OLIMPIA

Egy angol, John Boland Athénban turistáskodott 1896 tavaszán. Hírét vette, hogy az ókori görög olimpia mintájára ott éppen versenyeznek. Gondolta, benevez a teniszre. Aztán első lett. Kölcsönütővel.

Ha valaki 2004 nyarának végén odasétálna a szervezőkhöz, s közölné velük, hallotta, itt valami verseny van, beszállna, bizonyára meglepődnének. Elméletileg persze ez sem kizárt, hiszen idén ismét a történelmi színhelyen lesz olimpia.

JUJ Pufi, az OLIMPIAs temat en akartam elinditani , de aztan ket napja az jutott eszembe hogy tul koran van meg. De aztan latom megseincs koran mert neked is mar a gondolataid arra jarnak!
En nagyon kivancsi vagyok hany ermet hozunk haza, es kik lesznek a meglepetesek! Mostmar ket csapatnak is drukkolok (Jamaika, Magyarorszag.)
Es a kedvencem a futas. Az mindig lenyugoz...foleg a 100 v 200 m es. Meg a gat....

Kezdjük akkor az Újkori Olimpiai Játékok elején.

A Cambridge Enciklopédiában ez áll az olimpiai játékok címszó alatt: "Négyévente más-más színhelyen megrendezésre kerülő, a világ minden tájáról érkező sportolók nagyszabású sportversenye. A játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már a Kr.e.VIII.századtól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejezõ (ún.agonisztikus) játékokat. Az olimpiai játékoknak Nagy Theodosius bizánci császár 393-ban kiadott rendelete vetett véget. Az antik játékok újraélesztője egy francia pedagógus, Pierre de Fredi, Coubertin bárója volt, akinek a kezdeményezésére alakult meg 1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)."
Az újkori Olimpia szülőatyja tehát Pierre de Coubertin, aki kezdetben a NOB titkári,majd 1896-tól 1925-ig az elnöki tisztét töltötte be. Ő fektette le a NOB alapszabályzatát, az amatőr szabályzatot, az amatőr esküt, és a játékok megnyitó és záróünnepélyének lebonyolítási módját. Jelentős szerepet játszott a téli olimpiai játékok létrehozásában is. Méltán nevezik a nemzetközi olimpizmus atyjának is, hisz szinte egész életét az olimpiai játékoknak szentelte 1937-ben bekövetkezett haláláig. A NOB székhelyén, Svájcban - a Genfi tó partján - található Lausanne-ban temették el, ám szíve a görögországi Olümpiában nyugszik.

A modern olimpiai játékok születésnapja 1894.június 23-a. Ezen a napon fogadták el egyhangúlag az olimpiai játékok felújításának javaslatát, s alapították meg a NOB-ot, az újkori játékok nemzetközi szervező és részben végrehajtó szervezetét. Az olimpia jelképét, az öt egymásba fonódó karikát, azonban csak 1920 óta használják, szintén Coubertin javaslatára.

Athén 1896.

1896.április 6-án, Görögország nemzeti ünnepén György király nyitotta meg az első újkori olimpiát. Sokan még nem ismerték fel az olimpia jelentőségét, így csak 13 ország alig 300 sportolója vett részt a játékokon. A vendéglátók lelkesedése azonban a kis létszám ellenére is megteremtette a kellő hangulatot, s a kisebb rendezési hibák sem befolyásolták a sikert. Az első aranyérmet James Conolly (USA) hármasugró atléta nyakába akasztották.
A magyar csapat szerény, 8 főből álló legénysége derekasan helytállt, bár itthon nem sok reményt fûztek hozzájuk. Kint viszont annál nagyobb népszerûségnek örvendtek kék-fehér görög nemzetiszín szalagos szalmakalapjukkal és eredményeikkel. Számunkra április 11. volt a nagy nap, ekkor szerezte önmaga és a magyar sport első és második olimpiai arnyérmét Hajós Alfréd, vagy ahogy a helyi sajtó nevezte: a "magyar delfin". Száz méteres és ezerkétszáz méteres szabad stílusú úszásban lett első. A körülményekről illik annyit megemlíteni, hogy egy tengeröbölben, alig 10 fokos vízben rendezték a versenyszámokat.

