.)
 
igen, mert a volt gyarmattartó államok, most ezeket a kis államokat használják ki, semmi érdekük, hogy megszünjön az olcsó munakaerő.

Az elsö világháború után "elcsatolt" területek voltak a magukat magyaroknak nevezök gyarmatai.
Valamit rosszul regisztráltál, 30 évvel ezelőtt a "keleti blokk" (ma V4) döntötték le a kerítést és özönlöttek nyugatra millió számra.

Orbán az aki az olcsó munkaerőről azt állítja "az a mi előnyünk a munkapiacon" :(
Mig az ellenzék a parlamenti ülés helyett Esztergomba ment a szakszervezeteket erösiteni, a kormány kussolt.
Nemcsak, hogy kussolt hanem a Györi Audi dolgozok ellen volt. Audi rögtön 18%-os béremelést adott
A magyar kormány az aki a dolgozok jogait korlátozza, nem a nemzetközi cégek akikböl az ország él.

nem akadály, egy versenylehetőség, az az életképes magán energiaforrás ami olcsóbb az államinál.

A rezsicsökkentés nem azt jelenti, hogy az elektromos energia előállítása olcsóbb Magyarországon.
Ahogy magad is beismertet, Mészáros a Mátrai erőművel nagy nyereséget csinált 2017 után is, az adópénzekből.

A lakosság jobban járt volna ha a privát energiatermelést támogatta volna az állam, tehát nem Mészárosnak, hanem a
kispolgárnak jött volna a támogatás.

Mi történik Magyarországon?
- Az emberek arra büszkék, hogy a mosógépük már 30 éves "de még mindig jól működik!"
- de igy van ez a hűtőszekrénnyel és sok más elektromos készülékkel, ingatlannal


A mosógépek áramfogyasztása egy kg ruhára átszámítva. A viz fogyasztás hasonlóan javult.

- Nemcsak a nap-ellem ára megy le hanem a mosógéppé és minden más energiát igénylő gépé
- Nézz utána, mennyi vizet és áramot fogyasztott 30 évvel ezelőtt egy mosógép?
- Flamingó nagyon jól leírta ezt, a komplex dolgot

- nem szabad csak arra koncentrálni, hogy miként produkálunk elektromos áramot
- a leg jobb megoldás ha megspóroljuk, ha jobb hatásfokú fogyasztókkat vásárolunk

Ha az EU nem kényszerítené az országot sokan még Kékes TV-t néznének, mindesten izzólámpa lenne...
 
Utoljára módosítva:
Már, ha időközben el nem porlik, pl az UV sugárzás jótékony hatása következtében...
talán szakemberre kell bízni a hőszigetelési munkát
Nahát a számítástechnikai eszközök nem ugyanezt teszik? Mégis van rá kereslet.
nem foglalkozom, könyveléssel, projektírással ... de úgy tudom komoly amortizációval kalkulálnak, még faluhelyen is

Egy napelem rendszer, mint a nevében is benne van, egy komplett rendszer, amit törvényi előírások alapján, különféle engedélyekhez kötötten lehet csak telepíteni (azt is csak szakemberek által).
Azért a kettő nagyon nem ugyanaz, még ha árammal működnek is...
ha nem akarod a szolgáltató hálózatára csatlakoztatni és árulni az áramot, nem kell semmiféle engedély és senki se tiltja, hogy sajátkezüleg rakd össze a megvásátolt rendszered.

Mint a magánposta? (Ahol megjelenik a konkurencia, ott a magyar posta alámegy az árakkal, amíg ki nem nyírja, aztán visszaáll a saját régi árára.)
Vagy mint a benzinkutak? (Minegyikük a MOL-tól veszi a lét aztán beleteszi a maga kis adalékát és teríti a kútjaira. Kb egy áron, mármint egymáshoz közeli helyszínenként.)

