Kifejezetten örülök a "belekotyogásnak" és köszönöm.Nem értek a témához, de érdekel. Ha nem lenne baj, belekotyognék.
Kristálytanból nem igazán jeleskedtem, de annyit fel tudok fogni, hogy a köveknek, (kristályoknak) a rezgése az alap rácsszerkezet rezgéseiből és az abba beépülő "szennyezések" rezgéseiből tevődik össze. Ez nyilvánvalóan különbözik a származási hely függvényében.
Abban már nem vagyok biztos, hogy egy nagy kristály mentén is változik-e a rezgés, ha a "szennyező" anyagok eloszlása nem egyenletes. És ha különböző eredetű kristályok rezgése változó lehet, akkor kimondhatjuk-e, hogy az ilyen eredetű kristály erre hat?
A gyémánt, mint fehér kő ezek szerint a koronacsakrához rendelhető. Mit tudunk a szennyezett gyémántok, a fekete és rózsaszín hozzárendeléséről? A kő csiszolása mennyiben befolyásolja a hatását?
A gyémánt ilyen típusú osztályozásához nem értek, de köszönöm, hogy megosztottad velünk ez irányú tudásod és továbbra is örömmel várom a hasonló hozzászólásokat is.Szerintem a csiszolás minőségétől is függhet mennyit veszit a hatásából.A zárványok lényegesen ronthatják a minőségét.Lecsökkenthetik a kő átlátszóságot és megváltoztatják a kő szinének hatásait a zárványok.Ha sok zárványt találunk a kőben akkor sajnos nagyon lecsőkken a kő tisztasága. Különböző a formájuk és a méretük a zárványoknak amik mindig változóak és igy megnő a kő belső hibáinak hányadosa.Egy nagy kőnek sokkal kevesebb a tisztasága,mint egy kisebbnek.Csiszóláskor csak a súllyából veszit a gyémánt,de a hatásából nem.Minnél fehérebb a szine a kőnek annál magasabb az értéke.A kristály szineinek egyenletes eloszlása mutatja meg a tisztaságát a gyémántnak.A gyémántok csak siklapok/fazetták csiszólásával munkálhatóak meg pont az anyagszerkezetük miatt. Minden csiszolással csak nővelhető a kő tisztasága.
A rózsaszínű Steinmetz gyémánt
A Joh-I-Nor gyémánt
Azt gondolom a kettőből egy is elég lenne most itt nekünk .
Természetesen a gyémánt is a korona csakrához rendelhető, sőt az lenne az ideális - amennyiben a pénztárcánk engedi . (merthogy minimum diónyi méret lenne az ideális)
Ha már a téma a gyémánt irányába fordult, a kristályok legnagyobb tömege - köztük a legbecsesebb is a gyémánt - a magmából, ebből az olvadt kőzetanyagból keletkezik. A magmát a föld belső hője olvasztja meg és tartja olvadt állapotban. Ahogy az atomoknak ez az "olvadt levese" lehűl, kialakulnak a szimmetrikus háromdimenziós kristályok.: az anyag megszilárdul.
Ha a magma gyorsan hűl, nincs idő kristályok kialakulására, az egész tömeg üvegként dermed meg. Ilyen természetes üveg például az obszidián.
"Azért ha lehet,én csak brillt viselnék a nyakamban,egy grafit rúd helyett. :grin: Egyébként a 0.20-as kő nem olyan kicsi,és megfizethető. És nagyon szépen mutat fehéraranyba foglalva egy kék zafír "társaságában".:grin: "
Álom,álom édes álom...
De teljesüljön álmod és a grafitot váltsa ki a Brill és szebbnél szebb csodálatos "kavicska".<!-- / message --><!-- sig -->