A két aranyérem mellé egy ezüst és két bromzérem is jutott, így nem csoda, hogy a hazaérkezőket méltó ünnepélyességgel fogadták.

arany : Hajós Alfréd úszás 100 m gyors
Hajós Alfréd úszás 1200 m gyors
ezüst : Dáni Nándor atlétika 800 m síkfutás
bronz : Kellner Gyula atlétika maratoni futás
Szokoly Alajos atlétika 100 m síkfutás

Hajós Alfréd

Párizs 1900.

A NOB Coubertin érdemeinek elismeréseként Párizst bízta meg a 2.olimpia rendezésével, de nem talált kellő támogatásra. Az 1900.évi párizsi világkiállitás mellékeseményének tekintették, így teljesen "elfelejtették" az olimpia igazi célját, jellegét s a világkiállitás érdekeit szem előtt tartva rendezték meg az egyes nemzetközi versenyeket. Párizs a "zûrzavarok olimpiájaként" került be a sporttörténetbe, holott már 21 ország vett részt és a színvonal is jobb volt, mint 4 éve Athénban.
Egyetlen aranyérmünket Bauer Rudolf szerezte, aki diszkoszvetésben lett első. Úszásban Halmay Zoltán két második és két harmadik helyével messze felülmúlta a várakozást.

Bauer Rudolf

St. Louis 1904.

St.Louis is világkiállitás mellett rendezte meg az olimpiát, így itt is hasonló sors várt és jutott a játékoknak, mint Párizsban. Az olimpiai eszme teljesen elsikkadt az üzleti érdekek mellett.Csak 11 ország vett részt, az angolok és franciák bojkottálták az olimpiát, még Coubertin is távol maradt.

Magyarországot 4 sportoló képviselte. Közülük Halmay Zoltán 2 bajnokságot nyert 50 és 100 yard úszásban, melyet egy szabálytalan alakú tóban bonyolitottak le. A 4 fős csapat eredménye elismerésre méltó volt, de még jobb is lehetett volna, ha a honvédelmi minisztérium engedélyezi két éremesélyes vivónk indulását.

Halmay Zoltán

London 1908.

A NOB Rómának szánta a IV. nyári olimpiai játékok rendezésének jogát, de ők visszaléptek, így London ugrott a helyükre. Kevés idő alatt sikerült biztosítani a feltételeket s ha voltak is kisebb hibák, az angolok nagy hozzáértéssel rendezték meg - már 22 ország részvételével - az első, méreteiben és külsõségeiben is tényleg igazi világversenyt.
Londonba 63(!) fős magyar csapat utazott, s 3 bajnokságot sikerült nyernünk. Kardozóink végig remekeltek, megnyerték a csapatversenyt és az egyéniben is fényesen szerepeltek: az első 6 közé 5 magyar került. A döntőt két magyar vívta, s dr.Fuchs Jenőnek egy elővágással sikerült nyernie. A harmadik aranyérmet kötöttfogású birkózásban a nehézsúlyú Weisz Richárd érdemelte ki.

Stockholm 1912.

Alaposan előkészitették a londoninál is nagyobb méretű V. nyári olimpiát. A vendéglátók barátságosan fogadták a külföldieket, s nagy érdeklődés kísérte a versenyeket. Már 28 ország sportolói indultak, mind az öt világrész képviseltette magát! A programba bekerült Coubertin támogatásával a - svédek által kidolgozott - modern öttusa és itt rendezték meg először a müvészeti (szellemi) versenyeket is.

A 120 fős, rekordnagyságú küldöttségünk kezdetben nem sok örömet okozott. Atlétáink sorra elvéreztek, de az úszók még ennél is szerényebb eredményekkel "büszkélkedhettek". A hangulaton kezdetben csak Prokopp Sándor lövészetben elért első helye javitott, majd folytatták a kardvívók, akik csapatban és egyéniben is elsők lettek. Dr. Fuchs Jenőnek sikerült megvédenie korábbi, egyéniben nyert olimpiai aranyérmét.