Tényleg, a Shell, OMV, Lukoil mind a Magyar OLaj és Gázipari Részvénytársaságtól veszi az üzemanygot ? Ez jóóóóóó !
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
Az elsö világháború után "elcsatolt" területek voltak a magukat magyaroknak nevezök gyarmatai.

az volt a tötrénelmi Magyarország ... olyasmi, hogy Románia nem is létezett....hol olvastál olyasmit, hogy az oszmán hadak románokkal hacoltak volna?
Erdélyben már 120 éve vizierőművet építettek a Ganz Művek turbináit még mindíg meg lehet nézni.
Orbán az aki az olcsó munkaerőről azt állítja "az a mi előnyünk a munkapiacon" :(
sajnos ez van, mióta megcsonkították az országot, elcsatolták a területeket, a hegyekkel, az erdőkkel, altalajkincsekkel ... nem mardt más csak a munkaerő, csak azt lehet árulni.
 
Utoljára módosítva:
az volt a tötrénelmi Magyarország ... olyasmi, hogy Románia nem is létezett....hol olvastál olyasmit, hogy az oszmán hadak románokkal hacoltak volna?
Erdélyben már 120 éve vizierőművet építettek a Ganz Művek turbináit még mindíg meg lehet nézni.

Van haszna, hogy erre jársz és megtudhatod, hogy "Román királyság" már az első világháború előtt is létezett, noha a területe a háború után megduplázódott.

Ha már nacionalizmust keversz a dologba, hát Ábrahám Ganz egy Svájci születésű vállalkozó volt akit valószínű az 1848-as szabadságharc idején az ágyú öntés, fegyvergyártás vonzott a függetlenségéért harcoló Budapestre.

Ábrahám Ganz életében (1814-1867) még nem létezett elektromos vízerőmű, a Francis-turbinát, ahol a víz függőlegesen folyik a lapátokra egy francia találta fel, a dinamót pedig Siemens konstruálta....

Ganz halála után Andreas Mechwart, egy Schweinfurt-ban született mérnök vette át a cég vezetését, a transzformátort Никола Тесла, egy szerb-amerikai fizikus, találta fel. A cégnek nagy lendületet adott a Déri-Bláthy-Zipernowsky trió, akik a transzformátor hatásfokát megnövelték. Zipernowsky Bécsben született de mivel a gimnáziumi oktatás Budapesten német nyelvű volt hát ott érettségizett.

Szép ha valaki szereti a szülehazáját de azért mert Romániában egy Ganz-Turbina van még nem lehet az országra tulajdonjogot formálni. Végül is fél Europa tele van Romai kori leletekkel. Az Aquincum-i vízvezeték miatt nem kell félnünk, hogy az olaszok elakarják venni tőlünk az országot. Te se tegyed azt Drakula miatt.

sajnos ez van, mióta megcsonkították az országot, elcsatolták a területeket, a hegyekkel, az erdőkkel, altalajkincsekkel ... nem mardt más csak a munkaerő, csak azt lehet árulni.

Olvasom, hogy az uj iskolakönyvekben már nem Sumerok az öseink, hanem a Hunok. Azok a Hunok akiknek a tetteire minden októberben megemlékeznek Kölnben. Nem tudom, hogy miért kellene büszkének lennünk olyanokra akik megerőszakolták és lemészárolták Szent Orsolyát és az öt kísérő 14.000 szűz lányt. Kíváncsi vagyok, hogy lesz e magyar delegáció a körmeneten? :)

Utánanéztél már, hogy hány független állam volt a világháborúk előtt és utána?
Ez itt csak Afrika. Adjuk ezeket vissza az Angoloknak, Franciáknak, Belgáknak...?

Tudtad, hogy 2018-ig csak Osztrák-Magyar monarchia volt és nem létezett Magyarország?
Tudtad, hogy más népek sokkal nagyobb területeket vesztettek el mint a magyar nyelvűek?
 
