Az Orbán-kormány ellenségként kezeli a Nyugatra távozókat?Külföldön kezdtél új életet, de nem jelentetted be a NAV-nak, hogy máshol vállalsz munkát és nem is jelentkeztél ki a lakcímedről? Komoly bírság fenyegethet!
A külföldi munkavállalást fontolgatóknak érdemes alaposan, körültekintően eljárniuk, mielőtt elhagyják Magyarországot, ugyanis a NAV akár többszázezer forintos bírsággal is sújthatja azokat, akik nem jelentkeznek ki lakcímükről és nem jelentik be, hogy hamarosan máshol kezdenek dolgozni.
Folyamatosan növekszik a külföldön munkát vállaló magyarok száma. A legfrissebb adatok szerint akár 600 ezer honfitársunk is élhet és dolgozhat más európai országokban. A határon túli munkavállaláson gondolkodók elsődleges célpontja az EU és Észak-Amerika, leginkább jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Az Unión belül a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 300 ezer magyar élhet. Második helyen Németország áll 135 ezer magyar bevándorlóval. A német statisztikai hivatal adatai szerint ráadásul csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba.
Mivel ma már az unión belüli munkavállalás nem jár olyan sok adminisztrációs kötelezettséggel, mintha például az USA-ba vagy más tengerentúli országba költöznénk, ezért sokan megfeledkeznek, vagy nem is tudnak róla, hogy kinek és hol kell szólniuk, ha elhagyják az országot. Pedig nemcsak az utólagos – akár több százezres – bírság befizetésétől kímélhetjük meg magunkat, de továbbra is teljes körű ellátásban részesülhetünk itthon akkor is, ha már máshol vagyunk biztosítva.
Egyrészt amennyiben az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában vállalunk munkát és ott járadékot fizetünk, odahaza is részesülhetünk ellátásban, de bejelentést kell tennünk az OEP-nél a biztosítási jogviszony létrejötte előtt és megszűnése után 15 nappal. Ha ezt nem tesszük meg, mulasztási bírsággal nézhetünk szembe.
Ugyanakkor a NAV-nak csak akkor tartozunk bejelentési kötelezettséggel, ha korábban bejelentkeztünk járulékfizetésre, és ez a kötelezettségünk a külföldre költözéssel összefüggésben megszűnik.
Amennyiben nincs kétoldalú egyezmény életben az adott országgal (például az USA-val), akkor fizetni kell mindkét országban a tb-t, ha nem jelentkezünk ki a hazai állandó lakcíméről. Amennyiben továbbra is bejelentkezve maradunk a lakcímünkön, de nem fizetjük a 6810 forintot havonta, úgy az adóhatóság öt évre visszamenőleg bármikor behajthatja rajtunk az elmaradást. (Így az évek során több százezer forintos számla is felgyűlhet.) Ugyanakkor egyedi eljárás keretében lehetőség van arra, hogy az adóhatóságnál kezdeményezzük a tb-fizetése alól történő mentesítést.
Érdemes szem előtt tartani azt, hogy az adóhatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának tisztázásával kapcsolatos eljárás során a magyarországi lakcímünkre fogja küldeni a “felszólító levelet”, amelyet akkor is kézbesítettnek fognak tekinteni, ha “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a hivatalhoz.
Kollár Erzsébet
A külföldi munkavállalást fontolgatóknak érdemes alaposan, körültekintően eljárniuk, mielőtt elhagyják Magyarországot, ugyanis a NAV akár többszázezer forintos bírsággal is sújthatja azokat, akik nem jelentkeznek ki lakcímükről és nem jelentik be, hogy hamarosan máshol kezdenek dolgozni.
Folyamatosan növekszik a külföldön munkát vállaló magyarok száma. A legfrissebb adatok szerint akár 600 ezer honfitársunk is élhet és dolgozhat más európai országokban. A határon túli munkavállaláson gondolkodók elsődleges célpontja az EU és Észak-Amerika, leginkább jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Az Unión belül a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 300 ezer magyar élhet. Második helyen Németország áll 135 ezer magyar bevándorlóval. A német statisztikai hivatal adatai szerint ráadásul csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba.
Mivel ma már az unión belüli munkavállalás nem jár olyan sok adminisztrációs kötelezettséggel, mintha például az USA-ba vagy más tengerentúli országba költöznénk, ezért sokan megfeledkeznek, vagy nem is tudnak róla, hogy kinek és hol kell szólniuk, ha elhagyják az országot. Pedig nemcsak az utólagos – akár több százezres – bírság befizetésétől kímélhetjük meg magunkat, de továbbra is teljes körű ellátásban részesülhetünk itthon akkor is, ha már máshol vagyunk biztosítva.
Egyrészt amennyiben az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában vállalunk munkát és ott járadékot fizetünk, odahaza is részesülhetünk ellátásban, de bejelentést kell tennünk az OEP-nél a biztosítási jogviszony létrejötte előtt és megszűnése után 15 nappal. Ha ezt nem tesszük meg, mulasztási bírsággal nézhetünk szembe.
Ugyanakkor a NAV-nak csak akkor tartozunk bejelentési kötelezettséggel, ha korábban bejelentkeztünk járulékfizetésre, és ez a kötelezettségünk a külföldre költözéssel összefüggésben megszűnik.
Amennyiben nincs kétoldalú egyezmény életben az adott országgal (például az USA-val), akkor fizetni kell mindkét országban a tb-t, ha nem jelentkezünk ki a hazai állandó lakcíméről. Amennyiben továbbra is bejelentkezve maradunk a lakcímünkön, de nem fizetjük a 6810 forintot havonta, úgy az adóhatóság öt évre visszamenőleg bármikor behajthatja rajtunk az elmaradást. (Így az évek során több százezer forintos számla is felgyűlhet.) Ugyanakkor egyedi eljárás keretében lehetőség van arra, hogy az adóhatóságnál kezdeményezzük a tb-fizetése alól történő mentesítést.
Érdemes szem előtt tartani azt, hogy az adóhatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának tisztázásával kapcsolatos eljárás során a magyarországi lakcímünkre fogja küldeni a “felszólító levelet”, amelyet akkor is kézbesítettnek fognak tekinteni, ha “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a hivatalhoz.
Kollár Erzsébet
Az is kötelező! Mármint a fizetés.