Dr. Fuchs Jenő

1916

Az I.világháború miatt nem tudták megrendezni az olimpiát, de sorszámát megtartották, ezzel is emlékeztetve az utókort a szörnyűségekre.

Antwerpen 1920.

A NOB Budapestnek (!) itélte oda a 7.olimpia rendezését, azonban a világháború veszteseként erről le kellett mondanunk, sőt, részt sem vehettünk az Antwerpenbe áthelyezett játékokon, a németekkel egyetemben. A sporttörténelem talán emiatt is emlegeti "csonka olimpiaként". A háború az egész olimpia szellemére rányomta a bélyegét. Állandóak voltak a viták, kizárások, óvások, a labdarúgó-döntő pedig botrányba fulladt. Igy ez az olimpia nagy visszaesést jelentett a stockholmihoz képest.

Párizs 1924.

1924-ben 44 ország 3000 sportolója versenyzett, köztük Magyarország is, mely végre visszatérhetett az olimpiai közösségbe. A franciák alaposan felkészültek és végeredményben sikeres, modern olimpia rendezésével feledtették az 1900.évi csalódást.

Kétszer csendülhetett fel a magyar Himnusz, először az agyaggalamblövő dr.Halassy Gyula, majd a kard egyéni döntőjében dr.Pósta Sándor tiszteletére. A müvészeti versenyben -első olimpiai bajnokunk- Hajós Alfréd Lauber Dezsővel együtt készitett stadionterve 2.díjat nyert, úgy, hogy az elsőt nem adták ki.

1924 a téli sportok szempontjából is mérföldkő volt, mert ekkor különültek el teljesen a téli és nyári sportágak, s rendezték meg az első, igazi téli olimpiát Chamonixban, nagy sikerrel.

Dr. Halassy Gyula

Amszterdam 1928.

A háborús ellentétek áthidalására a semleges Hollandiának itélték oda a IX.Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát. 46 ország legjobbjai között már a német sportolók is részt vehettek.
A hollandok alapos munkát végeztek, időben elkészült az olimpiai stadion, uszoda és a küzdősportok csarnoka. A játékok iránt óriási volt az érdeklődés, anyagi sikert is hozott. Viszont a rendezésben több hiba is akadt, botrányok, birói elfogultság lengte be az egész olimpiát. A küzdelmeket 16 napba tömöritették, s ezen az olimpián osztották ki utoljára a záróünnepélyen az összes érmet.

A korábbinál jóval nagyobb csapat utazott az olimpiára, sok kísérővel. Az első győzelmet dr.Mező Ferenc szerezte a müvészeti versenyen "Az olimpiai játékok története" c. munkájával. Birkózóink kitettek magukért, Keresztes Lajos könnyűsúlyban lett bajnok, pedig nem tartották esélyesnek. Kardvívóink csapatban és egyéniben is diadalmaskodtak. Petschauer Attila a csapatot a "hátán" vitte, asszó vesztése nélkül lettek bajnokok, az egyéniben Terstyánszky Ödönnel vívta a döntőt, de fáradtsága miatt a másik magyar győzött. A legváratlanabb győzelmet a 20 éves Kocsis Antal érte el ökölvívásban. Úszóink közül Bárány István neve említésre méltó, akinek sikerült megszorítania Weismüllert (Tarzan), s ő az első magyar úszó, aki az 1 perces álomhatáron belül úszta a 100m-t.

A legfájóbb vereséget Komjádi Béla vízilabdacsapata szenvedte el. A döntőben már 2:0-ra is vezettek, de aztán a 2.félidőben a németek egyenlítettek, s a hosszabbításban a fáradtabb magyarok veszítettek.

Magyarország a pontversenyben a 9.helyre került.

Los Angeles 1932.