Utoljára módosítva:
Van haszna, hogy erre jársz és megtudhatod, hogy "Román királyság" már az első világháború előtt is létezett, noha a területe a háború után megduplázódott.
hirtelenjében mikor az oszmánokat emlegettem, például Sulejmanra gondoltam 1500 -as évekre mikor máboruzgatott a magyarokkal. Tényleg..maga a kifejezés, hogy "román" vajon mikor keletkezett?

Szép ha valaki szereti a szülehazáját de azért mert Romániában egy Ganz-Turbina van még nem lehet az országra tulajdonjogot formálni.

persze, csak az energetikával kapcsolatban eszembejutottak az Erdélyben található Ganz turbinák, még Temesváron is van néhány. Erdély egy dolog a Kárpátokon túli területeket már mással kell letárgyalják a románok, ott vannak a például a moldávok akik úgy érzik tőlük is jó nagy területet csatoltak romániához. Itt például a Nagy-Moldávia történlmi térképet adja át az orosz elnök a moldáv elnöknek


Tudtad, hogy 2018-ig csak Osztrák-Magyar monarchia volt és nem létezett Magyarország?
neeeem tudtam, neked ki mondta?
de itt egy kicsi olvasnivaló, hogy művelődj, soha sem késő ... igaz ezek csak erdélyi fejedelemségek, de jópofa román hangzásu nevük van
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdélyi_fejedelmek_listája
 
Utoljára módosítva:
talán szakemberre kell bízni a hőszigetelési munkát
Attól még tönkre mehet (ha nem UV álló) az anyag...
nem foglalkozom, könyveléssel, projektírással ... de úgy tudom komoly amortizációval kalkulálnak, még faluhelyen is
A besorolás szerint 7 év az amortizáció (a 30-50 év működés mellett).
Ez állóeszköz esetén átlagos.
ha nem akarod a szolgáltató hálózatára csatlakoztatni és árulni az áramot, nem kell semmiféle engedély és senki se tiltja, hogy sajátkezüleg rakd össze a megvásátolt rendszered.
Ja. Csak akkor ki kell építeni az éjszakai tároló rendszert is, ami egyrészt költségnövelő, másrészt bonyolítja a rendszert, harmadrészt plusz hibaforrás lehetőség.
Mindezt DIY módon kevesen képesek összeszerelni (ez nem Gorenje).
Tényleg, a Shell, OMV, Lukoil mind a Magyar OLaj és Gázipari Részvénytársaságtól veszi az üzemanygot ? Ez jóóóóóó !
Hány külföldi cég tulajdonában lévő magyar finomítót ismersz?
Ha egyet sem (mivel nincs), akkor hány üzemanyag szállító kamiont láttál már a magyar határon?
 
hirtenemjében mikor az oszmánokat emlegettem, például Sulejmanra gondoltam 1500 -as évekre mikor máboruzgatott a magyarokkal. Tényleg..maga a kifejezés, hogy "román" vajon mikor keletkezett?



persze, csak az energetikával kapcsolatban eszembejutottak az Erdélyben található Ganz turbinák, még Temesváron is van néhány. Erdély egy dolog a Kárpátokon túli területeket már mással kell letárgyalják a románok, ott vannak a például a moldávok.


neeeem tudtam, neked ki mondta?
de itt egy kicsi olvasnivaló, hogy művelődj, soha sem késő ... igaz ezek csak erdélyi fejedelemségek, de jópofa román hangzásu nevük van
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdélyi_fejedelmek_listája

Lehet, hogy valami rossz linket küldtél?
Mert az uralkodások nem beszélnek folyamatosságról, sok helyen pedig ez áll:

- Szapolyai nem volt erdélyi fejedelem, Izabella nem volt erdélyi fejedelem.
- Fráter György Izabella királyné helytartója, de nem volt fejedelem,...

