Nagyjából harminchat millió eurót ajánlanak fel a Visegrádi négyek az Olaszország által kezelt és a Líbiai menekülthelyzet normalizálását célzó uniós Afrika-alapba. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ezzel elsősorban Líbia tengeri és szárazföldi határait szeretné ezzel a pénzzel megerősíteni.
Az uniós vezetők szerint gesztusértékű a támogatás, de Magyarország ettől még nem vonhatja ki magát az unió menekültügyi döntései alól.
A visegrádi kormányfők a brüsszeli csúcstalálkozó előtt külön tárgyaltak Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, és 35-36 millió eurót ajánlottak fel az olaszok által menedzselt líbiai akciók támogatására. A felajánlást a bizottság, és főleg az olaszok szívesen fogadták, ugyanakkor a tárgyalópartnerek – és később több tagország vezetője is – hangsúlyozták, ez nem menti fel a befizetőket egyéb kötelezettségeik alól, vagyis a menekültek befogadására hozott tanácsi határozatokat a bizottság és a szabályok szerint végre kell hajtani.
Ezt azért tettük, mert hiszünk az Európai Unió egységében. Az Európai Unió migrációs politikájának ez az eleme tehát, hogy a külső határokat kell védeni és a migráció okaival szemben kell fellépni, jól működik. Mi a migrációs politikában ezen a téren akarjuk erősíteni az együttműködést - mondta Orbán Viktor a megbeszélés után.
Juncker bizottsági elnök is örült ezeknek az „első eredményeknek”, és hogy a visegrádiak noszogatására megmutatták, készek az együttműködésre. De úgy vélte, azért még vannak problémák.
Néha úgy tűnik, félreértjük egymást, nem tudjuk, mit is gondol igazán a másik. Ez még nem tűnt el teljesen, de jó kapcsolatot alakítottunk ki Viktorral és kollégáival – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Valamivel szókimondóbb volt Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, aki szerint a visegrádiak felajánlása fontos gesztus volt, de azért a nézetkülönbségek fennmaradtak, a menekültek áthelyezését az olasz és görög táborokból ugyanis mindenképpen folytatni kell.
Nincs szelektív szolidaritás, nemcsak a határvédelemnél, hanem az unión belül is szolidaritásra van szükség – jegyezte meg később a csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár, aki ezt nyilvánvalóan a visegrádi országok mai felajánlásra is értette.
A már csak ügyvivő osztrák kancellár, Christian Kern viszont ennél lényegesen keményebben fogalmazott. Mint mondta, az nem megy, hogy valaki 36 millió euróval kivásárolja magát egy európai döntés hatálya alól. „A játékszabályokat be kell tartani. Itt a szolidaritásról van szó Olaszországgal és Görögországgal, sőt Németországgal és Ausztriával is. Nem mondhatod egyszerűen, hogy ez engem nem érdekel. Mert legközelebb egy másik döntésnél esetleg a költségvetésbe nettó befizető országok mondják majd azt, hogy az meg őket nem érdekli” - fogalmazott Kern.
(Klubrádió/Nemes Gábor, Brüsszel)
http://www.klubradio.hu/data/files/nemes_eu_csucs_kezdodik.mp3
Az uniós vezetők szerint gesztusértékű a támogatás, de Magyarország ettől még nem vonhatja ki magát az unió menekültügyi döntései alól.
A visegrádi kormányfők a brüsszeli csúcstalálkozó előtt külön tárgyaltak Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, és 35-36 millió eurót ajánlottak fel az olaszok által menedzselt líbiai akciók támogatására. A felajánlást a bizottság, és főleg az olaszok szívesen fogadták, ugyanakkor a tárgyalópartnerek – és később több tagország vezetője is – hangsúlyozták, ez nem menti fel a befizetőket egyéb kötelezettségeik alól, vagyis a menekültek befogadására hozott tanácsi határozatokat a bizottság és a szabályok szerint végre kell hajtani.
Ezt azért tettük, mert hiszünk az Európai Unió egységében. Az Európai Unió migrációs politikájának ez az eleme tehát, hogy a külső határokat kell védeni és a migráció okaival szemben kell fellépni, jól működik. Mi a migrációs politikában ezen a téren akarjuk erősíteni az együttműködést - mondta Orbán Viktor a megbeszélés után.
Juncker bizottsági elnök is örült ezeknek az „első eredményeknek”, és hogy a visegrádiak noszogatására megmutatták, készek az együttműködésre. De úgy vélte, azért még vannak problémák.
Néha úgy tűnik, félreértjük egymást, nem tudjuk, mit is gondol igazán a másik. Ez még nem tűnt el teljesen, de jó kapcsolatot alakítottunk ki Viktorral és kollégáival – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Valamivel szókimondóbb volt Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, aki szerint a visegrádiak felajánlása fontos gesztus volt, de azért a nézetkülönbségek fennmaradtak, a menekültek áthelyezését az olasz és görög táborokból ugyanis mindenképpen folytatni kell.
Nincs szelektív szolidaritás, nemcsak a határvédelemnél, hanem az unión belül is szolidaritásra van szükség – jegyezte meg később a csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár, aki ezt nyilvánvalóan a visegrádi országok mai felajánlásra is értette.
A már csak ügyvivő osztrák kancellár, Christian Kern viszont ennél lényegesen keményebben fogalmazott. Mint mondta, az nem megy, hogy valaki 36 millió euróval kivásárolja magát egy európai döntés hatálya alól. „A játékszabályokat be kell tartani. Itt a szolidaritásról van szó Olaszországgal és Görögországgal, sőt Németországgal és Ausztriával is. Nem mondhatod egyszerűen, hogy ez engem nem érdekel. Mert legközelebb egy másik döntésnél esetleg a költségvetésbe nettó befizető országok mondják majd azt, hogy az meg őket nem érdekli” - fogalmazott Kern.
(Klubrádió/Nemes Gábor, Brüsszel)
http://www.klubradio.hu/data/files/nemes_eu_csucs_kezdodik.mp3