Az amerikai rendezők nagyon kitettek magukért, a sportot állították a középpontba, korszerű létesítményekkel várták a világ sportolóit. 400 ország vett részt, s több mint 1millió volt a nézőszám.
Atlétikában és úszásban 35 csúcs dőlt meg. Az amerikai atlétika újra teljes fényében ragyogott. Úszásban a japánok több számban is átvették a vezető szerepet, híres kemény edzőmódszerük diadalmaskodott. Az Egyesült Államok fölénye nagyon kidomborodott a pontversenyben.

A gazdasági válság és a nagy távolság miatt csak 47 sportoló indulását biztosította a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság), a vízilabdázók és úszók pedig saját költségen utaztak. A kevés résztvevő ellenére még így is ez lett az eddig legeredményesebb olimpiánk a 6 aranyéremmel, s ezzel az országok közti versenyben a 6.helyen zártunk.

Kardcsapatban és egyéniben (Piller György) sikerült a dobogó legfelső fokára állni. Pelle István tornász vezérletével csapatban és az egyéniben lovon sikerült aranyérmet nyerni, korláton pedig ezüstöt. Az ökölvívók közül a légsúlyú Énekes István egyedüli európaiként lett olimpiai bajnok a sok amerikai között. A legnagyobb örömet vízilabdázóink győzelme okozta. Komjádi Béla (Komi bácsi) nagyszerüen felkészített fiai végigverték a mezőnyt, revansot vettek a németektől a 4 évvel ezelőtti döntőbeli vereségért.

Berlin 1936.

Hitler a náci propaganda céljaira használta fel a XI. nyári olimpiát. Ezért teljes állami támogatással, óriási költséggel épült fel az összes létesítmény és az olimpiai falu. 49 ország vonult fel a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. Sajnos a nacionalista hajlamon nem tudtak uralkodni, lenézték a külföldi, különösen a színesbőrû és nem árja származású sportolókat. A sors iróniája, hogy az olimpia legkiemelkedõbb és legnépszerûbb résztvevője egy néger atléta, a 4 aranyérmes Jesse Owens lett.
A németek szinte minden sportágban alaposan felkészültek az olimpiára. A siker érdekében néhány kiválóságuknak még a származását is "elnézték". Így sikerült a pontversenyben megelőzni az amerikaiakat.

Berlin közelsége miatt nagy létszámban képviselhette magát országunk. A kezdeti kudarcok után a szereplés minden várakozást felülmúlt. A 9. napon 3 bajnokságot (Csík-Csák-Lőrincz) nyertünk. Magyarország 10 aranyérmével a 3. lett a "ranglistán".

A sort a szabadfogású birkózók nyitották meg, Zombori Ödön és Kárpáti Károly vehették át elsőként az aranyérmet. Kötöttfogásban Lőrincz Márton diadalmaskodott. A vívók folytatták a sorozatot. Női tőrvívásban Elek Ilona, a férfi egyéni karddöntőben Kabos Endre győzött. Előtte azonban még a kardcsapat szerzett aranyérmet. Az egyik legnagyobb meglepetést a 100m-es gyorsúszásban Csík Ferenc okozta. Csák Ibolya személyében pedig végre újra atlétabajnokot ünnepelhettünk magasugrásban. Vízilabda-csapatunknak sikerült megvédenie korábbi győzelmét. A méltó befejezésről az ökölvívó Harangi Imre gondoskodott, s "véres" küzdelemben vívta ki a 10. aranyérmet.

1940-1944.

A II.világháború miatt elmaradt a 12. és 13. olimpia, de sorszámukat megtartották.

London 1948.

A két elmaradt olimpia után 12 évvel 1948-ban találkozhatott újra egymással a világ sporttársadalma. A londoni olimpiára meghívták a II.világháborúban vesztes országokat, de a németek és japánok nemkívánatos személynek számítottak.

A háború utáni viszonyok az olimpián is érződtek; hiányzott az olimpiai falu, nehézséget okoztak a nagy távolságok, rendezési hiányosságok is adódtak s a bírákkal is több gond akadt. A főbb eseményeknek ennek ellenére nagy közönségük volt.