Erdély egyébként nem egész Románia és az EU jóvoltából bár mikor odaköltözhetsz.
Nem értem, hogy mit siránkozol mert az elmúlt 100 év alatt sokkal többet veszített az ország.
Söt most is egy olyan kormányt támogatsz amelyik a magyarok hírnevét rontja, aki megfoszt benneteket a jogaitoktól.

Próbálj a témánál maradni.
Gondolom, generátorok amiket 120 évvel ezelőtt építettek nem lehetnek valami jo hatásfokúak. :D
 
Olvasom, hogy a Temesvári vízerőmű, régi nevén, "Elektromos művek" műemlék védelem alatt all és egy "gigantikus" 1.2 MW teljesítménnyel rendelkezik.

Ne haragudj de ha ez hiányzik a gazdagsághoz akkor nevetnem kell.

Egy szélerőmű akar 3 MW-os teljesítménnyel is lendelkezik.
 
Utoljára módosítva:
Olvasom, hogy a Temesvári vízerőmű, régi nevén, "Elektromos művek" műemlék védelem alatt all és egy "gigantikus" 1.2 MW teljesítménnyel rendelkezik.

Ne haragudj de ha ez hiányzik a gazdagsághoz akkor nevetnem kell.

Egy szélerőmű akar 3 MW-os teljesítménnyel is lendelkezik.
szerintem a lényeget nem fogtad fel...ott található a magyarországi Ganz művekben készült legrégebbi turbina. Csak azért említettem meg a erdélyi vizerőmővek hőskorát, hogy mégis legyen fogalmad a magyarok miket hoztak létre ...valamiért román ilyesmi "műemlékeket" nem találni Erdélyben.
 
- Én is úgy vélem, hogy az autóutaknak csak a szakaszait lehetne napelemekkel kirakni. Ennek több oka van
- A megsérült ut, - aminek egy baleset, vagy földcsuszamlás is lehet az oka - további károkhoz vezethet
- Egy "rövidzár" tüzet is okozhat.
 
- Én is úgy vélem, hogy az autóutaknak csak a szakaszait lehetne napelemekkel kirakni. Ennek több oka van
- A megsérült ut, - aminek egy baleset, vagy földcsuszamlás is lehet az oka - további károkhoz vezethet
- Egy "rövidzár" tüzet is okozhat.
azért illene tudni, hogy 2020 -ban már a védelmi berendezések, teljesesen automatikusan leválasztják a meghibásodott szakaszokat és biztosítják a többi működését.
Hibák sorozata kell ahhoz, hogy egy rövidzárlat tüzet okozzon.
Úgyhogy ha majd lesz villanyáramot termelő aszfalt, nyugodtan lehet haszálni a teljes útszakaszon.
 
azért illene tudni, hogy 2020 -ban már a védelmi berendezések, teljesesen automatikusan leválasztják a meghibásodott szakaszokat és biztosítják a többi működését.
Hibák sorozata kell ahhoz, hogy egy rövidzárlat tüzet okozzon.
Úgyhogy ha majd lesz villanyáramot termelő aszfalt, nyugodtan lehet haszálni a teljes útszakaszon.

Nyilván ha lesz. A kérdés mekkora lesz az útszakasz? De ez a vitaindító cikkben is szerepel.

Ha a jelenlegi ismeretek (2020) elégségesek lennének akkor nem kísérletezgetnének, fejlesztgetnénk a meglevőn.
Sok biztonságtechnikai problémát kell még az alkalmazásig megoldani.

Egy nap ellem hőmérséklete legalább 25 °C-kal magasabb mint a környezete.
Tehát a napsütötte nyáron, nagyon könnyen 60 °C fölé kerül a hőmérséklet.
Na ja nyáron a betonon sem lehet mezítláb szaladgálni de mi lesz az autókkal.
Sok mindenre feleletet kell tudnunk adni.

Az autóutakat rendszeresen javítani, újítani, markírozni kell amihez vannak gépeink.
Hogy nézne ez ki solar-cella esetén nagy méretekben?
 
Utoljára módosítva:
Oldal tetejére