Az aranyérmeket nem kell megmagyarázni, az ezüst és a bronz is szépen csillog. A párizsi olimpia magyar szereplését végigszurkolva mégis Hollós Ilona örökzöld slágere jutott eszembe: Megáll az idő. Pedig lépéskényszerben vagyunk, változásokra van szükség.
Emlékszem, milyen csodálattal néztem Magyar Zoltán aranyérmet érő lólengésgyakorlatát a moszkvai olimpián. 1988-ban Borkai Zsolt, 1992-ben Ónodi Henrietta elsőségét „szurkoltam ki”, de mire Sydney-ben Csollány Szilveszter megnyerte a gyűrű döntőjét, már tudtam: olyan, hogy magyar szertornasport, nem létezik. Az egy-egy megszerzett olimpiai elsőségek tartották életben évtizedekig a sportágat addig, míg aztán egyszer csak elfogyott az aranyat hozó versenyző. 2024-ben már korszakos sikernek könyveljük el, hogy az egyéni összetett versenyben mindkét nemben volt tornászunk, a férfiaknál a legjobb 10-ben, ami amúgy, tényleg komoly teljesítmény.
A TEGNAP BEFEJEZŐDÖTT 2024-ES PÁRIZSI NYÁRI OLIMPIA UTÁN UGYANAZT ÉRZEM ÉS GONDOLOM A MAGYAR OLIMPIAI TELJESÍTMÉNYSPORTRÓL, MINT ANNO A TORNASPORTRÓL: FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS.
A 178 fős párizsi magyar sportolói küldöttség 6 arany-, 7 ezüst- és 6 bronzérmet szerzett a XXXIII. nyári olimpiai játékokon [1], amivel az éremtáblázatán Magyarország az összes érmet tekintve és az aranyérmek szerint rendezve is a 14. helyet szerezte meg az induló országok között. Ez egy-egy hely előrelépést jelent a táblázatokon Tokióhoz képest. Ha az összes megszerezhető érmek számához viszonyítunk, Párizsban a megszerezhető érmek 1,82 százalékát szerezték meg a magyar színekben versenyzők, ez nagyjából a 2000-es és 2004-es olimpiai szereplésnek felel meg (1,83 százalék), Rióban rosszabbul (1,54 százalék), Londonban (1,87 százalék) és Tokióban (1,85 százalék) jobban ment.
AZ ELŐREJELZÉSEKNEK, ELVÁRÁSOKNAK TULAJDONKÉPPEN MEGFELELT A KÜLDÖTTSÉG.
Úgy tűnik tehát, minden rendben van.
Ha az érmek száma „rendben is van”, a győzelmek számát tekintve lehet hiányérzetünk. Ha a megszerezhető elsőségek számához viszonyítjuk, az előző olimpiával azonos számú, hat párizsi aranyérem a kevesebb versenyszám miatt jobb arányt ad (1,82 százalék), mint a tokiói (1,76 százalék), de
A MODERN KORI OLIMPIÁK TÖRTÉNETÉBEN ÖSSZESEN HARMADSZOR, SOROZATBAN MÁSODSZOR FORDULT ELŐ, HOGY NEM TUDTUK MEGSZEREZNI AZ ARANYÉRMEK 2 SZÁZALÉKÁT SEM.
(A harmadik a 2008-as gyalázatos pekingi szereplés, amivel még mindig nem számolt el a magyar sport.)
A hagyományos éremszerző sportágak közül a birkózás, torna, ökölvívás, súlyemelés semmit sem tett fel a táblára, ahogy a valaha jobb reményekkel induló cselgáncs sem.
CSAPATSPORTOKBAN PEDIG SZÉPEN LASSAN ELSÜLLYEDÜNK.
MEGLEHETŐSEN ERŐTELJESNEK TŰNIK AZ OLIMPIAI ARANYÉREMMEL JÁRÓ 55 MILLIÓS JUTALOM,
amiért egy átlag munkavállalónak több mint 11 évig kell dolgoznia. Az aranyérem mellé pedig sportolói életjáradék is jár, ami az előző évi bruttó átlagkeresetnek felel meg. 2023-ban ez az összeg 571.200 forint volt [7], ezüstért ennek a hetven, a bronzért az ötven százaléka jár (399.840, illetve 285.600 forint), mai árakon ennyit kapnak majd havonta 35 éves koruktól párizsi érmeseink. (Az életjáradék összege a nyert érmek száma szerint halmozódik.) Ez azt jelenti, hogy a most 18 éves olimpiai bajnokunknak 17 év múlva a gyerekeim, mire 45 éves lesz az unokáim, és ha hosszú életű lesz – adja Isten! –, 70 éves korától a dédunokáim is fizetni fogják a mostani sikeres fejberúgásokért járó pénzét. Vajon mit jelent majd nekik egy 52 évvel azelőtti olimpiai aranyérem?
HA A MAGYAR SPORTBAN TOVÁBBRA IS ÁLL AZ IDŐ, AKKOR LE FOGUNK MARADNI. NEMCSAK A NEMZETKÖZI SPORTBAN JÁTSZOTT SZEREPÜNKBŐL VESZÍTÜNK, DE AMI ENNÉL NAGYOBB VESZÉLY ÉS FONTOSABB, FÉLŐ, A JÖVŐBEN A MAINÁL IS KEVÉSBÉ TUDJA MAJD TÁRSADALMI SZEREPÉT BETÖLTENI A MAGYAR SPORT
– miközben komoly központi költségvetési erőforrások áramlanak az ágazatba. A magyar sportban új időszámítás kell.
(volt 50 évvel ezelőtt egy könyv ha jól emlékszem miért beteg a magyar futball volt a címe most fel lehet tenni a kérdést miért beteg a magyar sport? ha beteg egyáltalán)