A háború után Magyarországon gyorsan feléledt a sport, s hamarosan már nemzetközi sikereket is elértek. Ekkoriban épült fel a híres tatai edzőtábor.

Az atléták végre -a sok kudarc után- kitettek magukért: Németh Imre kalapácsvetésben, Gyarmati Olga távolugrásban győzött. Birkózóink hírnevét Bóbis Gyula öregbítette. Lövészetben olimpiai csúccsal nyert bajnokságot Takács Károly, aki jobb kezét elvesztve bal kézzel tanult meg újra lőni! Elek Ilona 12 év után ismételt női tőrvívásban. A kardcsapat is legyőzhetetlen volt, ugyanúgy, mint Gerevich Aladár, aki 12 éve ezüstérmes volt Berlinben. Az olimpia utolsó előtti napján sportolóink ragyogóan hajráztak. Férfi tornászunk, Pataki Ferenc müszabadgyakorlatban lett első. Ökölvívóinkat több téves bírói ítélet sújtotta, de Csík Tibor (harmatsúly) és Papp László (középsúly) ütései ellen még ők sem tudtak mit tenni. Férfi úszóink megvédték európai elsőségüket, s a 4X200m-es váltóban végég megszorították az amerikaiak váltóját s végül a régi világcsúcsnál jobb idővel lettek másodikak. Vízilabdacsapatunknak is meg kellett elégednie az ezüstéremmel.

Hazatérő olimpikonjainkat méltó ünneplésben részesítették.

Papp László

Helsinki 1952.

A sportban nagyhírű kis nép mintaszerűen rendezte meg a méreteiben és színvonalában elődeit felülmúló olimpiát. A közönség előtt ez az olimpia a béke és a barátság nagy ünnepévé vált. 69 ország küldte el legjobbjait Helsinkibe, ahol az esőben tartott megnyitón a múlt legendás bajnoka, Paavo Nurmi futott be az olimpiai lánggal a stadionba. A legtöbb sportágban ez az olimpia indította el a máig is tartó, állandó fejlődést.
A közel 200 versenyzőből álló csapatot a hazai közvélemény nagy reményekkel indította útjára. Az első aranyra az ötödik napig kellett várni, két kitűnő tornásznőnk - Korondi Margit korláton és Keleti Ágnes talajon - törte meg a csendet. Másnap a 20 esztendős Csermák József a kalapácsvetés döntőjében világcsúccsal lett bajnok, nagy meglepetésre. Ez volt a világ első 60m-en felüli dobása!

A 7.napon öttusázóink megnyerték az elsõ alkalommal kiírt csapatversenyt. Kötöttfogású birkózóink folytatták a sort, 2 nap múlva légsúlyban Hódos Imre, váltósúlyban Szilvásy Miklós győzedelmeskedett. Takács Károly a 10.napon lövészetben egy körrel túllőtte a mezőnyt, így első. Úszóink taroltak: Szőke Kató 100m-es gyorsúszásban, Székely Éva 200m-es mellúszásban, Gyenge Valéria 400m-es gyorsúszásban, női gyorsúszóváltónk világcsúccsal nyert. A kardcsapat döntőjében az olaszok nagyon nehezen adták meg magukat, sőt már vezettek is. De az addig "nyeretlen" Gerevich összeszedte magát, s legyőzte az azzúrik legjobbját. Egyéniben Kovács Pál - Gerevich - Berczelly a sorrend. Az utolsó napon jól finiseltek versenyzőink, két csapatsportágban - vízilabda (lent, jobbra) és labdarúgás - is a győzelemnek örölhettünk. Az utolsó 16.aranyérmet ökölvívásban osztották ki, ahol Papp László ismételt (1948-ban is nyert).

A magyar sport számára felejthetetlen 16 nap mérlege: 16 arany - 10 ezüst - 16 bronzérem és sok értékes helyezés. Budapest a nagy siker mámorában bejelentette kérelmét az 1960.évi játékok rendezésére.

A női gyorsúszóváltó

Melbourne 1956.

Az ausztrálok figyelmes, pártatlan vendéglátók voltak s ha jóindulatuk sokszor nem is pótolhatta a gyakorlatlanságból származó rendezési hibákat, a sportszerű küzdelem jegyében az olimpia a várakozáson felül sikerült.
Kilenc győzelem - rendkívüli körülmények között! A versenyekre készülő csapatot a hazai események (56-os forradalom) teljesen megbénították. A döntő pillanatban sokszor nem is tudtak kellően összpontosítani és ez az egész csapat szereplésére rányomta bélyegét.

Az első győzelemre a 8.napig kellett várni, Urányi János és Fábián László kajakpáros (jobbra) a hosszútávon lapátolta össze a már nagyon hiányzó aranyat. Aztán Papp László következett, aki immár triplázott, 1948 és 1952 után ismét a dobogó tetején állhatott. A magyar tornásznők szintén kitettek magukért: Keleti Ágnes talajon, felemáskorláton és gerendán győzött. A kéziszercsapat látványos szalaggyakorlatát a nézők és a pontozók is kellően értékelték. Kardvívóink hagyományosan szerepeltek, azaz kitűnően. Az egyéni döntőben Kárpáti Rudolf, csapatban Magyarország az első. Az utolsó, 9.bajnokságot a vízilabdacsapat szerezte "véres" körülmények között, az egyik játékos ugyanis megsérült.

Róma 1960.

Róma Budapest elől hódította el a XVII.játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel az olimpiára. Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek, hanem a meglepetések olimpiája lett, és ez alól szinte egyetlen sportág sem jelentett kivételt.
Az 56-os forradalom után erősen meggyengült a magyar sport élvonala, rések támadtak az utánpótlásban is. Így a 16 nap alatt a kellemes meglepetések és a váratlan csalódások váltogatták egymást.

Az első aranyat Parti János kenus szerezte. Öttusázóink csapatban és egyéniben - Németh Ferenc - is győztek. A légsúlyú Török Gyula (Béka) kellemes meglepetést szerzett, mikor a döntő utolsó menetét végigtámadva a maga javára fordította az összecsapást. Kardozóink a szokásos formájukat mutatták, csapatban és egyéniben - Kárpáti Rudolf duplázott 1956 után - is nyertek. Ez már zsinórban a 7.olimpiai győzelme volt a kardcsapatnak.

Tokió 1964.

A japánok nagy vágya teljesült, amikor 1964-ben az olimpiai láng útja Japánba vezetett. A nagyszerű versenyek, a rekordeső, az öröm és a csalódás pillanatai után a záróünnepélyen az egymásba karoló, különböző nemzetiségű és színű sportolók vidám "szabálytalan" menete is jelképezte, hogy az olimpiai láng fontos szerepet tölt be a népek kölcsönös megértésében.
A római tapasztalatokat felhasználva sikerült megállítani a hanyatlást, és így remek napok elé nézhettünk. Olimpiásaink nagyszerűen küzdöttek, ennek köszönhető a 10 bajnokság, mert a kiegyensúlyozott mezőnyben kevésen múlott egy-egy helyezés. Az éremeső számunkra az 5. napon kezdődött - dr.Török Ferenc öttusázónk remekelt - majd utána alig múlt el nap magyar győzelem nélkül. A vívók 4 arannyal térhettek haza: női tőr egyesben Újlakyné Rejtő Ildikó, női tőr-, és férfi párbajtőrcsapatunk, s férfi kardegyéniben Pézsa Tibor lett első. Polyák Imre, Kozma István a birkózók becsületét védték meg. Hammerl László méltó utódja lett lövészbajnokainknak, hibátlan 100-as sorozatával az utolsó körben befogta az addig vezetőt és belépett Tokió világrekorderei közé.Megfiatalított vízilabdacsapatunk a döntő utolsó 2 percében fergeteges hajrában biztosította győzelmét. Labdarúgóink is hasonló lejátszásban nyertek, az utolsó 10 perc volt a döntő.